népességfejlıdést a fıhatalom-változás (1920) elıtti fél évszázadban, majd pedig az közötti háromnegyed században.
|
|
- Mátyás Biró
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kápolnai Iván Erdély népességérıl Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetébıl. Tanulmányok Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, I. Kovászna, Hargita és Maros megye népszámlálási adatai 1850 és 1992 között Megjelent: Hitel. XII, sz p. Varga E. Árpád az 1980-as évek derekától foglalkozik az elsı világháború után Romániához csatolt 102 ezer km 2 -nyi terület a jelenkori Erdély népességének számszerő alakulásával, etnikai (anyanyelvi és nemzetiségi), felekezeti, területi stb. megoszlásával a hivatalos statisztikai szolgálat adataira támaszkodva. Az immár nyolc évtizede általánossá vált szóhasználatban Erdély (Trans- és Cissilvania) a Királyhágón túli történeti Erdélyen és a történeti irodalomban Partium -ként emlegetett Részek -en kívül magában foglalja a Tisza bal partján Máramarostól a Szilágyságon át az Erdélyi Szigethegységtıl nyugatra esı területeket, a Körösök és Maros vidékét, valamint a Tisza Maros szögében, a Temesközben Bánság- vagy Bánátként ismert tájat. A történeti Erdély mindennek nem sokkal több, mint a felét alkotja. Ezt az egész területet a második világháború után a román földrajzi irodalom is egységesen Erdély névvel illeti. A szerzı a Magyarságkutató Csoport (majd Intézet) megbízásából készített kéziratos feldolgozásokon fokozatosan túllépve, s vizsgálódási körét is egyre tágítva mind sőrőbben jelentkezett román és angol nyelven is közreadott dolgozataival tucatnyi hazai és romániai idıszaki kiadványban (évkönyvek, Statisztikai Szemle, Hitel, Tiszatáj, Regio, Erdélyi Múzeum stb.), és önálló kötetekkel is. Az év végén megjelent közel négyszáz oldalas győjteményes mő Varga E. Árpád már korábban közreadott válogatott tanulmányainak többségében javított, bıvített, valamilyen formában módosított változata. Az eredetiben elıfordult számszaki hibák javításán túlmenıen leginkább az ismertté vált újabb adatok beépítését tartotta szükségesnek. Igyekezett azonban mindig megtartani az eredeti megállapítások lényegét, különösen az erdélyi magyarság számbeli nagyságát fejtegetı írások esetében, melyeket olykor a szélesebb közönség tájékoztatására szánt, próbálva mérsékelni a vérmesebb várakozásokat. De az újabb hivatalos adatközlések ismeretében sem tartotta szükségesnek korábbi álláspontjának gyökeres felülvizsgálatát. A kötet elsı részébe sorolt egyik tanulmány a jelenkori Erdély területén az 1850-es években az osztrák hatóságok, 1869-tıl a magyarországi hivatalos statisztikai szolgálat, majd 1920-tól a román szervek által végrehajtott népszámlálások hátterét, módszereit, jellemzı vonásait és fıbb eredményeit ismerteti a témához kapcsolódó hazai és külföldi szakirodalom alapos ismeretére támaszkodó gazdag magyarázó jegyzetekkel. Varga E. Árpádot Erdély népességi viszonyainak tanulmányozására Nyárády R. Károly, Erdély népességtörténetének szakmai körökben jól ismert és elismert kutatója inspirálta, látta el tanácsaival, útmutatásaival és terelgette idırıl-idıre az általa helyesnek tartott irányba. A ma már kilencvenes éveiben járó, erdélyi származású idıs magánkutató több évtizedes lelkiismeretes munka után megszületett nagyszabású kéziratos mőve Erdély népességtörténetérıl sajnálatos módon egészében nem jelenhetett meg, de ennek a megalapozó és termékenyítı hatású munkának is a kötetbe került egy része, amely az évi romániai elismerten a nemzeti homogenizáció szolgálatában állt, hamisításoktól sem mentes népszámlálásnak a nemzetiségei és anyanyelvi viszonyokra vonatkozó eredményeit ismerteti. A késıbbiekben véglegesített adatokra támaszkodva a továbbiakban Varga E. Árpád bemutatja többek között a nemzetiségektıl eltérı anyanyelvő és anyanyelvüktıl eltérı nemzetiségő lakosok számának alakulását mint a nemzeti identitás erısségét mérı koefficienst, amely egyben az asszimilációs és disszimilációs folyamatok bizonyos szakaszát is jelzi. A kötet második részében az elsı tanulmány a természetes népmozgalom, vagyis a születések és halálozások felekezetek és nemzetiségek szerinti alakulásának vizsgálata révén elemzi a nemzetiségi
