Szövegértés szövegalkotás. Tanári útmutató

Átírás

1 Szövegértés szövegalkotás Tanári útmutató 2

2 Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a sulinova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: címen. fejlesztési programvezető Korányi Margit vezető fejlesztők arató lászló kálmán lászló szakmai bizottság Bókay Antal elnök Bánréti Zoltán lektor Cserhalmi Zsuzsa gyõri János Schein Gábor Alkotószerkesztõ Murányi Yvett szakmai lektorok a szakmai bizottság tagjai pethőné nagy csilla Felelõs szerkesztõ nagy milán borítógrafika tipográfia szűcs édua bárd johanna Murányi Yvett Blaskó Ágnes, Kálmán László Kertész Zsuzsa, Mozer Tamás educatio kht., 2008 raktári szám: H-ASZE0902/T

3 E p o s z o k régen és ma Tanári útmutató Fejlesztők Blaskó Ágnes Kálmán László Kertész Zsuzsa Mozer Tamás

4 TARTALOM 5 névjegy 9 Az eposzi hagyomány eposzindítások 37 Az Odüsszeia 9. éneke 70 Odüsszeusz és Polüphémosz 91 Petőfi Sándor: A helyiség kalapácsa Petőfi Sándor: A helyiség kalapácsa Az eposzok utóéletéből

5 Névjegy A fejezet célja Képességfejlesztési fókuszok A fejezetben lévő modulok címe, ajánlott óraszáma és szövegbázisa Ismerkedés az Odüsszeia világával a 9. ének tükrében; Az epikus hagyomány konvenciókincsének megismerése az Odüsszeia részletei és A helység kalapácsa alapján; A műfaj- és stílusparódia eszközeinek feltárása A helység kalapácsában; Az eposzi hagyomány megjelenése különböző korok epikus műveiben Tematikus fókusz: A trójai mondakör és a hazatérés-történetek Odüsszeusz alakjával a középpontban; Odüsszeusz és Polüphémosz; A vendégbarátság; Tájékozódás a mitológiai utalások között; Más kor kulturális jelenségeire, morális kérdéseire és esztétikai törekvéseire való reflektálás Poétikai fókusz: A homéroszi eposzok nyelve és konvenciókincse (az eposzi kellékek); Az olvasott mű műfaji jegyeinek tudatosítása; A megismert műfaji hagyományok működésének felismerése más művekben, műrészletekben; A paródia; A műfaj- és stílusparódia eszközeinek felismerése, reflektálása (Theokritosz, Csokonai, Petőfi); Tájékozódás a komikum fajtái között, az ironikus beszéd felismerése; Imitáció és intertextualitás: művek közötti kapcsolatok, művek párbeszédének megértése (Homérosz, Vergilius, Zrínyi, Csokonai, Arany, Varró Dániel; Theokritosz, Dante) Szövegértési fókusz: Verses elbeszélő szöveg olvasása, értelmezése; Régies nyelven írt verses szöveg olvasása, értelmezése; Részlet alapján az egészre való következtetések követése, megértése; Művek közötti kapcsolatok, hasonló poétikai megoldások feltárása; Részletek alapján ismerkedés az egésszel Szövegalkotási fókusz: Verselési gyakorlatok; Paródiák írása irodalmi és nem irodalmi szövegekre; Rövid értelmező szövegek írása Első modul: Az eposzi hagyomány eposzindítások (2 óra) Propozíció és invokáció a következő művekből: Íliász és Odüsszeia, Aeneis, Szigeti veszedelem, Dorottya, Toldi, Túl a Maszat-hegyen Második modul: Az Odüsszeia 9. éneke az eposz nyelve és az eposzi kellékek (3 óra) Harmadik modul: Odüsszeusz és Polüphémosz a rész helye és ellenpontjai az egészben; A hír (3+1 óra) Negyedik modul: Petőfi Sándor: A helység kalapácsa 1. szakaszos szövegfeldolgozás (3 óra) Ötödik modul: Petőfi Sándor: A helység kalapácsa 2. eposzparódia és stílusparódia (2 óra) Hatodik modul: Az eposzok utóéletéből (2+1 óra) Theokritosz: A szerelmes küklópsz Részlet az Odüsszeia 11. énekéből és Dante Isteni színjátékában a Pokol XXVI. énekéből

6 6 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m Ajánlott korosztály Előző és követő fejezet Tantervi modulkapcsolódási pontok NAT 9. évfolyam, évesek Előző fejezet: Beavatás Követő fejezet: A Biblia és az irodalom Kaland (6. évfolyam, IV. fejezet) Nevető irodalom, Poétai iskola (7. évfolyam, II. és IV. fejezet) A sziget mint kísérleti laboratórium (8. évfolyam, II. fejezet) Beavatás (9. évfolyam, 1. modul) Korszak, korstílus, stílusirány (10. évfolyam, VII. fejezet) 2. Olvasás, írott szöveg megértése A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlása. A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megérté sük, értelmezésük. A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárá sok, megközelítési módok ismeretének elmélyítése. A szépiro dalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése. Régebbi korokból származó szövegek önálló megértése a segédeszközök (pl. egynyelvű szótárak) gyakorlott használatával. 4. A tanulási képesség fejlesztése Önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és anélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás). 6. Ismeretek az irodalomról Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jelleg zetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány művön. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi epikai művek elemzése és értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben. Az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezésére való törekvés. Az olvasott, különböző korú és világlátású művekben meg je le nített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcso lódási pontok felismerése. Az olvasott művek többféle értel-

7 N é v j e g y 7 Követelmények Értékelés Módszertani ajánlás mezési kontextusban való elhelyezésének képessége (pl. tematikusmotivikus, műfaji, életműbeli, konvenciótörténeti, stílus irányzati, eszmetörténeti elhelyezés). Történeti és aktuális olvasatok. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség; új és régi párbeszédének átélése a művészetben. A mű befoga dásának közösségi és egyéni aspektusa; az elsajátítás és kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában. A történeti másság befogadói aktivitást követelő szerepének tudatosulása. A történeti érzék tudatosulása. A történeti érzék tudatos és önálló fejlesztése. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése és tudatosítása. A kulturális értékképződés folyamatának reflektálása, igény az abban való részvételre. A tanuló jól ismerje az Odüsszeia 9. énekét, el tudja helyezni és megtalálni párhuzamait-ellenpontjait a mű egészében. Ismerje az Odüsszeia kompozíciójának lényeges vonalait. Jellemezni tudja az eposz hősét a 9. ének alapján, értékelni tudja fejlődésének lénye ges állomásait a műegészben. Jól ismerje az eposz kon venciókincsének lényeges elemeit, az eposzi kellékeket. Ezeket képes legyen megfogalmazni a három eposzindítás egyike, az Odüsszeia 9. éneke és a mű egésze alapján. Képes legyen felismerni őket újonnan olvasott szövegben. Jól ismerje A helység kalapá csának felépítését, cselekményét és szereplőit. Jellemezni tudja az eposzi konvenció megjelenését és átformálódását a paró diában. Ismer je az eposz- és stílusparódia eszköztárát, képes legyen ezeket az eszközöket A helység kalapácsából vett példá kon bemutatni és ismeretlen szövegben felismerni. Képes legyen a két olvasott mű közötti kapcsolatokat megfogalmazni. Folyamati: a prezentációk értékelése, betekintés a csoportos órai, ill. az otthoni munkákba, kilépőkártya, a kooperatív tanulás kritériumos ön- és csoportértékelése, rövid esszé Kimeneti: a fejezetet záró értékelőlap A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, módszereiben és eljárásaiban igyekszik megteremteni az interaktív és reflektív tanulás lehetőségét. Ugyanakkor ahol szükséges megtartja lehetőségét a frontális kérdezve-kifejtés és tanári magyarázat választásának.

