2006. évi..törvény. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény módosításáról

Átírás

1 évi..törvény Tervezet a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény módosításáról 1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 6. (1) Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) belföldi székhellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó folytathat, feltéve, ha a jogszabályban előírt feltételekkel rendelkezik, és az illetékes állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette. 2. Az Flt. 10/A -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 10/A. (1) A MAT tagjait a munkaadók képviselői tekintetében az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviselői tekintetében az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek jelölik, egyéb megegyezés hiányában az általuk képviseltek részéről teljesített munkaadói, illetve munkavállalói járulékfizetés arányának figyelembevételével. A MAT tagjait a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter bízza meg, valamint vonja vissza a megbízást. A Kormány képviseletét ellátó tagok közül a megbízásra, illetőleg a megbízás visszavonására egy tag esetében a pénzügyminiszter tesz javaslatot, további öt tag esetében a megbízásról, illetőleg a megbízás visszavonásáról a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a saját hatáskörében dönt. 3. Az Flt át megelőző Megyei (fővárosi) munkaügyi tanács alcím helyébe a Helyi munkaügyi tanács alcím, az Flt a helyébe a következő rendelkezés lép: 11. (1) Az állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén a foglalkoztatási és a munkaerőpiaci képzési, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját elősegítő támogatások nyújtásával kapcsolatos érdekegyezetés ellátására a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét

2 2 ellátó tagokból álló testületként helyi munkaügy tanács (a továbbiakban: munkaügyi tanács) működik. A munkaügyi tanács megbízatása négy évre szól. (2) Ha a munkaügyi tanács a megbízatásának lejártát követő munkanapig nem alakul meg, a hatáskörébe tartozó kérdésekben az állami foglalkoztatási szerv vezetője dönt. 4. Az Flt a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A munkaügyi tanácsnak a munkaadók képviseletét ellátó tagjait (munkaadói oldal) az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavállaló képviseletét ellátó tagjait (munkavállalói oldalát) az OÉT-ben képviselettel rendelkező munkavállalói szövetségek jelölik, illetve vonják vissza a jelölést. A tagokat jelölés, illetőleg annak visszavonása alapján - az állami foglalkoztatási szerv vezetője bízza meg, a munkaügyi tanács megbízatásának lejártáig terjedő időtartamra, továbbá hívja vissza. A munkaügyi tanács önkormányzati oldalának egy-egy tagját a működési területén működő megyei (fővárosi) közgyűlés (ek), valamint megyei jogú város (ok) képviselő testülete választja, illetőleg hívja vissza. A választás, illetve viszszahívás alapján a tagok részére a megbízó levelet az állami foglalkoztatási szerv vezetője adja át, illetve vonja vissza. (2) Az Flt a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A munkaügyi tanács munkavállalói oldala, valamint munkaadói oldala tagjainak létszáma megegyezik az önkormányzati oldalon lévő tagok létszámával. (3) Az Flt a (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Ha a tagokat kijelölő, illetőleg választó szervezetek között vita merül fel, a vitás kérdésekben az állami foglalkoztatási szerv vezetője a MAT-hoz fordulhat. (4) Az Flt a (10) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (10) A munkaügyi tanács a foglalkoztatási feladatok ellátása érdekében együttműködik az illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsokkal, valamint regionális területfejlesztési tanáccsal. 5. Az Flt ának helyébe a következő rendelkezés lép: A munkaügyi tanács 13.

3 3 a) véleményezi a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének az illetékességi területén rendelkezésre álló eszközei felhasználásának elveit és az egyes támogatások arányát, b) az illetékességi területén figyelemmel kíséri a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználását, c) kezdeményezi és véleményezi az illetékességi területe foglalkoztatási helyzetével kapcsolatos rövid és hosszú távú programokat, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását, d) véleményezi az állami foglalkoztatási szerv működését, e) a b)-d) pontban foglaltakról beszámoltatja az állami foglalkoztatási szerv vezetőjét, f) előzetes véleményezési jogot gyakorol az állami foglalkoztatási szerv vezetőjének vezetői megbízásával, illetőleg a vezetői megbízás visszavonásával kapcsolatban, g) ellátja más jogszabályban meghatározott feladatait. 6. Az Flt. 13/A. -a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Támogatás nyújtható annak, aki a (2) bekezdésben meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatást a (4) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel nyújtja. 7. Az Flt ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A keresetpótló juttatás összege a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg. Az álláskeresési támogatásban részesülő személy részére az álláskeresési támogatás folyósítása alatt megkezdett, az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzés időtartamára - az álláskeresési támogatás folyósításának szüneteltetése mellett - keresetpótló juttatást kell megállapítani. 8. Az Flt át megelőzően az Álláskeresők vállalkozóvá válásának elősegítése alcím helyébe a Munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatás alcím, valamint az Flt 15. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 15. Támogatás keretében megtéríthető a munkába járással kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott utazási költség.

4 4 9. Az Flt a helyébe a következő rendelkezés lép: 16. A munkaadó részére hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható egyévi időtartamra, ha a munkaadó a) a foglalkoztatást legalább 12 hónap időtartamban vállalja, és b) a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és c) kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt a b) pontban meghatározott okból nem szünteti meg Az Flt 17. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 17. Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik. 11. Az Flt. 19/B. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik: (3) Munkaerőpiaci program keretében a munkaadó részére a munkabér és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható. 12. Az Flt a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /28. (1) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső:/ b) ha az álláskeresési járadékban részesülő személyt törlik a nyilvántartásból,

5 5 13. Az Flt 30. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5)- (9) bekezdés számozása (6)-(10) bekezdésre változik: Ha a (4) bekezdés a)-b) pontja alapján megállapított álláskeresési segély folyósítása a (8) bekezdésben, valamint a 28. (1) bekezdésének a)-b) pontjában, továbbá e)-f) pontjában meghatározott okból, a folyósítási idő kimerítését megelőzően megszüntetésre kerül, ismételt álláskeresővé válás esetén az álláskeresési segélyt a folyósítási időtartamból még hátralévő időtartamra folyósítani kell, feltéve, hogy az álláskereső álláskeresési járadékra vállalkozói járadékra nem jogosult. Ebben az esetben a folyósítási időtartam kimerítését követően az álláskeresési segély első alkalommal történő megállapítását megalapozó munkaviszony időtartama az e törvény alapján járó ellátásokra való jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe. 14. (1) Flt a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:/ g) működési alaprészt az állami foglalkoztatási szervek jogszabályban meghatározott alapfeladatai ellátására, továbbá fejlesztésére, a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeit kezelő szervezet működtetésére és fejlesztésére, továbbá a munkaügyi hatóság munkaerőpiaci ellenőrzési feladataihoz történő hozzájáruláshoz, 15. (1) Az Flt. 39/A. -a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: / (2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében/ c) véleményezi a Munkaerőpiaci Alap éves költségvetését, (2) Az Flt 39/A. -ának (2) bekezdése e) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: / (2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében

6 6 e) értékeli/ 1. rendszeresen, de legalább félévenként a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználását, (3) Az Flt. 39/A. -a (8) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a Munkaerőpiaci Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében a MAT véleményének meghallgatásával dönthet. (3) Az Flt. 39/A. -ának (9)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (9) A Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználásáról e törvény, valamint külön jogszabály szerint a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztérium, valamint az állami foglalkoztatási szervek gondoskodnak. (10) A Munkaerőpiaci Alap bevételi és kiadási előirányzatát és annak alaprészek közötti megosztását az Országgyűlés összevont jogcímenként (kiemelt) előirányzatonként az éves költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belüli további jogcímeket a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter állapítja meg. 16. Az Flt 39/B. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészeinek pénzeszközeik a MAT, illetőleg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter döntése szerint a működési alaprészt illetően a törvényben meghatározott módon egymás közt átcsoportosíthatók, feltéve, ha erre az eredeti előirányzatokon felül képződő többletbevételek fedezetet biztosítanak, vagy az egyes alaprészek tényleges kiadásainak az előirányzatoktól való elmaradása várhatóan fedezetet nyújt. 17. Az Flt. 39/C. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A Munkaerőpiaci Alap javára fennálló követelések a követelést nyilvántartó szervek a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztérium döntése alapján behajthatatlannak minősíthetők. E szervek a behajthatatlan követeléseket törlik a nyilvántartásból.

7 7 18. Az Flt a helyébe a következő rendelkezés lép: 47. Az állami foglalkoztatási szervek szervezetére, irányítására, hatáskörére, illetékességére, feladataira, egymás közötti kapcsolatára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg. 19. (1) Az Flt ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (9) Az 58. (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében az ügyfél a) kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és b) az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább három havonta jelentkezik és c) az 58. (5) bekezdés d) pontjának (1)-(4) alpontjaiban bekövetkezett változást annak bekövetkezésétől számított 8 napon belül- bejelenti az állami foglalkoztatási szervnek, és d) maga is aktívan keres munkahelyet, és e) a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja. (2) Az Flt a következő (10)-(14) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (10) bekezdés számozása (15) bekezdésre változik: (10) Álláskeresési megállapodást kell kötni azzal az ügyféllel a) akinek részére álláskeresési támogatás megállapítására kerül sor, b) rendszeres szociális segélyben részesül, és a beilleszkedési programban foglaltak alapján elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel köteles együttműködni. (11) Álláskeresési megállapodás köthető azzal az ügyféllel, akinek az együttműködési kötelezettségét álláskeresési megállapodásban célszerű szabályozni. (12) Törölni kell az álláskeresők nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki a) jelentkezési kötelezettségének ismételten, felszólítás ellenére nem tesz eleget, vagy b) a megfelelő munkahelyet nem fogadja el, illetőleg a munkaviszony létrejötte neki felróható okból meghiúsul és mulasztását nem menti ki.

8 8 (13) Az állami foglalkoztatási szerv hatósági ellenőrzési tevékenységére a Ket ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az állami foglalkoztatási szerv a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány felmutatására szólíthatja fel azt az ügyfelet, akinek személyazonosságát meg kell állapítania. (14) Az állami foglalkoztatási szerv képviselője az ellenőrzés tapasztalatai alapján köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen a) javaslatot tenni a munkanélküli ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósításának szüneteltetésére, illetőleg megszüntetésére, b) az ellenőrzött személy vagy szerv figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre, c) más szervet intézkedés végett megkeresni, d) szabálysértési, illetőleg bírósági eljárást kezdeményezni, e) rendbírságot kiszabni. 20. Az Flt a helyébe a következő rendelkezés lép: 55. (1) Az állami foglalkoztatási szerv szervezeti egysége azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utalt. (2) Az állami foglalkoztatási szerv szervezeti egysége által hozott határozat elleni fellebbezést - kivéve, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az állami foglalkoztatási szerv vezetője bírálja el. (3) Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási, valamint rehabilitációs alaprészének a) központi kerete szolgál, a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztérium vagy az állami foglalkoztatási szerv, b) a decentralizált pénzügyi kerete szolgál, az állami foglalkoztatási szerv köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést. (4) Az állami foglakoztatási szerv szervezeti egysége a foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos ügyekben a támogatásban részesülővel a hatósági szerződést az állami foglalkoztatási szerv nevében köti meg, módosítja, illetőleg szünteti meg. 21. Az Flt a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

9 9 (3) Az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott ügyekben mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen akkor van helye jogorvoslatnak, ha a kérelem elutasítására a jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt került sor, vagy a határozatot hozó szerv a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó jogszabályban meghatározott szabályokat megsértette. 22. Az Flt 57. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 57. Az állami foglalkoztatási szerv határozata ide nem értve az 56. (3) bekezdése szerinti határozatot- bíróság által megváltoztatható. 23. (1) Az Flt. 57/A. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 57/A. (1) A foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztérium, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság az álláskeresési támogatással, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, továbbá a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenysége, valamint hatósági ellenőrzése során, továbbá a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ-számot alkalmazhatja. (2) Az Flt. 57/A. -ának (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak: (3) Az Flt. 57/A. -ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi h) pont megjelölése i) pontra változik: /(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:/ h) a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatok, 24. Az Flt a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /(5) E törvény alkalmazásában/

10 10 d) Álláskereső az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során az EGT állampolgár álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát. 25. (1) Ez a törvény január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Flt. 16/A. -t követően az Flt 14/A. -át megelőzően az Intenzív álláskeresés támogatása alcím, az Flt. 16/A. -át követően az Álláskeresők munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglakoztatásának támogatása alcím, az Flt. 16/B. -a, 18/A. -ának (1)bekezdése, az Flt.19. -át követően a Fiatal álláskeresők foglalkoztatásának támogatása alcím, az Flt. 19/A. -a, 39/A. - a (4) bekezdésének a) pontja, 39/A. -ának (11) bekezdése, az Flt át megelőzően az ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT cím, valamint az Állami Foglakoztatási Szolgálat összetétele alcím, 48. -t megelőzően a Foglalkoztatási Hivatal alcím, 49. -t megelőzően, a Megyei (fővárosi) munkaügyi Központ alcím, 50/A. -át megelőzően a A munkaügyi központ kirendeltsége alcím, továbbá 53. -át megelőzően a Regionális képző központ alcím, az Flt 48-50/A. -a, a, valamint 56/A. -a (3) bekezdésének első mondata hatályát veszti. Az Flt. 7. -a (1), (3) és (6) bekezdésében, 10. -ának (4) bekezdésében, 13/A. -ának (4) bekezdésében, 19. (2) bekezdésében, 20. (2) bekezdésében, 22. -ában, 36/A. -ában, 39. -a (5) bekezdésének b) pontjában, 39/A. -a (1) bekezdésében, (4)-(7) bekezdésében, 39/D. (1) bekezdésében, 43. -a (8) bekezdésében, 53. -a (1) és (3) bekezdésében, 56/A. -a (4) bekezdésében, 58. -a (8) bekezdésében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szövegrész helyébe foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter szövegrész, az Flt 8. -a (5) bekezdésének b) pontjában, valamint 41/A. -a (6) bekezdésében. 51/A. -ának (7) bekezdésében a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szövegrész helyébe foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztérium szövegrész, 42. -ának (5) bekezdésében a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériummal szövegrész helyébe foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztériummal szövegrész, az Flt 42. -ának (9) bekezdésében, Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumot szövegrész helyébe foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztériumot szövegrész, az Flt 7. -a (7) bekezdésében a megyei(fővárosi)munkaügyi tanács szövegrész helyébe helyi munkaügyi tanács szövegrész, 16/A. (5) bekezdésének a) pontjában megyében történő felhasználásra elkülönített szövegrész helyébe, decentralizált szövegrész, a 39. (9) bekezdésében a Foglalkoztatási Hivatal és a megyei(fővárosi) munkaügyi központok szövegrész helyébe, az állami foglalkoztatási szerv szöveg-

11 11 rész, 39/B. (4) bekezdésében, 43. -ának (1) bekezdésében a megyei(fővárosi) munkaügyi központok szövegrész helyébe, állami foglalkoztatási szervek szövegrész, a 39. -a (3) bekezdésének c) pontjában a megyei(fővárosi) munkaügyi tanácsok szövegrész helyébe helyi munkaügyi tanácsok, 57/A. (6)-(7) bekezdésében a Foglalkoztatási Hivatal szövegrész helyébe az állami foglalkoztatási szerv szövegrész lép. (2) Az e törvény hatálybalépése előtt működő megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok e törvény hatálybalépésével megszűnnek. Ha a helyi munkaügyi tanács a megszűnést követő munkanapig nem alakul meg, a hatáskörébe tartozó kérdésekben az állami foglalkoztatási szerv vezetője dönt.

12 12 Részletes előterjesztés a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény módosításáról I. A foglalkoztatást elősegítő támogatási rendszer felülvizsgálatának, módosításának célja és irányai A foglalkoztatást elősegítő támogatások hatályos rendszerét a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.) alapozta meg. Az elmúlt 15 évben bevezetett támogatások jelentős része az 1991-ben szabályozott aktív eszközökre (képzés, közhasznú munkavégzés, munkahelyteremtés támogatása, a bértámogatás, valamint a vállalkozóvá válás elősegítése) épül, azok továbbfejlesztett, de tartalmát illetően nagyrészt azonos változata (pl. a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, a 45 év felettiek bértámogatása és a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás támogatása egyaránt bér-és járulékátvállalás), melyek új támogatásokkal kiegészülve alkotják a mai támogatási rendszert. Az egyre bővülő támogatási formák mellett hatályban maradtak a korábbi foglalkoztatási eszközök is, így mára csak a foglalkoztatási törvény és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alapján közel negyven támogatási lehetőség segítheti a foglalkoztatást. A foglalkoztatási helyzet javítását, egyes rétegek nagyobb arányú foglalkoztatását az Flt. mellett más törvényekben szabályozott kedvezmények is segítik. Részben ez is hozzájárult ahhoz a jelenleg kialakult helyzethez, hogy több, tartalmilag egymás átfedő támogatási forma ugyanazt az állástalan réteget célozza meg. A foglalkoztatást segítő támogatások rendszere alapvetően megfelel az uniós szabályozásnak. Ebben jelentős szerepe van annak is, hogy számos, a csoportmentességi rendeletek valamely feltételének nem megfelelő támogatás csekély összegű, de minimis támogatásként működik annak érdekében, hogy a felmerült igényeknek megfelelő támogatás nyújtására a hosszadalmas bizottsági eljárás mellőzésével legyen lehetőség. A de minimis támogatásoknak azonban az előnyei mellett számos hátránya is van, ezért a támogatási rendszer átalakítása során indokolt azok visszaszorítása, illetve minél kisebb mértékű fenntartása. A vállalkozásoknak nyújtható támogatásokról szóló csoportmentességi közösségi rendeletek december 31-ig maradnak hatályban, de a hatályos szabályozás alapján nyújtható támogatásokat érintően átmeneti időszakot állapítanak meg: ezek a támogatások még további hat hónapig, azaz június 30-ig nyújthatók. A hazai támogatási programok bejelentésében, illetve a Bizottságnak megküldött tájékoztatókban az esetek többségében a december 31-i lejárat szerepel, ezért a félévvel történő meghosszabbításhoz is tájékoztatást, vagy a 794/2004/EK rendelet 4. cikkének megfelelően egyszerűsített bejelentést kell tenni. Előreláthatóan a csoportmentességi ren-

13 13 deletek hatályát a Bizottság december 31-ig meghosszabbítja. Ennek megfelelően a hosszabbítást december 31-ig lehet kérni. Azokra a támogatási formákra azonban, amelyek a Bizottság 2204/2002/EK. rendelete hatálybalépése előtti hatályos közösségi szabállyal összhangban állnak, és bejelentésük az Európai Bizottsághoz még a csatlakozást megelőzően megtörtént, a hat hónapos átmeneti időszak nem terjed ki. Ilyen támogatások a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás, a munkahelymegőrzés támogatása, a rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás és a munkatapasztalat szerzés támogatása. A foglalkoztatást elősegítő támogatások felülvizsgálata, továbbá az egyes aktív eszközökre vonatkozó szabályok módosítása az előzőekben foglaltaknak megfelelően - a közösségi joggal történő további harmonizációt, - a támogatási rendszer áttekinthetőségét, - a párhuzamos támogatások megszüntetését, valamint - a foglalkoztatási támogatások eredményességének javítását célozza. A felülvizsgálat és a módosítás elsősorban a munkabér és járulékainak megtérítésén alapuló támogatásokra irányul, mivel ezek az aktív eszközök változatlan tartalommal csak december 31-éig nyújthatók. Ezt követően e támogatások közösségi jognak való megfelelését a támogatás de minimis támogatásként történő nyújtásával lehet biztosítani, vagy a támogatás további megállapításának lehetőségét meg kell szüntetni. Tekintettel arra, hogy a de minimis szabályok alkalmazása elsősorban az összegkorlát miatt esetenként a támogatás céljának teljesülését veszélyezteti, ki kell alakítani a bértámogatások új, közösségi jognak megfelelő formáit. A bértámogatások szabályainak változása a munkaerő-piaci programok tartalmi kérdéseit is érinti. A hatékonyság, eredményesség növelésének elősegítése érdekében szükségessé válik a vállalkozóvá válás, a képzés támogatására vonatkozó szabályok módosítása is. A módosítások tehát az alábbi támogatásokat érintik: - a munkabér és járulékainak megtérítésére irányuló támogatások (bértámogatás), - a munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtásának támogatása, - a mobilitás elősegítése, - vállalkozás indításának elősegítése, - foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása.

14 14 Bértámogatás Az Flt. és végrehajtási rendeletei által szabályozott támogatási rendszerben jelenleg bér-és járuléktámogatásra a munkabér és járulékai különböző százaléka erejéig a következő eszközök keretében van lehetőség: a) foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás a munkabér %-áig, ezen belül - a 45. életévüket betöltött személyek kedvezőbb bértámogatása; - az 50 év feletti álláskeresők kedvezőbb járulékátvállalása; - a szabadságvesztésből szabadultak és pártfogó felügyelet alatt állók kedvezőbb járulékátvállalása; - részmunkaidős foglalkoztatás támogatása a munkabér bér és járulékai 75%-áig; b) rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló munkabér és járulékátvállalás a foglalkoztatás első harmadában a munkabér és járulékai, a második szakaszában a munkabér, a harmadik szakaszában a munkabér járulékai összegében; c) pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat szerzésének támogatása a munkabér %-a között; d) munkahelymegőrzés támogatása a munkabér és járulékai %-áig (egyes esetekben %-áig); e) munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás támogatása a munkabér és járulékai 50 %-áig, valamint f) a pályakezdő fiatalok foglalkoztatási támogatása a minimálbér 50 %- ának megfelelő összeggel. A támogatási rendszer átalakítása során a legnagyobb változást az új bértámogatás szabályainak bevezetése eredményezi. Az eddigi bér-és járulék jellegű támogatások részben beolvadnak az új támogatásba, részben pedig megszűnnek. A bértámogatás célja és alanyai A bértámogatás célja, hogy elősegítse a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatását; vagyis azoknak a személyeknek a munkához jutását, akik olyan csoportokhoz tartoznak, amelyeknek nehézségekkel kell szembenézniük, amikor segítség nélkül be akarnak kerülni a munkaerő-piacra; akik a friss munkatapasztalat hiányából, a megváltozott munkaképességből, vagy más tartós hátrányból adódó valós vagy vélt alacsonyabb termelékenységük miatt a támogatás nélkül nem, vagy csak a többi munkavállalóhoz képest sokkal nehezebben találnak munkát. A 2204/2002/EK rendelet meghatározza a hátrányos helyzetű munkavállaló fogalmát, az egyes hátrányos helyzetű csoportokba tartozó rétegeket. Ezt alapul véve a támogatás azoknak a munkaadóknak nyújtható, amelyek a közösségi rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő személyek foglalkoztatását vállalják. Munkaadó: az Flt. 58. (5) bekezdésének c) pontjában megjelölt foglalkoztató.

15 15 Hátrányos helyzetű személy meghatározását a 2204/2002/EK rendeletben foglaltaknak megfelelő tartalommal a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (R.) módosítása fogja tartalmazni, amely a törvény elfogadását követően kerülhet kihirdetésre. A bértámogatás megállapításának feltételei A hátrányos helyzetű személy munkába helyezéséhez bértámogatás állapítható meg, ha a munkaadó - kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással foglalkoztatott hátrányos helyzetű munkavállalót munkaviszony keretében legalább 12 hónapi időtartamban foglalkoztatja (foglalkoztatási kötelezettség), és - a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, és - a munkaviszonyt a foglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt sem szüneti meg a működési körében felmerülő okból, rendes felmondással az előzőekben megjelölt személyi körben. Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, illetőleg a kifizetett támogatást a kötelezettségszegés arányában, részben vagy egészben vissza kell fizetni, ha a munkaadó a foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget. Mentesül a visszafizetési kötelezettség alól a munkaadó, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó rendkívüli felmondása, jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló rendes felmondása, halála miatt, illetőleg azonnali hatállyal a próbaidő alatt szűnt meg. A támogatás formája, mértéke A 2204/2002/EK rendelet alapján a támogatás a foglalkoztatás megkezdését követő egyéves időszak bérköltségeinek százalékában kifejezve nem haladhatja meg a hátrányos helyzetű dolgozók esetében a bér-és járulékköltség 50 százalékát, a megváltozott munkaképességű dolgozók esetében a 60 százalékát. Az összeszámítás szabályai A hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatásának támogatása a Bizottság december 12-i 2204/2002. számú rendelete alapján nyújtható; vagyis a támogatások nyújtásakor figyelembe kell venni a 8. cikk (4) bekezdésében, továbbá a 9. cikk (2) bekezdésében foglalt összeszámítási szabályokat. Az összeszámítás szabályai alapján a bértámogatás más állami támogatással, illetőleg közösségi finanszírozással összevont összege nem haladhatja meg

16 16 - bármely időszakban (havonta, évente stb.) a munkavállalók részére kifizetett munkabér és járulékainak 100 %-át, és - bármely hároméves időszak alatt a 15 millió euró értékének megfelelő összeget. Az összeszámítás szabályait az R. részletesen tartalmazza. Munkaerőpiaci program keretében nyújtható bérköltség-támogatás Amennyiben a munkabér és járulékainak megtérítésére január 1-jétől kezdődően csak a közhasznú munkavégzés támogatása, valamint az előzőekben vázolt bértámogatás megállapításával kerülhet sor, a programok működőképessége veszélybe kerül. A közhasznú munkavégzés ugyanis a foglalkoztatásnak csak egy szegmensét érinti, viszonylag szűk munkáltatói körben, a bértámogatás pedig csak a meghatározott, hátrányos helyzetűnek minősített személyi kör foglalkoztatásához, legfeljebb 12 hónapig folyósítható, maximum a munkabér és járulékai együttes összegének 50, illetőleg 60 %-os mértékéig. Miután a közösségi szabályoktól eltérni nem lehet, a gazdálkodó szervezetek program keretében megvalósuló foglalkoztatása három éven át nem, továbbá hátrányos helyzetű személynek nem minősülő munkavállalói célcsoport mellett egyáltalán nem támogatható. A speciális foglalkoztatási feszültségek feloldása, illetőleg enyhítése érdekében elengedhetetlen egy olyan új aktív eszköz (bérköltség támogatás) bevezetése, amely csak munkaerőpiaci program keretében működtethető, és a munkabér és járulékai legfeljebb 100 %os mértékben történő folyósítását teszi lehetővé. Amennyiben a támogatás alanya vállalkozás, a de minimis szabályokat kell alkalmazni. A bértámogatás bevezetésével egyidejűleg a) önálló támogatási formaként megszűnik - a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás, ezen belül = a 45.életévüket betöltött személyek kedvezőbb bértámogatása, - a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása, ezen belül = az 50 év feletti álláskeresők, valamint = a szabadságvesztésből szabadultak és pártfogó felügyelet alatt állók kedvezőbb járulékátvállalása, - a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, - a rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló bér-és járulékátvállalás, valamint - a pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat szerzésének támogatása; - a pályakezdő álláskeresők foglalkoztatási támogatása, - a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás támogatása; b) a de minimis szabályai szerint támogatható marad a munkahelymegőrzés.

17 17 A munkatapasztalat szerzés támogatásának önálló támogatási formaként történő megszűntetésének indoka, hogy a pályakezdő állástalanok foglalkoztatása a bértámogatással, valamint a 2005-től bevezetett START program keretében, alanyi jogon igénybe vehető járulékkedvezményekkel hatékonyan támogatható. A munkaerőkölcsönzés keretében történő foglalkoztatás támogatását a 31/2004. (XII. 21) FMM rendelet tette lehetővé. A támogatás iránti csekély érdeklődés okából (2005- ben nem kértek ilyen támogatást) a támogatás jelenlegi formájában történő fenntartása nem indokolt; a támogatással célzott rétegek foglalkoztatása a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatási célú támogatásával is elősegíthető. A munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtásának támogatása Az Flt. hatályos szabályai alapján támogatás az információ-nyújtást vagy tanácsadást folytató szervezet részére nyújtható. Az előterjesztés lehetővé teszi, hogy a magánmunkaközvetítők is támogatásban részesüljenek. A mobilitás elősegítése A mobilitási támogatás célja, hogy az utazási költségek részben vagy egészben történő átvállalásával csökkentse azokat a többletköltségeket, amelyek a munkavállalók lakóhelye és munkahelye közötti utazással kapcsolatban jelentkeznek, és ez által elősegítse az ingázó álláskeresők és munkavállalók foglalkoztatását. Jelenleg a támogatások szabályait kormányrendelet tartalmazza. Az előterjesztés törvényi szinten fogalmazza meg a munkába járással kapcsolatos támogatások nyújtásának lehetőségét. A vállalkozás indításának elősegítése A vállalkozások indítását a hatályos szabályozás az álláskeresők vállalkozóvá válásának és az önfoglalkoztatóvá válásnak a támogatásával segíti. A vállalkozóvá válás támogatása keretében jelenleg a megváltozott munkaképességű álláskeresők kivételével csak azok kaphatnak a járadéknak megfelelő összegű támogatást, továbbá a vállalkozói tanfolyami képzés, szaktanácsadás, hitelfedezeti biztosítás költségeihez támogatást, akik járadékban részesülnek. Az önfoglalkoztatóvá váláshoz 3 millió forintig terjedő visszatérítendő kamatmentes támogatás nyújtható. A támogatás célja: a vállalkozó készség, hajlandóság előmozdítása, az álláskeresők, ösztönzése saját vállalkozás, illetve vállalkozói tevékenység beindítására. A módosítás alapján a korábbi két, eltérő eljárással működő támogatás részben megváltozott tartalommal nyújtható:

18 18-3 millió forintig terjedő támogatás visszatérítendő és/vagy vissza nem térítendő formában nyújtható, és - a vállalkozóvá váló álláskereső részére a minimálbér összegének megfelelő, legfeljebb hat hónap időtartamig havonként folyósított támogatás állapítható meg, függetlenül attól, hogy az álláskereső részesül-e járadékban. Mindkét támogatás annak az álláskeresőnek nyújtható, - akit a munkaügyi kirendeltség legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, és - aki önmaga foglalkozatását egyéni vállalkozás keretében vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként (társas vállalkozás indításával vagy már működő társas vállalkozáshoz csatlakozással) oldja meg. A támogatás nyújtásának további feltételei nem változnak. A tőkejuttatás beruházási költségekre, valamint - legfeljebb 50 ezer forint erejéig - a vállalkozói tevékenységhez szükséges szaktanácsadás költségeire fordítható. A fenti támogatások együttesen vagy külön is adhatók. A támogatás kérelem alapján nyújtható (az R-ben meghatározott részletes szabályok szerint). A támogatást álláskereső kapja, ezért az nem minősül állami támogatásnak. Önálló támogatási formaként megszűnik - a vállalkozóvá válás támogatása, valamint - a megváltozott munkaképességű álláskeresők vállalkozóvá válásának kedvezőbb feltételekkel történő támogatása, mivel beépülnek a vállalkozóvá válás elősegítésének támogatásába, továbbá - a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés támogatása, amely beépül a képzési támogatások körébe. Megszűnik a hitelfedezeti biztosítás költségeihez történő hozzájárulás. A foglalkoztatást elősegítő képzések A támogatási rendszerben kiemelt szerepe van a munkaerőpiaci képzéseknek, amit a keresetpótló juttatás összegének felemelésével kívánunk az eddiginél még hatékonyabban elősegíteni. A képzésben történő részvétel ösztönzése céljából, valamint az Flt-ben szabályozott, jelenleg a minimálbér 60 %-ának megfelelő fix összegű keresetpótló juttatással azonos célt szolgáló megélhetési támogatás lényegesen magasabb összegére is tekintettel in-

19 19 dokolt a keresetpótló juttatás felemelése. Olyan szabályozásra teszünk javaslatot, amely szerint a keresetpótló juttatás összege a jelenlegi, a minimálbér 60 %-ának megfelelő összeg helyett a minimálbér 100 %-ának megfelelő mértékű támogatást jelent. A keresetpótló juttatás megállapításának feltétele a munkaügyi központ által felajánlott, illetőleg elfogadott, a legalább heti húsz órát elérő (intenzív) képzésben való részvétel. A képzés támogatásával kapcsolatos egyéb szabályok (képzések ismételt támogatása, képző intézmény kiválasztása, képzési támogatás kifizetése, AM könyvvel rendelkező személy képzési támogatása stb.) a hatályos rendelkezésekkel azonos módon állapíthatók meg. A képzési támogatásba beépül, és önálló támogatási formaként megszűnik - a pályakezdő álláskeresők alanyi jogon nyújtható képzési támogatása, - a megváltozott munkaképességű álláskeresők képzési támogatása, - a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés támogatása. II. Az álláskeresési támogatások szabályai, valamint az álláskeresők együttműködési kötelezettsége Az előterjesztés a jogalkalmazás elősegítése érdekében pontosító szabályokat tartalmaz az álláskeresési támogatások megállapításának feltételei körében. Az elmúlt év november 1-jén hatályba lépett szabályok elrendelték, hogy az álláskeresőként nyilvántartott személyek együttműködési kötelezettségének módját és formáit álláskeresési megállapodásban kell rögzíteni, és a megállapodás elvileg bármely pontjának megszegése súlyos jogkövetkezményekkel jár: - törlés az álláskeresők nyilvántartásából, illetőleg a munkanélküli státuszra tekintettel folyósított ellátás megszüntetése, és - amennyiben az álláskereső az álláskeresési megállapodásban foglaltat neki felróható okból nem teljesíti, az álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható részére, akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel egyébként rendelkezik. Mivel a megállapodás tartalma esetleges, és a kötelezettségek pontatlan, nem egyértelmű meghatározása, valamint azok teljesítésének szubjektív megítélési lehetősége nem zárható ki, az álláskereső az együttműködési kötelezettség tartalmi elemének nem tekinthető megállapodásban rögzített magatartási szabály, mint például az álláskeresés megállapodásban rögzített módjának (személyesen vagy levélben) felcserélése esetén is elvileg súlyos jogkövetkezményekkel számolhat. Az álláskereső helyzetének rendezése, az álláskeresői státuszhoz kapcsolódó jogos érdekeinek védelme érdekében a tervezet

20 20 - törvényi szinten, tételesen felsorolja azokat a kötelezettségeket, amelyek az együttműködés tartalmi elemeit képezik, és megszegésük hátrányos jogkövetkezményekkel jár, - egyértelműen megjelölni az egyes kötelezettségszegésekhez rendelt szankciókat és azok pontos mértékét. Az előterjesztés a megállapodás alkalmazását abban az esetben rendeli el kötelező erővel, amikor az együttműködési kötelezettség teljesítésének sajátos körülményei ezt szükségessé teszik, így ha az álláskereső munkanélküli státuszára tekintettel ellátásban részesül, tehát - álláskeresési támogatást állapítanak meg részére, vagy - rendszeres szociális segélyben részesül, és a beilleszkedési programban foglaltak alapján elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével köteles együttműködni. Természetesen nincs akadálya annak, hogy megállapodás kötessék azzal az ügyféllel, akinek az együttműködési kötelezettségét álláskeresési megállapodásban célszerű szabályozni. Ezen túlmenően a tervezet pontosítja az álláskeresési segély folyósítási időtartamára vonatkozó szabályokat is. Ennek eredményeként a jogalkalmazók számára egyértelművé válik, hogy az álláskeresési segély a törvényben meghatározott időtartam mértékéig, a jogosultsági feltételek fennállása esetén - több alkalommal is igénybe vehető. III. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szervezete és az érdekegyeztetés Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI.30.) kormány határozat 1. sz mellékletének 1.2 pontja előírja, hogy január 1.-i határidővel a fővárosi és megyei munkaügyi központok hálózatának regionális szintjeit ki kell alakítani. A regionális szintek kialakításához a jelenlegi szervezeti felépítést át kell alakítani, amely 20 központi költségvetési szervet és egy középirányító szervet érint. A regionális munkaügyi központok a jelenlegi munkaügyi központokkal azonos jogállású szervezetek, tehát jogi személyek, önálló szakmai, döntési és gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szervek, melyek élén főigazgató áll. A regionális munkaügyi központ központi szervezeti egységből és kirendeltségekből áll. A kirendeltség jár el a munkanélküli ellátásokkal, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos ügyekben, és a döntése ellen benyújtott fellebbezéseket a regionális munkaügyi központ főigazgatója bírálja el. A szervezetre vonatkozó szabályokat azonban a jövőben nem a foglalkoztatási törvény, hanem a törvényben foglalt felhatalmazás alapján kormányrendelet fogja

21 21 tartalmazni. A jogi szabályozás ezzel biztosítja a Kormány - az Alkotmány 40. -a (3) bekezdésében szabályozott szervezetalakítási szabadságának érvényesülését. Ezen túlmenően a törvénytervezet módosítja a foglalkoztatási törvénynek azokat a szabályait is, amelyben valamely szerv konkrét elnevezése szerepel. Ezzel lehetővé teszi, hogy a Kormány szervezetalakításra vonatkozó döntéseinek rugalmas végrehajtását. A munkaügyi központok strukturális változását az érdekegyeztetési fórumoknak is követniük kell, így a jelenleg megyei (fővárosi) szinten működő munkaügyi tanácsok is helyi munkaügyi tanácsokká alakulnak át. Figyelemmel arra, hogy a régiókat, mint a munkaügyi központok illetékességi területét kormányrendelet fogja tartalmazni, a tervezet az újonnan létrejövő munkaügyi tanácsok tekintetében mellőzi i a regionális elnevezést, és azokat helyi munkaügyi tanácsoknak nevezi el. A helyi munkaügyi tanácsok a jelenlegi megyei munkaügyi tanácsokkal analóg módon háromoldalú, a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét ellátó tagokból álló testületként működnek. A helyi munkaügyi tanácsnak a munkaadók képviseletét ellátó tagjait (munkaadói oldalát) az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviseletét ellátó tagjait (munkavállalói oldalát) OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek jelölik, illetve vonják vissza a jelölést. A helyi munkaügyi tanácsnak a helyi önkormányzatok képviseletét ellátó tagjait a régió területén lévő megyei közgyűlések, illetve megyei jogú városok képviselőtestületei választják oly módon, hogy minden közgyűlés, illetőleg képviselő testület egy-egy tagot jelöl. A törvény nem határozza meg a munkaügyi tanácsok létszámának alsó és felső határát, hanem a munkaadói, illetőleg a munkavállalói oldalon lévő tagok létszáma megegyezik az önkormányzati oldalon lévő tagok létszámával. Erre a megoldásra azért van szükség, mert van olyan megye (pl. Fejér, Csongrád, ahol két megyei jogú város) van, és önkormányzati oldalon a megyei jogú városok képviselete nem mellőzhető. Az egyes minisztériumok feladatkörének változása érinti a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének (MAT) szervezeti kérdéseit is. Tekintettel arra, hogy a szakképzéshez kapcsolódó feladatok a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe kerültek, a szakképzésért korábban felelős oktatási tárca MAT-ban betöltött feladatát is a szakképzésért jelenleg felelős minisztériumnak kell ellátnia. Budapest, október Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter