A büntetés fogalma és célja a Btk-ban és a jogirodalomban

Átírás

1 A büntetés fogalma és célja a Btk-ban és a jogirodalomban

2 Szankció törvényi fogalma Btk. 37. A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány 2

3 következtetés A törvény a szankciók közül csak a büntetés fogalmát határozta meg, az intézkedését nem 3

4 Szankció Büntetés Intézkedés Büntetés Mellékbüntetés 4

5 Szankció tudományos fogalma államilag kikényszeríthető olyan joghátrány, amely a bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolódik, és azt az elkövetővel (terhelttel) szemben a társadalom védelme és az újabb bűncselekmények megelőzése érdekében fő szabályként a bíróság alkalmaz 5

6 Szankció fogalmának elemei joghátrány (személyi szabadságot korlátoz, tevékenységre kényszerít, vagyoni érdeket érint, jogok, tevékenységek gyakorlásától eltilt); bűncselekmény elkövetése illetve a tényállás-szerű magatartás tanúsítása esetén alkalmazható; csak az elkövetővel, terhelttel szemben alkalmazható, mégpedig meghatározott törvényes eljárás keretében; célja a társadalom védelme, az egyéni (speciális) és általános (generális) megelőzés (prevenció); állami eszközökkel kikényszeríthető (rendőrség, bv szervezet, pártfogók, bírósági végrehajtók stb.) 6

7 Btk. 37. a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. 7

8 Beccaria: A bűnökről és a büntetésekről (1764) a büntetések célja nem az, hogy kínozzanak és gyötörjenek egy érző lényt, se nem az, hogy semmissé tegyenek egy már elkövetett bűntényt. Fenntartható-e egy politikai testben, amely, távol állván attól, hogy szenvedélyből cselekedjen, az egyéni szenvedélyek nyugodt mérséklője, fenntartható-e ez a fölösleges kegyetlenség, a dühöngésnek és a fanatizmusnak vagy a gyönge zsarnokoknak eszköze? 8

9 Egy szerencsétlen fájdalom kiáltásai visszahívják talán a vissza nem térő időből a már elkövetett tetteket? A cél tehát nem más, mint megakadályozni a bűnöst abban, hogy polgártársainak további károkat okozzon és elejét venni annak, hogy mások így cselekedjenek. Azon büntetéseket és azon alkalmazási módjaikat kell tehát előnyben részesíteni, amelyek, megtartván az arányosságot, a legmélyebben és legtartósabban hatnak az emberek lelkére és a legkevesebb gyötrelmet okozzák a bűnös testének. 9

10 3 eleme van: Társadalom védelme Speciális prevenció Generális prevenció 10

11 Egyéni (specális) prevenció Háromféleképpen érhető el: Elkövető reszocialzálása (javítása, nevelése); Elkövető újabb bűncselekmény elkövetésétől való visszatartása; Elkövető ártalmatlanná tétele. 11

12 A reszocializációnak vagyis az elkövető társadalomba visszavezetésének legkívánatosabb módszere az erkölcsi megjavítás, az átnevelés. Ez azonban csak az elkövetők egy részénél szükséges és vezet sikerre. 12

13 Az újabb bűncselekménytől való visszatartás Ha az elkövető nem belső erkölcsi meggyőződésből nem követ el bűncselekményt, hanem figyelmbe veszi a büntetéstől való félelmet Ezt jogi nevelésnek vagy jogi megjavításának is nevezik 13

14 Ártalmatlanná tétel Elkövető elszigetelése Elkövető fizikai megsemmisítése Elkövető bizonyos tulajdonságainak (képeségeinek) elvétele /Ez utóbbi kettőt a mi jogunk nem ismeri/ 14

15 Generális prevenció A potenciális normasértőknek a büntetéssel való fenyegetéssel és a büntetés alkalmazásával való elrettentése 15

16 Mi nem célja a büntetésnek? A megtorlás (lagalábbis a törvény ezt nem tartalmazza) A jogirodalomban ismert eltérő álláspont: Szabó András 23/1990. (X.31.) AB határozat párhuzamos vélemény 16

17 A halálbüntetés kiiktatása büntetési rendszerünkből azzal a paradox következménnyel jár, hogy a jogépségi büntetés, tehát a megtorló büntetés eszméje nyer megerősítést. Nem a bosszú, aminek a tálió elve felel meg, tehát a szemet szemért, fogat fogért. A megtorlás történelmileg a bosszú racionalizálása és mértékletessége. Megtartja az erkölcsi felháborodást mint motívumot, de mércéjében mérsékletre, önkorlátozásra, méltó és megérdemelt malum okozásra késztet. A halálbüntetés helyébe lépő legsúlyosabb büntetés lesz ezentúl a viszonyítási mérce. A megtorló büntetés tiszteletben tartja a személyiséget, mert nem vesz át sem pszichoterápiai, sem gyógyító, sem szociális vagy lelki gondozó szerepet, tehát nem kötelez büntetésként ezekre. Ezek a funkciók szolgáltatásként felkínálandók és felkínálhatók a büntetés végrehajtása során. 17