PoloniaPress hírcsokor július

Átírás

1 PoloniaPress hírcsokor július Rovatcím: Lengyelország és az EU Duda: áttörés jellegű döntések a varsói NATO-csúcson július Andrzej Duda köztársasági elnök az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) július 8-9-én Varsóban megtartott csúcsértekezletét követő sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint azt az értékelést adta, hogy rendkívül fontos, egyesek szerint egyenesen áttörés jellegű döntések születtek, mindenekelőtt a NATO keleti szárnya megerősítését illetően. Elmondta: a döntések összhangban vannak azzal a nyilatkozattal, amely tavaly novemberben, Bukarestben a kilenc kelet-közép-európai államfő részvételével megtartott regionális találkozón látott napvilágot. A NATO-csúcson elfogadott, Varsói Nyilatkozat a Transzatlanti Biztonságról című dokumentum felhívja a figyelmet korunk biztonsági kihívásaira, így a terrorizmus terjedésére és a főleg Ukrajnával kapcsolatos orosz magatartásra. A nyilatkozat kimondja: A kollektív védelem továbbra is a NATO alapvető felelőssége, a szervezet elrettentő és védelmi ereje a nukleáris és a hagyományos fegyverek, valamint a rakétavédelmi képesség megfelelő ötvözetén alapul. A NATO-tagállamok fokozni kívánják erőik jelenlétét a szövetség keleti szárnyán, erősíteni akarják védelmüket a kibertámadásokkal és a hibrid fenyegetésekkel, valamint az euroatlanti térségen kívülről várható esetleges ballisztikus rakétatámadásokkal szemben. A szövetség ténylegesen hozzá akar járulni a menekült- és migránsválság kezeléséhez az Égei-tengeren. Andrzej Duda lengyel, és Klaus Iohannis román államfő közös sajtóértekezleten jelentette be, hogy egy lengyel századot Romániába, egy román századot pedig Lengyelországba telepítenek, azoknak a döntéseknek az értelmében, amelyeket a szervezet keleti szárnyának megerősítésére hoztak a varsói NATO-csúcson. Antoni Maczierewicz nemzetvédelmi miniszter pedig azt közölte a sajtóval, hogy lengyel vadászgépek a nyári hónapoktól részt vesznek a NATO bulgáriai és romániai rotációs légtérellenőrző missziójában. Jaroslaw Kaczyński, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke a NATO csúcstalálkozó eredményét méltatva kijelentette: Ez nagy siker. Alapvető változást értünk el, hazánk biztonsága fokozódik, ez egyértelmű. A NATO működésének új szakasza kezdődik, egy megújulás idézte Kaczyńskit a PAP hírügynökség. A lengyelek 79 százaléka a NATO-tagság mellett július 7. A lengyel lakosság 79 százaléka támogatja, hogy hazája a NATO tagja tette közzé a legfrissebb közvélemény-kutatás eredményét a CBOS közvélemény-kutató intézet, közvetlenül a NATO varsói csúcstalálkozója előtt. Mindössze a megkérdezettek 4

2 százaléka ellenzi Lengyelország NATO-tagságát. 11 százalékot nem érdekel, 6 százaléknak pedig nincs kialakult véleménye ebben a kérdésben. Nő a lengyel migránsok félelme július 4. A Nagy-Britanniában élő lengyelek (több mint 800 ezren vannak a szerk.) 12 százaléka áldozata volt faji támadásnak, főleg szóbeli inzultusnak, a Brexit referendum után, és 74 százalékuk tart attól, hogy a migránsokra nézve annak negatív hatása lesz derült ki az Ibris közvélemény-kutató felméréséből, amelyet a PAP hírügynökség, a The Sunday Times és az Onet.pl, a legnagyobb lengyel hírportál részére végeztek. Határellenőrzés ideiglenesen visszaállítva július 3. A varsói NATO-csúcstalálkozó (július 8-9.) és a krakkói katolikus ifjúsági világnapok (július ) miatt Lengyelországban ideiglenesen augusztus 2-ig visszaállították a belső uniós államhatárt átlépők ellenőrzését, a cseh, a német, a litván és a szlovák határszakaszokon, továbbá a tengeri határszakaszon és a repülőtéri határátkelő-helyeken, jelentette a PAP hírügynökség. Kaczyński: nem szabad hagyni, hogy az EU szétessen július 2. Jaroslaw Kaczyński, a lengyel kormányzópárt elnöke szerint nem szabad hagyni, hogy az Európai Unió szétessen. Kaczyński erről a Jog és Igazságosság (PiS) párt tisztújító kongresszusán beszélt, ahol újraválasztották. Leszögezte: Lengyelország a reintegrációt támogatja, és a nemzetek Európája koncepcióját vallja magáénak. A párt külpolitikai koncepcióját összefoglalva Kaczyńnski elmondta: a brit népszavazás eredménye aggasztó, az integráció széteséséhez (dezintegrációjához) vezethet. Európa további széthullását gerjesztőnek minősítette azokat a javaslatokat is, amelyeket az EU hat alapító tagállama (Németország és Franciaország külön is) közvetlenül a Brexit után megfogalmazott. Vezető lengyel politikusok az utóbbi napokban úgy vélekedtek: ezek a javaslatok az EU további föderalizálását és bürokratizálását okoznák, korlátoznák a tagállamok szuverenitását jelentette az MTI. A lengyelek többsége elégedett az EU-tagsággal július 1. A lengyelek 81 százaléka Lengyelország EU-tagsága mellett van, 13 százaléka ellenzi azt és 6 százaléka nem tud dönteni ebben a kérdésben, derül ki a TNS közvélemény-kutató felméréséből. A 18 és 29 év közöttiek korosztályában vannak a legnagyobb arányban azok, akik az unióból való kilépést szeretnék.

3 Ismét Lengyelország a V4-ek vezetője július 1. Lengyelország egy évre átvette Csehországtól a Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia V4-ek) csoportjának soros elnöki tisztségét, immár ötödik alkalommal. A varsói Külügyminisztérium közleménye szerint Lengyelország rendkívüli pillanatban veszi át a tisztséget, amikor Európa nehéz kihívásokkal szembesül, köztük a migrációs válsággal, a brit népszavazás teremtette helyzettel, a lassuló európai gazdasági növekedéssel. Fennáll a kontinens újbóli politikai és gazdasági széttöredezésének kockázata is, ami megzavarhatja az európai integráció folyamatát. Ezekre a kihívásokra a visegrádi együttműködés további szorosabbra fűzésével kell válaszolni idézi az MTI a varsói közleményt. Lengyelország és Magyarország az együttműködés fokozására törekszik június 30. Lengyelországnak és Magyarországnak tovább kell erősítenie a kétoldalú kapcsolatokat a brit népszavazás nyomán. Ezt hangsúlyozta Katarzyna Kacperczyk külügyminiszter-helyettes és Altusz Kristóf, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára. Varsói megbeszélésük fő témája a brit referendum után kialakult helyzet volt. Megállapították, hogy a kereskedelem folyamatosan nő a két ország között és tavaly csaknem elérte a 8 milliárd eurót. A tárgyalások fókuszában a biztonságpolitika, ezen belül az energiapolitika állt, és mindkét fél egyetértett a regionális együttműködés megerősítésének szükségességében. Kacperczyk ismertette a V4-ek lengyel soros elnökségének prioritásait áll a varsói Külügyminisztérium közleményében. Lengyelországnak évi 500 millió euróba kerül a Brexit? június 29. Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból 500 millió euróval növelheti Lengyelország éves uniós hozzájárulását írta a Dziennik Gazeta Prawna című napilap. Ennyivel kellene Varsónak hozzájárulni a Brexit ütötte uniós költségvetési rés betöméséhez, áll az elemzésben. Nem lesz kiigazítás a kiadásokban a Brexit után? június 28. A kormány nem valószínű, hogy módosítja kiadási programját a Brexit következtében lassuló gazdasági növekedés miatt mondta újságíróknak Mateusz Morawiecki miniszterelnök-helyettes, fejlesztési miniszter. Összességében nem jósolok változásokat Lengyelország közköltekezési politikájában idézte a miniszter a The Warsaw Voice multimédia platform. Duda: az EU egységes kell maradjon a Brexit után

4 2016. június 27. Lengyelország azon munkálkodik majd, hogy a lehető legszorosabb politikai és gazdasági kapcsolatokat tartsa fenn Nagy-Britanniával és, hogy nyomást gyakoroljon az Európai Unióra annak érdekében, hogy a brit referendum nyomán keletkezett európai kormányzási kérdésekkel foglalkozzon. Az EU egységes és összetartó kell, hogy maradjon, és el kell, hogy kerülje a dominó-hatást mondta az államfő a The Warsaw Voice multimédia platform beszámolója szerint. Tusk: ami nem öl meg, erősebbé tesz Ami nem öl meg, erősebbé tesz mondta riportereknek Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (korábbi lengyel kormányfő), a Brexit referendum hivatalos eredményének bejelentése után. Mindenkit biztosíthatok arról, hogy erre a forgatókönyvre is felkészültünk. ( ) Ma a 27 vezető nevében azt mondhatom, hogy eltökéltek vagyunk abban, hogy megőrizzük a 27-ek egységét idézte Tuskot a Warsaw Business Journal. Waszczykowski zsarolástól tart A brit döntés az EU-ból kilépésről ahhoz vezethet, hogy más tagországok zsarolják majd az uniót azzal, hogy ők is referendumot tartanak mondta Witold Waszczykowski külügyminiszter a Polskie Radionak. A brit lépés dominó-hatását feszegető kérdésre azt válaszolta, hogy sajnos lehetséges. A brit példát követve nemcsak az következhet be, hogy más országok is kilépnek az unióból, hanem, hogy zsarolhatják az EU-t, változásokat követelve saját uniós helyzetükben, illetve kivételes elbírálást kicsikarva pozíciójukban nyilatkozta a miniszter. Kaczyński: új európai alapszerződésre van szükség A Brexitre adandó pozitív válasz az lenne, ha megreformálnák az Európai Uniót jelentette ki varsói sajtótájékoztatóján Jaroslaw Kaczyński, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke, hozzátéve, hogy új európai alapszerződésre van szükség jelentette az MTI. A reformok után az uniós intézmények nem önkényes módon működnének, újradefiniálnák az EU és a nemzetállamok közötti hatáskörmegosztást, mindenekelőtt szem előtt tartva a szubszidiaritás, vagyis az ügyközeli döntéshozatal elvét mondta a PiS elnöke. Kaczyński hangsúlyozta: Lengyelországban nem merült fel az EU-ból távozás gondolata. Úgy értékelte, hogy az EU ma is a nemzetállamok Európája, és elutasította a föderalizáció irányába mutató törekvéseket. Hibásnak minősítette azokat az elképzeléseket is, amelyek a kis unióhoz, azaz a hat alapító országból álló közösséghez való visszatérésről szólnak.

5 Lengyelország 81 milliárd złotys EU-támogatást akar projektjeihez június 22. A kormány 81 milliárd złotys támogatást kér az EU stratégiai beruházási alapjából (EFSI) 47 projektjéhez, melyből 23 az energiaszektort érinti jelentették be a Fejlesztési Minisztériumban. Két projektet már beterjesztettek, 2016 végéig további 26, 2017-ben 17, a következő két évben pedig egy-egy projekt benyújtását tervezik közölte a tárca információi alapján a The Warsaw Voice multimédia platform.