2 népességfejlıdést a fıhatalom-változás (1920) elıtti fél évszázadban, majd pedig az közötti háromnegyed században. Tájékozódhatunk a mechanikus népmozgalom, azon belül különösen a falusi lakosság városokba áramlásának mértékérı és fıbb irányairól is. Igencsak munkaigényes számítások nyomán kitőnik, hogy a városiasodás, a munkaerı-felszívó iparosítás az 1970-es években tetızıdött, és a vándormozgalmak különösen 1977-tıl 1981-ig az erdélyi városok népességnövekedésében magasabb arányt képviseltek, mint az ország területének egészében. A Kárpátokon túlról Erdélybe irányuló betelepedés hozzájárult egyes erdélyi mikrorégiók nemzetiségi egyensúlyának a felbomlásához. A népesség születési hely szerinti statisztikája alapján kimutatható, hogy a német exodus tömegessé válásával és a magyarok folyamatos kivándorlásának felerısödésével a Regátból (Moldvából, Olténiából és Munténiából) nagyobb tömegekben érkezı népelemek túlnyomórészt Erdély déli iparvidékén, a migrációs ütközızónában telepedtek meg. Dél-Erdély városaiban a román lakosság aránya az évi 30%-ról 86%-ra ugrott, a magyaroké 36%-ról 9% alá esett, a németségé pedig 24 25%-ról alig 2 3%-ra zuhant. Észak-Erdélyben a városok románosodását jelzi, hogy arányuk az évi 21%-ról 1992-ig közel megháromszorozódott, a magyaroké pedig 55%-ról 36%-ra csökkent. Az elsı világháború elıtt a városok a magyarosodás kohói voltak, az utóbbi évtizedekben pedig az erdélyi városok nagy többségükben a románosodás kohói lettek. Az évi adatok szerint az erdélyi magyarság 56%-a élt városi településeken, s városokban kötötték a nemzetiségileg vegyes házasságok több mint háromnegyedét. Ezek általában az asszimilációs veszteség forrásai nemcsak a magyar, hanem a többi nemzetiség számára is, miként a vallásilag vegyes házasságokból származó gyermekek is inkább a román ortodox egyház és nem a többi felekezet tagjainak a számát gyarapítják. Ezenkívül s romániai népességi viszonyokat jól ismerı Semlyén István megállapítása szerint az erdélyi magyarságnak már az 1970-es években közel egynegyede (kb. 400 ezer lélek) olyan környezetben (interetnikus diaszpórában) élt, ahol az összlakosságnak mindössze 5 15%-át képviselte. Ilyen kisebbségi helyzetben ugyancsak erısen tért hódítanak a vegyes házasságok, s növelik az etnikumváltás esélyeit. Az elmúlt fél évszázadban Erdélybe költözött regátiak számát a szerzı mintegy ezerre teszi az olykor 1,5 2 milliós, sıt annál is magasabb hazai publicisztikai túlzásokkal szemben. Nagy részletességgel foglalkozik a kötet harmadik része az januárban végrehajtott népszámlálással. A Hiteles vagy harci statisztika? címő tanulmányból megismerhetjük a kérdıjeleit annak a népszámlálásnak, melynek nemzetvédelmi jelentıségérıl hangzottak el kijelentések a legmagasabb felelıs politikai vezetık részérıl, és amellyel szemben a magyarokon kívül más nemzetiségi és vallási kisebbségiek is aggályaiknak adtak hangot, sıt Tıkés László részérıl az általános bojkott lehetısége is felmerült. Végül is a népszámlálás 1600 ezer magyar nemzetiségő, illetve 1620 ezer magyar anyanyelvő személyt mutatott ki Erdélyben és 20 ezret a Kárpátokon túl. A magyarok évi száma kevesebb az évi magyarországi népszámlálás 1662 ezer és az évi romániai népszámlálás 1700 ezer magyar anyanyelvő erdélyi lakosánál. Ismeretes, hogy a hazai demográfusok többnyire 2 millió körülire becsülik az erdélyi magyarság lélekszámát, s ez a köztudatban élı kétmilliós népességszám miként Varga megállapítja a kollektív nemzetiségi identitás fontos szimbóluma lett. Egyes nyugati szerzık viszont általában 3 millió magyarról beszélnek, tudatos hamisítással és/vagy tudománytalansággal vádolva mindazokat, akik ennél kevesebbet merészelnek állítani. İk az évi népszámlálásból kiindulva, az azóta eltelt idıszak egészére egy bizonyos átlagmutató alkalmazásával jutnak el a 3 milliós vagy még annál is magasabb értékekhez. Varga E. Árpád nem a romániai népszámlálások úgynevezett hamisításait kívánja mindenáron bizonygatni nincsenek is megalapozott érvek az eredmények megkérdıjelezésére, hanem igen alapos részletes elemzésekre támaszkodva konkrét számszerő tények sokaságát vonultatja fel az erdélyi magyarság valós helyzetének jellemzésére, melyek egyben a jövı várható képét is többé-kevésbé elırevetítik. Megemlíti mindenekelıtt azt, hogy az évi magyar népszámlálási adatok magukban foglalták a családi vagy egyéb okoknál fogva kettıs nemzeti kötıdéső személyeket, azoknak a körét is, akik eljutottak ugyan a magyarsághoz való asszimilálódás bizonyos kezdeti fokáig, de a fıhatalomváltás után Romániában már nem lehetett arra számítani, hogy magyarnak vallják magukat. Számba veszi, hogy az elsı világháborút követıen mintegy 200 ezer, a második világháború után újabb ezer, az elmúlt négy évtizedben, de különösen az utolsó években ezer személy távozott Erdélybıl. Ehhez hozzávéve az elsı világháború mintegy 50 ezer és az erdélyi magyar zsidók legkevesebb 75 ezer fınyi halálos áldozatát, a magyarság összes vesztesége ezer között mozog. Ne- 2
3 hezen meghatározható a hét nyolc évtizedes román uralom alatti természetes asszimiláció mértéke, és azoknak a Németországba, Izraelbe mint anyaországba kivándoroltaknak a száma, akik a népszámlálások adatsoraiban még magyarokként szerepeltek. (Az 1910-ben még 132 ezer, és a második világháború után is ezer magyar anyanyelvő zsidóból alig 1 2 ezer maradt az országban.) A népmozgalmi adatok igen alapos, gondos elemzésével kimutatható az is, hogy a természetes szaporulat aránya Erdélyben a század eleje óta mindig alacsonyabb volt, mint a Regátban. A két háború között az erdélyi románság és a magyarság természetes szaporulata még nagyjából azonos, de az közötti idıszakban a magyarság nyers születési arányszáma 1%-kal alacsonyabb, mint az erdélyi átlag, és több mint 2%-kal marad le az országos átlag mögött. A szülıképes korú (15 49 éves) nık aránya kisebb, mint a románoknál, és csökkent 1977 óta is. Az egy nıre jutó átlagos gyermekszám a magyaroknál a népesség egyszerő újratermeléséhez szükséges kritikus 2,2 érték alá csökkent, a románoknál pedig a csökkenés ellenére még mindig 2,35. A nıi termékenység felekezetenkénti eltéréseit jellemzi, hogy az 1000 nıre jutó gyermekszám a magyarság viszonylagos többségét kitevı reformátusoknál 2073, az ugyancsak magyar vallásnak számító unitáriusoknál 2132, az evangélikusoknál mindössze 1747, csak a katolikus nık esetében magasabb ez a szám (2348), meghaladva valamivel még az 50 év feletti ortodox vallású nık gyermekszámát is. Ez azonban magában foglalja többek között a közismerten magas termékenységő, Kárpátokon túli katolikus vallású, nagyszámú (nagyobbrészt már nem magyarul beszélı) csángó népcsoport adatait is. Mindennek következményeképpen az erdélyi magyar népesség annyira elöregedett, hogy 1992-ben már több volt az öregkorú, mint a 14 év alatti gyermek: 100 gyermekre 103 idıskorú jutott, a román lakosság körében pedig csak 72. Említést érdemel még az is, hogy az egész országban Erdélyben legtöbb az öngyilkos, s azon belül többnyire magyarok lakta területeken: Kovászna, Hargita, Bihar, Szatmár és Maros megye fekete övezeteiben. A népmozgalmi adatok szerint az év eleji népszámlálás utáni négy évben, 1996 januárjáig a romániai magyarság tovább fogyott 53 ezerrel, aminek túlnyomó része a születéseket jelentısen meghaladó halálozásból származik. A meggyorsult kivándorlás méreteit jellemzi, hogy az évi fordulatot követıen mintegy 100 ezer magyar hagyta el Romániát, s ennél még többre teszi Varga E. Árpád azok számát, akik azért maradtak ki a népszámlálásból, mert éppen távol voltak. Ez magyarázhatja a mintegy ezer fınyi hiányt, amennyivel a szerzı számítása szerint kevesebb magyar nemzetiségőt mutattak ki az évi népszámláláskor. A magyarság arányának csökkenése különösen az erdélyi nagyvárosokban szembetőnı: nyolc város (Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Nagyvárad, Arad, Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Nagybánya) lakossága 1966 óta közel megkétszerezıdött, s a 852 ezres növekménybıl közel 800 ezer jutott a románokra. A magyarság 1977-ben még 828 helységben képezett abszolút többséget, 1992-ben pedig 786-ban, s ezekben számuk 955 ezerrıl 912 ezerre csökkent. Az elvándorlás és a községekben már az 1980-as évek második felében elkezdıdött természetes fogyás következtében szaporodtak az 500 lelkesnél kisebb helységek: arányuk az erdélyi települések 55%-ára emelkedett. A gazdaságilag aktív magyar népességnek 1966-ban még a fele, 1992-ben már csak 16%-a dolgozott a mezıgazdaságban, a románoknak pedig 24%-a; a románok 44%-a tevékenykedett a második foglalkozási szektorban, az ipar- és építıiparban, a magyaroknak pedig 53%-a, különösen egyes könnyőipari feldolgozó ágazatokban. A magyar lakosság iskolázottsági szintjére jellemzı, hogy a 12 éves és idısebb népességnek csak 1%-a volt írástudatlan, a román lakossága 3%-ával szemben. Az átlagosnál alacsonyabb a csupán elemi iskolai végzettségőek aránya is, az általános iskolát végzett magyarok aránya pedig a magasabbak közé tartozik. A középszintő iskolázottsági mutatóknak az átlagosnál alacsonyabb értékei a magyar nemzetiség öregedı korösszetételével és a kivándorlással függnek össze. A felsıfokú képzésben számarányukat messze meghaladó értékben vesznek részt a kis létszámú zsidó, görög és örmény nemzetiségőek, a magyarok viszont jóval ez alatt. Arányuk kiemelkedik a pedagógus és a teológus (lelkész) képzésben. A legutolsó romániai népszámlálás eredményeinek részletes bemutatása után a kötet utolsó részében a legrégibb erdélyi népszámlálás adatait tartalmazó román nyelvő kiadványokról olvashatunk. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem szociológiai tanszékének nagyszabású vállalkozása keretében 1996-ban és 1997-ben megjelentek ugyanis az osztrák szervek által végrehajtott és évi erdélyi népszámlálás eredményeit ismertetı elsı kötetek. Ezeket az és évi magyarországi népszámlálás Erdélyre vonatkozó nyelvi és egyéb nehézségek miatt a román kutatók és 3
4 érdeklıdık által eddig nehezen hozzáférhetı adatainak közreadása követte, és nyomdában vannak az évi adatok is, lehetıséget teremtve ezzel a hosszú távú, településenkénti részletességő népességtörténeti vizsgálódásokhoz. Ehhez a korszakos jelentıségőnek tekinthetı vállalkozáshoz főzi Varga E. Árpád méltató és ugyanakkor részletekbe menıen gondos szakmai, kritikai megjegyzéseit. Kiemelkedı jelentıségő a kolozsvári vállalkozás a magyar román tudományos kapcsolatok szempontjából is, mert hisz a román nyelvő kötetek alapjául a magyar statisztikai szervezet által a közelmúltban közzétett kiadványok szolgáltak, és a szerkesztık egyúttal elismerésüket fejezték ki a magyarországi történeti demográfusoknak azért, hogy közkinccsé tették a kivételes értékő adatokat. A román nyelvő kötetek megjelenésével az erdélyi települések etnikai viszonyai 1850-ig visszamenıleg követhetık nyomon, miközben a hazai adatok csak az évi népszámlálástól kezdve. Ismeretes, hogy az évi erdélyi nemzetiségi adatok alapjául az 1850 utáni népmozgalmi statisztikákon kívül a jeles osztrák statisztikus, Karl Czoernig számításai szolgáltak. Az Osztrák Monarchia korabeli statisztikai szervezete vezetıjének kiemelkedıen sokoldalú tudományos és szervezı tevékenységét a hazai történeti demográfia valamely oknál fogva mindmáig nem méltatta kellı figyelemre. A kolozsvári egyetem eddigi és várható további történeti statisztikai publikációi talán ösztönzı hatással lesznek az utóbbi években egyébként ugyancsak nekilendült hazai történeti demográfiai kutatásokra, és az eddigi mulasztások pótlása révén remélhetıleg jobban feltárulnak a magyarországi települések 1880 elıtti nyelvi-nemzetiségi viszonyai is. (Az adósságok közé tartozik többek között az évi magyarországi népszámlálás túlnyomórészt csak kéziratos, településenkénti adatainak is nyomtatott formában való megjelentetése és hozzáférhetıvé tétele szélesebb körök számára.) Varga E. Árpád tanulmányai többségét a tárgyalt témához kapcsolódó kisebb-nagyobb szövegközi statisztikai táblák kísérik, és maga a kötet is a Függelékben táblázatok közreadásával zárul. Ezek bemutatják az 1850 és 1992 között végrehajtott 14 népszámlálás és népesség-számbavétel eredményeire támaszkodva Erdély népességének etnikai és vallási tagolódását 15 anyanyelv, illetve nemzetiség, valamint 