Tartalomjegyzék. 1. A megyei Építési és Örökségvédelmi Hivatal feladatköre: Illetékességi terület Az ügyfélfogadás rendje...

Átírás

1 Tartalomjegyzék 1. A megyei Építési és Örökségvédelmi Hivatal feladatköre: Illetékességi terület Az ügyfélfogadás rendje A Hivatal által ellátott hatósági ügyfajták, eljárástípusok: Eljárástípusok részletezése Elsőfokú döntések jogorvoslat alapján történő felülvizsgálata, azaz a másodfokú eljárás Záradékolási eljárás Másodfokú szakhatósági eljárás Felügyeleti intézkedési eljárás Az ügyintézési határidők Alapvető eljárási jogszabályok Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról, illetve az ügyfelet terhelő kötelezettségekről A megyei Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalok tevékenységet, működését meghatározó főbb jogszabályok jegyzéke: Az építéshatósági, építésfelügyleti és örökségvédelmi ügyek intézését segítő útmutatók:... 11

2 2. oldal Tájékoztató a Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának hatáskörébe tartozó ügyekről 1. A megyei Építési és Örökségvédelmi Hivatal feladatköre: Az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal a kormányhivatal másodfokú építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatósági feladatokat ellátó szakigazgatási szerve. 2. Illetékességi terület Veszprém megye 3. Az ügyfélfogadás rendje Az ügyfélfogadás ideje: Hétfő: ig Péntek: ig Más munkanapokon: Előre egyeztetett időpontban Az ügyfélfogadás helye: Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala iroda Tel.: (88) Fax: (88) epitesugy@vemkh.gov.hu

3 3. oldal 4. A Hivatal által ellátott hatósági ügyfajták, eljárástípusok: Másodfokú építésügyi hatósági ügykörök Engedélyezési eljárások - építési engedélyezési, - összevont engedélyezési, - fennmaradási engedélyezési, - használatbavételi engedélyezési, - bontási engedélyezési, - engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési, - jogutódlás tudomásulvételi, - használatbavétel tudomásulvételi eljárás másodfokú felülvizsgálata. Kötelezési eljárások - meghatározott cselekmény végrehajtására irányuló - pénzfizetési kötelezettség végrehajtására irányuló eljárás másodfokú felülvizsgálata. Záradékolási eljárások Másodfokú építésfelügyeleti hatósági ügykörök Engedélyezési eljárások - kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentését tudomásulvételi, - bontás tudomásulvételi eljárás másodfokú felülvizsgálata Kötelezési eljárások - kivitelezési tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltására és meghatározott cselekmény végrehajtására irányuló kötelezési, - pénzfizetési kötelezettség végrehajtására irányuló kötelezési eljárás másodfokú felülvizsgálata. Másodfokú örökségvédelmi hatósági ügykörök Engedélyezési eljárások - műemléket érintő építési tevékenységek esetében általános építésügyi hatósági engedélyezési, - örökségvédelmi engedélyezési eljárás másodfokú felülvizsgálata Kötelezési eljárások - műemléket érintő építési tevékenységek esetében általános építésügyi kötelezési eljárás másodfokú felülvizsgálata - örökségvédelmi kötelezési eljárás másodfokú felülvizsgálata Másodfokú szakhatósági ügykör Felügyeleti intézkedési ügykör

4 4. oldal 5. Eljárástípusok részletezése 5.1. Elsőfokú döntések jogorvoslat alapján történő felülvizsgálata, azaz a másodfokú eljárás Építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatósági eljárás keretében hozott I. fokú döntés ellen benyújtott fellebbezést elektronikusan online és offline módon, valamint személyesen és postai úton is kezdeményezhető. Az első fokon meghozott döntés ellen a közlést követő naptól számított 15 napon belül lehet fellebbezést benyújtani a döntést hozó hatóságnál a fellebbezési illeték megfizetése mellett. Személyesen az I. fokú döntést hozó hatóságnál, az építésügyi szolgáltató pontokon és a kormányablakoknál (együtt: ügyintézési pont) lehet a fellebbezést előterjeszteni. Az ügyintézési pontokon az ügyintéző az ügyfél azonosítása után feltölti a fellebbezést és annak mellékleteit az elektronikus ügyintézési rendszerbe, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR). Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni. Az online fellebbezés benyújtása (amennyiben az I. fokú eljárás ÉTDR-ben történt): A fellebbezés benyújtásához be kell jelentkezni az ÉTDR központi elektronikus rendszerébe. Az ÉTDR nyitó oldalán van lehetőség kiválasztani, hogy milyen módon lép be az ügyfél. Két azonosítási mód közül lehet választani. Belépés ügyfélkapuval azoknak lehetséges, akik ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznek. Az ÉTDR nyitó oldala átirányítja a kérelmezőt az Ügyfélkapu oldalára, ahol felhasználónevével és jelszavával azonosítja magát, majd ezután be tud lépni az ÉTDR be. Belépés tanúsítvánnyal: az elektronikus aláírást használó ügyfélnek biztosítja a rendszer, hogy e aláírásának nyilvános kulcsát megadva és a belépési kérelem nyomtatványt kitöltve lépjen be az ÉTDR be. Az első alkalommal belépő ügyfélnek ezután regisztrálnia kell az ÉTDR ben, amely személyes adatainak kitöltésével és felhasználói minőségének (építtető) megjelölésével történik. A belépés és a regisztráció megtörténte után használhatóak a rendszer szolgáltatásai, elektronikus tárhelyet (mappát) lehet nyitni, amelyben a fellebbezéshez gyűjthetők a szükséges dokumentumok, illetve ezek megléte esetén fel lehet tölteni azokat a mappába és be lehet nyújtani a fellebbezést. A tárhelyhez hozzáférés biztosítható más személynek vagy az építésügyi hatóságnak vagy szakhatóságnak is.

5 5. oldal Az offline fellebbezés benyújtása (amennyiben az I. fokú eljárás ÉTDR-ben történt): A benyújtáshoz felhasználható az Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) program. A számítógépre kell telepíteni, majd a kérelmet ezzel kitölteni, amelyhez az űrlap a magyarorszag.hu oldalon található. A számítógépre letöltött programmal az űrlap internet kapcsolat nélkül kitölthető. Az elkészült dokumentumot, amely a mellékleteket is tartalmazza, az ügyfélkapun keresztül lehet az ÉTDR rendszeréhez eljuttatni. A fellebbezés illetéke Az eljárási illeték mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény szabályozza. Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés illetéke forint. Műemléki hatósági eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés illetéke forint. A jogorvoslati eljárás menete: Az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezést a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc szakhatóság közreműködése esetén tizenöt napon belül terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. A fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság az ügy összes iratával együtt terjeszti fel és a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik. A másodfokú döntést hozó hatóság beszerzi a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság állásfoglalását. Ha a fellebbezés nem érinti az elsőfokú szakhatóság állásfoglalását, a másodfokú döntést hozó hatóság mellőzi a szakhatóság megkeresését. Ha törvény vagy kormányrendelet a másodfokú eljárásban szakhatóságot nem jelöl ki, a hatóság maga dönt a fellebbezésnek a szakhatósági állásfoglalás ellen irányuló részében is. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó hatóság a mérlegelési jogkörben hozott első fokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt indokolt.

6 6. oldal A másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt az első fokú döntést hozó hatósághoz, amely intézkedik a döntés kézbesítése iránt. A döntést közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az első fokú döntést közölték. Bírósági felülvizsgálat a másodfokon hozott döntés ellen Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője az építésügyi hatóság vagy az építésfelügyeleti hatóság jogerős másodfokú döntésének felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. A végzés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető, ha e törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, és törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben kizárja a fellebbezést, valamint a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. Bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az első fokú döntést hozó hatóság erről az ügy iratainak felterjesztésével, illetve a bíróságra történő továbbításával egyidejűleg értesíti azokat, akiknek jogát vagy jogos érdekét a felülvizsgálat érinti. Ha a kezdeményező a döntés végrehajtásának felfüggesztését is kéri, akkor erről a hatóság a végrehajtást foganatosító szervet is értesíti, kivéve, ha a másodfokú döntést a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította Záradékolási eljárás A Kormány által rendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal összefüggő kisajátítási tervek, munkarészek záradékolása, a jogszabályban előírtaknak megfelelő kérelem benyújtása szerint történik Másodfokú szakhatósági eljárás A megyei Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal másodfokú szakhatósági eljárást csak más másodfokon eljáró hatóság megkeresése alapján folytat le. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja. Másodfokú szakhatósági eljárás keretében nincs lehetőség előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására.

