A nyelvi képesség evolúciója és patológiája: hogyan utalnak a zavarok az eredetre?
|
|
- Gabi Gál
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A nyelvi képesség evolúciója és patológiája: hogyan utalnak a zavarok az eredetre? Kas Bence MTA Nyelvtudományi Intézet ELTE GYFK Fonetikai és Logopédiai Tanszék Bevezetés. Az alábbi írás a nyelvpatológia néhány újabb eredményének fényében értékeli az emberi nyelv kialakulásával kapcsolatos főbb nézőpontokat. Ennek során előbb bemutatja az evolúcióelmélet alaptételeiből származó problémákat a nyelv kialakulásával kapcsolatban, majd azt, hogy ezeket a problémákat hogyan kezelik a nyelvi evolúció genetikai, illetve kulturális elméletei. Végül a nyelvfejlődési zavar területéről származó vizsgálatokat mutat be, amelyeket bár a genetikai felfogás váltott ki, mégis inkább támogatják a nyelv kulturális evolúciós eredetének feltevését. A nyelvi evolúció problémája. Az emberi nyelvi képesség eredetét sokan kutatták. A modern tudományos elméletek alapja a darwini evolúcióelmélet, amely szerint a törzsfejlődést a génkészlet véletlenszerű változásai és a környezeti feltételek szelekciós hatása határozza meg. A különböző génváltozatok folytán kialakuló fenotipikus különbségek hatással vannak az egyedek sikerességére az életben, a környezethez való alkalmazkodást jobban segítő (adaptív) tulajdonságok fennmaradnak, a hátrányt jelentőek (maladaptívak) kiszelektálódnak. Az emberi nyelv eredete ebből a szempontból azért talányos, mert nem könnyű azonosítani, vagy egyáltalán a létét bebizonyítani egy olyan genetikai eltérésnek, amely a nyelvi képesség mint fenotipikus jegy hátterében állna, és az sem világos, hogy önmagában a nyelvi képesség adaptív lehetett-e az emberi faj fejlődése során. Az e kérdésekben való állásfoglalások alapján két fő nyelvi evolúciós elméleti hozzáállás különböztethető meg, a genetikai, illetve a kulturális eredet felfogása. A nyelvi evolúció genetikai elméletei. A nyelv genetikai alapú evolúcióját hirdetők, így Chomsky (1968), Pinker és Bloom (1990) szerint az emberi nyelvi képesség egy humán- és nyelvspecifikus neurális modul működéséhez köthető, amelynek nyilvánvalóan van genetikai alapja. Ennek alátámasztására számos elméleti érvet alkalmaznak, így a környezeti beszédminta rossz minősége, a negatív visszacsatolás hiánya, az elsajátítási folyamatok és a nyelvek szerkezetének egyetemessége. A felfogás fő empirikus igazolását az állati kommunikációs rendszerek eltérésében és a legfejlettebb emlősállatok nyelvtanulási nehézségeiben látják. Az állatok kétségkívül az embernél sokkal korlátozottabb kóddal és témákról kommunikálnak. Nem tudnak a kommunikációs helyzettől időben és térben elvonatkoztatni, nem tudnak kérdezni és hazudni. A legtöbbre megtanított emberszabású majmok is számos aspektusban így a mondatalkotás rugalmassága, a referenciális szimbólumhasználat, a szókincsméret elmaradtak az embergyerekek kommunikációs képességeitől (Pinker 1994). Pinkerék szerint az állati nyelvtanulás kudarcát a nyelvi képességet kódoló génállomány humánspecifikus volta okozza. Ők tehát egyrészt azt állítják, hogy az emberi nyelvi képesség autonóm agyi reprezentációval rendelkezik, másrészt azt, hogy ezt egy olyan génállomány alakítja ki, amely a fajok közül először és egyedül az embernél jelent meg 1. A megjelenés módjában azonban Chomsky és Pinkerék nincsenek azonos véleményen. Míg a nyelv genetikai meghatározottságára egyként igennel felelnek, a nyelv adaptivitását és a nyelvi modul kialakulását eltérően képzelik el. Chomsky szerint a nyelvi modul egyetlen specifikus genetikai változás következményeképpen jelent meg, és a nyelv adaptivitása nem játszott ebben szerepet. Pinker és Bloom ezzel szemben amellett érvel, 1 Az elmélet kifejtése óta változott Chomskyék nézőpontja a tekintetben, hogy mit is foglal magába a nyelvi modul. Hauser, Chomsky, Fitch (2002) szerint újabban már csak a rekurzív szintaktikai képességet.
