ERDÉLY LAKOSSÁGÁNAK FOGLALKOZÁSOK SZERINTI MEGOSZLÁSA AZ 1930-AS NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK ALAPJÁN*
|
|
- Csenge Farkas
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 OPRA PÁL ERDÉLY LAKOSSÁGÁNAK FOGLALKOZÁSOK SZERINTI MEGOSZLÁSA AZ 1930-AS NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK ALAPJÁN* Erdély, Bánság, Kőrösvidék és Máramaros a továbbiakban Erdély területén az évi népszámlálás lelket vett számba. Ennek a népességnek a különböző foglalkozási csoportok közötti megoszlását az egész ország, illetőleg az egyes tartományok foglalkozási arányaival egybevetve az alábbi képet nyerjük: 1. táblázat A lakosság megoszlása foglalkozások szerint tartományonként Románia Erdély Munténia Moldova Olténia Dobrudzsa Őstermelés Fémipar Faipar Építőipar Textilipar Élelmezési ipar Vegyipar Egyéb ipar Ipar összesen Hitel Kereskedelem Összesen Közlekedés és iparforgalom Közintézmények Vegyes foglalkozások csoportja Ismeretlen 72,3 0,8 1,7 1,4 1,0 2,6 0,6 0,1 8,6 0,5 3,7 4,2 2,8 13,6 4,8 5,9 0,6 69,7 1,5 2,3 1,9 1,4 3,2 1,5 0,6 0,2 11,1 0,5 3,1 3,6 2,5 18,7 4,4 6,7 0,5 64,2 1,5 2,1 1,4 1,4 3,0 1,4 0,2 10,7 0,8 4,7 5,5 4,4 22,1 5,8 7,2 0,7 73,3 0,3 0,16 2,5 0,4 0,1 7,2 0,5 4,2 4,7 3,2 15,4 5,4 5,5 0,5 84,6-0,9 0,5 0,7 0,1-4,6 0,2 1,8 2,0 1,5 8,1 4,1 2,8 0,3 72,1 0,4 1,7 1,0 0,8 2,0 1,1 0,1-6,7 0,3 4,0 4,3 3,6 15,0 5,5 6,7 0,6 * A közölt dokumentum lelőhelye: OSZK Kézirattára, TLA, 1518/95. Köszönjük Bárdi Nándornak, hogy levéltári munkája során felhívta figyelmünket a tanulmányra. (A Szerk.)
2 30 Opra Pál Erdély lakosságának 69,7%-a foglalkozik tehát őstermeléssel, 18,7%-a a bányászat és iparforgalom körében talál elhelyezkedést, 11,6%-a pedig egyéb foglalkozásokhoz tartozik. Ugyanakkor az egész ország agrárhányadosa 72,3%, a bányászat és iparforgalom az egész ország népességének 13,6%-át foglalja le és 14,1% tartozik a többi foglalkozások csoportjaiba. Erdély lakossága kétségtelenül agrár jellegű, 1 de ipara viszonylag több embert foglalkoztat, mint a tartományok közül bármelyik és felette áll az ipari foglalkoztatottak országos hányadának is. 2. táblázat Az ország iparforgalmi népességének tartományok közötti százalékos megoszlása, az egyes ide tartozó foglalkozási csoportokon belül Erdély Munténia Moldova Olténia Dobrudzsa Fémipar Faipar Textil- és ruházati ipar Élelmezési és élvezeti cikkek gyártása Vegyészeti, papírés sokszorosító ipar Egyéb ipar Ipar összesen Hitel- és kereskedelmi ügynökségek Kereskedelem Közlekedés és iparforgalom 53,5 46,8 50,5 45,2 43,7 36,2 45,2 45,9 33,6 33,0 31,4 40,8 39,7 31,0 25,9 30,5 30,7 50,6 36,0 32,0 42,9 36,0 39,2 34,9 4,1 10,6 13,6 15,3 15,4 10,0 13,8 12,9 15,2 19,5 17,6 14,6 0,7 6,5 6,2 4,7 5,3 2,0 2,3 5,1 4,8 5,3 5,2 4,9 2,0 5,0 3,8 4,3 4,8 2,7 4,1 3,5 6,2 6,6 4,8 Tény az, hogy az agrárfoglalkozásúak száma a tartományok közül Munténiában viszonylag a legkisebb, az is igaz, hogy a kereskedelem körébe tartozó népesség aránya szintén jobb Munténiában, mint Erdélyben, de ennek az a magyarázata, hogy Bukarestben nagyszámú ipari és kereskedelmi vállalat tömörül, és úgy ezek, mint a Prahova völgyi olajkutak sok alkalmazottat foglalkoztatnak, ami az őstermelés népességének arányát rontja. Az azonban még nem dönti meg az erdélyi iparforgalom népességlekötő erejének elsőbbségét, mert az ország összes ilyen foglalkozású lakosságának 41%-a Erdélyben talál megélhetésre, tisztán az ipari népességből pedig 45,9% esik Erdélyre. Sorrendben a második Munténia, ahol a lakosságnak több mint 1/3-a (34,9%) tartozik a bányászat és iparforgalom körébe, abszolút számban ez kereken lelket jelent, amiből esik az iparra, ez pedig az ország iparos népességének 32,0%-a. Bukarest egymagában közel iparforgalmi népességgel rendelkezik, ami a tartomány összes ilyen foglalkozású lakosságának több mint 40%-át jelenti.
3 Erdély lakosságának foglalkozások szerinti megoszlása (1930) 31 Harmadik helyen Moldova áll az ország bányász- és iparforgalmi népességének 14,6%-ával. Ipari foglalkoztatottjainak száma , az ország iparos népességének 12,9%-a. Az iparforgalmi népesség a következő két tartomány (Olténia, Dobrudzsa) egyikében sem éri el országos viszonylatban az 5%-ot. [L. 2. táblázat.] Világos tehát, hogy a bányászati és faipari lakosság abszolút többsége, a fémipari-, textil- és ruházati cikkek, valamint az élelmezési és élvezeti cikkek gyártásánál foglalkoztatottak relatív többsége Erdélyben helyezkedik el. A vegyészeti, papír- és sokszorosítóipar, valamint a hitelügy, kereskedelem és közlekedés körébe tartozó népességből 1/3 rész esik Erdélyre, és így ezekben a foglalkozási csoportokban Munténia után Erdély a második helyre kerül, míg az ezt megelőző többi foglalkozási csoportban Erdély után Munténia köti le a legnagyobb tömegeket. Moldova minden csoportban a harmadik helyezett, a negyedik és ötödik helyen Olténia és Dobrudzsa váltakoznak. 3. táblázat A keresők és eltartottak aránya tartományonként Erdély Munténia Moldova Olténia Dobrudzsa Kereső % 58,9 56,5 56,8 62,1 55,0 Eltartott % 41,1 43,5 43,2 37,9 45,0 Erdélyben általában a lakosság nagyobb része tartozik a keresők közé, mint a többi tartományokban, így az eltartottak kisebb súllyal nehezednek a keresőkre itt, mint az ország egyéb részein. A keresőknek ez a magas hányadosa annak a bizonyítéka, hogy a gyermekek, ifjak és nők munkaereje a termelő munkában intenzíven igénybe van véve. Általában a keresőkre nehezedő teher legnagyobb Dobrudzsában, ahol 100 keresőre 82 eltartott esik, a legkisebb Olténiában, ahol 61 eltartott jut minden 100 keresőre. Munténia és Moldova középen helyezkedik el, itt mindkét tartományban 77 eltartott terhel minden 100 keresőt, míg Erdély 100 keresőre eső 70 eltartottal a harmadik helyen van. A keresők és az eltartottak viszonyát tartományok közötti párhuzamban foglalkozási csoportokon belüli részletességgel a 4. táblázatban szemléltetjük. Az őstermelés körébe tartozó népesség munkaerejét a legjobban kihasználja, amiért e foglalkozási csoport keresőire eső eltartottak száma a legkisebb. A bányászat viszont a legsúlyosabb családi terheket hordozza az összes foglalkozási csoportok közül, de itt is Erdély van leginkább megterhelve 100 keresőre eső 205 eltartottal. A tartományok viszonylatában az erdélyi bányász-keresők 12,0%-kal nagyobb terhet hordoznak, mint a dobrudzsai, 13%- kal, mint a munténiai, 19,0%-kal, mint a moldovai és 44,0%-kal, mint az olténiai sorstársaik. Az iparban és kereskedelemben viszont a legkisebb teher Munténia után az erdélyi keresőkre esik. Fokozatosan emelkedik az eltartottak száma Olténiában és Moldovában, a legmagasabb számot Dobrudzsában
4 32 Opra Pál éri el. A közintézményeknél elég alacsony az eltartottak száma minden tartományban, aminek az a magyarázata, hogy a szellemi foglalkozásúak általában magasabb korban alapítanak családot, mint más foglalkozásbeliek, s az egyke is jobb talajra talál az értelmiségi réteg soraiban, mint másutt. Nem tévesztve szem elől azonban azt a tényt sem, hogy a családfenntartás gondjait gyakran megosztja férj és feleség éppen ebben a foglalkozási kategóriában. Az eltartottak számával kapcsolatban általában megjegyezzük, hogy annak alacsony, illetőleg magas volta egymagában még nem bizonyíték a gazdasági élet, a termelési ág rentabilitása mellett vagy ellen, hanem igenis a gazdasági élet virágzásának egyik következményeként jelentkezik az eltartottak számának növekedése. 4. táblázat A 100 keresőre eső eltartottak száma foglalkozási csoportok szerint Erdély Munténia Moldova Olténia Dobrudzsa Összes lakosság Őstermelés Fémipar Faipar Építőipar Textil- és ruházati ipar Élelmezési és élvezetei cikkek gyártása Vegyészeti, papírés sokszorosító ipar Egyéb ipar Ipar általában Hitelügy és kereskedelmi ügynökségek Kereskedelem Kereskedelem általában Közlekedés és iparforgalom Közintézmények Vegyes foglalkozások csoportja Ismeretlen foglalkozások csoportja Az ipar egyes csoportjai közül az építőipar eltartottjai a legnépesebbek minden tartományban Olténia kivételével, Dobrudzsában és Moldovában a 100 keresőre eső eltartottak száma 180-on felül van, Munténiában már 14,5%- kal, Erdélyben 20%-kal és Olténiában 22,6%-kal kevesebb ez a szám, mint
5 Erdély lakosságának foglalkozások szerinti megoszlása (1930) 33 Dobrudzsában. Elég magas számú eltartott jut Olténiában, Dobrudzsában és Moldovában a fémipar keresőire, Dobrudzsában és Moldovában az élelmezési és élvezeti cikkek gyártására és a faipar keresőire, míg a többi ipari csoportokban a keresők száma emelkedik, illetőleg a keresőkre nehezedő teher csökken. Rövid összehasonlításunk eredményeként leszűrhetjük, hogy Erdély az ország közgazdasági életének elsőrangú fontosságú tényezője. Viszonylag fejlett iparának tanúsága, népességének az egyes termelési ágakban való elhelyezkedése, ami alapja további iparosodásának is. Az őstermelés népességeltartó képessége ugyanis korlátozott és jelenlegi termelési színvonal mellett erdélyi viszonylatban már jórészt ki is van merítve, tehát a további népszaporulatot az ipar van hivatva felvenni, illetőleg lekötni. A helyes iparpolitika feladata, hogy Erdély ipara e feladatának meg is feleljen. Ezek után méltán vetődik fel a kérdés: hogyan néz ki az erdélyi nép foglalkozási struktúrája részleteiben? Az itt élő magyarság milyen feladatokat teljesít? Hogyan veszi ki részét az építő munkában? A közgazdasági élet egyes pontjain milyen mértékben van jelen népi erőihez képest? A következőkben ezekre a kérdésekre adunk feleletet a számokon keresztül. Az lelket kitevő erdélyi lakosságból az őstermelés körébe tartozik (69,7%), a bányászat és iparforgalom leköt egyént (18,7%), az értelmiségi foglalkozások embernek adnak kenyeret (11,1%), míg az ismeretlen foglalkozásúak száma et tesz ki (). Az erdélyi magyarság foglalkozási megoszlását párhuzamba állítva a fenti általános adatokkal azt találjuk, hogy az itt élő magyarság 58%-a az őstermelés, 27,7%-a a bányászat és iparforgalom, 13,4%-a értelmiségi és -a az ismeretlen foglalkozásúak körébe tartozik. A magyarság agrárhányadosa tehát alatta van az erdélyi átlagnak, míg részesedése a többi foglalkozási csoportokban az erdélyi általános arányokat túlhaladja. Hasonló eredményre jutunk az erdélyi városok adatainak a vizsgálatánál is. 5. táblázat Az erdélyi városok összes és magyar lakosságának foglalkozási csoportok szerinti megoszlása Kereskedelem Őstermelés Ipar Ismeretlen Közlekedés és iparforgalom Értelmiség foglalkozás Általában Magyar 11,1 10,6 1,3 1,6 körébe tartozók (%-ban) 30,6 36,9 11,9 10,4 7,9 8,6 51,6 57,5 35,5 30,2 1,7 1,7 Vizsgálva azt, hogy a magyarság részvétele az erdélyi közgazdasági élet egyes termelési ágaiban miként viszonylik saját népi erőihez, arra az eredményre jutunk, hogy úgy vidéken, mint városokon, minden foglalkozási cso-
6 34 Opra Pál portban számarányán felül van jelen. Ez alól csak az őstermelés kivétel. (A magyarság nemzetiségi arányszáma Erdélyben 24,4%, a városi népességben 37,9%.) Az egyes foglalkozási csoportok vármegyei aránya természetesen nagy eltéréseket mutat úgy általános, mint magyar szempontból. 6. táblázat A teljes foglalkozási megoszlás Erdélyben vármegyék szerint (a teljes lakosságban) Vármegye Összes lakosság Alsófehér Beszterce- Naszód Brassó Csík Fogaras Háromszék Hunyad Kisküküllő Kolozs Maros-Torda Nagyküküllő Szeben Szolnok- Doboka Torda- Aranyos Udvarhely Történeti Erdély összesen Arad Bihar Máramaros Szatmár Szilágy Körösvidék és Máramaros összesen Krassó Szörény Temes-Torontál Bánság összesen Összesen Őstermelés 72,6% 78,5% 43,2% 7% 81,3% 68,1% 67,8% 81,5% 61,6% 72,1% 7 59,1% 80,9% 75,7% 8 69,9% 68,7% 71,8% 68,2% 67,1% 8 71,6% 65,4% 74,2% 61,3% 65,5% 69,7% Kereskedelem 0,0% 12,0% 0,1% 1,0% 2,0% 0,1% 1,0% 2,2% 5,3% 0,1% 1,4% 1,5% Ipar 8,9% 8,1% 23,9% 11,4% 7,9% 15,2% 6,8% 6,8% 12,4% 10,9% 1 16,8% 5,6% 12,6% 7,5% 11,1% 11,9% 1 8,7% 1 6,9% 9,9% 15,8% 9,9% 14,3% 1 11,1% Közlekedés 2,9% 6,8% 3,0% 2,0% 2,2% 1,9% 5,2% 3,4% 4,8% 2,0% 2,3% 3,3% 3,7% 3,9% 5,6% 4,6% 3,9% 2,0% 4,6% és iparforgalom 17,0% 1,0% 5,4% 2,1% 1,3% 4,3% 2,2% 2,9% 1,6% 2,1% 2,9% 2,3% 3,0% 1,5% 1,8% 3,1% 2,7% 12,6% 36,9% 17,5% 1 20,9% ,6% 17,0% 19,6% 24,7% 11,1% 17,1% 11,0% 18,9% 18,6% 16,6% 18,1% 2 11,6% 16,9% 24,9% 15,7% 22,2% 21,1% 18,7% Értelmiség 10,1% 8,6% 18,9% 1 7,9% 1 8,4% 8,1% 15,2% 1 9,5% 15,8% 7,7% 6,8% 8,3% 1 11,7% 10,9% 13,0% 11,7% 7,7% 1 9,3% 9,6% 15,7% 12,7% 11,1% Ismeretlen foglalk. 1,1% 1,0%
7 Erdély lakosságának foglalkozások szerinti megoszlása (1930) táblázat A teljes foglalkozási megoszlása Erdélyben vármegyék szerint (a magyar lakosságban) Vármegye Összes lakosság 43,4% 54,7% 29,6% 7 44,3% 68,6% 16,2% 72,4% 43,6% 66,7% 42,4% 11,9% 67,1% 57,4% 82,4% 6 46,7% 53,8% 23,4% 52,3% 75,5% 56,8% 23,0% 4 41,3% 4 58,0% 3,9% 6,4% 0,9% 0,1% 4 1,1% 2,1% 3,2% 0,9% 2,6% 9,7% 3,9% 1,1% 2,7% 2,0% Ipar 2 16,8% 34,3% 11,3% 24,4% 16,3% 15,4% 13,1% 23,2% 15,5% 28,4% 4% 11,3% 22,7% 7,3% 16,6% 24,3% 21,6% 23,1% 19,1% 11,0% 19,1% 45,3% 25,6% 22,6% 24,3% 17,9% 2,7% 7,6% 2,6% 5,7% 2,7% 3,6% 2,1% 6,0% 3,1% 4,3% 8,3% 3,0% 1,8% 6,4% 5,0% 3,1% 2,1% 4,2% 5,9% 5,4% 7,4% 7,0% 4,0% 4,1% 9,2% 2,6% 4,4% 1,9% 5,5% 7,2% 3,3% 8,5% 9,4% 4,0% 4,1% 3,8% 8,7% 1,9% 3,2% 6,3% 7,1% 6,4% 6,5% 3,8% 30,0% 52,0% 16,7% 34,6% 21,5% 65,3% 18,1% 37,4% 22,1% 43,2% 59,3% 21,4% 3% 10,1% 26,6% 34,3% 3 44,6% 30,0% 15,4% 27,7% 6 38,7% 36,6% 38,2% 27,8% 19,8% 15,2% 17,4% 1 2 9,6% 17,7% 9,3% 18,1% 1 13,7% 27,9% 11,0% 10,9% 7,2% 12,1% 17,4% 14,7% 3 16,9% 8,6% 14,5% 15,7% 17,5% 2 19,8% 13,4% Alsófehér Beszterce Naszód Brassó Csík Fogaras 4768 Háromszék Hunyad Kisküküllő Kolozs Maros-Torda Nagyküküllő Szeben 9085 Szolnok Doboka Torda Aranyos Udvarhely Erdély összesen Arad Bihar Máramaros Szatmár Szilágy Körösvidék és Máramaros összesen Krassó 5032 Szörény Temes-Torontál Bánság összesen Összesen Őstermelés Kereskedelekedés Közle- és iparforgalom 5,4% 6,0% 36,0% Értelmiség Ismeretlen foglalk. 0,0% 1,0% 0,9% 0,9% 1,6% 1,1% 1,7% 0,9% 1,0% 1,1% 1,3% 1,5% 1,5% Az őstermelés aránya a legnagyobb Kisküküllő, Fogaras, Szolnok Doboka, Udvarhely és Szilágy megyében, ahol az agrárnépesség arányszáma a 80%-ot meghaladja. Az erdélyi átlagot 69,7% 13 vármegye agrárhányadosa lépi túl, a többi 10-ben ennél alacsonyabb. Az őstermelő lakosság legkisebb arányban van képviselve Szeben, Temes Torontál és Kolozs megyében, de
8 36 Opra Pál még mindig a lakosság abszolút többségét képezi, Brassó megyében azonban csak 43,2%-os arányt ér el. Városokon természetesen kevés az őstermelő lakosság. A város az iparforgalmi és értelmiségi foglalkozások tömörülő helye. A 8 törvényhatósági jogú város közül Szatmárnémeti őstermelőinek az aránya a legnagyobb (17,9%), de Temesvár és Nagyszeben agrárhányadosa még a 3%-ot sem éri el. Nagyszalonta és Naszód az a két város (1910-ben mindkettő nagyközség), ahol az agrárnépesség 40% körül mozog, relatív agrártöbbségű még Szászsebes, a többi város őstermelő népessége sehol sem éri el a viszonylagos többséget sem. [L. 7. táblázat.] A magyarság, amint már megállapítottuk, a városok őstermelő lakosságában csak kis mértékben van képviselve. Ennek ellenére 7 városban az agrárnépesség több mint 80%-át alkotja, további 7 városban az őstermelők 50 80%-a magyar, 20 50% között mozog 16 város magyar őstermelőinek az aránya, de a többi 19 városban a 20%-ot sem éri el. Meg kell jegyeznünk, hogy a nagy magyar őstermelő arányokat mutató városok a Székelyföldön és a Tisza síkság szegélyén helyezkednek el, ahol a vidék is magyar többségű, vagy éppen tiszta magyar, tehát az agrártöbbség ennek természetes következménye. A kisebb őstermelő ágak, mint az erdészet, vadászat, halászat, állattenyésztés, zöldség- és gyümölcskertészet erdélyi viszonylatban is kis számokkal szerepelnek, a vármegyéknél ezek a számok elaprózódnak, s egy pár vármegyét kivéve Máramaros arányuk elenyésző. A bányászat és iparforgalom lelket kitevő népessége a 8. táblázatban szereplő kategóriák között oszlik meg. 8. táblázat A bányászat és iparforgalom területén dolgozók megoszlása Ipar Kereskedelem Közlekedés Összesen Személyek száma A népesség %-a 1,5 11,1 3,6 2,5 18,7 A bányászat általában a megyék lakosságában gyenge arányban van képviselve: 17 vármegyében az 1%-ot sem éri el és Hunyad (12%,) Brassó (5,3%), valamint Alsófehér kivételével abszolút számuk is elég alacsony. A városok közül Petrozsényben és Felsőbányán a bányász lakosság az összes népességnek közel 40%-át éri el, de ez az arány Nagybányán is 15,1%. A felsorolt városok egyszersmind a magyar bányász-munkásság tömörülő helyei is. A magyar bányásznépesség zöme Hunyad megyében, egy másik jelentős tömege Szatmár megyében van, de Kolozs, Szolnok-Doboka és Máramaros vármegye is ezret meghaladó magyar bányász lakossággal rendelkezik. A magyar bányásznépesség az erdélyi ilyen foglalkozásúaknak 1/3-át alkotja. Az ipari népesség a bányászat és iparforgalom körébe tartozóknak több mint 60%-át teszi ki. Legmagasabb arányt Brassó megyében éri el, ahol az összlakosságnak 23,8%-a él az iparból. Brassó után sorrendben következik
9 Erdély lakosságának foglalkozások szerinti megoszlása (1930) 37 Szeben, Krassó, Háromszék és Temes-Torontál 15% körüli iparos-népességgel, további 8 megyében pedig az iparos arány 10%-on felüli. A legkisebb arányú iparosodást Szolnok-Doboka megyében látunk, ahol az iparosság az összlakosságnak 5,5%-a. Ami az iparos tömegek súlyát illeti, változik a helyzet, mert első helyre Temes-Torontál kerül, ahol az iparos népesség száma, ami az erdélyi iparos lakosság 11,6%-át jelenti. Az iparból élők nagy tömegeit köti le Bihar és Arad megye, egyenként az erdélyi ipar 8%-on felüli részesedéssel és több mint et számláló iparos tömegeivel. Sorrendben Kolozs megye következik, ahol az erdélyi iparosság 6,5%-a talál megélhetést. Ez az arányszám Brassó megyében 6,3%, Szeben megyében 5,2%, Krassó, Maros-Torda és Szatmár megyében 5,1%. A városok közül legnagyobb arányú iparos népessége Resicának van (73,8%), utána következik Meggyes 47,7%-kal, Szászrégen 41%-kal. A 40%-ot még megközelíti Brassó (38,8%), Sepsiszentgyörgy (38,6%), Vajdahunyad (37,8%) és Torda (37%) iparos lakosságának aránya, míg a tulajdonképpeni nagyipari centrumok (Temesvár, Arad, Nagyvárad, Nagyszeben, Marosvásárhely, Szatmárnémeti) iparos népességének aránya csak a 30% körül mozog. A magyar ipari lakosság Erdély iparosságának kereken 40%-át alkotja és a székely megyéken kívül Bihar és Kolozs megyében van abszolút többségben. Viszonylagos többséggel rendelkezik Brassó, Kisküküllő, Arad, Szatmár és Szilágy megyében, de az erdélyi magyar iparnak több mint a 7%-a tömörül Temes-Torontálban, és közel 5%-a Torda-Aranyosban. A városok jelentősége az ipar szempontjából általában nagy, de az erdélyi magyar iparra nézve ez fokozott mértékű, mert a magyar ipar túlnyomó része városokban helyezkedik el. Élesen domborodik ki ez a tény abban, hogy a magyar városi lakosságban az iparosréteg nagyobb arányú. De az ipar egyes csoportjaiban is magas százalékkal általában 40%-on felül részesedik a magyar iparos népesség. Leszögezhetjük tehát nyugodtan, hogy az erdélyi ipar centrumai az itteni magyar ipari foglalkozásúak gócpontjai is. Ami az egyes ipari csoportoknak az összes iparos népességhez való viszonyát illeti, a textilipar fölényét állapíthatjuk meg, mert itt az ipari népesség 28,6%-a kap kenyeret. A fémipar 21%-os aránya után harmadik helyre kerül a faipar 17,3%-kal, de az élelmezési és élvezeti cikkek gyártásában foglalkoztatottak, valamint az építészeti ipar népességének arányszáma is 10%-on felüli. A kereskedelemmel foglalkozók a népesség legnagyobb részét foglalják le Brassó, Máramaros, Szeben, Kolozs és Szatmár megyében. Ennek ellenére a legnagyobb számmal rendelkezik a kereskedelemmel foglalkozók csoportja Temes-Torontál, Bihar, Kolozs, Arad és Szatmár megyében. A nagy kereskedő tömegeket számláló városok a törvényhatósági jogú városok. Ezek között is Nagyvárad, Kolozsvár, Temesvár áll az élen, de magas a kereskedők ará-
10 38 Opra Pál nya Szászrégenben (16,3%), Kézdivásárhelyen (15,2%), Szamosújváron (14,5%), Csíkszeredán (14,3%), s általában ott, ahol az izraelita vallásúak száma jelentékeny. Az erdélyi városok közül 20-ban a kereskedelem körébe tartozó népesség aránya fölötte van ezen foglalkozási ágban található összes lakosság erdélyi átlagának, míg a többiben az átlag alatt marad. A magyarság Erdély kereskedelmében jelentékeny népszámmal van képviselve. Általában a kereskedő népesség 25,6%-a, a hitelügy és kereskedelmi ügynökségek népességének 39,9%-a magyar. Ez az arány a városoknál 3%-ra, illetőleg 4-ra emelkedik. Az erdélyi magyar kereskedelem fő fészkei éppen úgy, mint az iparban egybeesnek a kereskedelem fent elsorolt központjaival. A közlekedés körében a legtöbb elhelyezkedést viszonylag Brassó, Kolozs és Szilágy megyében találunk, következményeként az illető megyékben fekvő csomópontoknak. A törvényhatósági jogú városok sorából a közlekedés körébe tartozó népesség magas arányszámával kiemelkedik Brassó (11%), Temesvár (1) és Kolozsvár (1), míg a többi városok közül Orsova arányszáma (19,9%) kiugró. Ennek az a magyarázata, hogy Brassóban és Kolozsváron vasúti üzletvezetőség van, a másik két város pedig a folyami hajózás vonalába esik. A magyarság aránylag magas képviselettel rendelkezik Brassó, Orsova, Oravica, Segesvár, Balázsfalva, Karánsebes és Dés közlekedési népességében. A szellemi pályákon működők számereje bizonyos fenntartással a kultúra fokmérőjének tekinthető, azért városokban vagy jelentékenyebb várossal rendelkező megyében a közintézmények körében és szabad pályákon működők aránya rendesen magasabb, mint máshol. A vármegyék viszonylatában itt Szeben, Brassó és Kolozs áll az élen, ami részben még azzal is magyarázható, hogy a sokfelekezetű Erdély vallási és kultúrcentrumai a fenti megyékben vannak, amelyek sok értelmiségit kötnek le. A törvényhatósági jogú városokon kívül a közintézmények körébe tartozó népesség aránya magas Gyulafehérváron (teológia!), Fogarason (közigazgatási iskola!), Abrudbányán, Désen és Csíkszeredán. A vegyes foglalkozásúak csoportjába soroltak nagyrészt az értelmiségiek közé tartoznak, éspedig inkább a szabad pályákon működők csoportjába. Arányuk Brassó, Kolozs, Szeben és Temes megyében, illetőleg a törvényhatósági jogú városokban a legnagyobb. A magyarság a közpályákon közintézményekben kisebb arányú népességgel szerepel, mint saját arányszáma vagy az erdélyi átlag, úgy a vármegyékben, mint a városokon. Itt magyarázatul szolgál az, hogy az államhatalom a többségieket részesíti a közhivatalokban előnyben. A szabad foglalkozásúak csoportjában azonban úgy a megyék, mint a városok adatainak tanúsága szerint saját számarányát meghaladja. A városok átlaga például 1, de a városok magyar lakosainak 2-a szabad foglalkozású. Erdély
11 Erdély lakosságának foglalkozások szerinti megoszlása (1930) 39 összes ilyen foglalkozású népességének 41,5%-a magyar. A székely városokon kívül 3 törvényhatósági jogú városban, és más 3 városban a magyar szabad foglalkozásúak csoportja az ilyen népesség abszolút többségét, további 14 városban viszonylagos többségét alkotja. Vármegyék viszonylatában az őstermelő keresők aránya a legnagyobb Krassó (7) és Hunyad (70%) megyében, a legkisebb Máramaros (6), Csík és Kisküküllő (61%) megyében. A városok őstermelő keresőinek helyzete egy árnyalattal súlyosabb, mint általában. Torda őstermelő lakosságából például 55,9% a kereső, de a többi városokban ennél több. A bányász-keresők hordozzák a legnagyobb családi terhet, mert a bányásznépességnek csak 1/3-a a kereső. A vármegyék közül Máramarosban a legkisebb a keresők aránya (26,7%), mert 100 keresőre 275 eltartott jut. Hunyad, Krassó, Szatmár és Alsófehér megyében, ahol a népesebb bányásztömegek vannak, a keresők aránya 32 34% között mozog, ami azt jelenti, hogy 100 keresőre jut eltartott. Az iparban a keresők aránya 45,0%, illetőleg 100 keresőre 122 eltartott esik. Az egyes ipari csoportokon belül azonban éppen úgy, mint vármegyei viszonylatban is, ez az arány hullámzik. Az építőipar, faipar, fémipar, élelmezési és élvezeti cikkek gyártása, valamint a vegyi-, papír- és sokszorosító ipar keresőinek megterhelése nagyobb; a textil és ruházati iparé kisebb. De kevesebb eltartott jut a városi ipari keresőkre is, mint a vidékiekre. A fémipar vármegyei viszonylatában a keresők legmagasabb arányszámát Kolozs (49,6), Brassó (48,1) és Temes-Torontál (47,7) mutatja. A legalacsonyabb Máramaros (37,8) és Torda-Aranyos vármegyében. Azonban Máramaros és Torda-Aranyos fémipari arányszáma együttesen is alig haladja meg az erdélyi ilyen szakmai munkásság 3%-át, ezért az erdélyi átlag alakulására alig van hatással. Ez pedig általában 100 keresőre 124 eltartott, ami városokon 107-re csökken. A faipari keresőknél erdélyi átlagban 132, városokon 112 eltartott jut 100 keresőre. Vármegyei viszonylatban pedig a legnagyobb Temes-Torontálban (48,6%), a legkisebb Máramaros (33,8) és Csík (36,4) megyében a keresők száma. Az építőipar keresői a legmagasabb arányt Fogaras, Szörény és Brassó megyében érik el, míg a legkisebb számmal Torda-Aranyos, Csík és Maros-Torda építőipari népességében vannak képviselve. Általában 149, városokon 130 eltartott jut 100 kereső építőiparban foglalkoztatottra. Kiugró az ipari csoportok sorában a textil- és ruházati ipar keresőinek magas aránya: 100 keresőre 87, városokon 84 eltartott. Erdélyben csak 5 vármegye akad, ahol a textilipari munkásság keresőinek százaléka az összes ilyen foglalkozási csoport népességének az 50%-át nem éri el, Krassó-Szörény és Temes megyében például 57 58%. Az élelmezési és élvezeti cikkek gyártása, valamint a vegyi-, papír- és sokszorosító ipar népességének keresői körülbelül egyforma arányt mutatnak (50 52%): eltartott 100 keresőre. Természetesen itt is vannak kilengések a vármegyék között: Máramaros,
12 40 Opra Pál Szolnok-Doboka a legkisebb, Hunyad, Krassó, Temes, Nagyküküllő a legnagyobb kereső arányokat mutatja. A kereskedelemben a keresők aránya majd minden megyében magas: a 100 keresőre eső eltartottak száma 6 vármegye kivételével a 100-on alul van. Kiugró Máramaros és Szolnok-Doboka megye alacsony kereső arányával. Erre magyarázattal szolgál az illető megyék kereskedelemmel foglalkozó szapora zsidósága. A közlekedés körében érthető módon magas az eltartottak aránya, mert a nők és gyermekek itt kevésbé állíthatók munkába. Fordított a helyzet a közintézmények és vegyes foglalkozásúak csoportjában, mert itt a 100 keresőre eső eltartottak száma már közel áll a 100-hoz. Itt is és általában minden foglalkozási csoportban Máramaros a megyék viszonylatában a legmagasabb eltartott tömegeket tünteti fel. Ez onnan van, hogy a megye természetes szaporulata a legnagyobb az országrészben, tehát itt van a legtöbb gyermek, ami az eltartottak számát növeli. Az erdélyi népesség foglalkozási kérdéseinek taglalása ismertetésünk keretében nincs kimerítve. Erre az eddig közölt hivatalos statisztikai adatok nem is adnak módot, de ez nem is volt célunk. Nemcsak azért nem, mert az itt közölt adatok már megváltoztak, hisz a bécsi döntés következtében a magyar iparos népesség egy része Erdély északi részében tömörült, a magyarság ipari súlya tehát ebben az irányban kissé eltolódott, hanem, mert ezek a számok is beszédesen bizonyítanak az erdélyi magyarságnak a teremtő munkában, a kultúr-tevékenységben való aktív, sőt iránymutató tevékenysége mellett. Jegyzet 1 Románia is agrárállam.
2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot
GDP, 2007 2017 2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia bruttó hazai összterméke nominális lej értéken megduplázódott.
VEGYES HÁZASSÁGOK ERDÉLY VÁROSAIBAN.
32 KISEBBSÉGVÉDELEM VEGYES HÁZASSÁGOK ERDÉLY VÁROSAIBAN. Az erdélyi románok közművelődési egyesülete, az Astra, a háború utáni megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodva, új célokat tűzött maga elé. Míg a
Erdély változó társadalmigazdasági. Benedek József BBTE, Földrajz Kar
Erdély változó társadalmigazdasági térszerkezete Benedek József BBTE, Földrajz Kar Elméleti háttér strukturalista elméletek (polarizációs, függőségi elméletek): makrogazdasági és a makropolitikai tényezők,
Jelentősek az erdélyi önkormányzatok uniós bevételei
Önkormányzatok uniós forrásokból származó bevétele, 2011 2017 Jelentősek az erdélyi önkormányzatok uniós bevételei A megyei és helyi önkormányzatok országosan 5,4 milliárd euró összegben hívtak le uniós
Az erdélyi magyarság lélekszáma és területi megoszlása.
Az erdélyi magyarság lélekszáma és területi megoszlása. A Legfőbb Statisztikai Tanács állapitotta meg 1927. január 20-án tartott ülésében, hogy: Európában a háboru után egyedül Románia nem foganatositott
Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek
Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,
ERDELY TELEPULESEINEK NEMZETISEGI (ANYANYELVI) ADATAI SZAZALEKOS MEGOSZLASBAN ( )
KOZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SUB G&ttingen 7 208 746 455 ERDELY TELEPULESEINEK NEMZETISEGI (ANYANYELVI) ADATAI SZAZALEKOS MEGOSZLASBAN (1850-1941) BUDAPEST, 1996 TARTALOM ElSszo 7 1. OSSZEFOGLAL6 ADATOK
IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK
IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK A népesség általános csökkenése mellett a nagymértékű regionális különbségek érdemelnek figyelmet. Már a megyék szerinti bontásból
Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007
MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.
Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.
1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait
Jelen tanulmányunkban a romániai felnõttképzés rendszerét mutatjuk
MÁRTON JÁNOS Felnõttképzés Romániában 1* JOGI KERETEK, SZEREPLÕK, FINANSZÍROZÁS, STATISZTIKAI ADATOK Jelen tanulmányunkban a romániai felnõttképzés rendszerét mutatjuk be, négy szempontot figyelembe véve:
A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
Erdély etnikai és felekezeti statisztikája II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye. Táblamellékletek
Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Bihar, Máramaros, Szatmár, Ugocsa, Közép-Szolnok,
Kiemelkedő az erdélyi önkormányzatok jövedelme
Önkormányzatok költségvetése, 2006 2017 Kiemelkedő az erdélyi önkormányzatok jövedelme 2008 és 2017 között a romániai önkormányzatok bevétele nominális értéken 44, reálértéken 6%-kal nőtt. 2017-ben a jövedelmek
ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
[Erdélyi Magyar Adatbank] Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. II. Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből
II. Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből A népesség fejlődése, az etnikai és felekezeti viszonyok alakulása a jelenkori Erdély területén 1869 1920 között E tanulmány célja: eddig feltáratlan
[Erdélyi Magyar Adatbank] Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. Függelék
Függelék A JELENKORI ERDÉLY NÉPESSÉGÉNEK ETNIKAI ÉS FELEKEZETI TAGOLÓDÁSA 1850 1992 KÖZÖTT. MEGYÉNKÉNTI ADATSOROK MEGJEGYZÉSEK ÉS JELMAGYARÁZAT: A mai közigazgatási határok között. Az 1910. évi lélekszám
Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014
1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.
A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban
Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja
A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése
A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése Készítette: Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület Vezetői
Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: 2008. február 15-től
tiefel Eurocart Kft. outh-east Europe X (70 50 cm) () M (120 80 cm) (140 100 cm) X () Magyaroszág tematikus térképek M X cikkszám 8782787 3860 878877 41227 440407 487717 453107 112103 440417 440427 453117
Székelyföld autonómiája a két világháború közti erdélyi magyar rendezési tervekben
Székelyföld autonómiája a két világháború közti erdélyi magyar rendezési tervekben MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet Bardi.Nandor@tk.mta.hu Miről beszélek? 1. Az erdélyi és
KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP
KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP A romániai magyar közoktatás 1990 és 2013 között Barna Gergő - Kapitány Balázs Közpolitikai Elemző Központ www.iskolakveszelyben.ro Kolozsvár, 2014. október 27. TARTALOM 1. Adatforrások,
A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében
A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék
A magyarság lélekszáma a jelenkori Erdély területén Hivatalos és becsült adatok *
Varga E. Árpád A magyarság lélekszáma a jelenkori Erdély területén és becsült ok * Megjelent: Európai Idı. III, 1992. 11/12. sz. 4. p, 13/14. sz. 4. p. A január 7. és 14. között lezajlott romániai népszámlálást,
VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely
VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,
Tallózás az évi román népszámlálás köteteiben
Tallózás az 1930. évi román népszámlálás köteteiben A STATISZTIKÁNAK legfontosabb feladata a népesség lélekszámának megállapítása, erre szolgálnak a népszámlálások. Románia megnövekedett területén az első,
GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége
MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben
A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY
A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek
Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében
Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében dr. Erdei Ildikó 2012. április 13. Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a Kárpát-medence szórványvidékein Az előadás felépítése: Temes megye - szórványrégió
KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád
10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
IV. LISTING OF STUDENTS AT THE FACULTY OF MEDICINE (1872-1918)
IV. LISTING OF STUDENTS AT THE FACULTY OF MEDICINE (1872-1918) Ábel Jakab Ödön: 1.Egrestõ (Kis-Küküllõ m.), 1895 márc.31; 2.magyar; 3.izr.; 4.Ábel Lázár, középbérlõ, Kolozsvár; 5.Marosvásárhelyi ev.ref.
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió
0,94 0,96 0,95 0,01-0,01 0,00 rendelkezők aránya A 25 - X éves népességből felsőfokú végzettségűek 0,95 0,95 0,94 0,00-0,01-0,01
dr. Vécsei Pál Módszertani leírás a településsoros választási adatbázisokhoz illesztett a települések társadalmi státuszát és társadalmi dinamikáját kifejezni hivatott tipológiákhoz A tipológiák "A társadalom
ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN
ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek
Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók
GYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében
GYORSELEMZÉS Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében A Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére készítettük ezt az elemzést a bérek helyzetének alakulásáról. A szakszervezetek,
AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális
Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján
KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság
Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM
Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között MAGOS GERGELY GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM SZEGED 2015.07.10 Az adatfelvétel és az adatbázis ELTE Levéltár: A BTK beiratkozási
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:
TALLÓZÁS AZ ÉVI ROMÁN
TALLÓZÁS AZ 1930. ÉVI ROMÁN NÉPSZÁMLÁLÁS KÖTETEIBEN A STATISZTIKÁNAK legfontosabb feladata a népesség lélekszámának megállapítása, erre szolgálnak a népszámlálások. Románia megnövekedett területén az első,
Parlamenti választások Romániában
Parlamenti választások Romániában Romániában 216. december 11-én rendezték meg a parlamenti választásokat, amelyet ezúttal nagyrészt visszatérve a 28 előtti szabályozáshoz megyei listás, arányos rendszerben
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr
Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév
ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
Szórvány és tehetséggondozás. Szórvány és tehetség 2011. március 11-12.
Szórvány és tehetséggondozás Szórvány és tehetség 2011. március 11-12. A szórványrégióról (Temes megyéről) néhány adatban A régió etnikai térképe (a 2002-es népszámlálási adatok alpján, Sebők L. térképgyűjteményéből)
HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac
Munkaerő-piaci helyzetkép
A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk
A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE
A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
IMPLOM JÓZSEF KÖZÉPISKOLAI HELYESÍRÁSI VERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ január EREDMÉNYEK
1 / 6 oldal Helyezés Kódszám Név és keresztnév Osztály IMPLOM JÓZSEF KÖZÉPISKOLAI HELYESÍRÁSI VERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ 2011. január 27 29. EREDMÉNYEK Tollbamondás Feladatlap Iskola Megye Felkészítı tanár
Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925
Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7
Csongrád Megyei Önkormányzat
Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra
A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007
2009/99 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 A tartalomból 1 Egy főre jutó GDP 2 Bruttó hozzáadott
Kisújszállás Város Önkormányzata
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program
4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti
A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013
A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák
területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok
A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
10. 10. Vallás, felekezet
10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült
Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013
Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM
IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. amely a következő dokumentumot kíséri:
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 19.12.2007 SEC(2007) 1724 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM amely a következő dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG JAVASLATA AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja
Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési
HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év december hónap Jóváhagyta: Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac u. 42-48. Telefon: (36 52)
A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.
A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében
STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév
Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai 17. III. negyedév I) Az agrárgazdaság (mezőgazdaág és élelmiszeripar) hitelállományának alakulása Az agrárgazdaság hitelállománya
JELENTÉS Könyvelt értékek és könyvelők száma Hargita Megye Tanácsa és alárendelt intézményei esetében 2013-2014
HMTJ/22 (2014/08/6) Ikt.sz.: 16909/06.08.2014 JELENTÉS Könyvelt értékek és könyvelők száma Hargita Megye Tanácsa és alárendelt intézményei esetében 2013-2014 Előterjesztő: Hargita Megye Tanácsa Elemző
PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN
Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2006. április 28. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2006 ISBN 963 215 963 2 Igazgató: Végh Zoltán Tájékoztatási
arculatának (1989 2002)
A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát
Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja
Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...
Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként
HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági
IPAR ÉS KERESKEDELEM AZ ERDÉLYI VÁROSOKBAN
IPAR ÉS KERESKEDELEM AZ ERDÉLYI VÁROSOKBAN EGÉSZ MAGYARORSZÁGON, de ezen túlmenően az egész Dunavölgyben nem találkozunk olyan sűrűn sehol fejlett városi élettel, mint éppen Erdélyben. Különösen a kisvárosok
gúlag elfogadott. Kéri, hogy az intézõbizottság az elnöki tanács határozatát ratifikálja. Bárdos Péter indítványozza, hogy kísérlet tétessék
23. Jegyzõkönyv Felvétetett Kolozsvárt, 1928. november 13-án, az Országos Magyar Párt központi Intézõbizottságának ülésérõl. Jelen vannak: az e jegyz.-kövhöz./. alatti kimutatásban felsorolt intézõbizottsági
A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről
A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet