VI. Magyar Földrajzi Konferencia 22-32
|
|
- Ede Csonka
- 10 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bajmócy Péter 1 Balizs Dániel 2 A MAGYARORSZÁGI ÉS ERDÉLYI VÁROSOK ETNIKAI HOMOGENIZÁCIÓJÁNAK NÉHÁNY 1. BEVEZETÉS Vizsgálatunk tárgyát az képezte, hogy miként módosult a hazai és erdélyi (a Kárpátokon belüli romániai) városok etnikai szerkezete a 20. század során, mennyire tapasztalható az államnemzetek elıretörése és a városi népesség nemzetiségi szempontú homogenizálódása. Lényeges volt számunkra az is, hogy ebbıl a szempontból a két ország (régió) között találunk-e különbségeket. A kutatás során a többségi nemzet és a magyarság arány- és számbeli változásait egyaránt figyelembe vettük, az 1910-es és 2001/2002. évi népszámlálási adatok összevetésén túl pedig a klaszteranalízis módszerével megadott szempontok szerint típusokat különítettünk el. A klaszterek jól magyarázhatóak, megfelelıen reprezentálják Magyarország és Románia városainak etnikai és demográfiai átalakulását, valamint az ebben meglévı hasonlóságokat és különbségeket. A Kárpát-medence etnikai szerkezetének változásait, illetve annak történetiségét az elmúlt két évtizedben számos tanulmány taglalja, ezek közül Kocsis Károly (KOCSIS K. 1991), Bottlik Zsolt (BOTTLIK ZS. 2005), Remus Cretan (CRETAN, R. 2002), Bajmócy Péter (BAJMÓCY P. 2006), Varga E. Árpád (VARGA E. 2002), Gyurgyík László (GYURGYÍK L. 2004), Raffai Ernı (RAFFAY E. 1989) emelhetı ki. Az alapvetı folyamatok ismertek, a 20. század legfontosabb változását minden Kárpát-medencebeli országban a többségi nemzet jelentıs térnyerése jelentette. Mindezt az asszimiláción túl részben a természetes szaporodás különbségei, valamint a jelentıs nemzetközi migrációs folyamatok magyarázzák. A migrációs folyamatok között egyaránt találunk politikai (németek kitelepítése Jugoszláviából, Szlovákiából, Magyarországról, szlovák-magyar lakosságcsere, 1956-os magyar kivándorlás) és gazdasági (az 1990-es, 2000-es évek vándorlásai Nyugat-Európába) indíttatásúak, és olyanok, ahol a gazdasági és politikai indokok együttesen jelentek meg (magyarok anyaországba költözése a világháborúk után, németek kivándorlása Erdélybıl). A hazai kutatások elsısorban a magyarságra koncentrálnak, különös tekintettel a határon túli magyarság számbeli és aránybeli változásaira, illetve a nyelvhatár kérdésére (TÁTRAI P. 2010, KÓKAI S. 2002, BALIZS D. 2012, FARKAS GY. 2000). Az egyes népcsoportok urbanizációs trendjei ugyanakkor kevésbé ismertek, mikét relatíve ritkák azok a kutatások is, amikor két vagy több ország etnikai szerkezetének változását hasonlítják össze. Feltételezhetı, hogy a városok etnikai szerkezetének változásai eltérnek a községekétıl, hiszen azt a településen belüli folyamatokon kívül a migrációs folyamatok is jelentısen befolyásolhatják, különösen a 20. század második felében jellemzı tömeges urbanizációs folyamatok. 2. MÓDSZERTAN A vizsgált területet Magyarország mai területe és Erdély (azaz a Kárpátoktól nyugatra esı Románia) jelentette. Az adatbázist az évi (anyanyelvi adatokat közlı) magyar és a 2001/2002. évi magyar és román népszámlálások adatsorai jelentették, az utóbbiaknál a nemzetiségi adatokat vettük figyelembe. Emiatt természetesen némi fenntartással érdemes kezelni a kapott eredményeket, hiszen az önbevalláson alapuló népszámlálási értékek egyes esetekben fıként a romáknál jelentısen eltérhetnek a valóságtól. 1 Dr. Bajmócy Péter, PhD, egyetemi docens, SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, bajmocy@geo.uszeged.hu 2 Balizs Dániel PhD-hallgató, SZTE Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszék, balizs@geo.u-szeged.hu 22
2 Minden esetben a 2001/2002. évi országhatárokat, illetve közigazgatási állapotot vettük figyelembe, tehát Erdélyben 1910-ben is a román jelenti a többségi (állam)nemzet nyelvét. Emellett 1910-ben is városoknak tekintettük mindazon településeket, melyek az ezredforduló körül rendelkeztek ezzel a ranggal. Természetesen néhány jelenlegi centrum Magyarországon Mórahalom, Balatonföldvár, Balatonfőzfı, Göd, Gyál és Martfő, Erdélyben Viktóriaváros, Balánbánya, Tusnádfürdı kimaradt az adatbázisból, hiszen e települések 1910-ben még nem voltak önállóak. Végeredményben 246 hazai és 116 erdélyi várossal számoltunk mindkét idıpontban. A vizsgált mutatók a következık voltak: népességszám-változás, többségi népesség lélekszám-változása, többségi nemzet arányváltozása és a magyarság arányváltozása 1910 és 2001/2002 között. Ezen indikátorok pontosabban a hozzájuk rendelt adatok alapján egy, a társadalomföldrajzban viszonylag gyakran használt módszert, a klaszteranalízist alkalmaztuk. A klaszteranalízis típusba-sorolást jelent, melynek alapja a hasonlóság. Alkalmazása során az a cél, hogy vizsgált települések között olyan csoportokat hozzunk létre, melyeken belül a homogenitás maximális (BELUSZKY P. SIKOS T. T. 2007). Olyan területi egységek kerülnek egy klaszterbe, melyek minden mutató esetében hasonló értékekkel rendelkeznek, tehát bennük a többség, illetve a magyarság számának és arányának változási trendjei többékevésbé megegyeztek. Az analízist végzı szoftver az SPSS volt, azon belül a K-mean módszert választottuk. Utóbbinak lényege, hogy adott számú klaszterközéppontot jelöl ki, majd azon településeket rendezi egy csoportba, melyek ehhez a középponthoz közel esnek; hasonlóan ahhoz, mikor a koordináta-rendszerben egymáshoz viszonylag közel esı pontokból alakítunk ki halmazokat. 3. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY FİBB ETNIKAI FOLYAMATAI A kérdéses területek társadalmában a 20. század folyamán végbement etnikaidemográfiai folyamatok egyaránt mutatnak hasonlóságokat és különbségeket. Az I. világháborúig eltelt idıszak jellemzıi megegyeznek, hiszen akkor még mindkét térség a Magyar Királyság része volt: a vidékkel ellentétben az urbánus terek társadalmának viszonylag gyors elmagyarosodása, mely az akkori országterület egészén elsısorban a német és szlovák anyanyelvőek, illetve az izraelita vallásúak körében hódított. Ezenkívül a mai Erdély északi vidékein a görög katolikus románság is kisebb mértékben asszimilálódott (pl. Szatmárnémeti, Nagybánya, Nagykároly) (1. térkép). 23
3 1. térkép: A magyarság aránya a vizsgált terület városaiban 1910-ben A mai Magyarország és Erdély etnikai folyamatai 1918 után vettek egymástól egészen eltérı irányt, ezt Észak-Erdély átmeneti ( ) visszaszerzése sem tudta érdemben befolyásolni. Míg a határainkon belül folytatódott, illetve a németek részleges kitelepítésével valamint a szlovák-magyar lakosságcserével kiteljesedett a nemzetiségi jellegő városaink elmagyarosodása, addig Erdélyben a románok betelepülése/betelepítése és magyarok százezreinek távozása következtében a magyar elem súlya a centrumok többségében történelmi mélypontra zuhant (pl. Kolozsvár, Nagyvárad, Arad, Zilah), vagy szinte teljesen eltőnt (pl. Gyulafehérvár, Déva, Nagyszeben). A magyarság elıretörése az addig nemzetiségi többségő (pl. Sopron, Bóly, Békéscsaba, Tótkomlós) vagy kisebbségek által jelentıs arányban lakott központokban (Pécs, Battonya, Baja stb.) volt a leglátványosabb, ám a hazai városok csaknem háromnegyedében mivel 1910-ben is homogén magyar népesség lakta ıket a magyar nemzetiségőek aránya nem módosult érdemben. Ezenkívül egy sajátos magyarországi jelenség is mutatkozott: körülbelül kéttucatnyi városunkban az utóbbi száz év alatt érdemben csökkent a magyarok aránya, kivétel nélkül a cigányság súlyának növekedése miatt (2. térkép). Erdélyben a magyarok visszaszorulása mellett a 20. század utolsó harmadának igen jellemzı folyamata a németek térvesztése, mely alacsony természetes szaporulatuk mellett elsısorban az 1970-es években meginduló tömeges kivándorlásuk következménye, melynek során évente feletti létszámban hagyták el Romániát (KOCSIS K. ET AL. 2006). Ennek eredményeként évszázadokon keresztül német (szász és sváb) jellegő városokban vált szórványossá a német nemzetiségőek elıfordulása (pl. Nagyszeben, Temesvár, Segesvár, Brassó). 24
4 2. térkép: A magyarság aránya a vizsgált terület városaiban 2001/2002-ben Érdemes az eddigieken kívül megemlíteni Székelyföld speciális helyzetét. Ez az egyetlen olyan erdélyi térség, ahol a magyar többségő centrumokban a magyarság gyenge aránycsökkenéssel megırizte domináns helyzetét. Továbbá a hazai folyamatokhoz hasonlóan Erdély urbánus központjaiban is jellemzı lett a cigányság etnikai térnyerése, ám száz év távlatában ez a jelenség még nem látványos (hiszen a románság aránya 1910 óta összességében sokkal nagyobb mértékben növekedett, mint a romáké az utóbbi két-három évtizedben). A többségi nemzeteket Magyarország mai területén a magyart, Erdélyben a románt vizsgálva a magyarság helyzete természetesen megegyezik az elıbb bemutatottakkal, míg a románság esetében nagyjából annak ellentéte mondható el. Erdélyben a déli régiókban nemcsak vidéken, hanem a városokban is jelentıs számban és arányban voltak jelen, bár a falvakkal ellentétben az urbánus terekben csak elvétve alkottak többséget (pl. Hátszeg, Vízakna), viszont jelentıs közösségeik éltek szinte minden dél-erdélyi centrumban (Arad, Brassó és Nagyszeben területén számuk a 10 ezer fıt is meghaladta). Ugyanez Erdély északi részeire már kevésbé érvényes, Székelyföld pedig a románok szempontjából szinte teljesen fehér foltnak számított. Mellesleg számuk hazánk mai területén már 1910-ben sem volt jelentıs (kb. 20 ezer fı), s csupán négy városban (Elek, Létavértes, Battonya, Gyula) képeztek számottevı (10-20% közötti) kisebbséget (3. térkép) re a helyzet alapjaiban változott meg. Dél-Erdély városaiban a szocialista, nem ritkán etnikailag irányított urbanizáció következtében, illetve a helyi szász és sváb népesség kitelepítése/elvándorlása hatására szinte kizárólagos elemmé vált a románság, amelynek egyeduralmát többnyire immár nem a magyar vagy a német, hanem a cigány etnikum jelenléte kérdıjelezi meg. A román nemzet térnyerését nagyban elısegítette az a tény is, hogy az itt elterülı központok vidéki népességtartaléka döntı részben román ajkú volt. Ennek 25
5 hatására Dél-Erdély városai erısen elrománosodtak, a korábban magyarok, németek által jelentékeny arányban lakott centrumok ma gyakran 85 % feletti román túlsúllyal jellemezhetıek (pl. Arad, Brassó, Gyulafehérvár, Temesvár). 3. térkép: A többségi nemzet aránya a vizsgált terület városaiban 1910-ben Hasonló folyamatok játszódtak le Erdély északi vidékein is, viszont ott a román elıretörés még viharosabb volt, hiszen több, 1910-ben még 80-90%-ban magyar városban fordultak ellenkezıjére az etnikai arányok (pl. Kolozsvár, Nagybánya, Nagyvárad, Zilah). Többé-kevésbé kivételt képez mindebbıl a Székelyföld nagy része, illetve néhány kisebb város a magyar-román határmentén (Érmihályfalván, Nagykárolyban, Nagyszalontán a románok továbbra is kisebbséget alkotnak, de Szatmárnémetiben, Tasnádon és Margittán is éppen hogy átlépték az 50%-os küszöböt) (4. térkép). 26
6 4. térkép: A többségi nemzet aránya a vizsgált terület városaiban 2001/2002-ben 4. A MAGYARORSZÁGI ÉS ERDÉLYI VÁROSOK ETNIKAI SZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSA A 20. SZÁZADBAN Mielıtt a két térség etnikai szerkezetének változásait elemeznénk, szót kell ejteni a két ország eltérı urbanizációs trendjeinek ismertetésérıl ben Magyarország és Erdély (mai) területének urbanizációs szintje lényegesen különbözött egymástól. Az általunk vizsgált városokban Magyarország népességének 53,1, Erdélyének 21,2%-a élt. Vagyis miközben Magyarország társadalma gyakorlatilag fele-fele arányban városi és vidéki volt, Erdély lényegében vidéki, kicsiny városi szigetekkel re Magyarország városi népességének aránya 65,4%-ra növekedett, Erdélyé pedig 53,0%-ra. Azaz Magyarország még mindig urbanizáltabb, de a különbség lényegesen csökkent. Mindez azt is jelenti, hogy amíg a magyar városok népessége 65,2%-kal, az erdélyieké 243,1%-kal nıtt /02 között. Érdekes azonban, hogy a két régió népességszám-változása között alig van különbség, Magyarországé 34,2, Erdélyé 37,3%-kal nıtt a vizsgált idıszakban. Mindez azt is jelenti, hogy miközben a hazai falvak népessége ezen idı alatt 1, az erdélyieké 18%-kal fogyott. Az erdélyi városok zöme 2-5-szörösére növelte népességét a vizsgált idıszak alatt, Magyarországon csak az egykori ipari tengely és a budapesti agglomeráció városai, valamint a megyeszékhelyek zöme mutatott ilyen dinamikát. Ugyanakkor az Alföld városai közül mintegy háromtucat népessége egyenesen fogyott között. A hasonlóan fogyó népességő városok száma a Dunántúlon nyolc (pl. Dunaföldvár, Bátaszék, Vasvár), az Északi- Középhegységben négy (pl. Gönc, Sátoraljaújhely), Erdélyben szintén mindössze négy (Kürtös, Nagylak, Vízakna, Oravicabánya) (5. térkép) ben a hazai városok zömében legalább 95%-ot tett ki a magyarság, Hasonló volt a helyzet a Székelyföld városaiban, valamint 90% feletti arány jellemzett számos északerdélyi várost is (Szatmárnémeti, Nagyvárad, Margitta, Tasnád). Dél-Erdély városaiban is 27
7 jelentıs magyar kisebbség, sok esetben többség élt. Ugyanakkor a Dunazug-hegységben, Békésben, Baranyában és a nyugati határmenti területek városaiban a magyarság sokszor kisebbségben volt, elsısorban a németek, de részben a szlovákok, horvátok mellett. 2001/02- re minden hazai városban jelentıs magyar többség lett jellemzı (a legalacsonyabb arányok 80% körüliek). Erdélyben a magyarság aránya a legtöbb esetben csökkent, a Székelyföldön stagnált. Különösen gyors volt a magyarság csökkenése a nagyvárosokban és Dél-Erdélyben. 5. térkép: Népességszám-változás a vizsgált terület városaiban 1910 és 2001/2002 között A magyarság 1910-es, 2001/02-es aránya, illetve lélekszám változása alapján 16 klasztert tudtunk elhatárolni a hazai és erdélyi városok tekintetében. Az egyszerőség kedvéért a hasonló klasztereket összevonva hat nagyobb típust lehetett elkülöníteni, egy város pedig önálló csoportot képez. A legnagyobb csoportot (12. klaszter, 177 város) azok a települések alkotják, amelyek esetében a magyarság aránya 100% körüli volt és maradt. A magyarországi városok legnagyobb része mellett néhány székelyföldi város tartozik ide. A második nagytípusba (15. klaszter, 24 település) azok a városok kerültek, ahol a 100% körüli magyarság 90% körülire csökkent. E centrumok zöme hazánkban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területén fekszik, de Sellye, Hajdúhadház, vagy Pétervására is ide tartozik, míg Erdélyben hat székelyföldi város, illetve Érmihályfalva gyarapítja e csoportot. A magyarság csökkenésének oka Magyarországon elsısorban a cigányság elıretörése, míg a határainkon túl a román népesség betelepülése. A harmadik típusba (5, 6, 9, 11, 13. klaszterek) 57, eredetileg jelentıs kisebbségi (német, szlovák, horvát stb., de nem cigány) közösséggel rendelkezı magyarországi város került. Több esetben is a nemzetiségek 1910-ben még többséget alkottak a magyarsággal szemben (pl. Békéscsaba, Pilisvörösvár). Ez a nagytípus meglehetısen vegyes, a magyarok aránya 20-80% között mozgott a 20. század elején, mára viszont egységesen 70-90% közötti. 28
8 Elsısorban Pest, Komárom-Esztergom, Baranya és Tolna megyében gyakori típus. Kizárólag magyarországi városok tartoznak ide, többek között Budapest, Pécs, Tatabánya vagy Békéscsaba, valamint az 1910-ben legkevésbé magyar Villány, Bóly, Tótkomlós és Elek is. Hasonlóan Magyarországhoz, Erdélyben is három fı típus jellemzı (a Székelyföldet kivéve). A negyedik típusba (3. és 7. klaszterek) 24, elsısorban dél-erdélyi város került, itt már 1910-ben sem éltek jelentıs számban magyarok, arányuk napjainkban is 5% alatt van. Némileg paradox módon közülük két centrumban (a zsil-völgyi Hobicaurikány és a dél-bihari Vaskohsziklás) a magyarok abszolút száma és aránya is növekedett (1%-ról 4% körüli értékre), ennek oka az volt, hogy e települések 1910-ben még kisfalvak voltak, melyek fıként az iparosítással és a bányászat fellendülésével párhuzamosan a szocialista urbanizáció során szívtak fel jelentısebb népességet, elsısorban románt, de kisebb számban magyart is. Maga a 4. típus erısen kisvárosias, a municípiumok közül csak Resicabánya, Karánsebes, Szászsebes és Feketehalom tartozik ide. 6. térkép: Klaszterek a magyarság szám- és arányváltozása alapján Az ötödik csoportba (2, 4, 16. klaszterek) 43, zömmel dél-erdélyi város került, itt 1910-ben még számottevı (25-45%-os) magyar kisebbség élt, mára azonban a magyarság aránya 5% körülire csökkent, s általában a magyarság abszolút száma is fogyott. A megyeszékhelyek közül Brassó, Beszterce, Nagyszeben, Gyulafehérvár és Temesvár is ide tartozik, de emellett Segesvár, Lugos vagy Petrozsény is e csoport tagja. A hatodik típusba (1, 8, 10, 14. klaszterek) 37 erdélyi város került. E típus kissé heterogén, négy klaszter alkotja, a magyarság abszolút többségrıl (60-90%) kisebbségbe (15-50%) került. Elsısorban Észak- Erdélyre jellemzı (pl. Nagyvárad, Szatmárnémeti, Nagybánya, Marosvásárhely, Kolozsvár), Dél-Erdélyben csak néhány nagyobb (Arad, Déva, Torda) és kisebb (Nagyenyed, Szecseleváros) város került ide. A magyarság arányában legnagyobb visszaesést azok a 29
9 városok adják, amelyek 90% körüli értékrıl 20% körülire csökkentek (pl. Nagyvárad, Kolozsvár, Máramarossziget, Bánffyhunyad, Szilágysomlyó). E városok hátországa nagyobb részben román lakosságú, továbbá a magyarság itt szenvedte le a legnagyobb veszteséget a kivándorlás, valamint a holokauszt révén (az itt élı izraeliták többsége magyar nyelvő volt). A Székelyföld déli peremén található Kovászna városa tulajdonképpen egyetlen típusba sem tartozik, 1910-ben 75% volt a magyarság aránya, ez napjainkra csak 65%-ra csökkent (6. térkép). A többség (Magyarországon a magyarság, Erdélyben a románság) arányait vizsgálva mindkét országban jelentıs elıretörést láthatunk. A többség 1910-es és 2001/02-es aránya, valamint népességszám-változása alapján tíz klasztert lehetett elhatárolni, melyek az elızıekhez hasonlóan szintén hat csoportba vonhatóak össze. A legnagyobb csoportot (8. klaszter) az a 164 város alkotja (köztük csak öt erdélyi), ahol 1910-ben és napjainkban is 100% körüli a többség aránya. Erdélyben kizárólag kisvárosok kerültek ide (Topánfalva, Vaskohsziklás stb.). A második kategóriába (7. klaszter) 39 magyarországi város került, itt a többség (magyarság) aránya 100% körülirıl 90% körülire mérséklıdött. Ez az egyetlen típus, ahol a többség aránya egyértelmően csökkent. A három északkeleti megyénkben (Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar) található 22 közülük, emellett kisebb számban Baranyában, Jász-Nagykun-Szolnokban és Bács-Kiskunban is elıfordulnak. A többség (magyarok) átlagosan 6 százalékpontos aránycsökkenése legtöbbször a cigányság növekedésével áll párhuzamban, hasonlóan az elızıekben bemutatott klaszterek esetében. 7. térkép: Klaszterek a többségi nemzet szám- és arányváltozásai alapján A harmadik csoportba (3. klaszter) 31 város került, 15 magyarországi és 16 erdélyi. A többség aránya 75-rıl 95% körülire nıtt a 20. század folyamán. Pest, Tolna, Baranya és Békés megyei magyar (köztük Budapest), valamint dél-erdélyi román kisvárosok alkotják. E 30
10 központokban az eredetileg is domináns többségi nemzet a 20. század során fıként a migrációs folyamatok eredményekén gyakorlatilag egyeduralkodóvá vált. A negyedik csoport (1, 2. és 10. klaszterek) 102 városa között csak 33 magyarországi. Az államalkotó nép kisebbségben (25-45%) volt 1910-ben, ma pedig 70-90%-os többséget alkot. Többek között Sopron, Kıszeg, Békéscsaba, Szarvas, illetve Temesvár, Arad, Déva, Kolozsvár, Nagyszeben vagy Brassó tartozik ide. Az ötödik csoportba (5. és 6. klaszter) 12 erdélyi város került, itt a románság aránya 5% körüli értékrıl került 60-70%-os többségbe. A legtöbb ide tartozó város korábban magyar többségő volt (pl. Nagyvárad, Szatmárnémeti, Marosvásárhely), de van közöttük egykori német dominanciájú város (Zsombolya, Detta) is. A hatodik csoportba (4. és 9. klaszter) 14 olyan erdélyi város került, ahol a magyarság megırizte döntı többségét ben %- os magyarsággal rendelkeztek, a többség aránya ma sem haladja meg a 10-20%-ot. 11 székelyföldi város 3 mellett csak Érmihályfalva, Szilágycseh és Nagyszalonta tartozik ide, bár utóbbi kettıben az elıbbi értéknél némileg magasabb a románok aránya (7. térkép). 5. ÖSSZEGZÉS Magyarország és Erdély eltérı történelmi utat járt be az elmúlt évszázadban, más demográfiai és etnikai földrajzi folyamatok, lényegesen eltérı urbanizációs trendek jellemezték a két régiót. Ugyanakkor mindkét térségben jelentıs etnikai homogenizáció volt megfigyelhetı a városokban, a többségi nemzet térnyerésével. A kisebbségi lakosság a legtöbb városban szinte eltőnt (kivéve elsısorban a Székelyföld), illetve jelentısen lecsökkent. A trendek mindkét térségben hasonlóak, de Erdélyben a románság térnyerése sokkal gyorsabb, mint Magyarországon a magyarságé. A magyarság útjai lényegesen eltérnek a két régióban, ugyanakkor a többségi nemzet térnyerésének folyamata hasonló jellegő, a hat általunk elhatárolt csoport közül ez esetben háromban vegyesen fordulnak elı hazai és erdélyi városok. 3 Hargita és Kovászna megye 12 városa közül Maroshévíz (4. típus) és Magyarbodza (1. típus) kivételével az összes ide tartozik. 31
11 FELHASZNÁLT IRODALOM BAJMÓCY PÉTER (2006): Magyarország népességének etnikai és vallási diverzitása 1910-ben és ben. In: Kiss Andrea, Mezısi Gábor, Sümeghy Zoltán (szerk.): Táj, Környezet és társadalom. SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, Szeged pp BALIZS DÁNIEL (2012): Etnikai földrajzi módszerek és alkalmazási lehetıségeik a történeti Csanád példáján. In: Pál Viktor (szerk.): A társadalomföldrajz lokális és globális kérdései. SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged pp BELUSZKY PÁL SIKOS T. TAMÁS (2007): Változó falvaink: Magyarország falutípusai az ezredfordulón. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 459. p. BOTTLIK ZSOLT (2005): A szerb etnikai tér változásai a 20. században a mai Magyarország területén. In: Kisebbségkutatás 2005/2. CRETAN, REMUS (2002): Social and spatial marginality: historical-geographical issues about the roma of Banat and Crisana. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged FARKAS GYÖRGY (2000): A nemzetiségi megoszlás térszerkezete vegyes lakosságú régiókban. In: Fórum Társadalomtudományi Szemle 2 (2) GYURGYÍK LÁSZLÓ (2004): Asszimilációs folyamatok a szlovákiai magyarság körében. Kalligram, Pozsony, 109. p. KOCSIS KÁROLY (1991): A Kárpát-Balkán régió etnikai-vallási arculata. In: Földrajzi Közlemények 1991/3-4. sz. pp KOCSIS KÁROLY BOTTLIK ZSOLT TÁTRAI PATRIK (2006): Etnikai térfolyamatok a Kárpát-medence határainkon túli régióiban ( ). MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest 200 p. KÓKAI SÁNDOR (2002): A Bánát etnikai földrajzi jellemzıi és sajátosságai a XX. század elején. In: Természettudományi Közlemények 2., Nyíregyháza RAFFAY ERNİ (1989): A vajdaságoktól a birodalomig: az újkori Románia története. JATE, Szeged, 253. p. VARGA E. ÁRPÁD (2002): Az erdélyi magyarság asszimilációs mérlege a XX. század folyamán. In: Regio pp TÁTRAI PATRIK (2010): Az etnikai térszerkezet változásai a történeti Szatmárban. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest 32
A MAGYARORSZÁGI ÉS ERDÉLYI VÁROSOK ETNIKAI HOMOGENIZÁCIÓJÁNAK NÉHÁNY ASPEKTUSA A 20. SZÁZADBAN
A magyarországi és erdélyi városok etnikai homogenizációja ~ 127 Balizs Dániel* - Bajmócy Péter" A MAGYARORSZÁGI ÉS ERDÉLYI VÁROSOK ETNIKAI HOMOGENIZÁCIÓJÁNAK NÉHÁNY ASPEKTUSA A 20. SZÁZADBAN SOME ASPECTS
arculatának (1989 2002)
A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát
IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK
IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK A népesség általános csökkenése mellett a nagymértékű regionális különbségek érdemelnek figyelmet. Már a megyék szerinti bontásból
A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)
A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...
2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.
1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió
Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék
Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:
A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.
A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében
VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN
VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz
4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága
4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága Etnikai- és vallási viszonyok alakulása, etnikai és vallási konfliktusok a világban, a hazánkat jellemző etnikai sajátságok és folyamatok Népesség-
Erdély etnikai és felekezeti statisztikája II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye. Táblamellékletek
Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Bihar, Máramaros, Szatmár, Ugocsa, Közép-Szolnok,
ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Kocsis Károly A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 10. Fórum Az erdélyi magyar tudomány a rendszerváltás után Kolozsvár, 2011 A Kárpát-medence mint magyar geopolitikai
A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján
A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
VEGYES HÁZASSÁGOK ERDÉLY VÁROSAIBAN.
32 KISEBBSÉGVÉDELEM VEGYES HÁZASSÁGOK ERDÉLY VÁROSAIBAN. Az erdélyi románok közművelődési egyesülete, az Astra, a háború utáni megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodva, új célokat tűzött maga elé. Míg a
Bajmócy Péter, PhD egyetemi docens SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék
Bajmócy Péter, PhD egyetemi docens SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Népesedési trendek a településrendszerben: konvergens vagy divergens településfejlődés? 2013. november 9. Természetes
14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra
A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra Pásztor István Zoltán, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Pénzes
MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)
MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 21. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez
TÁJÉKOZTATÓ febr.
TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben
A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS
A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS MTA Gyerekprogram Iroda Delphoi Consulting A nevelıszülıi rendszer kutatása pilot kutatás Tartalom Rövid összefoglaló... 3 Háttér... 4 A nevelıszülıi rendszer
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest
TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)
Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek
Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,
FÖLDRAJZ OKTV 2009/2010
FÖLDRAJZ OKTV 2009/2010 3. Demográfiai változások régiónk vagy megyénk életében 1990-től napjainkig Kézikönyvek Demográfiai évkönyv : Magyarország népesedése / [kész. a KSH Népesedésstatisztikai főosztályán].
Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók
TÁJÉKOZTATÓ ápr.
TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN
ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek
VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest
Jelentősek az erdélyi önkormányzatok uniós bevételei
Önkormányzatok uniós forrásokból származó bevétele, 2011 2017 Jelentősek az erdélyi önkormányzatok uniós bevételei A megyei és helyi önkormányzatok országosan 5,4 milliárd euró összegben hívtak le uniós
BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.
BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz
Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió
Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden
A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai
DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez
[Erdélyi Magyar Adatbank] Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. Függelék
Függelék A JELENKORI ERDÉLY NÉPESSÉGÉNEK ETNIKAI ÉS FELEKEZETI TAGOLÓDÁSA 1850 1992 KÖZÖTT. MEGYÉNKÉNTI ADATSOROK MEGJEGYZÉSEK ÉS JELMAGYARÁZAT: A mai közigazgatási határok között. Az 1910. évi lélekszám
Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak
Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,
KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr.
CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1869-1949 Összeállította: Erős Péter Dr. Jankelovics János 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Abaújszántó... 4 Erdőbénye... 5 Tállya...
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...
A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI
A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI A Romániában 1977. január 5-én tartott népszámlálás elızetes eredményeit a központi népszámlálási bizottság a Revista de statistică 1977. júniusi számában közölte.
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős
Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI nevezés 2008. febr. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.
A cigányság migrációjának területi sajátosságai egy északkelet-magyarországi felmérés tükrében
A cigányság migrációjának területi sajátosságai egy északkelet-magyarországi felmérés tükrében Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Pásztor István Zoltán, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Áramlások
Tóth József helye a magyar földrajz Pantheonjában. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia, Pécs, Kocsis Károly
Tóth József helye a magyar földrajz Pantheonjában A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia, Pécs, 2014.03.18. Kocsis Károly Tóth József életpályájának tagolása legfontosabb munkahelyei szerint
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ augusztus Fıben %-ban Fıben %-ban
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés 2007. augusztus Változás az elızı Változás az elızı hónaphoz
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING
Helyszín: SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Szeged, Egyetem utca 2.
Helyszín: TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Szeged, Egyetem utca 2. PROGRAM (http://www.sci.u-szeged.hu/gafo/): Március 12., csütörtök 13.00-14.00: Regisztráció. Gazdaság- és Társadalomföldrajzi
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,
A szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei
A szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei Pénzes János, PhD habil egyetemi adjunktus DE TTK Kárpát-medencei romakutatási fórum Debrecen 2019. március 28-29. Hátrányos
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban
Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága
Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Elıadásom azokkal a kisvárosokkal foglalkozik, amelyekben az elmúlt másfél évtized során felsıfokú szakképzı intézmény alakult. Értelmezési
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat
2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez
Lakáspiac területi vetületben
Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról
Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon
Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári
ETNIKAI MEZO- ÉS MIKROTEREK A TÖRTÉNETI SZATMÁRBAN
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM, TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA, FÖLDRAJZ-METEOROLÓGIA PROGRAM ETNIKAI MEZO- ÉS MIKROTEREK A TÖRTÉNETI SZATMÁRBAN TÁTRAI PATRIK DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
Kvantitatív etnikai földrajzi vizsgálatok a történeti Vas megye példáján* *
BALIZS DÁNIEL DR. BAJMÓCY PÉTER Kvantitatív etnikai földrajzi vizsgálatok a történeti Vas megye példáján* * A történelmi Vas megye azt a Magyar Királyság keretei között 1918-ig fennálló, mintegy 900 éves
A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben
Területi változatosság és hálózatok Szeged, 2016.szeptember 28. A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben Dövényi Zoltán Németh Ádám Pécsi Tudományegyetem Földrajzi
A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után
Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl
ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET
A NÉPESSN PESSÉG G ETNIKAI ÖSSZETÉTELETELE Alapfogalmak értelmezése I. ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET EVOLÚCIÓ Alapfogalmak értelmezése II. ETNIKUM ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET NEMZET HIERARCHIA Etnikum fogalom
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327
Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század
Kisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban
Kisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban MÁTÉ ÉVA - PIRISI GÁBOR* KISS BALÁZS PTE TTK FI TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ÉS URBANISZTIKAI TANSZÉK *Munkáját az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíja támogatta MRTT VÁNDORGYŰLÉS
A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében
A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A
Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben
Szokolovszki Zoltán 1 Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben 1. Bevezetés Közismert, hogy egy település életében, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek,
A cigányság helyzete Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A cigányság helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Mai magyar társadalom I. Páthy Ádám Történet Elıször a XIV-XV. században érkeznek,
Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)
Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4
A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban
A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI nevezés 2008. jún. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre
BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA
BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;
A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010
A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére
BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS
BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve
Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült
KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1
KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl
Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról
2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot
GDP, 2007 2017 2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia bruttó hazai összterméke nominális lej értéken megduplázódott.
FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI EREDMÉNYEK. 2017K keresztféléves felvételi eljárás
FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI EREDMÉNYEK 217K keresztféléves felvételi eljárás VERZIÓ: 217. március 27. Készítette: Oktatási Hivatal, Felsőoktatási Elemzési Főosztály E-mail: felsooktatas.elemzes@oh.gov.hu A
Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
MKIK GVI. 2007. március
MKIK GVI 27 elsı negyedévében exportélénkülés jellemezte a magyar gazdaságot, miközben a belföldi kereslet stagnált. Az építıipar szerzıdésállománya hosszú idıszakot figyelembe véve nagyon alacsony szintre
DR. LENNER TIBOR PhD.
DR. LENNER TIBOR PhD. FŐISKOLAI DOCENS SZEMÉLYI ADATOK ISKOLÁK MUNKAHELYEK Családi állapot: nős Születési év: 1966 Születési hely: Celldömölk 1984/1989 JATE TTK Szeged földrajz/történelem szakos középiskolai
Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja
Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: 2008. február 15-től
tiefel Eurocart Kft. outh-east Europe X (70 50 cm) () M (120 80 cm) (140 100 cm) X () Magyaroszág tematikus térképek M X cikkszám 8782787 3860 878877 41227 440407 487717 453107 112103 440417 440427 453117
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori