Esély az önálló életkezdésre a. Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium és Szakképző Iskolában. TÁMOP / azonosítószámú pályázat

Átírás

1 a Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium és Szakképző Iskolában azonosítószámú pályázat május 1-től december 31-ig KIADVÁNY

2 A város Balmazújváros múltja és jelene A mai városközpont déli részén állt a XV. század elején az a Himes nevű falu, amelyet a század második felében a mai Nagyhát helyen álló Balmaz birtok lakói elfoglaltak. Az egyesült település, Balmazújváros 1465-ben kapott mezővárosi rangot. A város a többi alföldi mezővároshoz hasonló módon fejlődött: a török korban sokszor elnéptelenedett, a kis településmaghoz nagy, lakatlan külterület kapcsolódott. A település népessége a XVII. században is csupán 2000 fő volt, ám 1766-ban a német telepesek beköltöztetésével megindult a település mai képének kialakulása, a betelepítés emlékét máig őrzi Németfalu településrész neve. A korábbi rendszertelen balmazfalu a német lakosság betelepítése nyomán, illetve a Semseyek által végrehajtott településrendezéssel vált szabályos szerkezetűvé. Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú- Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város vonzerejét a településközpont jellegzetes és hangulatos mezővárosi megjelenése adja. A város döntően mezőgazdasági jellege, az ipar viszonylagos fejletlensége, az infrastrukturális feltételek és a szolgáltató szféra hiányosságai az 1970-es évekig csak lassú ütemű fejlődést biztosítottak Balmazújvárosnak. Ma már kedvező jelenség, hogy a városi funkciók erősödésével egyidejűleg jelentős növekedésnek indult a tercier szektor. Ennek ellenére a város gazdasági szerkezetére jellemző, hogy a munkaképes lakosság 25%-át ma is a mezőgazdaság foglalkoztatja. Az utóbbi évek fejlesztéseinek következtében a város lendületes és látványos átváltozáson ment keresztül. A település oktatási, egészségügyi és szociális intézményrendszere épülete és szolgáltatásai által megújult. Az idegenforgalom fokozatos fejlesztéseinek következtében a Hajdúság egyik fontos turisztikai célpontjává vált a város a fürdő, a Semsey kastély és az újonnan kialakított Balmaz Hotel jóvoltából. Számtalan könnyű és komolyzenei hangverseny, irodalmi est, színházi program, és a civil szféra összetartozását is erősítő bálok, sportrendezvények várják a lakosságot és a városba pihenni érkező látogatókat. Balmazújváros ügyel hagyományaira, a népi hagyományok őrzője a kézműves kismesterségek művelésében is, mint citerakészítés, vesszőfonás, szíjgyártás, kalapkészítés, nádművesség, fazekasság. A fejlesztési lehetőségek azt a célt szolgálják, hogy a balmazújvárosi és a térségi lakosok megfelelő otthonra és biztos megélhetési forrásra, munkahelyre találjanak anyagi helyzettől, társadalmi körülménytől függetlenül. 2. oldal

3 Balmazújváros népessége, szociális háttere Balmazújváros városban a demográfiai változások ha csak szerény mértékben is, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. Balmazújváros lakossága csökken. A munkanélküliek aránya a munkaképes korú lakónépességen belül 14,5%, ebből 4% a tartósan munkanélküli. Balmazújváros "öregségi indexe" Fő Index (%) 66,32 109,4 105,43 97,96 101,07 97, Év Településünk az esélyegyenlőséget érintő problémák egy részét a demográfiai változásoknak köszönheti, tekintettel arra, hogy mind az öregedési index, mind a belföldi vándorlások adatai, mind a természetes szaporodás évek közötti eredménye negatív elmozdulást mutat. A vizsgált időszakban az öregedési index igen-igen változó képet mutat. Az elmúlt néhány év adatait összevetve a 2001-évi népszámláláskor tapasztalt adattal megállapíthatjuk, hogy Balmazújváros lakossága megdöbbentő módon mutatja az elöregedés jeleit. Az öregedési index évben ismetelten 100 % alá került (tehát túlsúlyban vannak a 14 év alattiak a 65. év felettiekkel szemben), vagyis fiatalos a népességszerkezet, de figyelmesebben vizsgálva az adatokat azt tapasztalhatjuk, hogy ez a halálozások magas száma (különösen az idősebb korosztályban), illetve a születések számának drasztikus csökkenése miatt következhetett be. Balmazújváros településen a rendszerváltás idején volt a legmagasabb a munkanélküliek aránya, ez az érték azóta folyamatosan Év A városban élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér. A településen igen sok szociálisan és kulturálisan hátrányos helyzetű család él, míg a központi városrész lakossága a maga korszerű, műveltséget szorgalmazó igényeinek kielégítését támasztja célul. A rossz szociokulturális háttérrel rendelkező lakosság között jelentős arányt képvisel a roma lakosság, a szegénység előfordulása illetve a munkanélküliség aránya magas értéket mutat. Külterületen valamint etnikailag szegregált, telepszerű lakókörnyezetben nem élnek gyermekek a településen. A lakosság 3,5%-a részesül rendszeres szociális segélyben, s a népesség 9,4%-a jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre. Balmazújváros munkaerő-piaci helyzetére még mindig rányomja bélyeget a mezőgazdasági tevékenység, valamint az, hogy az ipari tevékenységet folytató munkáltatók száma alacsony, kizárólag kis- es középvállalkozások működnek. S a szakképzett munkaerő tekintetében a helyi Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium és Szakképző Iskolára igen fontos feladat hárul. 3. oldal

4 Az iskola A Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium és Szakképző Iskola két épületegyüttesben, a város centrumában, gondozott, szép és tiszta környezetben található. Az intézmény külső arculatának szépségét növeli a településközpont jellegzetes és hangulatos mezővárosi megjelenése, Kossuth téri díszparkja, körülötte található műemlék jellegű és városkép értékű épülettel, műemlékekkel és szobrokkal. A Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium és a Szakképző Iskola a település és Balmazújváros járás egyetlen középfokú intézménye. Az intézmény integráció során jött létre és kezdte meg működését szeptember 1-jével. Az új név alatt az iskola továbbvitte az egyesülés előtti két középfokú intézmény Veres Péter Gimnázium illetve a Széchenyi István Szakközépiskola és Szakmunkásképző hagyományait, eredményeit, pedagógiai céljait. Jelenleg évfolyamonként 6-7 párhuzamos osztállyal működik az intézmény. Emelt óraszámú matematikai, humán, természettudományos és idegen nyelvi oktatás, ECDL és EBCL vizsgákra való felkészítés valósul meg, miközben széles képzési kínálatot biztosít a város és a térség (Tiszacsege, Egyek, Újszentmargita, Hortobágy) tanulói számára minden képzési formában. Az iskola parkosított, belső és külső udvarral, sportpályákkal, tornatermekkel, szabadtári kondiparkkal, könyvtárral, konyhával és étkezővel rendelkező létesítmény, ahol 29 tantárgyi szaktanteremben, 5 számítástechnikai és multimédia szaktanteremben folyik az oktatás. A tanulói és a tanári bútorzat jelentős hányada az elmúlt évek nyertes pályázatai és a szakképzési támogatások által megújult, az intézmény épülete, taneszköz-rendszere korszerűsödött. Az ÉAOP pályázat keretében elnyert 350 millió Ft valamint a balmazújvárosi és környékbeli cégek, vállalkozások által biztosított szakképzési támogatások jóvoltából egy teljes körű intézmény-felújítás és taneszköz-beszerzés után az iskola a régió egyik legkorszerűbb, a XXI. század követelményeinek megfelelő oktatási intézmény lett. A TÁMOP pályázat keretében kidolgozott kompetencialapú helyi tantervek, az érettségiző évfolyamon a tehetséggondozó programok, a szakiskolai évfolyamon a Családbarát iskola rendszerének kidolgozása mindmind azt a célt szolgálja, hogy a korszerű infrastruktúrával rendelkező balmazújvárosi középiskolában tanuló 4. oldal

5 diákoknak olyan lehetőséget kínáljunk, amelyek segítenek megvalósítani jövőbeni céljaikat és álmaikat. A TIOP pályázat jóvoltából a 2011/2012-es tanévtől kezdve iskolánk eszközparkja 8 darab interaktív táblával, 22 darab tanulói számítógépparkkal bővült, ezáltal lehetőséget biztosítva a korszerű, informatika alapú oktatási módszerek alkalmazásának. A középiskola gimnáziumi képzése az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra előkészítő humán, reál, angol nyelv és általános irányultságú osztályokból áll. A humán irányultságon a magyar nyelv és irodalom valamint a történelem, a reál irányultságon a biológia, az angol irányultságon az angol nyelv tantárgyból folytatunk tehetséggondozást évfolyamon évfolyamon a fakultációs rendszerben való részvétellel biztosítjuk tanulóinknak saját döntés alapján a sikeres közép- és emelt szintű érettségi vizsga letételét, a sikeres felvételit a felsőoktatásba. A szakközépiskolai osztályok közgazdasági, kereskedelem-marketing, vendéglátás-idegenforgalom, informatika és gépészet szakterületen nyújtanak tanulási lehetőséget. Kereskedelem, vendéglátás, közgazdasági szakmacsoportos tanulóinknak lehetőségük van az EBCL oklevél (European Business Competence* Licence - Egységes Európai Gazdasági Oklevél) megszerzésére. Mindkét képzési formában, minden évfolyamon, a képzés során kiemelt szerepet kap az idegen nyelv és az informatika oktatása, melyeknek elsődleges célja a nyelvvizsga, valamint az ECDL Start bizonyítvány megszerzése. Iskolánk szakiskolai képzése a 2012/2013. tanévtől kezdve a 3 éves szakképzésre épül. Korszerű tanműhelyben, tankonyhán és tanétteremben oktatjuk tanulóinkat. 10. illetve 11. évfolyamon gyakorlati képzésüket különböző cégeknél, vállalatoknál töltik. Kiemelkedő, magas színvonalú szakmai tudással rendelkező tanulóinknak lehetősége van a nemzetközi Erasmus+ program keretein belül 1 hónapon keresztül szakmai gyakorlatukat külföldi cégeknél tölteni, erősítve nyelvtudásukat és tapasztalatokat szerezhetnek egy későbbi külföldi munkavállalás céljából. Az általunk oktatott szakképesítések: gépi forgácsoló, hegesztő, épület- és szerkezetlakatos, kőműves és hidegburkoló, festő, mázoló, tapétázó, eladó, szakács, pincér vendéglátó eladó és pék. A lakosság létszámának csökkenése ellenére minden évben biztosított a stabil tanulói létszám. Képzési szerkezetét tekintve a tanulók jelentős hányada a szakiskolai évfolyamokon tanul, köszönhetően annak, hogy a járás egyetlen szakképző 5. oldal

6 intézményről van szó, illetve a széles szakmatanulási kínálatnak. Az iskola képzési szerkezetét tekintve, a szakiskolai tanulók körében lényegesen magasabb a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Ez annak is köszönhető, hogy a szakiskolai képzési formában jelentős a roma tanulók száma, ez az érték intézményi szinten kb. 20%. Mivel intézményünkben a hátrányos helyzetű tanulók aránya magas, azon belül a halmozottan hátrányos helyzetűeké is, a hátránnyal induló tanulóink hátránykompenzációja elengedhetetlen, hiszen a tanulási sikerességük, a munka világában való elhelyezkedési esélyük nehezített. Mindehhez nem csak a tanórák tartalma, a pedagógusok felkészültsége biztosít lehetőséget, hanem az iskolában zajló diákélet és a különböző, színes iskolai foglalkozások, programok, rendezvények. A középiskola nagy gondot fordít arra, hogy otthonos, barátságos környezetet nyújtson tanulói számára. Tanórák után sportköri foglalkozásokon való részvételt biztosítunk asztalitenisz, kézilabda, röplabda, labdarúgás, kosárlabda, szertorna sportágakban, amelynek során tanulóink a Diákolimpián mérhetik össze tudásukat középiskolások armadával. Az Arany Minősítésű Ifjúsági Vegyeskarunk szerves részét képezi a város és az iskola kulturális életének. Színes diákprogramokat szervezünk tanulóinknak minden tanévben. A 9. évfolyamosok gólyaavatója, a diákbálok, végzős diákjaink szerenád-estje, az énekkar Karácsonyi koncertje, A Karácsonyi Napok és a Nemzetiség Est rendezvényei, a Veres Péter Napok keretében megrendezésre kerülő különböző sportversenyek és művelődési vetélkedők, az iskola és az osztályok által szervezett kirándulások biztosítása mind-mind annak érdekében történik, hogy az itt tanuló diákok ne csak munkahelyként, hanem otthonukként kezeljék a balmazújvárosi középiskolát. A település alföldi, kisvárosi jellege meghatározó az iskolahasználók szempontjából, hiszen a tanulók jelentős hányada nyugodt, kiegyensúlyozott családi környezetből kerül ki. Ennek is köszönhető, hogy tanulóink udvariasabbak, tisztelettudóbbak, összetartóbbak a nagyvárosi életformához szokott diákokhoz képest a nyolcadikos diákoknak és szüleiknek iskolaválasztásakor ez igen fontos tényező. 6. oldal

7 Projektismertető Alapvető cél A projekt alapvető célja, hogy a Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium és Szakképző Iskola alkalmassá váljon a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, köztük roma gyermekek eredményes nevelésére-oktatására, támogassa iskolai sikerességüket. A pályázat keretében lehetőség nyílik egyrészről a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét növelő, mintaértékű programok továbbfejlesztésére, azok más intézményben történő adaptációra való alkalmassá tételére, másrészről bevált programok adaptálására, illetve az adaptáció feltételeinek megteremtésére. Részcélok A pályázat keretében elérni kívánt részcélok a következők: a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket oktató iskolánk pedagógiai módszereikben való megújulása, beleértve a szaktanárok szakmai fejlődését is, a felzárkózás érdekében iskolánknak a környezetükkel, beleértve családokkal való együttműködésének kialakítása és megerősítése. Intézményi célok Esélyegyenlőség - Közösségi integráció - Egyéni törődés - Differenciált fejlesztés E négy tényező az, amely mentén megszeretnénk valósítani iskolánkban a pályázat adta lehetőségek birtokában célkitűzéseinket. A projekt célja a tanulásban akadályozott, hátrányos helyzetű tanulóink eredményes nevelése-oktatása, iskolai előmenetelük, életkezdési esélyeik növelése. A program során pedagógusaink integrációs módszertani ismereteinek javítását, a hátrányos helyzetű valamint a roma tanulók iskolai lemorzsolódásának csökkentését, a tanulói motiváció javítását, a hátrányos helyzetű, kiemelten a halmozottan hátrányos helyzetű tehetséges tanulók gondozását kívánjuk támogatni. A tevékenységeinkbe a multikulturális tartalmak beépülésével az intézmények oktatási-nevelési gyakorlatába a toleranciára nevelést, a társadalmi környezet elfogadóvá válását kívánjuk fokozottan integrálni. A célcsoport tagjainak szabadidős, illetve a tanórán kívüli tevékenységeken többségi társaikhoz hasonló arányú bevonásával a szociális, családi hátrányokból adódó különbségeket kívánjuk mérsékelni. Kiemelt figyelmet kap pályázatunk keretében a HHH és SNI gyermekek egészséges életmódra nevelése, a szocializáció és társadalmi integráció elősegítése. A program keretében az integrált nevelés, oktatás megvalósításába szűkebb és tágabb környezetünket intenzíven be kívánjuk vonni, ezáltal a partneri együttműködéseket támogató programokat kívánjuk erősíteni. 7. oldal

8 Reményeink szerint a pályázattal növeljük tanulóink esélyeit egy versenyképes szakképesítés megszerzéséhez illetve a munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedéshez. Előzmények Az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.-hez, mint közreműködő szervezethez a Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium és Szakképző Iskola TÁMOP / azonosító számon regisztrált, napon befogadott projekt javaslatot nyújtott be, amelyet a Támogató kelt támogató levél szerint támogatásban részesített Ft összköltség alapján. A Projekt megvalósítási időszakának tervezett kezdő időpontja: , befejezésének tervezett napja: Pályázat által előírt tartalom A pályázat során megvalósítandó tevékenységek köre: Tevékenységek Kötelező Választható Pedagógiai módszerekben való megújulás Együttműködések megerősítése Pedagógiai módszerekben való megújulás Együttműködés más intézményekkel Egyéni fejlesztési terv és végrehajtása A továbbtanulást támogató tevékenységek kidolgozása és megvalósítása Pedagógusok felkészítése, kapacitásbővítés Kötelezően megvalósítandó tevékenységek Pedagógiai módszerekben való megújulás 1. Az oktatási-nevelési intézmények pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumok (PP, Szmsz) módosítása a pályázat keretében vállalt tevékenységek, adaptációk beépítése érdekében 8. oldal

9 2. Differenciáló pedagógiai módszerek alkalmazási feltételeinek megteremtése, az eszközök fejlesztése, bővítése 3. Az átmenetek kezelését támogató, szülőknek és gyermekeknek, tanulóknak szóló programok, tevékenységek megvalósítása (általános iskola-középiskola átmenet) 4. Az átmenetek kezelését támogató a gyermekkel, tanulóval foglalkozó pedagógusoknak, szakembereknek szóló tevékenységek megvalósítása 5. Egy modell értékű programok továbbfejlesztése: a továbbfejlesztett program adaptációját lehetővé tevő szakmai dokumentáció elkészítése, adaptációra alkalmassá tétele Együttműködések megerősítése 6. Az intézményen kívüli partneri kapcsolatok erősítése, a helyi és településen kívüli kapcsolati háló szélesítése (pl. szakmai, tanulmányi, közösségi, sport és kulturális rendezvények, szervezése és lebonyolítása); együttműködések kialakítása és fejlesztése az egészségügyi, a szociális, (szakiskola esetében munkaerő-piaci) intézményrendszerrel 7. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók szüleinek bevonása, aktív részvételének ösztönzése, velük partneri kapcsolat kialakítása, családlátogatások, közösségi rendezvények szervezése 8. A települési vagy területi roma nemzetiségi önkormányzatokkal történő együttműködés valamint a roma gyerekek és családjaik bevonását segítő tevékenységek 9. Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében a pályázó köteles a projekt megvalósítása során félévente és a projekt fizikai befejezésekor a honlapján a projekt előrehaladásról beszámolni, illetve annak tapasztalatait, eredményeit közzétenni Egyéni fejlesztési terv és végrehajtása 10. A gyermekek, tanulók részére, egyéni fejlesztési terv elkészítése, mentorálási tevékenység nyújtása a gyermekek, tanulók számára 11. Egyéni fejlesztési tervek elkészítését megelőző fejlesztést, továbbhaladást támogató bemeneti mérések alkalmazása, mérőanyagok kidolgozása Iskolák esetén a fent felsorolt pontok mellett 14. A továbbtanulást támogató tevékenységek, pályaorientációs programok kidolgozása és megvalósítása Választható tevékenységek, szolgáltatások Pedagógiai módszerekben való megújulás 1. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók sikeres felzárkóztatását, hátránykompenzálását támogató modell értékű programok, illetve jó gyakorlatok adaptációja az intézményben működő szakmai team (legalább 3 fő, óvoda esetében minimum 2 fő) közreműködésével 9. oldal

10 2. A programadaptáció esetén a megvalósításhoz kapcsolódó pedagógus továbbképzéseken történő részvétel, belső képzések szervezése, mentorálás, szupervizionálás, folyamattanácsadó igénybevétele 3. Modell értékű programok továbbfejlesztése 4. Az iskolai felkészülést, kreatív szabadidős tevékenységeket biztosító, a gyermek sikeres szocializációját segítő, tanórán kívüli szabadidős programok, kulturális rendezvények szervezésének, illetve azokon való részvétel támogatása 5. Olyan rendezvények, tréningek szervezése a helyi társadalom bevonásával, melyek hozzájárulnak a befogadó attitűd fejlesztéséhez 6. Tanulóbarát környezet kialakítása 7. Komplex fejlesztést elősegítő mérőanyagok alkalmazása 8. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekhez szükséges kis értékű tárgyi eszközök, fejlesztőeszközök beszerzése Együttműködés más intézményekkel 9. Intézmények közötti horizontális tanulásra alkalmas tevékenységek lebonyolítása és más intézményekben való részvétel (pl. hospitáció és elemzése, intézmény- és óralátogatások, workshopok, konferenciák szervezése és az azokon való részvétel), továbbá egyéb, a projekt célkitűzéséhez kapcsolódó programok, rendezvények szervezése, azokon való részvétel Pedagógusok felkészítése, kapacitásbővítés 10. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő szakemberek, úgy, mint pedagógiai asszisztens, ifjúságsegítő, gyermek- és ifjúsági felügyelő, mentálhigiénés szakember, pszichológus, szociális munkás, pszichopedagógus, szociálpedagógus, gyógypedagógus, utazótanár, mediátor bevonása 11. Korszerű tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, kooperatív technikák, differenciált oktatás), módszertani akkreditált és nem akkreditált, tanúsítvánnyal záruló továbbképzéseken való részvétel (a 277/1997 (XII. 22.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően) és minimum 1 tantestületi tréning igénybevétele 12. IPR, IPR-t támogató módszertani továbbképzések, továbbá ezen továbbképzésekhez mentori, folyamat-tanácsadói szolgáltatás igénybevétele 13. A program megvalósításához kapcsolódó szakmai, módszertani szolgáltatások igénybevétele (szaktanácsadás, mentorálás) Modellértékű program A pályázat keretén belül iskolánkban a Komplex Instrukciós Program adaptálását és továbbfejlesztését kívánjuk megvalósítani a szakiskolai képzés évfolyamán. Ennek érdekében külön munkacsoportot alakítottunk ki, melyben minden közismereti tantárgy képviselve van. A 2014/2015. tanévben e tevékenység egyszerre fog végrehajtódni 9. és 10. évfolyamon a 14 fős módszertani munkacsoport tagjai segítségével. 10. oldal

11 Komplex Instrukciós Program A Komplex Instrukciós Program olyan tanítási módszer, mely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog. A Program a következők miatt alkalmas a heterogén tanulói csoport nevelésére: Az osztályon belüli státuszbeli problémák már az iskola kezdő szakaszában felismerhetőkké és kezelhetőkké válnak. A csoportfoglalkozások alatt a heterogén összetételű osztályokban a speciális instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül lehetőség nyílik a tanulóknak az együttműködési normákra történő felkészítésére. Sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt megbúvó képességek kibontakoztatása. A Komplex Instrukció Programnak három fő jellemzője van: A többféle képességet felszínre hozó tananyag összeállításánál elsődleges cél a tanulók magasabb szintű gondolkodásának előmozdítása egy központi téma, egy alapvető kérdés köré szervezett csoportmunka segítségével. A nyitott végű, több megoldást kínáló feladatok biztosítják a tanulók egymástól független, kreatív gondolkodását, problémamegoldó képességének fejlesztését. A módszer egyik legfontosabb jellemvonása, hogy a feladatok megoldása különböző képességek alkalmazását teszik lehetővé, tehát a különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező gyerekeknek alkalma nyílik a feladatok sikeres véghezvitelére, a csoportmunka megoldására. A speciális munkaszervezés lehetőséget ad a pedagógusnak arra, hogy a feladatok sikeres végrehajtása érdekében megtanítsa a gyerekeket a csoporton belüli együttműködési normákra, a munkában a meghatározott szerepek elsajátítására. A tanárnak az óra során alkalma nyílik a csoport egésze és a csoporttagok egyedi munkájának követésére, és az osztályon belüli hierarchikus rendnek a megváltoztatására, mely alapjában véve felelős a csoporton belüli egyenlőtlenség kialakulásáért. Ahhoz, hogy minden tanuló számára biztosított legyen a tanulásban történő előmenetel, a tanárnak meg kell tanulnia a diákok között kialakult státusproblémák kezelését. Tudjuk, hogy a csoportmunka során a tanulók nem egyenlő mértékben vesznek részt a munkában, és emiatt a tanulásban való részvétel is egyenlőtlen lesz. A KIP eddigi kutatási eredményei azt támasztják alá, hogy minél többet beszélget és dolgozik együtt a csoport, annál többet tanulnak a gyerekek. Azok a tanulók akiknél tanulásában lemaradás tapasztalható, gyakran vonakodnak részt venni a közös munkában, emiatt azonban kevesebbet tanulnak, mint azok, akik aktívabbak. Az osztályrangsor élén elhelyezkedő tanulók nagyobb befolyást gyakorolnak a csoport döntéshozatalára, gyakrabban kérik őket segítségadásra, és több alkalom jut véleményük kifejtésére, mint a rangsor alján elhelyezkedőknek. A Komplex Instrukció Programban a tanár célja az, hogy minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú munkavégzésre, tudatosítja, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre. A fentieken kívül a módszer egyik fontos célja a tanárok szakmai hozzáértésének fejlesztése a csoportmunka-szervezés során. A pedagógusoknak meg kall tanulniuk, 11. oldal

12 hogy az új módszerben mi a szerepük az osztálymunka alatt. Ezért a módszer bevezetése, elsajátítása során szükség van munkájuk folyamatos, szakértői ellenőrzésére, a kollégák közötti együttműködésre. A tanár munkája során szakít a rutin-döntéshozatallal. Reagálása attól függ, hogy a csoport milyen úton hajtja végre a feladatot és a meglévő státuszprobléma milyen jellegű beavatkozást igényel. A feladatok jellege megkívánja, hogy új és differenciált feladatokat és módszereket alkalmazzon, ezzel késztetve absztrakt gondolkodásra a tanulókat. Az egyéni feladatot pedig úgy kell meghatározni, hogy a diáknak szüksége legyen a csoportfeladat eredményére, vagyis máris jelentkezik annak igénye, hogy a közös csoportfeladat végrehajtása megfelelő színvonalú legyen az egyéni továbbhaladás érdekében. Az elvek betartása figyelmes, logikus munkaszervezést kíván. A Komplex Instrukciós Programban a csoporttevékenység az osztálytermi munka magja, de nem kizárólagosan. A csoporttevékenység beépül a tananyagba. A tanárok a módszert akkor alkalmazzák, amikor a cél a konceptuális tanulás, a magasabb rendű gondolkodás és a tartalom mély megértése. Továbbra is módszereink közé tartozik az ismeretek tényszerű közlése, a frontális osztálytanítás. A Komplex Instrukciós Program alkalmazására lehetőség van többek között egy anyagrész összefoglalásánál, egy új tananyagrész előkészítésénél, de új ismeret szerzésére és feldolgozására is alkalmat adhat. Ez a csoportmunkát a tanítási órák körülbelül egyötödében alkalmazzuk. A csoportmunkának elemei a csoport-feladatlapok a háttér információt nyújtó adatlapok, az egyéni feladatlapok, illetve a munkához szükséges eszközök, anyagok. Bár az órai munka legfontosabb része a csoportfeladat, a munka minden esetben egyéni feladatmegoldással zárul. Partnereink Iskolánk az alábbi partnetekkel alakítja ki a kapcsolatot a pályázat céljainak minél sikeresebb megvalósítása érdekében: 1. Balmazújvárosi Általános Iskola (Balmazújváros), 2. Református Általános Iskola (Balmazújváros), 3. Petőfi Sándor Kistérségi Általános Iskola és Kollégium (Hortobágy), 4. Móra Ferenc Általános Iskola (Egyek), 5. Tiszacsegei Fekete István Általános Iskola (Tiszacsege), 6. Hunyadi Mátyás Általános Iskola (Újszentmargita), 7. Nagyhegyesi Veres Péter Általános Iskola (Nagyhegyes), 8. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola (Debrecen), 9. Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola (Debrecen), 10. Veres Ferenc Szakképző Iskola (Hajdúböszörmény), 11. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium (Hajdúnánás), 12. Balmazújvárosi Kistérség Human Szolgáltat Központ (Balmazújváros), 13. Veres Péter Kulturális Központ (Balmazújváros), 14. Balmazújvárosi Rendőrkapitányság (Balmazújváros), 15. BAKI Egyesület (Balmazújváros), 16. Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara (Debrecen), 12. oldal

13 17. Semmelweis Védőnői Egyesület (Balmazújváros), 18. Magyar Vöröskereszt (Balmazújváros). Pályázati feltételek 1. Esélyegyenlőségi felelős, munkatárs alkalmazása 2. Környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél 3. Esélyegyenlőségi intézkedési terv megléte 4. Az egyes tevékenységekkel kapcsolatos speciális elvárások, iránymutatások 4.1. A települési roma nemzetiségi önkormányzattal történő együttműködés, valamint a roma gyerekek és családjaik bevonását segítő tevékenységek a program hangsúlyos része a szülőkkel való együttműködés, a családokkal való kapcsolattartásnak különböző formái lehetségesek: családlátogatás, családi nap, fogadóóra, nyílt nap, nyári szabadidős tevékenységek, a programok megvalósítása a települési nemzetiségi önkormányzat bevonásával is történik, 4.2. Egyéni fejlesztési tervekre vonatkozó minimális elvárások egyéni fejlesztési terv kötelező tartalmi elemei: a fejlesztendő terület megnevezése (tantárgyi, illetve készség-, kompetencia-területek), a fejlesztési cél, a fejlesztéshez használt eszközök, módszerek, az értékelés módja (szülők bevonásával), gyakorisága (legalább hathavonta), a fejlesztés eredménye, eredmények felülvizsgálatának ütemezése (legalább negyedévenkénti), 4.3. Egyéni haladási naplóra vonatkozó minimális elvárások: fejlesztési alkalmak területenként, kronologikusan, jelenlétének igazolása, köztes értékelések szövegesen, területenként, legalább hathavonta (Az egyéni haladási naplót nem váltja ki a formális oktatásban használt munkanapló, avagy azzal egyenértékű dokumentáció. A két dokumentáció egyéni fejlesztési terv és haladási napló elnevezéssel összevonásra kerülhet, amennyiben a dokumentáció mind az egyéni fejlesztési tervek mind az egyéni haladási naplókban elvárt valamennyi paraméterrel bír.) 13. oldal

14 4.4. Mentorok kiválasztására vonatkozó elvárások Mentorok alkalmazása a következő feltétel teljesülése esetén lehetséges: a mentor végzettségére tekintettel pedagógus végzettségű, valamely módszertani területen szerzett legalább 3 éves képzői és mentori gyakorlattal, 4.5. A modell értékű programra vonatkozó tartalmi elvárások: A modell értékű program modellértékűségének igazolása az alábbiak szerint történik: a program már legalább 3 tanéve működik a gyakorlatban, azonosítható célokat határoz meg és konkrét eredmények elérését tartalmazza, a célcsoport aktív bevonásával valósul meg, adaptálható, vagyis alkalmazható más oktatási környezetben, fenntartható, mint tevékenység és hosszabb távú megvalósítási tervvel rendelkezik mely a kötelező tevékenységek közül minimálisan tartalmazza az alábbiakat: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szüleinek bevonása, aktív részvételének ösztönzése, velük partneri kapcsolat kialakítása, a gyermekek, tanulók részére, egyéni fejlesztési terv elkészítése, a tevékenység eredményei azonosíthatók, értékelhetők, koherens rendszert alkotnak a benne zajló tevékenységek, vagy egy koherens rendszer részét képezik, a programban hangsúlyos a szülőkkel való kapcsolattartás, a program keretében korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása történik, a program keretében szociális hátránykompenzáló tevékenység valósul meg, a megvalósító széles horizontális kapcsolatrendszerrel rendelkezik, 4.6. A programban résztvevő intézmény pedagógusainak 90%-a rendelkezik legalább egy korszerű tanulásszervezési eljárásokra, valamint IPR-t támogató módszertani továbbképzésekre vonatkozó (akkreditált/nem akkreditált ) tanúsítvánnyal Monitoring mutatók Mutató neve Minimálisan elvárt célérték 1. A program keretében bevont pedagógusok száma 8 fő 2. A programba bevont HHH tanulók száma 100 fő 14. oldal

15 3. A szülők bevonásával zajló programok száma 8 db 4. A továbbtanulást támogató, továbbá pályaorientációs programok száma (Az iskolák által megvalósított továbbtanulást támogató, továbbá olyan komplex pályaorientációs programok száma, mely segíti a 7-8. évfolyamosokat és szüleiket a sikeres pályaválasztás előkészítésében) 5. Átmenetek kezelését szolgáló programok száma (A projekt keretében megvalósult programok, amelyek segítik a tanulók általános iskola-középiskola átmenettel kapcsolatban felmerülő problémák, nehézségek kezelését) 6. A kapcsolati háló bővítés érdekében megkötött és aktív együttműködési megállapodások száma 8 db 20 db 9 db 7. Évfolyamismétlők számának csökkenése éves szinten min. 10% 8. Szülői értekezleten való részvétel aránya éves szinten min. 50% Fenntartási időszak A pályázat keretében beszerzett eszközök és a megszerzett kompetenciák birtokában az intézmény vállalja a fenntartási időszakra a projekt során megvalósított programok, tevékenységek és a kibővített kapcsolati háló működtetését, a vállalt indikátormutatóknak megfelelően a projekt célkitűzéseit. A pályázat finanszírozásával megszerzett módszertani tudást a nevelők alkalmazzák és évente 2 belső képzéssel továbbfejlesztik a fenntartási időszakában. A projekt eredményeit (dokumentációs rendszer, adaptált jó gyakorlat, az egyéni fejlesztés dokumentumai) közzéteszi honlapján és azokat folyamatosan frissíti. Az intézmény a projektmegvalósítás során kidolgozza a hosszú távú fenntarthatósági tervét, melyet a partnerek bevonásával operatív tervre bont le (megjelölve a tevékenységeket: szakmai, pénzügyi, lobby, amelyek humán és anyagi erőforrások bevonását eredményezik). A foglalkoztatott pedagógusok, szakemberek és önkéntesek kompetenciájuk birtokában, az együttműködés során kialakított feladatmegosztás és szerepvállalás szerint végzik a fenntartási időszakban tevékenységüket. A pályázat keretében beszerzett eszközök és módszertan elavulási ideje becslésünk szerint 8-10 év, amelyeknek korszerűsítését az intézmény pályázati források, önképzés és továbbképzések segítségével frissítheti. A fenntartási időszakban Ft/év támogatással, pályázati forrással a programok fenntarthatók. 15. oldal

16 Intézményi megvalósítás Munkacsoportok Munkacsoport neve Munkacsoport tagjai Általános iskola középiskola átmenet Dobi Julianna (csoportvezető), Soróczki-Pintér Ágnes, Nagyné Károlyi Zsuzsanna, Lós Mária, Szabó Erika, Szaday Edith, Kaszás Tibor Szakmabemutató program Molnár István (csoportvezető), Nagy Zoltán, Opre Györgyné, Rabóczki István, Sári Tiborné, Szebeni László Gyula, Schneider Attila, Csákó László, Kaszás Tibor, Pap Sándor, Pinczés László, Kertész Attila, Dobi Erzsébet, Jánószky Judit "Kapunyitogató" vetélkedő Dobi Julianna (csoportvezető), Györfiné Kunkli Edit, Varsányi Edit, Vámy Izabella Sport és ügyességi verseny Posta Gábor (csoportvezető), Rőthné Szabados Ibolya, Lugosi Zoltán Nemzetiségi Napok Opre Györgyné (csoportvezető), Sári Tiborné, Jánószky Judit, Dobi Erzsébet Karácsonyi Esték Sári Tiborné (csoportvezető), Szabó Lászlóné, Jánószky Judit, Nagy Zoltán Az iskolapadból a munka világába átmenet Rabóczki István (csoportvezető), Kálmán László, Nádasdi László 16. oldal

17 Munkacsoport neve Munkacsoport tagjai Bemeneti mérőrendszer Tóthné Babos Katalin (csoportvezető), Hűséné Szabó Mária, Szilágyi Mariann, Veresné Vancsó Tünde, Gazdag Péter, Kegyes Lászlóné, Bíró Zsolt Mentori Kiss István (csoportvezető), Budai Attila, Nagy Éva, Orbán Róbert, Remenyik Renáta Módszertani (KIP) Szabó Ilona Éva (csoportvezető), Fenyves Gabriella, Nagyné Károlyi Zsuzsanna, Tóth Lászlóné, Remenyik Renáta, Nagy Anita, Nagyné Posta Márta, Kerekes Zsuzsa, Szilágyi Mariann, Nagy Zoltán, Szabó Erika, Gazdag Péter, Végh Attila, Dobi Erzsébet Kastélykerti Esték Szabó Lászlóné, Szebeni László, Balogh Zoltán Roma labdarugó-torna Posta Gábor, Budai Attila, Lugosi Zoltán, Szarvas Endre Feladatok, tevékenységek 1. INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK MÓDOSÍTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE Kötelező tevékenység (1.): Az oktatási-nevelési intézmények pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumok (PP, Szmsz) módosítása a pályázat keretében vállalt tevékenységek, adaptációk beépítése érdekében Hűséné Szabó Mária, Szarvas Endre, Molnár István A Pedagógiai program, a Szervezeti és működési szabályzat módosításának előkészítése a pályázat tartalma és a hatályos jogszabályok alapján, előkészítve a fenntarthatósági időszakra vonatkozóan június 17. oldal

18 2. NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA Tevékenység Kötelező tevékenység (9.): EGYÜTTMŰKÖDÉSEK MEGERŐSÍTÉSE Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében a pályázó köteles a projekt megvalósítása során félévente és a projekt fizikai befejezésekor a honlapján a projekt előrehaladásról beszámolni, illetve annak tapasztalatait, eredményeit közzétenni Gazdag Péter, Erdei Károly A projektről az iskola honlapján, facebook oldalán folyamatos információ megjelentetése május december ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZÉPISKOLA ÁTMENET MUNKACSOPORT Kötelező tevékenység (3.): Az átmenetek kezelését támogató, szülőknek és tanulóknak szóló programok, tevékenységek megvalósítása Dobi Julianna (csoportvezető), Soróczki-Pintér Ágnes, Nagyné Károlyi Zsuzsanna, Lós Mária, Szabó Erika, Szaday Edith, Kaszás Tibor Pályaválasztási program tervezése és kidolgozása. Programok: internetes műveltségi verseny, szakmák bemutatása, Ismerd meg a BVPGSZI-t projekt, Kapunyitogató vetélkedő, Sport és ügyességi verseny augusztus Résztevékenységek: 3.1. SZAKMABEMUTATÓ PROGRAMOK Kötelező tevékenység (3.): Az átmenetek kezelését támogató, tanulóknak szóló programok, tevékenységek megvalósítása Molnár István (csoportvezető), Nagy Zoltán, Opre Györgyné, Rabóczki István, Sári Tiborné, Szebeni László Gyula, Schneider Attila, Csákó László, Kaszás Tibor, Pap Sándor, Pinczés László, Kertész Attila, Dobi Erzsébet, Jánószky Judit Pályaválasztási program megvalósítása szakmák bemutatása október - november, október - november 18. oldal

19 3.2. SPORT ÉS ÜGYESSÉGI VERSENY Kötelező tevékenység (6.): EGYÜTTMŰKÖDÉSEK MEGERŐSÍTÉSE Az intézményen kívüli partneri kapcsolatok erősítése, a helyi és településen kívüli kapcsolati háló szélesítése (pl. szakmai, tanulmányi, közösségi, sport és kulturális rendezvények, szervezése és lebonyolítása) Posta Gábor (csoportvezető), Rőthné Szabados Ibolya, Lugosi Zoltán Sportverseny szervezése és tartása az általános iskolai nyolcadik osztályos tanulók részére november, november 3.3. KAPUNYITOGATÓ VETÉLKEDŐ Kötelező tevékenység (3.): Az átmenetek kezelését támogató, tanulóknak szóló programok, tevékenységek megvalósítása Dobi Julianna (csoportvezető), Györfiné Kunkli Edit, Varsányi Edit, Vámy Izabella Műveltségi vetélkedő szervezése és tartása az általános iskolai nyolcadik osztályos tanulók részére december, december 3.4. SZÜLŐK AKADÉMIÁJA Kötelező tevékenység (3.): Az átmenetek kezelését támogató, szülőknek és tanulóknak szóló programok, tevékenységek megvalósítása Projektmenedzsment Neves szakemberek meghívása, előadások életvezetési, nevelési, pályaválasztási témakörben, szaktanácsadás szülők részére október december, október - december 19. oldal

20 3.5. INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK MÓDOSÍTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE Kötelező tevékenység (1.): Az oktatási-nevelési intézmények pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumok (PP, Szmsz) módosítása a pályázat keretében vállalt tevékenységek, adaptációk beépítése érdekében Dobi Julianna (csoportvezető) Teljes dokumentáció elkészítése január 4. ISKOLAPADBÓL A MUNKA VILÁGÁBA MUNKACSOPORT Kötelező tevékenység (14.): KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG A továbbtanulást támogató tevékenységek, pályaorientációs programok kidolgozása és megvalósítása Kötelező tevékenység (6.): EGYÜTTMŰKÖDÉSEK MEGERŐSÍTÉSE Az intézményen kívüli partneri kapcsolatok erősítése együttműködések kialakítása és fejlesztése az egészségügyi, a szociális, (szakiskola esetében munkaerő-piaci) intézményrendszerrel Rabóczki István (csoportvezető), Nádasdi László, Kálmán László Az iskolapadból a munka világába átmenetet segítő program kidolgozása és kétszeri megvalósítása. Előadók meghívása. Tervezés: szeptember Megvalósítás: október november, október november Résztevékenységek: 4.1. SZÜLŐK AKADÉMIÁJA Kötelező tevékenység (3.): Az átmenetek kezelését támogató, szülőknek és tanulóknak szóló programok megvalósítása Projektmenedzsment Neves szakemberek meghívása, előadások életvezetési, nevelési, pályaválasztási témakörben, szaktanácsadás szülők részére október november, október - november 20. oldal