A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

Átírás

1 A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP program, FSZH) II/III rész Primárius Bt A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg 1

2 A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban Készítette Koltai Dénes Szép Zsófia 2

3 Tartalomjegyzék 4. Területi struktúrák, oktatási, képzési kibocsátás Az országos foglalkoztatási tendenciák, a régiók szakképzési struktúrájának alakulása a statisztikai adatok alapján Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

4 4. Területi struktúrák, oktatási, képzési kibocsátás A fejezet elıször az országos, majd a területi jellemzıkrıl szól regionálisan, illetve megyék szerint. A táblázatokban is megjelenı témakörök a lakosság, a foglalkoztatottak iskolai végzettsége, a foglalkoztatottak struktúrája ágazatok szerint, az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül a képzések fıbb adatai, az iskolarendszerő és az iskolarendszeren kívüli statisztikák bemutatása. A fejezetek végén a térképek vizuálisan is bemutatnak néhány térségi jellemzıt Az országos foglalkoztatási tendenciák, a régiók szakképzési struktúrájának alakulása a statisztikai adatok alapján A éves népesség iskolai végzettsége között átlagban növekedett. ( táblázat) Ez azt jelenti, hogy csökkent a legfeljebb alapfokú végzettségőek aránya(2009-ben 29,4%), nıtt az érettségizettek aránya (2009-ben 30,8%), nıtt a felsıfokú végzettségőek aránya (2009-ben 16,3 %). A szakmunkás végzettségőek aránya nem változott jelentıs mértékben (2009-ben 23,5 %. A férfiaknál jellemzı a szakmunkás végzettségőek nagyobb aránya, a nıknél pedig a legfeljebb alapfokú, illetve az érettségivel rendelkezık és a felsıfokú végzettségőek aránya. A foglalkoztatottak iskolai végzettsége jelentısen magasabb mutatókat jelez. A legfeljebb alapfokú végzettségőek aránya 2009-ben 11,7 %, a szakmunkás végzettségőeké 30 %, a legfeljebb érettségivel rendelkezıké 34,3 % a felsıfokú végzettségőeké pedig 24 % volt. A foglalkoztatottak száma a gazdaság egészében között 3,1 %-kal csökkent. Ezen idıszakon belül azonban 2005 és 2008 között a foglalkoztatottak számának csökkenése csupán 0,9 % volt. Ez azt jelenti, hogy a 2008-tól begyőrőzı válság hatásai erıteljesebbé váltak. Az adatok szerint a válság kiterjedése az egyes régiókban eltérı módon jelent meg a foglalkoztatottság alakulásában. Míg között 3 régióban (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Dél-Alföld) nem következett be létszám csökkenés, addig között már csak a Közép-magyarországi régióra mondható el ugyanez. 4

5 33.) Foglalkoztatottak számának változása Régió Mezıgazdaság 2008/2005 Ipar 2008/2005 Szolgáltatás 2008/2005 Összesen Összesen 2009/2005 Közép- 80,2 98,1 101,9 100,6 100,0 Magyarország Nyugat- 74,9 103,6 99,5 99,8 96,0 Dunántúl Közép- 94,2 98,1 102,1 100,0 94,6 Dunántúl Dél-Dunántúl 83,0 94,7 96,6 94,9 95,5 Dél-Alföld 96,8 94,2 104,6 100,3 97,5 Észak- 93,5 98,5 98,0 98,0 94,8 Magyarország Észak-Alföld 94,6 102,4 98,0 99,2 94,5 Összesen 89,8 97,7 100,6 99,1 96,9 Forrás: KSH közvetlen adatszolgáltatás alapján saját számítás A változások eredményeként között módosult a foglalkoztatottak regionális szerkezete is. A szerkezeti változások nem tekinthetık különösebben jelentısnek. Ezt jelzi a koncentráció egyik mérıszámaként használt Herfindahl-Hirschman mutató csekély változása is, 2005=0,179 és 2009=0,184. ( A koncentráció ezen egyszerő mutatója a megoszlási viszonyszámok négyzetének összegébıl adódik. A mutató maximális értéke =1, ha az adott sokaság minden eleme egyetlen, az adott ismérv szerint megkülönböztethetı sokaságba tartozik. Esetünkben pl. minden foglalkoztatott egyetlen régióban dolgozna.) 34.) A foglalkoztatottak megoszlása régiók szerint Régió 2005 % 2009 % Közép-Magyarország 31,7 32,8 Nyugat-Dunántúl 10,9 10,8 Közép-Dunántúl 11,8 11,5 Dél-Dunántúl 9,1 8,9 Dél-Alföld 12,5 12,6 Észak-Magyarország 10,7 10,5 Észak-Alföld 13,3 12,9 Összesen 100,0 100,0 Herfindahl-Hirschman koncentrációs mutató 0,179 0,184 Forrás: KSH közvetlen adatszolgáltatás alapján saját számítás 5