2 hogy ez a forgatókönyv kevéssé valószínű: szerintük a nyelv fontos szerepet játszik az ember sikerességében, így az egyre fejlettebb nyelvi képességet birtokló egyedek térhódítása nyomán választódott ki a több, egymást követő és egymásra épülő genetikai változás során kifejlődött nyelvi szerv. Ez az emberi egyedek születésekor már tartalmazza a bármely emberi nyelv elsajátítását lehetővé tevő elveket és paramétereket. A nyelvi evolúció kulturális elmélete. Az állatok és az ember közti genetikai különbséget senki sem vitatja, azt azonban igen, hogy e különbségek közt keresendő az emberi nyelvi képesség oka. Tomasello (1999) szerint az emberi mivoltot meghatározó genetikai változások egyike sem nyelvspecifikus. Ehelyett olyan, általánosabb következményekkel járó genetikai változásokat tartanak valószínűnek, melyek minőségileg magasabb szintű kognitív és szociális képességeket eredményeztek. Azt állítják tehát, hogy az ember számos más képességében is eltér a legfejlettebb emberszabásúaktól is, és ezek az általános tanulási képességbeli eltérések lehetnek a felelősek a nyelvért is. Kiemelik többek között a tudatelmélet (más egyedek ismereteinek, szándékainak és érzelmeinek felfogása), a tanítási helyzetek felismerése és a módszerközpontú tanulás képességét, melyek lehetővé teszik a kumulatív kulturális evolúciót. Ez az ismeretek és készségek generációról generációra való átadását, fejlesztését és halmozódását jelenti, mely aktív tanítás és utánzásos tanulás útján történik (Tomasello 1999). Ebben az elméleti keretben a nyelv adaptivitása sem feltétlenül játszik szerepet, hiszen a genetikai változások okozta fejlett szociális és általános tanulási képességek, amellett, hogy lehetővé tették a nyelvi képességet, önmagukban adaptívak lehetnek más területeken. A nyelv e felfogásban nem feltétlenül a kiválasztódás oka; lehetséges, hogy az említett fejlettebb tanulási képességek önmagukban adaptívak, a nyelv elsajátításának képessége pedig ezekhez kapcsoltan adódik át. A nyelvi evolúció kulturális elmélete szerint tehát genetikai programunk nem a nyelvet, hanem egy olyan rugalmas szociális tanulási képességet tartalmaz, mely lehetővé teszi számunkra az elődeink által fokozatosan kialakított kulturális ismeretek és készségek többek közt a nyelv elsajátítását. Nyelvi zavarok és a nyelvi evolúciója. A többek közt Chomsky és Pinker által képviselt nativista nyelvfelfogás a közelmúltban számos empirikus vizsgálatot generált. Ezek többsége ugyan az egyén nyelvelsajátításáról és annak zavarairól szól, az eredmények éppen a genetikailag kódolt nyelvi képesség feltevése miatt közvetetten mégis minősíthetik a nyelvi evolúció elméleteit. A nyelvi zavarok területén különböző kérdések merültek fel, amelyek alkalmasak az elméletek közti döntésre, a teljesség igénye nélkül itt az alábbiakkal foglalkozom: Létezik-e nyelvi gén? Ugyanolyan tünetei vannak-e a nyelvfejlődési zavarnak minden nyelvben? Sérülhet-e függetlenül a nyelv és a gondolkodás? A nyelvi gén kérdése. Elsőként Gopnik és Crago (1991) mutatták be az azóta elhíresült KEcsaládot, amelyben halmozottan fordult elő nyelvi zavar. Az érintettek kifejezetten gyengék voltak például a nyelvtani hibák felismerésében, de saját produkciójuk is feltűnően sok nyelvtani hibát tartalmazott. A családot részletes genetikai vizsgálatoknak vetették alá, és a 7. kromoszómán egyértelmű genetikai károsodást találtak náluk (Lai és mtsai 2001). A sérült gént, a FOXP2-t nevezték egy darabig nyelvi génnek. Később azonban kiderült, hogy egyrészt a KE-család ugyanazon tagjainál nemcsak nyelvi zavar áll fenn, hanem a beszédszervek koordinált mozgásának jóval általánosabb zavara, orofaciális apraxia mutatható ki (Vargha-Kadem és mtsai 1995). Másrészt pedig ugyanez a gén már a rágcsálók genomában is megvan, így aligha tekinthető nyelvinek a szó szoros értelmében. Ahogy Fisher
3 (2005) összefoglalja, a FOXP2 csak közvetetten érintett a nyelvi szerveződésben. Olyan, emlősökre jellemző génről van szó, amely működése során az agyban fejti ki hatását, és amelynek az emberi változata a beszédet is lehetővé tevő arc- és állkapocsmozgások jobb koordinációját lehetővé tevő kérgi-kéregalatti kapcsolatokat szabályoz. A humán FOXP2 tehát nem közvetlenül a nyelv vagy a beszéd génje, hanem a finoman koordinált artikulációs mozgásokat (így a beszédet is) lehetővé tevő neurális mechanizmusok kialakulását előidéző kromoszómaszakasz (Fisher 2005). Mindez azt jelenti, hogy a tudomány mai állása szerint nem tudunk nyelvi génről; a FOXP2 alapján mindenesetre nem vehető bizonyítottnak a humán nyelvi képesség specifikus genetikai háttere. A nyelvfejlődési zavar nyelvközi összehasonlítása. A specifikus nyelvfejlődési zavar (specific language impairment, SLI) kifejezés olyan gyerekek csoportját takarja, akik nem képesek tipikusan fejlődő társaikhoz hasonló tempóban és minőségben elsajátítani az anyanyelvüket annak