Keltetés, keltetés technológia

Átírás

1 Keltetés, keltetés technológia Ugyan nagyon sokan a madarászok, baromfitartók közül még mindig ragaszkodnak a saját szülőmadárral, illetve kotlóssal való keltetéshez, de a saját tapasztalatom szerint pont akkor nincs kotlós, amikor kellene, másrészt az anyamadár nem hajlandó megkotlani. Emiatt jómagam is keltetek géppel is és hagyományos módon is. Ezen az oldalon szeretném összefoglalni azokat a tudnivalókat, amelyek a géppel történő keltetés esetén szükségesek, de ezek egy része segítséget adhat a kotlóssal történő keltetés sikerességének növelésében is. Először talán a keltetés lényegéről, erről a csodálatos folyamatról. Igen, annak kell tekinteni, hogy a megtermékenyített tojásból a kotló vagy a keltetőgép hőjének hatására, miközben a kotló vagy a gép hűti,forgatja, párával ellátja a tojást, élő csibe bújik elő három hét alatt. Egy időben használódik fel tehát a tojás és alakul ki a baromfiembrió. A tojásban mindennek lennie kell, ami a baromfi szervezetének - csontjának, tollainak, szerveinek- felépítéséhez szükséges. A tojás zsírja elsősorban a hőtermeléshez, mész- és sótartalma (elsősorban a héjé) a csontok kialakulásához szükséges. A tojás vitaminjai megtalálhatók a naposbaromfiban is, fontos tehát, hogy a keltetőtojást termelő baromfit vitaminokban gazdag takarmánnyal lássuk el. A keltetés eredményességét döntően befolyásoló tényezők: - A tenyészanyag (a tojások minősége) - A hőmérséklet - A páratartalom - A forgatás Ha ez a négy tényező rendben van, akkor biztosak lehetünk abban, hogy eredményes keltetésnek örülhetünk néhány hét alatt. A tenyészanyag: Megfelelő nagyságú, életerejű, egészségi állapotú szaporulat, csak minden szempontból kifogástalan tojásból kelhet ki. A keltetőtojással szembeni kívánalmak a következők: 1./ Keltetéshez csak fiatal, egészséges állatok tojásait használjuk fel. A termékenységet döntően a fajta örökletes tényezői, a tojóállomány és a kakas kora határozzák meg. Figyeljünk az ivararányra, pl. házityúk esetén ne legyen több egy kakas mellett, mint tyúk. 2./ A baromfit, amelynek tojásait keltetni akarjuk, úgy takarmányozzuk, hogy tojásaik tartalmazhassák mindazokat az ásványi anyagokat és vitaminokat, amelyekre a kikelő naposállatnak szüksége van. A tojás héja erős legyen mert a kikelő állat ebből építi fel csontrendszerét. A keltetőtojást termelő madaraknak vegyes eleséget adjunk, füves kifutóról gondoskodjunk. Ha csak kopár kifutónk van, gondoskodjunk zöldeleségről, illetve egészítsük ki takarmányukat takarmánymésszel, vitaminkészítménnyel. A rosszul táplált madarak tojásából minden esetben csökkent életerejű állatok kelnek ki. 3./ A tojás alakja, mérete igen lényeges. Szabálytalan alakú, héjhibás tojást keltetésre ne használjunk. Az apró és a túlzottan nagy tojások keltetési eredménye lényegesen gyengébb. A tyúktojás alaktényezője (a hossza osztva a szélességével)

2 1,25-1,4 közötti. A különböző baromfifajok tojásai akkor kelnek a legjobban, ha a következő súlyúak: - Tyúk: g - Gyöngytyúk: g - Pulyka: g - Kacsa: g - Liba: g 4./ A tisztaság egyaránt fontos követelmény, akár étkezési, akár tenyésztojásról van szó. A keltetésre szánt tojásokat lehetőleg ne mossuk. A tartási körülmények megfelelő megteremtésével próbáljuk meg elérni, hogy a tojások tiszták maradjanak. Amennyiben szükségesnek ítéljük, 1%-os hypo-s vízben fertőtleníthetjük a tojásokat, a víz hőfoka fok között legyen. 5./ Keltetésre a friss tojás alkalmas. A tyúktojást 1-10, a kacsa és a pulykatojást 1-8, a libatojást 1-7 napnál nem tanácsos tovább tárolni. Az ennél hosszabb ideig tárolt tojások keltethetősége romlik. A keltetés megkezdéséig a tojásokat tároljuk tiszta, 4-12 Celsius fok hőmérsékletű helyiségben, amely nem túlságosan száraz és nem is nyirkos. Ha nagyon száraz a levegő, kiszárad a tojás, ha pedig nyirkos, különböző kórokozók telepedhetnek meg és szaporodhatnak el a héjon. Az ajánlott relatív páratartalom: 60-70%. A tojásokat legjobb papír tojástálcákon tárolni, hegyükkel lefelé pozícióban. Én magam a tálcákat megdöntve tárolom és naponta átfordítom. A hosszú úton szállított keltetőtojást ajánlatos egy napig pihentetni. A hőmérséklet, a páratartalom és a forgatás: A közölt hőmérséklet adatok légkeveréses keltetőgépre vonatkoznak, ha nem ilyennel keltetünk, akkor vegyük figyelembe a géphez mellékelt kezelési útmutató adatait! A tyúkfajták: * Hőmérséklet: ~ napon 37,5 Celsius fok ~ napon 37,6 Celsius fok ~ napon 37,2 Celsius fok ~ napon 36,9 Celsius fok ~ A szárítás idején 37,1 Celsius fok * Páratartalom: ~ napon 70% ~ napon 60-65% ~ napon 70% ~ napon 75% ~ A szárítás idején 60% * Szellőztetés: ~ napon nincs ~ napon mérsékelt ~ napon erőteljes * Forgatás: ~ napon nincs ~ napon 2 óránként ~ napon nincs A gyöngytyúk: * Hőmérséklet: ~ napon 37,5-37,8 Celsius fok ~ napon 37-37,2 Celsius fok ~ A szárítás idején 36,5 Celsius fok * Páratartalom: ~ napon 70% ~ napon 60-65% ~ napon 70% ~ A szárítás idején 65% * Szellőztetés: ~ napon napi egyszer percig ~ napon napi kétszer percig ~ napon napi kétszer percig és permetezni a tojásokat * Forgatás: ~ napon nincs ~ napon (egészen a pattogzásig) 2 óránként A pulyka: * Hőmérséklet: ~ napon 37,5 Celsius fok ~ napon 38 Celsius fok ~ napon 37,5 Celsius fok ~ A szárítás idején 36,8 Celsius fok * Páratartalom: ~ napon 50% ~ napon 75% ~ napon a pattogzásig 90-95% * Szellőztetés: ~ napon nincs ~ napon a forgatással egy időben 15percig * Forgatás: ~ napon 8 óránként A kacsa: * Hőmérséklet: ~ napon 37,8 Celsius fok ~ napon 37,5 Celsius fok ~ napon 37 Celsius fok ~ napon 36,8 Celsius fok ~ A kelés végéig 37,8 Celsius fok * Páratartalom: ~ napon 70-75% ~

3 napon 55% ~ A kelés végéig 75-85% * Szellőztetés: ~ napon naponta kétszer percig és permetezni ~ 24.-a kelés végéig naponta háromszor percig és permetezni * Forgatás: ~ napon naponta kétszer ~ napon nincs A liba: * Hőmérséklet: ~ napon 37,8 Celsius fok ~ napon 37,5 Celsius fok ~ napon 37 Celsius fok ~ 26.- a kelés befejezéséig 37,8 Celsius fok * Páratartalom: ~ napon 70% ~ napon 55% ~ 28.- a kelés befejezéséig 75% * Szellőztetés: ~ napon kismértékű ~ napon mérsékelt ~ napon közepes ~ 22.- a kelés befejezéséig erőteljes * Forgatás: ~ napon kétóránként ~ A napig napi egyszer kézi forgatás is (teljes átfordítás) ~ A napig napi kétszer kézi forgatás is Hűtés az napig napi kétszer, ezután egészen a pattogzásig háromszor. Addig kell hűteni, amíg a tojás hegyes végén a tapintó hőmérő 29 fokot nem mutat. Házilagosan addig hűtünk, amíg a szemhéjunkhoz érintett tojást már nem érezzük melegnek. A hűtéssel egy időben permetezzünk is langyos vízzel. Ha a fentieket betartottuk, elmondhatjuk, hogy magunk részéről mindent megtettünk a siker érdekében. Tudni kell azonban, hogy minden keltetőgép más és más, mindnek mások a paraméterei, a hőfoktartása, a szellőztetése, a légkeverése. Ezt ki kell tapasztalni és az elmélethez a gyakorlati tényezőket hozzátenni. Az ivadékok kikelése általában 24 óra alatt lezajlik. Ha a kelési idő az elméletihez képest rövidebb, vagy hosszabb lesz, az a keltetés során alkalmazott hőmérséklet magas, illetve alacsony szintjéről tájékoztat bennünket. A kikelés során külső segítséget nyújtani nem kell, az egészséges, életerős állatok maguktól is kikelnek. A vastag héjú tojások áttöréséhez 40 fokos vízzel történő permetezés segíthet. Ekkor azonban a gépben a páratartalom annyira megemelkedhet, hogy a csibék nem tudnak felszáradni. Ez esetben nyugodtan szedjük ki a csibéket és meleg, száraz, huzatmentes helyre (~32-34 fok), vagy infralámpa alá tegyük őket, védve a megfázástól. A kikelt madarainknak az első 24 órában sem enni, sem inni adni nem kell, ez alatt az időszak alatt még felélik a szikzacskójuk maradékait. KELTETÉSI TECHNOLÓGIA A keltetés eredményességét döntően befolyásoló tényezők: 1) A tenyészanyag (a tojások minősége) 2) Hőmérséklet 3) Páratartalom

4 4) Forgatás 5) Hűtés 6) Bújtatás, kikelés 1) TENYÉSZANYAG A termékenységet döntően a fajta örökletes tényezői, a tojóállomány és a kakas kora határozzák meg. (Ha saját termelésű tojást keltetünk, a tyúkok közt legyen kakas is, tyúkhoz 1 kakas!) Keltetéshez 10 napnál frissebb, oc között tárolt tojásokat használjunk. Védjük a kiszáradástól, ne tároljuk huzatos helyen, legcélszerűbb tojástálcákon, hegyes végükkel lefelé berakva tárolni (felül is legyen tojástálca). Ajánlott relatív páratartalom 60-70%. A tojás alakja, nagysága is jelentőséggel bír, deformált, túl kicsi vagy túl nagy tojás rosszul kel. A tyúktojás alaktényezője (a tojás hossza osztva a szélességével) 1,25-1,4 közötti, súlya gr közötti esetben legjobb a kelési százalék. Tiszta legyen a tojás! Szennyezett, sérült, repedt tojást keltetésre ne használjunk! Lámpázással ellenőrizzük a kelés folyamatát. Először a 6-7. napon, majd a napon lámpázzunk, a befulladt tojásokat vegyük ki. 2) HŐMÉRSÉKLET A keltetés első felében az ajánlott hőmérséklet 37,8-38 C fok, a második felében 37,5 C fok, a bújtatás alatt 37,2 C fok! 3) PÁRATARTALOM A tojás a héjon keresztül érintkezik a külvilággal, azon keresztül légcsere és vízgőz (pára) csere is zajlik. A légáramlás intenzitása és a levegő páratartalma határozza meg a tojás vízveszteségét. Száraz áramló levegőn a tojás kiszárad. Erre a körülményre a tojás tárolásakor és a keltetés folyamán is ügyelni kell! Tyúktojás keltetése közben a levegő relatív páratartalmának 55-65% közt kell lenni. Keléskor magasabb kb 80% közt kell lennie. Vízi-szárnyasok keltetése esetén forgatás után a kacsa-libatojásokat vékonyan, az utolsó héten lemosásszerűen permetezzük le. Természetesen az a legjobb, ha páramérővel mérjük a páratartalmat.és azzal állítjuk be a kivánt párát. 4) KÉZI FORGATÁS

5 A tojásban lévő csíralemez letapadásának megakadályozása céljából a tojásokat időnként forgatni kell. (A tyúk is forgatja a csőrével és a lábával.)a keltetőgépbe rakott tojásokat jelöljük meg a felső részükön filctollal, ceruzával, pl. + jellel, ezzel átellenes oldalát pl. 0 jellel, vagy R = reggel, E = este.napjában kétszer, célszerűen reggel és este fordítsuk át a másik felére. (Hossztengelye körül fél fordulattal.) A tojásokat a rácsról nem felemelve (nehogy elejtsük!), két mutatóujjunkkal közrefogva könnyen át tudjuk forgatni. (Az ujjunkat nedvesítsük be!) Az utolsó 3 napban már nem kell forgatni, napközben egyszer néhány másodpercig szellőztessünk. A forgatást óvatosan végezzük, az embrió érzékeny az ütődésekre, rázkódásra