3. konzultáció (5-6. témakör):
|
|
- Ákos Szalai
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Felnőttoktatás, természettudomány tantárgy: 1. dia: címdia 3. konzultáció (5-6. témakör): 2. dia: Genetika A Mendeli (klasszikus) genetika az öröklődés formális elemzésével foglalkozó tudományág. Gregor Mendel foglalkozott az öröklődéssel, borsókkal végzett kísérleteket, hogy milyen szülőktől milyen utódok származnak. A mendeli genetika a kromoszómák szintjén foglalkozik azzal, hogy az egyes tulajdonságok milyen hatással vannak egymásra. A molekuláris genetika az öröklődés biokémiai és molekuláris alapjaival foglalkozik, azt tárja fel. Génnek nevezzük azt a DNS-szakaszt, amely egy fehérjét, tulajdonságot határoz meg. 3. dia: Genetika egy kutató életműve Gregor Mendel 1822-ben született, 1884-ig élt. Fiatalon belépett az Ágoston-rendbe. Szerzetesként élt, tanított matematikát, fizikát és természetrajzot ben kezdte a borsó öröklődési törvényszerűségeit tanulmányozni (virágszín, borsóhüvely színe és alakja). Igazán a XX. században fogta fel a tudományos közösség, hogy milyen jelentőségűek a felfedezései, törvényei, melyeket felfedezett, pedig tudományos folyóiratban közölte azokat. Két törvényt fedezett fel és fogalmazott meg. A mellékelt ábra egy öröklődési sémát mutat be egy adott tulajdonságra nézve, pár diával később meg is magyarázzuk. 4. dia: Genetika alapfogalmak Genotípus: a DNS összessége, tehát az örökítő anyag összessége, amivel rendelkezik egy élőlény. Ez azt jelenti, hogy többféle tulajdonság is lehet egy adott tulajdonságra vonatkozóan (pl. ember szemszíne: lehet, hogy egy barna szemű ember génjei tartalmazzák a kék és a barna szín kódját, tehát a génjeiben, de ebből, ami megjelenik, az a barna szín. Ez a megjelenés lesz a fenotípus.). Fenotípus: az élőlényben megjelenő tulajdonságok összessége, amelyet a genotípus (amit örökölt) és a környezet hatása együtt alakít ki (tehát amit látunk az élőlényen, ahogy kinéz). Hogy egy kaméleon úgy nézzen ki, mint a szülei, ahhoz van szükség arra, hogy a szülei génállományát örökölje. És ennek a génállománynak a kaméleonon megjelenő láthatósága a fenotípus. Ivaros szaporodás esetén az úgynevezett ivarsejtek minden tulajdonságból egyet-egyet tartalmaznak. Ezért kell két ivarsejt, hogy egyesüljön, mert így lesz meg az élőlény testi sejtjeire jellemző kromoszómaszám. Az ivarsejt a kromoszómák felét tartalmazza a testi sejtekhez képest. A testi sejtben kromoszómapárok vannak amelyek egy adott tulajdonságból azonosak is lehetnek, és különbözőek is lehetnek. A testi sejtek kétféle kromoszómát tartalmaznak: ivari kromoszómát (2 db ez az élőlény nemét határozza meg) és testi kromoszómákat (44 db, amely az élőlény egyéb tulajdonságait megszabó géneket tartalmazza). Az ivarsejtek ezek felét tartalmazzák, méghozzá minden tulajdonságból csak egyet-egyet. Az emberi testi sejtek 46 db kromoszómát tartalmaznak, az emberi ivarsejtek pedig 23-at. 5. dia: öröklődés Egy élőlény génállományát tekintve lehet egy adott tulajdonságra nézve homozigóta, vagyis ha megnézzük az azonos dologra vonatkozó génjeit (pl. szemszín), akkor azt tapasztaljuk, hogy mindkét génváltozat ugyanazt a tulajdonságot határozza meg (pl. két kék). Homo=azonos, egyforma. Egy élőlény pedig heterozigóta egy adott tulajdonságra nézve, ha az azonos dologra vonatkozó génjeit (pl. szemszín), akkor ott a két génváltozat másféle tulajdonságot határoz meg (pl. kék és barna). Hetero=különböző. A zigóta egyébként megtermékenyített petesejtet jelent. A heterozigóta és homozigóta fogalmakat már természetesen nem csupán arra az egy sejtre használjuk, hanem akár egy kialakult élőlény génállományának azt a részét, ami egy adott tulajdonságot meghatároz. A testi sejtben minden génből kettő van, nem feltétlenül azonos megjelenési formát határoznak meg, de az is lehet, hogy egyforma megjelenési formát határoznak meg. 1
2 6. dia: öröklődés II. Domináns és recesszív jelleg: egy örökölhető tulajdonság lehet domináns, vagyis heterozigóta formában is kialakítja a neki megfelelő fenotípust; lehet recesszív, vagyis csak homozigóta genotípus esetén alakítja ki a neki megfelelő fenotípust. Egy konkrét példa: már említettem a szemszínt. Ha az egyik szülő genotípusa barnakék, akkor az ő szeme barna lesz, mert a kék recesszíven öröklődik. A másik szülő meg legyen mondjuk zöldkék, ő meg zöld szemű, mert a zöld a kékhez képest dominánsan öröklődik. Ha nekik gyermekük születik, akkor az milyen szemű lesz? Nézzük a változatokat: barna-zöld ebből barna lesz, a dominancia miatt. A másik: kék-zöld ebből se lesz kék, hanem zöld lesz, a zöld is dominánsabb a kéknél. Aztán lesz még kék-kék is, hiszen mindkét szülőben van egy-egy ilyen gén, hátha pont találkoznak. Na ebből már kék szemű gyermek lesz. Na és mi van, akinek mindkét szeme eltérő színű? Ezt a szakirodalom egy fejlődési rendellenességnek írja le, melynek során még a méhen belüli fejlődéskor a pigmentanyagok (színanyagok) eltérő megjelenést produkálnak a két szemen. Nem kifejezetten örökletes okai vannak. 7. dia: az öröklődés III. Akkor nézzük a már korábban említett és megmutatott ábrát. Az egyik fehér (angol: white, azért van alatta a w), a másik piros (angol: red, azért van alatta az r). Mindkét szülőnövény homozigóta arra az adott színre nézve, azaz a fehér csak fehér fenotípust kialakító gént tartalmaz, a piros pedig csak piros fenotípust kialakító gént tartalmaz. Az utódaik a következők lesznek: két-két gén négyféle módon kombinálható, azért van ott négy utód, melyek egyformák, mind a négy piros, mert a piros színjelleg domináns a fehérhez képest. Ezért mind a négy piros, viszont ők már nem lehetnek homozigóták erre a tulajdonságra nézve, nyilván, hiszen az egyik szülő fehér, amiben nem volt piros. Tehát mind a négy lehetőség heterozigóta piros lesz (tehát domináns heterozigóta). Nézzük az unokákat : ott a szülők heterozigóták, azaz a genotípusukban mindkét szín szerepel. Az ivarsejtképzéskor a két jelleg elválik egymástól, tehát az ivarsejtben a két jellegből csak az egyik jelenhet meg (persze egészséges esetben). A két ivarsejt megfelelő találkozásakor a jellegek (meg egyébként minden, egymásnak megfelelő gén) párba állnak, és az egyed kifejlődése során szépen eldőlnek a dominanciaharcok, azaz a domináns jelleg (vagy a homozigóta recesszív) fogja az élőlény fenotípusát meghatározni. Persze ezek a jellegek nem harcolnak egymással Ez még nem a Starwars következő epizódja. Majd jön az is, Dollyval. Mivel a szülők fehér-piros heterozigóták, ezért a következő lehetőségek vannak (mint az algebrában, tudjátok, két tag összegének négyzete: első tag négyzete, két olyan tag ami az első és második tag szorzatából van, és a második tag négyzete!): Piros-piros: ez lesz a domináns homozigóta, belőle piros lesz. Piros-fehér: ez lesz a domináns heterozigóta, belőle is piros lesz. (tiszta apja) Fehér-piros: ez lesz a domináns heterozigóta, belőle is piros lesz. (tiszta anyja de hát az pont olyan, mint az apja ) Fehér-fehér: ez lesz a recesszív homozigóta, ő már fehér lesz! 8. dia: Mendel törvényei az öröklődésről: 1. törvénye: homozigóta szülők esetén az első utódnemzedék minden egyede egyforma lesz. Ez azt jelenti, hogy mind a domináns tulajdonságot fogják külső jegyeikben hordozni, de a recesszív ott van a génjeikben. 2. törvénye: homozigóta szülők esetén a második nemzedékben a szülői tulajdonságok újra megjelennek. Vagyis a recesszíven öröklődő tulajdonság is megjelenik külső jegyekben is. Egyébként a második nemzedék negyede domináns homozigóta, fele domináns heterozigóta, negyede pedig recesszív homozigóta lesz. Nyilván matematikailag, és nagy egyedszám esetén. A tesztelő keresztezés az az eljárás, amikor a domináns fenotípusú egyedet egy recesszívven keresztezzük, és megnézzük az utódokat: ha a dominánshoz fog minden utód hasonlítani, akkor a domináns egy homozigóta volt. Ha a recesszív tulajdonság is megjelenik néhány egyedben, akkor viszont csak heterozigóta lehetett, hiszen csak így jelenhetett meg a recesszív fenotípus. 2
3 9. dia: másfajta öröklésmenetek A köztes öröklés azt jelenti, hogy a két jelleg közül egyik sem tudja a másikat elnyomni, ezért egy köztes jelleg jelenik meg: pl. piros és fehér virágokból rózsaszínű utódok jönnek létre. Ez nagyon szép, és érvényesek rá Mendel törvényei, mert ezeket a rózsaszíneket keresztezve lesznek piros, rózsaszín és fehér virágok is! A kodomináns öröklődés azt jelenti, hogy a két jelleg egymástól függetlenül kialakítja a neki megjelenő fenotípust (heterozigótánál). Pl. vércsoport: az AB mindkét jelleget kialakítja. Az embernél dominánsan öröklődik a sötét hajszín a világossal szemben, a göndör haj az egyenessel szemben, valamint számos betegség vagy rendellenesség (törpeség, sokujjúság) is dominánsan öröklődik. Van, ami recesszíven öröklődik, pl. az albinizmus. Kapcsolt öröklődés: amikor a vizsgált tulajdonságot meghatározó gének azonos kromoszómán helyezkednek el. Független öröklődés: amikor a vizsgált tulajdonságot meghatározó gének különböző kromoszómán helyezkednek el. Érdekesség: az ember felgyorsult fejlődése az oka annak, hogy az átlag testmagasság növekszik. Ennek okát a kutatók többsége az életszínvonal növekedésében találta meg a jó életszínvonalon élő emberek el tudják érni a genetikailag egyébként meghatározott testmagasságot. Még egy dolog: a mutáció. A mutáció egy gén megváltozása, ezzel egy új tulajdonság alakulhat ki, amely továbböröklődhet. Ez spontán is kialakulhat, de környezeti hatásokra is (pl. nukleáris balesetek, ld. mi volt a csernobili atomerőmű balesete után kétfejű állatok is születtek). 10. dia: genetikai kísérletek, génkezelés, klónozás A klónozás során egy olyan élőlény vagy sejt jön létre, amelynek génállománya teljesen megegyezik a kiindulási szervezet vagy sejt génállományával. Egyik módja a maganyagátvitel, amikor egy testi sejt magját egy petesejtbe beültetik. Másik módja a már osztódni kezdett zigóta sejtjeinek szétválasztása (embrióosztás). Természetes klón: például az osztódással szaporodó élőlények. Az egypetéjű ikrek a fogantatáskor klónozódtak: kettéosztódik a zigóta, szétválnak, és önállóan kezdenek fejlődni, ezért két egyforma baba lesz belőle! (egészen a nyolcsejtes állapotig megtartja az őssejt a totipotens [azaz bármi létrejöhet belőle] jellegét) Dolly 1997-ben született meg 226 sikertelen próbálkozás után. A klónoknál többféle betegség jelenhet meg, nem normális szaporodási forma, ha már idősebb sejtet klónozunk. Forrás: a sulinet honlapja, ld. az irodalomjegyzékben ezen dokumentum végén. Etikai probléma: amikor embriót szednek szét!!! Mint az őssejtkutatásnál. Az órán felmerült kérdések: miért lehet egy ikerpár különböző nemű? Azért, mert abban az esetben nem egyetlen petesejtből alakulnak ki az utódok, hanem kétpetéjű ikreknél két petesejt szabadul fel a peteérés idején. Ez is örökölhető hajlam. Többes ikreknél meg több petesejt szabadult ki, és azok termékenyültek meg. 11. dia: A génmanipulációról: A génmanipuláció tulajdonképpen az az eljárás, amikor egy egyed génállományába bevisznek vagy abból kivesznek gént vagy géneket, így más tulajdonságú egyed fejlődik ki belőle. Általában nem biztos, hogy annyira tudjuk előre, hogy ilyen beavatkozás során milyen mellékhatásokkal kell számolnunk. Hogy egy cikkből idézzek: A kanadai Hudson Intézet kutatói például álmukban sem sejtették, hogy a lepényhal hidegtűrő képességének génjét lazacba átültetve elérhetik, hogy a lazac növekedési sebessége a 4-6-szorosára nőjön. (idézet a cím alatt lévő cikkből.) Arról sem igen vannak biztos információk, hogy milyen hatással vannak az emberre pl. a génmanipulált élelmiszerek fogyasztása. Lehet, hogy nem az azt fogyasztó ember, hanem az utódja életében jöhetnek a mellékhatások. Olyan gének is aktivizálódhatnak például, melyek egyébként nyugalomban vannak és nem aktívak. Ennek következményei beláthatatlanok. Azokat a zöldségeket, gyümölcsöket azért manipulálják, hogy még szebb, elvileg jobb legyen. Azért nem kitenyésztik a jó fajtákat, mert az több évbe telhet, míg a génmanipuláció pár hónapba. Természetesen nem minden jó a hivatkozott szakirodalomban, evolucionista, materialista szemléletből közelíti meg a dolgokat, de azért érdemes elolvasni. 3
4 12. dia: élő egyedek működése I. Hogy később bátrabban használhassunk alapfogalmakat, most tisztáznunk kell azokat: faj, fajta. Faj: a biológiai rendszerezés alapegysége. Más meghatározás: önmagukhoz (szülőkhöz) hasonló, termékeny utódokat létrehozó egyedek összessége. Termékeny utódokkal kapcsolatos megjegyzésem: a hangyák dolgozói és katonái nem termékenyek, mégis ugyanahhoz a fajhoz tartoznak. Ezeket latinul határozzák meg, ez a biológia SI-mértékegységrendszere. Azaz minden biológus kutató ismeri pl. a zöld varangy latin nevét (bufo viridis), nyelvtől és nációtól függetlenül. Fajta: olyan csoportok a fajokon belül, amiket az ember alkotott meg. Például galambfajták abból van, jó sok. Csak ki kell menni egy kisállatbörzére, ott vagy 20 fajtát is találhatunk. Az Örs vezér téren például parlagi galambok vannak zömével (ezek ilyen kis soványak, még megfőzni se jók ). 13. dia: élő egyedek működése II. Nem él, de aktuális: a vírus. A génállománya csupán a saját fehérjéinek előállítási információját tartalmazza. Más célja nincs szer kisebb a normál sejtnél. Befecskendezi génjét a gazdasejtbe és arra kényszeríti, hogy vírusokat termeljen, majd szétdurran a gazdasejt, ha már megtelt vírussal. Forrás: a november 11-i tájékoztató a vírusokról és védőoltásról. 14. dia: élő egyedek működése a baktériumok I. Élnek: a baktériumok. Apró egysejtű élőlények, melyek lehetnek gömb, pálcika és csavart megjelenésűek. 15. dia: élő egyedek működése a baktériumok II. A baktériumok többsége heterotróf élőlény, azaz szerves vegyületeket használ fel saját szerves anyagainak előállításához. Ilyen baktérium például kolera (ez kórokozó), rothasztó baktérium (ez lehet hasznos is), cellulózbontó baktérium a szarvasmarha bendőjében (ez is jó, hogy ott van). A legigénytelenebb baktériumok autotróf életűek, ezek tehát szerves anyagaik előállításához szervetlen anyagokat használnak fel. Ezek nem kórokozók. Lehet fotoszintetizáló baktérium, pl. bíborbaktérium (ez tényleg pirosas színű). Lehet kemoszintetizáló baktérium, amely szervetlen anyagokat oxidál el és az így nyert energiát használja fel saját szerves anyagainak felépítéséhez, mint pl. a nitrifikáló baktérium, a kénbaktérium. Többféle módon szaporodhatnak: az ivartalan (amelyhez csak egy egyed szükséges, ilyenkor sok egyed jöhet létre, ez egyedszámnövelés) például az egyszerű sejtosztódás. Az ivaros úgy működik náluk, hogy az egyik baktérium átjuttatja megkettőzött DNS-ének egyikét vagy egy részét, és ez később ivartalanul szaporodik. A baktériumok lebonthatnak, erjeszthetnek, stb. Antibiotikummal baktériumok ellen lehet védekezni. Ilyenkor jó, ha tejtermékeket, joghurtot (baktérium van benne), kefirt (ebben gomba van) fogyasztunk, ami helyreállítja a normál flórát a szervezetünkben. 16. dia: a gombák Minden gomba közös jellemzője a heterotróf anyagfelépítés. Sejtjeiket kitintartalmú sejtfal határolja. Szaporodásuk: ivartalanul leggyakrabban spóraképzés; ivarosan is lehetséges. Életmódjuk változatos: lehet elhalt szerves anyag felhasználója, lehet parazita (élősködő), lehet szimbiotikus (más élőlénnyel él kölcsönhatásban, egymást segítik általában). Gombák például: penész, bőrgomba, élesztőgomba, ecsetpenész (ez termeli a penicillint), lisztharmat, peronoszpóra, meg a normál látható gombák (taplógombák, kalapos gombák: ezek lehetnek ehetőek, mérgezőek). A gombák kedvelik a sötét, nyirkos, meleg helyeket. Fényre nincs szükségük. A gombának, mint élelmiszernek magas a rosttartalma, alacsony az energiatartalma. Jelenleg gombafajt ismerünk, de lehet, hogy még vagy gombafajt nem ismerünk. A képeken két penész (kenyérpenész és falon megtelepedő penész), valamint egy kalapos faj látható. 4