7 7. oldal A szakhatóság szakhatósági állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg Felügyeleti intézkedési eljárás A megyei Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, mint az illetékességi területén működő első fokú építéshatósági, építésfelügyeleti és örökségvédelmi feladatokat ellátó hivatalok felügyeleti szerve, jogosult hivatalból megvizsgálni a fenti ügyekben eljáró hatóságok eljárásait, illetve döntéseit. Az eljárás keretein belül megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, gyakorolja felügyeleti jogkörét. Ha az első fokon döntést hozó hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztatja vagy megsemmisíti. Szükség esetén a felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az ügyben eljárt hatóságot. A döntést közölni kell azzal, akivel a jogszabálysértő döntést közölték. Az első fokon eljáró hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta, semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt, azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti, és a feltétel nem áll fenn. A jogszabálysértő döntés megsemmisítése vagy megváltoztatása esetén a felügyeleti eljárásban intézkedni kell a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel vagy végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. 6. Az ügyintézési határidők Fellebbezési eljárás esetén: Az eljárás megindulásától számított harminc nap. Másodfokú szakhatósági eljárás esetén: Az eljárás megindulásától számított tizenöt nap. Záradékolási eljárás esetén: Az eljárás megindulásától számított tíz nap. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,

8 8. oldal a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a bizonyítási eljárás befejezését követően a másik, nem értesített ügyfél részére megállapított idő, amely alatt megismerheti a bizonyítékokat, észrevételt, nyilatkozatot tehet, bizonyításra irányuló indítványt terjeszthet elő, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. 7. Alapvető eljárási jogszabályok Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. Az ügyfél fellebbezési kérelmét a döntés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. Szakértőt kell meghallgatni, vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet.

9 9. oldal 8. Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról, illetve az ügyfelet terhelő kötelezettségekről A hatósági eljárás szabályait, így az ügyfelet megillető általános jogokat és az ügyfelet terhelő általános kötelezettségeket a Ket. határozza meg. Az ügyfelet megillető jogok: Az ügyfelet megilleti a tisztességes eljáráshoz és a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv, kisebbségi nyelv használatának joga. A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a döntés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. A hatóság a törvényben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az irat betekintési jogot, ugyanakkor gondoskodik a törvény által védett titkok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről. A hatóság döntése ellen az ügyfél a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. Az ügyfelet terhelő kötelezettségek: A közigazgatási eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Az ügyfél magatartás nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél a törvény által meghatározott esetekben eljárási költség viselésére, kérelemre indult eljárásban a bizonyítási eljárással járó költségek megelőlegezésére is köteles. Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni. A rosszhiszemű ügyfél eljárási bírsággal sújtható és a többletköltségek megfizetésére kötelezhető. A hatóság az eljárás során az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.

10 10. oldal 9. A megyei Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalok tevékenységet, működését meghatározó főbb jogszabályok jegyzéke: évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi XCIII. törvény az illetékekről 395/2012. (XII.20.) Korm. rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról 393/2012. (XII.20.) Korm. rendelet a régészeti és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 313/2012. (XI.8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról 312/2012. (XI.8) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 310/2012. (XI.6.) Korm. rendelet a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központról 218/2012. (VIII.13.) Korm.rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 288/2010. (XII.21.) Korm.rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról 194/2009. (IX.15) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 178/2008 (VII.3.) Korm. rendelet a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről 176/2008. (VI.30) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 282/2007. (X.26.) Korm. rendelet a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről

11 11. oldal 252/2006. (XII. 7) Korm. rendelet a településrendezési és építésügyi műszaki tervtanácsokról, 245/2006. (XII.5) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 244/2006 (XII.5) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 238/2005. (X.25) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról 113/1998. (VI.10) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről 253/1997. (XII.20) Korm. rendelet az Országos településrendezési és építési követelményekről 24/2011. (VII.21) BM rendelet az építésügyi hatóságot mint szakhatóságot a szakhatósági eljárásért megillető, továbbá az építési, a bontási és a használatbavételi bejelentésre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjról 80/2012.(XII.28.) BM rendelete a régészeti lelőhely és műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól 21/2010. (V.14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről 5/1997. (III.5.) IKIM rendelet az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről BM utasítás az adott évi építésfelügyeleti ellenőrzések megtervezéséről és a tevékenység végzéséről Az adott település vonatkozásában elfogadott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv, illetve az egyéb Önkormányzati rendelkezések (pl.: helyi védettség megállapításáról szóló rendeletek) 10. Az építéshatósági, építésfelügyleti és örökségvédelmi ügyek intézését segítő útmutatók: Az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok: Igénybe vehető elektronikus programok letöltése: