PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 2011

Átírás

1 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 2011 Szervezet neve: Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Székhelye: Pécs, Dr. Majorossy I. u. 36. Alakulási időpont: október 26. Adószám: Nyilvántartási szám: 1216 Jogállása: közhasznú szervezet Közhasznúsági fokozat: kiemelkedően közhasznú A közhasznú jogállás megszerzésének időpontja: június 18. A kamara tevékenysége: A kamara a gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. tv. preambulumában foglaltaknak megfelelően a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával, az Európai Uniós integrációval és a regionális fejlesztéssel kapcsolatos állami feladatokat lát el. A kamara tevékenységei a TEÁOR nomenklatúrája szerint: A kamara fő tevékenysége: TEÁOR Vállalkozói, munkaadói érdekképviselet A kamara egyéb tevékenységi körei: TEÁOR Könyvkiadás Címtárak, levelező jegyzék kiadása Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Egyéb szoftverkiadás Számítógépes programozás Információ-technológiai szaktanácsadás Egyéb információ-technológiai szolgáltatás Adatfeldolgozási szolgáltatás M.n.s egyéb információs-szolgáltatás Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység Pr, kommunikáció 1

2 70.22 Üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Fordítás, tolmácsolás M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Konferencia,kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás Külügyek Szakmai középfokú oktatás M.n.s. egyéb oktatás Oktatási kiegészítő tevékenység Biotechnológiai kutatás, fejlesztés Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Piac-, közvélemény-kutatás Az évi CL VI. törvényben felsorolt tevékenységek közül a kamara, a következő közhasznú feladatokat látja el: 1. Tudományos tevékenység, kutatás 2. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés 3. Kulturális örökség megóvása 4. Környezetvédelem 5. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység 6. Fogyasztóvédelem 7. Euro-Atlanti integráció elősegítése 8. Közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások. A gazdasági kamara legfőbb vezető testületi szervezete a kamarai tagokból a gazdálkodó szervezetek által választott küldöttgyűlés. Az elnökség feladata a küldöttgyűlések közötti időszakban, a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően a gazdasági kamara működésének irányítása. Az elnökség, a kamara vezető testületi szerve. Az elnökség 17 és 30 közötti létszámban, a küldöttgyűlés által megválasztott küldöttekből áll. Az elnökségnek automatikusan tagja a kamara megválasztott elnöke, általános alelnöke, és alelnökei. A kamara elnöke: Dr. Kéri István Pécs, Perczel M. u. 40 A kamara általános alelnöke: Vétek Jánosné Pécs, Havihegyi u. 15. A kamara alelnökei: Bodróné Nyúl Éva 7630 Pécs, Bajor u. 1. Katona Lajos 7800 Siklós, Harkányi u. 2

3 Várszegi Gyula 7633 Pécs, Madarász V. u. 4. Lakics Péter 7429 Sántos, Magyar u A kamara titkára: Dr. Síkfői Tamás Pécs, Alsómakár dűlő 11. A küldöttgyűlés legalább 5 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság elnöke: Böröczné dr. Gálosi Klára 7624.Pécs Angster u. 2/15. A küldöttgyűlés legalább 14 tagú etikai bizottságot választ. Az etikai bizottság elnöke: Kanizsai István Pécs, Koksz u. 76/1 A kamara éves beszámolóját aláíró személy: Dr. Kéri István Pécs, Perczel M. u. 40. A könyvvizsgálót az alapító választja meg három éves időtartamra. A Társaság első könyvvizsgálója: Név: Gyurka László / Continentál Danubia Kft. / Lakcím: Pécs, Alkotmány u. 42. Tagsági igazolványszám: A beszámoló nyilvánossága: A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a jogszabályi előírásoknak megfelelően a szokásos módon -, éves beszámolóját és közhasznú jelentését a honlapján ( ) közzéteszi, valamint az érdeklődők számára betekintést biztosít. A számviteli politika főbb vonásai. A számviteli politika célja, hogy a Kamaránál olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze és amely számviteli rendszer egyidejűleg a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgálhat. Az üzleti év időtartama megegyezik a naptári évvel: január december 31. 3