6 Mint látható, a foglalkoztatottak számának régiók szerinti koncentrációja csak elenyészı mértékben változott. Ennek magyarázata az, hogy a hét régióból csupán Közép-Magyarország és Dél-Alföld súlya növekedett, ahol a válságból eredı foglalkoztatási hatások kevésbé voltak negatív hatásúak. Közép-Magyarországon a foglalkoztatottak száma gyakorlatilag nem változott szemben az egész országra jellemzı csökkenéssel, ami miatt a régió viszonylagos súlya megnıtt. Dél-Alföld aránynövekedésének magyarázata abban keresendı, hogy e régióban a foglalkoztatottak száma kevésbé csökkent, mint az országos átlag. A változások úgy ítélhetıek meg, hogy a válság terjedése az egyes régiókban nem egyenletesen ment végbe. A regionális foglalkoztatáspolitikai törekvéseknek ezt figyelembe kell venniük, a képzéspolitika eszközrendszerének kapcsán. Ebbıl következik, hogy a differenciálatlan módon figyelembe vett foglalkoztatáspolitikai eszközöknek nem sok esélyük lehet a nemzetgazdasági szempontból optimálisnak tekinthetı gazdasági, és így foglalkoztatási célok elérésére. E problémát még tovább bonyolítják a regionális szerkezet eltérı változásai mögött meghúzódó ágazati különbségek. Úgy ítélhetı meg, hogy a piaci mechanizmusok nem a regionális és az ágazati határok, valamint a mögöttük mőködı társadalmi, szociális (szociológiai) struktúrák mintáit követik. A gondot az okozza, hogy ezek a minták alapvetıen a piaci érdekrendszerek mentén alakulnak, amelyeket hosszútávon elsısorban az oktatás és képzés révén lehet társadalompolitikai szempontból befolyásolni. A befolyásolás irányainak meghatározásához azonban el kell dönteni, hogy milyen célokat akarunk követni, s ebben milyen szerepet kívánunk adni a regionális és ágazati törekvéseknek. Egyrészt igazodni kell a piac követelményeihez, másrészt figyelembe kell venni a szociális szempontokat is ben az aktív eszközökben több, mint 375,1 ezer, ebbıl munkaerıpiaci képzésben fı vett részt. A képzésben résztvevık létszáma 2005-tıl összességében növekedett.( táblázat) A munkaviszonyban nem állók képzésében az érintett létszám 2005-tıl fırıl fıre növekedett, míg a munkaviszonyban állók létszáma 4857-rıl 884 fıre csökkent. A szakképzési struktúra alakulásának elemzésére, elırejelzésére több féle struktúrában van lehetıség. A statisztika két fı csoportosítást tartalmaz, az egyik az ISCED kódrendszer, a másik a szakmacsoportos rendszer (csak az OKJ szintő képzéseket tartalmazza). Az ISCED tartalmazza a szintmeghatározást és az ISCED képzési területeket (Ez a rendszer minden 6

7 szintre, tehát a felsıoktatásra is kiterjed). Az elkészült regionális, RFKB anyagok alapján az látható, hogy többnyire a szakmacsoportos rendszert használják. A konkrét beiskolázási döntések (RFKB) természetesen nem csoportosításokban, hanem az egyes szakképesítések szerint történnek, sokszor akár kódjelzés nélkül. Az országos, a regionális, kép, a tendenciák, a nemzetközi összehasonlítás érdekében viszont az szükséges, hogy elemzések, összegzések történjenek, mégpedig az ISCED kódok szerint mindenképpen. Ez azért is fontos, hogy a statisztikai adatok, az RFKB döntések, az elırejelzések összehasonlíthatóak legyenek. Jelenleg ez a TISZK-ek esetében lehetséges, ami nem száz százalékos lefedettséget jelent, vagyis a statisztikával nem kompatibilis. A statisztikai adatokból országos és regionális tendenciákat mutató táblázatokat készítettünk mind ISCED, mind szakmacsoportokra vetítve, ezen belül az összes OKJ képzésben résztvevıre, illetve a sikeres vizsgázók tekintetében is. ( táblázat) A statisztika az ISCED kódon belül a szintkódokat nem tartalmazza, csak a képzési területeket. Az iskolarendszerő szakképzésben növekvı a létszám a humán, kismértékben az építészeti, a faipari, a közlekedési, a közgazdasági, és a vendéglátás, idegenforgalmi szakmák területén. A legnagyobb létszámú szakmák a vendéglátás, idegenforgalom, a kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, építészet, gépészet. A vizsganyilvántartás adatai ( táblázat) nem egyeznek a közoktatás statisztikai adataival, ami azzal magyarázható, hogy a vizsgázók köre a vizsgák idıpontjai szerint eltér, valamint, hogy a vizsganyilvántartás adatai még nem teljesek. Szembetőnı, hogy a felnıttképzésben résztvevık közül sikeresen vizsgázottak létszáma összesen több, mint kétszerese az iskolarendszerbıl kikerülı sikeresen vizsgázókénak. Szembetőnı az is, hogy az iskolarendszerben ajánlott képzések növelése éppen azokban a szakmákban a legnagyobb, ahol a felnıttképzési létszámok a dominánsak, illetve ahol összességében is nagyok a foglalkoztatotti, illetve a képzési létszámok. A szakmai vizsgát tett tanulók szempontjából a legnagyobb létszám a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció, a gépészet, a vendéglátás, idegenforgalom. Más létszámokat mutat, ha a vizsganyilvántartás adatait nézzük. Itt összehasonlítjuk az iskolarendszeren kívül tanulók és az iskolarendszerben tanulók adatait. 7

8 A vizsganyilvántartás szerint az iskolarendszeren kívüli képzés után 2009-ben an tettek OKJ vizsgát. A legnagyobb létszámok az egyéb szolgáltatások, a kereskedelemmarketing, a közgazdaság, az építészet és a gépészet szakmacsoportban vannak. A vizsganyilvántartás szerint 2009-ben a sikeresen vizsgázók száma OKJ szakmákban fı volt, fele annyi, mint a felnıttképzésben. A tervezésnél, beiskolázásnál a felnıttképzési kibocsátást ugyanúgy figyelembe kell venni, mint az iskolarendszerőt. Ezt igazolják a következı táblázatok is. A továbbiakban ( táblázat) a kamarai ajánlásokat hasonlítottuk össze a támogatott és a kiemelten támogatott szakmákban vizsgázottak létszámaival. A táblázatokban az adott szakmacsoportban a támogatott, illetve a kiemelten támogatott szakmákban a sikeresen vizsgázók létszámait osztottuk az összes vizsgázóval. Ezt a mutatót nevezzük koherencia mutatónak. A mutató minél nagyobb, annál nagyobb a koherencia a vizsgák és a kamarai ajánlás között. Lényegében módszer szempontjából mutatjuk be az eredményeket, figyelmen kívül hagyva a felmérés és a statisztikák hibáit. Ami az eredményekben figyelmet érdemel, az az, hogy a koherencia mutató országosan és régiónként is az iskolarendszerben nagyobb, mint az iskolarendszeren kívül. Ez azt jelenti, hogy az iskolarendszer jobban követi a munkaerıpiaci igényeket, mint az iskolarendszeren kívüli képzés. Vannak olyan koherencia mutatók, amelyek 0-k, vagy ahhoz közeliek, és vannak, amelyek 100 %-ot mutatnak. A szektorokban foglalkoztatottak és a képzésben résztvevık arányai ma már megközelítıleg hasonlóak. A rendszerváltás után sokáig a képzés strukturális átalakítása jelentette az egyik fı problémát, mára azonban az országos arányokkal nincs különösebb gond. Az ágazati és a képzési struktúra összehasonlítása nem igazán releváns, mert minden ágazatban majdnem mindenféle foglalkozás elıfordulhat, de összességében használható mutatószámokat láthatunk. 35.) Foglalkoztatottak és képzésben résztvevık ágazatonként (fı) Foglalkoztatottak száma évben Képzésben résztvevık száma 2008/2009 tanévben Mezıgazdaság Ipar, építıipar Szolgáltatás Összesen

9 36.) Foglalkoztatottak és képzésben résztvevık ágazatonként (%) Mezıgazdaság Ipar, építıipar Szolgáltatás Összesen Foglalkoztatottak aránya évben 4,5 % 32,1% 63,4% 100% Képzésben résztvevık aránya 2008/2009 tanévben 4,4% 35,8% 59,7% 100% Forrás: KSH Stadat táblák, Közoktatási statisztika 2008/2009 A szakképzésben végzettek létszáma a statisztika szerint a szakképzı iskolákban összesen fı volt a 2008/2009 tanévben. (Ez az összes foglalkoztatotti létszámnak mindössze 1,4 %- a). A vizsganyilvántartás szerint az iskolarendszerben tanultak közül 2008-ban sikeresen vizsgázottak létszáma A felsıoktatásban végzettek létszáma fı volt. A gimnáziumi képzés alapvetıen a továbbtanulásra készít fel, de azt is feltételezzük, hogy a gimnáziumot befejezık egy része nem tanul tovább, bekerül a foglalkoztatottak körébe, vagy inaktív lesz, vagy álláskeresı. A szakképzı iskolákban végzettek és a felsıoktatásban végzettek egy része szintén inaktív vagy álláskeresı lesz. A felnıttképzésben 2008-ban sikeres OKJ szakmai vizsgát tettek száma fı. Egy részüket mindenképpen hozzá kell adni az iskolai végzettek létszámaihoz, hiszen mindenképpen növelik az új munkaerı kínálatot. Akárhogyan is számoljuk a képzésbıl kikerülıket, a pótlási szükséglet számítással összevetve a kibocsátás jóval több, (legalább másfélszerese ) mint a pótlási szükséglet. Ezért lenne szükséges sokkal részletesebb számítás és a szakmánkénti vagy legalább szakmacsoportonkénti számítás stb. A probléma oka az is lehet, hogy a kamarai felmérés szerint - végzettek több mint fele nem a szerzett szakmájában helyezkedik el. Ezt a problémát pályakövetési rendszer részletes elemzésével lehetne feltárni. 9

10 37.) éves lakosság iskolai végzettség szerint ( ) Együtt Év Legfeljebb alapfokú Együtt Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen Legfeljebb alapfokú Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen 2005 Magyarország ,6% 23,3% 29,1% 14,0% 100,0% 2006 Magyarország ,3% 23,5% 29,7% 14,5% 100,0% 2007 Magyarország ,1% 23,9% 30,1% 14,9% 100,0% 2008 Magyarország ,4% 23,6% 30,2% 15,8% 100,0% 2009 Magyarország ,4% 23,5% 30,8% 16,3% 100,0% 38.) éves lakosság iskolai végzettség szerint ( ) - FÉRFIAK Férfiak Év Legfeljebb alapfokú Férfiak Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen Legfeljebb alapfokú Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen 2005 Magyarország ,8% 31,6% 25,1% 13,5% 100,0% 2006 Magyarország ,7% 31,7% 25,7% 13,9% 100,0% 2007 Magyarország ,7% 31,9% 26,4% 14,0% 100,0% 2008 Magyarország ,2% 31,4% 26,8% 14,6% 100,0% 2009 Magyarország ,2% 31,3% 27,5% 14,9% 100,0% 10

11 39.) éves lakosság iskolai végzettség szerint ( ) - NİK Nık Év Megye Legfeljebb alapfokú Nık Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen Legfeljebb alapfokú Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen 2005 Magyarország ,1% 15,7% 32,8% 14,4% 100,0% 2006 Magyarország ,5% 16,0% 33,3% 15,2% 100,0% 2007 Magyarország ,2% 16,5% 33,6% 15,7% 100,0% 2008 Magyarország ,4% 16,4% 33,4% 16,8% 100,0% 2009 Magyarország ,3% 16,3% 33,8% 17,6% 100,0% Forrás: KSH külön kérésre küldött táblázatok 40.) éves foglalkoztatottak iskolai végzettség szerint ( ) Év Együtt Legfeljebb alapfokú Együtt Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen Legfeljebb alapfokú Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen ,1% 31,4% 33,3% 21,2% 100,0% ,2% 31,6% 33,7% 21,4% 100,0% ,6% 31,8% 33,9% 21,6% 100,0% ,5% 30,7% 33,7% 23,1% 100,0% ,7% 30,0% 34,3% 24,0% 100,0% 11

12 41.) éves foglalkoztatottak iskolai végzettség szerint ( ) - FÉRFIAK Év Férfiak Legfeljebb alapfokú Férfiak Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen Legfeljebb alapfokú Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen ,0% 40,8% 27,7% 18,5% 100,0% ,3% 40,8% 28,3% 18,5% 100,0% ,8% 40,7% 28,7% 18,7% 100,0% ,8% 39,4% 29,0% 19,8% 100,0% ,9% 38,6% 30,1% 20,3% 100,0% 42.) éves foglalkoztatottak iskolai végzettség szerint ( ) - NİK Év Nık Legfeljebb alapfokú Nık Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen Legfeljebb alapfokú Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen ,4% 20,2% 40,0% 24,4% 100,0% ,3% 20,7% 40,1% 24,9% 100,0% ,5% 21,2% 40,1% 25,1% 100,0% ,3% 20,3% 39,3% 27,1% 100,0% ,5% 19,9% 39,2% 28,4% 100,0% Forrás: KSH külön kérésre küldött táblázatok 12

13 43.) A fıbb aktív eszközökben résztvevık érintett létszámának kor szerinti megoszlása (%) Munkaviszonyban nem állók képzése (Országos, férfiak és nık együttesen) Korcsoport év alatt 10 9,4 16,7 8,1 5, ,2 23,8 43,7 26,9 27,3 25 év alatt összesen 33,3 33,2 60, ,8 51, , ,5 7,5 7,3 7 7,7 50 év felett 6,4 7,6 8,3 9,7 9,2 Összesen Forrás: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködésének éves elemzései FSZH 44.) A fıbb aktív eszközökben résztvevık érintett létszámának iskolai végzettség szerinti megoszlása Munkaviszonyban nem állók képzése (Országos, férfiak és nık együttesen) Iskolai végzettség általánosnál kevesebb 1,9 1,1 1,2 2,1 6,6 Általános iskola 24,6 23,9 22,2 28,1 23,1 Ált. vagy kevesebb összesen 26, ,4 30,3 29,7 Szakmunkásképzı, szakiskola 24,7 25,9 23,2 21,9 21,1 Szakközépiskola, technikum 24,8 24,9 24,1 22,6 24,3 Gimnázium 15,4 15,7 15,7 15,9 16,2 Fıiskola, egyetem 8,5 8,5 9,1 9,4 8,3 Összesen Forrás: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködésének éves elemzései FSZH 45.) A fıbb aktív eszközökben résztvevık érintett létszámának kor szerinti megoszlása (%) Munkaviszonyban nem állók képzése (Országos, NİK) Korcsoport év alatt 7,6 7,1 21 5,8 4, ,5 21,1 55,2 23, év alatt összesen 28,1 28,1 76,2 29,4 27, ,8 56,6 8,1 53,1 53, ,3 8,2 7,8 8 9,1 50 év felett 5,8 7,1 7,8 9,5 10,3 Összesen Forrás: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködésének éves elemzései FSZH 13

14 46.) A fıbb aktív eszközökben résztvevık érintett létszámának iskolai végzettség szerinti megoszlása Munkaviszonyban nem állók képzése (Országos, NİK) Iskolai végzettség általánosnál kevesebb 1,3 0,8 0,9 1,8 4,6 Általános iskola 19,4 18,4 18,5 21,8 20 Ált. vagy kevesebb összesen 20,7 19,2 19,4 23,7 24,7 Szakmunkásképzı, szakiskola 20,6 21,3 19,3 17,3 17 Szakközépiskola, technikum 28 28,2 27,1 25,6 25,8 Gimnázium 20 20,3 20,8 20,3 20,8 Fıiskola, egyetem 10, ,8 13,2 11,1 Összesen Forrás: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködésének éves elemzései FSZH 47.) A fıbb aktív eszközökben résztvevık érintett létszámának kor szerinti megoszlása (%) Munkaviszonyban nem állók képzése (Országos, FÉRFIAK) Korcsoport év alatt 13,4 12, ,6 7, ,8 27,2 28,5 30,7 31,9 25 év alatt összesen 40,1 39,5 39,5 41,3 39, ,1 45, , ,5 6,6 6,6 5,9 6,2 50 év felett 7,2 8,2 8,9 9,8 8,1 Összesen Forrás: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködésének éves elemzései FSZH 48.) A fıbb aktív eszközökben résztvevık érintett létszámának iskolai végzettség szerinti megoszlása Munkaviszonyban nem állók képzése (Országos, FÉRFIAK) Iskolai végzettség általánosnál kevesebb 2,7 1,4 1,9 2,5 8,8 Általános iskola 31,6 30,9 30,3 35,2 26,4 Ált. vagy kevesebb összesen 34,3 32,3 32,2 37,7 35,1 Szakmunkásképzı, szakiskola 30,2 31,6 29,4 27,1 25,5 Szakközépiskola, technikum 20,5 20,8 21,9 19,2 22,6 Gimnázium 9,3 9,9 11,1 10,9 11,2 Fıiskola, egyetem 5,7 5,4 5,4 5,2 5,1 Összesen Forrás: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködésének éves elemzései FSZH 14

15 49.) Az aktív programokban résztvevık érintett létszáma területenként (fı) Munkaviszonyban nem állók képzése Régió/ Közép-Magyarország Central Hungary Budapest Pest Közép-Dunántúl Central Transdanubia Fejér Komárom-E Veszprém Nyugat-Dunántúl Western Transdanubia Gyır-M.-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Southern Transdanubia Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Northern Hungary Borsod-A.-Z Heves Nógrád Észak-Alföld Northern Great Plain Hajdú-Bihar Jász-Nk.-Szolnok Szabolcs-Sz.-B Dél-Alföld Southern Great Plain Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen Forrás: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködésének éves elemzései FSZH 15

16 50.) Az aktív programokban résztvevık érintett létszáma területenként (fı) Munkaviszonyban állók képzése Régió/ Közép-Magyarország Central Hungary Budapest Pest Közép-Dunántúl Central Transdanubia Fejér Komárom-E Veszprém Nyugat-Dunántúl Western Transdanubia Gyır-M.-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Southern Transdanubia Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Northern Hungary Borsod-A.-Z Heves Nógrád Észak-Alföld Northern Great Plain Hajdú-Bihar Jász-Nk.-Szolnok Szabolcs-Sz.-B Dél-Alföld Southern Great Plain Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen Forrás: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködésének éves elemzései FSZH 16

17 51.) Az aktív programokban résztvevı pályakezdık érintett létszáma területenként (fı) Munkaviszonyban nem állók képzése Régió/ Közép-Magyarország Central Hungary Budapest Pest Közép-Dunántúl Central Transdanubia Fejér Komárom-E Veszprém Nyugat-Dunántúl Western Transdanubia Gyır-M.-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Southern Transdanubia Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Northern Hungary Borsod-A.-Z Heves Nógrád Észak-Alföld Northern Great Plain Hajdú-Bihar Jász-Nk.-Szolnok Szabolcs-Sz.-B Dél-Alföld Southern Great Plain Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen Forrás: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködésének éves elemzései FSZH 17

18 52.) Szakképzésben részesülı tanulók ISCED kód szerint (országos összesen) ISCED kód szerint 2005/ / / / /2010 Oktatás 141 Tanítás és képzés Humán tudományok és mővészetek Képzımővészet Zene- és elıadómővészetek Audiovizuális módszerek és médiatermékek Formatervezés Kézmőves készségek Társadalomtudomány, üzleti tudomány, jog Újságírás és riportkészítés Nagy- és kiskereskedelem Marketing és reklám Pénzügy, bank, biztosítás Könyvelés, adóügy Management és igazgatás Titkári és irodai munka Munkahelyi ismeretek Természettudományok, matematika, számítástechnika Fizikai tudományok Matematika és statisztika Számítástechnika Számítógép használata Mőszaki tudományok, gépgyártás és építıipar Általános mőszaki (mérnöki) képzés Mechanika és fémmunka Elektromosság és energia Elektronika és automatizálás Vegyészet és feldolgozás Gépjármővek, hajók, légi jármővek ipara Élelmiszer feldolgozás Textil, ruházat, lábbeli, bır -gyártás és feldolg. 543 Fa, papír, mőanyag, üveg gyártás és feldolg Bányászat és kitermelés Építészet és várostervezés Építıipar és építımérnöki munka Mezıgazdaság és állatorvos tudomány Növénytermesztés és állattenyésztés Kertmővelés Erdészet Halgazdálkodás Vadgazdálkodás Egészségügy és népjólét Egészségügy

19 722 Orvosi szolgáltatások Ápolás Fogorvoslástan Orvosi diagnosztikai és kezelési tech Terápia és rehabilitáció Gyermekápolási és ifjúsági szolg.-ok Szociális munka és szolgáltatások Szolgáltatások Személyi szolgáltatások Szálloda, étterem, vendéglátás Utazás, turizmus, szabadidı Sportok Háztartási szolgáltatások Haj- és szépségápolási szolgáltatások Szállítási szolgáltatások Környezetvédelem Környezetvédelmi technológiák Természeti kornezet és élıvilág Kommunális és közegészségügyi szolgáltatások 861 Vagyon- és személyvédelem Foglalkozáseü. és munkabiztonság Hadsereg Összesen Forrás: KSH, Oktatás Statisztikai évkönyvek 19

20 53.) Szakképzésben részesülı tanulók száma OKJ szakmacsoport szerint (országos összesen) 2005/ / / / / Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció 5 Gépészet Elektrotechnika, elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyőipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18 Vendéglátás, idegenforgalom Egyéb szolgáltatások Mezıgazdaság Élelmiszeripar Összesen Forrás: KSH, Oktatás Statisztikai évkönyvek 20

21 54.) Szakmai vizsgát tett tanulók ISCED kód szerint (Országos összesen) 2005/ / / / /2010 Oktatás 141 Tanítás és képzés Humán tudományok és mővészetek Képzımővészet Zene- és elıadómővészetek Audiovizuális módszerek és médiatermékek Formatervezés Kézmőves készségek Társadalomtudomány, üzleti tudomány, jog Újságírás és riportkészítés Nagy- és kiskereskedelem Marketing és reklám Pénzügy, bank, biztosítás Könyvelés, adóügy Management és igazgatás Titkári és irodai munka Munkahelyi ismeretek Természettudományok, matematika, számítástechnika Fizikai tudományok Matematika és statisztika Számítástechnika Számítógép használata Mőszaki tudományok, gépgyártás és építıipar Általános mőszaki (mérnöki) képzés Mechanika és fémmunka Elektromosság és energia Elektronika és automatizálás Vegyészet és feldolgozás Gépjármővek, hajók, légi jármővek ipara Élelmiszer feldolgozás Textil, ruházat, lábbeli, bır -gyártás és feldolg Fa, papír, mőanyag, üveg gyártás és feldolg Bányászat és kitermelés Építészet és várostervezés Építıipar és építımérnöki munka Mezıgazdaság és állatorvos tudomány Növénytermesztés és állattenyésztés

22 622 Kertmővelés Erdészet Halgazdálkodás Vadgazdálkodás Egészségügy és népjólét Egészségügy Orvosi szolgáltatások Ápolás Fogorvoslástan Orvosi diagnosztikai és kezelési tech Terápia és rehabilitáció Gyermekápolási és ifjúsági szolg.-ok Szociális munka és szolgáltatások Szolgáltatások Személyi szolgáltaások (ált. programok) Szálloda, étterem, vendéglátás Utazás, turizmus, szabadidı Sportok Háztartási szolgáltatások Haj- és szépségápolási szolgáltatások Szállítási szolgáltatások Környezetvédelem Környezetvédelmi technológiák Természeti kornezet és élıvilág Kommunális és közegészségügyi szolgáltatások Vagyon- és személyvédelem Foglalkozáseü. és munkabiztonság Hadsereg Összesen Forrás: KSH, Oktatás Statisztikai évkönyvek 22

23 55.) Szakmai vizsgát tett tanulók OKJ szakmacsoportok szerint (országos összesen) 2005/ / / / / Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció 5 Gépészet Elektrotechnika, elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyőipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18 Vendéglátás, idegenforgalom Egyéb szolgáltatások Mezıgazdaság Élelmiszeripar Összesen Forrás: KSH, Oktatás Statisztikai évkönyvek 23

24 56.) Iskolarendszerő és iskolarendszeren kívüli képzések adatai szakmacsoportonként Szakmacsoport 2008/2009 Oktatás statisztika Tendencia Összesen iskolarendszerő Vizsganyilvántartás Egészségügy 2894 Ingadozó Szociális szolgáltatások 1211 Növekvı Oktatás 1176 Növekvı Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció 2147 Növekvı Gépészet 6259 Ingadozó Elektrotechnikaelektronika 2546 csökkenı Informatika 4421 Csökkenı Vegyipar 256 Ingadozó Építészet 3120 Ingadozó Könnyőipar 1305 Csökkenı Faipar 1845 Ingadozó Nyomdaipar 144 Ingadozó Közlekedés 579 Ingadozó Környezetvédelemvízgazdálkodás 704 Ingadozó Közgazdaság 3257 Növekvı Ügyvitel 1489 Csökkenı Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 8711 csökkenı Vendéglátásidegenforgalom 4981 Csökkenı Egyéb szolgáltatások 3686 Ingadozó Mezıgazdaság 3126 Ingadozó Élelmiszeripar 1417 ingadozó Összesen Forrás: KSH, Oktatás Statisztikai évkönyv, vizsganyilvántartás NSZFI, RFKB javaslatok Összesen felnıttképzés Vizsganyilvántartás

25 57.) Sikeresen vizsgázottak száma az iskolarendszeren kívüli képzésben régiónként és szakmacsoportonként (2008) Szakmacsoport Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Észak- Magyarország Összesen 1. Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyőipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem- vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Egyéb szolgáltatások Mezıgazdaság Élelmiszeripar Összesen Forrás: Vizsganyilvántartás NSZFI 25

26 58.) Sikeresen vizsgázottak száma az iskolarendszerő képzésben régiónként és szakmacsoportonként (2008) Szakmacsoport Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép- Nyugat- Észak-Alföld Észak- Összesen Magyarország Dunántúl Magyarország 1. Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnikaelektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyőipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelemvízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátásidegenforgalom Egyéb szolgáltatások Mezıgazdaság Élelmiszeripar Összesen Forrás: Vizsganyilvántartás NSZFI 26

27 59.) Sikeresen vizsgázottak száma az iskolarendszeren kívüli képzésben régiónként és szakmacsoportonként (2009) Szakmacsoport Dél- Dél- Közép- Közép- Nyugat- Észak- Észak- Összesen Alföld Dunántúl Dunántúl Magyarország Dunántúl Alföld Magyarország 1. Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyőipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem- vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Egyéb szolgáltatások Mezıgazdaság Élelmiszeripar Összesen Forrás: Vizsganyilvántartás NSZFI 27

28 60.) Sikeresen vizsgázottak száma az iskolarendszerő képzésben régiónként és szakmacsoportonként (2009) Szakmacsoport Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Észak- Alföld Észak- Magyarország Összesen 1. Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyőipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem- vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Egyéb szolgáltatások Mezıgazdaság Élelmiszeripar Összesen Forrás: Vizsganyilvántartás NSZFI 28

29 61.) Iskolarendszeren kívüli képzésben vizsgázottak száma szakmacsoportonként (Országos összesen) Sikeresen vizsgázók száma a támogatott szakképesítésekben Sikeresen vizsgázók száma a kiemelten támogatott szakképesítésekben Sikeresen vizsgázók száma a támogatott + kiemelten támogatott szakképesítésekben összesen Sikeresen vizsgázók száma az összes szakképesítésben a szakmacsoportban 1 Egészségügy ,68% 2 Szociális szolgáltatások 393,5 355, ,85% 3 Oktatás ,62% 4 Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció ,12% 5 Gépészet ,06% 6 Elektrotechnika, elektronika ,10% 7 Informatika 1420,5 2, ,25% 8 Vegyipar ,87% 9 Építészet ,28% 10 Könnyőipar ,23% 11 Faipar ,00% 12 Nyomdaipar ,00% 13 Közlekedés ,66% 14 Környezetvédelem ,54% 15 Közgazdaság ,19% 16 Ügyvitel ,26% 17 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció ,17% 18 Vendéglátás, idegenforgalom ,55% 19 Egyéb szolgáltatások ,98% 20 Mezıgazdaság 1442,5 1816, ,45% 21 Élelmiszeripar ,25% Összesen 19409, , ,60% Forrás: Vizsganyilvántartás NSZFI Támogatott + Kiemelten támogatott szakképesítések összes sikeres vizsgázója / sikeres vizsgázók az összes szakképesítésben 29

30 62.) Iskolarendszerő képzésben vizsgázottak száma szakmacsoportonként (Országos összesen) Sikeresen vizsgázók száma a támogatott szakképesítésekben Sikeresen vizsgázók száma a kiemelten támogatott szakképesítésekben Sikeresen vizsgázók száma a támogatott + kiemelten támogatott szakképesítésekben összesen Sikeresen vizsgázók száma az összes szakképesítésben a szakmacsoportban 1 Egészségügy ,72% 2 Szociális szolgáltatások ,93% 3 Oktatás ,73% 4 Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció ,27% 5 Gépészet ,56% 6 Elektrotechnika, elektronika ,34% 7 Informatika 1792,5 51, ,96% 8 Vegyipar ,29% 9 Építészet ,30% 10 Könnyőipar 674,5 27, ,23% 11 Faipar ,89% 12 Nyomdaipar ,10% 13 Közlekedés 2137,5 1034, ,80% 14 Környezetvédelem 231,5 29, ,30% 15 Közgazdaság ,41% 16 Ügyvitel ,76% 17 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció ,93% 18 Vendéglátás, idegenforgalom ,15% 19 Egyéb szolgáltatások ,36% 20 Mezıgazdaság 821,5 231, ,07% 21 Élelmiszeripar ,49% Összesen 20502,5 9132, ,18% Forrás: Vizsganyilvántartás NSZFI Támogatott + Kiemelten támogatott szakképesítések összes sikeres vizsgázója / sikeres vizsgázók az összes szakképesítésben 30

31 63.) Összes vizsgázottak száma szakmacsoportonként (Országos összesen)) Sikeresen vizsgázók száma a támogatott szakképesítésekben Sikeresen vizsgázók száma a kiemelten támogatott szakképesítésekben Sikeresen vizsgázók száma a támogatott + kiemelten támogatott szakképesítésekben összesen Sikeresen vizsgázók száma az összes szakképesítésben a szakmacsoportban 1 Egészségügy ,65% 2 Szociális szolgáltatások 1139,5 701, ,84% 3 Oktatás ,34% 4 Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció ,73% 5 Gépészet ,95% 6 Elektrotechnika, elektronika ,15% 7 Informatika ,82% 8 Vegyipar ,83% 9 Építészet ,87% 10 Könnyőipar 928,5 27, ,40% 11 Faipar ,09% 12 Nyomdaipar ,24% 13 Közlekedés 2277,5 1077, ,32% 14 Környezetvédelem 251,5 29, ,73% 15 Közgazdaság ,22% 16 Ügyvitel ,66% 17 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció ,55% 18 Vendéglátás, idegenforgalom ,96% 19 Egyéb szolgáltatások ,40% 20 Mezıgazdaság ,84% 21 Élelmiszeripar ,79% Összesen ,94% Forrás: Vizsganyilvántartás NSZFI Támogatott + Kiemelten támogatott szakképesítések összes sikeres vizsgázója / sikeres vizsgázók az összes szakképesítésben 31

32 FİBB JELLEMZİK REGIONÁLIS SZINTEN 12. ábra Nyilvántartott álláskeresık aránya, regionális szinten december 13. ábra Nık részaránya a nyilvántartott álláskeresıkbıl, regionális szinten december 32

33 14. ábra 180 napon túl munka nélkül lévık aránya a nyilvántartott álláskeresık körében, regionális szinten december 15. ábra A legfeljebb általános iskolai végzettségőek aránya a nyilvántartott álláskeresık körében, regionális szinten december 33

34 16. ábra Pályakezdık részaránya a nyilvántartott álláskeresıkbıl, regionális szinten december 34

35 FİBB JELLEMZİK MEGYEI SZINTEN 17. ábra Nyilvántartott álláskeresık aránya, i szinten december 18. ábra Nık részaránya a nyilvántartott álláskeresıkbıl, i szinten december 35

36 19. ábra 180 napon túl munka nélkül lévık aránya a nyilvántartott álláskeresık körében, i szinten december 20. ábra A legfeljebb általános iskolai végzettségőek aránya a nyilvántartott álláskeresık körében, i szinten december 36

37 21. ábra Pályakezdık részaránya a nyilvántartott álláskeresıkbıl, i szinten december FİBB JELLEMZİK KISTÉRSÉGI SZINTEN 22. ábra Nyilvántartott álláskeresık aránya, kistérségi szinten december 37

38 23. ábra Nık részaránya a nyilvántartott álláskeresıkbıl, kistérségi szinten december 24. ábra 180 napon túl munka nélkül lévık aránya a nyilvántartott álláskeresık körében, kistérségi szinten december 38

39 25. ábra A legfeljebb általános iskolai végzettségőek aránya a nyilvántartott álláskeresık körében, kistérségi szinten december 26. ábra Pályakezdık részaránya a nyilvántartott álláskeresıkbıl, kistérségi szinten december 39

40 4.2. Közép- Magyarország Közép-Magyarországon a lakosság iskolai végzettsége meghaladja az országos átlagot. A éves népesség 22,1 %-a legfeljebb alapfokú végzettségő, a legfeljebb szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık aránya viszonylag alacsonyabb, 17,5 %, a legfeljebb érettségivel rendelkezık aránya 35,8 %, a felsıfokú végzettségőek aránya 24,6 % volt 2009-ben. ( táblázat) A foglalkoztatottak iskolai végzettsége itt is magasabb, a legfeljebb alapfokú végzettségőek aránya mindössze 9 %, a legfeljebb szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık aránya viszonylag 21,2 %, a legfeljebb érettségivel rendelkezık aránya 37,3 %, a felsıfokú végzettségőek aránya 32,5 % volt 2009-ben.( táblázat) Közép-Magyarország foglalkoztatási összetétele tér el legjobban az országos átlagtól, ami sajátos helyzetébıl fakad. A régióban dolgozik a foglalkoztatottak 32,14 %-a, ami nagyobb mint a lakossági arány (22,2% ). Szektorok szerint a legalacsonyabb a mezıgazdaság részesedése, 1,1 %. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak létszáma és aránya fokozatosan csökken, részben a korszerőbb technológiák alacsonyabb létszámú munkaerıigénye folytán. Az iparban foglalkoztatottak száma és aránya a rendszerváltás után sokáig folyamatosan csökkent, az utóbbi 3-4 évben ingadozik, 2008-ban 23,7 % volt. A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya 75,2 %, az országos arány fölött van, s ez az arány a rendszerváltás óta folyamatosan növekszik. Területi szinten kevésbé érvényes az az összefüggés, hogy ahol magasabb az egy fıre jutó GDP, ott magasabb a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya. Nemzetközi összehasonlításban kimutatható korreláció a fejlettség és a foglalkoztatotti struktúra között. Magyarországon igen alacsony a foglalkoztatottság, magas az inaktivitás, ezért területi szinten az összefüggések eltérı paraméterekkel magyarázhatóak. Közép-Magyarországon az egy fıre jutó GDP 2008-ban 4387 ezer Ft, országosan ezer Ft volt. A foglalkoztatottak létszáma Közép-Magyarországon között gyakorlatilag nem változott 1. Ezen idı alatt azonban ez úgy ment végbe, hogy a közötti növekedést 1 Megj. : A TEÁOR 2008-tól változott. Ezért a KSH táblázatai a és a es táblázatokat bocsátották rendelkezésünkre területi, illetve ágazati bontásban. 40

41 csökkenés váltotta fel. A gazdasági ágazatok szempontjából kiemelhetı a mezıgazdaság, amelynek létszáma folyamata csökken és a régión belüli aránya is kisebb lett (2009-ben 1 %). Ennek kb. 1/5-e esik Budapestre. Az ipari jellegő ágazatokban dolgozók létszáma és súlya is csökkent. Az építıiparban egészében csökkenés következett be, de között az ágazat létszáma alapvetıen Budapestnek köszönhetıen nıtt. A feldolgozóiparba sorolt ágazatok egészének aránya a foglalkoztatottakon belül csökkent. A foglalkoztatottak legnagyobb hányadát (csaknem felét kitevı piaci szolgáltatások szektorának létszáma és régión belüli súlya között egyértelmően növekedett, ben viszont kismértékben csökkent. A közösségi szolgáltatások területén dolgozók súlya a régión belül csökkent. A foglalkoztatottak területi megoszlása a Közép-magyarországi régión belül közötti idıszakban egészében nagyfokú stabilitást mutat. Ezek szerint a régióban foglalkoztatottak kb. 60 %-a Budapesten, mintegy 40 %-a Pest megyében dolgozott. Közelebbrıl tekintve azonban az is látható, hogy Budapest súlya némileg csökkent. Az adatokból az is látható, hogy a szolgáltató ágazatokban foglalkoztatottak nagyobb hányada Budapesten dolgozik. Igaznak látszik ez akkor is, ha a piaci jellegő és a közszolgáltatásokat külön-külön tekintjük. A munkaerı-piaci képzésekben résztvevık létszáma az elmúlt öt évben összességében nıtt, ezen belül a munkaviszonyban állók képzésének érintett létszáma 3558 fı volt 2009-ben, a munkaviszonyban állók képzési létszáma viszont csökkent. ( táblázat) A pótlási szükséglet egyik fontos összetevıje az ifjúsági munkaerıforrás, vagyis az iskolarendszerben tanulók és végzettek létszámai. ( táblázat) Közép-Magyarországon tanul szakképzési évfolyamon a tanulók 25,9 %-a. Négy év alatt 4332 fıvel csökkent a szakképzésben résztvevık létszáma. A legnagyobb létszámban a vendéglátás, idegen forgalom, mővészet, közmővelıdés, kommunikáció szerepel. Növekvı a létszám a humán területen, a számítástechnika területén, egyes ipari ágakban, szolgáltatási ágakban minimális mértékben. Jelentıs a csökkenés pl. a számítógép használata szakmákban. Ez arra utal, hogy e terület már az általános mőveltség része, jelentıs részben már a közismerethez tartozik. 41