10 felekezet szerinti részletezésben a jelenlegi erdélyi közigazgatási beosztás 16 megyéje szerinti bontásban, mindig figyelembe véve és magyarázó jegyzettel kísérve az egyes települések és településcsoportok ide-oda csatolásából, összevonásából és egyesülésébıl eredı változásokat. Ez a közel 70 megyénkénti statisztikai tábla valójában csak rövid foglalata annak a roppant mérető adatgyőjtı és rendszerezı tevékenységnek, melynek során Varga E. Árpád hosszú évek alatt mintegy 5300 erdélyi település népességének közel másfél évszázad alatt felgyülemlett nyelvi nemzetiségi és vallási adatait rögzítette és csoportosította. Ebbıl a milliós nagyságrendő adattengerbıl 1998-ban 75 nyomdai ív terjedelmő hatalmas kötetben elsıként Kovászna, Hargita és Maros három székelyföldi megye településeire vonatkozó adatok jelentek meg, a számadatokat román magyar és magyar román helynévmutató egészíti ki, az igazgatástörténeti változásokat pedig térképek illusztrálják. Az elsı kötetet további négy követi a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó, valamint a budapesti Teleki László Alapítvány és a Közép-Európa Intézet közös programja keretében ben megjelent már a második kötet Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyérıl, és nyomdában van már a harmadik is Arad, Krassó- Szörény és Temes megyérıl. Ily módon az erdélyi településekrıl olyan adatbázis áll, illetve fog a közeljövıben rendelkezésre állni, amely megkönnyíti a helytörténeti kutatásokat, és szolgálja a helyi lakosság vallási és nemzetiségi önismeretét. A hazai településekrıl a Történeti-Statisztikai Helységnévtár Kovacsics József professzor szerkesztésében 1991-ben indult és folyamatosan sorjázó kötetei nyújtanak hosszú távú áttekintést. Ezek tájékoztatnak a népességszámon, a annak anyanyelvi megoszlásán túlmenıen többek között a települések nevének változásairól, igazgatási és településtörténeti stb. adatokról, a külterületi lakott helyekrıl, de figyelmen kívül hagyja a lakosság vallási megoszlását. Varga E. Árpád könyvtárvezetıi fıfoglalkozású tevékenysége mellett munkatársak közremőködése nélkül, egy szál maga teremtette meg a páratlan számítógépes adatbázist, s ez a népességi viszonyokról a legapróbb részletekre kiterjedı, gondos elemzést tesz lehetıvé a hagyományos leíró statisztikai elemzés hazai legnagyobbjaira (Thirring Lajos stb.) emlékeztetı színvonalon, olyan területen, amellyel évtizedeken át az országban nem foglalkozott senki. A Kárpát-medence mintegy harmadát átfogó térségében a hosszú távú népességi folyamatok feltárására és elemzésére irányuló tevékenysége kiemelkedik a hazai népességstatisztikai irodalomból, nemcsak magas színvonalú minıségével, hanem mennyiségileg is gazdag publikációi révén. Igaz, hogy ezek többnyire a szorosabb értelemben vett statisztikai és demográfiai orgánumokon kívül részben az országhatárokon túl csapódnak le. Jó lenne s talán jótékony hatású is, ha a hivatalos statisztikai szervezeten belüli demográfusok széle- 4
5 sebb körben szereznének tudomást errıl a teljesítményrıl. Varga E. Árpád szívós és következetes, lelkiismeretesen tárgyilagos tudományos munkájával egyengeti a szomszédos népekkel, azok egyes politikusaival és értelmiségi rétegeivel való történeti megbékélés olyannyira szükséges és újabban némi reménykedésre jogosító útját is. Folyamatos kapcsolatban van a romániai tudományos intézményekkel s azok kutatóival, akik elfogadják tárgyilagos kritikai észrevételeit, és egymás munkáira támaszkodva törekszenek a múltban oly sok vitát kavart kérdések nemzeti elfogultságtól mentes, megnyugtató megválaszolására. (Püski, 1998; Teleki László Alapítvány Pro-Print Könyvkiadó, 1998.) 5
A magyarság lélekszáma a jelenkori Erdély területén Hivatalos és becsült adatok *
Varga E. Árpád A magyarság lélekszáma a jelenkori Erdély területén és becsült ok * Megjelent: Európai Idı. III, 1992. 11/12. sz. 4. p, 13/14. sz. 4. p. A január 7. és 14. között lezajlott romániai népszámlálást,
Erdély etnikai és felekezeti statisztikája II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye. Táblamellékletek
Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Bihar, Máramaros, Szatmár, Ugocsa, Közép-Szolnok,
A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI
A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI A Romániában 1977. január 5-én tartott népszámlálás elızetes eredményeit a központi népszámlálási bizottság a Revista de statistică 1977. júniusi számában közölte.
IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK
IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK A népesség általános csökkenése mellett a nagymértékű regionális különbségek érdemelnek figyelmet. Már a megyék szerinti bontásból
A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.
A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében
A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László
A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Amint a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás is megerősítette,
Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek
Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,
GÁL-BORUS ÉVA GÁL-BORUS LÁSZLÓ: ERDÉLYI NAGYVÁROSOK NÉPESSÉGÉNEK NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTEL SZERINTI ALAKULÁSA
GÁL-BORUS ÉVA GÁL-BORUS LÁSZLÓ: ERDÉLYI NAGYVÁROSOK NÉPESSÉGÉNEK NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTEL SZERINTI ALAKULÁSA Egy ország, régió vagy település nemzetiségi összetételét és ennek változását a népszámlálások
Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék
Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:
2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot
GDP, 2007 2017 2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia bruttó hazai összterméke nominális lej értéken megduplázódott.
BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.
BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:
Demográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 02 207700/1120, Fax.: +4 02 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Demográfiai mutatók
[Erdélyi Magyar Adatbank] Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. Függelék
Függelék A JELENKORI ERDÉLY NÉPESSÉGÉNEK ETNIKAI ÉS FELEKEZETI TAGOLÓDÁSA 1850 1992 KÖZÖTT. MEGYÉNKÉNTI ADATSOROK MEGJEGYZÉSEK ÉS JELMAGYARÁZAT: A mai közigazgatási határok között. Az 1910. évi lélekszám
arculatának (1989 2002)
A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát
KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.
1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait
Jelentősek az erdélyi önkormányzatok uniós bevételei
Önkormányzatok uniós forrásokból származó bevétele, 2011 2017 Jelentősek az erdélyi önkormányzatok uniós bevételei A megyei és helyi önkormányzatok országosan 5,4 milliárd euró összegben hívtak le uniós
A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)
A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...
KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1
KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket
BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK
BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi
CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr.
CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1869-1949 Összeállította: Erős Péter Dr. Jankelovics János 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Abaújszántó... 4 Erdőbénye... 5 Tállya...
Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében
Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében dr. Erdei Ildikó 2012. április 13. Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a Kárpát-medence szórványvidékein Az előadás felépítése: Temes megye - szórványrégió
Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről
TŐTŐS ÁRON* Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről Veres Valér: Népességszerkezet és nemzetiség. Az erdélyi magyarok demográfiai képe a 2002. és 2011. évi romániai népszámlálások tükrében.
Az erdélyi magyarság asszimilációs mérlege a XX. század folyamán
Varga E. Árpád Az erdélyi magyarság asszimilációs mérlege a XX. század folyamán Megjelent: Regio, XIII. 2002. 1. sz. 171 205. p. A nemzetiségi asszimiláció összetett társadalomtörténeti és -lélektani folyamat.
KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.
KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban
HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról
ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés
ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN
ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek
Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette
Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?
VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN
VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz
Románia népesedésének helyzete a statisztikai adatok tükrében
Bereczki András Románia népesedésének helyzete a statisztikai adatok tükrében Az ország népessége tájegységek szerint Románia összterülete 1994-ben 238 391 km 2 volt. 1 Az ország földrajzi és történelmi
Változások Magyarország vallási térképén
Változások Magyarország vallási térképén A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia Országos tudományos konferencia, PTE TTK Földrajzi Intézet és Földtudományok Doktori Iskola, Pécs, 2014. március
Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám
Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám A költségvetési rendszerrıl szóló törvény 92. szakaszának 2. bekezdése (A Hiv. Közlönye, 54/09, 73/10., 101/10., 101/11., 93/2012., 62/13.,
A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra
A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra Pásztor István Zoltán, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Pénzes
Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai
Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,
SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória
SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:
Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.
Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól
Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak
Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,
Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században
Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-2. században Őri Péter KSH NKI 214. január 2. Forrás: Bardet-Dupaquier, 1998. 146. A házas termékenység (I g ) indexe Európában 19-ban Termékenységi átmenet sajátosságai
Magyarország mai településeinek etnikai adatbázisa
Magyarország mai településeinek etnikai adatbázisa 1870 2011 Az elmúlt másfél évszázadban nemzetközi hírnevet kivívott hazai történeti-statisztikai kutatások területén a továbbfejlődéshez szeretnénk egy
Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód
Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 21. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez
A cigányság helyzete Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A cigányság helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Mai magyar társadalom I. Páthy Ádám Történet Elıször a XIV-XV. században érkeznek,
Badis Róbert: Demográfiai folyamatok és etno-kulturális. körében
Badis Róbert: Demográfiai folyamatok és etno-kulturális reprodukció vizsgálata a vajdasági magyarok körében Identitás Kisebbségkutató Műhely 2017 Kisebbségi léthelyzetben élő magyar közösségek demográfiai
Módszertan Pedagógiai kutatásmódszertan tárgyból a kooperatív tanulással kapcsolatos kompetencia alapú módszer(ek) felhasználásával
Módszertan Pedagógiai kutatásmódszertan tárgyból a kooperatív tanulással kapcsolatos kompetencia alapú módszer(ek) felhasználásával Készült: A Gyır-Sopron-Moson megyei Pedagógiai Intézettel együttmőködve
1. fejezet. 2. fejezet
Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.
A szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei
A szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei Pénzes János, PhD habil egyetemi adjunktus DE TTK Kárpát-medencei romakutatási fórum Debrecen 2019. március 28-29. Hátrányos
Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA TM1.
BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.
BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz
1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben
1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket
1. A versenykultúra (a fogyasztói döntéshozatal kultúrájának) fejlesztése körébe tartozó tevékenységek
Jelen beszámoló a Gazdasági Versenyhivatal (GVH, hivatal) Versenykultúra Központ (GVH VKK) nevő szervezeti egységének 2008. évi tevékenységét ismerteti. A GVH VKK egyrészt a GVH versenykultúra fejlesztése
[Erdélyi Magyar Adatbank] Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. II. Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből
II. Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből A népesség fejlődése, az etnikai és felekezeti viszonyok alakulása a jelenkori Erdély területén 1869 1920 között E tanulmány célja: eddig feltáratlan
A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA
4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul
Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM
Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között MAGOS GERGELY GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM SZEGED 2015.07.10 Az adatfelvétel és az adatbázis ELTE Levéltár: A BTK beiratkozási
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14.
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez
Palfai Drought Index (PaDI) A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló
Palfai Drought Index () A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló A DMCSEE projekt lehetıvé tette egy olyan aszályindex kifejlesztését,
TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal
Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl
Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl A Jelentést készítették ez Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai: Hegyi Szabolcs Hüttl
Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925
Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele
A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni
egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS
NPESSGFÖLRAJZI VIZSGÁLATO A SZLOVÁ-MAGYAR HATÁRSZAASZ A SAJÓ S A HERNÁ ÖZÖTTI RSZN BEVEZETS Molnár Judit 1 egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem 1998-ban, ebrecenben megtartott doktorandusz konferencia-elõadás
B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t
B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai
10. 10. Vallás, felekezet
10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest
A romániai magyarság a 1992-es és 2002-es népszámlálások tükrében
Kiss Tamás A romániai magyarság a 1992-es és 2002-es népszámlálások tükrében Tanulmányomban a romániai népszámlálás 2002. júliusában nyilvánosságra hozott elõzetes adatait 1 mutatom be, összevetve az 1992-es
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN I. NEGYEDÉV
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN 2007. I. NEGYEDÉV Veszprém, 2007. július 19. 1 Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
A népesség fejlıdése, az etnikai és felekezeti viszonyok alakulása a jelenkori Erdély területén között
Varga E. Árpád A népesség fejlıdése, az etnikai és felekezeti viszonyok alakulása a jelenkori Erdély területén 1869-1920 között Megjelent: Erdélyi Múzeum. LIX, 1997. 1 2. füz. 40 87. p. Javított változata
Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl
NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA H-1051 Budapest, Nádor u. 22. www.kisebbsegiombudsman.hu Iktatószám: NEK-411/2011. Jelentés a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az
Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában
ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk
Az évi romániai népszámlálás eredményeinek kiértékelése, különös tekintettel a nemzetiségi és anyanyelvi viszonyokra
Nyárády R. Károly Az 1977. évi romániai népszámlálás eredményeinek kiértékelése, különös tekintettel a nemzetiségi és anyanyelvi viszonyokra Készült 1983-ban a Külügyi Intézet felkérésére. Megjelent az
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl
Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı
Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás
Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk
SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai
Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére
Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:
II. TÁRSADALMI KÖRNYEZET
II. TÁRSADALMI KÖRNYEZET II.1. A magyar nemzeti kisebbségek és az össznépesség Kelet- Közép Európa régióiban A kilencvenes évek elején a romániai magyarság az összmagyarság kb. 12%-át, a kárpát-medencei
33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról
33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (2) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-
A Program készítéséért felelıs:
Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében
Erdély magyar népessége között
Varga E. Árpád Erdély magyar népessége 1870 1995 között A magyar nemzeti kisebbségek Kelet-Közép-Európában c. kötethez készült tanulmány Megjelent: Magyar Kisebbség, új sor. IV. évf. 1998. 3/4. sz. 331
VI. Magyar Földrajzi Konferencia 22-32
Bajmócy Péter 1 Balizs Dániel 2 A MAGYARORSZÁGI ÉS ERDÉLYI VÁROSOK ETNIKAI HOMOGENIZÁCIÓJÁNAK NÉHÁNY 1. BEVEZETÉS Vizsgálatunk tárgyát az képezte, hogy miként módosult a hazai és erdélyi (a Kárpátokon
Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős
Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy
I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat és jelképei
BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (III. 3.) számú r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK ÉS SZERVEINEK SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL /*: A rendelet
CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh
TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Szegedi Igazgatósága TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2005. november 7. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2005 ISBN 963 215 872 5 Igazgató:
Beszámoló 2009. Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete
Beszámoló 2009 Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete Köszönet Szeretném megköszönni az egész éves sikeres munkát, támogatást az Elnökség és a Felügyelı Bizottság tagjainak, a csoportvezetıknek,
KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NEMZETISÉGI ÉS ANYANYELVI VISZONYOKRA
AZ 1977. ÉVI ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS EREDMÉNYEINEK KIÉRTÉKELÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NEMZETISÉGI ÉS ANYANYELVI VISZONYOKRA A Romániában 1977. január 5-én végrehajtott népszámlálás elızetes eredményeit
Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet
27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati
KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz
Biztonság 2014 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Cégjegyzék száma 8500 Pápa, Második utca 25. 1 9 0 9 5 1 0 0 3 5 KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Általános összefoglalás A kiegészítı melléklet
A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság. 2005. évi beszámolója
A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság 2005. évi beszámolója HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA Utcai szociális munka Az utcai szociális munkás szolgálat
I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A
I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség
ERDÉLY LAKOSSÁGÁNAK FOGLALKOZÁSOK SZERINTI MEGOSZLÁSA AZ 1930-AS NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK ALAPJÁN*
OPRA PÁL ERDÉLY LAKOSSÁGÁNAK FOGLALKOZÁSOK SZERINTI MEGOSZLÁSA AZ 1930-AS NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK ALAPJÁN* Erdély, Bánság, Kőrösvidék és Máramaros a továbbiakban Erdély területén az 1930. évi népszámlálás
Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek
Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens: