5 téma: Magyarország periferikus régiói és határmenti együttmőködési programjai

Átírás

1 HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 5 téma: Magyarország periferikus régiói és határmenti együttmőködési programjai Bacsi - Határrégiók A határmenti régiók k fejlıdése a rend ndszerváltás elıtt és s az átmenet idıszak szakában Magyarország térbeli elhelyezkedése Európában: Kárpát-medence középpontjában hét országgal határos (3 EUbeli, 2 EU-beli lesz..) km az EU belsı határa Európai Unió kapuországa Dél- és Kelet-Európa felé a szomszédos határok mentén 3,6 millió magyar nemzetiség 365 km 102 km km 164 A határmenti együttmőködési projektek fontossága határmenti térségekben élı nemzetiségek helyzetének javítása ellenségesen viszonyuló politikai és állami szervezetek szorosabb kapcsolatai, stabilizálódás Hazánk határtérségeinek együttmőködése kettıs jellegő: Az európai integrációt erısíti, az EU-n kívüli és EU-beli térségek közt Erısíti a közép-európai együttmőködési formákat alakít 137 km 453 km Bacsi - Határrégiók

2 A határrégiók, perifériák Magyarország 7 országgal határos, 19 megyéjébıl csak 5 nem határmenti Határrégió: statisztikai kistérségek (NUTS4!) az országhatárral érintkeznek állandó vagy idıszakosan mőködı (illetve korábban mőködött) határátkelı Bacsi - Határrégiók A határmenti területek jellemzıi periferikus jelleg: határokon megszakadó közlekedési útvonalak, a központtól való viszonylag nagy távolság, és az átmenı forgalom hiánya, kereskedelmi kapcsolatok beszőkülése zsáktelepülések, a fejlesztések elmaradása, a kedvezıtlen munkalehetıségek és kereseti viszonyok, elvándorlás, elnéptelenedés. Kivétel: ahol élénk a határmenti forgalom, tranzitútvonal Az államszocializmus idıszakában inkább a perifériás jelleg nyugati országhatár: vasfüggöny központosított irányítás: szocialista országokkal sincs spontán kapcsolat A kapcsolatok fenntartása a két szomszédos ország állami szintő kapcsolataitól függött Akadály: határmenti magyarlakta térségei, nemzetiségi kérdés Létezı kapcsolatok: kulturális, testvérvárosi (piaci, üzleti nem!) Bacsi - Határrégiók

3 Határszakaszok a rendszerváltás elıtt Magyar-osztrák határszakasz: 1960-as évekig: holthatár 1970-es évek: együttmőködések turizmus, bevásárló turizmus, intézményközi 1980-as évek: élénk együttmőködés, termelési kooperációk, lakossági kapcsolatok, illegális munkaerıáramlás 1989-tıl a vasfüggöny lebontása, világútlevél, új szakasz Periférikusból fejlettebb régiókhoz történı felzárkózás Magyar-szlovák (csehszlovák) határszakasz: leghosszabb államhatára, II. világháború óta többször kiigazították. kitelepítések a Felvidékrıl magyar nemzetiség akadálya állampolg. jogai korlátozása, kapcsolatépítés hatvanas évektıl lassú javulás a nyugati (dunai) határszakasz: potenciális közlekedési és ipari zóna kialakulása, fejlıdése munkaerıáramlás (pl. betakarítások) bevásárló turizmus a határ menti városokban, általános turistaforgalom (Balaton, Magas-Tátra felé) Gabcsikovó-Nagymaros vízierımő- konfliktus kelet-szlovák határszakasz: periférikus agrárkarakterő, nehézipar (kohászat, gépgyártás), kooperáció, bevásárló turizmus Bacsi - Határrégiók Határszakaszok a rendszerváltás elıtt/2 Magyar ukrán (szovjet) határ: A rendszerváltás elıtt gyakorlatilag zárt határ Kárpátalja kiemelt stratégiai, hadászati terület a határ túloldalán magyar kisebbség felé magyar agitációtól való félelem egyetlen határátkelı volt, Záhony, ami közúti és vasúti átkelı, széles - keskeny nyomtávú átrakó centrum Magyar román határ: folyamatos ellenségeskedés, a kisebbségi jogok permanens megsértése nincs határmenti együttmőködés A magyar nyelvterület: kooperáció alapja helyett akadálya Román állam adminisztratív úton akadályozta a civil kapcsolatokat is. Magyar szerb, horvát, szlovén (jugoszláv) határ: holthatár a politikai szembenállás miatt. A 70-es évektıl élénkülés: mezıgazdasági együttmőködés (pl. terményfeldolgozás), a határtmenti városokban a bevásárlóturizmus Zala megye és Szlovénia között élénk együttmőködés a horvát szakaszon inkább a városok közti együttmőködések a szerb szakaszon, a Vajdaságban pedig az intézményi kapcsolatok. Bacsi - Határrégiók

4 A határtérségek a rendszerváltást követıen A határtérségek helyzete megváltozott. egyes határtérségek leértékelıdtek, mások gyors fejlıdésnek indultak. A periférikus helyzetbıl kiemelkedés: nagy fejlıdési centrumok közelében Elınyös helyzet: határrégiók, melyek saját országukban kevésbé elmaradottak, egymástól fejlesztési energiákat kaphattak A saját országukon belül is elmaradott térségekben: a perifériák perifériái az átmenet éveiben az egyes határszakaszok közt igen nagy különbségek fejlettségben osztrák-magyar határszakasz: kedvezı, az országos átlagnál jobb szlovén határszakasz : pozitív román, az ukrán és a kelet-szlovák határszakasz továbbra is periféria Mindkét oldalon: szabad munkaerı, de nincs munkahely, vannak termelési erıforrások, nincs tıke, természeti adottságok nem hasznosulnak kommunikációs kapcsolatok szőkek (közlekedés, határátkelık) eltérı jogi és intézményi helyzet, a gazdasági instabilitás (valuták, infláció) Bacsi - Határrégiók Az átmenet problémái az egyes határrégiókban: Osztrák-szlovén határrégió: nyertes javul a térség jövedelemgeneráló kapacitása, bevásárló és szolgáltatás-fogyasztó turizmus 1998-ban West/Nyugat-Pannon EUrégió Szlovák határtérség: a térségen belül eltérı. Duna-térség: A Bécs-Pozsony-Gyır-Budapest innovációs tengely lakossági intenzív kapcsolatok, az átkelési pontoknál (Komárom, Esztergom) esztergomi Mária-Valéria híd benzinturizmus. Kelet-szlovák határrégió: tartós foglalkoztatási feszültségek gazdasági szerkezetváltás lassú, elöregedés, elvándorlás, a képzetlen, segélyekbıl élı roma népesség Duna-Ipoly nemzeti park: Ipoly Eurorégió Bacsi - Határrégiók

5 Az átmenet problémái az egyes határrégiókban:/2 Ukrán határrégió: A kelet-szlovák határrégióhoz hasonló helyzet Kell: határátkelı állomások bıvítése, új átkelık nyitása lakossági mozgás aktív, ami a bevásárlóturizmus illegális (autó- és embercsempészet, jövedéki termékek, benzinturizmus, bőnszövetkezetek). Román határrégió: Itt is periferikus jelleg, Nagy magyar népesség: sokszínő gazdasági kapcs., települések közt is a jövıben vetélytárssá válhat Szeged Temesvár, Békéscsaba Arad 1998: Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttmőködés Szerb határrégió: Fokozatosan dinamizáló térség Szeged nagyközpont, Baja középváros, gyorsan fejlıdı kisvárosok lakossági utazások, határmenti szürkegazdaság elérhetısége, közlekedési kapcsolatai kielégítıek. Horvát határrégió: Dél-Dunántúli periféria + horvát oldalon egy centrum nélküli periféria határ, a Dráva folyó, igen kevés híd lakossági kapcsolatok: Barcs, Csurgó felé bevásárlóturizmus Zalaegerszeg, Nagykanizsa, intézményesült kapcsolatok kezdetlegesek. közlekedés fejlesztése (Rijeka-Zágráb-Budapest), de kevés a határátkelı! Bacsi - Határrégiók Bacsi - Határrégiók

6 Határmenti kooperáció 1995-tıl EU 1990-tıl: a határon átnyúló fejlesztések INTERREG IIIA programok, Phare CBC (Cross-border Co-operation) Magyarországon 1995, magyar-osztrák határon a román, szlovén, szlovák határon is együttmûködés Az INTERREG Közösségi Kezdeményezés: Európai Unión belüli és kívüli államok közti együttmûködés INTERREG III: intézményi és gazdasági kapacitás, a határterület gazdasági potenciáljának növelése három alapvetı forma: határ menti együttmőködés (INTERREG IIIA), transznacionális együttmőködés (INTERREG IIIB) és interregionális együttmőködés (INTERREG IIIC) : önálló célkitőzés: Európai Területi Együttmûködés A határ menti együttmőködés fõ iránya: kis- és középvállalkozások, a turizmus, a határon átnyúló kereskedelem, a kultúra, a közös környezetvédelmi tevékenységek, határon átnyúló közlekedési és információs hálózatok, víz- és hulladékgazdálkodás, egészségügyi, kulturális és oktatási kapcs. Bacsi - Határrégiók Szomszédsági Programok Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Program A határrégió területe Magyarországon: Gyõr Moson Sopron megye, Komárom Esztergom megye, Pest megye, Nógrád megye, Heves megye, Borsod Abaúj Zemplén megye, Szabolcs Szatmár Bereg megye valamint Budapest fõváros; Szlovákiában: Pozsony megye (Bratislavský kraj), Nagyszombat megye (Trnavský kraj), Nyirtra megye (Nitriansky kraj), Besztercebánya megye (Banskobystrický kraj), Kassa megye (Košický kraj) és Eperjes megye (Prešovský kraj); Ukrajnában: Kárpátalja megye (Zakarpatia oblast). Pályázati témák: a határon átnyúló üzleti együttmőködések támogatása intézményi együttmőködés Mikro Projekt Alap (helyi közösségek és kulturális együttmőködés) környezetvédelmi politikák és kisléptékő beruházások határon átnyúló koordinációja határon átnyúló természetvédelmi együttmőködés kis léptékő közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra Bacsi - Határrégiók

7 Szomszédsági Programok/2 Ausztria - Magyarország INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezési Program Területe: Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megye Burgenland és Bécs, a kapcsolódó NUTS III régiók, Alsó- Ausztria déli része és Bécs környéke déli része. Pályázható témák : határon átnyúló gazdasági együttmőködés az elérhetıség javítása határon átnyúló együttmőködési struktúrák és hálózatok fejlesztése emberi erıforrások fejlesztése fenntartható térségi és környezeti fejlesztés Bacsi - Határrégiók Szomszédsági Programok/3 Szlovénia - Magyarország - Horvátország Szomsz. Program Területek: - szlovén oldalon: Pomurje, Podravje, Savinjska, Spodnjeposavska, Jugovzhodna Slovenija, Notranjsko-kraka, Obalno-kraka statisztikai régiók; - magyar oldalon: Vas, Zala, Baranya és Somogy megye; - horvát oldalon: Osijeko-baranjska, Virovitiko-podravska, Koprivniko-krievaka, Meimurska, Varadinska, Krapinskozagorska, Zagrebaka (Zágráb fıváros kivételével), Karlovaka, Primorsko-goranska, Istarska megye. Pályázható témák: gazdasági és társadalmi kohézió és humán erıforrásfejlesztés: közös gazdasági térség, közös humán erıforrásfejlesztés és közös turisztikai és kulturális térség fenntartható fejlıdés: környezeti erıforrások fenntartható használata és környezetvédelem, természetvédelem és elérhetıség Bacsi - Határrégiók

8 Romániában: Szerbia Szomszédsági Programok/4 Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határ menti Együttmőködési Program Témák: a határátkelık, közlekedési infrastruktúráinak fizikai fejlesztése, vízbázis és a vízrendszer közös védelme és a közös árvízmegelızési tevékenység, valamint a térség kis-és középvállalkozásai számára üzleti infrastruktúra és az üzleti szolgáltatások fejlesztése, K+F és emberi erıforrás-fejlesztés Területek: Magyarországon: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyék Szatmár (Satu Mare), Bihar (Bihor), Arad és Temes (Timis) megyék és Montenegróban: Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Észak-Bánát, Dél-Bácska, Közép-Bánát, Szerémség, Dél- Bánát és Belgrád. Bacsi - Határrégiók Az INTERREG IIIB CADSES program Lényege: egy egységként értelmezhetı több országból álló területek közösen keressenek megoldásokat a térséget érintı problémákra. EU és szomszédos területei: gazdasági, földrajzi, társadalmi szempontból egységesnek tekinthetı 13 makro-térség Magyarország a közép-európai-adriai-dunai-délkelet-európai térségben (Central Adriatic Danubian South-Eastern European Space - CADSES) CADSES:18 ország Témák: 1. Területfejlesztési elképzelések és akciók támogatása a társadalmigazdasági kohézió erısítésének jegyében 2. Hatékony és fenntartható közlekedési hálózatok, valamint az információs társadalom vívmányaihoz való hozzáférés támogatása 3. A tájvédelem, illetve a természeti és kulturális örökség védelmének és megfelelı kezelésének támogatása 4. Környezetvédelem, erıforrás-gazdálkodás és kockázatkezelés Az INTERREG IIIC program Az INTERREG IIIC a Strukturális Alapok támogatási programjainak hatékonyságát a tapasztalatcsere elısegítésével. Bacsi - Határrégiók

9 Bacsi - Határrégiók A határvidékek napjainkban Közép-Magyarország legfejlettebb terület,a fıváros határozza meg Vezet: GDP, szolgáltatások aránya, vállalkozássőrőség, külföldi érdekeltségő vállalkozások, beruházások, foglalkoztatottság, magasabban képzettek aránya Jó a földrajzi fekvése, a megközelíthetısége, a turisztikai adottságai, útsőrőség, repülıtér, felsıoktatás, kutatás-fejlesztés Nyugat-Dunántúl A régiók fejlettségi rangsorában a második hely Földrajzi elhelyezkedése rendkívül kedvezı szolgáltatási ágazatokon kívül a feldolgozóipa Az iparba áramlott befektetések, külföldi érdekeltségő vállalkozások száma, vállalkozási kedv, turisztikai vonzerı, határátkelıin élénk a forgalom, Közép-Dunántúl harmadik legfejlettebb iparnak is jelentıs szerepe, gépipar, közúti jármőgyártás, híradástechnikai ipar külföldi tıkebefektetésekkel mőködı vállalkozások, ipari park, beruházások Infrastruktúra, turisztikai adottságok Bacsi - Határrégiók

10 A határvidékek napjainkban/2 Dél-Dunántúl közepesen fejlett, a szolgáltatások magas aránya, mezıgazdaság átlag feletti Természetföldrajzi adottságai a szılı- és bortermeléshez, élelmiszeripari ipar fejlıdése lassabb az országos átlagnál villamosenergia ellátásban paksi atomerımő Alacsony a beruházási kedv, a külföldi érdekeltségő vállalkozások vasúton és közúton nehezen megközelíthetı idegenforgalom fejlett, legjelentısebb vonzerıvel a Balaton bír. Dél-Alföld Az ötödik legfejlettebb régiója, földrajzi adottsága: mezıgazdasági termelés Élelmiszeripar, belpiacra termel Alacsony beruházások szintje, hátrányos infrastrukturális ellátottság felsıoktatásban és a kutatás-fejlesztésben jelentıs Észak-Alföld második legnagyobb kiterjedéső, egyik leghátrányosabb helyzető mezıgazdasági tevékenység, élelmiszeripar, alacsony termelékenység Kevés külföldi tıke, magas munkanélküliség, de felsıoktatás, K+F! Észak-Magyarország leghátrányosabb helyzető, az ipar jelentısége átlag feletti, vegyipar, gépipar Alacsony vállalkozássőrőség, kevés külföldi tıke Magas munkanélküliség, alacsony képzettség Bacsi - Határrégiók Bacsi - Határrégiók

11 Bacsi - Határrégiók Bacsi - Határrégiók