ellenére, hogy átlagos beszédkörnyezetben nevelkednek, érzékszerveik épek, értelmi képességük legalább átlagos, és neurológiai károsodás, pszichiátriai vagy szociális zavarok sem mutathatók ki náluk. Ez a jelenség minden nyelvben megfigyelhető. Annak ellenére azonban, hogy bármely nyelvet tanuló gyerekek közt előfordulnak elsajátítási problémák, kérdés, hogy a nyelvek milyen aspektusai jelentenek nehézséget számukra. A nyelvfejlődési zavar tüneteinek nyelvközi összehasonlítását részben épp a genetikai alapú evolúciós- és elsajátításelmélet váltotta ki. Ha ugyanis a nyelvi képesség egy specifikus, genetikailag meghatározott modul, és a nyelvi zavar az itt reprezentált nyelvi paraméterek károsodása, ez alapján azt várhatjuk, hogy a nyelvi zavar minden nyelvben hasonló tünetekben, pl. a távoli szintaktikai függőségek vagy az igei egyeztetés zavarában fog megnyilvánulni. Ez következik többek, így például Clahsen és Hansen (1997) vagy van der Lely és Stollwerck (1996) nativista nyelvizavar-magyarázataiból is. A kulturális elmélet viszont azt állítja, hogy a nyelvet tanulás útján sajátítjuk el, amiből kissé leegyszerűsítve különböző nyelvek esetén különböző zavarok következnek. Ami a tényeket illeti, bár nyelvfejlődési zavarban általában kimutathatók korlátozottságok a szótanulásban és a fonológiai feldolgozásban, ezek hasonlósága nem érv a genetikailag adott nyelv mellett, hiszen pl. a szavak minőségében (az alaki és némi jelentésbeli eltéréseket leszámítva) nincs jelentős különbség a nyelvek között. A nyelvtani rendszer az, amely tekintetében a nyelvek így elsajátításuk is nagyban eltérnek. A morfológia elsajátításában márpedig nem minden nyelvben mutatkozik korlátozottság, a zavarok pedig minőségileg széles skálán mozognak. Az olasz és az angol adatok összevetéséből kiderül, hogy a gazdag morfológiájú nyelvet beszélők jobb szinten alkalmazzák a ragozást a kevésbé ragozó nyelvet beszélőknél (Leonard 1998). Amikor a gyerekek hibáznak, szintén az anyanyelvük típusa határozza meg a hibák minőségét. A ragozatlan tövet gyakran alkalmazó angolban a jellemző hiba a rag elhagyása, illetve a ragozatlan alakkal való helyettesítés, pl. plays játszik helyett play játszani. A mindig ragozó olaszban elhagyás nem, sokkal inkább helyettesítés fordul elő, pl. dormono alszanak helyett dorme alszik, míg a svédben gyakori az infinitívuszal való helyettesítés, amely azonban nem azonos a ragozatlan tővel, pl. klipper vág helyett klippa vágni. A németre jellemző bonyolult, az igeragozással is összefüggő szórend sajátos, az angolban és az olaszban nem tapasztalt nehézségeket okoz a nyelvi zavaros gyerekek számára (Leonard 2000). A tünetek tehát jórészt nyelvspecifikusak, nem sikerült egyetemes, nyelvfüggetlen korlátozottságot kimutatni a nyelvfejlődési zavarok hátterében. A grammatikai morfológia korlátozottsága ráadásul sohasem kategorikus, inkább fokozatbeli eltérés: a nyelvi zavart mutató gyerekek is használnak grammatikai morfémákat, csak arányaiban kevesebbszer helyesen, mint tipikus fejlődésű társaik. Sohasem lehetett egy nyelvtani jegy vagy morféma használatának a teljes hiányát vagy mindig helytelen használatát tapasztalni. Úgy tűnik, a nehézséget a következetlenül jelölt, szemantikailag nem vagy nem
4 könnyen értelmezhető morfológiai elemek névmások, több tulajdonság, pl. szám, személy, idő, nem által meghatározott ragok elsajátítása okozza, főleg, ha ez egybeesik olyan felszíni tényezőkkel, mint a ritka előfordulás, alaki bonyolultság és nagyobb terjedelem. Mindezek az eredmények arra utalnak, hogy az egyes nyelvekben tapasztalt nehézségek sokkal inkább a feldolgozási-elsajátítási folyamatok, mint a nyelvtan terminusaiban írhatók le. Nem arról van tehát szó, hogy a genetikailag részben előre megírt program bizonyos paraméterei sérülnek, hanem hogy az elsajátítás során minden nyelv a szerkezetéből adódóan más-más nehézséget támaszt. Ezeken a pontokon mutatnak gyengeséget azok, akiknek valamely a nyelvelsajátításhoz szükséges tanulási képességük fonológiai feldolgozás, munkamemória stb. alacsonyabb szintű. Bár e képességzavarok és a nyelvi tünetek kapcsolatáról még viszonylag keveset tudunk, az eddigi adatok határozottan ebbe, és nem a genetikailag beépített nyelvi modul irányába mutatnak. Az elme modularitása és a fejlődési zavarok. Az elme modularitása, vagyis a nyelv elkülönültsége a kognitív rendszerben szintén a genetikai evolúciós teóriából adódó hipotézis (Chomsky 1968). Eredeti kifejtése óta némileg módosult, legutóbbi megfogalmazásában már nem a teljes nyelvet, csak annak komputációs összetevőit, a szintaxist és a fonológiát tartják az elme többi részétől függetlennek (Hauser, Chomsky és Fitch 2002). E modularitáskoncepció a fejlődési és szerzett kognitív zavarokkal kapcsolatban azt jósolja, hogy a nyelv de legalábbis a nyelvtan és a kogníció más részei egymástól függetlenül sérülhetnek, illetve maradhatnak épen. Ennek a logikának látszólag megfelel két értelmi fogyatékossággal járó genetikai szindróma, a Down- és a Williams-szindróma (DSZ és WSZ), illetve a normál intelligenciájú gyerekeknél megfigyelhető specifikus nyelvi zavar (SLI) tüneti képe. A modularista érvelések szerint DSZ-ban és WSZ-ban az értelmi elmaradás hasonló szintű, a nyelvi képességben azonban számottevő az eltérés a WSZ-sok javára, akik a DSZ-sokkal ellentétben relatíve jól használják a nyelvet. SLI-ban pedig a WSZ-val látszólag ellentétben, ép intellektus mellett a nyelvi képesség zavara tapasztalható. Ezek az eltérések, legfőképpen a Williams-szindróma egyfajta idiot savant-ként való beállítása adják az alapját Pinker (1994) és mások érvelésének, mely szerint a nyelvi képesség független a megismerés többi részétől. 2 E felvetés következtében az SLI esetében ettől függetlenül is többen kezdték vizsgálni az említett szindrómákra jellemző képességstruktúrát. Kiderült, hogy a kép nem ilyen egyszerű; mindhárom szindrómára különböző képességek erőssége és gyengesége jellemző. SLI-ban egyáltalán nem érintetlen a nyelven kívüli kogníció, az idetartozó gyerekek nagy hányadánál mutathatók ki specifikus képességzavarok, így akusztikai feldolgozási, munkamemória- és végrehajtófunkció-deficitek (pl. Marton és Schwartz 2003, Bishop 2001). Egyenetlen képességrendszer jellemzi a WSZ-t és a DSZ-t is, a kognitív profilbeli különbség pedig megmagyarázhatja a nyelv és a téri-vizuális képességek eltérő fejlődését a két szindrómában. Jarrold és munkatársai (1999) kutatásai szerint a téri és a verbális rövid távú emlékezet terjedelme kettős disszociációt mutat a két tünetegyüttesben. A Williamsszindrómások relatíve jó nyelvi képessége legalábbis részben annak köszönhető, hogy náluk jobb a verbális rövid távú emlékezeti kapacitás és a hallási diszkriminációs képességek, míg a Down-szindrómára e tartományok gyengesége jellemző, ugyanakkor a téri rövid távú emlékezet terjedelme náluk nagyobb. Nem arról van tehát szó, hogy a DSZ-nyelv a középsúlyos értelmi fogyatékosság alapján elvárható nyelvi szint, és a WSZ-nyelv ehhez képest érintetlen. Látva a szindrómánkénti különbségeket a képességstruktúrában, nem is igen fogalmazható meg általános elvárás a kognitív és a nyelvi szint viszonyával kapcsolatban. DSZ-ban a nyelvi teljesítmény elmarad a mentális szinttől, WSZ-ban pedig annak megfelelő, bár minőségileg eltérő szerveződésű. A DSZ-nyelvnek az intellektuális képességzavaron 2 A felfogás egy további, a nyelven belüli rendszerek szétválását propagáló részét boncolgatja az evolúció szempontjából Pléh és Lukács (2005).
5 túlmenő elmaradását pedig a nyelvelsajátítás szempontjából lényegesebb képességek a verbális munkamemória deficitje okozhatja. A nyelv tehát nem elszigetelt; szoros kapcsolatban áll más kognitív rendszerekkel, amelyek zavara esetén a nyelv elsajátítása is zavart szenved. Összegzés. A fenti három adatcsoport tanulságai a következőkben összegezhetők. Nincs bizonyíték arra, hogy létezne a humán nyelvi képességért felelős specifikus génszakasz. Az eddigi egyetlen jelölt, a FOXP2 az oromotoros rendszer finom koordinációját szabályozza, így humán változatának nyilván van köze a hangos beszéd kialakulásához. A Chomskyék által hangsúlyozott szintaktikai képesség alapja azonban nagy valószínűséggel nem ez. A nyelvfejlődési zavar tünetei nem annyira a nyelvtani elvek és paraméterek sérüléseként, mint inkább a feldolgozási, tapasztalatgyűjtési folyamatok nehézségeiként írhatók le. Az egyes nyelvek szerkezeti jellemzői különböző pontokon okoznak nehézséget a kevésbé rátermett nyelvtanulók számára, e különbségek részben nyelvtani jellegűek (pl. a ragozási rendszer bonyolultsága), másrészt azon kívül esőek (pl. az egyes morfémák észlelhetősége, gyakorisága). A különböző kognitív képességzavarok eltérő mértékben érintik a nyelvelsajátítást, nincs empirikus bizonyíték a fejlődésben a nyelvi és az egyéb kognitív képességek éles, kettős szétválására, így az elme modularitásának Pinker és kollégái által támogatott felfogása megkérdőjelezhető. A nyelvpatológiai adatok e három, a teljesség igénye nélkül kiragadott mindazonáltal a genetikai elméletek képviselői által relevánsnak tekintett csoportja tehát nem támogatja a nyelv genetikai determináltságának hipotézisét. Sokkal inkább összhangban van a nyelv kulturális evolúciós eredetének feltevésével, melyhez a sokrétű tapasztalatszerzés és a fokozatosan létrejövő általánosítások útján zajló implicit konstrukciós folyamatokat feltevő elsajátításelmélet illeszkedik. A rehabilitációs szakma számára fontos tanulság, hogy a nyelvet sem a diagnosztikában, sem a terápiás folyamatokban nem célszerű és nem is lehetséges elválasztani a többi kognitív és szenzomotoros rendszertől. A terápia során fontos a szociális környezet stimuláló jellegének biztosítása a szerzett és fejlődési zavarok esetében egyaránt, és érdemes kihasználni az egyéb kulturális javakkal, ismeretekkel, készségekkel való kapcsolatokat, így többek közt a különböző mozgásformákat és a zenei képességet. Hivatkozások Chomsky, N. (1968) Language and Mind. Harcourt Brace, New York Clahsen, H., & Hansen, D. (1997). The grammatical agreement deficit in specific language impairment: Evidence from therapy experiments. In M. Gopnik (Ed.), The inheritance and innateness of grammars (pp ). Oxford, England: Oxford University Press. Fisher, S.E. (2005) Dissection of molecular mechanisms underlying speech and language disorders. Applied Psycholinguistics 26, Gopnik, M. és Crago, M. B. (1991) Familial aggregation of a developmental language disorder. Cognition, 39, Hauser, M. D., Chomsky, C., & Fitch, W. T. (2002). The Faculty of Language: What is it, who has it, and how did it evolve? Science(298), Jarrold, C., Baddeley, A.D., and Hewes, A. K. (1999) Genetically dissociated components of working memory: evidence from Down s and Williams syndrome. Neuropsychologia, 37: Lai, C. S. L., Fisher, S. E., Hurst, J. A., Vargha-Khadem, F., & Monaco, A. P. (2001). A forkhead-domain gene is mutated in a severe speech and language disorder. Nature, 413,
6 Leonard, L. B. (1998): Children with specific language impairment. Cambridge, Mass.: MIT Press. Leonard, L. B. (2000) Specific language impairment across languages. in: Bishop, D. & Leonard, L. (Eds.) Specific language impairment in children. Hove, UK: Psychology Press Marton, K. and Schwartz R. G. (2003) Working Memory Capacity and Language Processes in Children With Specific Language Impairment. Journal of Speech, Language, and Hearing Research 46, Bishop, D. (2001): Genetic and environmental risks for specific language impairment in children. Philos. Transc. Royal Soc., B, 356, Pinker, S. (1994) A nyelvi ösztön. Typotex, Budapest Pinker, S. és Bloom, P. (1990) Natural language and natural selection. Behavioral and Brain Sciences 13 (4), Pléh Cs., Lukács Á. (2005) Alkalmazkodás és plaszticitás a nyelv evolúciójában és egyedfejlődési patológiájában. Magyar Tudomány, 2005/1 CXI. köt Tomasello, M. (1999) Gondolkodás és kultúra. Osiris, Budapest van der Lely, H. és Stollwerck, K. (1996): A grammatical specific language impairment in children. Brain and Language, 52, Vargha-Khadem F, Watkins K, Alcock K, Fletcher P, Passingham R.(1995) 'Praxic and nonverbal cognitive deficits in a large family with a genetically transmitted speech and language disorder', Proc Nat Acad Sci USA 92,
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése
RészletesebbenA nyelvi zavarok vizsgálatának szerepe a nyelvi képesség kutatásában
Kas Bence A nyelvi zavarok A nyelvi zavarok vizsgálatának szerepe a nyelvi képesség kutatásában Kas Bence tudományos segédmunkatárs, MTA Nyelvtudományi Intézet, ELTE GYK Fonetikai és Logopédiai Tanszék
RészletesebbenA gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.
BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,
RészletesebbenA SPECIFIKUS NYELVI ZAVAR BIOLÓGIAI ALAPJAI 1
A SPECIFIKUS NYELVI ZAVAR BIOLÓGIAI ALAPJAI 1 Lukács Ágnes,2 és Kas Bence 3,4 1 MTA-BME Kognitív Tudományi Kutatócsoport 2 MTA Nyelvtudományi Intézete 3 BME Kognitív Tudományi Tanszék 4 ELTE GYFK Fonetikai
RészletesebbenMentális retardáció. PDF created with pdffactory Pro trial version
Mentális retardáció 1 Definíció: IQ
RészletesebbenSOFI EGYMI ÁRAMLIK A BESZÉD Konferencia 2011. november 14. SZÓL-E? Új szűrőeljárás ű ő á az óvodai logopédiai ellátásban Kas Bence Lőrik József Molnárné Bogáth Réka Szabóné Vékony Andrea Szatmáriné Mályi
RészletesebbenA nyelv modularizálódó hálógrammatikája. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. április 18.
A nyelv modularizálódó hálógrammatikája Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. április 18. Saussure: belső külső nyelvészeti vizsgálódás A kognitív nyelv mint zárt rendszer Chomsky:
RészletesebbenA NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARAI 1 Pléh Csaba 1,3, Kas Bence 1,2 és Lukács Ágnes 3,4
A NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARAI 1 Pléh Csaba 1,3, Kas Bence 1,2 és Lukács Ágnes 3,4 1 BME Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest 2 ELTE GYFK Fonetikai és Logopédiai Tanszék, Budapest 3 MTA-BME Neuropszichológiai
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenZáróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, Filozófia:
Záróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, 2018 Filozófia: 1. Mi a kapcsolat az agyak a tartályban gondolatkísérlet és a szkepszis problémája között Wright, Crispin (1992) On Putnam's Proof That
RészletesebbenPublikációk. Racsmány M. (2007) Az "elsődleges emlékezet" - a rövid távú emlékezés és
1 Publikációk 2008 Demeter, Gy., Csigó, K., Harsányi, A., Németh, A. & Racsmány, M. (2008) A végrehajtó rendszer zavara obszesszív-kompulzív zavarban. Psychiatria Hungarica 23 (2), 85-93. Demeter, Gy.
RészletesebbenAlkalmazkodás és plaszticitás
Magyar Tudomány 2005/1 Alkalmazkodás és plaszticitás a nyelv evolúciójában és egyedfejlõdési patológiájában 1 Pléh Csaba az MTA rendes tagja pleh@cogsci.bme.hu Lukács Ágnes tudományos munkatárs, MTA-BME
RészletesebbenBeszédhiba és beszédfeldolgozás
Beszédhiba és beszédfeldolgozás Gósy Mária MTA - ELTE Mi a beszéd? A gondolat kifejeződése, informáci ció,, verbális gesztus, artikuláci ciós s mozgássorozat, akusztikai hullámforma, mechanikus rezgés,
RészletesebbenFejlődési és tanulási mechanizmusok A FEJLŐDÉSI PLASZTICITÁS KUTATÁSI LOGIKÁJA *
Magyar Pszichológiai Szemle, 2008, 63. 1. 3 8. DOI: 10.1556/MPSzle.63.2008.1.1. Fejlődési és tanulási mechanizmusok A FEJLŐDÉSI PLASZTICITÁS KUTATÁSI LOGIKÁJA * PLÉH CSABA Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenEvolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet
Evolúció Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Mi az evolúció? Egy folyamat: az élőlények tulajdonságainak változása a környezethez való alkalmazkodásra Egy
RészletesebbenBABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS
BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal
RészletesebbenDobzhansky: In Biology nothing makes sense except in the light of Evolution.
Dobzhansky: In Biology nothing makes sense except in the light of Evolution. Az Evolúcióbiológia Története Molnár István im54@invitel.hu Mai témák 1. Mi az evolúció? 2. Hogyan alakult ki a mai evolúciós
RészletesebbenA sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan
RészletesebbenEmelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők
Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés. 1. Vita: adott témakörhöz
RészletesebbenA pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása
A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása Dr. Gallai Mária gyermekpszichiáter Fejlődési zavar Fejlődési zavar gyanúja: megkésett eltérő disszociált fejlődés Fejlődési részterületek:
RészletesebbenKulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül
Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának
RészletesebbenMegismerőképességek felnőttkori diszlexiában. Lukács Ágnes és Kas Bence BME Kognitív Tudományi Tanszék alukacs@cogsci.bme.hu
Megismerőképességek felnőttkori diszlexiában Lukács Ágnes és Kas Bence BME Kognitív Tudományi Tanszék alukacs@cogsci.bme.hu Specifikus tanulási zavarok Specifikus olvasászavar (diszlexia) Specifikus helyesírási
RészletesebbenNyelv és zene az evolúció tükrében. Mészáros Anna Debreceni Egyetem BTK (MA)
Nyelv és zene az evolúció tükrében Mészáros Anna Debreceni Egyetem BTK (MA) meeszaaros.anna@gmail.com Protonyelv-elméletek Generatív nyelvészet: az állatoktól a nyelv különböztet meg bennünket Derek Bickerton:
RészletesebbenMilyen tudományokra támaszkodik?
3. Újabb eredmények Glosszogenetika Milyen tudományokra támaszkodik? Biológia (szociobiológia), etológia, anatómia Pszichológia Pszicholingvisztika Szemiotika Neurológia (agy evolúciójának kutatása) Nyelvészet
Részletesebben2006. szeptember 28. A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ. Fonetikai Osztály
2006. szeptember 28. ÖNÁLLÓSULÓ FOLYAMATOK A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ FEJLŐDÉSÉBEN Gósy MáriaM Fonetikai Osztály AZ ANYANYELV-ELSAJ ELSAJÁTÍTÁSRÓL Fő jellemzői: univerzális, relatíve gyors, biológiai
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenCsaládban mozdul a szó
Családban mozdul a szó Készítette: Ácsné Gergely Katalin okl. gyógyped.- logopédus Budapest XVIII. Kerületi Pedagógiai Szakszolgálat 2013. november 6. Kettős értelmezés Családban mozdul a szó A beszédfejlődés
RészletesebbenAz evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.
Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást
RészletesebbenPopulációgenetikai. alapok
Populációgenetikai alapok Populáció = egyedek egy adott csoportja Az egyedek eltérnek egymástól morfológiailag, de viselkedésüket tekintve is = genetikai különbségek Fenotípus = külső jellegek morfológia,
RészletesebbenHátrányos helyzet = nyelvi hátrány?
68 Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Hajdúné Csakajda Ildikó Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Nyelvi fejlesztés az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyamán a hódmezővásárhelyi Németh
RészletesebbenInkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió
Inkluzív iskola _2 Separáció- integráció- inklúzió Speciális nevelési területek, speciális életvitel Speciális megközelítés Normalitás, abnormalitás fogalma, az átlagtól való eltérés okai, magyarázó elméletei
RészletesebbenAz emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott
RészletesebbenKREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN
Rádi Ildikó* KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN 1. Problémafelvetés: hol keressük a hibát a mai nyelvoktatásban? Anyelvoktatás gyakorlata,
RészletesebbenTantárgy összefoglaló
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Fogyatékosságtani ismeretek A tantárgy sikeres elsajátításával a résztvevő ismerje meg a fogyatékosok
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenA MAGYAR REKURZÍV BIRTOKOS SZERKEZET ELSAJÁTÍTÁSA A NEMZETKÖZI KUTATÁSOK TÜKRÉBEN
A MAGYAR REKURZÍV BIRTOKOS SZERKEZET ELSAJÁTÍTÁSA A NEMZETKÖZI KUTATÁSOK TÜKRÉBEN Tóth Ágnes Pázmány Péter Katolikus Egyetem MTA Nyelvtudományi Intézet KÍSÉRLETI HIPOTÉZIS, MEGVÁLASZOLANDÓ KÉRDÉSEK 1.
RészletesebbenA gyermekek beszédfejlettségének felmérése. Logopédiai szűrések és vizsgálatok
A gyermekek beszédfejlettségének felmérése Logopédiai szűrések és vizsgálatok 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelete A logopédus feladatai 38. (1) Az Nkt. 18. (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás
RészletesebbenSOFI EGYMI ÁRAMLIK A BESZÉD Konferencia november 14.
SOFI EGYMI ÁRAMLIK A BESZÉD Konferencia 2011. november 14. SZÓL-E? Új szűrőeljárás az óvodai logopédiai ellátásban Kas Bence Lőrik József Molnárné Bogáth Réka Szabóné Vékony Andrea Szatmáriné Mályi Nóra
RészletesebbenMinta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
RészletesebbenKÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
RészletesebbenNyelv és gondolkodás
Nyelv és gondolkodás Egyetemes és egyéni Mennyiben befolyásolja a nyelv a gondolkodásunkat, és fordítva, mennyiben határozza meg az emberi gondolkodás a nyelvünket? Hasonlóságok és különbségek minden szinten
RészletesebbenMORFOSZINTAKTIKAI KÉPESSÉGEK SPECIFIKUS NYELVFEJLŐDÉSI ZAVART MUTATÓ ÉS TIPIKUSAN FEJLŐDŐ MAGYAR GYEREKEKNÉL
Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Pszichológia Doktori Iskola Kognitív tudomány témakörben Kas Bence MORFOSZINTAKTIKAI KÉPESSÉGEK SPECIFIKUS NYELVFEJLŐDÉSI ZAVART MUTATÓ
RészletesebbenModalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció
Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.
RészletesebbenÉrtékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához
Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció
RészletesebbenA felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem
A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem Mi is változott? generáció változása változó elvárások az oktató úgy tanít, ahogyan őt
RészletesebbenEvolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet
Evolúció Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Mi az evolúció? Egy folyamat: az élőlények tulajdonságainak változása a környezethez való alkalmazkodásra Egy
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu
RészletesebbenNyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version
Nyelv Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia Personal Converter trial version
RészletesebbenKutyagondolatok nyomában
Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)
RészletesebbenIII. Az állati kommunikáció
III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel
RészletesebbenAz emberi nyelv biológiai eredete
Az emberi nyelv biológiai eredete Állati kommunikáció 20-40 üzenet, zárt, genetikai alapú rendszer belső állapotok összehangolására szolgáló fiziológiai szabályozó mechanizmus viselkedésszabályozó rendszer
RészletesebbenHumánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés. Miklósi Ádám, Etológia Tanszék
Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés Miklósi Ádám, Etológia Tanszék Humán viselkedési komplex (Csányi 1999) Nem szekvenciális, hanem párhuzamos folyamatok az evolúcióban, egymástól részben
Részletesebben15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS
15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,
RészletesebbenEtológia. a viselkedés biológiája. Barta Zoltán.
Etológia a viselkedés biológiája Barta Zoltán zbarta@delfin.unideb.hu Interdiszciplináris és komplex megközelítésű tananyag fejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz Debrecen 2010.
RészletesebbenA deixis megjelenési formái a prozódiában
A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok
RészletesebbenRekurzió a nyelvben II. Neurolingvisztikai megközelítés
1 Rekurzió a nyelvben II. Neurolingvisztikai megközelítés 2 3 Rekurzió a nyelvben II. Neurolingvisztikai megközelítés Szerkesztette Tinta könyvkiadó Budapest, 2011 4 Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
RészletesebbenA következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.
A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon
RészletesebbenMinta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
RészletesebbenA LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK
kutyakonyv_korr.qxd 2006.11.01. 18:35 Page 191 A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK Adaptáció (adaptation) A szó szerinti jelentése: hozzáidomulás. Biológiai értelemben akkor nevezünk adaptívnak
RészletesebbenMegismerõ képességek Williamsszindrómában
Tartalom BME Kognitív Tudományi Tanszék MTA Nyelvtudományi Intézete Megismerõ képességek Williamsszindrómában LUKÁCS ÁGNES alukacs@cogsci.bme.hu Absztrakt A Williams-szindróma egy értelmi sérüléssel járó
RészletesebbenA évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése
A 2016. évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése Az elmúlt évek országos, helyi és intézményi szintű kompetenciaeredményeink visszajelzései és az aktuális OKM 2016. intézményi szintű jelentés alapján
RészletesebbenÖsszehasonlító viselkedéskutatás
Összehasonlító viselkedéskutatás A darwini keretben felvethető proximatív és ultimatív magyarázatok -Törzsfejlődés (evolúció) -Egyedfejlődési történet (ontogenezis) -Mechanizmus (szabályozás) -Adaptációs
RészletesebbenA fonetik ar ol altal aban 2014. szeptember 15.
A fonetikáról általában 2014. szeptember 15. A félévben előforduló témák: Miben más a fonetika, mint a fonológia? Artikuláció, avagy beszédprodukció. Beszédakusztika. A Praat beszédelemző szoftver használata.
RészletesebbenEtológia Alap, BSc. A viselkedés mechanizmusa
Etológia Alap, BSc A viselkedés mechanizmusa 16.15-17.45 Miklósi Ádám Dóka Antal Pongrácz Péter 2017 Tudományos kutatás: A korai anyai környezet hatása a későbbi viselkedésre Újszülött-inkubátorok Nagyobb
RészletesebbenCím(ek) 1044 Budapest Ezred u. 7. fszt. 7. Telefonszám(ok) - Fax(ok) - E-mail(ek) kas.bence@nytud.mta.hu; bence.kas@gmail.com
Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Kas Bence Cím(ek) 1044 Budapest Ezred u. 7. fszt. 7. Telefonszám(ok) - Fax(ok) - E-mail(ek) kas.bence@nytud.mta.hu; bence.kas@gmail.com Állampolgárság
RészletesebbenWISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel
26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.
RészletesebbenCsecsemők és nyelv Mit tudhat meg a nyelvészkutató a babáktól? Kutatók éjszakája 2013 (DE) Fehér Krisztina szeptember 27.
Csecsemők és nyelv Mit tudhat meg a nyelvészkutató a babáktól? Kutatók éjszakája 2013 (DE) Fehér Krisztina 2013. szeptember 27. Mi(lyen) a nyelv(tan)? változatos változó a miért és hogyan kérdése: a klasszikus
RészletesebbenBEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA
BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BESZÉDTUDOMÁNY Az emberi kommunikáció egyik leggyakrabban használt eszköze a nyelv. A nyelv hangzó változta, a beszéd a nyelvi kommunikáció
RészletesebbenKUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet
KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod
RészletesebbenAlulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna
Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével Taskó Tünde Anna Tartalom Előzmények Az alulteljesítés fogalma A metakogníció fogalma A metakogníció és tanulás A KATT kérdőív bemutatása Az alulteljesítés
RészletesebbenHOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI
HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI FOGALMI MEGHATÁROZÁS KIK ŐK? HAZAI HELYZET fogalom 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet: A súlyos halmozott fogyatékosság
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Kétnyelvű kisiskolás gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője: Prof.
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba Az anyanyelv elsajátítása
Bevezetés a nyelvtudományba Az anyanyelv elsajátítása Az anyanyelv gyermekkorban elsajátított kommunikációs eszköz: beszédprodukció beszédfeldolgozás az anyanyelv elsajátítása gyors és látványos folyamat
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
RészletesebbenA kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le
NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk
RészletesebbenCsábi Eszter. Egyetemi tanársegéd Kognitív és Neuropszichológiai Tanszék. Szoba: 0415 Telefon:
Csábi Eszter Egyetemi tanársegéd Kognitív és Neuropszichológiai Tanszék Szoba: 0415 Telefon: 544-692 Email: eszter.csabi.psy@gmail.com Weblap: Csábi Eszter az egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen
RészletesebbenEFOP VEKOP A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés
EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés SNI nem SNI A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló
RészletesebbenA kommunikáció kognitív megközelítése
A kommunikáció kognitív megközelítése Konok Veronika 2017 FIGYELEM! Ezt az anyagot az Etológia Tanszék munkatársai állították össze kizárólag oktatási céllal, az Alkalmazott Etológia kurzuson résztvevők
RészletesebbenMa már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!
Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" 2014 január 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Ma már minden negyedik Mérték Az ak 74 százaléka
RészletesebbenELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit
ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG
RészletesebbenTuesday, 22 November 11
Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok
RészletesebbenAGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!
RészletesebbenELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
A diszlexiás gyermekek angol nyelvi készségeinek vizsgálata Kormos Judit és Mikó Anna ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék A kutatás háttere Keveset tudunk arról, miben különbözik a diszlexiás és
RészletesebbenTöbbgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll
Többgénes jellegek Többgénes jellegek 1. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek Multifaktoriális jellegek: több gén és a környezet által meghatározott jellegek 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása
RészletesebbenBabeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,
RészletesebbenFigyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1
Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája DrBaji Ildikó Vadaskert Kórház Kognitív-viselkedésterápia1 Kogníciók(gondolatok, beállítottság) módosítása Viselkedés módosítás Csoport terápiás forma 1 Kognitív-viselkedés
RészletesebbenAz előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása
Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása Készítette: Szabó Ágnes logopédus hallgató; ELTE Bárczi
RészletesebbenA KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
RészletesebbenTájékoztató óra. A pszichológia evolúció nélkül. LEHETSÉGES REFERÁTUM : Kimura: Férfi agy női agy Referáló 1: Varga Veronika
EVOLÚCIÓS SZEMLÉLET A PSZICHOLÓGIÁBAN KURZUS BME KOGNITÍV TUDOMÁNYI TANSZÉK Dr Pléh Csaba, Ivády Rozália Eszter e-mail: ivady@cogsci.bme.hu 2007/2008 1. félév. Péntek 13.15.-14.45. ST 320-as terem TEMATIKA:
RészletesebbenA kognitív funkciók megismerésének szerepe a nyelvfejlődési zavar diagnosztikájában Mészáros Andrea, Kas Bence
A kognitív funkciók megismerésének szerepe a nyelvfejlődési zavar diagnosztikájában Mészáros Andrea, Kas Bence 1. Bevezetés A nyelv elsajátításának rendkívül összetett folyamatát a mai napig sem sikerült
Részletesebbenürügyén Zétényi Tamás
Szintaxis Tomasello, M. (2000) Do young children have adult syntatic competence? Cognition, 74, 209 253. ürügyén Zétényi Tamás www.nytud.hu/depts/tlp/quantification zetenyi@nytud.hu y Max Planck Institute
RészletesebbenFélidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén
Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2, Kiss Edina 3 MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport 1 ELTE, Kémiai Intézet, luca@caesar.elte.hu
RészletesebbenSzociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei
Szociológiai Szemle 00/4. 95 0. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE A gyermekszegénység vizsgálati módszerei A társadalmi kirekesztõdéssel foglalkozó egyre burjánzóbb és divatossá is lett
RészletesebbenGÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés
Beliv2009-04 09/11/30 10:15 AM Page 49 OLVASÁSPEDAGÓGIA GÓSY MÁRIA Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról Bevezetés Több évtizede ismeretes, hogy az olvasás tanulásában a nyelvnek, a nyelvi folyamatoknak
RészletesebbenEMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan
Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül
RészletesebbenAngol nyelv. A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: A szószámra vonatkozó szabályok részletezése
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Angol nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben
Részletesebben