5 17. dia: a növények A növények kizárólag autotróf élőlények. A növényi sejteket sejtfal (cellulóz) határolja. A növényi szövetek többfélék lehetnek: pl. bőrszövet, ami határolja a növényt. A növények azok a soksejtű élőlények, amelyek klorofill molekulák segítségével fotoszintézisre képesek (fotoszintézis: az a folyamat, melynek során fényenergia (kémiai energiává alakítva) felhasználásával építi fel az élőlény szervetlen anyagokból a szerves anyagait), sejtfaluk cellulóz tartalmú, tartalék szénhidrátjuk a keményítő, és ivaros szaporodásúak. Szaporodhatnak ivaros és ivartalan módon is. A fotoszintézis folyamata: fényenergia megkötése, a fényenergia kémiai energiává alakítása, majd szén-dioxid megkötése és szerves anyaggá való átalakítása az előzőkben nyert energia segítségével. A folyamat végeredménye elsősorban a szénhidrát, a cukor, de a folyamat anyagaiból képződhet fehérje és olaj is. 18. dia: a növények II. A növények nem mozognak, elsősorban helyzetváltoztatásra képesek. Kevés szervük van. Nagy felületű, megnyúlt, elágazó a testalakjuk. Érdekesség: - szimbionta növény: növény-növény társulás például. Ilyenkor a szimbiózis során mindkét fél jól jár. Például a pillangósvirágú növény nitrogént kap a nitrogéngyűjtő baktériumtól. A páfrány nitrogént kap a vele együtt élő fonalas kékmoszattól (ez a faj már határolja a növényeket, rendszertanilag nem igazán döntötték el, hogy ez baktérium vagy növény, mert mindkettőre jellemző tulajdonságai vannak), a fenyő a gyökerébe mélyedő rizikegombától kap vizet és ionokat. Kép hozzá: a megfelelő gombával oltott kukorica magasabbra nőtt, mint a kezeletlen kukorica. - parazita és félparazita növények: parazita növény például az aranka, sárga fonalak a növényen. Ilyenkor vagy egy másik növény szerves anyagait használja fel (ez a parazita) az élősködő, vagy pedig a másik élőlény szervetlen anyagait (félparazita) használja fel, és fotoszintetizál. Kép hozzá: fagyöngy, amely félparazita növény; valamint egy fehér fagyöngy közelről. - rovaremésztő növények: fotoszintetizáló növények egyébként, viszont ha kevés számukra a nitrogéntartalom, akkor rovarok lebontásával egészítik ki nitrogénszükségüket. Például a kancsókat, Vénusz légycsapója. Kép hozzá: egy Vénusz légycsapója. 19. dia: a növények felépítése (növekvő lény) - osztódószövet: ez biztosítja a növény állandó növekedését, főleg a szárcsúcson van - állandósult szövetek: - bőrszövet: ez a növény testét borítja, feladata védelem és kapcsolatteremtés a környezettel, valamint a gyökérzeten a tápanyagfelvétel. - szállítószövet: olyan szövet, amely a felszívott vizet és ásványi sókat juttatja el a fotoszintézis helyére. Ennek a farésze szállít felfelé, a háncsrésze pedig a levélben elkészült szerves anyagokat juttatja a felhasználás helyére. - alapszövet: feladata a különböző anyagok tárolása (víz, levegő, raktározó), szilárdítja a növényt (ez a szilárdító alapszövet), kiválasztás (a felesleges vagy káros anyagokat különíti el). Növényi szervek: alapvetően az alábbi három: - gyökér: lehet főgyökeres, mint a pitypang, lehet mellékgyökeres, mint a búza. Tápanyagfelvételt végzi. A légköri nyomásnál nagyobb nyomással nyomja fel a vizet a növénybe, ez a gyökérnyomás. - szár: tartja a szerveket, ezzel biztosítja a növény alakját. Lehet fás szár, lehet lágy szár. A képen békaboglárka van. Pozsgásszára a kaktusznak van. Indája a földiepernek van. Gyöktörzse a pitypangnak van. - levél: a gázcsere, a fotoszintézis és a párologtatás szerve. A száron lévő rügyből nőnek ki. Ez nagyon látványos a gesztenyefa és az orgonabokor esetén. Több típusú és alakú levél lehet. 5
6 20. dia: növények mozgása Egyik a tropizmus. Ez azt jelenti, hogy a növény az inger irányától függő helyzetváltoztató mozgás (pl. a fény felé forog a napraforgó ez a 2-4 leveles kis növényeknél igen látványos!; víz, gravitáció, érintés, hő hatására is bekövetkezhet). A szőlőkacs például rátekeredik valamire, amit talál. A mimóza összerántja a leveleit érintés hatására. A díszparaj akkor is felfelé növekszik, ha akárhogyan fektetjük a cserepet, a növény a gravitációra reagál. Növekedési mozgás: bizonyos növényi hormonok hatására a növény sejtjeinek egyenlőtlen növekedése. A turgormozgás azt jelenti, hogy valamilyen inger hatására anyagcsere-változások alakulnak ki. Ezért zárja be és nyitja ki a szirmait például a tulipán. 21. dia: a növények szaporodása ivartalan szaporodási formák - spóra (moha) - gyökér (akác) - hajtás (szamóca indája) - levéllel történő (elevenszülő) - dugványozás (muskátli) 22. dia: a növények ivaros szaporodása: - virág: ez lehet teljes virág (amit mi virágnak ismerünk), továbbá lehet hiányos virág (például a barka) - virág más típusai: egyszerű virág (a virágtengelyen egyetlen virág található); vagy lehet virágzat (fürtös, vagy bogas). 23. dia: a növények szaporodása ivaros szaporodási formák A virág felépítése: - porzó - termő Ezek nem biztos, hogy egy virágon vannak, és az sem biztos, hogy egy növényen! Az egylaki növényen a hím és a női virág egy növényen van (pl. fenyők). A kétlaki növény esetén külön növényen található a hím és a női virág (pl. páfrányfenyő). Termés: többféle termés, mag alakulhat ki. 24. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói I. Trópusi esőerdők: gazdag növényzet, örökzöldek, nem hullatják le a leveleiket. Egyenletes, meleg időszak, bőséges csapadékkal, amely egyenletesen eloszlik. Magasra, akár méteresre is megnőhetnek a fák. Vannak liánok páfrányok, fán lakók, stb. Nincsenek évszakok. Elhelyezkedés: az Egyenlítő közelében, az Egyenlítő mentén (Afrikában, Amerikában). 25. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói II. Az Egyenlítőtől kicsit távolodva a növényzet trópusi lombhullató erdő van. Egész évben meleg, bőséges, de nem egyenletes időbeli eloszlású csapadékkal. Itt jellemzőek a lombhullató fák, a száraz évszakban, amikor kevés a víz, akkor hullatják le a leveleiket. Ez a növényzet egyik oldalon a trópusi esőerdőbe, másik oldalon a szavannába megy át. A jobb oldali fa egy lombhullató tikfa, a bal oldalon egy majomkenyérfa van. Elhelyezkedés: az Egyenlítőtől kissé távolodva mindkét irányban. Pl. Nyugat-Ausztrália; India. 26. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói III. A szavanna: itt a hőmérséklet kis mértékben ingadozik, de egész évben meleg. Száraz és esős évszak váltakozik, a száraz gyakran eléggé aszályos. Jellemző növények: hosszúra növő pázsitfűfélék, a fák elszórtan helyezkednek el. Elhelyezkedés: pl. Kelet-Afrika. 27. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói IV. A félsivatag: itt vannak évszakok. Kevés csapadék hull, nyáron meleg van, a tél hideg. Növényzete: főként a 2 métert is elérő cserjék, illetve előfordulnak törpecserjék és pázsitfűfélék is. Elhelyezkedés: pl. Argentína, Oroszország. 6
7 28. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói V. A sivatag: igen kevés a csapadék. Van, ahol egész évben forróság van, van, ahol hideg a tél. A növényzet gyér. Jellemző növényei a kutyatejfélék, kaktuszok, egynyári maghozó növények. Elhelyezkedés: pl. Egyiptom, Góbi-sivatag (Ázsia). 29. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói VI. Mediterrán területek: a telek hűvösek és nedvesek, néha fagy is, a nyarak forróak és szárazak. Növénytakaró: eredetileg erdők borították. Sok helyen az emberi beavatkozás miatt bozótos, hangafüves, nyílt füves területté alakult át. Elhelyezkedés: pl. Dél-Afrika, Kalifornia, Dél-Ausztrália, Földközi-tenger környéke. 30. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói VII. Mérsékelt övi füves puszták: hideg, fagyos telek és forró, száraz nyarak jellemzik. Növényzetére jellemzőek a magas, akár 2 méter magasra is felnövő fűfélék, pázsitfűfélék, fák csak elvétve vannak. Elhelyezkedés: dél-amerikai pampa, eurázsiai sztyepp, dél-afrikai veld. 31. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói VIII. Mérsékelt égövi erdők: egész évben egyenletesen oszlik el a csapadék. A nyár meleg, de a tél hideg. Növényzete: a dzsungelnél egyszerűbb a tagozódásuk az erdőknek. A talajon lágy szárú növények és mohák is nőnek. Két lombkoronaszint: fák és alattuk a cserjék. Lehetnek tűlevelűek, lombhullatóak (tölgy, bükk, kőris, juhar). Elhelyezkedés: Európa, Észak-Amerika, stb. 32. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói IX. Hideg égövi erdők (tajga): meleg nyarak és hideg telek jellemzik. A csapadék nem bőséges, az is télen hull hó formájában. Az éves hőingás elérheti a 100 Celsius-fokot is! Növényzete: tűlevelű fák uralkodnak, ezek el is zárják sűrű, zárt lomkoronájukkal a napfényt a talaj elől, ezért a talajon csak bizonyos örökzöld törpecserjék élnek meg. Van néhány lombhullató faj is (tamariskafélék, nyírfa). A talajt mohák és zuzmók borítják. Elhelyezkedés: Észak-Amerika és Eurázsia északi része, Kelet-Szibéria. 32. dia: egyes földrajzi övezetek növénytakarói X. Tundra: a téli hőmérséklet alacsony, az átlaghőmérséklet mínusz 20 mínusz 30 Celsius-fok. A nyár 3-4 hónapig tart. Kevés a csapadék. Növényei: igazi fák nincsenek, főleg törpecserjék, sások, pázsitfüvek, zuzmók vannak. A jégkristályokat is magával ragadó szél minden növényt letarol, amely a párnás növényszőnyegből kiemelkedik. Elhelyezkedés: Északi-sarkhoz közel: Alaszka. 7
8 Felhasznált irodalom: Biológia 12. (Mozaik Kiadó) Biológia 10. (Mozaik Kiadó) David Attenborough: Az élővilág atlasza (Inkvizítor könyvkiadó, Budapest) ebből képeket is vettem - klónozásról a sulinet honlapján - a génmanipulációról - szintén a génmanipulációról - beszélgetés egy bioetikussal - a szimbionta növényekről kis leírás - a szimbionta növények a békaboglárka képét vettem innét innét a mérsékelt övi erdőkhöz gyűjtöttem képeket oroszgris (oroszlán és tigris keveredése) 8
Természettudomány témakör: Genetika, fajok, fajták Növények, gombák, baktériumok működése, előfordulása Éghajlattípusok növénytakarói
Természettudomány 5-6. témakör: Genetika, fajok, fajták Növények, gombák, baktériumok működése, előfordulása Éghajlattípusok növénytakarói Genetika - alapok A genetika két fogalmat takar: - klasszikus
RészletesebbenDomináns-recesszív öröklődésmenet
Domináns-recesszív öröklődésmenet Domináns recesszív öröklődés esetén tehát a homozigóta domináns és a heterozigóta egyedek fenotípusa megegyezik, így a három lehetséges genotípushoz (példánkban AA, Aa,
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenBIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA
BIOKÉMIA, GENETIKA 1. Nukleinsavak keresztrejtvény (12+1 p) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. A nukleinsavak a.-ok összekapcsolódásával kialakuló polimerek. 2. Purinvázas szerves bázis, amely az
RészletesebbenTudománytörténeti visszatekintés
GENETIKA I. AZ ÖRÖKLŐDÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI Minek köszönhető a biológiai sokféleség? Hogyan történik a tulajdonságok átörökítése? Tudománytörténeti visszatekintés 1. Keveredés alapú öröklődés: (1761-1766,
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenRendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.
Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei
RészletesebbenA kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenINCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Szakközépiskola Tesztlapok Biológia - egészségtan tantárgy 12. évfolyam Készítette: Perinecz Anasztázia Név: Osztály: 1. témakör: Az élet kódja.
RészletesebbenFelkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.
Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés
RészletesebbenAz egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt
RészletesebbenMINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók
RészletesebbenHajtásos növények gyökér hajtás szár levélre
Hajtásos növények A hajtásos, szövetestes testfelépítése a legfejlettebb testszerveződés a növények országában. A hajtásos növények testében a különféle alakú és működésű sejtek szöveteket alkotnak, a
RészletesebbenHa a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
RészletesebbenBiológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei
Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenJohann Gregor Mendel Az olmüci (Olomouc) és bécsi egyetem diákja Brünni ágostonrendi apát (nem szovjet tudós) Tudatos és nagyon alapos kutat
10.2.2010 genmisk1 1 Áttekintés Mendel és a mendeli törvények Mendel előtt és körül A genetika törvényeinek újbóli felfedezése és a kromoszómák Watson és Crick a molekuláris biológoa központi dogmája 10.2.2010
RészletesebbenHátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.
Múlt órán: Lehetséges tesztfeladatok: Kitől származik a variáció-szelekció paradigma, mely szerint az egyéni, javarészt öröklött különbségek között a társadalmi harc válogat? Fromm-Reichmann Mill Gallton
RészletesebbenGenetika 2. előadás. Bevezető
Genetika 2. előadás Genetikai alapelvek: hogyan öröklődnek a tulajdonságok Mendeli genetika Bevezető Mi okozza a hasonlóságokat és különbségeket a családtagok között? Gének: biológiai információ alapegysége
RészletesebbenTestLine - Életjelenségek, mikrovilág Minta feladatsor
Mivel kebelezi be táplálékát az óriás amőba? (1 helyes válasz) 1. 1:14 Normál sejtszáj ostor csilló csalánfonal álláb Mely állítások igazak az ostorosmoszatokra? (4 jó válasz) 2. 1:31 Normál Ősi típusaiktók
RészletesebbenNégy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok
Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,
RészletesebbenBIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,
RészletesebbenBIOLÓGIA 11. ÉVFOLYAM I. beszámoló. A genetika alaptörvényei
BIOLÓGIA 11. ÉVFOLYAM 2015-2016. I. beszámoló A genetika alaptörvényei Ismétlés: a fehérjék fölépítése Új fogalom: gének: a DNS molekula egységei, melyek meghatározzák egy-egy tulajdonság természetét.
Részletesebben3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan
11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz
RészletesebbenAz ember összes kromoszómája 23 párt alkot. A 23. pár határozza meg a nemünket. Ha 2 db X kromoszómánk van ezen a helyen, akkor nők, ha 1db X és 1db
Testünk minden sejtjében megtalálhatók a kromoszómák, melyek a tulajdonságok átörökítését végzik. A testi sejtekben 2 x 23 = 46 db kromoszóma van. Az egyik sorozat apánktól, a másik anyánktól származik.
RészletesebbenAz evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.
Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást
Részletesebben56. Belépés a gázcserenyílásokon (G)
56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) A peronoszpóra Plasmopara viticola A gomba micéliumai behatolnak a sztómákon* a növény szöveteibe és az élő sejtekből táplálkozik. Ennek következtében a megtámadott
RészletesebbenI. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó
Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd
RészletesebbenEgyszikű és kétszikű szár megfigyelése
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Az egyszikű és kétszikű szár összehasonlítása A szártípusok csoportosítása Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: egyszikű és kétszikű növény szára (kukorica, petúnia,
RészletesebbenA baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb.
BAKTÉRIUMOK A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága,
RészletesebbenTémazáró dolgozat. A növények országa.
Témazáró dolgozat. A növények országa. 1.feladat. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? fotoszintézis, telepes növények kétivarú virág egylaki növény egyszikű növény 2.feladat. Jellemezze a vörösmoszatok
RészletesebbenMUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik.
MUTÁCIÓK A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. Pontmutáció: A kromoszóma egy génjében pár nukleotidnál következik be változás.
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 10. évfolyam Osztályozóvizsga
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 12. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenTartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...
Tartalom BIOLÓGIA...2 10. évfolyam...2 11. évfolyam...3 12. évfolyam...4 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 11. évfolyam...5 12. évfolyam...6 SPORTEGÉSZSÉGTAN...7 1 BIOLÓGIA 10. évfolyam Nappali tagozat Azírásbeli
RészletesebbenTartalom. Előszó... 3
4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az
RészletesebbenBIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)
BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) 1 Biológia tantárgyból mindhárom évfolyamon (10.-11.-12.) írásbeli és szóbeli vizsga van. A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli
RészletesebbenSzaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai:
Szaporodás és fejlődés az élővilágban... Szaporodás formák Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai: Osztódással Bimbózással (hidra) Vegetatív szaporodás Partenogenézis (parthenosszűz, genézis-nemzés)
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet)
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi kis táblázatban
RészletesebbenNövényrendszertan. Moha és páfrány.
Növényrendszertan Moha és páfrány. Szerveződési szintek sejttársulás hajtásos növények sejtfonál telepes A növényi legók Sejttársulás Minden sejt megőrzi önállóságát= Nincs munkamegosztás Pl. zöldmoszatok
RészletesebbenB I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 20. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ
B I O L Ó G I A ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 20. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ Minden feladat megoldását a megoldólapon kell beadnia. Az írásbeli felvételi dolgozat egyúttal
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 21. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenA vizet és az ásványi anyagokat egész testfelületükön keresztül veszik fel, melyet a szárukban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítanak.
Mohák (törzse) Szerkesztette: Vizkievicz András A mohák már szárazföldi növények, ugyanakkor szaporodásuk még vízhez kötött. Kb. 360 millió (szilur) évvel ezelőtt jelentek meg, a tengerek árapály zónájában
RészletesebbenA Hardy-Weinberg egyensúly. 2. gyakorlat
A Hardy-Weinberg egyensúly 2. gyakorlat A Hardy-Weinberg egyensúly feltételei: nincs szelekció nincs migráció nagy populációméret (nincs sodródás) nincs mutáció pánmixis van allélgyakoriság azonos hímekben
Részletesebben2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.
2013/2014.tanév TANMENET a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:..... munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01. Összeállította:
RészletesebbenBioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma
Bioklimatikus övezetek Bioklimatické pásma Az egyenlítőtől való távolság függvényében a Föld felszínén a növény- és állatvilág horizontális tagolódása figyelhető meg. Ennek alapvető oka az eltérő klimatikus
Részletesebben2. forduló megoldások
BIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló megoldások 1, Egészítsd ki a táblázat hiányzó részeit! A táblázat utáni feladatok által felkínált lehetőségek közül válassz! A kiválasztott betűt jelöld
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 2. (szállítószövet, alapszövetek)
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 2. (szállítószövet, alapszövetek) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi kis
RészletesebbenLevéltípusok,levélmódosulatok megfigyelése
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Levéltípusok megfigyelése A levél módosulatok felismerése, vizsgálata Funkciójuk és változataik megismertetése Lomblevél szöveti felépítése Eszközszükséglet:
RészletesebbenBiológiai feladatbank 12. évfolyam
Biológiai feladatbank 12. évfolyam A pedagógus neve: A pedagógus szakja: Az iskola neve: Műveltségi terület: Tantárgy: A tantárgy cél és feladatrendszere: Tantárgyi kapcsolatok: Osztály: 12. Felhasznált
RészletesebbenBIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam
BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek
RészletesebbenBIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont
RészletesebbenTANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A genetika alaptörvényei A gén fogalma. A fenotípus és a genotípus.
RészletesebbenGenetika. Ezek határozzák meg a tulajdonságainkat. (szemszín, hajszín, stb )
Krisztián bioszjegyzete A /öröklődés alapjai: öröklődés és változásával foglalkozik. A genetika a tulajdonságok öröklődésével Lehet vizsgálni: Sejtszinten: Molekuláris genetika Egyedszinten: Klasszikus
RészletesebbenBIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK
Dr. Paál Tamásné Natúra sorozat BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK (Raktári száma: RE00774/F) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. A) feladatlap megoldásai A trópusi területek természetes élővilága 1. feladat
RészletesebbenSzerkesztette Vizkievicz András. Vizsgakövetelmények
Szerkesztette Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós újításokat (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez
RészletesebbenBiológia. Biológia 9/29/2010
Biológia Bevezetés a biológiába élettelen és élő állapot; az élőlények jellemzői: egyediség, biostruktúra, szervezettség, kémiai tulajdonság; anyag-és energiacsere, ingerlékenység, mozgásjelenségek, szaporodás,
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenMagyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata
RészletesebbenRecesszív öröklődés. Tájékoztató a betegek és családtagjaik számára. Fordította: Dr. Komlósi Katalin Orvosi Genetikai Intézet, Pécsi Tudományegyetem
12 Recesszív öröklődés Fordította: Dr. Komlósi Katalin Orvosi Genetikai Intézet, Pécsi Tudományegyetem 2009. május 15. A londoni Guy s and St Thomas kórház, a Királyi Nőgyógyászati és Szülészeti Társaság
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNYOS VIZSGA. Biológia
Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium 3529 Miskolc, Fényi Gyula tér 2-12. Tel.: (+36-46) 560-458, 560-459, 560-583, Fax: (+36-46) 560-582 E-mail: fenyi@jezsuita.hu Honlap: www.jezsu.hu A JECSE Jesuit
RészletesebbenGenetikai szótár. Tájékoztató a betegek és családtagjaik számára. Fordította: Dr. Komlósi Katalin Orvosi Genetikai Intézet, Pécsi Tudományegyetem
12 Genetikai szótár Fordította: Dr. Komlósi Katalin Orvosi Genetikai Intézet, Pécsi Tudományegyetem 2009. május 15. A London IDEAS Genetikai Tudáspark, Egyesült Királyság szótárából módosítva. A munkát
RészletesebbenAz élőlény és környezete. TK: 100. oldal
Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenB I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK május 18. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt!
B I O L Ó G I A ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. május 18. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Kérjük, olvassa el a bevezetőt! A javítási útmutatóhoz rendelkezésre áll a feladatsor. Egyes feladatoknál a
RészletesebbenGenetika 3 ea. Bevezetés
Genetika 3 ea. Mendel törvényeinek a kiegészítése: Egygénes öröklődés Többtényezős öröklődés Bevezetés Mendel által vizsgált tulajdonságok: diszkrétek, két különböző fenotípus Humán tulajdonságok nagy
RészletesebbenA NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI
A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI A NÖVÉNYEK KÉTSZAKASZOS EGYEDFEJLŐDÉSE NEMZEDÉKVÁLTAKOZÁS - ÁLTALÁNOS NÖVÉNYI TULAJDONSÁG - NEM GENETIKAI ÉRTELEMBEN VETT NEMZEDÉKEK VÁLTAKOZÁSA - IVAROS ÉS IVARTALAN SZAKASZ
RészletesebbenPopulációgenetikai. alapok
Populációgenetikai alapok Populáció = egyedek egy adott csoportja Az egyedek eltérnek egymástól morfológiailag, de viselkedésüket tekintve is = genetikai különbségek Fenotípus = külső jellegek morfológia,
RészletesebbenA PKU azért nem hal ki, mert gyógyítják, és ezzel növelik a mutáns allél gyakoriságát a Huntington kór pedig azért marad fenn, mert csak későn derül
1 Múlt órán: Genetikai alapelvek, monogénes öröklődés Elgondolkodtató feladat Vajon miért nem halnak ki az olyan mendeli öröklődésű rendellenességek, mint a Phenylketonuria, vagy a Huntington kór? A PKU
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 27. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 13. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a középszintű dolgozatok
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 16. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenHUMÁNGENETIKA. összeállította: Perczel Tamás
HUMÁNGENETIKA összeállította: Perczel Tamás Fenotípus változatok A MENNYISÉGI JELLEGEK folyamatos, átfedő tulajdonságok testmagasság, testtömeg, IQ, bőrszín több gén határozza meg, számtalan kölcsönhatás
RészletesebbenIV. TALENTUM - természettudományok és informatika verseny országos döntője. Temesvár, február 24. BIOLÓGIA FELADATLAP X.
IV. TALENTUM - természettudományok és informatika verseny országos döntője Temesvár, 2018. február 24. BIOLÓGIA FELADATLAP X. OSZTÁLY I. EGYSZERŰ VÁLASZTÁS (40 pont) A kérdéshez kapcsolódó állítások közül
RészletesebbenTranszgénikus állatok előállítása
Transzgénikus állatok előállítása A biotechnológia alapjai Pomázi Andrea Mezőgazdasági biotechnológia A gazdasági állatok és növények nemesítése új biotechnológiai eljárások felhasználásával. Cél: jobb
RészletesebbenCsorba György természettudományos feladatmegoldó verseny
Biológia 2. forduló 1. Melyik térképvázlat ábrázolja a sivatagokat, melyik a szavannákat, és melyik a trópusi esőerdőket? Írd a nevüket a megfelelő térkép alá! (3 p.) a) Húzd alá azokat az állításokat,
RészletesebbenPéldák a független öröklődésre
GENETIKAI PROBLÉMÁK Példák a független öröklődésre Az amelogenesis imperfecta egy, a fogzománc gyengeségével és elszíneződésével járó öröklődő betegség, a 4-es kromoszómán lévő enam gén recesszív mutációja
RészletesebbenGombák. 100 000-300 000 faj. Heterotróf, kilotróf Szaprofita, parazita
Gombák Gombák Klorofill nélküli, heterotróf táplálkozású, spórás, fonalas, egy vagy többsejtű, valódi sejtmaggal rendelkező, ivarosan és ivartalanul is szaporodó telepes szervezetek. 100 000-300 000 faj.
RészletesebbenI. Híres tudósok és munkáságuk (10 pont)
I. Híres tudósok és munkáságuk (10 pont) Azonosítsd a felsorolt felfedezéseket a betűkkel jelölt tudósokkal valamint életrajzi adataikkal és írd a megfelelő betűjeleket az állítások mögötti négyszögekbe!
RészletesebbenNéhány feladatnak több megoldása van! Keresd meg valamennyit!
TITOK 2007 HERMAN OTTÓ VERSENY 7. OSZTÁLY 1. FORDULÓ Néhány feladatnak több megoldása van! Keresd meg valamennyit! 1. Hol található a Föld legnagyobb trópusi sivatagja? (A) Ázsiában (B) Ausztráliában (C)
RészletesebbenPopulációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.
Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek
RészletesebbenSZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),
SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam
Részletesebbenkalap tönk gallér bocskor spóratartó
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az erdő gombái A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az erdők élőlényei életközösségeket alkotnak, amelyben az egyes élőlények között kapcsolat és kölcsönhatás van. Az
RészletesebbenNövények: mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők
Növények: mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők NÖVÉNYEK soksejtű eukariota szervezetek klorofill molekula segítségével fotoszintetizálni képesek, sejtfaluk cellulóz tartalmú, szénhidrát tartalék-anyaguk
RészletesebbenI. Útmutató a tankönyvcsalád használatához
I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág
RészletesebbenA domináns öröklődés. Tájékoztató a betegek és családtagjaik számára. Fordította: Dr. Komlósi Katalin Orvosi Genetikai Intézet, Pécsi Tudományegyetem
12 A domináns öröklődés Fordította: Dr. Komlósi Katalin Orvosi Genetikai Intézet, Pécsi Tudományegyetem 2009. május 15. A londoni Guy s and St Thomas kórház, a Királyi Nőgyógyászati és Szülészeti Társaság
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenDr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39
KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE
Részletesebben1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre!
Megoldás. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! A mikorrhiza (gomba-gyökér kapcsolat) a növény tápanyagellátásában játszik lényeges szerepet, azon
RészletesebbenBIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 1813 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 15. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia emelt szint 0621 É RETTSÉGI VIZSGA 2006. november 2. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az emelt szintű dolgozatok
RészletesebbenA TRÓPUSI TERÜLETEK TERMÉSZETES ÉLŐVILÁGA
1. FELADATLAP A CSOPORT A TRÓPUSI TERÜLETEK TERMÉSZETES ÉLŐVILÁGA 1. Milyen az éghajlat? Írd a növényzet nevét a rajz alá, a nagybetűvel jelölt vonalra! Válogasd ki a felsorolásból azokat az állításokat,
RészletesebbenTRANSZGÉNIKUS NIKUS. GM gyapot - KÍNA. GM szója - ARGENTÍNA
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉ GM gyapot - KÍNA GM szója - ARGENTÍNA TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN Élelmezési probléma: mg-i i termények, élelmiszer alapanyagok károsk rosításasa (rovar, gyom, baktérium, gomba,
RészletesebbenSzelekció. Szelekció. A szelekció típusai. Az allélgyakoriságok változása 3/4/2013
Szelekció Ok: több egyed születik, mint amennyi túlél és szaporodni képes a sikeresség mérése: fitnesz Szelekció Ok: több egyed születik, mint amennyi túlél és szaporodni képes a sikeresség mérése: fitnesz
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0612 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 17. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok
Részletesebben