TÁRSASHÁZI ALAPÍTÓ OKIRATA Szécsény Haynald Lajos utca szám alatti társasháznak (Szécsény belterület 152 hrsz.)

Átírás

1 Szécsény Város Önkormányzata TÁRSASHÁZI ALAPÍTÓ OKIRATA 3170 Szécsény Haynald Lajos utca szám alatti társasháznak (Szécsény belterület 152 hrsz.)

2 I. Az alapító: Szécsény Város Önkormányzata (székhelye: 3170, Szécsény Rákóczi út 84., statisztikai polgármester ) 1/1 tulajdoni arányban tulajdonosa a Szécsény belterület 152 hrsz.-ú, természetben 3170 Szécsény, Haynald Lajos utca szám alatt található ingatlannak. Az ingatlan ingatlannyilvántartási besorolása kivett orvosi rendelő, 240 m2, melyből a tulajdonos a Nógrád megyei kormányhivatal Balassagyarmati Járási Hivatalának Járási Építésügyi Hivatala által kiadott NO- 01D/01/220-5/2014. számú építési engedélye birtokában négylakásos társasházat hozott létre. Alapító kijelenti, hogy a bejegyzési kérelemhez mellékelt műszaki dokumentációban részletezett felszerelésekkel és berendezésekkel ellátott lakóházra a Társasházakról szóló évi CXXXIII. Törvény (a továbbiakban: Társasházi tv.) alapján társasházat alapít a jelen Alapító Okirat szerint és jelen Alapító Okirat rendelkezéseinek megfelelően természetben megosztva, és a közös tulajdonban maradó részek használatának jogával fogja külön-külön tulajdonba venni és birtokban tartani az ingatlant. A társasház neve: Szécsény, Haynald Lajos utca társasház A társasház címe: Szécsény, Haynald Lajos utca (152 hrsz.) II. Tulajdoni megosztás: A társasház tulajdon megosztása és a leendő tulajdonostársak egymás közti jogviszonya tekintetében alapítók az alábbiak szerint rendelkeznek: Mindegyik tulajdonostársat a II/B pontban feltüntetett hányadrészben illeti meg a tulajdonjog a közös telken, valamint a mellékelt műszaki dokumentációban feltüntetett közös építményrészekben és berendezésekben. A) Közös tulajdonban maradó részek I./ Altalaj, 240 m2 alapterülettel. II./ Alapozás és víz elleni szigetelések, alap- és felmenőfalak /a belső válaszfalak kivételével/, pillérek, kémények, közbenső födémek és zárófödémek, tetőszerkezet, héjalással, hőszigeteléssel, tetőn kívüli kémények, szellőzők és kéményfedkövek, bádogszerkezetek, külső homlokzat vakolat és lábazat, valamint járdák, lépcsők, kapu, kukatároló. III./ Gáz vezetékek a külön tulajdon fogyasztásmérőjéig. IV./ Víz vezetékek, a külön tulajdon leágazó vezetékéig. V./ Csatorna vezeték a külön tulajdon leágazó vezetékéig.

3 VI./ Elektromos fővezeték a külön tulajdon leágazó vezetékéig. Továbbá a ház külső részén lévő világító testek és kapcsolók. VII./ A padlástér. VIII Gépészeti ház 12,03 m 2 A közös tulajdon /l0.000-ed tulajdoni hányadból áll. B) Az egyes tulajdonostársak külön tulajdonába, és ennek megfelelően külön tulajdoni különlapra kerülő építményrészek: 1.) Szécsény Város Önkormányzata (székhelye: 3170, Szécsény Rákóczi út 84., statisztikai polgármester)-t illeti az 1. sorszámmal jelölt 152/1. hrsz alatti lakás - amely a mellékelt műszaki dokumentációban 1. számú lakásként került feltüntetésre - és amely a földszint 1. alatt helyezkedik el, és amelynek felépítménye: 1 szoba 17,22 m 2 1 étkező 9,02 m konyha 4 m 2 1 fürdőszoba 3,96 m 2 1 előtér szélfogó 4,06 m 2 összesen 38,26 m 2 A lakáshoz a közösségben maradó részek [eszmei közös tulajdoni hányad meghatározása] 2.334/ ed tulajdoni hányada tartozik. 2.) Szécsény Város Önkormányzata (székhelye: 3170, Szécsény Rákóczi út 84., statisztikai polgármester)-t illeti az 1. sorszámmal jelölt 152/2. hrsz alatti lakás - amely a mellékelt műszaki dokumentációban 2. számú lakásként került feltüntetésre - és amely a földszint 2. alatt helyezkedik el, és amelynek felépítménye: 1 szoba 16,28 m konyha 7,09 m 2 1 fürdőszoba 3,75 m 2 1 előtér szélfogó 4,20 m 2 összesen 31,32 m 2 A lakáshoz a közösségben maradó részek [eszmei közös tulajdoni hányad meghatározása] 1.910/ ed tulajdoni hányada tartozik. 3.) Szécsény Város Önkormányzata (székhelye: 3170, Szécsény Rákóczi út 84., statisztikai polgármester)-t illeti az 1. sorszámmal jelölt 152/3. hrsz alatti lakás - amely a mellékelt műszaki dokumentációban 3. számú lakásként került feltüntetésre - és amely a földszint 3. alatt helyezkedik el, és amelynek felépítménye: 2 szoba 16,02 m 2 és 8,83 m konyha 8,41 m 2 1 fürdőszoba 3,39 m 2 1 közlekedő 1,9 m 2 összesen 38,55 m 2

4 A lakáshoz a közösségben maradó részek [eszmei közös tulajdoni hányad meghatározása] 2.352/ ed tulajdoni hányada tartozik. 4.) Szécsény Város Önkormányzata (székhelye: 3170, Szécsény Rákóczi út 84., statisztikai polgármester)-t illeti az 1. sorszámmal jelölt 152/4. hrsz alatti lakás - amely a mellékelt műszaki dokumentációban 4. számú lakásként került feltüntetésre - és amely a földszint 4. alatt helyezkedik el, és amelynek felépítménye: 2 szoba 16,02 m 2 és 16,2 m konyha 9,39 m 2 1 fürdőszoba 2,49 m 2 1 WC 2,28 m 2 1 előtér szélfogó 7,38 m 2 összesen 55,80 m 2 A lakáshoz a közösségben maradó részek [eszmei közös tulajdoni hányad meghatározása] 3404/ ed tulajdoni hányada tartozik. III. Az alapító rendelkezései: A) Az Alapító a jelen alapító okirat aláírásával kifejezetten kéri, továbbá feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja, hogy a Nógrád Megyei Kormányhivatal Balassagyarmati Járás Földhivatali Osztálya a társasház alapítását feltüntesse, és ennek során a közös tulajdonban maradó telek, építményrészek, berendezések és felszerelések a társasház törzslapján nyilvántartási jogi egységgé egyesítve, míg az egyes lakások pedig a közös tulajdonból megillető hányaddal együtt önálló ingatlanként mint külön tulajdon, külön tulajdoni lapra kerüljenek bejegyzésre az Ingatlan-nyilvántartásba, mellyel egyidejűleg az ingatlan korábbi megnevezése, állapota törlésre kerül. B) Mindegyik társtulajdoni illetőség alkotórésze egységes önálló ingatlan-nyilvántartási albetétként, osztatlan jogi egységet alkot, amelyeket megosztani és megosztva másra átruházni vagy akár megosztva, akár egészében más társasház tulajdoni illetőséggel egy ingatlan-nyilvántartási albetétté egyesíteni csak az Alapító Okiratot megváltoztató okiratban, közös megegyezés alapján lehet. C) A társasház alapítója úgy rendelkezik, hogy az albetétek kialakítása után a tulajdoni illetőségeken a társasház tulajdonosainak esetleges fennálló jelzálogos terhei, haszonélvezeti jog stb. tekintetében a terhek, a haszonélvezeti jog stb. a tulajdonostársak tulajdonába kerülő albetétekre és a közös telket és épületrészeket magában foglaló törzsbetétben fennálló eszmei tulajdoni illetőségre kerüljenek felvezetésre.

5 D) Mindegyik majdani tulajdonostárs a saját társasház tulajdoni illetőségével a jogszabályok korlátai között mind élők között, mind pedig halál esetére, szabadon rendelkezhet, azt elidegenítheti és megterhelheti. A társasházban elővásárlási jog nem kerül kikötésre. E) A tulajdonosok a lakásokat kizárólag lakás céljára használhatják és tilos azokban nagyobb forgalommal vagy zajjal járó foglalkozást űzni. Bármilyen ipari vagy kereskedelmi tevékenység végzéséhez minden tulajdonostárs egybehangzó beleegyezése szükséges. F) Minden tulajdonostárs köteles építményrészét jó karban tartani. A tulajdonostársak a jogszabályok által megkívánt hatósági engedélyek megszerzése után a mindenkori építési és hatósági szabályok betartása mellett, a külön tulajdoni illetőséget képező lakásban a saját költségen építkezést folytathat. Ha azonban a lakás belső beosztását is érintő építkezést tervez (pl. falak áthelyezése), kötetes az építtetővel előzetesen egyeztetést folytatni, figyelemmel arra, hogy az építkezés az épület vagy az épület egy részének biztonságát nem veszélyeztetik. Tilos olyan változtatást tenni, amely az építmény állagát vagy a többi tulajdonostárs érdekeit sérti. A társtulajdonosok tudomásul veszik, hogy a külön tulajdoni illetőségükbe tartozó lakásban tervezett építkezésről, végzett munkálatokról kötelesek a társasházközösségét értesíteni - az építkezésből esetleg eredő károkért felelősséggel tartoznak. G) A társasház mind külső, mind belső egységes, esztétikai hatásának minden időben leendő fenntartása a tulajdonostársak fontos érdeke. Ezért a ház falain, homlokzatán, tetőzetén, kapu bejáratán, kertjében a ház egységes képét rontó feliratot, táblát, hirdetményt, világító berendezést, stb. sem a tulajdonostársaknak, sem azok bérlőinek elhelyezni nem szabad. H) A közös tulajdonban maradó építményrészeket, felszereléseket, berendezéseket mindegyik tulajdonostárs a rendes gazda gondosságával, rendeltetésszerűen használhatja, a többi tulajdonostársat megillető használat sérelme nélkül. Egyik tulajdonostárs használati jogát sem lehet hozzájárulása nélkül elvenni, vagy korlátozni. A használatban azonban egyik tulajdonostárs sem lépheti túl az okszerű szükségesség mértékét, és a

6 saját céljára kizárólagos módon a közös használatra szolgáló részekből semmit el nem foglalhat. Tilos a közös tulajdonban maradó részekben állatot tartani. Nem megengedett az egyes tulajdonostársak külön tulajdonába kerülő társasházi egységekben, vagy kizárólagos használatba kerülő helyiségekben harci ebet, vagy más egyéb szokatlan és félelemkeltésre alkalmas állatot tartani. I) A jelen Alapító Okiratban a tulajdonostársra nézve megállapított jogokat és kötelezettségeket, amikor az illető tulajdonostárs illetősége telekkönyvileg haszonélvezettel van terhelve, vagy szerződés erejénél fogva harmadik személy rendelkezik az ingatlanilletőséggel, illetve a lakás birtokával, a törvényes szabály szerint a tulajdonost illető - használattal kapcsolatos - jogokat a használó, illetve haszonélvező gyakorolja, ezek a személyek kötelesek a kötelezettségeket is teljesíteni. J) A közösségben maradó építményrészekre, felszerelésekre és berendezésekre a társtulajdonosok együttesen kötnek épületbiztosítást tűzkár, elemi kár stb. ellen, míg a külön társasház tulajdoni illetőségeket az egyes tulajdonostársak biztosítják. K) Ha valamelyik biztosított épületrész, berendezési tárgy stb. megrongálódik, vagy elpusztul, helyreállításáról azonnal gondoskodni kell. Ha az elemi kár által elpusztult épület, épületrész vagy felszerelés helyreállításához szükséges költségeket a biztosító - miután ilyen kockázatra szerződés kötve nem volt - egyáltalán nem fedezi, vagy a biztosítási szerződés folytán csak részben köteles megtéríteni, akkor a közgyűlésnek kell egyhangúlag határozni a helyreállítás tekintetében. Ez esetben a tulajdonostársaknak kell a hiányzó összeget viselni, tulajdoni illetőségük arányában. Ugyanezen rendelkezések nyernek alkalmazást vis-major által előidézett károk helyreállítása esetén is. Ha ilyen határozat nem jön létre és a helyreállítás másként nem biztosítható, akkor a közgyűlésen a társasház tulajdon megszüntetése is kimondható az általános szabályok szerint. A közös tárgyak rendes használatából eredő elhasználódás vagy meghibásodással kapcsolatos felújítás, pótlás, illetve javítás költsége a tulajdonostársak közös terhe, míg a rendellenes használatból eredő rongálódás, elpusztulás következtében szükséges helyreállítás, illetve pótlás költsége azt a tulajdonostársat terheli, akinek családtagjai, bérlője, alkalmazottja, vagy olyan megbízottja okozta, akinek a tevékenységéért polgári jogilag felelős. L) A közös telek, közös építményrészek, felszerelések és egyéb közös berendezések, minden néven nevezendő közterheit - így különösen a társasház tulajdonában lévő vízóra és villanyóra által mért fogyasztás költségeit - úgyszintén a fenntartásukhoz /jó karban tartásukhoz/, vagy

7 helyreállításukhoz szükséges költségeket - a tulajdonostársak egymás közti jogviszonyukban, amennyiben jelen Alapító Okirat vagy közgyűlési határozat ettől eltérően nem rendelkezik, a társasház tulajdoni illetőségük arányában kötelesek viselni. M) A társasház tulajdonostársai a ház fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos költségeket tulajdoni illetőségük arányában kötelesek megfizetni. N) A társasház tulajdonközösség megszüntetés esetében bármelyik tulajdonostárs követelheti, hogy a közös kötelezettségek minden egyes tulajdonostárs tulajdoni hányada arányában a jelen Alapító Okiratban foglalt rendelkezések szerint kerüljenek megfizetésre, és ha valamelyik tulajdonostársnak a másik tulajdonostárssal szemben a tulajdonközösségen alapuló követelése van, a tulajdonostárs a tulajdonközösség megszüntetésekor követelheti, hogy követelése az adós tulajdoni hányadából elégíttessék ki. Ezek a követelések a tulajdonostársak külön jogutódai ellen is érvényesíthetők. O) A tulajdonostársak a jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Társasházi tv.-ben foglaltakat tartják magukra nézve kötelezőnek, figyelemmel a tulajdoni hányad szerinti szavazásra és egyéb kérdésekre is. IV. A közgyűlés: A közösség legfőbb döntést hozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. A közgyűlés határoz: a.) az Alapító Okirat módosításáról, b.) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, felújításáról, a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról, c.) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának elfogadásáról, d.) a közös költséghez való hozzájárulás befizetésével legalább fél éves hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának jelzálogjoggal való megterhelésének elrendeléséről a hátralék megfizetésének biztosítékaként, e.) a tulajdonostársak igénye esetén házirend megállapítása, f.) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, az egész ingatlan felújításához, az egész ingatlant érintő építkezésekben való döntéshozatal, g.) az egész ingatlan megterhelése kérdésében való döntés,

8 h.) a lakások nem lakás célú használata kérdésében való döntés, i.) a társasházközösség megszüntetése kérdésében való döntés. Bármelyik tulajdonostárs jogosult a közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kötelező, legkésőbb június 30-ig összehívni. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés pontos helyét, időpontját és a napirendi pontokat /éves elszámolás, költségvetés megállapítása stb./ Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. Ha a közgyűlés nem határozatképes, az újabb /megismételt/ közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 3 napnál későbbi, de legfeljebb 15 napon belül időpontban, az eredetivel azonos napirenddel meg kell tartani. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában - az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel is - kitűzhető. A megismételt közgyűlés a jelenlévők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes, ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni. A közgyűlésen a tulajdonostársakat, tulajdoni hányad szerint illeti meg a szavazati jog. Ha a társasházi törvény vagy a jelen Alapító Okirat másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés a határozatát a jelenlévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg. Ha a közgyűlés határozata jogszabály- vagy az Alapító Okirat rendelkezését sérti vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását, a határozat meghozatalától számított 60 napon belül. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti. Egyhangú határozat szükséges: - az Alapító Okirat módosításához, - a közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról való döntés tekintetében, - a társasházközösség megszüntetéséhez, - az egész ingatlan megterheléséhez szükséges döntéshozatal kérdésében, - az épület egységes arculatát, formáját megváltoztató építkezés tekintetében való döntés kérdésében,

9 - a lakások nem lakás célú használata tekintetében való döntés meghozatalához Alapításkor valamennyi ingatlan tulajdonosa az Önkormányzat, ezért mindaddig, amíg valamennyi lakás az Önkormányzat tulajdonában van a döntéseket írásban, alapítói határozattal hozza meg. Amint bármelyik lakás tulajdonjogában változás áll be és új tulajdonostárs lép be, akkor a fenti szabályok szerint a közgyűlés a döntéshozó. V. Egyéb rendelkezések: A társasháztulajdon megalapítását, illetve megszüntetését be kell jelenteni a Földhivatalnál. A társasház közösség az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel jön létre. Jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdések tekintetében a Társasházi tv. rendelkezései az irányadók, illetőleg a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó paragrafusai. Jelen Alapító Okirat hatálya kiterjed a társasházközösség mindenkori tagjaira, illetőleg jogutódaira. Szécsény, augusztus Ellenjegyzem: