A fogyasztói hitelezés szabályozása: paternalizmus a szerződési jogban?

Átírás

1 A fogyasztói hitelezés szabályozása: paternalizmus a szerződési jogban? CsernePéter Tilburg Law and Economics Center (TILEC) Tilburg University, The Netherlands 1

2 A fogyasztói hitelezés szabályozása mint paternalizmus? 2

3 1. A paternalizmus-gyanús szabályozás elemzése közgazdasági eszközökkel 2. A szerződések szabályozásának szintjei a fogyasztói hitelezésben 3

4 A hagyományos közgazdaságtan és a paternalizmus antipaternalista kiindulópont fogyasztói szuverenitás autonómia-alapú és utilitarista érvek egy különös keverékével alátámasztva a magángazdasági rend paradigmája Az önkéntes együttműködés révén megvalósuló koordináció lehetősége azon az elemi bár gyakran elutasított tételen alapszik, hogy egy gazdasági tranzakcióban mindkét fél jól jár, feltéve hogy a tranzakció mindkét részről önkéntes és informált. (Friedman 1962, 13) egyéni preferenciák és normatív individualizmus ad hoc kivételek

5 Ha az egyének preferenciáit adottnak és normatív szempontból mérvadónak fogadjuk el, nincsenek kritériumaink az erkölcsileg megbotránkoztató, az önveszélyes vagy az irracionális preferenciák diszkvalifikálásához. Ha viszont a közgazdasági elméleti mégis elismer bizonyos kivételeket - amint például kiskorúak vagy szellemi fogyatékosok esetén ezt rendszerint megteszi -, akkor szüksége van a paternalizmus valamilyen elméletére, ilyet viszont a magángazdasági rend paradigmája önmagában nem kínál vagy sugall. (Trebilcock 1993, 21)

6 Pragmatikus (nem autonómia-alapú) érvek a jogi paternalizmus ellen Szabályalapú döntéshozatal túlterjeszkedés Újraelosztás A szabályozó preferenciái és informáltsága Ezek az érvek nem specifikusan a paternalizmussal kapcsolatosak 6

7 A paternalizmus átértelmezései a közgazdaságtanban 1. Piackudarcok Externáliák (bukósisak? dohányzás korlátozása?) Információs aszimmetria 2. Érdemjavak információs túlterhelés 3. Nem-standard ( irracionális ) preferenciák Internáliák, többszörös én, dinamikus inkonzisztencia 4. Heterodox megközelítések A jólét-központúság (welfarism) elvetése Vágyak, érdekek és indokok (Sen) 7

8 Empirikus megalapozás szükségessége A közgazdasági elmélet nem foglalkozik a motiváció pszichológiájával. Egyszerűen leszögezi azt az a priori posztulátumot, hogy minden egyes egyén rendelkezik az önérdekű preferenciák egy jól definiált készletével, s a kérdéses egyén mindenkor ennek alapján cselekszik. Ha megszorongatják őket, a közgazdászok rendszerint azon az alapon védelmezik ezt a feltevést, hogy az megfelel a racionális viselkedés követelményeinek. Más szavakkal, a jó (prudenciális) indokok fogalmára hivatkoznak, és nem foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy ezek az indokok hogyan motiválják az egyént. [ ] Márpedig egy empirikus társadalomtudománynak empirikus alapokon kell nyugodnia. 8

9 Tekintsük azt a tényt, hogy sokan úgy döntenek, olyan mennyiségben fogyasztanak alkoholt, heroint és hasonló anyagokat, ami veszélyezteti egészségüket, társadalmi létüket és karrierjüket. Vajon önérdeküket követik? Hagyományos közgazdasági szempontból nézve igen: a fogyasztók ezeket az anyagokat preferálják és hajlandók fizetni preferenciáik kielégítéséért. Ez minden, amit a közgazdaságtan valaha is megkövetelt az önérdekű fogyasztással kapcsolatban. Pszichológiailag szólva a fogyasztókat olyan érzetek iránti vágyak motiválják, amelyeket az általuk fogyasztott anyagok váltanak ki. Biológiailag nézve ezek az érzetek egy olyan neurális rendszer melléktermékei, amely jól illeszkedik ahhoz a világhoz, amelyben a homo sapiens kifejlődött. Az érzetek diszfunkcionálisak azonban (vagyis nem szolgálják a túlélés és a reprodukció célját ) egy olyan világban, ahol a gyárilag előállított kábítószerek könnyen elérhetők. (Sugden 2004: 210)

10 Pszichológiai érvek a beavatkozás mellett Amennyiben empirikusan igazolható, hogy a fogyasztók szisztematikusan és ismétlődően áldozatául esnek bizonyos döntéselméleti anomáliáknak, s nemcsak egyszeri laboratóriumi kísérletek során, hanem valós helyzetekben és a tanulási hatások ellenére is, akkor az eredmények ezekben az esetekben érvet szolgáltatnak a paternalizmus mellett. Az egyének választási szabadságának korlátozása ilyen esetekben növelheti az egyének átlagos jólétét még akkor is, ha a szabályozó nem ismeri az egyes egyének preferenciáit, csupán kognitív tévedéseik eloszlásfüggvényét (Saint-Paul 2004).

11 Pszichológiai érvek a beavatkozás ellen A torzítások kontextus-függősége A torzítások interdependenciája Egymás hatását mérséklő torzítások Tanulási hatások a paternalizmus dinamikus hatása: a racionális és autonóm döntés képességének kifejlődését akadályozza Ha felnőtteket gyerekként kezelnek, idővel olyanok lesznek, mint a gyerekek. Megfosztva attól a jogtól, hogy válasszanak maguk számára, hamarosan elveszítik racionális ítéletalkotásra és döntésre való képességüket. Még a gyerekeket is, egy bizonyos idő után jobb nem gyerekként kezelni, máskülönben sohasem szerzik meg a felelős felnőttség nézőpontját és képességeit. Feinberg 1986,

12 A pszichológiai kutatások köz/jogpolitikai alkalmazásának problémai átfogó modell hiánya Legfeljebb középszintű elméletek bizonytalan normatív mérce Mi legyen a cselekvések, szabályok, stb. értékelésének alapja: a kinyilvánított, a megtisztított, a hosszú távú, a hipotetikus preferenciák vagy valamilyen más mérce? Mit kell korrigálni kinek az érdekében és minek a nevében? bizonytalan szabályozási tanulságok Anti-anti-paternalism; uncertain case (Rachlinski) 12

13 Új szabályozási javaslatok elvileg a fenti, különböző jellegű jellegű érveket mind tükrözik aszimmetrikus paternalizmus (Camerer et al. 2003) libertárius paternalizmus (Sunstein & Thaler 2003) a torzítások kiküszöbölése a jog útján (debiasing through law, Jolls & Sunstein 2006) 13

14 Asymmetric paternalism a policy is asymmetrically paternalistic if it creates large benefits for those people who are boundedly rational while imposing little or no harm on those who are fully rational. asymmetric paternalism is justified if (p * B) [(1-p) * C] I + > 0 B: net benefits to boundedly rational consumers, C: net costs to rational consumers, I: implementation costs, : change in firms profits, p: the fraction of boundedly rational consumers 14

15 Libertarian paternalism suggests policies that respect the autonomy of the boundedly rational individual to the extent possible but nevertheless help them avoiding (objectively?) wrong choices menus and options de facto sticky default rules nudging 15

16 Debiasing through law reducing the occurrence of boundedly rational behavior at the first place curing biases by exploiting (relying on) bounded rationality interaction between compensating biases may be harnessed and deliberately used by policymakers example: consumer safety law by vivid and personified examples (making use of the availability heuristic), the underestimation of risks (overoptimism bias) can be compensated one psychological mechanism (availability heuristic) counteracts the self-detrimental effects of another (overoptimism) 16

17 Tanulságok A szerződések és piacok szabályozása részben a korlátozott racionalitásra adott jogi válaszként értelmezhető (puha, paternalizmus) Amit a hagyományos közgazdaságtan felől nézve anomáliaként értelmezünk, az a pszichológia felől nézve inkább az emberi viselkedés és problémamegoldás heurisztikus mechanizmusainak egy eleme. A szabályozás emberképe empirikus ismeretek és viselkedési elmélet szükségessége a korlátozott racionalitás kodifikálásának problémája dinamikus perspektíva: a tanulás érdekében még a korlátozottan racionális fogyasztók esetében is indokolt lehet képességeik felülbecslése A szabályozás optimális mértéke és módja empirikus adatokon alapuló költség-haszon mérlegeléssel határozandó meg alább 17

18 A fogyasztói hitelek szabályozásának szintjei 1. Governance through contracts: a szerződés mint egyének tranzakcióit irányító mechanizmus 2. Governance of contracts: a szerződési jog mint az egyének autonóm céljainak elérését szolgáló külső mechanizmus; külső nyilvános kikényszerítés; a szerződési szabadság konstitutív korlátai 3. Governance by means of contract law: szabályozás a szerződési jog útján; közpolitikai célok elérésének eszköze: fogyasztóvédelem, stb. 4. Governance of contract law: a szerződésekre vonatkozó jog megalkotásának intézményi keretei; szabályozási szintek és technikák

19 1. A fogyasztói hitelszerződés private governance önszabályozó mechanizmusok felelős hitelezés, reputáció, köv. előadás

20 2. A szerződési szabadság konstitutív korlátai A szerződési szabadság mint általános elv Állami kikényszerítés Diszpozitív szabályok Az egyéni akaratnyilvánítás szabadságát garantáló minimális korlátok Ügyletképesség Kényszer hiánya Csalás, megtévesztés hiánya 20

21 3. A szerződési jog mint szabályozási technika A szerződési szabadság korlátozása piaci kudarcokra hivatkozva Externáliák monopóliumok Információs aszimmetria 21

22 Fogyasztóvédelem mint tájékoztatás Ha a fogyasztói hitelszerződések fő problémája információs természetű, akkor A szabályozásnak a fogyasztókat képessé kell tennie a jól informált döntésre Tájékoztatási kötelezettség EU fogyasztóvédelem hagyományos fő iránya és amerikai szabályozás A fogyasztóihitel-irányelv is ilyesmit tükröz Hatékonysága azonban igen kétséges Ben-Shahar, Omri and Schneider, Carl E., The Failure of Mandated Disclosure (March 1, 2010). U of Chicago Law & Economics, Olin Working Paper No. 516; U of Michigan Law & Econ, Empirical Legal Studies Center Paper No Available at SSRN: 22

23 A fogyasztói hitelek szabályozásának egyéb (nem fogyasztóvédelmi) indokai Rendszerszintű kockázatok, makrogazdasági hatások Versenypolitika további érvek más szabályozási technikák mellett

24 4. A szabályozás technikái és intézményei eljárási, információs és tartalmi szabályozás ex ante vs. ex post (szabályok és elvek; diszkréció) magánjog vs közjog közösségi vs tagállami jog önszabályozás és jog 24

25 Eljárási jellegű korlátozások Szerződési formalizmus Fuller 1941 ex ante: védelem a megfontolatlan döntésektől ex post: ha a formális előírást megsértő szerződés érvénytelen, s különösen ha ez a hivatásos félnek felróható, a formahibás szerződés kikényszerítése szolgálja a fogyasztó érdekeit Tranzakciós költségek és újraelosztási hatás Elállás jog vagy megfontolási időszak Kötelező független tanácsadás 25

26 Közjogi, felügyeleti jellegű szabályozás A hitelezők működésének sazbályozása Engedélyezés Prudenciális szabályok Kockázatelemzés, stb. Kérdések Más szabályozási indokokra válaszol? magánjogi hatás (perelhetőség) Fogyasztók szerepe a kikényszerítésben

27 EU jogharmonizáció Egységes szabályozás szüksége? maximum vagy minimum harmonizáció 27

28 EU irányelv Fogyasztói hitelek évi CLXII. törvény a fogyasztói hitelezésről

29 A jogi szabályozás komplexitása A különféle indokok egyeztetése A különféle technikák többféle célra való alkalmazása szerződésértelmezés; contra proferentem szabály