MUNKAANYAG EZ A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Átírás

1 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM TERVEZET! Iktatószám: GKM/2345/ /2008. MUNKAANYAG a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumról, valamint a tudomány-, technológia- és innovációpolitika kormányzati irányítási rendszeréről Budapest, január

2 A) Állami szervek EGYEZTETÉSI LAP Véleménynyilvánítási határidő: munkanap Egészségügyi Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Külügyminisztérium Miniszterelnöki Hivatal Kormánytitkárság vezetője Miniszterelnöki Hivatal jogi és koordinációs SZÁT Miniszterelnöki Hivatal koalíciós kormányzati koordinációért felelős ÁT MeH EKK NBI Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Pénzügyminisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdasági Versenyhivatal Legfelsőbb Bíróság név egyetért nem ért egyet észrevételt tett Határidőben nem adott véleményt 2

3 Legfőbb Ügyészség Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Országgyűlési Biztosok Hivatala Magyar Nemzeti Bank Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Magyar Tudományos Akadémia MUNKAANYAG B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek: Véleménynyilvánítási határidő: munkanap Magyar Innovációs Szövetség Magyar Rektori Konferencia 3

4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló A Kormány középtávú ( ) tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájáról szóló 1023/2007. (IV. 5.) Korm. határozat (továbbiakban: Stratégia), valamint a Stratégia megvalósítását szolgáló, a Kormány re vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai intézkedési tervéről (továbbiakban Intézkedési Terv) szóló 1066/2007. (VIII. 29.) Korm. határozat a TTI politika kormányzati irányítási és végrehajtási rendszerének megújítását írja elő. A TTI politika megvalósításához és a TTI stratégia végrehajtásához szükséges, hogy a Kormány meghatározza és összehangolja a minisztériumok és a Kormánynak közvetlenül alárendelt szervek TTI politikai tevékenységét, ennek érdekében Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumot (a továbbiakban: TTPK) és tanácsadó testületeket működtessen. Az Intézkedési Terv ezen intézkedés céljaként a következőt jelöli meg: a TTPK szervezetének és eljárási rendjének módosítása annak érdekében, hogy koncentrált, egyértelmű döntési jogkörök legyenek forrással együtt a megfelelő szakmai kompetenciával rendelkező szervezeteknél, és hogy az operatív működés feltételei javuljanak. Ugyanezen pont az intézkedés tartalmaként a következőket írja elő: a) A TTPK összetételének módosítása, a regionális képviselet biztosítása. b) A TTPK feladatainak munkatervben, döntéshozatali eljárásának ügyrendben rögzítése. c) A TTPK döntéseit az érintett két miniszter közös előterjesztésben nyújtsa be a Kormány jóváhagyását (kormányhatározat) kérve. d) A TTPK munkájának előkészítésében nagyobb szerepet kell kapnia a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsnak, a Tudomány Technológia-politikai és Versenyképességi Tanácsadó Testületnek, a regionális érdekképviseleteknek, illetve az eseti tematikus munkacsoportoknak. e) Az NKTH statútumának módosítása. Jelen előterjesztés az a), c) és d) pontok megvalósítására tesz javaslatot. A b) feladat a TTPK feladatainak munkatervben, döntéshozatali eljárásának ügyrendben való rögzítése a már újjáalakult TTPK saját döntéseként jöhet létre. Az e) pontban foglalt statútum módosítás (NKTH) a Kollégium újjászervezését követően, és annak függvényében válik szükségessé. Így azzal külön előterjesztés foglalkozik. Az Intézkedési Tervben előírt feladat végrehajtásáért felelős a gazdasági és közlekedési miniszter, az oktatási és kulturális miniszter és kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter. A TTI tartalmából adódóan érintett még az önkormányzati és területfejlesztési miniszter és az MTA. A TTPK összetétele: elnöke: a miniszterelnök; 4

5 elnökhelyettesei: az oktatási és kulturális miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint az MTA elnöke; tagjai: a Tudományos Tanács elnöke, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnöke, a Régiók Innovációs Tanácsának elnöke, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének vezetője. állandó meghívottja: a TTPK titkára. A TTPK munkáját segítő testületek: a Tudományos Tanács (TT - /11 fő/) a TTPK munkáját véleményezéssel segíti, valamint az oktatási és kulturális miniszter TTI területen működő tanácsadó testülete. a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KuTIT), - /15 fő/) - a TTPK munkáját véleményezéssel segíti, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter és az NKTH mellett működő stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a KTIT szerepe csökkenne, a KTIT feladata marad továbbra is, hogy állást foglaljon a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap tervezésének, működtetésének és felhasználásának stratégiai kérdéseiben és mindemellett kompetenciája bővülne azzal, hogy a GKM versenyképességi politikájának szerves részeként a miniszter TTI tanácsadó testületévé válik. Létező testület, a működéséről szóló jogszabály technikai módosítása lezárult, koncepcionális módosítása az egységes irányítási modell elfogadását követően szükségessé válik annak érdekében, hogy szakmai véleménye országos szinten érvényesüljön a K+F+I szakpolitikában. a Régiók Innovációs Tanácsa (RIT - /10 fő/) - a TTPK munkáját véleményezéssel segíti, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter TTI területen működő tanácsadó testülete. A RIT tagjai a régiók képviselői (összesen 7 fő), akik megbízására az adott régió - a Regionális Fejlesztési Tanács, a regionális gazdaság- és innovációfejlesztésben érintett szereplők és a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságának megállapodása alapján, azok tagjai közül tesz javaslatot. További 3 főt az önkormányzati és területfejlesztési miniszter kér fel. A megújított TTPK-ban a javasolt összetétel biztosítja a három szféra a kormányzati, a tudományos és az üzleti arányos képviseletét. A kormányzati oldalt - a miniszterelnök mellett - az oktatási és kulturális miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, valamint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke képviselik. A tudományos szféra képviseletét a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok, a Tudományos Tanács elnökei látják el. 5

6 Az üzleti szférát a Régiók Innovációs Tanácsa elnöke, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének vezetője és a Magyar Innovációs Szövetség elnök képviseli. A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács összetételénél fogva mindhárom szférát képviseli. A működőképességet biztosító módosítások többségének értelemszerűen a Kollégium és a Testületek ügyrendjében kell (majd) megjelennie. Kiemelendő, hogy: a Kollégium négy elnökhelyettese közül bármelyik kettő együttes indítványára az általuk jóváhagyott napirendek megvitatására a Kollégium leghamarabb nyolc napon belül összehívható; a Kollégium tagjának személyes jelenlétét csak előzetes, írásos véleménykifejtés váltja ki; továbbá döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza; a Testületek, legalább két elnökhelyettes előzetes egyetértésével, vagy annak az elnökhelyettesnek az előterjesztésében, akinek a munkáját az adott testület segíti, önálló napirendet terjeszthetnek elő, a napirenden szereplő előterjesztésekről a Testületek előzetes írásos véleményt készítenek, és terjesztenek a TTPK elé. A Kollégiumot a Kormány kabinetjeinek sorába illeszti, hogy a Kollégium által megvitatott minden olyan dokumentum, mely a Kollégium állásfoglalása alapján kormányintézkedést igényel, a Kormány elé kerül döntés céljából. Összefoglalva: a ma hatályos Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumról, valamint a tudomány- és technológiapolitika kormányzati irányítási és végrehajtási rendszerének megújításával kapcsolatos feladatokról szóló 1033/2003. (IV.18.) Korm. határozathoz képest (mely egyszerre rendelkezik a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumról és a tanácsadó testületeként létrehozott Tudomány- és Technológiapolitikai, Versenyképességi Tanácsadó Testületről) fontos változás, hogy: - nyolc miniszter helyett három venne részt az új Kollégiumban, - három helyett nyolc nem-miniszter tagja van az új Kollégiumnak, - az új Kollégiumban jelentős képviseletet kap (a Kollégiumban korábban nem reprezentált) az üzleti szféra, - az új Kollégium által megvitatott minden olyan dokumentum, mely a Kollégium döntése alapján kormányintézkedést igényel, az oktatási és kulturális miniszter és a gazdasági és közlekedési miniszter közös előterjesztésében kormány elé kerül. - az új Kollégium a tudomány-, technológia- és innováció-politika érdekstruktúrájának megfelelően három testület véleményére támaszkodik az egyes előterjesztések megvitatása során. A Tudományos Tanács a tudomány mint a kultúra sajátos területe művelését vizsgálja teljes keresztmetszetében. A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elsősorban az innováció szempontjából vizsgálja a tudomány művelésének sajátos területét, a kutatás-fejlesztést és ennek szerepét a gazdaság működésében. A Régiók Innovációs Tanácsa a térségi szerveződés (hálózatosodás, klaszteresedés) oldaláról kezeli a tudományos és innovációs 6

7 folyamatokat, a hazai K+F+I szféra beilleszkedését az Európai Kutatási Térségbe. - E három testület hivatott megjeleníteni és kiegyensúlyozni a K+F+I szférában objektíve fennálló érdek-interferenciákat. - A Kollégium működésével kapcsolatos koordinációs, szervezési és adminisztratív feladatokat a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium titkára (a továbbiakban: Titkár) látja el. A Titkár a Miniszterelnöki Hivatal szervezeti keretei között működik. A feladat jellegének megfelelően igazgatás összehangolása, a tudomány-, technológia- és innovációpolitikai irányítási rendszer megújítása és hatékony működtetése indokoltnak tűnik, és ezért javasoljuk, hogy a TTPK titkárság a MeH-en belül a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter irányításával működjön. A Titkárt aki felel a miniszterelnök szakpolitikai felkészítéséért, ezért szakmailag maximálisan felkészült és képes magas szintű koordinációra a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter javaslatára a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter bízza meg az elnökhelyettesek egyetértésével. A Kollégium működésének költségeiről, továbbá a Titkár feladatainak ellátásával kapcsolatos kiadások fedezetéről a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik. II. A Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a kormányprogram Innováció és Tudomány fejezetéhez, és az annak megvalósítását szolgáló Stratégiához és Intézkedési Tervhez kapcsolódik. III. Előzmények A Kormány középtávú ( ) tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájáról szóló 1023/2007. (IV. 5.) Korm. határozat (továbbiakban: Stratégia), valamint a Stratégia megvalósítását szolgáló, a Kormány re vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai intézkedési tervéről (továbbiakban Intézkedési Terv) szóló 1066/2007. (VIII. 29.) Korm. határozat a TTI politika kormányzati irányítási és végrehajtási rendszerének megújítását írja elő. A TTI politika megvalósításához és a TTI stratégia végrehajtásához szükséges, hogy a Kormány meghatározza és összehangolja a minisztériumok és a Kormánynak közvetlenül alárendelt szervek TTI politikai tevékenységét, ennek érdekében Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumot és Tanácsadó testületeket működtessen. A Kormány re vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai intézkedési tervéről szóló 1066/2007. (VIII. 29.) Korm. határozat kormánydöntést igénylő intézkedései között az első feladat az egységes tudomány- és innovációpolitikai irányítási rendszer kialakítása. Az Intézkedési Terv ezen intézkedés céljaként a következőt jelöli meg: a TTPK szervezetének és eljárási rendjének módosítása annak érdekében, hogy koncentrált, egyértelmű döntési jogkörök legyenek forrással együtt a megfelelő szakmai kompetenciával rendelkező szervezeteknél, és hogy az operatív működés feltételei javuljanak. Ugyanezen pont az intézkedés tartalmaként a következőket írja elő: 7

8 a) A TTPK összetételének módosítása, a regionális képviselet biztosítása. b) A TTPK feladatainak munkatervben, döntéshozatali eljárásának ügyrendben rögzítése. c) A TTPK döntéseit az érintett két miniszter közös előterjesztésben nyújtsa be a Kormány jóváhagyását (kormányhatározat) kérve. d) A TTPK munkájának előkészítésében nagyobb szerepet kell kapnia a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsnak, a Tudomány Technológia-politikai és Versenyképességi Tanácsadó Testületnek, a regionális érdekképviseleteknek, illetve az eseti tematikus munkacsoportoknak. e) Az NKTH statútumának módosítása. Előterjesztés készült a Kormánykabinet számára az egységes tudomány és innováció-politikai irányítási rendszer kialakításának koncepciójáról. Az előterjesztést a Kormánykabinet november 20-ai ülésén tárgyalta meg. A Kormánykabinet egyetértett azzal, hogy az előterjesztésben foglalt jelenlegi koncepció alapján a GKM és az OKM készítse el a kormány-előterjesztést és kezdje meg annak közigazgatási egyeztetését. Az új modellről tájékoztató készült a Kormánykabinet részére, amely január 21-én került benyújtásra. Az előterjesztést a MeH Szakmapolitikai Munkacsoport január 25-i ülésén megtárgyalta és azt a döntést hozta, hogy a tervezetet a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszterrel, valamint az IRM-mel történő előzetes egyeztetést és az anyag ennek megfelelő átdolgozását követően a munkacsoport ismételten megtárgyalja. Tárcánk a kért egyeztetéseket lebonyolította, az előzetes állásfoglalások alapján az tervezet átdolgozása megtörtént. IV. Várható szakmai, gazdasági és társadalmi hatások Várható szakmai hatások A TTI stratégiában és intézkedési tervben foglaltak alapján létrejön a nemzeti innovációs rendszer egységes kormányzati stratégiai irányítása, a K+F+I intézményrendszer megerősítése és a sikeres TTI politika megteremtéséhez szükséges olyan értékelési bázis kialakítása, amely világos, átlátható módon készíti elő a kormányzati döntéseket a TTI és az üzleti szféra szakpolitikai érdekhordozói (stakeholderek), a nemzeti innovációs rendszer regionális szereplőinek, valamint a tudomány és az innováció szakmai képviselői véleményének integrálásával. Az egységes irányítási rendszer kialakításával lehetővé válik: a TTI politika irányítása, koordinálása, előterjesztések és jogszabályok egységes előkészítése; a jelenleg jogszabályban rögzített irányítási rendszer funkciójának, működésének és egységességének megerősödése; a kutatás, az oktatás és az innováció integrálódását segítő fejlesztéspolitika, a fejlesztések és a kutatási szükségletek stratégiai szintű meghatározása; 8

9 a minőségi fejlesztéspolitikát lehetővé tevő értékelések rendszerének kialakítása; a TTI relevanciájú és a K+F+I folyamatokra jelentős hatást gyakorló szakpolitikák összehangolása, A TTI intézkedési terv végrehajtását szolgáló diverzifikált források összehangolása. Az előterjesztés pénzügyi-költségvetési vonzata, a források megjelölése A KuTIT működtetésének fedezetét jelenleg a Kutatási, Technológiai és Innovációs Alap (KTI Alap) biztosítja. A korábbi 4T és Titkársága költségeire 50 millió Ft állt rendelkezésre, aminek forrása szintén a KTI Alap volt. A évi költségvetésben átmenetileg a Kollégium és Testületeinek működési költségét a KTIA biztosítja. A TTI politika kormányzati koordinációját segítő testületek feladatainak ellátása továbbra is legalább ennyi támogatást igényel. A Kollégium és testületei par exellence államigazgatási feladatot látnak el, ezért működésük forrása az állami költségvetés, ezért 2009-től javasoljuk ennek tervezését az egyes fejezeti költségvetésekben, a MEH fejezetében 15, az ÖTM/NFÜ-nél 10, az OKM-ben 25 millió Ft értékben. EU vonatkozások Az előterjesztésnek közvetlen EU vonatkozása nincs. V. Kapcsolódások Az előterjesztés a Kormány a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumról, valamint a tudomány-, technológia- és innovációpolitika kormányzati irányítási és végrehajtási rendszeréről a Kormány re vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) intézkedési tervéről szóló 1066/2007. (VIII. 29.) Korm. határozat megvalósítását szolgálja. VI. Fennmaradt vitás kérdések VIII. Megjegyzések A kormány-előterjesztés tervezet nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet, illetőleg a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá. 9

10 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumról, valamint a tudomány-, technológia- és innovációpolitika kormányzati irányítási rendszeréről szóló kormány-előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében foglalt határozattervezetnek a Kormány határozataként a Magyar Közlönyben történő közzétételét. 10

11 tervezet A Kormány /2008. (.) Korm. határozata a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumról, valamint a tudomány-, technológia- és innovációpolitika kormányzati irányítási rendszeréről A Kormány a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumról, valamint a tudomány-, technológia- és innovációpolitika kormányzati irányítási és végrehajtási rendszeréről a Kormány re vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) intézkedési tervéről szóló 1066/2007. (VIII. 29.) Korm. határozat 2. pontjában foglaltak megvalósítása érdekében a következő határozatot hozza: 1. A tudományos kutatást, technológiafejlesztést és innovációt érintő koncepcionális kérdések véleményezésére, illetőleg tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiai döntések előkészítésére Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) működik. 2. A Kollégium a) állást foglal a kormányzati tudomány-, technológia-, és innovációpolitikát érintő kérdésekről, b) összehangolja a tudomány-, technológia-, és innovációpolitikát érintő feladatokat, c) megtárgyalja a Kormány számára készített tudomány-, technológia- és innovációpolitikai tárgyú előterjesztéseket, d) megvitatja a kormányzati intézkedést igénylő aktuális kérdéseket, és elősegíti ezek megoldását, e) iránymutatást ad a stratégiai jelentőségű tudomány-, technológia-, és innovációpolitikát érintő kérdésekben. 3. A Kollégium munkáját segítő testületek: a Tudományos Tanács, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács és a Régiók Innovációs Tanácsa (a továbbiakban: Testületek). 4. A Kollégium tagjai: a) elnöke: a miniszterelnök; b) elnökhelyettesei: az oktatási és kulturális miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, c) tagjai: a Tudományos Tanács elnöke, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnöke, a Régiók Innovációs Tanácsának elnöke, 11

12 a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke. 5. A Kollégium további, felkért tagjai: a) elnökhelyettesei: a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; b) tagjai: a Magyar Rektori Konferencia elnöke, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok elnöke, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének vezetője, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. 6. A Kollégium üléseinek állandó meghívottja a Kollégium titkára. 7. A Kollégium féléves munkaterveket készít, a napirendek és a határidők megjelölésével. A Kollégium az általa meghatározott ügyrend szerint működik. a) A Kollégium bármely két elnökhelyettese egybehangzó javaslatára a miniszterelnök távollétében is összehívható. b) A Kollégium ülésének összehívása és megtartása között legalább 8 naptári napnak kell eltelnie. c) A Kollégium napirendjére kerülő dokumentumokat a Testületek kötelezően véleményezik. d) A Kollégium tagjainak személyes jelenléte előzetes, írásos vélemény-kifejtéssel kiváltható. e) A Kollégium döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg. f) A Testületek jogosultak önálló napirend és javaslat előterjesztésére. 8. A Kollégium munkájába külső szakértőket is bevonhat. 9. A Kollégium ülésén az elnökön, az elnökhelyetteseken, a tagokon és az állandó meghívottakon kívül más személy a Kollégium elnökének vagy bármely elnökhelyettesének engedélyével vehet részt. A Kollégium ülésére meg kell hívni azt a minisztert, illetőleg azon országos hatáskörű szerv vezetőjét, akinek feladatkörét a tárgyalt napirend érinti. 10. A Kollégium működésével kapcsolatos koordinációs, szervezési és adminisztratív feladatokat a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium titkára (a továbbiakban: Titkár) látja el. A Titkár a Miniszterelnöki Hivatal szervezeti keretei között működik. A Titkárt a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter javaslatára a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter bízza meg az elnökhelyettesek egyetértésével. A Kollégium működésének költségeiről, továbbá a Titkár feladatainak ellátásával kapcsolatos kiadások fedezetéről a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik. 12

13 11. A Kormány a tudomány művelését, a technológia fejlesztését érintő koncepcionális kérdések véleményezésére, tudomány- és technológiapolitikai döntések előkészítésére Tudományos Tanácsot hoz létre. 12. A Tudományos Tanács (Tanács) a) megtárgyalja a Kormány számára készített tudomány- és technológiapolitikai tárgyú előterjesztéseket, b) állást foglal a kormányzati tudomány- és technológiapolitikát érintő, kormányzati intézkedést igénylő kérdésekről, c) közreműködik a tudományt érintő közfeladatok, kiemelt programok meghatározásában, d) véleményezi a tudományos munka állami támogatását, ösztönzését szolgáló pénzügyi források költségvetési tervezését és felhasználását, e) elemzéseket, tanulmányokat készíttet. 13. A Tanács tizenegy főből álló szakmai testület. A Tanácsban többségben kell lenniük a kormányzati tisztséget nem viselő személyeknek. A Tanács tagjait és elnökét az oktatási és kulturális miniszter bízza meg három évre. A megbízás egy ízben, legfeljebb 2 évvel meghosszabbítható. 14. A Tanács működését az elnök irányítja. Ennek keretében a) képviseli a Tanácsot; b) összehívja és vezeti a Tanács üléseit. 15. A Tanács elnöke nem lehet a) a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke, b) a Magyar Rektori Konferencia elnöke, c) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke. 16. A Tanács tagja nem lehet a Magyar Rektori Konferencia képviselője. 17. A Tanács tagjainak tagsága megszűnik: a) a határozott idő elteltével; b) lemondással; c) a tag halálával; d) a tag felmentésével. 18. A Tanács tagját tisztsége alól az oktatási és kulturális miniszter menti fel, ha a tag a) összeférhetetlenségét az oktatási és kulturális miniszter megállapította, és az összeférhetetlenségi helyzetet a tag az ezt követő harminc napon belül nem szüntette meg, b) egy éven belül a tanácsülések több mint 20%-án nem vesz részt, és véleményét írásban nem bocsátja a Tanács rendelkezésére. 13

14 19. A Tanács ügyrendjét maga alakítja ki, és azt az oktatási és kulturális miniszter hagyja jóvá. A Tanács szükség szerint szakértőket vehet igénybe, illetve az adott feladatra ad hoc munkabizottságot állíthat fel. 20. A Tanács ülései nem nyilvánosak. A Tanács határozatképes, ha az ülésen legalább 6 tag jelen van. Jelenlétnek számít az ülés ideje alatti telefonos, telekonferencia vagy videokonferencia általi részvétel is. A tagság személyre szóló és át nem ruházható. A Tanács üléseiről hangfelvétel és 8 napon belül jegyzőkönyv készül. 21. Véleményezési jog gyakorlása esetében a jelenlétükben akadályoztatott tagok szavazhatnak levélben, telefaxon vagy elektronikus levelezőrendszeren keresztül. Az írásbeli szavazás részletes szabályait a Tanács ügyrendje tartalmazza. 22. A Tanács állásfoglalásait, ajánlásait nyilvánosságra kell hozni az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján. 23. A Tanács tagjai tiszteletdíjban nem részesülnek, de a Tanács ülésein való részvétellel kapcsolatos költségeiket az Oktatási és Kulturális Minisztérium megtéríti. 24. A Tanács működésével kapcsolatos koordinációs, szervezési és adminisztratív feladatokat az Oktatási és Kulturális Minisztérium látja el. A Tanács 12. pontban részletezett - feladatainak ellátásával kapcsolatos kiadások fedezetéről az oktatási és kulturális miniszter gondoskodik. 25. A Kormány a tudomány művelését, a technológia fejlesztését érintő regionális kérdések véleményezésére, tudomány-, technológia-, és innovációpolitikai döntések előkészítésére létrehozza a Régiók Innovációs Tanácsát. 26. A Régiók Innovációs Tanácsa (RIT) a) megtárgyalja és véleményezi a Kormány számára készített tudomány-,, technológia- és innovációpolitikai tárgyú előterjesztéseket, b) állást foglal a kormányzati tudomány-, technológia- és innovációpolitikát érintő, regionális intézkedést igénylő kérdésekről, c) közreműködik a régiókat érintő kiemelt programok meghatározásában, d) véleményezi a régiók összehangolt tudományos és innovációs tevékenységének ösztönzését szolgáló pénzügyi források költségvetési tervezését és felhasználását, e) regionális és térségi elemzéseket, tanulmányokat készíttet. 27. A RIT tíztagú szakmai testület. Tagjai a régiók képviselői (összesen 7 fő), akik megbízására az adott régió a Regionális Fejlesztési Tanács, a regionális gazdaság- és innovációfejlesztésben érintett szereplők és a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságának megállapodása alapján, azok tagjai közül tesz javaslatot. További 3 főt az önkormányzati és területfejlesztési miniszter kér fel. A RIT tagjait és közülük a testület elnökét az önkormányzati és területfejlesztési miniszter bízza meg három évre. A megbízás egy ízben, legfeljebb 2 évvel meghosszabbítható. 14

15 28. A RIT működését az elnök irányítja. Ennek keretében a) képviseli a RIT-et; b) összehívja és vezeti a RIT üléseit. 29. A RIT ügyrendjét maga alakítja ki, és az önkormányzati és területfejlesztési miniszter hagyja jóvá. A RIT szükség szerint szakértőket vehet igénybe, vagy az adott feladatra ad hoc munkabizottságot állíthat fel. 30. A RIT működésével kapcsolatos koordinációs, szervezési és adminisztratív feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség látja el. A RIT 26. pontban részletezett - feladatainak ellátásával kapcsolatos kiadások fedezetéről az önkormányzati és területfejlesztési miniszter gondoskodik. 31. A miniszterelnök kérje fel a Magyar Tudományos Akadémia elnökét a Kollégium munkájában elnökhelyettesként való részvételre. Felelős: Határidő: miniszterelnök a határozat közzétételét követő nap. 32. Az oktatási és kulturális miniszter kérje fel a Magyar Rektori Konferencia elnökét, a Tudományos Tanács elnökét és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok elnökét a Kollégium munkájában tagként való részvételre: Felelős: Határidő: oktatási és kulturális miniszter a határozat közzétételét követő nap. 33. A gazdasági és közlekedési miniszter kérje fel a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének vezetőjét, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökét, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnökét, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökét és a Magyar Innovációs Szövetség elnökét a Kollégium munkájában tagként való részvételre: Felelős: Határidő: gazdasági és közlekedési miniszter. a határozat közzétételét követő nap. 34. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter kérje fel a Régiók Innovációs Tanácsának elnökét a Kollégium munkájában tagként való részvételre: Felelős: Határidő: az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a határozat közzétételét követő nap. 35. A kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter az elnökhelyettesek egyetértésével tegyen javaslatot a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek a kormány határozat hatályba lépésével azonos időpontban kinevezendő Titkár személyére. 15

16 Felelős: Határidő: a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter, a határozat közzétételét követő nap. 36. A Kollégium ügyrendje elfogadásának határideje: május Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. E kormányhatározat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumról, valamint a tudomány- és technológiapolitika kormányzati irányítási és végrehajtási rendszerének megújításával kapcsolatos feladatokról szóló 1033/2003. (IV. 18.) Korm. határozat. 16

17 Előterjesztés 1. A tudomány-, technológia- és innováció-politika egységes irányítási rendszere 1.1. Az egységes irányítási rendszer kialakítását, megújítását a jelenlegi tudomány-, technológia és innováció-politikai irányítási rendszer koherenciájának erősítése indokolja. Ennek érdekében szükséges: a TTI politika irányítása, koordinálása, előterjesztések és jogszabályok egységes előkészítése; a jelenleg jogszabályban rögzített irányítási rendszer funkciójának, működésének és egységességének megerősítése; a kutatás, az oktatás és az innováció integrálódását segítő fejlesztéspolitika, a fejlesztések és a kutatási szükségletek stratégiai szintű meghatározása, kijelölése; a minőségi fejlesztéspolitikát lehetővé tevő értékelések rendszerének kialakítása; a TTI relevanciájú és a K+F+I folyamatokra jelentős hatást gyakorló szakpolitikák összehangolása, A TTI intézkedési terv végrehajtását szolgáló diverzifikált források összehangolása Cél A TTI stratégiában és intézkedési tervben foglaltak alapján a nemzeti innovációs rendszer egységes kormányzati irányítása, a K+F+I intézményrendszer megerősítése és a sikeres TTI politika megteremtéséhez szükséges olyan értékelési bázis kialakítása, amely világos, átlátható módon készíti elő a kormányzati döntéseket a TTI és az üzleti szféra szakpolitikai érdekhordozói (stakeholderek), a nemzeti innovációs rendszer regionális gazdaságfejlesztési szegmense szereplőinek, valamint a tudomány és az innováció szakmai képviselői véleményének integrálásával Az egységes kormányzati stratégiai irányítási rendszer fő feladatai: a TTI politikai irányítása, koordinálása, előterjesztések készítése a Kormány számára, részvétel stratégiai jelentőségű jogszabályok előkészítésében; a TTI stratégia és Intézkedési Terv végrehajtásának értékelése, kétévenkénti beszámoló az Országgyűlés részére; A kutatás, az oktatás és az innováció integrálódását segítő fejlesztéspolitika kialakítása, a fejlesztések és a kutatási szükségletek stratégiai szintű meghatározása, kijelölése; TTI relevanciájú és a K+F+I folyamatokra jelentős hatást gyakorló szakpolitikák összehangolása (oktatás, ipar, beruházás ösztönzés, vállalkozásfejlesztés, területfejlesztés, környezetvédelem), az EU, a nemzeti és a regionális szinten alkalmazott, ill. a különböző időtávon ható szakpolitikák összhangjának megteremtése; 17

18 a nemzeti TTI politikai érdekek pontos megfogalmazása és hatékony képviselete az EU különböző szervezeteiben és fórumain; a TTI politika teljes támogatási és ösztönzési rendszerének átfogó értékelése Az egységes tudomány-, technológia és innováció-politika irányítási rendszerének szerkezete A felső szintű koordinációt a TTPK biztosítja. A Kollégium munkáját három testület segíti: a Tudományos Tanács, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács és a Régiók Innovációs Tanácsa. (1. ábra) 1. ábra: Az egységes tudomány-, technológia- és innováció-politika irányítási rendszerének szerkezete Kormány TTPK TT KTIT RIT 2. Előzmények és a javaslat ismertetése 2.1. Előzmények A Kormány, az általa március 28-án jóváhagyott középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiát (a továbbiakban: TTI stratégia) a 1023/2007. (IV. 5.) kormányhatározat mellékleteként tette közzé. Jelentős reformértékű eredmény, hogy sikerült széles konszenzussal (az MTA közvetlen részvételével) kidolgozni és a Kormány által elfogadtatni a TTI politika kereteit és meghatározni a követendő alapelveket, a hosszú-távú prioritásokat és a közfinanszírozás rendszerét. A megvalósítás feladatait részletező tudomány-, technológia- és innovációpolitikai intézkedési tervet (a továbbiakban: TTI intézkedési terv) a Kormány első olvasatban július 4-én tárgyalta majd a koalíciós megállapodás kiegészítéséből adódó feladatokkal bővítve augusztus 22-i ülésén fogadta el, és tette közzé a Kormány re vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) intézkedési tervéről szóló 1066/2007. (VIII. 29.) kormányhatározat mellékleteként. A TTI politika megvalósításához és a TTI stratégia végrehajtásához szükséges, hogy a Kormány meghatározza és összehangolja a minisztériumok és a kormánynak közvetlenül alárendelt szervek TTI-politikai tevékenységét, ennek érdekében működtesse a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumot és Tanácsadó testületeit. 18

19 A Kormány középtávú ( ) tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájáról szóló 1023/2007. (IV. 5.) Korm. határozat (továbbiakban: Stratégia) 2.5 pontja kimondja: A Kormány tudománypolitikai kérdésekben a tudomány művelőire és autonóm szervezeteikre építve, technológia- és innovációpolitikai kérdésekben pedig a gazdaság szereplőire, valamint azok szakmai érdekképviseleti szervezeteire építve alakítja ki intézkedéseit. A Stratégia II.3.1 pontja szerint: A Kormány világos munkamegosztást és kompetenciákat hoz létre az innovációt szolgáló, illetve a nem közvetlenül üzleti célból folytatott tudományos kutatások kormányzati koordinációjában, így biztosítva a két terület összhangját, valamint az MTA megfelelő súlyú részvételét. A Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK) hatáskörét úgy alakítjuk ki, hogy működése elősegítse a kormány e területre vonatkozó döntéshozatalának felgyorsítását, továbbá, hogy alkalmassá váljon a regionális érdekek képviseletére a döntéshozatalban. A Kormány re vonatkozó tudomány-, technológia- és innovációpolitikai intézkedési tervéről szóló 1066/2007. (VIII. 29.) Korm. határozat kormánydöntést igénylő intézkedései között az első feladat az egységes tudomány- és innováció-politikai irányítási rendszer kialakítása. Az Intézkedési Terv ezen intézkedés céljaként a következőt jelöli meg: a TTPK szervezetének és eljárási rendjének módosítása annak érdekében, hogy koncentrált, egyértelmű döntési jogkörök legyenek forrással együtt a megfelelő szakmai kompetenciával rendelkező szervezeteknél, és hogy az operatív működés feltételei javuljanak. Ugyanezen pont az intézkedés tartalmaként a következőket írja elő: a) A TTPK összetételének módosítása, a regionális képviselet biztosítása. b) A TTPK feladatainak munkatervben, döntéshozatali eljárásának ügyrendben rögzítése. c) A TTPK döntéseit az érintett két miniszter közös előterjesztésben nyújtsa be a Kormány jóváhagyását (kormányhatározat) kérve. d) A TTPK munkájának előkészítésében nagyobb szerepet kell kapnia a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsnak, a Tudomány Technológia-politikai és Versenyképességi Tanácsadó Testületnek, a regionális érdekképviseleteknek, illetve az eseti tematikus munkacsoportoknak. e) Az NKTH statútumának módosítása. Az intézkedésre a Kormány előtt szerepelt előterjesztés szöveges része a következő indoklást adja: A TTI Stratégia végrehajtására szolgáló Intézkedési Terv megfelelő kormányzati koordináció híján elemeire esik szét, végrehajtásának tempója lelassulhat. A kormányzati akarat érvényesítésére mindenekelőtt működőképessé kell tenni és meg kell erősíteni a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumot. A Kollégium fő feladata az Intézkedési Tervben foglalt célok és eszközök (így a költségvetés fejezeteiben megjelenő K+F+I célú támogatások) összhangjának megteremtése rövidtávon is, továbbá a végrehajtás folyamatos áttekintése, szükséges korrekciója. Jelen előterjesztés az a), c) és d) pontok megvalósítására tesz javaslatot. A b) feladat a TTPK feladatainak munkatervben, döntéshozatali eljárásának ügyrendben 19

20 való rögzítése a már újjáalakult TTPK saját döntéseként jöhet létre. Az e) pontban foglalt statútum módosítás (NKTH) a Kollégium újjászervezését követően, és annak függvényében válik szükségessé, így azzal külön előterjesztés foglalkozik A javaslat ismertetése ad a) A TTPK összetételének módosítása, a regionális képviselet biztosítása A TTPK tagságának átalakítását a következők indokolják: A TTPK eddigi működési tapasztalatait figyelembe véve indokolt a TTPK operativitásának erősítése. A TTPK-t ezen előterjesztés a Kormány tudomány-, technológia- és innovációpolitikai területen működő döntés-előkészítő és stratégiai tanácsadó testületeként pozícionálja, ezért fontos, hogy munkájában a TTI szakterületért kiemelt felelősséggel tartozó tárcák tagjai mellett a tudományos és az üzleti szféra képviselői vegyenek részt. A TTPK által megvitatott minden olyan dokumentumot, mely a Kollégium állásfoglalása alapján kormányintézkedést igényel az ülést követően a Kormány elé kell terjeszteni. Ezzel lehetővé válik a kormánytagok tehermentesítése, és elkerülhetővé válik az, hogy egy kérdéssel ismételten, a TTPK keretében és a Kormányülésen is illetve, hogy a TTI szakpolitikai sajátosságokkal terhelt előterjesztésekkel kelljen foglalkozniuk. A jelenlegi rendben a Kormányban a tudománypolitika koordinálásának felelőse az oktatási és kulturális miniszter, míg a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos kormányzati feladatokat a gazdasági és közlekedési miniszter látja el. Az MTA nem kormányzati szerv, de mint a tudomány művelőinek külön törvényben meghatározott köztestülete, és saját kutatószervezetek működtetője, szintén alapvető tudományos feladatokat lát el. A kutatási, fejlesztési, innovációs (K+F+I) szféra harmonikus fejlődése feltételezi e három szerv dinamikus együttműködését. A közötti fejlesztés eszközeit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kezeli, összehangolva az Intézkedési Terv végrehajtását az Új Magyarország Fejlesztési Terv célrendszerével. Mivel a Stratégia az üzleti szférát növekvő részvételre kívánja ösztönözni az innovációs folyamatokban, indokolt az őket képviselő szervezetek fokozottabb bevonása is. A megújított TTPK javasolt összetétele biztosítja a három szféra a kormányzati, a tudományos és az üzleti arányos képviseletét. A kormányzati oldalt a miniszterelnök mellett az oktatási és kulturális miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, valamint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke képviselik. A tudományos szféra képviseletét a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok, a Tudományos Tanács elnökei látják el. 20

21 Az üzleti szférát a Régiók Innovációs Tanácsa elnöke, valamint Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Magyar Innovációs Szövetség egy-egy vezetője. A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács összetételénél fogva mindhárom szférát képviseli. A regionális képviseletet a Régiók Innovációs Tanácsa hivatott biztosítani, amely az önkormányzati és területfejlesztési miniszter tanácsadó testülete (a Régiók Innovációs Tanácsa tagságára vonatkozó javaslatot a testületek összetételére vonatkozó pont tartalmazza). ad c) A TTPK által jóváhagyott előterjesztést a két elnökhelyettes miniszter közösen nyújtsa be a Kormányhoz, annak jóváhagyását (kormányhatározat) kérve A Kollégium működőképességét több módosítás növeli. Az első a Kollégium összehívhatósága. A Kollégium négy elnökhelyettese közül bármelyik kettő együttes indítványára az általuk jóváhagyott napirendek megvitatására a Kollégium - a miniszterelnök távollétében is leghamarabb nyolc napon belül összehívható. Az operativitást növeli, hogy a Kollégium tagsága személyre szóló, azaz a személyes jelenlétet csak előzetes, írásos vélemény-kifejtés válthatja ki, továbbá, hogy döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. ad d) A TTPK munkájának előkészítésében nagyobb szerepet kell kapnia a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsnak, a Tudomány Technológia-politikai és Versenyképességi Tanácsadó Testületnek, a regionális szervezeteknek, illetve az eseti tematikus munkacsoportoknak. A TTPK munkája során három testület véleményére támaszkodik. Mivel a korábbi Tudomány, Technológiapolitikai és Versenyképességi Tanácsadó Testület 1 (4T) elnökének és tagjainak mandátuma lejárt, két új testület alakul, valamint egy létező testület, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács mandátuma megváltozik. A testületek, ha önálló napirendet, vagy javaslatot kívánnak előterjeszteni, azt megtehetik egyrészt úgy, hogy az az elnökhelyettes terjeszti elő, amelynek a munkáját az adott testület segíti, vagy legalább két elnökhelyettes előzetes egyetértésével. A napirenden szereplő előterjesztésekről a TTPK testületei írásos véleményt készítenek, és terjesztenek a Kollégium elé. A testületek a következők: a Tudományos Tanács (TT - /11 fő/) a TTPK munkáját véleményezéssel segíti, valamint az oktatási és kulturális miniszter TTI területen működő tanácsadó testülete A Tudományos Tanács feladata: A tudomány művelését, a technológia fejlesztését érintő koncepcionális kérdések véleményezése, tudomány- és technológiapolitikai döntések előkészítése. Ennek keretében a Tanács: (1) megtárgyalja a Kormány számára készített tudomány- és technológiapolitikai tárgyú előterjesztéseket, (2) állást foglal a kormányzati tudomány- és technológiapolitikát érintő, kormányzati intézkedést igénylő kérdésekről, 21

22 (3) közreműködik a tudományt érintő közfeladatok, kiemelt programok meghatározásában, (4) véleményezi a tudományos munka állami támogatását, ösztönzését szolgáló pénzügyi források költségvetési tervezését és felhasználását, (5) elemzéseket, tanulmányokat készíttet. a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács 2 (KTIT - /15 fő/) - a TTPK munkáját véleményezéssel segíti, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter és az NKTH mellett működő stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a KTIT szerepe csökkenne, a KTIT feladata marad továbbra is, hogy állást foglaljon a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap tervezésének, működtetésének és felhasználásának stratégiai kérdéseiben és mindemellett kompetenciája bővülne azzal, hogy a GKM versenyképességi politikájának szerves részeként a miniszter TTI tanácsadó testületévé válik. Létező testület, a működéséről szóló jogszabály technikai módosítása lezárult, koncepcionális módosítása az egységes irányítási modell koncepciójának elfogadását követően szükségessé válik annak érdekében, hogy szakmai véleménye országos szinten érvényesüljön a K+F+I szakpolitikában. A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács feladata a 255/2003 (XII.24.) Korm. rendelet alapján: 1. A Tanács a kutatás-fejlesztés és az innováció területén a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) mellett működő, stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület. 2. (a) A Tanács feladata a gazdaság modernizációjának, mindenekelőtt a tudományos és műszaki fejlődésnek, az innovációnak elősegítése, valamint a gazdaság nemzetközi versenyképességének javításában való közreműködés. (b) Feladatának ellátása érdekében a Tanács a Hivatal elnökével együttműködve állást foglal a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) tervezésének, működtetésének és felhasználásának stratégiai kérdéseiben. 3. (1) A Tanács - a Közösségi Támogatási Keret, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai forrásainak felhasználása érdekében az Európai Unió által társfinanszírozott intézkedések kivételével - egyetértési jogot gyakorol az Alap a) felhasználási terve tekintetében, beleértve a pályázaton kívül nyújtott egyedi támogatások odaítélésének a szempontjait; b) támogatási céljai, pályázati stratégiája, továbbá a döntéshozatal szakmapolitikai irányelvei és a pályázati eredmények értékelési szempontjainak meghatározása tekintetében; c) pénzeszközeiből nyújtott pénzügyi támogatások finanszírozási és döntéshozatali rendjének tekintetében. (2) A Tanács előzetesen véleményezi a Közösségi Támogatási Keret, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai forrásainak felhasználása érdekében az Alapból támogatott és az Európai Unió által kutatás-fejlesztési és innovációs céllal társfinanszírozott intézkedéseket, 22

23 különösen a támogatási célok, a vonatkozó akciótervek és a pályázati stratégiák tekintetében. (3) A Tanács előzetes véleményezési joggal rendelkezik az egyes támogatási programok szakmai irányító testületei összetételének meghatározásában. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak érvényesítéséhez, szükséges előterjesztéseket a Hivatal elnöke terjeszti a Tanács elé. (5) A Tanács a) figyelemmel kíséri és véleményezi az Alapból nyújtott támogatások társadalmi és gazdasági hasznosulását, a felhasználás stratégiai céljainak megvalósulását; b) véleményezi az Alap pénzeszközeinek felhasználásáról a Hivatal elnöke által a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére évente készített beszámolót, amelyet a miniszter terjeszt a Kormány elé. a Régiók Innovációs Tanácsa (RIT - /10 fő/) - a TTPK munkáját véleményezéssel segíti, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter TTI területen működő tanácsadó testülete. A RIT tagjai a régiók képviselői (összesen 7 fő), akik megbízására az adott régió - a Regionális Fejlesztési Tanács, a regionális gazdaság- és innovációfejlesztésben érintett szereplők és a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságának megállapodása alapján, azok tagjai közül tesz javaslatot. További 3 főt az önkormányzati és területfejlesztési miniszter kér fel. A Régiók Innovációs Tanácsának feladata: A tudomány művelését, a technológia fejlesztését érintő regionális kérdések véleményezése, tudomány- és technológiapolitikai döntések előkészítése. Ennek keretében a Tanács: (1) megtárgyalja és véleményezi a Kormány számára készített tudomány-, technológia- és innovációpolitikai tárgyú előterjesztéseket, (2) állást foglal a kormányzati tudomány-, technológia- és innovációpolitikát érintő, regionális intézkedést igénylő kérdésekről, (3) közreműködik a régiókat érintő kiemelt programok meghatározásában, (4) véleményezi a régiók összehangolt tudományos és innovációs tevékenységének ösztönzését szolgáló pénzügyi források költségvetési tervezését és felhasználását, (5) regionális és térségi elemzéseket, tanulmányokat készíttet. 1 a 4T mandátumának lejárta előtti tagnévsora: Somlyódy László, elnök, MTA Vízgazdálkodási Kutató Csoport, BME Bedő Zoltán, MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet Bogsch Erik, Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Bojár Gábor, Graphisoft Rt. Keviczky László, MTA Kondor Imre, Collegium Budapest Lepsényi István, Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. Mandl József, Semmelweis Egyetem Tamás Pál, MTA Szociológiai Kutatóintézet Vámos Tibor, MTA SZTAKI 23

24 Varga György, Róna & Társai Rt. MUNKAANYAG 2 A KuTIT jelenlegi tagjai: Várkonyi Attila, ügyvezető, a Tanács elnöke, FastVentures Kft. Benedek Fülöp, szakállamtitkár, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Csepeli György, közpolitikai igazgató, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ifj. Duda Ernő, vezérigazgató, Solvo Biotechnológiai Rt. Futó Péter, társelnök, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Kemény László, kormány-főtanácsadó, Miniszterelnöki Hivatal Kovács Kálmán, államtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kovács Zoltán, elnök, Informatikai Vállalkozások Szövetsége Lepsényi István, társelnök, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Manherz Károly, felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár, Oktatási és Kulturális Minisztérium Meskó Attila, főtitkár, Magyar Tudományos Akadémia Molnár Károly, rektor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Rektori Konferencia elnöke Pakucs János, tiszteletbeli elnök, Magyar Innovációs Szövetség Ungár László, főorvos, Szent István Kórház Vámos Zoltán, technológiai igazgató, General Electric Rt. Szükség esetén a Kollégium munkáját ad hoc munkacsoportok is segíthetik, ezek létesítéséről, feladatairól, működéséről a Kollégium ügyrendje rendelkezik Az előterjesztés pénzügyi-költségvetési vonzata, a források megjelölése A KuTIT működtetésének fedezetét jelenleg a Kutatási, Technológiai és Innovációs Alap (KTI Alap) biztosítja. A korábbi 4T és Titkársága költségeire 50 millió Ft állt rendelkezésre, aminek forrása szintén a KTI Alap volt. A évi költségvetésben átmenetileg a Kollégium és Testületeinek működési költségét a KTIA biztosítja. A TTI politika kormányzati koordinációját segítő testületek feladatainak ellátása továbbra is legalább ennyi támogatást igényel. A Kollégium és testületei par exellence államigazgatási feladatot látnak el, ezért működésük forrása az állami költségvetés, ezért 2009-től javasoljuk ennek tervezését az egyes fejezeti költségvetésekben, a MEH fejezetében 15, az ÖTM/NFÜ-nél 10, az OKM-ben 25 millió Ft értékben EU vonatkozások Az előterjesztésnek közvetlen EU vonatkozása nincs. Fentiek alapján kérjük a Kormányt, hogy a mellékelt Határozati Javaslatot szíveskedjék elfogadni. 24