Szakmai továbbképzés

Átírás

1 Szakmai továbbképzés Éghet gázok, gzök, ködök, éghet és robbanóképes porok, valamint nem éghet, de robbanóképes porok által okozott veszélyek ipari technológiákban

2 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva 1. A besorolás tartalmi követelményei A zóna típusának meghatározása Gyártmányok alkalmazhatósága a különböz zónákban Kiválasztás a zóna típusa alapján Ellenrzés a zóna kiterjedése alapján Kiválasztás a gázcsoport szerint Kiválasztás hmérsékleti osztály szerint A biztonságos alkalmazás és üzemeltetés feltételei a veszélyességi zónákban Fogalmak és meghatározások Az MSZ EN :2000 szabvány 5.3. pontja szerinti lehetséges gyújtóforrások Alkalmazhatóság kérdései Villamos gyártmányok Nem villamos gyártmányok Tzoltóanyagok, tzoltókészülékek és automatikus tzoltórendszerek okozta veszélyek a robbanásveszélyes zónákban Tz- és robbanásveszélyes technológiák, amelyekben éghet gáz-gz-köd van jelen Felületkezelések, felületbevonások Felületelkészítés Ipari védgázos technológiák, ahol a védgáz tz- és robbanásveszélyes Valamennyi egyéb technológia Szárítók, kemencék Bevezet: Porok robbanási mechanizmusa Éghet porok által okozott veszélyek Faipar A tevékenység veszélyességének megítélése Lakkcsiszolatpor A faipari por/forgácskezelés legfontosabb általános tz- és robbanásvédelmi szabályai Élelmiszeripar Gyógyszeripar Textilipar Manyagok poraival folyó tevékenységek Nem éghet, de robbanóképes porok által okozott veszélyek Potenciális gyújtóforrások és a védelem módjai Az MSZ EN :2000 szabvány 5.3. pontja Az MSZ EN :2000 szabvány 6. pontja Szabványok, rendeletek EU szabványtervezetek Hazai szabványok A Tzvédelmi Megfelelségi Tanúsítás gyakorlata a porrobbanásveszélyes technológiáknál Berendezések, gyártmányok tanúsítása Technológiák vizsgálata Képek...36

3 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva I. Éghet gázok, gzök, ködök által okozott veszélyek ipari technológiákban 1. A besorolás tartalmi követelményei 1.1. A zóna típusának meghatározása Az MSZ EN szabvány tudományos, elméleti és ezért a gyakorlatban igen nehezen alkalmazható módszerekkel határozza meg a veszélyességi zónákat. Két nagyon lényeges hiányosságot látok még ezen kívül: nem határoz meg egységesen alkalmazható módot a zónakiterjedések meghatározására nem beszél a veszélyt okozó anyagok jellemzirl Márpedig a besorolás csak akkor lehet teljes, ha a következket tartalmazza: zóna megnevezése és kiterjedése minden irányban gázcsoport hmérsékleti osztály Csak a fenti négy adat birtokában lehet kiválasztani a megfelel védettség gyártmányokat, illetve meghatározni a felszerelési helyüket. A fenti négy adat alkalmazását a következk szerint lehet elvégezni:

4 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva 1.2. Gyártmányok alkalmazhatósága a különböz zónákban A 94/9 EK rendelet és az azzal összhangban kiadott 8/2002 (II.16.) GM rendelet, valamint 1. és 2. mellékleteik a robbanásveszélyes környezetben alkalmazott berendezésekre vonatkozó alapvet egészségügyi és biztonsági követelményeket, a 3-tól a 9-ig számozott mellékletek a vizsgálatok rendjét, míg a 10. melléklet a CE és a H megfelelségi jelölés formáját szabályozzák. A 94/9 EK rendelet szerint a robbanásveszélyes környezetben alkalmazásra kerül gyártmányokat a környezet követelményei szerint kell vizsgálni. A környezet szerinti megjelölések és jelentésük: Csoport I. csoport Sújtólég + porrobbanásveszély II. csoport Külszín Kategória M1 Bányatérség / zóna c térség Bizt. szint nagyon magas M2 b térség magas 1G 1D 2G 2D 3G 3D 0-s zóna 20-as zóna 1-es zóna 21-es zóna 2-es zóna 22-es zóna nagyon magas Biztonsági redundancia A berendezés még biztonságos az alábbi hibaszámmal 2 független 1 ritka, vagy 2 valószínsíthet 1 (biztonságos normál ill. nehéz üzemben) 1 valószínsíthet 2 független 1 ritka, vagy 2 valószínsíthet magas 1 1 valószínsíthet közepes - - A kategóriák rövidítésében a G és a D betk a következket jelentik: G = Gas (gáz/gz/köd) D = Dust (por/szál) A direktívában foglalt követelményeket legkésbb július 1-ig az EU minden tagállamában be kell vezetni. A részhatáridket a következ táblázat tartalmazza: Nemzeti jogba történ átültetés: Alkalmazásba vétel (önkéntes): Alkalmazásba vétel (átfogó): Példa a védettség megjelölésére: Régi megközelítés direktíva szerint: Új megközelítés 94/9 ATEX direktíva szerint:

5 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva 1.3. Kiválasztás a zóna típusa alapján 0-ás zóna: (alkalmazási jel: Ex II 1G) kizárólag ia kategóriájú gyújtószikramentes (Ex i) gyártmány alkalmazható 1-es zóna: (alkalmazási jel: Ex II 1G, vagy Ex II 2G) a 0-ás zónában alkalmazható gyártmányok Ex o olaj alatti védelm gyártmányok Ex p túlnyomásos védelm gyártmányok Ex q kvarchomok védelm gyártmányok Ex d nyomásálló tokozású gyártmányok Ex e fokozott biztonságú gyártmányok Ex i gyújtószikramentes gyártmányok Ex m légmentes lezárású gyártmányok 2-es zóna: (alkalmazási jel: Ex II 1G, Ex II 2G, vagy Ex II 3G) a 0-ás zónában alkalmazható gyártmányok az 1-es zónában alkalmazható gyártmányok Ex n normál kivitel gyártmányok, amelyekben sem szikra, sem ív, sem elírt határértéket meghaladó túlmelegedés nem lép fel Normál kivitel gyártmányok esetében igen sokszor nem lehet egyszeren eldönteni, hogy a három kritériumnak megfelelnek-e. Létezik az EN szabványsorban az EN szabvány, amely pl. Ex n AII T4 védelmi jelet ad ezt a szabványt azonban MSZ EN-ként nem vettük át. Létezik olyan BKI tanúsítvány, amelyik ilyen védelmi jellel engedélyez gyártmányt, de pontosan meghatározva az alkalmazás feltételeit. Itt csak az lehet a megoldás, hogy ilyen gyártmányok esetében kérni kell az illetékes vizsgáló intézmény bizonylatát. Azon gyártmányoknál, amelyeket már elláttak a 94/9 EK rendelet szerinti alkalmazási jellel egyértelm a helyzet, amelyek azonban még nem rendelkeznek alkalmazási jellel, ott a következ pontok szerint kell eljárni. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy az alkalmazási jel és a következ pontokban javasolt eljárás is minden gyártmányra vonatkozik, nem csak a villamos gyártmányokra!

6 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva 1.4. Ellenrzés a zóna kiterjedése alapján A felszerelés helyének ismeretében a zóna kiterjedése alapján meghatározható követelmény. Mivel az MSZ EN :1998 szabvány csak igen nehézkes módszert ad, többet bíz a tervez belátására, ezért én egy igen jól bevált módszert javaslok a zóna kiterjedésének meghatározására, vagy ellenrzésére. A 3. ábrán látható táblázat igen jól bevált már eddig is ezt javaslom Kiválasztás a gázcsoport szerint Az 1. ábrán látható módon a gyártmány védelmi jelében a I. a sújtólégbiztos (bányabeli kivitel) a II. a robbanásbiztos kivitelt jelenti. A MIE (J) a gáz gyújtási energiaszintje, a MESG (mm) a kísérletileg biztos résvastagság ez utóbbinak a gyártmányvizsgálatkor van szerepe, ez nem az alkalmazó feladata. 1. ábra 2. ábra 3. ábra

7 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva 1.6. Kiválasztás hmérsékleti osztály szerint A 2. ábrán lev hmérsékleti osztály a villamos vagy nem villamos gyártmány megengedhet felületi hmérsékletét adja meg. A veszélyt okozó anyag jellemzi között szerepl gyulladási hmérséklet alapján lehet meghatározni a megengedhet hmérsékleti osztályt. Célszer lenne az MSZ 379:1982 szabványt (ez 478 tz- és robbanásveszélyes anyag jellemz adatait tartalmazza) kibvítve és átdolgozva újra kiadni, mivel az alkalmazott anyagok nagymértékben szaporodnak, az egységesen nem szabályozott, anyagjellemzket mindenféle táblázatokból fellelhet adatokból meghatározó tervek pedig néha jelents eltéréseket okozva megnehezítik a tanúsító szervezetek és az engedélyez hatóság munkáját is. Addig is mellékelünk egy táblázatot, amely 195 anyag (gáz/gz) számunkra fontos jellemzit tartalmazza. A tzvédelmi szempontból fontos adatok a következk: anyag neve és képlete Etilén CH 2 CH 2 relatív srsége 0,97 lobbanáspontja - ARH-FRH ( trf % ) 2,07-36,0 g ARH-FRH ( 3 ) m gyulladási hmérséklet ( o C ) (425) gázcsoport hmérsékleti osztály II B (T2) Ezek alapján, mondjuk 1-es zónában ahol Etilén okozza a veszélyt pl. a következ védelmi jellel rendelkez villamos gyártmány alkalmazható: Pl. kapcsoló, A gyártmányok felületi hmérsékletét nem csak a villamos gyártmányok esetén szükséges figyelni, hanem minden üzemszeren meleged gyártmány esetében is, ugyanis hmérsékleti gyújtást okozhat.

8 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva 2. A biztonságos alkalmazás és üzemeltetés feltételei a veszélyességi zónákban 2.1. Fogalmak és meghatározások A robbanásveszélyes környezettel kapcsolatos fogalmak, meghatározások csak egységesen, azonos értelmezésben alkalmazhatók, ezért a teljesség igénye nélkül felsoroljuk a legfontosabbakat megjegyezve, hogy a 8/2002 GM rendelet és a 3/2003 FMM-ESZCSM rendelet is használja a meghatározásokat, csak sajnos mindkét rendelet másképpen és egyik sem az MSZ EN :2000 szabványban már hatályba léptetett módon! Megjegyzés: 1. Idközben a 3/3003 FMM-ESZCSM rendeletet visszavonták gondoljuk átdolgozásáig?! 2. A rendelettel kapcsolatos egyéb észrevételeinkkel az eladás második felében még foglalkozunk. Szükséges néhány fogalom pontos meghatározása, amelyek pontatlan megfogalmazás esetén komoly félreértéseket ebbl ereden veszélyes tévedéseket is okozhatnak: Robbanóképes légtér: az éghet gázok, gzök, ködök (aerosolok), vagy porok, szálak levegvel alkotott olyan keveréke, amelyben gyújtóhatásra az égés átterjed az egész keverékre. Robbanásveszélyes környezet: az a robbanásveszélyes térrész, ahol a robbanóképes légtér normál üzemben kialakulhat. Potenciálisan robbanásveszélyes környezet: az a robbanásveszélyes környezet, ahol a gyújtóforrások jelenléte normál üzemben nem zárható ki. Normál üzem: az az állapot, amelyben a készülékek, védrendszerek és elemek teljesítik az elvárt funkciókat a tervezési jellemziken belül.

9 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva 2.2. Az MSZ EN :2000 szabvány 5.3. pontja szerinti lehetséges gyújtóforrások Az MSZ EN :2000 szabvány 5.3. pontja felsorolja a lehetséges gyújtóforrásokat és csoportosítja is elfordulásuk valószínsége szerint. Miután a szabvány kell részletességgel foglalkozik velük, ezért itt mi most csak a felsorolásukat ismételjük meg: 1. Forró felületek 2. Lángok és forró gázok (beleértve a forró részecskéket) 3. Mechanikai eredet szikrák 4. Villamos gyártmányok 5. Villamos kóboráramok, katódos korrózióvédelem 6. Sztatikus elektromosság 7. Villámcsapás 8. Rádiófrekvenciás hullámok *10 12 Hz frekvencia tartományban 9. Rádiófrekvenciás hullámok 3* *10 15 Hz frekvencia tartományban 10. Ionizáló sugárzás 11. Ultrahang 12. Adiabatikus kompresszió és lökéshullámok 13. Exoterm reakciók, beleértve a porok öngyulladását A vizsgálat során a gyújtóforrás gyújtási képességét össze kell hasonlítani a jelen lev veszélyt okozó anyag gyulladási jellemzivel. Azt is figyelembe kell venni, hogy a gyújtóforrás milyen valószínséggel fordul el: állandóan, vagy gyakran elforduló normál üzemben is elforduló gyújtóforrás kizárólag üzemzavar esetén fordul el kizárólag ritka üzemzavar esetén fordulhat el

10 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva 2.3. Alkalmazhatóság kérdései (A továbbiakban a Tzvédelmi Megfelelségi Tanúsítványt T.M.T-nek fogom rövidíteni) Villamos gyártmányok Az MSZ EN szabvány van hivatva azt szabályozni, hogy milyen zónában milyen Ex védettség villamos gyártmány alkalmazható. (Ez csak a gázok-gzök-ködök esetére vonatkozik!) Az alkalmazás feltételeit a BKI Ex Vizsgáló Állomás által kiadott Ex tanúsítvány tartalmazza, illetve amely esetben T.M.T. van kiadva, akkor abban van rögzítve minden követelmény. Ezekbl az is következik, hogy BKI tanúsítvány, vagy T.M.T. nélküli berendezés nem engedélyezhet robbanásveszélyes zónában. Az EU csatlakozás idpontjától a BKI tanúsítvány kötelezsége megsznik, ha a kérdéses gyártmány ún. ATEX -es külföldi Extanúsítvánnyal rendelkezik. A tanúsítvány tartalmának ismerete tehát mindenképpen szükséges a biztonságos üzemeltetéshez ebbl következen az ATEX -es tanúsítványt (akár külföldi, akár magyar) teljes terjedelmében meg kell kérni! Egy másik sajátosság az, hogy azon gyártmányoknál, ahol különleges követelmény kerül meghatározásra, ott a tanúsítvány száma után egy X jel van feltüntetve ezért a tanúsítvány teljes ismerete szükséges! Megjegyezzük, hogy ez az X jel azért van, mert a szabványok nem kötelezek, ebbl adódóan születhetnek olyan mszaki megoldások, amelyek nem a szabványok bet szerinti alkalmazását követik ezzel szemben vizsgálattal igazolhatóan egyenértéken megfelel védettséget biztosítanak bizonyos feltételek mellett. (A Tzvédelmi Megfelelségi Tanúsítvány jövjére vonatkozóan még csak sejtésünk sincs jelen pillanatban.)

11 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva Nem villamos gyártmányok A vizsgálandó kérdések a következk: Mechanikus szikraképzdés lehetsége Elektrosztatikus feltöltdések kérdései Felületi hmérséklet okozta gyújtás lehetsége Padlókra vonatkozó elírások Sugárzások veszélyei (mágneses, ionizáló, stb.) Elszívó ventillátorok szikrabiztossága, illetve a manyag-ventillátorok gyújtóképessége A rendeleteink értelmében a fenti kérdésekre is valamelyik Tanúsító Intézmény vizsgálatát kellene kérni, azonban az egyszerbb esetekben megfelel körültekintéssel eldönthet az alkalmasság. Ehhez szeretnénk támpontot adni: (Az alkalmazási jellel rendelkez gyártmányoknál ez a vizsgálat megtörtént, ezt tanúsítvánnyal igazolják is.) Mechanikus szikraképzdés Elször a veszélyességi zónát kell megnézni: 0-ás zónában csak teljes bizonyossággal kizáró megoldás lehetséges 1-es zónában a veszélyes koncentráció valós helyén kell foglalkozni a kérdéssel 2-es zónában a veszélyt okozó anyag elhelyezkedését (pl. d r alapján) nézve kell a szükséges védelemre törekedni Elektrosztatikus feltöltdések Tisztázni kell, hogy a technológiából, az alkalmazott anyagokból, illetve a berendezések szerkezeti anyagaiból adódóan kell-e sztatikus feltöltdésre számítani: ha igen, akkor a Tanúsító Intézet kell, hogy nyilatkozzon ha nem, akkor is célszer esetleges ellenrz méréssel megbizonyosodni A döntéshez ismerni kell a veszélyt okozó anyag gyújtási energiaszintjét. (Az elektrosztatika kérdéscsoportja maga egy külön eladást töltene ki.)

12 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva Felületi hmérséklet A technológia, illetve a veszélyt okozó anyagok öngyulladási hmérsékletének ismeretében egyszeren eldönthet kérdés. Padlók Az A és B tzveszélyességi osztályú térségekben, illetve 0-ás, 1-es, 2-es, 20-as, 21-es és 22-es zónákban a padlókra vonatkozó követelmények: szikrabiztosság (mechanikus szikraképzés elleni védelem) antisztatikusság (elektrosztatikus feltöltdés elleni védelem, illetve a kisülés energiájának töltéslevezetés közbeni korlátozása) Szikrabiztos és antisztatikus padlóbevonatok Mészkbeton, illetve az ebbl készített mozaiklap Az antisztatikusság mellett a szükséges levezetési ellenállást is biztosítják, amennyiben az aljzatbetonra cementhabarccsal vagy csempe/járólap ragasztóval teszik le a mozaiklapot, illetve közvetlenül öntik le a mészkbetont. Úsztatott cementsimítás (kavicsmentes beton), vagy esztrichbeton Vigyázat! Az esztrichbetont esetenként készítik fémszálbekeveréssel! Ha ez a felületre kijön, és az pl. acélszál, akkor a szikrabiztosság már nem igaz! Réz, bronz, KO acélszál töltés esetén szikrabiztos. Antisztatikus manyagbevonat A levezetési ellenállás mérését bizonylatolni szükséges! Antisztatikus manyagpadló, vagy padlósznyeg A levezetési ellenállás mérését bizonylatolni szükséges! Szikrabiztos, de nem antisztatikus padlóbevonatok Mészktöltés aszfalt Vigyázat! A normál bazalttöltés aszfalt nem szikrabiztos!!

13 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva Egyéb padlóbevonatok Égetett, vagy sajtolt kerámiabevonatok Mázas kerámiabevonatok, illetve speciális padlóanyagok Esetleg mindkét feltételt is teljesíthetik, ezeket egyedileg tudjuk vizsgálni mintadarabon. Azt azonban minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a kérdéses padlón keletkezhet-e feltöltdés, illetve szükséges-e a padló vezetképessége valamely feltöltdés levezetésére. Ha ez a két igény nem merül fel, akkor az antisztatikus padló kialakítása sem indokolt. A személyek feltöltdési lehetsége antisztatikus ruházat és vezetképes lábbeli alkalmazásával küszöbölhet ki. Így a padló vezetképessége csak akkor mködik, ha a dolgozó lábbelije is vezetképes! Sugárzások veszélyei A körülmények és a technológia ismeretében eldönthet, szükségese ilyen irányú vizsgálat. Ami biztos és még nem mindenhol figyelnek erre a veszélyforrásra: Elszívó ventillátorok a mobiltelefon is gyújtásveszély!!! az 1-es és 2-es, valamint 20-as, 21-es és 22-es zónákból elszívó ventillátorok úgy mechanikus szikrabiztosság, mint elektrosztatikus gyújtásbiztonság szempontjából tanúsításra kötelezettek 0-ás zónából kizárólag erre egyedileg vizsgált és engedélyezett ventilátor szívhat Külön kell foglalkozni a csventilátorok alkalmazhatóságával, mivel itt a villamos motor is az elszívócsben van. Figyelembe kell venni, hogy ha 1-es zónából szív, akkor a motor robbanásbiztos védettsége is meg kell, hogy feleljen ennek! Azt külön meg kell nézni, hogy nem állhat-e el olyan állapot, amikor a ventilátor indulásakor a robbanási határok közötti koncentrációt szívhat ekkor ilyen kialakítású ventilátor nem alkalmazható!

14 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva 3. Tzoltóanyagok, tzoltókészülékek és automatikus tzoltórendszerek okozta veszélyek a robbanásveszélyes zónákban Igen hézagos és egyáltalán nem körültekint a szabályozás ezen a területen. Sehol nem találtam olyan elírást, amely figyelembe venné a következket: a nagynyomású porlasztás az elektrosztatikus feltöltdés egyik alappéldája. Vannak olyan technológiák, amelyek ezen alapulnak. Ebbl következen: A poroltók, a CO2 oltók és minden más gázzal oltó produkál elektrosztatikus feltöltést! A CO2 oltók, illetve a folyadéksugárral mköd oltók ehhez még azt is biztosítják, hogy a feltöltdés a vezetképes folyadéksugár, illetve szárazjég útján biztosan ki is süljön az els útjába kerül földelt tárgyon! A kisülés energiatartalma vizsgálatok és mérések során meghatározható csak vizsgálni is kellene! Poros környezetben akár leülepedett porok esetében is a porral oltó sugara felkavarja a port és ezzel egy parázslásból akár porrobbanást is elidézhet. (Szomorú példának tekintem a 2002 október 29-i TEMAFORG-tüzet, ahol a keletkezett kis tzbl 250 milliós kárt okozó nagy tz lett valószínsítheten a poroltós beavatkozás nyomán gyorsultak fel az események.) Minden automatikus rendszerben, amikor tz (égés) van, azt is valószínsíthetjük, hogy ott nincs robbanóképes gáz-gz-köd/leveg keverék! Ha tehát égés van, akkor nem okozhat már gyújtást az elektrosztatikus feltöltdés. Nem így a poroknál! Minden automatikus rendszerben elképzelhet egy meghibásodás folytán történ kioldás és oltóanyag-befújás ezzel azonban gyújtásveszélyt okoz az oltórendszer o- lyan körülmények között, amikor robbanóképes keverék lehet jelen nem volt égés! Az automatikus oltórendszerek telepítésekor két fontos szempont van még, amelyek nem szabad figyelmen kívül hagyni: Az oltóanyag és a tzveszélyes (ég) anyag összeférhetsége. (pl. festék égésekor tilos a vízzel oltás ezzel szemben a sprinkler rendszereknél erre méretezést közöl a jogszabály!) A rendelkezésre álló oltóanyag mennyiségének ellenrzése automatikus tiltás a technológiára, ha az oltóanyag mennyisége nem elegend egyszeri tzoltásra. Sajnos a 2/2002 BM rendelet IV. fejezete erre vonatkozó elírást sem tartalmaz. A fenti szempontokat most a teljesség igénye nélkül soroltam fel, azonban ezekbl is látható, hogy a témával egyrészt szabványosítási, másrészt oktatási szemszögbl is kellene foglalkozni.

15 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva 4. Tz- és robbanásveszélyes technológiák, amelyekben éghet gáz-gz-köd van jelen A gyakorlatban az ellenrzések során és az engedélyezési eljárásokban használható módszer: A kérdéses technológiát el kell helyezni a vonatkozó elírások megfelel csoportjába Felületkezelések, felületbevonások Létezik egy érvényben lév (MSZ :1992) és egy, utolsó tárgyalásán megállított (ME :1993) szabvány, amelyek részletesen tartalmazzák a különféle kialakítású berendezések veszélyességi övezeteit. Szigorú feltétel a reteszelt elszívás!!! Az egymás után következ 4., 5., 6. és 7. ábrán az eredeti terminológia mellett feltüntettük az MSZ EN szabvány meghatározásait is. A felhasznált anyagok jellemzit figyelembe véve eldönthet, hogy szükséges-e T.M.T. Ha igen, abban minden biztonságos üzemelést szolgáló feltétel rögzítve van ezt kell alkalmazni. A festék- és porszórók esetében az elektrosztatikus berendezések T.M.T-re kötelezettek, a többi berendezésnél a felhasznált anyag jellemzitl tesszük függvé a T.M.T. szükségességét. (Vízbázisú lakk, pneumatikus hajtás, stb.) Megjegyzés: A laza meghatározások sokszor nagyon félrevezetk igen gyakran halljuk azt, hogy vizes lakkal dolgozunk, tehát itt nincs is tz- és robbanásveszély. Az eddigi szabályozás szerint a vízhígítású lakkok 5%-nál kisebb szerves oldószertartalom mellett, csak tzveszélyes (OTSZ szerinti C ) besorolásúak, azonban 5%-nál magasabb oldószertartalom esetén a lakkok már ( A - B ) robbanásveszélyesek! A felhasználás vizsgálatakor a feldolgozási összetétel alapján kell eldönteni a besorolást!

16 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva 4. ábra 5. ábra

17 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva 6. ábra 7. ábra

18 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva Az EN 12981:1997 szabvány hazánkban még nem lépett érvénybe. Ez az elírás a porszóró kabin bels terét 21-es zónába sorolja és a nyílások 0,5 m-es környezetét 22-es zónaként határozza meg Felületelkészítés A technológia, illetve a felhasznált, vagy keletkez anyagok jellemzi döntik el, hogy T.M.T. szükséges, vagy sem Ipari védgázos technológiák, ahol a védgáz tz- és robbanásveszélyes Érvényben van az MSZ EN szabványsorozat a T.M.T. feltételeit kell alkalmazni Valamennyi egyéb technológia Amelyben tz- és robbanásveszélyes folyadékok, gázok, gzök, ködök és porok fordul(hat)nak el, T.M.T-re kötelezett. Ezen technológiáknál a tervezés stádiumában meg kell követelni valamennyi a területre vonatkozó elírás figyelembe vételét! Csak példaképpen, a teljesség igénye nélkül felsorolok néhány olyan szempontot, amely a tervezéskor nem derül ki, csak a használatbavételi eljárás során okoz komoly gondot. a technológiában résztvev anyagok összeférhetsége anyagok öngyulladási hajlama elektrosztatikus feltöltdések keletkezési lehetsége kezelési módja rádiófrekvenciás elektromágneses hullámok jelenléte nagyfrekvenciás elektromágneses hullámok jelenléte ionizáló sugárzások jelenléte ultrahang miatti veszélyek jelenléte Amennyiben a vizsgált technológiában részt vev berendezések T.M.T-vel rendelkeznek, akkor nagyobb nehézségek nélkül összefésülhet a besorolástól kezdve valamennyi szükséges üzemeltetési feltétel ezeket a T.M.T. tartalmazza. Ha nem áll rendelkezésre ez a segítség, akkor már tervezési fázisban ez irányba kell szorítani a partnereket, ugyanis a használatba vételhez amúgy is szükség lesz rá!

19 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva 4.5. Szárítók, kemencék én életbe lépett az MSZ EN 1539:2000 jel szabvány, amely eredeti címét tekintve olyan szárítókra vonatkozik, amelyekben éghet anyagok szabadulnak fel. Sajnos ez a szabvány is (62 oldalon) tudományoskodó, rendkívül nehezen érthet és kezelhet, a technológiai folyamatok ismeretének a hiányát tükröz elírások kusza szövedéke! Rendkívül drága és bonyolult mszerezésre és beavatkozó automatikára építené a teljes biztonságot ami természetesen egyetlen üzemben sem mködne jól, ugyanis sehol sincsenek laboratóriumi körülmények! A legkomolyabb ellentmondás azonban ott található, hogy a porbevonatok szárítása (beégetése) is bele van erszakolva a szabványba méghozzá teljesen hibás elképzelések alapján! A porszórásnál használt bevonóporok beégetésekor ugyanis nem szabadul fel éghet anyag!!! Ez a folyamat polimerizáció! Arról már nem is beszélek hogy a szabvány szerint lebeg porként kell figyelembe venni a tárgyra felkínlódott por 9%-át!? Jelenleg a porszórásoknál a beéget akár nyílt tüzelés technológiai is lehet, besorolása C, vagy D. A gyakorlatban ezt a hibás elírást csak úgy látom megkerülhetnek, ha a porszórási technológia berendezéseinek (szóróberendezés szórókabin porvisszanyerés) tzvédelmi megfelelségi vizsgálata során kitérünk a beégetre is és megállapítjuk, hogy nem tartozik ezen szabvány hatálya alá.

20 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva II. Éghet és nem éghet, de robbanóképes porok által okozott veszélyek ipari technológiákban. Szabványok és rendeletek EU szabványtervezetek a hazai tzmegelzés, illetve a Tzvédelmi Megfelelségi Tanúsítás gyakorlatában. 5. Bevezet: Porok robbanási mechanizmusa A porok tulajdonságai lényegesen különböznek azoktól a szilárd anyagoktól, amelyekbl képzdnek. Ennek alapvet oka, hogy ugyanazon tömeghez nagyságrendekkel nagyobb felület tartozik, amely felületen az oxidáció intenzitása is lényegesen nagyobb így az oxidáció láncreakcióba megy át, amelyet porrobbanásnak nevezünk. Robbanóképes keverékrl csak lebeg pornál beszélhetünk a leülepedett por szilárd anyagként viselkedik, amíg fel nem keveredik. Amikor porrobbanás-veszélyrl beszélünk, akkor mindig tisztázni kell: az elforduló por állapotát ha a leülepedett por valamely körülmény miatt felkeveredhet ha valamely technológiánál várható egy nyomáshullám, akkor kell-e számolni egy a leülepedett por felkavarodásából ered másodlagos porrobbanásra is, vagy ezt a körülményt biztonsággal kizárhatjuk Az éghet porokat robbanási tulajdonságaik szerint 3 porrobbanási osztályba sorolják: Porrobbanási osztály K st (bar m/s) St St St 3 >300 K st = robbanási nyomásemelkedés sebessége, amely a következ tényezk függvénye: anyag jellemzi (gyulladási hmérséklet, gyújtási energiaszint, stb...) por szemcsemérete porszemcsék eloszlása turbulencia tartály, vagy helyiség formája gyújtóforrás jellemzi

21 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva A teljesség igénye nélkül végignézve ezen jellemzket igen tág határok közötti változás tapasztalható kisméret környezeti jellemz változás esetén is. Például: A leveg relatív páratartalmából felvehet nedvesség 80 C-kal növelheti a gyulladási hmérsékletet. A szemcseméret csökkenésével együtt csökken a gyulladási hmérséklet is, ugyanekkor azonban n a K st értéke. A vegyes szemcseméret poroknál a leülepedés mértéke befolyásolja a porkoncentrációt. A por/leveg keverékek általában lényegesen nagyobb gyújtási energiát igényelnek, mint a gáz/gz keverékek. Vannak olyan porok is, amelyek nem éghet anyagokból képzdnek, azonban oxidációra való hajlamuk miatt robbanóképesek. Ezek többnyire fémek és fémötvözetek porai. Robbanási jellemzi az éghet porokéhoz hasonlóan változnak, fként a szemcseméret függvényében. A porrobbanások esetében igen sokszor azonban nem tisztán por/leveg keverékkel van dolgunk, hanem különböz hibrid-keverékekkel, amelyek valamilyen éghet gázt, vagy gzt is tartalmaznak a por mellett. Ezek a keverékek azért sokkal veszélyesebben, mint a tisztán por/leveg keverékek, mert a gyulladást a gyújtásra sokkal érzékenyebb gáz/gz keveréke kezdi, majd az így keletkez energia a lényegesen nagyobb energiaszinttel gyújtható porkeveréket is képes begyújtani emellett a már leülepedett port is felkeverve komoly másodlagos robbanást képes elidézni. Az eladás anyagában található egy olyan táblázat, amelyben összefoglaltuk az általunk fellelt adatokat a különböz porok esetében egy könnyen kezelhet csoportosításban. Ezúton is szeretnénk mindenkit megkérni arra, hogy ha ezt a táblázatot ki tudja egészíteni újabb adatokkal, vagy a hiányzó jellemzkrl információt tud adni, tegye azt meg ezzel is segíteni fogja a hazai tzmegelzés porok esetében igen nehéz munkáját. Azt is szeretnénk elre bocsátani, hogy ez az eladás el fogja kerülni az elméleti, tudományos fejtegetéseket kizárólag olyan mélységig tárgyaljuk a témát, amennyire a tzmegelzés területén dolgozó szakembereknek arra szükségük van munkájuk elvégzéséhez.

22 Szakmai továbbképzés oldal / 36 COPYRIGHT, minden jog fenntartva 6. Éghet porok által okozott veszélyek Minden éghet anyag pora porrobbanásveszélyes! Az éghet anyagok poraihoz kapcsolódó technológiai ágazatokat lényegében 5 csoportba oszthatjuk: faipar élelmiszeripar gyógyszeripar textilipar manyagok poraival folyó mveletek A következkben röviden ismertetjük az egyes technológiákra jellemz veszélyes mveleteket és az ott általánosan használt az ide vonatkozó elírásokban is elírt védelmi megoldásokat Faipar A tevékenység veszélyességének megítélése A tevékenység veszélyességének megítélése két szempont szerinti értékelés eredménye: A famegmunkálás során keletkez hulladék méretét figyelembe véve osztályozzuk a veszélyességet: forgács por és forgács együttesen túlnyomórészt por keletkezik A legveszélyesebb fahulladék a por, amely robbanóképesség szerint St 1-tl St 3-ig sorolható porrobbanási osztályba. A hulladék kezelése szempontjából osztályozva a veszélyességet: közvetlen helyi elszívás gépcsoport helyi elszívása/leválasztás kis teljesítmény (esetleg mobil) berendezéssel nagy teljesítmény központi elszívó/leválasztó berendezés alkalmazása A veszély a nagy teljesítmény és nagy anyagmennyiséget nagy távolságon mozgató központi elszívó/leválasztó rendszerek esetében a legnagyobb.