4 A mérleg fordulónapja az üzleti év utolsó napja: december 31. A Kamara működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. Beszámoló választott formája és típusa A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a tárgyidőszakra az előző üzleti évhez hasonlóan egyszerűsített éves beszámolót készít. Az eredmény megállapításának választott módja az előző üzleti évhez hasonlóan: Összköltség eljárás. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az előző üzleti évhez hasonlóan a beszámolóban mind a mérleget, mind az eredmény kimutatást 'A' változatban állította össze. A magyar számviteli szabályok szerint jelen számviteli beszámoló csak magyar nyelven került összeállításra. Ezen előírás alapján a magyar és az arról fordított idegen nyelvű szöveg eltérő értelmezése esetén a magyar nyelvű szöveg az irányadó. A Kamara a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet / a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól / előírásainak megfelelően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. A költségelszámolás választott módszere: A Kamara a költség-nemeket kizárólag az 5. költség-nemek számlaosztály számláin könyveli. Az éves beszámoló tartalmára, szerkezetére és formájára a mindenkor hatályos kormányrendelet ad előírást / ez évben a 224//2000.(XII.19) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól). A Kamara a mérleget a 224/2000. (XII.19) Korm. rendelet 4.sz. melléklete szerinti formában és tagolásban készíti el. A Kamara az eredmény kimutatást a 224/2000.(XII.19.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerinti formában és tagolásban készíti el. A könyvvezetés és a beszámoló pénzneme: A könyvek vezetése magyar forintban történik, a beszámolóban az adatok eltérő jelölés hiányában ezer forintban kerülnek feltüntetésre. A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az alábbi alapelveket kell érvényesíteni: - A vállalkozás folytatásának elve - A teljesség elve - A valódiság elve - A világosság elve - A következetesség elve - A folytonosság elve - Az összemérés elve - Az óvatosság elve - A bruttó elszámolás elve - Az egyedi értékelés elve 4

5 - Az időbeli elhatárolás elve - A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve - A lényegesség elve - A költség-haszon összevetésének elve Az eszközök besorolása: Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszközök a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálják vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. Amortizációs politika: A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékből kell kiindulni. Hasznos élettartam: az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a Kamara időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja. Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. Alkalmazott leírási módszer A Kamara az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Értékcsökkenés elszámolása Értékcsökkenés az üzembe helyezés napjától, kivezetéskor pedig a kivezetés napjáig számolható el. Kisértékű eszközök értékcsökkenési leírása A 100 eft, vagy ennek megfelelő devizaösszeg alatti egyedi bekerülési értékkel bíró vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolásra kerül. Ebben az esetben az értékcsökkenési leírást tervezni nem kell. Jelentős összegű hibák értelmezése Jelentős összegűnek minősül az üzleti évben feltárt, egy üzleti évre vonatkozó hibák hatása, ha a saját tőke változásai abszolút értékének együttes összege a vizsgált üzleti évre készített beszámoló eredeti mérleg főösszegének 2%-át, vagy az 500 MFt-ot, vagy ennek megfelelő devizaösszeget meghaladja. Ebben az esetben a feltárt hibák hatása a tárgyévi beszámolóban nem a tárgyévi adatok között, hanem elkülönítetten, előző évek módosításaként kerül bemutatásra. 5

6 Lényeges hibák értelmezése A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibáknak minősülnek a feltárt hibák, ha összevont és göngyölített hatásukra a feltárás évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20%-kal változik. Ismételt közzététel alkalmazása A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló, jelentős összegű hibák feltárása esetén a feltárás évét megelőző üzleti év beszámolóját az eredeti és a módosított adatok bemutatásával, a módosítások kiemelésével a tárgyévi beszámoló közzétételét megelőzően ismételten közzé kell tenni, kivéve ha az erre nyitva álló határidő letelte előtt az adott üzleti évi beszámoló közzététele az előző éveket érintő módosítások kiemelésével - megtörtént. A hibák egyes üzleti évekre gyakorolt hatását ebben az esetben a tárgyévi beszámoló kiegészítő mellékletében kell bemutatni. Devizás tételek értékelése Alkalmazott devizaárfolyam A külföldi pénzértékre szóló, vagy devizaalapú eszközök és kötelezettségek - kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát -, valamint bevételek és ráfordítások forintértékének meghatározása egységesen a mindenkori legfőbb számlavezető pénzintézet által meghirdetett devizavételi és deviza eladási árfolyamának számtani átlagán történik. Amennyiben a számlavezető személye megváltozik, úgy a változás hatása a kiegészítő mellékletben bemutatásra kerül. Fordulónapi devizás átértékelés A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek a fordulónapon akkor kerülnek átértékelésre, ha a mérlegfordulónapi értékelésből eredő összevont különbözet eszközökre, forrásokra és eredményre gyakorolt hatása a 100 eft-ot, vagy ennek megfelelő devizaösszeget meghaladja. Valós értéken történő értékelés A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a valós értéken történő értékelés lehetőségével nem kíván élni, így a mérlegben sem értékelési különbözet, sem valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepel, az eredménykimutatás értékelési különbözetet nem tartalmaz. Leltározási szabályok Az eszközök és források leltározása az eszközök és források leltárkészítési szabályzata szerint, az általános szabályoknak megfelelően történik, a leltározás szabályai az előző üzleti évhez képest nem változtak. Pénzkezelési szabályok A pénzkezelés a számviteli politika részeként kialakított pénzkezelési szabályzatban előírt szabályok szerint történik, a pénzkezelés szabályai az előző üzleti évhez képest nem változtak. 6

7 Mérleghez kapcsolódó kiegészítések: ESZKÖZÖK: Sorszám Megnevezés év év év 1. A. Befektetett eszközök B. Forgóeszközök C. Aktív időbeli elhatárolás ESZKÖZÖK ÖSSZESEN: A befektetett eszközök értéke E Ft-tal csökkent, ami az elszámolt értékcsökkenés összege, valamint a befektetett pénzügyi eszközök csökkenése idézett elő. A befektetett pénzügyi eszközök változása a TéDéeM Kft-ben tulajdonolt 400 E Ft részesedés értékesítése, valamint a lakásépítési kölcsönre befizetett törlesztésekből tevődik össze. Befektetett eszközök: Megnevezés Nettó érték én Nettó érték én adatok E Ft-ban Nettó érték én Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Összesen: Az elmúlt év takarékos gazdálkodását tükrözi, hogy az immateriális és a tárgyi eszközök pótlására és új beruházásra csak a legszükségesebb esetekben került sor évben a tárgyi eszközeinket tételesen felülvizsgálva, a szükséges javíttatásokat elvégeztetve, selejtezésre nem került sor. Befektetett pénzügyi eszközök részletezése (adatok E Ft-ban): Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztő és Szolgáltató Nonprofit Kft Innovációs és Technológiai Fejlesztési Központ Nonprofit Kft PBKIK Oktatási Központ Kft 9500 DDR. Filmalap Nonprofit Kft 500 Egyéb kölcsönök/lakásépítési/ 313 Összesen:

8 A kamara profiljának megfelelően főleg önkormányzati és egyetemi szférával közösen alapított vállalkozásokat hozott létre a helyi gazdaság különböző szektorainak fejlesztésére. Ezek nagyobb része betöltötte feladatát, más része a tulajdonostársak megváltozott érdekei miatt került nehéz helyzetbe és megszüntetésre. Az elmúlt évek célkitűzése volt, hogy a fejlesztési célokat már nem szolgáló gazdasági egységekből kivonul a kamara, ezt a célunkat megvalósítottuk. A részesedések értékelése ére áthúzódó feladat, mert az Oktatási Kft eladás előtti stádiumban van, és a Nonprofit Kft-nél 2012-ben fejeződik be az értéknövelő beruházás, melyek megtörténte után valós piaci értékelést lesz lehetőségünk végrehajtani. Forgóeszközök (adatok E Ft-ban): Megnevezés év év év Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Összesen A forgóeszközök közül a pénzeszközök E Ft értékben jelennek meg, amely jelentős javulást mutat a év fordulónapi pénzeszköz állományhoz képest, de sajnos még nem éri el a és az azt megelőző évek szintjét. A követelések E Ft-tal növekedtek, a térség és az ország gazdasági helyzete, a vállalkozások eredményességi és likviditási helyzete miatt. A vevői követelés E Ft, melynek jelentős részét a tagdíjkövetelés, E Ft teszi ki Értékvesztésként E Ft-ot tartunk nyilván. A kizárt önkéntes tagok tagdíjtartozásainak beszedésével megbíztunk, a már előzőekben is sikeresen közreműködő követeléskezelő céget, melynek eredményessége 30 %- os volt. A tagdíj és egyéb kintlévőségek képződésében a további romlás a jövőben már nem várható. Aktív időbeli elhatárolás A évben aktív időbeli elhatárolásként E Ft jelenik meg, mely az alábbi tételekből tevődik össze: Aktív elhatárolt bevételek (adatok E Ft-ban): Projekt Bevétel/Ft Tanulószerződés támogatás Szintvizsga támogatás Gyakorlati képzőhely ellenőrzés támogatása Szakmai vizsga feladat támogatás RFKB támogatás KA-VOSZ (KI12/146) Építőipari regisztráció közreműködés díja Generali közhasznú támogatás Bértámogatás/Munkaügyi Központ FAM tanfolyam Banki kamatok/kivonatok szerint Építési kölcsön befizetés Összesen

9 Aktív elhatárolt költségek (adatok E Ft-ban): Megnevezés Költség/Ft Penta Unio/tanfolyam költsége HVG/ előfizetés Complex Kiadó/előfizetés MKIK/DCCA tagdíj Magyar Posta/postaköltség AS-M/előfizetés Pannon Filharmonikusok/bérlet Összesen Összességében eszközeink értéke emelkedő tendenciát mutat, amely első jele lehet a gazdasági helyzet kezdődő pozitív változásainak. FORRÁSOK (adatok E Ft-ban): Sorszám FORRÁSOK év év év 13. D. Saját tőke II. Tőkeváltozás V-VI. Adózás előtti eredmény F. Kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolás FORRÁSOK ÖSSZESEN: A saját tőke növekedése a pozitív eredményből következik, a tőkeváltozás csökkenése a év számottevő negatív eredményét tükrözi évhez képest az adózás előtti eredmény jelentős mértékben növekedett ( E Ft-tal), melynek legfőbb oka, hogy beérkeztek a évben visszatartott EEN pályázati támogatás, valamint a CNCB projekttámogatás összegek, másrészt a hatékony költséggazdálkodásnak köszönhetően. A kötelezettségek E Ft-tal növekedtek, ezen belül a hosszú lejáratú kötelezettségek: E Fttal csökkentek, mert átkerültek a rövid lejáratú kötelezettségek közé, azért, mert a mérlegkészítés időpontjáig döntés született a leasing teljes kiegyenlítésére, és így a rövid lejáratú kötelezettségek E Ft-tal növekedtek. A passzív időbeli elhatárolás a 2011-ben beérkezett, de 2012-es évet érintő tételek, összesen E Ft (a megengedett kerekítési szabályok miatt felfelé kerekítve), az alábbiak szerint tételesen: Megnevezés Bevétel/Ft Költség/Ft Baross támogatási bevétel Gépipari Klaszter támogatási bevétel EEN támogatási bevétel Bank költség Összesen:

10 Eredménykimutatás Összes közhasznú tevékenység bevétele Támogatás, pályázati úton (E Ft) ,09 % Közhasznú tevékenységből (E Ft) ,79 % Tagdíjból származó bevétel (E Ft) ,88 % Egyéb bevétel (E Ft) 0 Közhasznú összesen (E Ft): ,76 % Vállalkozási tevékenység bevétele Értékesített tárgyi eszköz bevétele (E Ft) ,35 % Egyéb gazdasági szolgáltatás (E Ft) ,05 % Pénzügyi bevételek (E Ft) ,85 % Vállalkozási bevétel összesen (E Ft) ,24 % Összes bevétel (E Ft): ,00% A közhasznú tevékenységek bevétele E Ft-tal növekedett az előző évhez képest. Ezen belül a pályázati úton nyert támogatási bevételek E Ft-tal növekedtek, ami döntő részben a CIP projekt 2 éves periódus elszámolására járó támogatás és a CNCB projekt megkésett bevételéből adódik. Az egyéb gazdasági szolgáltatás a kamara által rendezett fórumok részvételi díjai E Ft-, az értékesített tárgyi eszközök ( 2 db Thalia Renault ) E Ft, a Gépipari Klaszter regisztrációs díja 154 E Ft, és egyéb (üzletviteli tanácsadás, könyv értékesítés, tovább számlázott autópálya díjak ) 547 e Ft összegéből tevődik össze. Az igen jelentős kamarai aktivitások ellenére tagdíjbevételeink és a közhasznú tevékenységek bevételei csökkentek. Megjegyzendő, hogy a nyújtott szolgáltatások valós értéke ennél jóval nagyobb, azonban számos aktivitás térítésmentes kategóriába tartozik. A közhasznú és vállalkozási ráfordítások felosztása árbevétel arányosan történik Közhasznú tevékenység költségei (E Ft) Anyagjellegű ráfordítás Személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenés Pénzügyi műveletek ráfordításai Egyéb ráfordítás Összesen: Vállalkozási tevékenység költségei (E Ft) Anyagjellegű ráfordítás Személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenés 730 Pénzügyi műveletek ráfordításai 168 Egyéb ráfordítás Összesen: Összes tevékenység költségei (E Ft): Közhasznúsági tev. eredménye (E Ft) Vállalkozási tev. eredménye (E Ft) 238 Tárgyévi eredmény (E Ft)

11 Egyéb ráfordítások részletezése: / Közhasznú + Vállalkozási / (E Ft) Értékesített tárgyi eszköz nyilv.értéke 0 Késedelmi kamat, kötbér: 259 Adók, illetékek: Adott,továbbitott támogatások Behajthatatlan követelések 901 Egyéb Ráfordításként elszámolt : A közhasznú tevékenységek költségei csökkentek 302 E Ft-tal, amely a gazdasági élet minden területére kiterjedő áremelkedések közepette a kamara gazdálkodási tevékenységének visszafogottságát tükrözi. A vállalkozási tevékenység minden ráfordítási elemében növekedés tapasztalható, a bevétel növekedésével azonos arányban. Összességében megállapítható, hogy a Kamara E Ft-os nyereséggel zárta a 2011 évet. Tájékoztató adatok (E Ft). Személyi jellegű ráfordítások: Bérköltség Megbízási díjak Személyi jellegű egyéb költségek Személyi jellegtű költségek közterhei Összesen: A megbízási díjak és személyi jellegű egyéb költségek a kamarai projektek szakértői díjazását, valamint a kamarai szakképzési szakértőinek megbízásait fedezi. A kamara által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 33 fő. Vagyoni. pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulása: Eszköz mutató Befektetett eszköz / összes eszköz Tőkeerősség Saját tőke / összes forrás Likviditás Forgóeszközök / röv. lej. köt. Eladósodottsági mutató Kötelezettségek / saját tőke E Ft/ E Ft = 49,93% E Ft/ E Ft = 91,8% E Ft/ E Ft= 12, E Ft/ E Ft= 4,12 % A likviditási mutató Magyarországon az 1,5-2,0 közötti átlag már megfelelőnek, a 2 feletti pedig nagyon jónak mondható. A Kamara likviditási mutatója 12,92 - kiemelkedően pozitív. 11

12 A tőke ellátottsági mutató 91,8 %, kifejezetten jó a vizsgált időszakban. Eladósodottságtól nem kell tartani. Az eladósodottsági mutató 4,12%, ami nagyon alacsony, mivel a Kamarának a rövidlejáratú kötelezettsége igen minimális a saját tőke összege viszont igen számottevő. Meg kell jegyeznünk, hogy a bevételek között jelentős szerepet játszó pályázati és támogatási bevételek esetében évről évre növekszik az előfinanszírozásunk terhe. A térség gazdaságfejlesztési stratégiájával összefüggésben több kamarai belső fejlesztési irányt dolgoztunk ki, amelyeket döntő többségben külső forrásból tudunk fedezni. E források elérése igen nehéz, mivel a forrásallokáció egyértelműen belterjes, többségét maguk az állami intézmények, és ügynökségek szívják fel - effektív fejlesztő eredmény nélkül. Amennyiben mégis sikerül terveinkhez forrást szerezni, úgy a jelentős önerő igény, és előfinanszírozás miatt a likviditási helyzet jelentősen megváltozik. A kamarának a hosszúlejáratú kötelezettsége megszűnt. Rendkívüli bevétele és rendkívüli ráfordítása a Kamarának nem volt. A kamarának környezetvédelmi kötelezettsége nem volt. Pécs, április 10. Dr. Kéri István kamara elnöke 12