Jövedelemegyenlőtlenségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
|
|
- Artúr Balog
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Jövedelemegyenlőtlenségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében EKÉNÉ DR. ZAMÁRDI ILONA 1 -PÉNZES JÁNOS 2 Bevezetés A rendszerváltás és gazdasági szerkezetváltás az 1990-es évtized elején gyorsan mélyülő transzformációs válságot okozott. A szocialista tervgazdaság piacgazdasággá alakulása, amely együtt járt az állami vállalatok privatizációjával és méretük megváltozásával -zsugorodásával, 1992-re az 1989-es munkahelyállomány harmadának a megszűnését hozta. Közel egymillió ember veszítette el az állását. Az összeomló KGST maga alá temette a keleti piacokra termelő nagyvállalatokat. Áruik minősége nem felelt meg a piaci orientáció váltást követően nyugaton, a hazai piacok fizetőképes kereslete pedig megszűnt. A GDP 1993-ra az 1989-es értéket alapul véve 19%-ot, ezen belül az ipar teljesítménye 36%-ot zuhant. A rendszerváltás ugyanakkor utat nyitott a külföldi működő tőkének, amelynek Magyarország kitüntetett helyszínévé vált. A külföldi tőke azonban rendkívül koncentráltan települt, s területi elhelyezkedése az eltelt időszakban alig változott ben Közép- Magyarországon összpontosult a külföldi részvétellel működő vállalatok jegyzett tőkéjének 71%-a, Közép-Dunántúllal és Nyugat-Dunántúllal együtt 85%-a ben 84%-ot tett ki a három régióban az arány (ANTALÓCZY K.-SASS M., 2005). A számítások azt mutatják, hogy szoros kapcsolat mutatható ki a megyék gazdasági növekedése és az egy főre jutó külföldi működőtőke befektetések között. Az egy főre jutó GDP tekintetében a régiók sorrendje 1994 és 2001 között nem változott: Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Alföld, Észak-Magyarország. A sor végén álló Észak-Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 főre jutó GDP-je az országos átlag 64%-a 2001-ben. A külföldi működő tőke tehát teljesen átalakította az ország térszerkezetét. A gazdasági teljesítmény és a munkanélküliség szintén szoros korrelációban áll egymással. Az élenjáró régiókban alacsonyak, a gyenge teljesítményűekben magasak a munkanélküliségi ráták. A munkanélküliség 1993-ban volt a legnagyobb, a 13,6%-os érték országosan főt jelentett. Nem egyforma értékekkel terjedt el azonban, s regionális megoszlása ugyancsak sajátos. Kialakulásának kezdetétől napjainkig tartóan (amikor is az 1993-as felére csökkent az országos átlag-érték) azonos a régiók sorrendje, s megegyezik a gazdasági teljesítmény szerintivel. A legalacsonyabb rátákkal Közép-Magyarország, a legmagasabbakkal az Észak-Magyarországi Régió rendelkezik. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, amely ipari fejlettség tekintetében 1980-ban a második helyet foglalta el a megyék 1 egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 2 doktorandusz, Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 149
2 rangsorában, most a tekintetben vezet még a legkedvezőtlenebb mutatójú megyék között is, hogy között egy kivétellel valamennyi munkaügyi kistérsége a legmagasabb munkanélküliséget elszenvedő harminc kistérség között foglalt helyet az országos rangsorban. Ugyanez a helyzet a tartós munkanélküliek legmagasabb arányát (az összes munkanélküli 51,2-62,7%-a) illetően is. (BALCSÓK I., 2005) E tények ismeretében nem meglepőek ezen elemzés település- és kistérségi szintű vizsgálati eredményei a megye jövedelmi helyzetéről. A többféle módszerrel elvégzett elemzés összegző következtetése a megye periférikus, hátrányos helyzetének nagyon fontos dokumentuma. A személyi jövedelmek szerepe a területi elemzésekben A személyi jövedelem növekvő jelentőséggel bír a területi kutatásokban, mert egyrészt a lakosság életkörülményeinek, lehetőségeinek egyik legfontosabb mutatója, másrészt a személyi jövedelemadónak (SZJA) köszönhetően a nemzeti össztermék újraelosztásában igen jelentős mérce, egyúttal fontos állami és önkormányzati bevételi forrás. A személyi jövedelemadó adatok (mindenekelőtt az adóköteles jövedelem) az SZJA bevezetése - óta állnak rendelkezésre a területi kutatásokban, s bár jól alkalmazhatóak a vizsgálatokban, néhány korlátjuk is van. 1 (RUTTKAY É., 1997) Számos újszerű elemzés alapját is képezik a jövedelemmutatók, melyek közül csak néhányat kiragadva megemlíthető Nemes Nagy József Éltető-Frigyes index segítségével végzett versenyképességi vizsgálata (NEMES NAGY J., 2004), illetve Tóth Géza elemzése, melyben a potenciál-modell segítségével mutatta be a különböző autópálya nyomvonalak hatását a jövedelmek alakulására (TÓTH G., 2005). Ebben az elemzésben Borsod-Abaúj-Zemplén megye jövedelmi folyamatainak vizsgálatára kerül sor a közötti időszakban. A tanulmány célja bemutatni az elmúlt néhány év jövedelmi folyamatait, az időintervallum behatároltsága miatt azonban eltekint a hosszú távú tendenciák és következtetések megállapításától. A megye helyzete országos összehasonlításban A rendszerváltás előtti időszakhoz képest a '90-as évekre jelentősen megváltozott Borsod-Abaúj-Zemplén megye pozíciója a személyi jövedelmek tekintetében. A szerkezeti válsággal küszködő megye országos viszonylatban az egyik legnagyobb vesztese volt a piacgazdasági átalakulásnak. (NEMES NAGY J.-JAKOBI Á.-NÉMETH N., 2001) 2001-ben az egy főre jutó SZJA alapot képező jövedelem értéke mindössze 78,72%-a volt az országos átlagnak, s ez 2004-re alig érzékelhetően növekedett - 78,75%-ra. A tényleges jövedelmi összetétel túlmutat az adóköteles jövedelmek körén - egyes szolgáltatások nyújtásával járó nem regisztrált jövedelmek (borravaló, hálapénz), a vállalkozói tevékenység során a vállalkozás költségei között megjelenő jövedelemtartalmú elemek, az adózás során másképpen kezelt agrárjövedelmek csak meghatározott mértéken felül adókötelesek, a fekete- és szürkegazdaság jövedelmei pedig nem jelennek meg az APEH adataiban. (RUTTKAY É., 1997) 150
3 Rangsor Budapest Budapest Budapest Budapest 2. Fejér Vas Fejér Fejér 3. Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron 4. Vas Fejér Vas Komárom-Esztergom 5. Komárom-Esztergom Pest Komárom-Esztergom Vas 6. Pest Veszprém Pest Pest 7. Veszprém Komárom-Esztergom Veszprém Veszprém 8. Zala Zala Zala Zala 9. Tolna Heves Heves Heves 10. Heves Csongrád Csongrád Csongrád 11. Csongrád Tolna Tolna Tolna 12. Baranya Baranya Baranya Baranya 13. Jász-Nagykun- Szolnok Nógrád Nógrád Nógrád 14. Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Jász-Nagykun- Jász-Nagykun- Szolnok Szolnok Szolnok 15. Somogy Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar 16. Borsod-Abaúj- Borsod-Abaúj- Borsod-Abaúj- Somogy Zemplén Zemplén Zemplén 17. Bács-Kiskun Borsod-Abaúj- Zemplén Somogy Bács-Kiskun 18. Békés Bács-Kiskun Bács-Kiskun Somogy 19. Nógrád Szabolcs-Szatmár- Bereg Békés Békés 20. Szabolcs-Szatmár- Bereg Békés Szabolcs-Szatmár- Bereg Szabolcs-Szatmár- Bereg 1. táblázat A megyék és Budapest rangsora az egy főre jutó adóköteles jövedelmek alapján 2001 és 2004 között, Ft Borsod-Abaúj-Zemplén a megyék egy főre eső jövedelmi rangsorában - Budapestet is figyelembe véve és 2004 között a 16., illetve 17. helyet foglalta el, s mindössze Bács-Kiskun, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg maradt el az értékeitől, minden figyelembe vett évben. 1 Érdemes megjegyezni, hogy a jövedelemadatok sajátsága, hogy az adófizetők lakóhely szerint kerülnek összeírásra, tehát az ingázók adóköteles jövedelmei ebben az esetben nem a munkahely településen vagy térségben jelennek meg (ez magyarázhatja a gazdasági teljesítménye alapján leggyengébben szereplő Nógrád megye egy főre jutó jövedelmeinek viszonylagos jobb pozícióját). (1. táblázat) A számításokat az APEH módszertanának megfelelően az adóévek átlagértékével végeztük el, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott év január 1-ei és december 31-ei lakosságszáma átlagolva lett figyelembe véve. 151
4 Települési különbségek a jövedelmekben A települések szintjén változatosabb különbségek jellemzik a megyét (1. ábra), ahol már a rendszerváltást megelőzően is igen differenciáltan alakultak a jövedelemviszonyok. (KOVÁCS Cs., 1993) Ugyanakkor ezek a különbségek oly mértékűek, hogy országosan is több, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község és város szerepel a legmagasabb és a legalacsonyabb értékkel rendelkező települések rangsorában. Tiszaújváros 1988-ban első, 1999-ben második volt a városi jövedelmi rangsorban (NEMES NAGY J., 2001), de még 2004-ben is az előkelő 4. helyet foglalta el a városok között, tizedik helyet pedig minden települést figyelembe véve ban, majd 2004-ben Tornakápolna egy főre jutó jövedelemértéke maga mögé utasította Tiszaújvárost, s országosan a hatodik helyre került a települések jövedelmi rangsorában. Ezzel szemben a legalacsonyabb átlagjövedelemmel bíró települések országos listáján 2004-ben első helyezett volt Gagyapáti, második Csenyéte, hatodik Szakácsi és tizedik Lácacséke Borsod- Abaúj-Zemplén megyéből. (SZABÓ Y., 2006) A megye településeinek legmagasabb és legalacsonyabb egy főre eső adóköteles jövedelmével rendelkező tizedét (az alsó és felső tizedet) térképen ábrázolva jellegzetes területi sajátosságok rajzolódnak ki. (2. ábra) A legjobb pozícióban lévő települések elsősorban Miskolc környezetében alkotnak összefüggő területet, de Kazinbarcika, Mezőkövesd és Tiszaújváros szomszédságában is az átlagnál magasabb jövedelmek jelentkeztek 2004-ben. Érdekes azonban, hogy a megye legmagasabb egy főre jutó jövedelemértékével bíró települése meglehetősen periférikus helyen, a Sajó-Bódva közén fekszik. Tornakápolna emellett 2002-ben a hetedik legalacsonyabb értékkel rendelkezve, a jövedelmi lista alján szerepelt. Ez a tény rávilágít, hogy ilyen hatalmas ugrás nem a gazdasági pozíció jelentős javulásának tudható be, hanem annak, hogy Tornakápolna törpefalu kategóriába tartozik, hiszen mindössze 20 lakosa volt 2004-ben. Az adófizetők száma 7-re emelkedett a két évvel korábbi 2-höz képest, s ezáltal jelent meg ekkora mértékű jövedelemnövekmény. 152
5 < > ábra Az egy főre eső adóköteles jövedelmek értékei a településeken 2004-ben, Ft/fő (Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján) _j Felső tizedbe tartozó települések Alsó tizedbe tartozó települések 2. ábra Az egy főre eső adóköteles jövedelmi rangsor alsó és felső tizedébe eső települések 2004-ben (Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján) 153
6 A 2004-es egy főre jutó jövedelmek alsó és felső tizedébe tartozó települések népességszám szerinti csoportosítása alapján levonható néhány következtetés. (2. táblázat) A jövedelmek alsó tizedébe tartozó települések döntő többsége az aprófalu kategóriába tartozik, a csoport településeinek átlagos lakosságszáma 437,8 fő, míg az átlagos egy főre eső jövedelem értéke ,8 Ft. Ezzel szemben a felső tized településein átlagosan 9447,4 fő él, átlagos egy főre eső jövedelmük pedig ,6 Ft. Ezek az eredmények a kistelepülések gyenge jövedelempotenciálját és a változásokra való nagyobb érzékenységét mutatják. A jövedelemrangsor alsó tizede A jövedelemrangsor felső tizede Összesen táblázat Az egy főre eső adóköteles jövedelemadatok alsó és felső tizedébe tartozó települések lakosságszám szerinti csoportosítása, 2004 Az alacsony egy főre jutó jövedelemmel jellemezhető települések - főként tehát a kisfalvak - az elaprózott településszerkezetű, városhiányos Csereháton koncentrálódnak. Ez a tény is bizonyítja a tájegység súlyos társadalmi-gazdasági leszakadását, hiszen a jövedelemviszonyokban egyszerre tükröződnek a demográfiai problémák (az elöregedő lakosság, vagy nagyszámú fiatal eltartottal rendelkező - elsősorban az etnikai cserével jellemezhető - települések, a szelektív elvándorlás hatása) és a gazdasági nehézségek (alacsony iskolai végzettség, munkahely hiánya, alacsony foglalkoztatottság, magas munkanélküliség hatása). Tóth István György lakossági jövedelmi mintavételeken alapuló elemzésében az egyenlőtlenségek dimenziói az életkori csoportok közötti különbségeknek, az iskolázottságnak, a háztartások munkapiaci jellemzőinek, a településhierarchiában elfoglalt helyzetnek, a gyermekek számának és az etnikai hovatartozásnak (elsősorban a cigányságra vonatkoztatva) megfelelően jelennek meg. (TÓTH I. GY., 2003) Ez a felsorolás is azt bizonyítja, hogy a demográfiailag leginkább sérülékeny kistelepülések körében tapasztalható társadalmi folyamatok alapvetően befolyásolják a személyi jövedelmek alakulását. 154
7 Területi egyenlőtlenségek a megye kistérségeiben Az előbbiekben felvázolt jelenségek rámutatnak, hogy milyen nagymértékű területi egyenlőtlenségek, települési differenciák jellemzik Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. Az elemzés a kistérségek szintjén, különböző területi egyenlőtlenségi mutatók segítségével próbálja meg bemutatni a jövedelmi különbségek mértékét és változási irányait. A vizsgálat alapját a január 1-én hatályba lépett kistérségi felosztás képezi. A felhasznált mutatók képletei és felhasználásuk főbb ismérvei a hivatkozott szakirodalmi munkákban részletesen be vannak mutatva (NEMES NAGY J., 1984; MAJOR K.-NEMES NAGY J., 1999; TÓTH I. GY., 2003; NÉMETH N., 2004). Az alkalmazott egyenlőtlenségi mutatók a vizsgált időszakban jelzik a kistérségeken belüli egyenlőtlenségek változásának irányait. A 4. és 5. táblázatban szürke színnel vannak jelölve a kistérségek, ahol az adott mutató alapján növekedés tapasztalható 2001 és 2004 között. Az időszakon belül természetesen lehet növekedés vagy csökkenés a kiindulási és végponthoz képest, azonban a folyamat előjele mindenképpen jelzésértékű. Emellett az egyenlőtlenségek mértéke rámutat a kistérségek jövedelmi differenciáltságának rangsorára. Mind a súlyozatlan, mind a lakosságszámmal súlyozott mutatók esetében növekedés tapasztalható a Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárospataki, Szikszói és Tokaji kistérség esetében. Az Edelényi kistérségben a jövedelemeloszlás alsó és felső széleire érzékeny mutatók (a redundancia és a relatív szórás) erőteljes emelkedést mutat, míg a középső részre érzékeny Gini-koefficiens sokkal kevésbé nőtt. Ez azt bizonyítja, hogy a kistérségben a jövedelemeloszlás alapvetően az alacsony és a magas értékekkel rendelkező településeken változott meg, s vezet összességében véve az egyenlőtlenség növekedéséhez. Kevésbé markánsan, de ugyanez játszódik le a Bodrogközi, Encsi és Tokaji kistérségben. A Sárospataki kistérségben azonban a teljes jövedelemeloszlásban nő az egyenlőtlenség, s kisebb mértékben, de ugyanez mondható el a Szikszói kistérségről. Az Abaúj -Hegyközi kistérségben a duál-mutató (Éltető-Frigyes index) súlyozott változata kivételével mindegyik indikátor növekedést jelez. A Kazinbarcikai kistérségben - a Hoover-mutatótól (Robin-Hood index) eltekintve - csak a súlyozott mutatók támasztják alá az egyenlőtlenségek növekedését. Egyértelmű - minden mutató tekintetében - csökkenést mutat a Kazincbarcikai, Szerencsi és Tiszaújvárosi kistérség a jövedelemegyenlőtlenségeket illetően. A Hirshman- Herfindahl-index kivételével a Mezőcsáti kistérségben is hasonló folyamat zajlott le 2001 és 2004 között. Itt érdemes megjegyezni, hogy a koncertráció mértékét számszerűsítő mutató jelentősen eltérő elemszámú csoportok összehasonlítására nem alkalmas, azonban egy-egy területi egységen belül lezajló folyamat időbeli alakulását megfelelően szemlélteti. Ez a mutató a jövedelmek csekély mértékű koncentrálódását jelzi a kistérségben. A Mezőkövesdi, Miskolci és Sátoraljaújhelyi kistérségben ellentmondásos képet mutatnak az eredmények. Az egyes mutatók tekintetében maximum-, illetve minimum-értékkel rendelkező kistérségek köre is alátámasztja a területenként változó jövedelmi folyamatokat. (6. és 7. táblázat) 155
8 Relatív szórás Duál-mutató (Éltető-Frigyes index) Hirschman- Herfindahl index Redundancia (Theil-index) Abaúj-Hegyközi 0,400 0,354 0,370 1,867 1,779 1,845 1,919 0,128 0,128 0,131 0,128 0,075 0,062 0,080 Bodrogközi 0,301 0,340 0,334 1,6601,756 1,793 1,803 0,094 0,094 0,094 0,094 0,047 0,061 0,064 Edelényi 0,372 0,406 0,545 1,8741,998 2,068 2,206 0,177 0,184 0,188 0,188 0,070 0,084 0,130 Encsi 0,480 0,484 2,176 2,308 2,263 2,363 0,201 0,204 0,208 0,208 0,105 0,123 0,125 Kazincbarcikai 0,282 0,272 0,301 0,272 1,535 1,501 1,547 1,525 0,416 0,413 0,408 0,405 0,039 0,037 0,042 0,036 Mezőcsáti 0,213 0,194 0,192 0,163 1,478 1,443 1,467 1,382 0,255 0,254 0,257 0,256 0,024 0,020 0,019 0,014 Mezőkövesdi 0,230 0,217 0,206 0,199 1,399 1,376 1,353 1,326 0,235 0,236 0,245 0,240 0,025 0,023 0,020 0,019 Miskolci 0,244 0,235 0,241 0, 1,489 1,464 1,479 1,502 0,523 0,510 0,509 0,502 0,030 0,028 0,032 Ózdi 0,227 0,233 0, 1,393 1,439 1,447 1,434 0,338 0,345 0,345 0,345 0,032 0,035 0,035 Sárospataki 0,263 0,307 0,311 0, 1,535 1,623 1,674 1,676 0,424 0,446 0,456 0,452 0,032 0,043 0,044 Sátoraljaújhelyi 0,356 0,335 0,359 0,351 1,859 1,728 1,869 1,823 0,602 0,616 0,611 0,609 0,064 0,058 0,067 Szerencsi 0,293 0,276 0,284 0,281 1,568 1,528 1,553 1,517 0,156 0,152 0,150 0,150 0,041 0,037 0,038 0,038 Szikszói 0,356 0,391 0,385 0, 1,842 1,992 1,954 1,848 0,213 0,219 0,222 0,216 0,066 0,080 0,072 Tiszaújvárosi 0,534 0,535 0,527 0,518 2,352 2,367 2,343 2,313 0,507 0,493 0,491 0,487 0,134 0,137 0,133 0,124 Tokaji 0,340 0,347 o, 1,6661,790 1,801 1,748 0,228 0,239 0,241 0,232 0,043 0, táblázat Jövedelemegyenlőtlenségek a kistérségekben súlyozatlan területi egyenlőtlenségi mutatók tükrében között 1 1 A szürke háttérszín 200lés 2004 között növekvő egyenlőtlenséget jelöl
9 Súlyozott relatív szórás Súlyozott duál-mutató (Éltető-Frigyes index) Súlyozott Gini -együttható Hoover mutató (Robin-Hood index) Abaúj-Hegyközi 0,308 0,309 0,319 0,323 1,880 1,780 1,770 1,856 0,173 0,175 0,1800,181 13,25 13,10 13,46 13,80 Bodrogközi 0,261 0,285 0,279 0,289 1,653 1,746 1,748 1,803 0,145 0,158 0,156 0,160 11,03 11,25 11,2011,99 Edelényi 0,297 0,314 0,320 0,325 1,847 1,903 2,044 2,131 0,178 0,191 0,195 0,199 11,41 12,58 12,54 13,03 Encsi 0,360 0,361 0,363 0,362 1,8572,034 2,073 2,004 0,202 0,205 0,207 0,206 14,17 14,53 14,39 14,35 Kazincbarcikai 0,284 0,292 0,295 0,290 1,7621,827 2,001 1,799 0,149 0,152 0,155 0,153 14,02 14,14 14,23 13,81 Mezőcsáti 0,156 0,142 0,133 0,121 1,478 1,443 1,467 1,320 0,071 0,064 0,063 0,058 4,79 4,63 4,53 4,11 Mezőkövesdi 0,205 0,200 0,209 0,198 1,488 1,454 1,447 1,410 0,112 0,110 0,115 0, ,22 9M Miskolci 0,190 0,173 0,180 0,180 1,489 1,510 1,533 1,542 0,089 0,080 0,084 0,084 7,97 7,37 7,76 7,64 Ózdi 0,165 0,179 0, ,391 1,449 1,499 1,440 0,206 0,232 0,2460,233 6,55 7,23 7,57 7,17 Sárospataki 0,268 0,310 0,324 0,319 1,712 1,877 1,842 1,829 0,143 0,164 0,173 0,170 13,26 15,09 15,55 15,14 Sátoraljaújhelyi 0,200 0,209 0,213 0,215 1,749 1,698 1,711 1,681 0,080 0,086 0,0860,086 7,06 7,78 7,70 7,74 Szerencsi 0,322 0,305 0,299 0,304 1,656 1,571 1,668 1,651 0,176 0,167 0,165 0,165 13,21 12,61 12,45 12,79 Szikszói 0,287 0,311 0,322 0,317 1,731 1,795 1,818 1,859 0,125 0^137 0,142 0,139 12,47 13,53 14,27 14,15 Tiszaújvárosi 0,404 0,391 0,391 0,392 2,602 2,608 2,562 2,546 0,210 0,202 0,202 0,202 19,01 18,36 18,42 18,52 Tokaji 0,249 0,280 0,292 0,271 1,549 1,648 1,669 1,644 0,136 0,153 0,1600,148 9,45 10,99 11,28 10,47 5. táblázat Jövedelemegyenlőtlenségek a kistérségekben súlyozott területi egyenlőtlenségi mutatók tükrében között L/1
10 Relatív szórás Duál-mutató (Éltető-Frigyes index) Hirschman-HerfindahI index Redundancia (Theil-index) 6. táblázat A súlyozatlan mutatók alapján legnagyobb és legkisebb jövedelemegyenlőtlenséggel rendelkező kistérségek ben és 2004-ben Max. Súlyozott relatív szórás Súlyozott duál-mutató (Éltető-Frigyes index) Súlyozott Gini -együttható Hoover mutató (Robin-Hood index) Sátoraljaújhelyújhelyvárosi Sátoralja Max. Tiszaújvárosi Edelényi Tiszaújvárosi Encsi Edelényi Mezőkövesdi Min. Mezőcsáti Mezőcsáti Ózdi Cigándi Cigándi Mezőcsáti Mezőcsáti Tiszaújvárosvárosvárosvárosvárosvárosi Tiszaújvárosi Ózdi Min. Mezőcsáti Mezőcsáti Ózdi Mezöcsáti Mezőcsáti Mezőcsáti Mezőcsáti Mezőcsáti 7. táblázat A súlyozott mutatók alapján legnagyobb és legkisebb jövedelemegyenlőtlenséggel rendelkező kistérségek 2001-ben és 2004-ben 2001-ben a Tiszaújvárosi kistérség a (korábban már felvázolt okok miatt a kistérségek összehasonlítására nem alkalmas) Hirschman-Herfindahl-index kivételével minden mutató tekintetében a maximumértéket produkálta. A súlyozatlan egyenlőtlenségi mutatók esetében azonban 2004-ben már az Edelényi és Encsi kistérségek mutatták a legnagyobb egyenlőtlenséget. A Mezőcsáti kistérségben lezajló kiegyenlítődési folyamatot jelzi, hogy 2004-ben a súlyozott mutatók tekintetében minden esetben a kistérségben jelentkezett a minimumérték. Ezt a tényt támasztja alá egy korábbi számítás is, mely a Mezőcsáti és a Tiszaújvárosi kistérségek jövedelmi folyamatait hasonlította össze 1992 és 2002 között. (PÉNZES J., 2004) A Tiszaújvárosi kistérség esetében a '90-es években növekvő jövedelemegyenlőtlenségek voltak jellemzőek, míg a Mezőcsáti kistérségben a kiegyenlítődés volt megfigyelhető. Az ezredfordulót követően azonban egyértelmű csökkenés jelent meg mindkét kistérségben. A kérdés azért is érdekes, mert ez a két kistérség a 2004-es lehatárolással vált szét, és a szinte centrum-periféria viszonyrendszert mutató területi egyenlőtlenségek kimondva, kimondatlanul is szerepet játszottak ebben. Ezt támasztja alá, hogy az 1997-es lehatárolás szerinti Tiszaújvárosi kistérség (mely Mezőcsátot is magába foglalta) településeinek polgármesterei a személyi jövedelmi különbségeket 29%-ban találták óriásinak, 47%-ban jelentősnek, 14%-ban közepesnek és csak 10%-ban mondták érzékelhetőnek 2003 decemberében. (PÉNZES J., 2004) 158
11 Konklúziók Borsod-Abaúj-Zemplén megye - mely a rendszerváltást követő társadalmigazdasági válság egyik legnagyobb vesztese volt - területi egyenlőtlenségei az adóköteles jövedelmek tekintetében országos viszonylatban is kimagaslóan nagyok. Ezen belül is, demográfiai és gazdasági okokra visszavezethetően a kistelepülések - elsősorban az 500 lakos alatti aprófalvak - vannak a legrosszabb helyzetben. A jövedelmi folyamatok kistérségenként eltérőek, növekvő és mérséklődő egyenlőtlenségek is megjelennek a vizsgált időszakban. Kedvező, hogy a vizsgált időszakban megkezdődött a legmagasabb egyenlőtlenségi mutatókat produkáló Tiszaújvárosi kistérség jövedelmi kiegyenlítődési folyamata. A tradicionálisan elmaradottnak minősülő Csereháti térség leszakadása azonban folytatódik - jelzik az Edelényi, az Encsi és Szikszói kistérség növekvő jövedelemegyenlőtlenségei. Mindez felhívja a figyelmet az aprófalvas térségek sokrétű és komplex problémáira, melyek további lefelé nivellálódásának megállítása csak hatékonyabb külső beavatkozással képzelhető el. Irodalom ANTALÓCZY K.-SASS M. (2005): A külföldi működőtöké-befektetések regionális elhelyezkedése és gazdasági hatásai Magyarországon. - Közgazdasági Szemle, 52. évf. 5. sz o. BALCSÓK. I. (2005): Munkaerőpiaci folyamatok Magyarországon, különös tekintettel az Észak- Alföldre. - PhD-disszertáció. Kézirat. KOVÁCS Cs. (1993): A települési és térségi jövedelemegyenlőtlenségek az adóköteles jövedelmek és nyugdíjak alapján. - In: Társadalmi-területi egyenlőtlenségek Magyarországon (szerk. Enyedi Gy.), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 375. o. MAJOR K.-NEMES NAGY J. (1999): Területi jövedelem-egyenlőtlenségek a kilencvenes években. - Statisztikai Szemle o. NEMES NAGY J.-JAKOBI Á.-NÉMETH N. (2001): A jövedelemegyenlőtlenségek térségi és településszerkezeti összetevői. - Statisztikai Szemle, 79. évf sz o. NEMES NAGY J. (1984): Területi egyenlőtlenségi mutatók. - In: Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi kutatásokban (szerk. Sikos T. T.). Akadémiai Kiadó, Budapest, o. NEMES NAGY J. (2001): A Topon. - Comitatus, 11. évf. 3. sz o. NEMES NAGY J. (2004): Új kistérségek, új városok. Új versenyzők? - In: Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. Regionális Tudományi Tanulmányok 9. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék - MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport o. NÉMETH N. (2004): Területi egyenlőtlenségi mutatók. - In: Regionális elemzési módszerek (szerk. Nemes Nagy J.), Regionális Tudományi Tanulmányok 9. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék - MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest, o. PÉNZES J. (2004): Területi különbségek a Mezőcsáti és a Tiszaújvárosi kistérségben. - Diplomamunka, DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, kézirat, o. RUTTKAY É. (1997): A lakossági jövedelemeloszlás területi és települési különbségei - Comitatus, 7. évf. 11. sz o. SZABÓ Y. (2006): Távolsági beszélgetés - Magyar települések ranglistája. - HVG, XXVIII. évf. 1. sz. 82.o. TÓTH G. (2005): Az autópályák szerepe a regionális folyamatokban. - Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, o. TÓTH I. GY. (2003): Jövedelemegyenlőtlenségek - tényleg növekszenek, vagy csak úgy látjuk? - Közgazdasági Szemle, L. évf. 3. sz o. 159
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
RészletesebbenHat ábra hat megállapítás az Észak-magyarországi régió leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségeinek munkaerő-piaci helyzete 1
Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VII.évf. 2010 2 58-64 Lipták Katalin Hat ábra hat megállapítás az Észak-magyarországi régió leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségeinek munkaerő-piaci helyzete
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
Részletesebben1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek
1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek Tér és társadalom (TGME0405-GY) gyakorlat 2018-2019. tanév Viszonyszámok Viszonyszá m Viszonyítandó adat (A) Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási
Részletesebben2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és
Részletesebben2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt
RészletesebbenVersenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
Részletesebben2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
Részletesebben1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület
1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni
RészletesebbenBeruházás-statisztika
OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenAz almatermesztés időjárási
Az almatermesztés időjárási vonatkozásai Tőkei László, Sepsi Panna Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. K épület, 3. emelet
RészletesebbenADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN
ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nagy Zoltán, Péter Zsolt egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan
RészletesebbenPest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
RészletesebbenA DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió
RészletesebbenA jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben
A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben Dr. Kozma Gábor, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4010 Debrecen
RészletesebbenA kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben
Területi változatosság és hálózatok Szeged, 2016.szeptember 28. A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben Dövényi Zoltán Németh Ádám Pécsi Tudományegyetem Földrajzi
RészletesebbenA Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 364858
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 368093
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 378737
RészletesebbenÁtadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése
A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került
RészletesebbenTovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések
RészletesebbenA GDP területi különbségei Magyarországon, 2007
2009/99 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 A tartalomból 1 Egy főre jutó GDP 2 Bruttó hozzáadott
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE augusztus / August 2006
ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE / August 2006 Megnevezés / Number of 2006 aug. Aug. 2006 Változás az előző hónaphoz képest / Changes compared to previous
RészletesebbenRegionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz
Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz Beadandó Házi Feladat Magyarországi megyék versenyképessége Beadandó házi feladat levelezı tagozatosoknak A 3. gyakorlatban bemutatott eljárással elkészített megyék
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenMagyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
RészletesebbenKomplex regionális elemzés és fejlesztés tanév DE Népegészségügyi Iskola Egészségpolitika tervezés és finanszírozás MSc
Komplex regionális elemzés és fejlesztés 2016-2017. tanév DE Népegészségügyi Iskola Egészségpolitika tervezés és finanszírozás MSc 1. előadás A fejlettségi térszerkezet és az egészségi állapot területi
RészletesebbenA Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve
A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 2020 HELYZETÉRTÉKELÉS HÁTTÉRTÁBLÁK I/2. melléklet 2016. március 1. Háttértábla száma Táblázat címe Forrás TABL_01 Az egy főre jutó GDP, 2008 2013 KSH
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM. MIN [SGTIs R
3 1't' Cáitt Iromány: Érkezett : 2012 JÚN 2 6, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MIN [SGTIs R Iktatószám: NGM/t 3098 (2012) Válasz a K/7593-7611 számú írásbeli kérdésekre: Fiatalok munkaerő-piaci integrációjának
RészletesebbenKistérségi gazdasági aktivitási adatok
Kistérségi gazdasági aktivitási adatok 1. A KMSR rendszerben alkalmazott statisztikai módszerek Előadó: Dr. Banai Miklós 2. A KMSR rendszer által szolgáltatott adatok, jelentések Előadó: Kovács Attila
Részletesebben2.3.2 Szociális ellátás
2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez
RészletesebbenA vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN
Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ
RészletesebbenA foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)
A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január
Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Megnevezés 2006 január Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli és nyilvántartott
RészletesebbenMTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)
MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS
BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén megye társadalomföldrajza. Farkasné Ökrös Marianna Földrajz MA 2011 Kazincbarcika, B-A-Z megye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalomföldrajza Farkasné Ökrös Marianna Földrajz MA 2011 Kazincbarcika, B-A-Z megye A név eredete Mindhárom volt vármegyét váráról nevezték el. Borsod vára török eredetű
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE
8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;
RészletesebbenA társadalmi innováció vizsgálatának tapasztalatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE - 2015 A társadalmi innováció vizsgálatának tapasztalatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Veresné Somosi Mariann Balaton Károly 2015. November 24. Tartalomjegyzék 1. Az innováció
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER
BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenFizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál
Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik
RészletesebbenAz ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben
Kecskemét, 2018. október 18 19. Az ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben Előadók: Papp István, PhD-hallgató Apáti Norbert, PhD-hallgató Debreceni
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben
RészletesebbenA MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE DUALITÁSOK A REGIONÁLIS TUDOMÁNYBAN Laki Ildikó PhD, főiskolai docens (SZTE JGYPK): A magyarországi fogyatékossággal élő emberek területi megoszlása
Részletesebben2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség
2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.
RészletesebbenEU támogatások jövedelemre gyakorolt hatásának vizsgálata a as időszakban, az Északmagyarországi
EU támogatások jövedelemre gyakorolt hatásának vizsgálata a 2007-2013-as időszakban, az Északmagyarországi régióban Dr. Szendi Dóra tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális
RészletesebbenTÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint
TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő
RészletesebbenAz egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben
1. sz. táblázat Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben Ügyészségek A nyomozás elrendelésétől számított A nyomozás elrendelésétől a jogerős bírósági 1
Részletesebben2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája
2.1. A 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája Az aktív népesség arányában, % Az aktív korú népesség arányában, % férfi nő összesen férfi nő összesen 1990 1,4 1,1 1,4 1,1 0,7 0,9 1991 6,0 5,1 5,6 4,4
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER
BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenBajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben
Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bajka Gábor (1992): A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-
RészletesebbenBUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK
BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi
RészletesebbenADATLAP TERMÉKLEÍRÁSHOZ. A válaszadásra kihagyott pontozott rész szabadon bővíthető.
A válaszadásra kihagyott pontozott rész szabadon bővíthető. 1. A termék bemutatása 1.1 Kérjük, adja meg azt az elnevezést, amellyel a terméke értékesítésre kerül:. 1.2 Amennyiben ismert más elnevezése
RészletesebbenA térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra
A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra Pásztor István Zoltán, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Pénzes
RészletesebbenOSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló
OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a
RészletesebbenA földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében
A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék
RészletesebbenA kreatív iparágak szinergiáinak feltérképezése Szlovákiára és Magyarországra
A kreatív iparágak szinergiáinak feltérképezése Szlovákiára és Magyarországra SZAKÁLNÉ KANÓ IZABELLA, SLÁVKA KLASOVÁ Szegedi Tudományegyetem, Technical University in Košice Motiváció Magyarország és Szlovákia
RészletesebbenTOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA
RészletesebbenDél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.
Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév
RészletesebbenA humán fejlettség és a munkaerőpiac kapcsolata kistérségi és települési szinten. Dr. Lipták Katalin
A humán fejlettség és a munkaerőpiac kapcsolata kistérségi és települési szinten Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Veszprém, 2014. november 28. Előadás felépítése
RészletesebbenTAMP ÉS CO-TAMP KÖZÖS ÉS NEMZETI VONZÓKÉPESSÉGI PLATFORM
TAMP ÉS CO-TAMP KÖZÖS ÉS NEMZETI VONZÓKÉPESSÉGI PLATFORM Nagy András PhD Lechner Nonprofit Kft. http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube Project co-founded by European Union funds
RészletesebbenMódszertani leírás a Munkaerő-felmérés II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez
Az alapfelvétel jellemzői Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2011. II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság
RészletesebbenBudapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy
AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
Részletesebben1.3 Gazdasági szervezetrendszer
1.3 Gazdasági szervezetrendszer A rendszerváltozást követően megindult, a gazdasági szereplők számával, összetételével jellemezhető struktúra-átalakulás üteme 1996 után erőteljesen lefékeződött. Kialakult
Részletesebben2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete
2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
RészletesebbenA Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét
A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét 2018.10.18-19 Az észak-magyarországi városok központi szerepkörének változása a kiskereskedelemben, az ezredforduló után Készítették:
RészletesebbenA GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON
A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Békéscsaba-Gyula, 2013. szept. 26-28. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár Közgazdaságtani Doktori Iskola
RészletesebbenA 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.
2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai július FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. júliusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenÜgyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.
RészletesebbenOROSZLÁNYI KISTÉRSÉG
Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom megye OROSZLÁNYI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő #
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenTrendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
Részletesebben2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete
2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 38,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
RészletesebbenAZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KISTÉRSÉGEINEK INNOVÁCIÓS POTENCIÁL VIZSGÁLATA FAKTORANALÍZIS SEGÍTSÉGÉVEL Nagy Zoltán 1
AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KISTÉRSÉGEINEK INNOVÁCIÓS POTENCIÁL VIZSGÁLATA FAKTORANALÍZIS SEGÍTSÉGÉVEL Nagy Zoltán 1 Az elmúlt években, évtizedekben a világgazdaságban egyre fontosabb szerepet játszik
RészletesebbenA területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása az észak-alföldi régióban *
PÉNZES JÁNOS A területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása az észak-alföldi régióban * A jövedelmek szerepe a területi kutatásokban A tér fogalma alapvetően elválaszthatatlan az egyenlőtlenség fogalmától,
Részletesebben7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet
7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XIX. évfolyam, 7. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. november 24-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI
AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu
RészletesebbenTOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. augusztus TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenA termékenység területi különbségei
2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása
RészletesebbenElérte hazánkat az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései
RészletesebbenA magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog
RészletesebbenNépszámlálási nemzetiségi adatok romák
KÁLLAI ERNŐ Népszámlálási nemzetiségi adatok romák Rövid írásunkban arra teszünk kísérletet, hogy a 2001-ben lezajlott népszámlálás adataiból következtetéseket vonjunk le a magyarországi romákra vonatkozólag.
RészletesebbenMérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 7. hét Mérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma A figyelőszolgálatban
RészletesebbenKD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S
KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató Közép-Dunántúli régió
RészletesebbenAZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE szeptember / September 2007
AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző
RészletesebbenKORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.
KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer
Részletesebben