8 8 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m Támogató rendszer, A helység kalapácsát feldolgozó rész magyarázó szövegeinek és szakirodalom ötleteinek jó része Arató László és Pála Károly A szöveg vonzásában című tankönyvsorozatának Bejáratok című kötetéből van, Bp Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás, Korona Kiadó, Az interaktív-reflektív tanítási szemlélet mellett ebből a könyvből valók az alábbi eljárások: belső hangok, címmeditáció, dicséretkártya, halmazábra, jellemtérkép, jelöléstáblázat, jós lás, kettéosztott napló, kilépőkártya, közzététel, kreatív írás, lete szem a garast, mozaikos csoportmunka, névlánc, szakaszos olvasás A fejezet írásában a következő munkákat használtuk: Babits Mihály: Az európai irodalom története. Bp Szabó Árpád: Homérosz világa. Bp Ritoók Zsigmond: A görög énekmondók. Bp Ritoók Zsigmond, Sarkadi János, Szilágyi János György: A görög kultúra aranykora. Bp Ritoók Zsigmond Homérosz-fejezete a Ritoók Szegedy-Maszák Veres Zemplényi: Irodalom I. című tankönyvben (Krónika Nova Kiadó) Karsai György: Odüsszeia, Bp Moses I. Finley: Odüsszeusz világa. Fordította Fridli Judit. Bp Bán Imre: Dante Ulyxese: A Pokol XXVI. éneke. In: Bán Imre: Dante-tanulmányok. Bp old. Szövegforrások Homérosz: Íliász. Fordította Devecseri Gábor. Bp Homérosz: Odüsszeia. Fordította Devecseri Gábor. Bp Pásztori Múzsa (benne Theokritosz verseivel). Fordította Kerényi Grácia. Bp Dante: Isteni színjáték. Fordította Babits Mihály, a jegyzeteket Kardos Tibor írta. Bukarest, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. Magyarázatokkal ellátta Kovács Sándor Iván. Bp Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya. Bp Petőfi Sándor Összes költeményei. Bp Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen. Bp

9 1. Az eposzi hagyomány eposzindítások (2 óra) Fontos: Az Odüsszeia és A helység kalapácsa szövege nem szerepel a tanulói oldalakon, ezért a modul során a tanulóknak mindvégig legyen a kezükben az aktuális mű! Ráhangolódás 0. lépés: 1. feladat T/1. 6. oldal A fejezet elkezdését megelőzően, akár egy héttel korábban, készítsük elő azt az otthoni munkát, amellyel tanítványaink a trójai háború történetére készülnek. Kis kártyákra írjuk fel azok nak az isteneknek, istennőknek, hősöknek, hősnőknek a nevét, akik szerepet játszottak a trójai háború előzményeiben vagy az Íliász cselekményében. Tanítványaink válasszanak közülük, vagy osszuk szét közöttük. Feladatuk az lesz, hogy mitológiákban, Szabó Árpád Trójai háború című könyvében vagy az interneten olvassanak utána, mi volt az illető szerepe a történetben. Az első órán nyolcfős csoportokban vagy az egész osztályban a gyűjtőmunkák alapján rakják majd össze a történetet. Egy név többször is szerepelhet, de a leendő nyolcas csoportok tagjai más-más szereplőt kapjanak. A kártyára két összetartozó szereplő nevét vagy könnyítő szempontot is írhatunk. A kártyákra javasolt nevek: Erisz, Héra és Pallasz Athéné, Aphrodité, Helené, Párisz, Meneláosz, Agamemnón, Akhilleusz, Khrűszéisz és Briszéisz, Apollón, Zeusz, Thetisz, Priamosz, Hektór C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály E s zközök: névkártyák Egy régi műfaj nyomában Ha megkérdezünk valakit, hogy mit olvas, a legvalószínűbb, hogy egy regény címével válaszol. Persze sokan olvasnak mást is. A Bibliát vagy valamilyen tanácsadó-bölcseleti irodalmat, útleírásokat és állat történeteket. Ha csak úgy olvasni van kedvünk, mégis legtöbben regényt veszünk a kezünkbe. Ha A Nagy Könyv -játékot 1 az ókorban is lejátszották volna, akkor mégsem regények lettek volna a befutók, hanem Homérosz két eposza, az Íliász és az Odüsszeia. Regényt ugyanis alig írtak az ókorban, s ha olvastak is, ezt a műfajt nem sokra becsülték. Homéroszt viszont a legnagyobb költőnek tartották, műveiben nemcsak izgalmas olvasmányt, de az emberről és a világról való ismeretek kincses bányáját is látták. Az elemi iskolában az Odüsszeián tanultak olvasni a gyerekek, Athénban és Rómában egyaránt, hosszú részleteket tudtak fejből, sőt tudunk olyan apáról, aki mindkét eposzt megtanultatta a fiával. Másként is olvastak akkoriban: kevesebb és nehezebben hozzáférhető volt a könyv, lassabban és félhangosan olvastak, s a művelt emberekben a sokszori olvasástól szinte benne 1 A Nagy Könyv : angol mintára hirdetett mozgalom 2005-ben, melynek során az ország legkedvesebb regényeit keresték. A játék nyertesét karácsony előtt hirdették ki: Gárdonyi Géza regényét, az Egri csillagokat szerették legtöbben.

