Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás

Átírás

1 Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás Szekendi Gyöngyvér A Magyar Honvédség békeidőszaki személyi állományának foglalkoztatási viszonyai, különös tekintettel a honvédek jogállására ISBN

2 Á ÁROP Új közszolgálati életpálya Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya kutatás A MAGYAR HONVÉDSÉG BÉKEIDŐSZAKI SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁNAK FOGLALKOZTATÁSI VISZONYAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HONVÉDEK JOGÁLLÁSÁRA SZEKENDI GYÖNGYVÉR Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; Felelős kiadó: Majláth Zsolt László ügyvezető. Dr. Szekendi Gyöngyvér, HM Jogi Főosztály, főosztályvezető-helyettes.

3 1. Kutatási célkitűzések Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség). A Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése. A Honvédség feladatait a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) szerinti megkülönböztetéssel 1 fegyverhasználati joggal vagy anélkül látja el. A Honvédség feladatait polgári irányítás alatt (köztársasági elnök, Országgyűlés, Kormány, honvédelmi miniszter) függelmi rendszerben, szigorú alá-fölérendeltségben, szolgálati és szakmai elöljárói rendszerben, a szolgálati út elsődlegessége mellett hajtja végre 2. Új közszolgálati életpálya, Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya ÁROP számú projekt keretében a Honvédség békeidőszaki személyi állományára, ezen belül elsődlegesen a honvédekre vonatkozó foglalkoztatási szabályozást vizsgáltam, a katonai szolgálat, mint különleges közszolgálati jogviszony jellemzőinek bemutatására, jogintézményeinek feltérképezésére, a kormányzati szolgálati és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyával közös elemeinek, továbbá sajátosságainak beazonosítására törekedtem. A kutatás keretében a következő kérdésekre keresem a válaszokat: milyen jellegű és jogforrási szintű szabályozás érvényesül a Honvédség személyi állományára, okoz-e nehézséget, és ha igen, milyen területeken, hogy a Honvédség személyi állománya különböző törvények hatálya alá tartozik, milyen eszközök alkalmazhatók ezek leküzdésére, milyen rendezőelvektől, szempontoktól függ, hogy a személyi állomány tagja melyik törvény hatálya alá tartozik, ez mennyiben a végzettség, a munkakör vagy a szervezeti tagozódás függvénye, a közszolgálati jogon belül beszélhetünk-e önálló jogágként katonai szolgálati jogról, és ha igen, melyek a jellemzői, mennyiben határolható el a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati viszonya és a katonai szolgálati viszony, milyen nem közszolgálati foglalkoztatási elemek, különösen munkajogi, polgári jogi, hatósági jellemzők azonosíthatók a katonai jogállási törvényben, mögöttes szabály-e a munka törvénykönyve, illetve a Polgári Törvénykönyv, a honvéd jogállás mennyiben jelent homogén személyi kört és szolgálati viszonyt, milyen többletjogokkal és többletkötelezettségekkel jellemezhető a civilekhez képest, mivel magyarázhatók az eltérések, ennek függvényében a jövőben lehetséges-e a civil szabályokhoz közelítés, vagy további távolodás indokolt, szabályozási szinten biztosított-e a közszolgálati átjárhatóság, illetve a jogviszonyok közötti áthelyezés a Honvédség személyi állományán belül és a Honvédségen kívülre, ez milyen 1 Hvt Magyarország Alaptörvénye 9. cikk (1) bekezdés, 45. cikk (2) bekezdés, Hvt /A., 35.,

4 feltételekkel és jellemzőkkel valósul meg, vannak-e a gyakorlatban akadályozó tényezők, ezek szabályozással semlegesíthetők-e. A kutatásban szereplő jogszabályi hivatkozások az előzetesen egyeztetetteknek megfelelően október 1-jei állapotot tükröznek, de ott ahol lehetséges volt, jeleztem az időközben ismertté vált jogszabály-módosításokat is. 3

5 2. A Honvédség személyi állományának foglalkoztatási keretei 2.1. A Honvédség személyi állománya A személyi állomány tagjai A Honvédség személyi állománya békeidőszakban honvédekből, kormánytisztviselőkből, közalkalmazottakból és munkavállalókból áll. Kutatásom során a munkavállalói állomány foglalkoztatási szabályaira igen kis létszámukra tekintettel nem térek ki. Bár számos sajátossággal bír, nem foglalkozom a hadköteles jogállással, figyelemmel arra, hogy az nem békeidőszaki jogviszony: a személyi állomány megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején a hadkötelezettség bevezetése után egészül ki a hadkötelesekkel. Az Alaptörvénynek megfelelően a Hvt. célja és rendeltetése a Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályok meghatározása. Mindezekre figyelemmel a Hvt. elsődlegesen alkotmányjogi és közigazgatási jogi, ezen belül is a honvédelmi igazgatással és a honvédelmi kötelezettségekkel összefüggő sarkalatos szabályozást tartalmaz. A Hvt. előkészítése során a profiltisztítás érdekében célként fogalmazódott meg, hogy az új törvényben se szerepeljenek jogállási kérdések, ezért a Honvédség személyi állományára vonatkozó törvényi alapok megteremtése tekintetében a Hvt. megáll a személyi állomány egyes csoportjainak nevesítésénél, és jogviszonyukra vonatkozó előírásokat a civil állomány egyes juttatásaira vonatkozó rendeletalkotási felhatalmazás 3 kivételével még utaló jelleggel sem tartalmaz. A fentieknek megfelelően a személyi állomány tagjai jogviszonyuk függvényében különböző foglalkoztatási jogszabályok hatálya alá tartoznak, és ezzel összhangban jogaik, illetve kötelezettségeik kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól. A jogviszonyok különbözősége az érintetteknek a mindennapokban is érzékelhető elsődlegesen az azonos szervezetnél történő egyidejű foglalkoztatás során. Mindez különösen az állomány motiváltságának megőrzése, a megtartóképesség és a megfelelő utánpótlás biztosítása érdekében fokozott odafigyelést igényel egyrészről az egyenlő bánásmód követelményének, másrészről a jogállások indokolt sajátosságainak érvényre juttatása érdekében. A Honvédség személyi állományának tagja honvédségi szervezetnél 4, azaz a Honvédelmi Minisztériumban (a továbbiakban: HM), és ennek részeként a Honvéd Vezérkarnál 5, a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó, valamint a Honvédség hadrendje szerinti szervezeteknél, a honvédelmi miniszter irányítása alatt álló Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál (a továbbiakban: KNBSZ), 3 Hvt. 81. (2) bekezdés f) pont. Természetesen joggal merül fel a kérdés: helyes-e, hogy ezt a felhatalmazást a Hvt. tartalmazza, illetve a jövőben ezeket a foglalkoztatási jellegű kérdéseket a Hvt.-ben vagy a jogállás szerinti külön törvényben indokolt-e szabályozni. Tisztán jogi megközelítésben véleményem szerint szerencsésebb megoldás lenne a Hvt. honvédelmi igazgatási jellegét az előkészítése során szem előtt tartottaknak megfelelően megőrizni, és a személyi állomány jogviszonyának rendezését (ideértve a felhatalmazásokat is) a foglalkoztatási törvények szabályozási körében hagyni. 4 Hvt , Hjt pont. 5 Hvt. 46. (4) bekezdés. 4

6 a közös fenntartói irányítás alatt álló Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (a továbbiakban: NKE), a honvédelmi miniszter fenntartói irányítása alá tartozó Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégiumban (a továbbiakban: GDEMSZK), és az ún. más szervnél 6, különösen bírósági vagy ügyészi szervezetnél, más központi államigazgatási szervnél, honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervezetnél teljesít(het) szolgálatot. A Honvédség személyi állományát foglalkoztató szervezeteket, azok besorolását és a személyi állomány jogállását az 1. melléklet foglalja össze. Összevetve azzal, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó rendvédelmi szervek központi államigazgatási szervnek minősülnek, hangsúlyozandó, hogy ez a fenti felsorolásból a honvédségi szervezetek közül kizárólag a HM-re és a miniszteri irányítás alá tartozó központi hivatalra, továbbá a KNBSZ-re igaz 7 (több kormányhatározat tartalmaz feladatszabást vélelmezhetően a rendvédelmi szerv analógiájára a honvédelmi szervekre nézve. E kategória a fentiekre tekintettel jogi értelemben nem létezik, ezért az ide sorolandó szervek, szervezetek köre a jogalkalmazás során többször nehézséget okoz). A Honvédség létszámgazdálkodása kötött: részletes bontású létszámát a Hvt. alapján az Országgyűlés állapítja meg 8. A személyi állomány legmagasabb létszáma (az ún. engedélyezett létszámkeret) az Országgyűlés évi döntése 9 alapján fő. Az engedélyezett létszámkeret a honvédelmi miniszter döntése alapján a honvédségi szervezetek munkaköri jegyzékében vagy állománytáblájában béke rendszeresített beosztásként használható fel. A rendszeresített beosztások feltöltött vagy üres beosztásokra oszthatók, annak függvényében, hogy az adott beosztáshoz kapcsolódik-e foglalkoztatási jogviszony vagy sem. Mindezek nem azonosíthatók a költségvetési létszámmal, amelyet a költségvetés tervezésénél használnak, és amelyekhez személyi juttatások előirányzat kapcsolódik. Amennyiben a költségvetési létszám kevesebb, mint a rendszeresített létszám, az üres helyek zárolásra kerülnek, és miniszteri döntés alapján indokolttá válhat a szervezeti struktúra racionalizálása, átszervezése. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 10 (a továbbiakban: Infotv.) szerint közérdekű és közérdekből nyilvános adatok 6 Hjt pont. 7 Ksztv Az Alkotmánybíróság 50/2001. (XI. 29.) AB határozatában kifejtette, hogy az állam maga dönti el, hogy többek között összlétszámát tekintve mekkora haderővel tudja maradéktalanul ellátni a haza védelméből és a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséből fakadó tennivalóit. A békeidőben fennálló honvédelmi kötelezettség megszüntetése folytán olyan létszámú és összetételű hivatásos és szerződéses állományt kell megszerveznie és fenntartania, amellyel figyelemmel az önkéntes tartalékos katonákra is sikeresen teljesíthetők az alkotmányos feladatok. Az állam felelősségébe tartozik, hogy ezt konkrétan milyen módon alakítja ki és működteti, de alkalmasnak kell lennie a megjelölt cél elérésére. Ennek során nem hagyhatók figyelmen kívül a munkaerő-piaci viszonyok, és az a mérlegelés, mely befolyásolja a katonai szolgálat önálló vállalását. Az állam az állomány elégtelen létszáma miatt nem hivatkozhat alkotmányos kötelezettsége teljesíthetetlenségére, és a meglévő állomány terheinek növelésével (alapjogai aránytalan korlátozásával) nem ellensúlyozhatja a létszámhiányból eredő nehézségeket. 9 A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 35/2013. (V. 16.) OGY határozat. 10 Infotv. 27. (2) bekezdés a) b) pont. 5

7 megismeréséhez való jogot az adatfajták meghatározásával honvédelmi 11 vagy nemzetbiztonsági érdekből 12 korlátozhatja. Erre figyelemmel a Hvt. 13 a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosnak minősíti a Honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó, továbbá a személyi állománynak a Honvédség védelmi képességének, hadrafoghatóságának biztosításával összefüggő adatokat. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezheti. E rendelkezés alkalmazási köre mint a személyi állomány tagjára kiterjed a kormánytisztviselők közérdekből nyilvánosnak minősülő adataira 14 is A honvédek jogállása Honvédnek 15 minősül rendfokozatára tekintet nélkül a Honvédség tényleges állományú tagja, azaz a hivatásos katona, aki élethivatásként, határozatlan időre vállalja a katonai szolgálatot, a szerződéses katona, aki határozott időre szerződésben vállalja a katonai szolgálatot, az önkéntes műveleti tartalékos, aki határozott időre, és az önkéntes védelmi tartalékos katona, aki határozatlan időre szerződésben önként vállalja, hogy törvényben meghatározott feltételrendszer szerint rendelkezésre áll, és behívását követően tényleges szolgálat teljesítésével közreműködik a Honvédség feladatainak ellátásában, a honvéd tisztjelölt, aki honvédtiszti alapképzésre nyert felvételt, és annak időtartama alatt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKEtv.) szerint hallgatói jogviszonyban, valamint tisztjelölti szolgálati viszonyban áll, és a honvéd altiszt-jelölt, aki iskolarendszerű nappali tagozatos katonai szakképzésre nyert felvételt, és annak időtartama alatt a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) szerint tanulói jogviszonyban, valamint altiszt-jelölti szolgálati viszonyban áll. 16 A fentiekre figyelemmel a honvéd jogállás rendkívül differenciált viszonyrendszert jelent, a közös elemek mellett igen különböző jogosultságokkal és kötelezettségekkel jár annak függvényében, hogy az érintett hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, tisztjelölti vagy altiszt-jelölti szolgálati viszonyban (a továbbiakban együtt: katonai szolgálati viszony) áll. A honvédek jogállását átfogó jelleggel évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) és végrehajtási rendeletei szabályozzák. Jelen tanulmányban a Hjt. fogalomrendszerével összhangban a hivatásos és a szerződéses katonák együttes megnevezésére az állomány tagja kifejezést használom. 11 Hvt. 80. g) pont. 12 Nbtv. 74. a) pont. 13 Hvt. 38. (7) (8) bekezdés, 40. (1) (1a) bekezdés. 14 Kttv Hvt. 80. f) pont. A honvéd jogállást a január 1-jével a Hvt. teremtette meg december 31-ig e fogalom a rendfokozat nélküli katonát jelentette (ma ő a közkatona). 16 Hjt , 31., 33. pont, Hvt. 38. (4), (6) bekezdés, 41. (5) bekezdés. 6

8 A jogszabályok egységes végrehajtása, különösen a szervezeti intézményrendszer működése, az eljárási kérdések rendezése, a szakmai feladatok megvalósítási mozzanatainak meghatározása érdekében jelentős a miniszteri utasítások és a belső rendelkezések (intézkedések, szakutasítások) száma. A honvédek tekintetében a kollektív szerződés kötése kizárt. Kiemelendő, hogy egyes sajátos szolgálatteljesítési módokra a Hjt. helyett vagy mellett más foglalkoztatási törvények is vonatkoznak. E törvények és a Hjt. kapcsolata igen változatos képet mutat: egyes esetekben a Hjt. elsődlegessége, máshol kiegészítő jellege állapítható meg. Az MH Egészségügyi Központban szolgálatot teljesítők tekintetében figyelemmel kell lenni az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló évi LXXXIV. törvényre (a továbbiakban: Eütevtv.) is, azonban az alkalmazandó szabályok köre egyértelműen behatárolt 17. A Honvédség rendelkezési állományába tartoznak többek között az állomány más szervnél, az NKE-n, a GDEMSZK-nél, a KNBSZ-nél szolgálatot teljesítő tagjai. Bár az érintett személyi kör rendkívül összetett, közös jellemzőjük a többes jogviszony. A katonai bírák és a katonai ügyészek foglalkoztatási szabályait elsődlegesen a sajátos jogállási törvényeik határozzák meg, míg a nem szabályozott kérdésekben a Hjt. az irányadó 18. A KNBSZ hivatásos állományú tagjának különleges szolgálati viszonyára a Hjt. mellett a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvényt (a továbbiakban: Nbtv.) is alkalmazni kell 19. Az NKE katonai szolgálati viszonyban álló vezetői és oktatói, valamint a honvéd tisztjelöltek esetén a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvényt (a továbbiakban: Nft.) az NKEtv.-ben és a Hjt.-ben foglalt eltérésekkel 20, a szolgálati viszonyban álló pedagógusokra és a honvéd altiszt-jelöltekre az Nktv.-t a Hjt.-ben és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben foglalt eltérésekkel 21 kell alkalmazni A Honvédségnél foglalkoztatott kormánytisztviselők jogállása A honvédek mellett kormánytisztviselők a HM-ben, a HM Védelmi Hivatalnál, a HM Hatósági Hivatalnál, Magyarország Állandó EBESZ Képviselet, Katonai Képviseletnél, Magyarország Állandó NATO Képviselet, Védelempolitikai Részlegnél állnak jogviszonyban. E szervezeteknél a kormánytisztviselők mellett közalkalmazottak egyidejű foglalkoztatására nem kerül sor. Ez alól kivételt jelent a NATO és az EBESZ Képviselet, ahol a szolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt nem igénylő munkakörében közalkalmazott is alkalmazható 22. A gyakorlatban ez jellemzően a tartós külföldi szolgálatot teljesítő honvédek szolgálatteljesítését támogató, érdemi javaslattételi, döntéshozatali, ellenőrzési hatáskörrel nem járó segítő feladatok ellátására létrehozott munkaköröket jelenti. Számuk rendkívül alacsony. 17 Eütevtv A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. szóló törvény 223., a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló évi CLXIV. törvény 151., az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény 124. (3) bekezdés. 19 Nbtv. 20. (2) bekezdés. 20 Nft (1) bekezdés. 21 Nktv. 36. (5) bekezdés. 22 Hvt. 40. (4) bekezdés. 7

9 A kormánytisztviselők jogállására a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 23 és végrehajtási rendeletei az irányadóak. A kormánytisztviselők (korábban köztisztviselők) foglalkoztatásának egyes területeit jogszabály-alkotási felhatalmazás hiányában, jellemzően az egységes ágazati juttatási rendszer érdekében az elmúlt években miniszteri utasítások 24 szabályozták. Ezek felülvizsgálata (hatályon kívül helyezése) jelenleg folyamatban van, figyelemmel arra, hogy július 1-jétől a honvédelmi miniszter konkrét rendeletalkotási felhatalmazással 25 rendelkezik az üdültetés, a pihentetés, a szociális és a kegyeleti gondoskodás, az étkezési, valamint a lakhatási támogatások, a külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi képzésben részt vevő honvédségi kormánytisztviselők részére nyújtható juttatások, költségtérítések körének, a jogosultság feltételeinek meghatározására. Erre figyelemmel került megállapításra a kegyeleti gondoskodásról és az ehhez kapcsolódó egyes szociális feladatokról szóló 7/2013. (VII. 25.) HM rendelet (a továbbiakban: Kegyeleti rendelet), a kondicionáló-kiképzési, valamint a katonai kiképzési és oktatási célú rendezvényekről, továbbá a regeneráló pihenés és a rekreáció rendjéről szóló 13/2013. (VIII. 21.) HM rendelet (a továbbiakban: Üdültetési rendelet), és a külföldi szolgálatot teljesítők egyes járandóságairól szóló 18/2013. (IX. 5.) HM rendelet (a továbbiakban: Devizarendelet) kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezései. A hatályos közszolgálati szabályzat mint Ideiglenes Közszolgálati Szabályzat 2002-ben került kiadásra 26. Rendelkezései elavultak, felülvizsgálata (újraalkotása) folyamatban van. A munkáltatói jogkörgyakorlás az általános szabályok 27 szerint alakul, átruházásra nem került sor. A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő feladatokat ellátó osztály szintű szervezeti egység a Közszolgálati Iroda 28 látja el, ami a Közigazgatási Államtitkári Titkárságon belül működik A honvédelmi miniszter ágazati irányítása alá tartozó közalkalmazottak jogállása A Honvédségnél a közalkalmazottak létszáma nagyságrendekkel nagyobb, mint a kormánytisztviselőké: a honvédek mellett a közalkalmazottak állnak jogviszonyban a HM Védelemgazdasági Hivatalnál, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnál (a továbbiakban: 23 A Kttv. a Honvédségnél foglalkoztatott kormánytisztviselők tekintetében csak néhány kivételes szabályt állapít meg [pl pont, 187. (2) bekezdés]. 24 A Honvédelmi Minisztérium és a költségvetési felügyelete alatt álló hivatalok állományába tartozó, ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítő, valamint külföldi tanulmányokat folytató köztisztviselők és munkavállalók ellátásáról szóló 43/2005. (HK 10.) HM utasítás, a Honvédelmi Minisztérium és a költségvetési felügyelete alá tartozó hivatalok köztisztviselőinek egyes költségtérítéseiről szóló 53/2002. (HK 20.) HM utasítás, a honvédségi köztisztviselők, munkavállalók, katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatói, valamint egyes honvédségi nyugdíjasok pihentetésével és a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról szóló 43/2009. (VI. 12.) HM utasítás, a köztisztviselők és munkavállalók élelmezési ellátásáról szóló 25/2009. (IV. 3.) HM utasítás, a kormánytisztviselők és a honvéd tiszthelyettes-jelöltek egyes pénzbeli szociális juttatásairól szóló 109/2011. (X. 7.) HM utasítás. 25 Hvt. 81. (2) bekezdés f) pont. 26 Az Ideiglenes Közszolgálati Szabályzatról szóló 42/2002. (HK 16.) HM utasítás. 27 Kttv A Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 59/2013. (IX. 27.) HM utasítás 2. függelék

10 HM HIM), a HM Tábori Lelkészi Szolgálatnál, a Honvédség hadrendje szerinti szervezeteinél, a KNBSZ-nél és a GDEMSZK-nél. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán foglalkoztatott közalkalmazottak a jogelőd Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem közalkalmazottjaival ellentétben nem tartoznak a Honvédség személyi állományába. A közalkalmazottakra az általános és a különös foglalkoztatási törvényeket, így a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvényt (a továbbiakban: Kjt.) és tevékenységük jellegének függvényében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvényt, az Eütevtv.-t, az Nktv.-t, illetve az Nbtv.-t kell alkalmazni. A Kjt. a honvédségi közalkalmazottakat érintően széles körű rendeletalkotási felhatalmazás biztosít egyrészt az MH Egészségügyi Központ, mint egészségügyi intézmény, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (a továbbiakban: HM HIM), mint közművelődési és közgyűjteményi intézmény, az MH Altiszti Akadémia és a GDEMSZK, mint köznevelési intézmény esetén a Kormány 29, másrészt az általános katonai és funkcionális feladatokat végrehajtó honvédségi szervezetek és a KNBSZ esetén a honvédelmi miniszter 30 részére. A honvédségi közalkalmazottak jogállására tehát a honvédelmi ágazatban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 27/2008. (XII. 31.) HM rendelet 31 mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendeletet, a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendeletet, és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletet is alkalmazni kell. A közalkalmazotti állomány jogállása szempontjából a HM utasítások száma kevesebb, mint a kormánytisztviselők esetén. Bár a közalkalmazottak esetén lehetőség lenne kollektív szerződés kötésére, azok száma mégsem jelentős. Ennek oka véleményem szerint az, hogy a hierarchikus szervezeti felépítéstől, a központosított személyügyi szakmai irányítástól és illetménygazdálkodástól idegen a jogviszonyt meghatározó feltételek helyi szinten történő, tárgyalásos eljárásban történő rendezése. A jogszabályi környezet változására figyelemmel ezek központi áttekintése, felülvizsgálata jelenleg folyamatban van, miközben zajlik egy ágazati kollektív szerződés megkötési lehetőségének vizsgálata is. 29 Kjt. 85. (2) és (3) bekezdés. 30 Kjt. 85. (4), (5), (7) és (10) bekezdés. 31 A szerzett jogok védelme érdekében a HM rendelet 16. (2) bekezdése a december 31-én jogviszonyban álló honvédségi közalkalmazottaknak a betegszabadság időtartamára járó kiegészítő pótlék, éjszakai pótlék, délutáni és éjszakai műszakpótlék (ideértve az 1992-ben fenntartott korábbi műszakpótlékokat is), teljesítménypótlék, valamint rendkívüli munkavégzésért járó pótlék megállapítását és folyósítását a korábban hatályos kedvezőbb jogszabály, a honvédségnél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 25/1992. (XI. 25.) HM rendelet szerint biztosítja, míg ezekkel a január 1-jétől új jogviszonyt létesítők már nem rendelkezhetnek. Ez az ún. stand still ( befagyasztó ) klauzula. A klauzula kiterjesztően nem értelmezhető, azaz a jogosult személyi kör a fordulónapot követően nem bővíthető. 9

11 2.2. A jogviszonyok elhatárolása A nem katonai munkakörök elhatárolása A közalkalmazotti és a kormánytisztviselői munkakörök elhatárolását pontosabban azt, hogy a munkakört betöltő melyik jogállási törvény hatálya alá tartozik a munkáltató honvédségi szervezet besorolása és alaptevékenysége (közhatalom gyakorlása, közszolgáltatás nyújtása) egyértelműen meghatározza. Gyakorlati problémaként jelentkezik, hogy a közalkalmazottak illetménye jellemzően meghaladja a garantált alsó határt, míg a kormánytisztviselői bértábla a Kttv. szerint kötött, ezért a közalkalmazotti jogviszonyból kormányzati szolgálati viszonyba történő áthelyezés illetménycsökkenéssel járhat, csökkentve ezáltal a jogviszonyok közötti áthelyezések vonzerejét (fordítva természetesen megjelenik a közalkalmazottakat foglalkoztató szervezet munkaerő-elszívó ereje) A katonai és a nem katonai munkakörök, beosztások elhatárolhatósága A civil munkakörök megkülönböztetéséhez képest sokkal érzékenyebb terület a katonai és a civil munkakörök szétválaszthatósága. Jól mutatja ezt, hogy időről-időre változnak a munkakörök, beosztások egyedi átminősíthetőségének feltételei, vagy felmerül a katonai szakmai végzettséget nem igénylő szolgálati beosztások beazonosításának kötelezettsége, e beosztások és a betöltőik átfogó, rendszerszintű civilesítése. A szabályozási hátteret vizsgálva megállapítható, hogy a honvédelmi miniszter átminősítési jogköre augusztus 31-éig törvényi szinten 32 került nevesítésre szeptember 1-jei fordulónappal azonban megkezdődött az ún. civilesítés 33 : a minisztériumban, a hivataloknál, az ügynökségeknél és a háttérintézményeknél a megüresedett szolgálati beosztás katonával történő feltöltésére kizárólag akkor kerülhetett sor, ha a feladatok ellátásához a beosztás elemzése alapján katonai-szakmai ismeretek 34 szükségesek. A törvény hatálybalépését követően köztisztviselői és közalkalmazotti munkakört csak kivételesen, feladat-, hatáskörváltozás, szervezetátalakítás, létszámcsökkentés esetén lehetett katonai beosztássá átminősíteni. A fentieken túl december 31-ig (az átmeneti időszakban megüresedő beosztásoknál pedig haladéktalanul) meg kellett határozni azokat a munkaköröket, melyeket csak hivatásos és szerződéses katonai jogviszonyban állók tölthettek be. E kötelezettségnek tett eleget a 32 Régi Hjt. 46. (5) bekezdés. 33 A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény módosításáról szóló évi XCIII. törvény 2., 8. (2) (3) bekezdés, 14., 44. (5) (7) bekezdés. 34 A szolgálati feladatok ellátásához szükséges katonai-szakmai ismeretek tekintetében a régi Hjt. szerint az ország fegyveres védelmére történő felkészítéséből, a Honvédség feladatrendszeréből, különösen a rendeltetés szerinti alkalmazás és a szövetségi kötelezettségek sajátosságaiból következő, különleges ismereteken, jártasságokon, készségeken és képességeken, szakmai gyakorlaton, tapasztalaton alapuló követelményeket, illetve a feladatellátás függelmi rendszerhez és fokozott felelősséghez kötöttségét kellett érvényesíteni. 10

12 hivatásos és szerződéses katonai beosztással járó munkakörök megállapításáról szóló 6/2008. (III. 11.) HM rendelet 35, amely szervezeti egységenként korlátozta a katonai beosztások számát. A jogszabály-módosítások következményeképpen végrehajtott átszervezések jelentős kiáramlással jártak, és egyes esetekben sajnálatos módon létbizonytalanságot okoztak a maradó állománynál ( lehet, hogy holnap rám sem lesz szükség ), veszélyeztetve a motiváltságukat, elkötelezettségüket. A törvényi korlátozások január 1-jén megszűntek 36, az átminősítési jogkör január 1-jétől garanciális jelleggel ismételten törvényi szintre 37 került. Jelenleg a Hjt. nem rendel el civilesítést, de az átminősítés lehetőségét sem tartalmazza. Hangsúlyozandó, hogy ez utóbbi nem azt jelenti, hogy az nem létezik, kizárólag azt, hogy nem igényel törvényi szintű szabályozást. A gyakorlatban a civil vagy katona kérdéskört nem lehet leegyszerűsíteni arra, hogy a Honvédség alapfeladatait szolgálati viszonyban állók, míg a honvédségi szervezetek működési feltételeit biztosító funkcionális feladatokat (például pénzügy, gazdálkodás, személyügy) kormánytisztviselők vagy közalkalmazottak végzik. Az is bizonyos, hogy megnyugtatóan azzal sem zárható le a kérdés, hogy kizárólag azok a munkakörök minősülnek katonainak, amelyek honvéd tisztképzésben vagy altisztképzésben megszerezhető különleges katonai szakmai végzettséget igényelnek. Jó példa erre az orvos, a jogász, a pénzügyi, a humán vagy a személyügyi szakemberek foglalkoztatása, akik jellemzően nem a Honvédség alaptevékenysége körében teljesítenek (köz)szolgálatot, illetve polgári végzettséggel rendelkeznek, azonban több esetben e munkakörök is szolgálati viszonyban történő foglalkoztatást igényelnek, elsődlegesen nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése és a Honvédség működőképessége érdekében. Mindezekre figyelemmel a civil és a katonai jogviszonyok elhatárolása véleményem szerint általános jelleggel és kizárólag a jog eszközével nem hajtható végre: a jogviszony jellege mindig konkrét esetekben, leginkább a munkaköri leírásban rögzített munkaköri feladatok alapján, munkakör-elemzéssel állapítható meg. Nem hagyható figyelmen kívül azonban a szervezeti kultúra hatása sem: a Honvédség működése katonai hagyományokon alapul és a katonai szolgálati viszonyra épül, így elsődleges fontossága a szolgálati viszonyban történő foglalkoztatásnak van. 35 Hatálytalan június 15-étől. 36 A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény, valamint egyes törvények ezzel összefüggő módosításáról szóló CLXXX. törvény 61. (2) bekezdés c) pont. 37 A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosításáról szóló CXCII. törvény 9. (3) bekezdés. 11

13 A munkakör szakterületi hovatartozását, a munkavégzés jellegét, a munkakör rendfokozati hierarchiában elfoglalt helyét, a hozzá kapcsolható foglalkoztatási jogviszonyt és korlátozást, a munkakörben előírt idegennyelv-tudási követelményt, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés hatálya alá tartozást Honvédségnél alkalmazott ún. Munkaköri Azonosító Kód 38 azonosítja. A munkaköri követelmények megállapítása és módosítása munkakörelemzés és munkakörértékelés alapján történik, amely során minden esetben vizsgálni kell, hogy az adott munkakör betölthető-e szolgálati jogviszonyban nem álló személlyel. Ennek megfelelően a jogviszonyt jelölő 8. karakter lehet H jelzés, ha az adott beosztás kizárólag hivatásos katonával, Z jelzés, ha hivatásos vagy szerződéses katonával, P jelzés, ha kizárólag szolgálati jogviszonyban nem álló személlyel tölthető be, valamint K jelzés, ha kormánytisztviselővel, közalkalmazottal, munkavállalóval vagy katonával is betölthető. Az első három esetben a beosztás átminősítése érdekében a MAK-kód módosítására ideális esetben csak kivételesen, feladat-, hatáskörváltozáshoz, átszervezéshez vagy létszámcsökkentéshez kapcsolódóan kerül sor. A kormánytisztviselővel, közalkalmazottal, munkavállalóval vagy katonával is betölthető munkakörök ( K jelzés) előnye, hogy nagy mozgásteret enged a munkáltatónak azzal, hogy a beosztást átminősítés nélkül akár civil, akár katona is betöltheti. Emellett az ilyen beosztás a személyi állomány tagjának is kedvező lehetőséget nyújt egy jövőbeli jogviszonyok között áthelyezéskor, mert beosztását továbbra is betöltheti. Hátránya, hogy ezeknél a munkaköröknél válik igazán érzékelhetővé a jogállási törvények juttatási rendszerének különbözősége, elviekben felvetve az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének gyakorlati érvényesülését. Hangsúlyozandó azonban, hogy az állomány ilyen munkakört betöltő tagja nem mentesül a szolgálati viszonnyal járó többletkötelezettségei, így különösen az alapkiképzés, az alkalmassági előírások teljesítése alól, amely alátámasztja a magasabb illetmény és kedvezőbb juttatási rendszer alkalmazását. A jelenlegi jogszabályi környezet tehát a működőképesség érdekében kellően rugalmas, ami azért jó, mert a túl szigorú szabályozás elszakad az életszerűségtől, túl merevvé teszi a működést, vagy éppen nem kerül betartásra, és ezáltal romboló hatású. A jogszabályok nyújtotta lehetőségek mellett a kiszámítható életpálya, pályakép, a karrierutak meghatározása érdekében fontos lenne munkakör-elemzés továbbfejlesztésével a közép- és hosszú távú humánpolitikai tervezés szerepének további erősítése, gyakorlati érvényesítése Egyéb gyakorlati nehézségek és feloldásuk lehetséges formái A katonai szolgálati viszonyon belül a hivatásos és a szerződéses katonai szolgálat alapvetően különbözik egymástól: a hivatásos katona a katonai szolgálatot életpályaként választja, míg a szerződéses katona ezt kizárólag határozott időre vállalja. A hivatásos katonai szolgálat 38 A Munkakör Azonosító Kód nevének megfelelőn a munkakör azonosítására, egyidejűleg egyes követelmények jelölésére szolgáló 11 karakterből álló betű-szám összetétel. A kapcsolódó szabályozást 2013 augusztusáig a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet 1. melléklete tartalmazta. A Hjtvhr. az újraszabályozás során a tárgykört nem emelte át, mert azok nem kötelezettséget támasztanak, hanem a jogszabályban már előírt követelmények technikai jelölését szolgálják. A MAK-kód alkalmazásáról (munkakör-gazdálkodásról) szóló miniszteri utasítás előkészítése jelenleg folyamatban van. 12

14 lezárásaként, a többletkötelezettségek elismeréseként a régi Hjt. meghatározott feltételek esetén az állomány hivatásos tagjának szolgálati nyugdíjat biztosított. A szolgálati nyugdíj megszűnése még jelenleg is fájó kérdés a bennlévő hivatásos állománynak, és megingatta hitüket, bizalmukat a kiszámítható, tervezhető életpálya tekintetében. Meg kell jegyeznem azt is, hogy a jogintézmény megszűnése egyre égetőbb problémaként jelentkezik az utánpótlás biztosítása szempontjából is, mert ezáltal csökkent a hivatásos életpálya vonzereje. A határozott idejű szolgálatot követően kiváló szerződéses katona szakértelmét azonban pótolni kell, a társadalomba történő visszailleszkedését elősegítő juttatás(ok) pedig költségvetési kihatással járnak. S végül meg kell említenem, hogy a különböző jogállás eltérő szabályozása elsődlegesen a személyügyi, a pénzügyi és a jogi területen kisebb-nagyobb jogalkotási, illetve jogalkalmazói nehézséget is okoz(hat). Így például melyek a jogviszonyok közös és sajátos elemei, hol van a határ az indokolt különbségtétel és diszkrimináció között, kire, mikor, milyen előírást kell alkalmazni, az ügyiratokban milyen jogszabályhelyekre kell hivatkozni, vagy mi a helyes és alkalmazandó terminológia. Mindezek megfelelő kezelése az esetleges munkaügyi perek elkerülése szempontjából nélkülözhetetlen. Ezek a problémák jelentősen csökkenthetők, ha a végrehajtó állomány magas fokú szakmai felkészültséggel rendelkezik, a dinamikusan változó jogszabályi környezetet folyamatosan nyomon követi, meglévő ismereteit állandóan fejleszti, és a normatív szabályozókat tudatosan alkalmazza (a fenntartások nélküli így szoktuk hozzáállás elhagyása). A honvédségi szervezeti kultúra szerves részét képezik a vezetői körlevek, szakmai tájékoztatók, amelyek végrehajtás megkönnyítése érdekében egy-egy új szabályozó megjelenéséhez, módosulásához kapcsolódnak. Bár ezek normatív erővel nem rendelkeznek (és ez minden esetben feltüntetésre is kerül), de sok esetben nagy segítséget jelentenek a szakmai végrehajtó állomány mindennapi munkavégzéséhez, ismereteinek bővítéséhez. Emellett a felmerülő problémák általános és tematikus megvitatásának lehetőségét biztosítják a havi összevonások és az éves továbbképzések is A közszolgálati átjárhatóság Áthelyezés katonai szolgálati viszonyba Katonai szolgálati viszony létesíthető kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyból, vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyból történő áthelyezéssel 39 is. Az utóbbi esetkör kivételével a jogviszony megszüntetése, illetve létesítése nemcsak a közszféra más területeiről történhet, hanem megvalósulhat a Honvédségen belül különböző honvédségi szervezetek között, azonos honvédségi szervezeten belül, különböző munkakörök között, azonos honvédségi szervezeten belül a munkakör átminősítésével vagy 39 Kttv. 60. (2) bekezdés i) pont, Kjt. 25. (2) bekezdés 4. pont, Hszt. 60/A.. 13

15 azonos honvédségi szervezeten belül, a korábban ismertetett K jelölésű munkakörök esetén, átminősítés nélkül, azonos munkakörön belül is. A Hjt. szerint a jelentkező katonai végzettség vagy korábbi szerződéses katonai szolgálat hiányában kizárólag szerződéses állományba vehető 40, valamint első alkalommal létesített szerződéses tiszti vagy szerződéses altiszti szolgálati viszony esetén szerződéses pályakezdőnek minősül. A közszolgálati jogviszonyok közötti áthelyezéssel történő szolgálati viszony létesítésére, az általános és különös alkalmazási feltételekre, a rendfokozat megállapítására jellemzően az általános szabályok az irányadók. Ez alól kivételt jelent, hogy a munkáltató jogkört gyakorló a próbaidő időtartamát legfeljebb 6 hónapig terjedően mérlegelési jogkörben határozza meg (főszabály szerint szerződéses pályakezdő esetén 6 hónap, más esetekben legalább 3, legfeljebb 6 hónapig tartó próbaidő kikötése kötelező), a szerződéses állományba vétel során a korábbi hivatásos, szerződéses, továbbszolgáló, vagy sorkatonai szolgálat alatt megszerzett rendfokozatnál alacsonyabb rendfokozat is megállapítható 41. Ha a jelentkező korábban hivatásos katona volt, rá a hivatásos állományba történő visszavétel 42 szabályait kell alkalmazni (szolgálaton kívüli jogállást választó személy 43 esetén az ehhez kapcsolódó sajátosságok mellett) Áthelyezés katonai szolgálati viszonyból, második közszolgálati pályafutás A Honvédség, az átvevő munkáltató és az állomány tagja megállapodhatnak a szolgálati viszony közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy a fegyveres szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyba áthelyezéssel 44 történő megszüntetéséről. Áthelyezés esetén az állomány áthelyezett tagjának jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Az átvevő munkáltató lehet a közszféra más területén működő költségvetési szerv, de maga a Honvédség is, így ellenkező irányban ugyan, de a lehetőségek köre megegyezik a pontban vázoltakkal. Ha a szolgálati beosztás átminősítésre kerül nem katonai munkakörré, az állomány érintett tagja kizárólag beleegyezésével helyezhető át a közalkalmazotti jogviszonyba vagy a kormányzati szolgálati viszonyba. Mindez azt jelenti, hogy a Hjt. nem tartalmaz olyan garanciális szabályt, mint a Hszt. 45, amely kimondja, hogy a hivatásos szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszűnése az abban a munkakörben foglalkoztatott hivatásos állomány tagjának e munkakörben való további foglalkoztatását, szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti. 40 E rendelkezés nem alkalmazható a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítésre, továbbá a katonai bírákra és a katonai ügyészekre. 41 Hjtvhr Hjt Hjt Hjt. 59. (2) bekezdés c) pont, 69., Hjtvhr Hszt. 3. (5) bekezdés. 14

16 A más jogviszonyba történő áthelyezés szoros kapcsolatban áll a sajátos katonai tartalékállománnyal, valamint hivatásos katona esetén a hivatásos állományba történő visszavétel és a szolgálaton kívüli jogállás lehetőségével. A szolgálati nyugdíjrendszer január 1-jei megszűnésére tekintettel a re szóló új humánstratégia célként határozta meg a katonai szolgálatból kiválni kényszerülő hivatásos katonák más közszolgálatban történő továbbfoglalkoztatásának elősegítését ( gondoskodó elbocsátás ). Ennek az ún. második közszolgálati pályafutás az elősegítését szolgálja a rendelkezési állomány két jogcíme 46, az ún. sajátos katonai tartalékállomány. Hangsúlyozandó, hogy a tartalékállomány ezzel az elnevezéssel a katonai szolgálati jogban azért nem jelenik meg, mert az összetéveszthető lenne a Hvt. 47 szerinti tartalékos állománnyal. A Hjt. szerint kérelmére rendelkezési állományba kell helyezni a hivatásos állomány legalább százados, vagy legalább főtörzsőrmesteri rendfokozattal rendelkező tagját, akinek szolgálati beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés következtében megszűnt, vagy maximális várakozási ideje letelt és annak meghosszabbítására nem került sor, valamint a hivatásos állomány legalább 25 év szolgálati idővel rendelkező tagját, aki egészségi, vagy pszichikai okból katonai szolgálatra alkalmatlan. Hangsúlyozandó, hogy a fizikai alkalmatlanság nem tartozik a sajátos szabályozási körbe (a Hjt. a könnyített szolgálat lehetőségét sem tartalmazza), ezért véleményem szerint megfontolandó ennek szakmai felülvizsgálata. A sajátos katonai tartalékállomány az érintett kormányzati szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéséig, vagy kérelmére történő megszüntetéséig, de legfeljebb a törvényben a szolgálati viszonyban töltött időnek megfelelően, a felmentési idő tartamára és a végkielégítés mértékére figyelemmel meghatározott ideig tart. Hangsúlyozandó, hogy a hivatásos állomány sajátos katonai tartalékállományba tartozó tagja a Kttv.-vel és a Hszt.-vel ellentétben nem tölti felmentési idejét: a törvényben meghatározott időtartam utolsó napján a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva végkielégítés, felmentési idő nélkül szűnik meg. Az érintett az áthelyezéskor kérheti a szolgálaton kívüliek állományába 48 történő felvételét. A közszolgálati továbbfoglalkoztatást elősegítő szabály, hogy pályázati kiírás nélkül is létesíthető közalkalmazotti jogviszony a sajátos katonai tartalékállományba tartozó katonával, feltéve, hogy a kinevezést megelőző napon a szolgálati viszonya megszűnik 49, a korábban katonai szolgálati jogviszonyban állók a tartalékállomány útján kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíthetnek próbaidő kikötése nélkül, illetve a munkakör betöltéséhez előírt képesítési feltétel hiányában is, ha a képesítés megszerzésére irányuló tanulmányaikat legkésőbb a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésére 46 Régi Hjt. 46. (1) bekezdés r) és s) pont, (10) (15) bekezdés, Hjt. 46. (1) bekezdés r) és s) pont, Hvt Hjt A honvédelmi ágazatban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 27/2008. (XII. 31.) HM rendelet 3/B. 15

17 vonatkozó kinevezésükkel egyidejűleg megkezdik és vállalják, hogy azokat két éven belül befejezik 50. A sajátos katonai tartalékállományba tartozó katona közszolgálati áthelyezésének elősegítése érdekében az érintett a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló évi XCVII. törvényben (a továbbiakban: Haktv.) 51 meghatározott adatai megküldésre kerülnek TARTINFOrendszerbe. A Honvédség központi személyügyi szerve a Honvédségen belül is folyamatosan vizsgálja az üres és a megüresedő közalkalmazotti és kormánytisztviselői munkaköröket annak érdekében, hogy van-e olyan, a sajátos katonai tartalékállományba tartozó katona, akinek iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése alapján az üres vagy megüresedő közalkalmazotti munkakör felajánlható. Amennyiben van, a Honvédség központi személyügyi szerve tájékoztatja az érintettet, aki meghatározott időn belül nyilatkozik annak igénybevételéről. Ha az érintett a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, hogy a továbbfoglalkoztatási lehetőséget nem veszi igénybe. Ha az érintett kéri a továbbfoglalkoztatását, erről a Honvédség központi személyügyi szerve tájékoztatja a munkáltatót, aki az arra alkalmas érintettel áthelyezéssel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít. A sajátos katonai tartalékállományba tartozók második közszolgálati pályafutását kívánta elősegíteni az a HM és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) által május végén megkötött megállapodás, amelynek lényege, hogy az NFM hozzájárul, elősegíti és támogatja az állami többségi tulajdonban levő vállalatok és a HM közötti együttműködési megállapodások megkötését a Honvédségtől önhibájukon kívül kilépők elhelyezkedésének elősegítése érdekében szeptemberében hasonló megállapodást kötött a tárca a Magyar Államvasutak Zrt.-vel, amely az anyavállalaton kívül annak tíz leányvállalatára (a továbbiakban együtt: MÁV-csoport) is kiterjed. A MÁV-csoport vállalatai részére az érintett hozzájárulása esetén a honvédelmi tárca hozzáférhetővé teszi az érintettek adatait, az egyes vállalatok pedig üres munkaköreik feltöltése, toborzási tevékenységük során megvizsgálják az adatbázisban szereplők foglalkoztatásának lehetőségét. A fentiekre figyelemmel véleményem szerint a sajátos katonai tartalékállomány szabályozási szinten nagymértékben támogatja a második közszolgálati pályafutás lehetőségét. A hatályos joganyag természetesen nem tekinthető lezártnak, a tárca a jövőben is szem előtt tartja e különleges élethelyzetek kezelését, vizsgálja a továbblépés lehetséges irányait. Hangsúlyozandó, hogy a jog által nyújtotta lehetőségeket a gyakorlatban ismerni és alkalmazni kell, így a megvalósításban nagyon fontos a végrehajtó állomány szakmai felkészültsége, segíteni akarása. 50 Kttv január 1-jétől további kedvezményeket határoz meg a Kttv CCXLIII. törvénnyel megállapított 41/A. -a. 51 Haktv. 11. (3) (5) bekezdés, 7. melléklet. 16

18 Meg kell azonban jegyeznem, hogy a civil foglalkoztatással kapcsolatban az állomány hozzáállása még kissé kételkedő, félelemmel teli: vajon speciális katonai tudásuk, tapasztalataik mennyiben alkalmazhatók a közszféra más területén. Jellemző továbbá, hogy több évtizedes katonai szolgálat után a katonák nehezen képzelik el magukat civilként, különös tekintettel, ha további foglalkoztatásukra a Honvédségen kívül kerül sor. Többségük kudarcként fogja fel a leszerelését, és úgy érzi, hogy ha ők már katonának nem kellenek, úgy rájuk igazán máshol sincs szükség. Mindezekre megoldást jelenthet a személyügyi szakemberek felelősségteljes munkája, a nyilvántartások naprakészen tartása, megfelelő információáramlás az üres vagy megüresedő álláshelyek feltöltése érdekében, s így az érintett továbbfoglalkoztatására elsődlegesen a Honvédségen belül kerülhetne sor: a szervezeti kötődés megmarad, a katonai szakmai tapasztalat jól hasznosítható, ez továbbra is megbecsülést nyújt, és az érintett nem kerül ki a honvédségi gondoskodási körből sem. A negatív érzelmi beállítódáson segíthetnek továbbá a humánszolgálati ellátások, az önkéntes tartalékos vagy a szolgálaton kívüli jogállás lehetősége, valamint a megfelelő tájékoztatás és a pozitív példák. 17

19 3. A katonai szolgálati jog 3.1. A katonai szolgálati jog kialakulása A katonai szolgálati viszony első, a Hszt. szerinti szolgálati viszonytól elkülönült szabályozása a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: régi Hjt.) volt, amely január 1-jén lépett hatályba. E fordulónappal elvált egymástól a két jogállási törvény és ezáltal a hatályuk alá tartozó szolgálati viszonyok fejlődése. A szétválás egyik alapvető oka az volt, hogy az önkéntes haderőre történő áttérésre 52 és a Honvédség feladatrendszerének változására 53 figyelemmel a szabályozandó katonai életviszonyok 54 köre kibővült, és ennek szabályozása egy törvény keretei között már nem volt megvalósítható. Felül kellett vizsgálni a Honvédség teljes személyügyi feltételrendszerét 55, valamint meg kellett teremteni a szerződéses katonák igénybevételének kereteit. Önállósultak a katonákat érintő humánpolitikai célkitűzések 56 is. 52 Magyarországon november 1-jén szerelt le az utolsó sorkatona. 53 Mindez szoros kapcsolatban állt az ország NATO-tagságával, amely új típusú katonai kihívásoknak történő megfelelés követelményével járt: Magyarország nagy valószínűséggel távolabb került egy saját területén megvívandó fegyveres konfliktus lehetőségétől, azonban a Honvédség felajánlott erőinek egy része a szövetségi feladatok végrehajtása során a világ különböző térségeiben kerülhet háborús helyzetbe. vö. SZABÓ János: A NATO csatlakozás kihívásai. Hadtudomány, 1998/3. szám Vö. GÁL Anna: A hivatásos katona társadalmi szerepéről. Hadtudomány, 1999/3-4. szám Vö. SZABÓ János: A haderőreform humánaspektusai. Hadtudomány, 2000/2. szám GÁL Anna: Az emberi igények és a szervezeti követelmények összhangja. Hadtudomány, 2001/3. szám KRIZBAI János: Kihívások előtt a honvédség foglalkoztatáspolitikája. Hadtudomány, 2004/1. szám A professzionális haderő kialakítására vonatkozó humánstratégia három nagy részből állt. Az első rész ( Az önkéntes haderő kialakításának feltételrendszere, foglalkoztatáspolitikai jellemzői ) a hosszú és a rövid távú kihívásokat tárgyalja, mellyel a Honvédségnek szembe kell néznie. A második rész ( A személyi feltételrendszer biztosításának jövője: a humánstratégia ) a stratégia alappilléreivel, a stratégia megvalósulásának feladataival foglalkozik. A dokumentum harmadik része ( A humánstratégia tartalmi elemei ) részletesebben szól egyebek mellett a haderő emberi erőforrás politikájáról, a munkakörtervezés és a foglalkoztatás rendszeréről, a személyi állomány biztosításának lehetőségeiről, de említi a kompenzációs, ösztönzési és szociális rendszert, valamint a teljesítményértékelési rendszert is, illetve a stratégia megvalósításának feltételeit és feladatait. Vö. KOLOSSA László nyá. őrnagy: A Magyar Honvédség karriermodellje. ZMNE. Kossuth Lajos Hadtudományi Kar. Hadtudományi Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

20 Mindezekre figyelemmel a régi Hjt., mint a katonai szolgálati jog első törvénye, kezdetben csak a hivatásos és a szerződéses szolgálati viszony szabályozását tartalmazta. Az újabb humánstratégiára 57 és a dinamikusan változó jogszabályi környezetre figyelemmel a régi Hjt. szabályozási tárgyköre folyamatosan módosult, illetve fokozatosan kiegészült az önkéntes tartalékos katonákra vonatkozó szabályokkal 58, továbbá a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló évi XLV. törvény tényleges állományú katonákat érintő rendelkezéseinek felülvizsgált és kiegészített átemelésével a honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek szolgálati viszonyának rendezésével 59. A Kormány 2010-ben célul tűzte ki, hogy a Honvédséget minden tekintetben alkalmassá tegye az Alaptörvényben és a Hvt.-ben rögzített alapvető kötelességeinek, a 21. században jelentkező új típusú katonai kihívások teljesítésére 60. Erre figyelemmel szorosan kapcsolódva a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programhoz is, a közszolgálati életpályák összehangolásáról szóló 1207/2011. (VI. 28.) Korm. határozat 1. pontja alapján elkészült, és 2011 nyarán kiadásra került Honvédség közötti időszakra vonatkozó új humánstratégiája 61, amely egységes keretbe foglalja azokat az alapelveket és célokat, melyek biztosítják a Honvédség 57 Az előző humánstratégia félidejében született meg A Magyar Honvédség humánstratégiája ( ), melynek célja a mobilabb, nemzetközi együttműködésre is képes, az ország védelmét biztosító haderő felépítése volt. Alappilléreit tekintve jelentős változás nem történt. Vö. 53/2008. (HK 12.) HM utasítás, KOLOSSA László nyá. őrnagy: A Magyar Honvédség karriermodellje. ZMNE. Kossuth Lajos Hadtudományi Kar. Hadtudományi Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés január 1-jétől a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény kapcsolódó módosításáról szóló évi CXXIII. törvény vezette be a hivatásos és a szerződéses állomány mellett a harmadik állománykategóriát, az önkéntes tartalékos állományt. vö. KÁDÁR Pál ezredes VANYUR Tibor ezredes: Szemelvények a magyar önkéntes tartalékos rendszer múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Hadtudomány, 2013/3 4. szám SZÁSZ Ágnes: A Magyar Honvédség tartalékos rendszere jogalkotási kérdések. Honvédségi Szemle, 2012/2. szám A honvéd tisztjelölt jogállást régi Hvt.-vel összhangban a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló évi XLV. törvény január 1-jén hatályba lépő módosítása állapította meg először. E fordulónaptól az ösztöndíjas hallgatókra vonatkozó szabályozás kizárólag a rendvédelmi felsőoktatásban tanulókra irányadó. Ezt követően a szabályozás törvényi szinten is szétvált: a Hjt január 1-jétől kiegészült a honvéd tisztjelöltekre és a honvéd altiszt-jelöltekre vonatkozó különös szabályokkal. 60 Vö. DEÁK János: Háború és hadsereg a 21. században, különös tekintettel a Magyar Honvédség jövőképére. Hadtudomány, 2013/2. szám Ez a jelenleg is érvényben lévő humánstratégia az előzőekhez képest gyökeresen más szemléletet, tartalmi változásokat hozott. Alappillérei a kiszámítható és vonzó katonai pályamodell, a munkaköri követelmények rendszere, a személyzetfejlesztés, a kompenzációs (juttatások, támogatások) rendszere. Az új humánstratégia tiszta helyzetet kíván teremteni: hivatásos katonák azok lesznek, akik valamelyik tanintézetben tisztként, vagy altisztként (tiszthelyettesként) katonai képzést kaptak, szerződéses katonák pedig azok, akik a civil életben is megszerezhető, gyakorolható tudással rendelkeznek. A korábbi stratégiákhoz képest jelentős különbség, hogy az új stratégia a szolgálati nyugállományba vonulás eltörlése miatt hosszabb távra tervez a humánerőforrásokkal, és ehhez kíván jövőképet adni, valamint tartalmazza az állami szférában a második karrier lehetőségét is. Mindezekre figyelemmel a katonai pályának nemcsak a katonai hierarchiában történő klasszikus felfelé irányuló mozgást (fölfelé vagy kifelé elv) kell támogatnia, hanem meg kell jelennie a kis létszámú professzionális haderőkben egyre jellemzőbbé váló horizontális karrierutaknak, a szakértővé válás lehetőségének is. Jelentős változás továbbá a rendszeres megmérettetés, az egyéni teljesítmény, a szervezeti elvárásoknak való megfelelés. vö. 79/2011. (VII. 29.) HM utasítás. 19