EXTRACELLULÁRIS MÁTRIX SEJT ADHÉZIÓ
|
|
- Klára Erika Barta
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EXTRACELLULÁRIS MÁTRIX SEJT ADHÉZIÓ
2 EXTRACELLULÁRIS MÁTRIX ÖSSZETARTJA A SZÖVETEKET A BŐR, CSONT, PORC ÁLLAGÁNAK MEGHATÁROZÁSA SEJTMOZGÁSOK IRÁNYÍTÁSA AZ EGYEDFEJLŐDÉS SORÁN ÉS SZÖVETI REGENERÁCIÓNÁL JELÁTVITELI FOLYAMATOK
3 EXTRACELLULÁRIS MÁTRIX CSONT PORC AREOLÁRIS KÖTŐSZÖVET ECM ÖSSZETARTJA A SZÖVETEKET, MEGHATÁROZZA MECHANIKAI TULAJDONSÁGAIKAT
4 EXTRACELLULÁRIS MÁTRIX AZ ECM NÖVEKEDÉSI FAKTOROKAT RAKTÁROZ
5 EXTRACELLULÁRIS MÁTRIX fibroblaszt: mikrofilamentum kötegek fokális adhéziók fibronektin mátrix AZ ECM JELZETT ÖSVÉNYKÉNT SZOLGÁL A VÁNDORLÓ SEJTEK SZÁMÁRA
6 EXTRACELLULÁRIS MÁTRIX 1)strukturális proteinek-kollagének & ELASZTINOK 2) protein-poliszacharid komplexek a strukturális proteinek beágyazásához-proteoglykánok 3) adhéziós glykoproteinek a sejtek ECM-hez rögzítéséhez-fibronektinek & LAMININEK
7 ECM: KOLLAGÉNEK
8 KOLLAGÉNEK ER LUMEN SZEKRÉCIÓ UTÁN ECM-BEN összeszerelődés prokollagén peptidáz összeszerelődés összeszerelődés kollagén molekula a lánc prokollagén (tripla hélix) kollagén fibrillum (kovalensen keresztkötött kollagén molekulák) kollagén rost
9 KOLLAGÉNEK kollagén kollagén fibrillum kollagén rost a lánc I. BŐR, CSONT, INAK II. PORC III. RÁCSROSTOK IV. LAMINA BASALIS A prokollagénből sokféle szövetspecifikus kollagén képződik Az öregedés során a kollagének keresztkötöttebbé válnak
10 KOLLAGÉN MUTÁCIÓK: EHLERS-DANLOS SZINDRÓMA Hyperelasztikus bőr laza ízületek ligamentum rövidülések aorta aneurizma autoszómális domináns
11 KOLLAGÉN MUTÁCIÓK: EHLERS-DANLOS SZINDRÓMA fejletlen fogzománc
12 KOLLAGÉN SZINTÉZIS: C VITAMIN A C VITAMIN KOFAKTORA A PROLIL HIDROXILÁZ & LIZIL HIDROXILÁZ ENZIMEKNEK A HIDROXILÁLÁS A HÁRMAS HÉLIX SZERKEZET KIALAKULÁLSÁHOZ SZÜKSÉGES
13 KOLLAGÉN SZINTÉZIS GÁTLÁS: SKORBUT TÜNETEK: fáradtság, anémia, laza fogak, nyálkahártyavérzések
14 ECM: ELASZTINOK
15 ECM: ELASZTINOK A tüdő elasztin hálózata endotélium lamina basalis elasztikus réteg simaizom réteg elasztikus réteg ARTÉRIÁK FALA BŐR TÜDŐ
16 ECM: ELASZTINOK elasztin rost nyújtás relaxáció ELASZTONEKTIN RECEPTORON KERESZTÜL KAPCSOLÓDIK A SEJTMEMBRÁNHOZ elasztin molekula keresztkötés
17 ECM: FIBRILLIN
18 FIBRILLIN MUTÁCIÓK: MARFAN SZINDRÓMA Domináns öröklődés Gén: FBN1 protein: fibrillin-1 FIBRILLIN: AZ AMORF ELASZTINT BURKOLÓ MIKROFIBRILLUMOK FŐ ALKOTÓJA.
19 ECM: GLUKÓZAMINOGLIKÁNOK (GAG) Poliszacharidok, ismétlődő diszacharid alegységek: (szulfatált) N-acetilglükózamin, glukuronsav, galaktóz, iduronsav HIALURONSAV KONDROITIN SZULFÁT DERMATÁNSZULFÁT KERATÁNSZULFÁT HEPARÁNSZULFÁT
20 PROTEOGLIKÁNOK (PG) hialuronsav kondroitin szulfát hialuronsav kondroitin szulfát proteoglikán keratán szulfát hialuronsav keratán szulfát kapcsoló fehérje Fehérjetengelyhez (core protein) kapcsolódó GAG-ok (akár több száz)
21 PROTEOGLIKÁNOK (PG) Sejtfelszíni PG-k ECM PG-k Aggrekán: Porc PG, arthrosisban mennyiségük csökken, porcsszövet lekopik Perlekán: lamina basalis Dekorin: bőr, ín, érfal Kapcsolódnak a kollagénekkel és elasztinokkal, beágyazzák őket.
22 PROTEOGLIKÁNOK (PG) kollagén diszacharid alegységek növekedési faktor sejtfelszíni receptor proteoglikán A PG-k poliszacharid láncai növekedési faktorokat kötnek
23 MULTIADHÉZIÓS FEHÉRJÉK: (Mátrix szerveződése és sejt-mátrix kapcsolatok) LAMININ NIDOGÉN FIBRONEKTIN MULTIADHÉZIÓS FEHÉRJÉK RECEPTORAI: INTEGRINEK SEJT-SEJT ADHÉZIÓ: KADHERINEK, SZELEKTINEK, IG SZUPERCSALÁD (N-CAM, I-CAM)
24 MULTIADHÉZIÓS FEHÉRJÉK: (Mátrix szerveződése és sejt-mátrix kapcsolatok) LAMININ NIDOGÉN FIBRONEKTIN
25 LAMININ a lánc Kollagén IV kötés nidogén kötés sejtfelszíni receptor kötés a basalis lamina-hoz köti a sejteket híd az ECM és a sejtek között Kollagén IV kötés basalis lamina : epitheliális sejtek és kötőszövet között struktúrális szilárdság a szöveteknek permeabilitás szabályozás (sejtek és molekulák) g lánc b lánc sejtfelszíni receptor kötés
26 NIDOGÉN nidogén (entactin): a basalis lamina alkotója IV. kollagénnel, PG-okkal, lamininnel & fibronektinekkel együtt
27 FIBRONEKTINEK glykoproteinek diszulfid hidak fibrin kötés sejteket az ECM-hez köti RGD sequence: INTEGRIN kötés citoszkeletont álakítja-sejt alak meghatározás hiányukban a sejtek lelválnak az ECMtől, malignussá válhatnak sejt mozgás: fibronektin ösvények vezetik a sejteket véralvadást segíti heparin kötés INTEGRIN kötés sejtfelszíni receptor kötés fibrin kötés Kollagén kötés Heparin és fibrin kötés
28 MULTIADHÉZIÓS FEHÉRJÉK RECEPTORAI: Fibronektin kötő hely INTEGRINEK sok különböző heterodimer változat ECM sejtfelszíni ECM kötő receptor (Fibronektin, laminin) sejtmembrán a citoplazmikus oldalon sejtvázkomponenseket köt ECM-MEMBRÁN-SEJTVÁZ KAPCSOLAT Talin kötő hely citoplazma
29 INTEGRIN JELÁTVITEL SEJTVÁNDORLÁS PROLIFERÁCIÓ DIFFERENCIÁCIÓ TÚLÉLÉS APOPTÓZIS
30 INTEGRINEK ECM citoplazma sejtmembrán ECM FOKÁLIS ADHÉZIÓ: ECM fehérjék-integrin-talin-vinkulin-aktin-a aktinin
31 SEJTVÁNDORLÁS Emlékeztető a sejt 2. előadásból Aktin citoszkeleton polarizált fibroblasztban. Aktin hálózat a lamellipodiumban (Lam.), kötegek a filopodiumban (Fil); kontraktilis stressz-kötegek (stress fibres, S.F.) Fokális komplexek (Fx) és fokális adhéziók (F.A.) játszanak szerepet a sejt extracelluláris térhez tapadásában.
32 SEJTVÁNDORLÁS ÉS SEJTADHÉZIÓ A fokális komplexek/adhéziók legfontosabb alkotói az integrinek. a és b integrinek (transzmembrán fehérjék) dimerjei felelősek a sejt és az extracelluláris mátrix közti dinamikus kapcsolat kialakításáért. Az integrinek adapter fehérjéken keresztül (vinkulin, talin) kapcsolódnak az aktin sejtvázhoz. Emlékeztető a sejt 2. előadásból
33 SEJTVÁNDORLÁS, SEJTADHÉZIÓ ÉS MT-K A mikrotubulusok szerepe a sejtvándorlás során: fokális komplexek/adhéziók feloldása. Emlékeztető a sejt 2. előadásból
34 INTEGRINEK epitél sejtek ECM citoplazma sejtmembrán ECM HEMIDEZMOSZÓMA: ECM fehérjék-integrin-plakk fehérjék-intermedier filamentum
35 SEJT-SEJT ADHÉZIÓ KADHERINEK Az N-CAM-ok & kadherinek szénhidrát csoportjai határozzák meg a sejt-sejt kapcsolat specificitását és erejét. SZELEKTINEK IG SZUPERCSALÁD (N-CAM, I- CAM)
36 Neural cell adhesion molekulák (N- CAMs) idegsejteket kötnek egymáshoz E-kadherin (epithethial tissue), N- kadherin (nervous tissues) & P- kadherin (placental tissue) A szelektinek más sejtek sejtfelszíni glukoproteinjeit kötik Az integrinek más sejtek ICAM (intercellular cell adhesion molecule) fehérjéit kötik
37 CAM ellenes ellenanyagok hatására a normális embrió (a) szétesik (b).
38 Kadherin túltermeltetés hatására a sejtek összetapadnak (b, c).
39 EXTRAVAZÁCIÓ: a fehérvérsejtek kilépése a vérből a szövetekbe fehérvérsejt szénhidrát endotélium Először az endotélsejtek szelektinjei kötik a fehérvérsejtek szénhidrátjait, ami integrin aktiválódást, majd integrin-icam kötést eredményez.
40 SEJT apikális régió JUNKCIÓK 1. SZOROS (ELZÁRÓ) JUNKCIÓK / TIGHT JUNCTIONS Bazolaterális régió 2. KIHORGONYZÓ JUNKCIÓK (SEJT-SEJT, SEJT-ECM) 3. KOMMUNIKÁLÓ JUNKCIÓK / dezmoszóma GAP JUNCTIONS hemidezmoszóma adherens junkciók =kihorgonyzó junkciók
41 SEJTKAPCSOLATOK (JUNKCIÓK) 1. SZOROS (ELZÁRÓ) JUNKCIÓK / TIGHT JUNCTIONS-APIKÁLIS BAZOLATERÁLIS MEMBRÁN, ÖSSZEKÖTŐ: KLAUDIN, OKKLUDIN 2. KIHORGONYZÓ JUNKCIÓK (SEJT-SEJT, SEJT-ECM) / DESMOSOMES: SEJT-SEJT: ADHERENS JUNKCIÓK/ÖVDEZMOSZÓMÁK (HÁMSEJTEK, KADHERIN- KATENIN-CITOSZKELETON (CS): AKTIN) PONTDEZMOSZÓMA (HÁM, IZOM, CITOPLAZMIKUS LEMEZ: PLAKOGLOBIN & DEZMOPLAKIN, ÖSSZEKÖTŐ: KADHERIN, CS: INTERMEDIER FILAMENTUMOK SEJT-ECM: HEMIDEZMOSZÓMA (HÁMSEJT-BASALIS LAMINA, CITOPLAZMIKUS LEMEZ: DEZMOPLAKINSZERŰ, ÖSSZEKÖTŐ: INTEGRIN, CS: INTERMEDIER FILAMENTUMOK, ECM: LAMININ) FOKÁLIS ADHÉZIÓS PLAKK (ECM- ÖSSZEKÖTŐ: INTEGRIN-VINKULIN, TALIN, ALFA AKTININ- (CS): AKTIN) 3. KOMMUNIKÁLÓ JUNKCIÓK / GAP JUNCTIONS
42 SZOROS (ELZÁRÓ) JUNKCIÓK / TIGHT JUNCTIONS bazolaterális membrán régió Szomszédos epitél sejtek apikális membrán régió
43 SZOROS (ELZÁRÓ) JUNKCIÓK / TIGHT JUNCTIONS sejtmembránok a szoros junkciók meggátolják az extracelluláris térben levő molekulákat a sejtek közé jutástól a szoros junkciókat KLAUDIN és OKKLUDIN transzmembrán fehérjék tartják össze, aktinnal kapcsolódnak a citoplazmában a szoros junkciók meggátolják az apikális-bazolaterális membránalkotók keveredését
44 SZOROS (ELZÁRÓ) JUNKCIÓK / TIGHT JUNCTIONS fagyasztva töréses (freeze fracture) elektronmikroszkópos kép a szoros junkciókról
45 SZOROS (ELZÁRÓ) JUNKCIÓK / TIGHT JUNCTIONS elektrondenz anyagba alulról bemártott sejtek elektron mikroszkópos képe, a szoros junkciókon nem tud áthatolni a nyomjelző
46 PONTDEZMOSZÓMA INTERMEDIER FILAMENTUM: tonofilamentum DEZMOSZÓMA PLAKK: dezmoplakin, pakoglobin KADHERINEK: dezmokollin, dezmoglein
47 PONTDEZMOSZÓMA
48 PONTDEZMOSZÓMA E-KADHERIN b katenin a katenin aktin ADHERENS JUNKCIÓK/ÖVDEZMOSZÓMÁK pakoglobin KADHERINEK: dezmoglein INTERMEDIER FILAMENTUM: tonofilamentum KADHERINEK: dezmokollin dezmoplakin
49 KOMMUNIKÁLÓ JUNKCIÓK / GAP JUNCTIONS hat konnexin alegységből épülnek fel a transzmembrán konnexonok két konnexon összeköti a szomszédos sejtmembránokat, egy 3 nm átmérőjű hidrofil csatornát létrehozva a csatornán keresztül ionok és egyéb kis molekulatömegű másodlagos hírvivők jutnak át
50 ECM-SEJT KÖLCSÖNHATÁSOK Izomszövet specifikus ECM-membráncitoszkeleton kapcsolat. A kapcsolatot létrehozó molekulákat (disztrofin, szarkoglikán, disztroglikán és laminin) kódoló gének mutációi izomdisztrófiákat okoznak. Leggyakoribb a Duchenne-féle, X-hez kötött izomdisztrófia. IZOMDISZTRÓFIÁK Emlékeztető a sejt 2. előadásból
51 ECM-MEMBRÁN-CITOSZKELETON-SEJTMAG KAPCSOLAT disztroglikán kollagén/ fibronektin integrin ECM sejthártya ECM MEGVÁLTOZÁS aktin filamentum GÉNEXPRESSZIÓ VÁLTOZÁS nukleáris pórus sejtváz SZÖVETI DIFFERENCIÁCIÓ lamin sejtmaghártya kromatin sejtmag
MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav,
MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav, proteoglikánok) (3.)Multiadhéziós fehérjék és sejtfelszíni receptorok
RészletesebbenSejtadhézió. Sejtkapcsoló struktúrák
Sejtadhézió Sejtkapcsoló struktúrák Sejtadhézió jelentősége: Sejtlemezek kialakulása Sejtadhézió jelentősége: Többrétegű sejtsorok kialakulása Limfociták kilépése az endotélen Rolling Adhézió Belépés homing
RészletesebbenSejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet
Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás
RészletesebbenA sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok
A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok kémiai anyag közvetítése a jeladó - jel - csatorna - jelfogó rendszerben szöveti hormon hormon szövet közötti tér véráram neurotranszmisszió neurotranszmitter
RészletesebbenA sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok
A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok kémiai anyag közvetítése a jeladó - jel - csatorna - jelfogó rendszerben szöveti hormon hormon szövet közötti tér véráram neurotranszmisszió neurotranszmitter
RészletesebbenKötőszövet. Sejtek Rostok Amorf alapállpomány. Proteoglikánok
Kötőszövet Kötőszövet Sejtek Rostok Amorf alapállpomány Kollagén Proteoglikánok Adhéziós glikoproteinek Elasztin Fibrillin Kollagén Testünk legnagyobb tömegben előforduló fehérjéje Szerepe: szilárdítás
RészletesebbenMETASZTÁZISKÉPZÉS. Láng Orsolya. Kemotaxis speciálkollégium 2005.
METASZTÁZISKÉPZÉS Láng Orsolya Kemotaxis speciálkollégium 2005. TUMOROK ÉS MIGRÁCIÓ PRIMER TUMOR METASZTÁZIS Angiogenezis Adhézió SEJT - SEJTCIKLUS Apoptózis Kemokinek Növekedési faktorok Szabályozó fehérjék
RészletesebbenA CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet. 9. A sejtmozgás mechanizmusai
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 2011. 05. 03. Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 9. A sejtmozgás mechanizmusai Sejtmozgás, motilitás 1. Sejten belüli, intracelluláris mozgás izom összehúzódás organellumok
RészletesebbenA sejtváz. Mikrotubulusok (25 nm átmérő) Mikrofilamentumok (7 nm átmérő) Intermedier filamentumok (8-12 nm átmérő)
A sejtváz A citoszkeleton, vagy sejtváz kötegek hálózatából felépülő struktúra, mely a sejt szilárdításán, alakjának biztosításán túl, a mozgásban, a szállításban is szerepet játszik. Három molekuláris
RészletesebbenAz extracelluláris mátrix komponensek tumorinvázióban betöltött szerepe intrakraniális daganatokban
222 Összefoglaló közlemény Az extracelluláris mátrix komponensek tumorinvázióban betöltött szerepe intrakraniális daganatokban Klekner Álmos 1, Virga József 1, Tóth Judit 2, Hortobágyi Tibor 3, Dér Ádám
RészletesebbenA CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, )
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, 2010.11.30.) 1. Mi a citoszkeleton? 2. Polimerizá, polimerizás egyensúly 3. ilamentumok osztályozása 4. Motorfehérjék Citoszkeleton Eukariota sejtek dinamikus
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer
A citoszkeletális rendszer A citoszkeletális filamentumok típusai, polimerizációja, jellemzıik, mechanikai tulajdonságaik. Asszociált fehérjék 2013.09.24. Citoszkeleton Fehérjékbıl felépülı, a sejt vázát
RészletesebbenElektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére
Prof. Dr. Röhlich Pál Dr. L. Kiss Anna Dr. H.-inkó Krisztina Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet ny n N L
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenTartalom. A citoszkeleton meghatározása. Citoszkeleton. Mozgás a biológiában A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 12/9/2016
Tartalom A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Nyitrai Miklós, 2016 november 29. 1. Mi a citoszkeleton? 2. Polimerizáció, polimerizációs egyensúly 3. Filamentumok osztályozása 4. Motorfehérjék A citoszkeleton meghatározása
RészletesebbenA sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok
A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok kémiai anyag közvetítése a jeladó - jel - csatorna - jelfogó rendszerben szöveti hormon hormon szövet közötti tér véráram neurotranszmisszió neurotranszmitter
RészletesebbenS E J T A D H É Z I Ó
S E J T A D H É Z I Ó A többsejtű szervezetekben a sejtek adott funkcióra specializált szöveteket alkotnak. Ehhez a magas szintű szerveződéshez elengedhetetlen a sejtek egymáshoz és az extracelluláris
RészletesebbenSEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT. Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet
SEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet Egy eukarióta sejt általában Kompartmentalizáció = különböző sejtfolyamatok
RészletesebbenA CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA 2013.10.09. CITOSZKELETON - DEFINÍCIÓ Fehérjékből felépülő, a sejt vázát alkotó intracelluláris rendszer. Eukarióta és prokarióta sejtekben egyaránt megtalálható.
RészletesebbenCitoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12.
Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12. Sejtek rugalmassága Citoszkeleton Eukariota sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: A. Vékony (aktin) B. Intermedier C. Mikrotubulus Polimerizáció:
RészletesebbenEpitheliális transzport
Biológus Bsc. Sejtélettan II. Epitheliális transzport Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 05. Transzport szempontjából szimmetrikus és aszimmetrikus sejtek Szimmetrikus sejtek: - nincs
RészletesebbenA Földön előforduló sejtek (pro- és eukarioták) közös és eltérő tulajdonságai. A sejtes szerveződés evolúciója.
A tárgy neve: Sejtbiológia előadás 1. Jellege: Törzs Gazda tanszék: Állattani és Sejtbiológiai Tanszék Felelős oktató: Dr. Gulya Károly Kredit: 2 Heti óraszám: 2 Típus: előadás Számonkérés: K A Földön
RészletesebbenA citoszkeleton Eukarióta sejtváz
A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus
RészletesebbenA biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai
BIOLÓGIAI MOZGÁSOK A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Kollektív mozgás Szervezet mozgása ( Az évszázad ugrása ) Szerv mozgás BIOLÓGIAI MOZGÁSOK BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
Részletesebbenelasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai
Kötőszövet Kötőszövet jellemzői: leggyakoribb és legváltozatosabb szövet típus sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll fibroblaszt: kollagén rostok: merevítés elasztikus rostok: hajlékonyság
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenGlükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE
Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE SZTE ÁOK Biokémia Intézet összeállította: dr Keresztes Margit Jellemzők - relative rövid oligoszacharid láncok ( 30) (sok elágazás) (1-85% GP
RészletesebbenÉlettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45
Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék
RészletesebbenSzénhidrátok és glikobiológia
Szénhidrátok és glikobiológia A leggyakoribb monoszaccharidok és rövidítésük nómenklatúra: Arabinóz Ara Fruktóz Fru Fukóz Fuc Galaktóz Gal Glükóz Glc (Dextróz) Mannóz Man Ramnóz Rha Ribóz Rib Xilóz Xyl
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
Részletesebben2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 2011. 02. 15. Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK Citoszkeletális aktin HEp-2 sejtekben - rodamin-falloidin jelölés forrás: Nyitrai Miklós, Grama László,
RészletesebbenCitoszkeleton Sejtmozgás
Citoszkeleton Sejtmozgás Citoszkeleton funkciói Sejtalak meghatározása Organellumok kihorgonyzása Organellumok mozgatása Húzószilárdság Kromoszóma mozgatás Sejtpolaritás Motilitás Citoszkeleton Mikrofilamentumok
RészletesebbenBiofizika I 2013-2014 2014.12.02.
ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
Részletesebben1b. Fehérje transzport
1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros
RészletesebbenA harántcsíkolt izomrostok típusai:
A harántcsíkolt izomrostok típusai: 1. Vörös (aerob) rostok: vékony rostok nagy mennyiségű mioglobinnal citokrómmal mitokondriummal 2. Fehér (anaerob) rostok: vastag rostok kevés mioglobinnal citokrómmal
Részletesebben7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.
7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. A plazma membrán határolja el az élő sejteket a környezetüktől Szelektív permeabilitást mutat, így lehetővé
RészletesebbenDarvas Zsuzsa László Valéria. Sejtbiológia. Negyedik, átdolgozott kiadás
Darvas Zsuzsa László Valéria Sejtbiológia Negyedik, átdolgozott kiadás Írták: DR. DARVAS ZSUZSA egyetemi docens Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejtés Immunbiológiai Intézet DR. LÁSZLÓ VALÉRIA egyetemi docens
RészletesebbenCitoszkeleton (sejtváz)= filamentumok + mikrotubulusok
Citoszkeleton (sejtváz)= filamentumok + mikrotubulusok SZEREP: 1. Strukturális stabilitás: organellumok és makromolekulák rögzítése a citoplazmában 2. Motorproteinek mozgásának biztosítása 3. Térbeli információ
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenMembrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia
Membrántranszport Gyógyszerész előadás 2017.04.10 Dr. Barkó Szilvia Sejt membránok A sejtmembrán funkciói Védelem Kommunikáció Molekulák importja és exportja Sejtmozgás Általános szerkezet Lipid kettősréteg
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.
Immunológia alapjai 7-8. előadás Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban. Koreceptorok és adhéziós molekulák. Cytokinek, chemokinek és receptoraik. A sejt-sejt kapcsolatok mediátorai: cross-talk - Szolubilis
RészletesebbenKötőszöveti sejtek típusai:
Kötőszövetek Kötőszöveti sejtek típusai: Szövethez kötött (nem mobilis) Fibroblast/fibrocyta Adipocyta Melanocyta Mesoblast Reticularis sejt Mobilis (vér-, illetve csontvelő eredetű) Plasmasejt Hízósejt
Részletesebben1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?
Sejtbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-02-25 20:35:53 : Felhasznált idő 00:01:02 Név: Minta Diák Eredmény: 0/121 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? (1.1)
RészletesebbenÉlettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány
Élettan Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány Sejtélettan Környezeti élettan Viselkedésélettan Fejlődésélettan Sportélettan Munkaélettan Kórélettan Ajánlott könyvek:
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
Részletesebben2011. október 11. Szabad János
2011. október 11 Szabad János szabad@mdbio.szote.u-szeged.hu Egy állatsejt szervez dése - Export a sejtmagból a citoplazmába - Import a citoplazmából a sejtmagba - Import a sejtszervecskékbe - A szekréciós
RészletesebbenA sejtek szilárd környezete A sejtadhézió és sejt-vándorlás alapjelenségei
A sejtek szilárd környezete A sejtadhézió és sejt-vándorlás alapjelenségei Szuszpenzióban a sejtek gömbszerő alakot vesznek fel; sejttípustól függetlenül 10 µm Szöveti sejtek 6-8 óránál hosszabb idıt letapadás
RészletesebbenA keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei
A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenAZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
RészletesebbenDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenKERINGÉS, LÉGZÉS. Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd
KERINGÉS, LÉGZÉS Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd Az erek általános felépítése Tunica intima: Endothel sejtek rétege, alatta lamina basalis. Subendothel réteg : laza rostos kötőszövet, valamint
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenMinden ismert élőlény sejt(ek)ből épül fel A sejt a legegyszerűbb életre képes szerveződés. A sejt felépítése korrelál annak funkciójával
A sejtes szerveződés a földi élet alapja Minden ismert élőlény sejt(ek)ből épül fel A sejt a legegyszerűbb életre képes szerveződés A sejt felépítése korrelál annak funkciójával A szervezetek minden sejtje
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenSejtmag, magvacska magmembrán
Sejtmag, magvacska magmembrán Láng Orsolya Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Kompartmentalizáció Prokaryóta Cytoplazma Eukaryóta Endomembrán Kromatin Plazma membrán Eredménye
RészletesebbenANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
RészletesebbenA harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés
harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc csík I csík M Z-Szarkomér-Z Miofibrillum
RészletesebbenA SEJTEK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓ ÚTJAI
KRIZBAI ISTVÁN WILHELM IMOLA A SEJTEK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓ ÚTJAI 48 A sejtek közötti kommunikáció különbözõ formái a szervezetben nincsenek [...] élesen elválasztva. Együttesen azonban egy olyan jól összehangolt
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenHámszövetet előfordulás és a funkció szerint négy formában találunk a gerinces szervezetben: fedőhám: sejt alakja szerint (laphám, köbhám,
Hámszövet Hámszövetet előfordulás és a funkció szerint négy formában találunk a gerinces szervezetben: fedőhám: sejt alakja szerint (laphám, köbhám, hengerhám); rétegek száma szerint (egyrétegű, átmeneti
RészletesebbenSzénhidrát-alapú véralvadásgátlók
Szénhidrát-alapú véralvadásgátlók A heparin Felfedezés (1916): Jay McLean, Prof. William Howel, Johns Hopkins Egyetem, Baltimore. Emlős szövetekből nyert extraktum, mely meggátolja a vér alvadását. Izolálás
RészletesebbenEukariota állati sejt
Eukariota állati sejt SEJTMEMBRÁN A sejtek működéséhez egyszerre elengedhetetlen a környezettől való elhatárolódás és a környezettel való kapcsolat kialakítása. A sejtmembrán felelős többek közt azért,
RészletesebbenHámszövet, mirigyhám. Dr. Katz Sándor Ph.D.
Hámszövet, mirigyhám Dr. Katz Sándor Ph.D. HÁMSZÖVET A hámsejtek a bazális membránon helyezkednek el. Oldalai: bazális, laterális és apikális. HÁMSZÖVET Szorosan egymás mellett helyezkednek el és speciális
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenBiomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai
Fogorvosi Anyagtan Fizikai Alapjai Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai Mártonfalvi Zsolt Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Semmelweis Egyetem Budapest Biomolekulák mint
RészletesebbenHemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly
Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális
RészletesebbenÉlettan-anatómia. 1. félév
Élettan-anatómia 1. félév Dr. Világi Ildikó docens ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök: http://physiology.elte.hu/elettan_pszicho.html
RészletesebbenA sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája
A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt
RészletesebbenA transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció
A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A sejtmembrán I.véd II.szelektál (átmenő anyagtranszport szigorúan szabályozott) III.elválaszt (barrier) extracelluláris (sejten kívüli) intracelluláris
RészletesebbenBIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben
BIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben A MOZGÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI SZERVEZET SZINTŰ MOZGÁS AZ IZOMMŰKÖDÉS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI DR. BUGYI BEÁTA- BIOFIZIKA
RészletesebbenAz ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika
Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:
RészletesebbenIzomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással
Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,
Részletesebben3. Szövettan (hystologia)
3. Szövettan (hystologia) Általános jellemzés Szövet: hasonló felépítésű és működésű sejtek csoportosulása. A szöveteket alkotja: Sejtek (cellulák) Sejtközötti (intercelluláris) állomány A szövetek tulajdonságait
Részletesebbensejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll, hízósejt, zsírsejt lehet benne.
Szervezettan2 gyakorlati zh I. Szövettípusok: 1. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll, hízósejt, zsírsejt lehet benne. 2. Q: Melyik alapszövet
RészletesebbenA citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton.
, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2012. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier
Részletesebben1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt
1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenImmunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás
Immunológia Alapjai 13. előadás Elsődleges T sejt érés és differenciálódás A T és B sejt receptor eltérő szerkezetű A T sejt receptor komplex felépítése + DOMÉNES SZERKEZET αβ ΤcR SP(CD4+ vagy CD8+) γδ
RészletesebbenFOGÁSZOK Fogalmak extra követelmények
FOGÁSZOK Fogalmak extra követelmények Louis Pasteur Oparin hipotézise Miller kísérlete ősleves, őspizza progenota monofiletikus élet homokiralitás Ecetmuslica Escherichia coli élesztő Caenorhabditis elegans
Részletesebben15. * A sejtbiológia gyakorlata. 15.1. Sejt- és szövettenyésztés: módszertani alapismeretek MADARÁSZ EMÍLIA
15. * A sejtbiológia gyakorlata 15.1. Sejt- és szövettenyésztés: módszertani alapismeretek MADARÁSZ EMÍLIA 15.1.1. A sejt- és szövettenyészetek típusai 15.1.2. Sejttenyészetek készítése 15.1.2.1. Primer
RészletesebbenA kemotaxis biológiai és klinikai
A kemotaxis biológiai és klinikai jelentősége - Válogatott fejezetek A kemotaxis biológiai és klinikai jelentősége - Válogatott fejezetek - Írta: Kőhidai László Szakmailag ellenőrizte: Csaba György Láng
Részletesebben1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei
1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenA sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)
A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenAz emberi sejtek általános jellemzése
Sejttan (cytológia) Az emberi sejtek általános jellemzése A sejtek a szervezet alaki és működési egységei Alakjuk: nagyon változó. Meghatározza: Sejtek funkciója Felületi feszültség Sejtplazma sűrűsége
Részletesebben11/15/10! A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER! Polimerizáció! Polimerizációs egyensúly! Erő iránya szerint:! 1. valódi egyensúly (aktin)" Polimer mechanika!
11/15/10! A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER! 1. Mi a citoszkeleton?! 2. Polimerizáció, polimerizációs egyensúly! 3. Filamentumok osztályozása! Citoszkeleton : Eukariota sejtek dinamikus vázrendszere! Három fő
RészletesebbenA kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet.
1 Kötőszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András Ebbe az alapszövetbe igen különböző feladatot végző szöveteket sorolunk, amelyek elláthatnak mechanikai, anyagcsere, hőszabályozás, védelmi és regenerációs
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
Részletesebben