10 10 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m éltek az eposzok hősei, kalandjai. És nem csak olvasták Homéroszt. A költők utánozni, versengeni is próbáltak vele, s a két eposz által kijelölt csapáson valami újat, eredetit lét rehozni. Így írta meg a rómaiak nemzeti eposzát Vergilius, vagy a miénket Zrínyi Miklós, Vörösmarty Mihály és Arany János. Egészen addig, amíg az eposz szerepét átvette a regény. De az eposzok küzdelmes világa ma is él: A gyűrűk ura például egy elképzelt mesevilágban, a Csillagok háborúja a sci-fi eszközeivel, a film nyelvén teremti újra azt, amit eposzi teljességnek tartunk. Az ókori görög irodalom legrégibb alkotásai tehát az Íliász és az Odüsszeia. Már a régiek képzeletét is erősen foglalkoztatta, ki lehetett a szerzőjük, de alig tudtak róla többet, mint mi. Alakját legendák övezték. Ugyanakkor már régen felismerték, hogy a két műnek nem lehet ugyanaz az alkotója: annyi a különbség felépítésük, világképük között. Ki volt Homérosz? Élt-e egyáltalán? Ha igen, hol és mikor élhetett? Ő írta-e mindkét eposzt vagy csak az Íliászt? Vajon tudott-e írni? Egységes alkotás-e a két eposz, vagy több névtelen költő munkájából áll össze egésszé? Nehezen megválaszolható kérdések ezek. Homérosz személyéről jóformán csak annyit tudni, amit a két eposzból ki lehet következtetni. Vándor énekmondó lehetett, a hagyomány szerint egy vak ember, aki az i. e. 8. század ban, Kis-Ázsia görögök lakta partvidékén élt. Fejedelmek udvarait járta, hogy ott a lakomákon ven déglátói őseiről, a régi idők nagy tetteiről énekeljen. Ezeket a hősénekeket nagy becsben tartották, hiszen az élő emlékezetet jelentették, amely egy letűnt világgal, saját gyökereivel kapcsolta össze az embert. A mükénéi kor zsákmányszerző harcai elevenedtek meg bennük, közöttük az egyik leghíresebb, amelyben görög törzsfők Trója elfoglalására szövetkeztek. A nagy tettek emlékén túl értékeket közvetítettek ezek az énekek, amelyeket jó volt újra és újra hallani: a hírnév, az önfeláldozó barátság, a végzetével szembenéző hősiesség értékeit. Ennek a hősi (heroikus) kornak az emlékét őrizték az énekmondók hősénekei, s ezek hagyományát követve jött létre az Íliász és az Odüsszeia. Hogyan születhetett két ekkora mű az irodalom hajnalán? Mint láttuk, nem előzmények nélkül, csak előzményeik elvesztek vagy töredékesen maradtak ránk. Hatással volt rájuk a közel-keleti irodalom, amelynek legteljesebben fennmaradt alkotása a sumer-akkád nyelvű Gilgames-eposz. Innen való a későbbi eposzokra oly jellemző hősi embereszmény: a hős rendkívüli tetteivel egész közössége sorsát meghatározza, örök hírnevet érdemel, és csak a halált nem győzheti le. Az Íliász és az Odüsszeia közvetlen előzménye pedig az a szóbeli hagyomány, amely a sötét kor századain át őrizte a mükénéi kor, a trójai háború emlékét, s amelyben az eposzok történetkincse és műfaji eszközei megformálódtak. Akadtak, akik később megkérdőjelezték a két mű egységességét: ők két úton jártak. Az egyik elmélet szerint az Íliász egymáshoz kapcsolódó hősénekekből áll, amelyek varratok mentén illeszkednek a nagyobb egységbe. (Ilyen hősének például az, ami Devecseri Gábor fordításában a Diomédész vitézkedése vagy Meneláosz vitézkedése címet kapta.) A másik elmélet szerint az eposzok egy-egy epikus magra épültek, és mint a hólabda bővültek, gazdagodtak, míg végső formájukat elnyerték. (Ilyen epikus mag lehet az Íliászban a haragvó hős története, az Odüsszeiában a hazatérő hős és a bosszúálló hős történetei.) A két eposz közötti különbségeket is magyarázni próbálták, például az idő múlásával: az Íliászt Homé rosz férfikorának, az Odüsszeiát öregkorának tulajdonították. Mai tudásunk szerint az Íliász és az Odüsszeia két költő műve. Mindkettő az évszázados énekmondó hagyományból építi meg tudatosan művét, s az Odüsszeia költője előtt már ott állt példaképként, talán vetélytársként is az Íliász költője, Homérosz. Kettejük műve te remti meg az eposz műfaji hagyományát, konvenciókincsét, amelynek eszközeit eposzi kellékeknek nevezzük. Ezek lettek minden későbbi eposz mintájává.

11 A Z E P O S Z I H A G Y O M Á N Y E P O S Z I N D Í T Á S O K 11 Az eposzok bevezetése Egy regény akárhogyan kezdődhet. Játszani lehet azzal, hogy egy-egy regényt felnyitunk az elején, és az első bekezdés alapján próbáljuk kitalálni a szerzőt, a folytatást. Az eposzok első sorai úgy vezetnek be minket az elbeszélés világába, hogy dióhéjban megragadják az egészet. A minta ebben is az Íliász volt, ezt követi az Odüsszeia költője, majd a későbbi eposzköltők. 1. Nézz utána, hogy a kártyán kapott mitológiai szereplő hogyan kapcsolható a trójai háborúhoz, s milyen szerepet játszik az Íliászban! (Ha az internetről keresgélsz, képet is hozhatsz. Az órán az lesz majd a feladat, hogy kis csoportokban az egyes szereplők történeteiből rakjátok össze a trójai háború előzményeit, s a választott istenek és hősök szerepét az Íliászban.) 1. lépés: 2. feladat T/2. 6. oldal 5 perc Tanári instrukciók Ennek az órának a célja az Íliász és az Odüsszeia bevezető sorainak értelmezése. Ezáltal a két eposz témájának, főszereplőinek, néhány problémájának megbeszélése, ill. az eposzindítások két szerkezeti egységének propozíció és invokáció megtanítása. Az 1. feladatot a fejezet elkezdése előtt valamivel már elkezdtük, ha kiosztottuk a névkártyákat a trójai mondakör szereplőivel. Ehhez kapcsolódik majd az 5. feladat, és a 2. modult bevezető játék. Ügyeljünk az időbeosztásra: az első óráról szinte biztosan elmarad az Aeneis bevezetője, de az Odüsszeiára kerüljön sor (5. lépés). Az Aeneis bevezetésének feldolgozása sorra kerülhet a második órán, a 21. feladat (7. lépés) egyik csoportmunkájában, vagy elmaradhat. Hasznosnak tartjuk, s ezért javasoljuk, hogy az Odüsszeia első tíz sora memoriter legyen: a gyerekek szeretik skandálni, s ez biztosan megmarad. Emlékeztetni fog a témára, a propozíció és invokáció eposzi megoldására és a hexameteres formára. Ha szakmailag helyesnek tartják, akkor ezen az első órán kéne feladni. A 2. feladat az olvasmány feldolgozását segíti: otthoni munkára javasoljuk, s a következő óra elején vissza lehet térni rá. Házi feladatnak való a 9. és a 17. feladat is. A T/2. feladat az órát bevezető tanári előadás és az olvasmány feldolgozásában segíthet. Megbeszélésében nem kell teljességre törekednünk: a következő óra előtt belepillanthatunk néhány tanítványunk munkájába, és ennek alapján kérdezhetjük meg pl. azt, mit nem értettek az olvasmányban (?), vagy milyen ellentmondásra bukkantak ( ). (A jelöléstábla eljárásához többször fordulunk a fejezetben, hogy a gyerekek gyakorolják ezt a tanulási technikát.) K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: szövegértés, lényegkiemelés C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: frontális munka M ó d s zerek, eljárá s ok: tanári bevezetés, jelöléstábla

12 12 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m 2. Előzetes tudásod és a tanári előadás alapján dolgozd fel a fenti olvasmányt! Készíts jelöléseket a margóra, majd készíts jelöléstáblázatot az alábbi mintájára a füzetedben és töltsd ki! (A jelek feloldását a táblázatba írtuk.) Jelöléstáblázat az Egy régi műfaj nyomában című olvasmányhoz ( Ezt a megállapítást mi is érintettük. ) + (új információ, értelmezési lehetőség) ( Mi nem így gondoltuk, értelmeztük. Másként tudtam. )? ( Nem értem. ) Jelentésteremtés 2. lépés: 3 4. feladat T/3. 7. oldal 5 perc Tanári instrukciók Mondjuk el, hogy a következőkben a három legjelentősebb ókori eposz bevezető soraival, majd három magyar példával (Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Varró Dániel) fogunk megismerkedni. Kiemelt készségek, képességek: szövegértés C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: frontális és egyéni munka M ó d s zerek, eljárá s ok: közös olvasás, megbeszélés 3. Keresd meg és csoportosítsd az idézet szereplőit: kik az istenek, és kik az emberek közülük? Íliász 1. ének, Haragot, istennő, zengd Péleidész Akhileuszét, vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak, mert sok hősnek erős lelkét Hádészra vetette, míg őket magukat zsákmányul a dögmadaraknak és a kutyáknak dobta. Betelt vele Zeusz akaratja, 5 attól kezdve, hogy egyszer szétváltak civakodva Átreidész, seregek fejedelme s a fényes Akhilleusz.

13 A Z E P O S Z I H A G Y O M Á N Y E P O S Z I N D Í T Á S O K 13 És melyik égilakó uszitotta viszályra a kettőt? Létó s Zeusz fia: mert neki gyúlt a királyra haragja, s ártó vészt keltett a seregben; hulltak a népek: 10 mert ama Khrűszészt megsértette, az ő szent papját, Átreidész... (Devecseri Gábor fordítása) akháj: a Tróját ostromló görögök neve Homérosznál égilakó: isten Létó és Zeusz fia: Apollón Khrűszész: Apollón papja egy Trója környéki városban, melyet a görögök elfoglaltak Hádész: Zeusz testvére, az alvilág ura. Róla nevezték Hádésznak magát az alvilágot is, ahová haláluk után az emberi lelkek kerülnek. (Az első sor kicsit eltér a hexameter szabályaitól: a sor első szótagja haragot kivételesen rövid. A Péleidész-ben az ei két szótagnak olvasandó (Pé-le-i-dész), az Akhileuszét-ban az eu egy szótag (A-khi-leu-szét). A kh betűkapcsolatot itt h-nak ejtjük.) istenek: emberek: T/4. 7. oldal 8 perc (elhagyható feladat) Tanári instrukciók A diákok töltsék ki a táblázatot. A cél annak a szabálynak a felismerése és alkalmazása, amellyel a görögben az apai nevet képezték az apa nevéből. Ez az eposz olvasása során később megkönnyítheti majd a szereplők azonosítását és ezáltal a szövegértést. A feladatot szorgalmiként adhatjuk otthonra. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: nyelvérzék, kombinációs készség Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni M ó d s zerek, eljárá s ok: táblázat kitöltése, szabálykeresés 4. A nevekről a) A görögöknél szokás volt a keresztnév elé az apa nevéből képzett apai nevet is adni: Péleidész Akhilleusz annyit jelent, hogy Péleusz fia Akhilleusz, Átreidész Agamemnón apját pedig Átreusznak hívták. Töltsd ki az alábbi táblázatot az apák és a fiaik nevével! (Ezekkel a nevekkel találkozhatsz az Íliászban is.)

14 14 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m Apa Átreusz Kaineusz Tűdeusz Fia Átreidész Aigeidész Ázeidész b) Fogalmazd meg a szabályt, amely alapján ki tudtad tölteni a táblázatot! c) Tudsz-e más népek hasonló névadási szokásáról (tehát amikor az apa nevéből képzett apai név szerepel a gyermekei nevében is)? Emlékszel-e ilyenre a magyar vezetéknevek köréből? A görög szavak ejtése A görögök ábécéjét latin betűinkkel, többnyire kiejtés szerint írjuk át. Kivétel az ún. hehezetes, vagyis h -val ejtett mássalhangzók írása, ezeket a latin nyelv helyesírási hagyománya szerint így írjuk le: ph (φ) ejtése: f : Aphrodité ( afrodité ) kh (χ) ejtése: kh vagy k : Kheirón ( kheirón ) th (θ) ejtése: th vagy t : Athén ( athén vagy atén ) Megoldás Apa átreusz Aigeusz ázeusz Kaineusz Tűdeusz fia átreidész Aigeidész ázeidész Kaineidész Tűdeidész b) Az -usz végződést le kell vágni a szó végéről, és helyére az -idész végződést rakni. A megoldás során kitérhetünk arra, hogy nem minden apai nevet képeztek így, mi csak olyan egyszerű példákat gyűjtöttünk, amelyeknél könnyű megfogalmazni a szabályt. (Például Odüsszeuszt apja, Láertész után Láertiadésznak nevezzük.) c) A közösségek nagyobbodása, az emberi kapcsolatok bonyolódása tette szükségessé az eredetileg egytagú nevek bővülését. A többtagú név már nemcsak azonosítja viselőjét, hanem egy családhoz, nemzetséghez is kapcsolja. Az európai nyelvekben az apa neve öröklődik mint vezetéknév, ez jelent köteléket, vezetéket a nemzedékek között. Vannak nyelvek, amelyek ezt a kapcsolatot a név alakjában is megőrizték. A skótban például a mac előtag fiút jelent, tehát McCartney ezt jelenti: Cartney fia. A fiú -t jelentő germán szó, ami például a németben a Sohn, ott van a német Mendelssohn, a svéd Ericson vagy a dán Andersen nevében. Izlandon a nevek többsége ma is -son (- fia ) és -dottir (- lánya ) végződésű. Az oroszok apjuk keresztnevét is viselik saját keresztnevük és családnevük között: Lev Nyikolajevics Tolsztoj apja Nyikolaj volt. Nálunk is vannak nevek, amelyek ezt a névadási szokást őrzik: Pálfia, Pálffy vagy az erdélyi fejedelem Apafi Mihály, aki a neve szerint tehát az apja fia.

15 A Z E P O S Z I H A G Y O M Á N Y E P O S Z I N D Í T Á S O K lépés: 5. feladat T/5. 8. oldal 15 perc Tanári instrukciók Ez a feladat a fejezet elkezdése előtt kiosztott névkártyákra és az ezekhez kapcsolódó egyéni gyűjtőmunka megbeszélésére épül. A 6-8 fős csoportokban kell lennie annyi szereplőnek, hogy a történet összeálljon. Ha valaki hiányzik, kérjenek segítséget egymástól. A szereplőkről írjanak le egy-egy mondatot emlékeztetőül, az utolsó percekben beszéljék meg azt is, melyek azok a mozzanatok, amelyek még homályosak, mi az, amiről jó volna olvasni, beszélni. Ha van ilyen, elmagya rázhatjuk, vagy kiadhatjuk újabb gyűjtőmunkának. Egy-egy csoport arra is vállalkozhat, hogy jegyzeteiket csomagolópapírra készítik, és így teszik szemléletessé az összefüggéseket, az esetleges kérdéseket. A papír(oka)t aztán kiakasztják és bemutatják a többieknek. A feladat célja, hogy otthoni munkájukat megosszák egymással, és a trójai háború előzményeire valamelyest fény derüljön. Próbája a későbbi munka, a modult záró kilépőkártya, ill. a második modult bevezető játék. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: együttműködési készség, a kombinatorikus gondolkodás és jegyzetelés képessége C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: csoportos munka (6-8 fős csoportokban) M ó d s zerek, eljárá s ok: megbeszélés E s zközök: fehér csomagolópapír, színes filcek 5. Mielőtt az Íliász bevezetését értelmeznénk, gyűjtőmunkátok alapján állítsátok össze a trójai háború előzményeit! Valaki kezdje el ismertetni a munkáját, majd a többiek hozzá kapcsolódjanak, őt egészítsék ki! Írjatok le egy-egy mondatot a megbeszélt szereplőkről, majd foglaljátok össze azokat a kérdéseket, amelyekre nem kaptatok választ! (Az így összeálló vázlatot csomagolópapírra is készíthetitek, az összefüggéseket néhány jó ötlettel így még szemléletesebbé lehet tenni.) Megbeszéltük, hogy Nem kaptunk viszont választ arra, hogy 4. lépés: 6 9. feladat T/ oldal 10 perc Tanári in s t r ukciók: A 7. feladatot megkönnyíti az ötödik. De így is igen nehéz szövegértési feladat, ha túl nehéznek vagy feleslegesnek látszik, elhagyható.

16 16 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: szövegértés, logikus gondolkodás képessége, stílusérzék Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munk afo r mák: frontális, ill. egyéni munka M ó d s zerek, eljárá s ok: szövegértelmezés, megbeszélés 6. Az eposz első szava: a harag. Gyűjtsél szavakat, kifejezéseket a bevezetőből, amelyek ehhez kapcsolódnak. Kikkel kapcsolatban hangoznak el ezek a szavak? Keress a durvaság, erőszak fogalomkörébe tartozó szavakat is! Megoldás HARAG vészes, civakodva, uszította viszályra, gyúlt a királyra haragja DURVASÁG, ERŐSZAK sokezer kín, magukat zsákmányul a dögmadaraknak és a kutyáknak dobta, ártó vész, megsértette. A harag és az azt követő pusztítás Akhilleuszhoz kapcsolódik először, majd Agamemnónhoz is, végül Apollónhoz. A haragvó hős Akhilleusz lesz, de a harag eredetét időben egyre visszafelé tárja fel a szöveg, s teszi ezáltal ennek a világnak egyik meghatározó vonásává a szenvedélyt. 7. Egészítsd ki az ok-okozati láncot: mi miért történt? Állítsd sorrendbe a történéseket! a) Helyettesítsd be a sorok végére a megfelelő kötőszót: s ezért, mert, mióta, de 1. Akhilleusz haragszik, 2. Sok görög meghal, 3. Zeusz is ezt akarta, 4. Agamemnón és Akhilleusz haragban szétváltak, 5. Apollón megharagudott Agamemnónra, 6. Dögvész pusztított a görög táborban, 7. Agamemnón megsértette Khrűszészt, b) Akhilleusz haragja jelenik meg az első sorban: ez az eposz témája. Ezt okok láncolata követi tehát. Mit jelent ez az időben? Próbáld az eseményeket időrendbe állítani! c) Vagyis a bevezetésben az események nagyjából fordított időrendben következnek egymás után: elöl áll a legkésőbbi esemény (Akhilleusz haragja miatt Zeusz akaratából a trójaiak kerülnek fölénybe a görögökkel szemben), végül a legkorábbi (Agamemnón megsértette Khrűszészt). Megállapítható-e a felelős ezért a sok bajért? Mi történt először? Hol lehetett volna a bajok sorozatát megakasztani? Induljunk el visszafelé a múltba! Agamemnón megsértette Khrűszészt azzal, hogy nem adta neki vissza a leányát Khrűszéiszt. A Tróját ostromló görög vezetők ugyanis a környéken portyázva rabnőket szereztek maguknak. Agamemnón Khrűszéiszt, Akhilleusz Briszéiszt. Miért vonakodik ennyire Agamemnón a lányt visszaadni? Talán mert úgy érezné akkor, hogy fővezéri tekintélyén esne csorba (Agamemnón és Akhilleusz konfliktusának forrása alapvetően az, hogy a fővezér és a legnagyobb hős nem ugyanaz a személy). Vagy talán mert úgy érzi: eddig is ő áldozta a legtöbbet Trója ostromáért. A Trójába készülő görög hajóhad Auliszban gyülekezett, de hiába vártak a kedvező szélre. Ekkor Kalkhász, a görögök jósa elmondta, hogy Artemisz istennő haragszik rájuk, mert vadászat közben

17 A Z E P O S Z I H A G Y O M Á N Y E P O S Z I N D Í T Á S O K 17 megölték egy szarvasát. Csak úgy engesztelhetik ki, ha Agamemnón, a fővezér feláldozza neki leányát, Iphigeneiát. Agamemnón meghozza áldozatát, és a szél feltámad. A görögök azért szövetkeznek Trója ellen, mert Párisz trójai királyfi visszaélt Meneláosz spártai király vendéglátásával, és elszöktette feleségét, Helenét. Márpedig Helené kérői annak idején megesküdtek, hogy bármelyiküket válassza is a lány, a többiek segítségére jönnek férjének, ha sérelem éri. Helené akkor Meneláoszt választotta. Párisz pedig azért kereste fel Helenét, mert Aphrodité neki ígérte a világon a legszebb nő szerelmét azért, hogy cserébe őt ítélje legszebbnek a három istennő közül. Mert az istenek nem hívták meg Eriszt, a viszály istennőjét Péleusz király és Thetisz istennő lakodalmára, Erisz bosszúból aranyalmát gurított a lakomázó istennők közé A legszebbnek felirattal. Ezen Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité tüstént civódni kezdtek, s elhatározták, hogy döntőbíróul egy embert, Párisz trójai királyfit választják. Zeusz pedig azért adta Thetisz istennőt feleségül halandó férfihoz, noha szerelmes volt belé, mert azt a jóslatot kapta, hogy Thetisz fia nagyobb lesz apjánál. Thetisz és Péleusz gyermeke lesz Akhilleusz. Az okok láncának elején tehát hatalmi számítást, hiúságot, féltékenységet találunk: Erisznek, a viszály istennőjének bosszúját. Az Íliász első szava is: harag. Az Íliász elsősorban a szenvedélyes emberről szól. Arról, hogy a harag, a bosszú olyan megállíthatatlan láncreakciót idéz elő, amely visszafordul az ember ellen. Megoldás A sorrendet és a magyarázatot így képzeljük el: Akhilleusz haragszik, s ezért sok görög meghal (mert a legnagyobb hős, népével, a mürmidonokkal nem vesz részt többé a harcokban). De Zeusz is ezt akarta, amióta Agamemnón és Akhilleusz haragban szétváltak (mert az elkeseredett Akhilleusz ezután azt kérte édesanyjától, Thetisz istennőtől, hogy vegye rá Zeuszt: kedvezzen ezentúl a trójaiaknak, és szorítsa vissza a görögöket: hadd lássák, mire mennek nélküle). Agamemnón és Akhilleusz azért váltak el haragban, mert Apollón megharagudott Agamemnónra, mert ő megsértette papját, Khrűszészt. Khrűszész sérelmének oka, hogy Agamemnón elvette tőle és ágyasává tette lányát, Khrűszéiszt. Apollón nyílvesszeivel, a pestissel addig pusztítja a görög sereget, míg Agamemnón gyűlést hív össze, s itt Kalkhász, a jós feltárja előtte az isten haragjának az okát. A fővezér úgy dönt, visszaadja apjának a leányt, de cserébe elveszi Akhilleusztól az ő rabnőjét, Briszéiszt. Akhilleusz ekkor dönt úgy, hogy visszavonul a harcoktól. Minderről szól az Íliász első éneke, dióhéjban első tizenegy sora. A bevezetés tehát rendkívül koncentrált szöveg, okok egymásba fűződő láncát ismerteti időben visszafelé haladva. Ilyen a harag, a bosszú természete az Íliász szerint: végtelen sorozat, amelyben mindenki áldozattá válik (hiszen Akhilleusz haragjának esik áldozatul egyetlen barátja, Patroklosz is). A két hős túlérzékenységének oka ezen a sorsdöntő gyűlésen nem csak természetükben van, és nem csak a fővezér és a nálánál jelentősebb beosztottja közötti konfliktus tör fel benne. Agamemnón indulata ugyanis, amellyel Kalkhászhoz fordul, talán azt sejteti, hogy még sajog benne a lánya, Iphigeneia feláldozása miatti fájdalom, hiszen Auliszban ő hozta az első és ebben a nemben egyetlen áldozatot a közös ügyért (Íliász, 1. ének ). Akhilleusz pedig rövid életre készül és ezért türelmetlen, érzelmeiben és a neki járó tisztelet elvárásában is (1. ének ). Az áldatlan viszály mitológiai oka pedig végső soron Erisz aranyalmája, vagyis az emberi természet egyik emblémája: titok.

18 18 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m a) 1. Akhilleusz haragszik, s ezért 2. Sok görög meghal, de 3. Zeusz is ezt akarta, amióta 4. Agamemnón és Akhilleusz haragban szétváltak, mert 5. Apollón megharagudott Agamemnónra, s ezért 6. Dögvész pusztított a görög táborban, mert 7. Agamemnón megsértette Khrűszészt. b) Keress összefüggést a fenti indulatok és a sorok, mondatok megformálása között! Megoldás A szöveg megformálása kifejezi tartalmát. Az első sorban inverzió teszi a mű első szavává a haragot, az istennő megszólítása a tárgy és a felszólítás közé ékelődik, a harag jelzője a mondatban távol, a versben hasonló pozícióba kerül: a második sor első szava lesz. Enjambement gyorsítja az átmenetet az 1. és 2., a 4. és 5., a 6. és 7. sor között. Ezek nem kényelmesen mesélő hexameterek, alig lehet közben levegőt venni, logika és szenvedély feszíti őket. A fokozás és pátosz törekvése jellemzi a szóhasználatot is. Zengd énekelj helyett, sokezer sok helyett, sok hősnek erős lelkét Hádészra vetette ahelyett, hogy sok férfit megölt stb. A harag és erőszak szavai mellett a szavak egy másik rétege befejezettséget, végérvényességet sugároz: Hádészra vetette, zsákmányul dobta, betelt vele Zeusz akaratja, szétváltak civakodva. A verset indító első lendületre a 7. sor teszi fel a koronát a két hős és állandó jelzőik khiasztikus összefoglalásával. (Devecseri Gábor fordítása a szavak elhelyezésében is próbálja az eredetit követni, ezért Homérosz eposzait lehet stilisztikailag elemezni.) 9. Írd át az eposz bevezetőjét úgy, ahogy egy kisebb gyermeknek kezdenéd mesélni: egyszerűbben és az összefüggéseket világosabbá téve! 5. lépés: feladat T/ oldal 10 perc Tanári in s t r ukciók: Ebben a lépésben az Odüsszeia bevezetését dolgozzuk fel. A 14. feladat lehet szorgalmi, de el is hagyható. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: szövegértés, lényegkiemelés, analogikus gondolkodás C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni munka M ó d s zerek, eljárá s o k: szövegértelmezés, megbeszélés, a feladatok meg oldása

19 A Z E P O S Z I H A G Y O M Á N Y E P O S Z I N D Í T Á S O K Keresd meg és csoportosítsd az idézet szereplőit: kik az istenek, és kik az emberek? Odüsszeia 1. ének, Férfiúról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját, sok nép városait, s eszejárását kitanulta, s tengeren is sok erős gyötrelmet tűrt a szivében, menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét. 5 Csakhogy nem tarthatta meg őket, akárhogy akarta: mert önnön buta vétkeikért odavesztek a társak, balgák: fölfalták Hüperíón Éeliosznak barmait, és hazatértük napját ő elorozta. Istennő, Zeusz lánya, beszélj minekünk is ezekből. 10 (Devecseri Gábor fordítása) Hüperíón Éeliosz: a Nap (Uranosz és Gaia gyermeke, vagyis egy titán, ismertebb nevén Héliosz). szentfalu Tróját: a trójai vár falait a mítosz szerint Apollón és Poszeidón építette Láomedón királynak. Ezért e falak szentek voltak, emberi erővel őket lerombolni nem lehetett. istenek: emberek: 11. Sorold fel, mi minden derül ki a főhős, Odüsszeusz életéről, sorsáról, törek véseiről! Megoldás Az eposz hőse bolyongott, miután feldúlt egy szent várost, sokat tanult idegen népektől, gondolkodásukat is kitanulta (!), sokat szenvedett, magát és társait szerette volna megmenteni. 12. Az Íliász bevezetése két nagyszerű hős viszályáról szól, és ennek következményeiről: sok honfitársuk haláláról. Az Odüsszeia hősének nincs vetélytársa, viszont társai vannak: hogyan jellemzi a hozzájuk való viszonyát a bevezetés? Megoldás Az 5 7. sor szól erről. 13. Figyelj meg különbségeket és hasonlóságokat a két idézet hangvétele, megformálása között! Megoldás Az Odüsszeia bevezetése is egy kulcsszót emel az első helyre: egy férfi, egy hős lesz a legfontosabb ebben az eposzban, őrá figyeljünk. A szólj szelídebb, egyszerűbb szó, mint a zengd, s ez a különbség a versmondatokban, hangvételben egyaránt jellemzi a két szöveget: az Odüsszeia bevezetése egyszerűbb, kiegyensúlyozottabb. Nyugodtságot sugallanak a megkettőzések: sok-

20 20 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m fele bolygott s hosszan hányódott, sok nép városait s eszejárását kitanulta, s tengeren is sok erős gyötrelmet tűrt a szivében, menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét. A bevezetést az invokáció megismétlése zárja kerekdedre. A nyugodtság érzete abból is eredhet, hogy az oksági lánc itt megegyezik az időrenddel, és nem fordított. 14. Kik voltak a Múzsák? Melyikhez szólhat az eposzköltő fohásza? Vajon miért kér segítséget tőle? A válaszadásban segíthet az alábbi idézet. Az Íliászban, a Trója alá érkező görög csapatok leírására készülve így szól az elbeszélő: S most, Múzsák, ti beszéltek: olümposzi bérceken éltek, istennők vagytok, s mindent jól látva ti tudtok, míg minekünk csak hírhallásunk, semmi tudásunk... (2. ének, ) Megoldás Hésziodosz Istenek születése című művét a múzsák dicséretével indítja ( sor), ebből a szép szövegből sok minden kiderül arról, mit vár tőlük, mit szeret bennük. Számukat kilencnek tartja, és Kalliopéról, akit a későbbi hagyomány az epikus költészet múzsájának tart, így ír: Kalliopé, minden nővérénél ki kiválóbb, mert fényes fejedelmek hű kísérete-társa. ( sor, Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása). Elképzelhető, hogy talán egy nemzedékkel korábban az Odüsszeia költője Kalliopét szólítja meg, de ennek ellene mond, hogy nem a nevén nevezi. 6. lépés: feladat T/ oldal 10 perc (elhagyható feladatok) Tanári instrukciók A T/17. házi feladat lehet. A T/18. feladat kiadása nagyon fontos a továbbiakhoz, a bemutatásra a 2. modul 1. órájának végén kerül sor. Kérjünk segítséget egy tanítványunktól, akinél a többiek jelentkeznek egy-egy énekhez. Az ének önálló olvasásához az eredetit vagy Szabó Árpád feldolgozását ajánlhatjuk választásra, így a könnyen és a nehezebben olvasó tanulók is részt vehetnek a bemutatásban. Az írólap méretű kis rajzok vizuálisan is megjelenítik a nyolc ének egy-egy lényeges mozzanatát, és a későbbi órákon is elővehetők. A T/19., T/20. kiegészítő anyag. Jó, ha sor kerül az Aeneis bevezetésének megbeszélésére, mert ekkor már egy közösen megbeszélt és egyénileg is megfigyelt jelenségre tudunk újra ráismerni, de ha erre nem marad idő, akkor elmaradhat. A két homéroszi szöveg alapos értése viszont fontos. Az Odüsszeia bevezetése memoriter is lehet: jól gördülő, világos szöveg, dióhéjban foglalata az eposz egészének, és a

21 A Z E P O S Z I H A G Y O M Á N Y E P O S Z I N D Í T Á S O K 21 hexameter megértéséhez, fejben tartásához, későbbi felismeréséhez talán legjobb módszer. Ha memoriternek választjuk, az egyéni felmondás előtt a csoportos gyakorlást is javasoljuk: ez segít a skandálásban, és szeretik is a gyerekek. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: szövegértés, lényegkiemelés, analogikus gondolkodás C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály M unk a form á k: egyéni vagy páros és frontális munka M ó d s zere k, e ljá r á s o k: közös olvasás és megbeszélés, a feladatok meg oldása 15. Csoportosítsd az Aeneis bevezetésének motívumait: melyik kötődik inkább az Íliászh oz, m e - lyik az Odüsszeiához? Vergilius: Aeneis 1. ének, Harcokat énekelek s egy hőst, akit Ítaliába, Trója vidékéről lávín partig, legelőször űzött végzete; sok földet, tengert bebolyongott, égi erők és Júnó nem-feledő dühe folytán és sok háborut is tűrt, míg várost alapított, 5 isteneit Latiumba vivén, honnét a latin faj, Alba atyái s Róma magas bástyái erednek. Mondd, mi gyötörte a menny úrnőjét, Múzsa, hatalmát sértve miért érezte, hogy oly sok kínba kevervén ezt a kivált jámbor férfit, boritotta ezernyi 10 bajjal is? Ekkora hát a harag kebelében az égnek? (Lakatos István fordítása) lávin partig: Aeneas Itáliában várost alapít, amelyet feleségéről, Laviniáról nevez el Laviniumnak. Erre utal a kifejezés, noha mikor partot ért itt, Lavinium még nem volt meg. Júnó: a főisten feleségének, Hérának római megfelelője Latium: Közép-Itália egy tartománya ma is, eredetileg itt élt a latin nép, mely az Aeneis szerint az őslakosok és a trójai menekültek szövetségéből született. Alba atyái: Alba Longa városának vezetői. (Vergilius szerint Aeneas három évig uralkodott Laviniumban, halála után fia, Iulus harminc évig uralkodott, és megalapította Alba Longát, s háromszáz év múlva egy Alba Longa-i király fia, Romulus fogja megalapítani Rómát. Aeneas partot érése és a város alapítása között tehát 333 év telt el, ez van ebbe a két sorba sűrítve.) íliász harcok Trója odüsszeia egy hős földek, tengerek Vergilius Aeneise és a latin szavak kiejtése Vergilius római költő volt az i. e. 1. században, Augustus császár korában. Eposza, az Aeneis a rómaiak eredetéről szól. Egy régi hagyomány szerint az égő városból menekülő trójaiak Aeneas vezetésével

22 22 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m indultak új hazát keresni. Mikor kalandos út után Itáliába értek, Latiumban szövetségre léptek az ott őslakos néppel, várost alapítottak, melyből a majdani Róma lesz. Vergilius ezt a hagyományt dolgozta fel, s eposzának legfontosabb mintája az Íliász és az Odüsszeia lett. A görög neveket kiejtésük szerint írjuk magyarul, a római neveket viszont latinos alakjukban. Ezért meg kell ismerkednünk néhány kiejtési szabállyal: Az s ejtése mindig sz : Vergilius vergiliusz. A c ejtése magas magánhangzó előtt c : Cicero ciceró, mély magánhangzó vagy mássalhangzó előtt k : Capua kápua, Cremona kremóna. A ti szótagot is kétféleképpen ejtjük. Magánhangzó előtt ci : Latium lácium, mássalhangzó előtt ti : Tiberis tiberisz. A qu ejtése kv : Aquincum akvinkum. Az ae, illetve oe kettőshangzók ejtése: é, illetve ő (Aeneas ejtése: éneász, Camoena ejtése: kámőna ) Azokat a latin szavakat, amelyek gyakoriságuk folytán a magyarban is szinte otthon vannak, kiejtés szerint írjuk. Ilyen például Vénusz (Venus), Jupiter (Iuppiter), vakáció (vacatio). A rómaiak istenvilágukat a görög mitológiának feleltették meg, ezért isteneik többségének megvan a görög párja. Történetünk szempontjából a legfontosabbak: Jupiter Zeusz Júnó Héra Vénusz Aphrodité Neptunus Poszeidón Aeneas Aineiász Megoldás ÍLIÁSZHOZ harcok Trója Végzet űzi hősét. Az égiek hatalmáról, szerepéről szól. háborúk, pusztulás ODÜSSZEIÁHOZ egy hős földek, tengerek A társak butaságuk miatt vesztek oda. (Odüsszeusz saját érdemeinek köszönheti megmenekülését.) bolyongás, tűrés Pusztulások okára kérdez rá, s ezt egy istenben Egy közösséget ment át új hazába: isteneit viszi, találja meg, de ezt aztán újra emberi tettekkel várost alapít, honnan a latin faj és Róma ered. magyarázza. Az Aeneis bevezetése is a harag-motívummal zárul: hogy lehet, hogy az istenek is így tudnak haragudni? 16. Vizsgáld meg a két bevezetés alapján, miben hasonlít, és miben különbözik egymástól Odüsszeusz és Aeneas?

23 A Z E P O S Z I H A G Y O M Á N Y E P O S Z I N D Í T Á S O K 23 Megoldás Mindketten eposzuk főhősei, sokat tűrnek szárazon és vízen. Odüsszeusz útjában a megismerés és az okosság, Aeneaséban a végzet kap hangsúlyt. Ugyanannak a háborúnak a győzteseként, illetve veszteseként indulnak útnak, ezért az egyik hazatérni vágyik, a másiknak új hazát kell találnia. Odüsszeusz a rábízott embereket nem tudja megmenteni, Aeneas igen, sőt nagy jövőjű népnek lesz megalapítója, a két bevezetés ilyen szempontból kudarcot, illetve sikert sugall. 17. Írd át az egyik bevezetést úgy, hogy egy műsorfüzetben legyen filmajánló, a Múzsa helyett az eposz hősét (Akhilleuszt, Odüsszeuszt vagy Aeneast) szólítod meg! 18. Mi történik az Odüsszeia első nyolc énekében? Vállalj el egy éneket az első nyolc ból, és készülj kétperces kiselőadásra. A bemutatáshoz készíts egy írólap méretű kártyán kis rajzot, amely szerinted emblémája (jelképe) lehetne a fejezetnek! 19. Az Íliász 20. énekében Aineiász, a trójai hős nehéz helyzetbe kerül. Apollón buzdítására felvenné a harcot a rettenthetetlen Akhilleusszal, akit ekkor az istenek fegy verekkel és kedvezésükkel is segítenek. Poszeidón elmagyarázza a harcot néző isteneknek, miért nem szabad meghalnia ennek az embernek. Hogyan jellemzi az Íliász költője Aineiászt, aki Vergilius eposzának főhőse lesz? Keress olyan jellemvonásokat, amelyeket Vergilius Homérosztól vett át, s mindkét idézett szövegrészben megjelennek! Ó, jaj, a nagyszivü Aineiász szomorít, ki Akhilleusz által sújtva hamar Hádész házába hanyatlik, hogyha tovább hallgat hangjára a Messzehatónak, balgatagon: hiszen az sose védi meg őt a haláltól. Ámde miért szenvedjen most ez a bűntelen ember, mások vétke miatt méltatlanul, ő, aki oly sok kedves ajándékot küld mindig az égilakóknak? Rajta tehát, a haláltól őt szabadítani szálljunk, meg ne nehezteljen Kronidész, ha e hőst nagy Akhilleusz elpusztítja: mivel neki sorsa, hogy élve maradjon, hogy ne legyen mag nélküli és nyom nélküli eztán Dardanosz ága, hiszen Zeusz őt kedvelte leginkább, minden gyermeke közt, kit néki halandó nő szült. Mert Priamosz fiait már meggyűlölte Kroníón: s Aineiász erejét teszi végül a trószok urává s gyermeke gyermekeit, kik még ezután születendők. (Íliász, 20. ének, ) Messzeható: Apollón egyik állandó jelzője Kronidész, Kronión: Kronosz fia, Zeusz Dardanosz: mitikus trójai király Priamosz: Trója királya a trójai háború idején, Hektór és Parisz apja trószok: trójaiak

24 24 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m 20. Hasonlítsd össze a három bevezetőt abból a szempontból, ahogyan az elbeszélő a Múzsához szól! Milyen változást észlelsz az eposz elbeszélője és Múzsájának viszonyában? Ki énekel? Mit vár a Múzsától az elbeszélő? Mit kér, mit kérdez tőle? A dal az istenektől van Íliász Odüsszeia Aeneis Az énekmondó művészetét nagyon nagyra becsülték hallgatói, a közösség élő emlékezetét látták benne. Hittek abban, hogy a tudás őrzésére és művészi tolmácsolására való képesség isteni adomány. Ezért az énekmondók először a Múzsához, a költészet istennőjéhez fordultak segítségért. (A kilenc múzsa az Emlékezet istennőjének, Mnémoszünének lánya volt, közülük Kalliopét tartották az epikus költészet segítőjének.) Az istennő megszólítását a mű tárgyának rövid összefoglalása követte. Az eposzok élén ez a két szerkezeti egység áll tehát: invokáció (az istennő segítségül hívása) és propozíció (tárgymegjelölés). Később is megjelenhetnek azonban, ha a költő azt akarja éreztetni, döntő fordulathoz érkezett az elbeszélésben, ahonnan csak újabb megerősítés után folytathatja. Míg az Íliász költője invokációjában szinte átadja a szót a Múzsának, az Odüsszeia költőjében kicsit több a személyesség ( Férfiuról szólj nékem, Múzsa... ), Vergilius pedig az Aeneis elején a tárgymegjelölésben félreérthetetlenül önmagához kapcsolja az alkotást (szó szerinti fordításban: Fegy vert és férfit énekelek... ), és csak ezután faggatja, az Aeneast üldöző istennő haragjának okairól a Múzsát. A költő személyes jelenlétének jelei már az Odüsszeiában megvannak az ilyen sorokban, mint: Erre te, Eumaiosz kondás, így adtad a választ (14. ének, 55. sor). A művész öntudata is megszólal talán abban, ahogy a bosszú előtti tetőponton, mikor a koldus Odüsszeusz végre kezébe foghatja régi íját, a fegyver felidegezéséhez kapcsolódó hasonlat a hangszerét hangoló lantos alakját idézi (21. ének, ). Az öntudat szólalhat meg abban a részletben is, amikor kevéssel később Phémiosz, a kérők kényszerű dalnoka életéért könyörög Odüsszeusz lábainál, s Odüsszeusz meg is kegyelmez neki: Térded ölelve könyörgök, Odüsszeusz, légy kegyelemmel. Mert magad is megbánod majd, ha megölted a lantost, engem, az istenek és a halandók ének-adóját. Én a magam tanitója vagyok, lelkembe az isten mindenféle dal ösvényét ültette: hiszem, hogy téged mint istent zenglek: ne akarj lenyakazni. (22. ének, ) A három eposz bevezetését összehasonlítva tehát megfigyelhetjük, hogyan erősödik meg bennük a költő személyes jelenléte, öntudata. Ebből is látszik, hogy a propozíció több, mint az eposz tartalmi előzetese. Az is feladata, hogy felvá zolja az elbeszélés szemléleti kereteit és beágyazza egy kultúrába. Az Íliász első sorai szerint az embereket pusztító szenvedélyek vezérlik, életükben meghatározó szerep jut a sorsnak és az isteneknek. Az Odüsszeia eleje