Jászfényszaru Város Önkormányzata. Integrált Városfejlesztési Stratégia január 12.
|
|
- Ildikó Biró
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Jászfényszaru Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia január 12.
2 Készült Jászfényszaru Város Önkormányzata 5126 Jászfényszaru, Szabadság tér 1. megbízásából a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) Városfejlesztési Kézikönyv - Második, javított kiadás tartalmi követelményei alapján Készítette: Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft Budapest, Üllıi út 66/a II./2. Honlap: 1
3 Tartalomjegyzék I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban... 5 I.1. Jászfényszaru mérete, földrajzi elhelyezkedése... 5 I.2. Jászfényszaru szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján... 6 I.3. A város szerepe a tágabb térségi munkamegosztásban... 8 I.4. A város vonzáskörzetének bemutatása... 9 I.4.1. A város önkormányzati szerepe kistérségi szinten... 9 I.4.2. Városi közigazgatási funkciók és azok vonzáskörzete... 9 II. A város egészére vonatkozó helyzetértékelés II.1. Városszerkezet...11 II.1.1. A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezık...11 II.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényezık...12 II.1.3. A város szerkezetét meghatározó fıbb közlekedési tényezık...12 II.1.4. A város szerkezetét meghatározó fıbb városszerkezeti problémák...13 II.2. A gazdaság helyzete...15 II.2.1. Általános fejlettség, vállalkozási környezet...15 II.2.2. Ágazati szerkezet...16 II.2.3. Vállalkozások megoszlása méret szerint...19 II.2.4. Kiskereskedelem, vendéglátás...20 II.2.5. Önkormányzati bevételek...21 II.2.6. Turizmus...21 II.2.7. Kutatás-fejlesztés, információs társadalom...23 II.2.8. Helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei...24 II.3. Társadalom...25 II.3.1. A népesség számának alakulása...25 II.3.2. Népesedési folyamatok...26 II.3.3. Munkaerı-piaci helyzet...29 II.3.4. Képzettség, a lakosság iskolai végzettsége...32 II.3.5. Egészségi állapot...33 II.3.6. Lakosság jövedelmi és szociális helyzete...33 II.3.7. Társadalmi önszervezıdések, civil szféra...34 II.4. Közszolgáltatások...37 II.4.1. Oktatás-nevelés...37 II.4.2. Egészségügy...38 II.4.3. Szociális ellátás...39 II.4.4. Kultúra, közmővelıdés, szabadidı...40 II.4.5. Közösségi közlekedés, távközlés...43 II.4.6. Hulladékgazdálkodás...44 II.4.7. Közmőhálózatok, települési infrastruktúra...44 II.5. Települési környezet...46 II.5.1. Természeti környezet...46 II.5.2. Épített környezet...47 II.5.3. Lakásállomány...49 II.5.4. Települési infrastruktúra ellátottság...49 II.6. Korábbi idıszakok fejlesztései...50 II.7. Összegzés...52 II.7.1. SWOT elemzés...55 III. A városrészek területi megközelítéső elemzése III.1. Településszerkezet...57 III.1.1. Belváros...58 III.1.2. Keleti városrész...63 III.1.3. Nyugati városrész
4 III.1.4. Újtelep és gazdasági terület...71 III.1.5. Rekreációs, turisztikai terület a város Ny-i és D-i részén (külterület)...76 IV. Szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek értékelése V. Stratégiai fejezet V.1. A város hosszú távú jövıképe...78 V.2. A jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása...81 V.3. A stratégia külsı és belsı összefüggései...87 V.3.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel 87 V.3.2. Az Önkormányzat ágazati, vagy tematikus stratégiáival való összhang...87 V.3.3. Területi fejlesztési tervdokumentumokkal (stratégiákkal, koncepciókkal) való összhang...89 V.3.4. A stratégia belsı összefüggései...90 VI során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése VI.1. Az akcióterületek lehatárolásának módja...91 VI.2. Történelmi városmag akcióterület...92 VI.2.1. Akcióterület lehatárolása...92 VI.2.2. Akcióterület fejlesztési céljai:...93 VI.2.3. Indoklás...94 VI.2.4. Kapcsolódó korábbi, illetve jelenleg folyó beavatkozások...96 VI.2.5. Tervezett beavatkozások / projektek:...96 VI.2.6. A tervezett beavatkozások ütemezése...96 VI.2.7. Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségei...97 VI.2.8. Várható eredmények és hatások...98 VI.2.9. Kapcsolódó beruházások...98 VI.3. Alvég akcióterület VI.3.1. Akcióterület lehatárolása VI.3.2. Akcióterület fejlesztési céljai: VI.3.3. Indoklás VI.3.4. Kapcsolódó korábbi, illetve jelenleg folyó beavatkozások VI.3.5. Indikatív beavatkozások / projektek: VI.3.6. Az indikatív beavatkozások ütemezése VI.3.7. Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségei VI.3.8. Várható eredmények és hatások VI.3.9. Kapcsolódó beruházások VI.4. Tervezett pontszerő városrehabilitációs beavatkozások 2016-ig VI.4.1. A tervezett beavatkozások ütemezése VI.4.2. A pontszerő beavatkozások tervezett költségei VI.4.3. Várható eredmények és hatások VI.5. Fenntarthatósági szempontok VI.5.1. A fenntartható környezeti fejlıdés programja (fejlesztések várható környezeti hatásai) VI.5.2. Anti-szegregációs program (Beavatkozások) VI.6. Stratégia megvalósíthatóságának kockázatai VII. A stratégia megvalósíthatósága, a megvalósítás eszközei VII.1. Az önkormányzat városrehabilitációs céljainak elérését szolgáló nem beruházási jellegő tevékenységek VII.2. A városfejlesztésért felelıs intézményi rendszer rövid leírása VII.2.1. Jelenlegi városfejlesztési menedzsment rendszer bemutatása VII.2.2. Jövıbeni városfejlesztési menedzsment rendszer bemutatása VII.3. Településközi koordináció mechanizmusai VII.4. Ingatlangazdálkodási terv
5 VII.4.1. Az önkormányzat vagyoni helyzete VII.4.2. Történelmi városmag akcióterület által érintett területek tulajdonviszonyai 128 VII.4.3. Az Alvég akcióterület által érintett területek tulajdonviszonyai A beavatkozásokkal érintett önkormányzati tulajdonú ingatlanok VII.4.4. Pontszerő beavatkozásokkal kapcsolatos tulajdonviszonyok VIII. Partnerség IX. Stratégia megvalósulásának monitoringja IX.1. IX.2. IX.3. Rendszeresség Társadalmi részvétel Visszacsatolás X. Mellékletek X.1. A városban mőködı civil szervezetek és civil közösségek listája X.2. Az elmúlt 12 év során megvalósított önkormányzati fejlesztések X es népszámlálás adataiból elıállított mutatók X.4. Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói X.5. A település infrastruktúrája X.6. A szegregációs területté minısítés felülvizsgálata X.7. Jászfényszaru Város településrendezési eszközeinek részterültekre vonatkozó módosításáról X.8. A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. fejlesztési szándékait bemutató helyszínrajz 146 X.9. Lakossági kérdıív Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítéséhez X.10. Kérdıívek kiértékelése X.11. Jászsági Többcélú Társulási ülés meghívó, jegyzıkönyv, jelenléti ív X.12. Lakossági és civil fórum jelenléti ív és jegyzıkönyv X.13. Civil Egyezetı Fórum megbeszélésérıl készült feljegyezés és jelenléti ív X.14. Vállalkozói Klub alakuló ülésérıl megjelent újságcikk és a rendezvény meghívója X.15. Partnerségi egyeztetések jelenléti ívei
6 I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban I.1. Jászfényszaru mérete, földrajzi elhelyezkedése Jászfényszaru város három régió (Közép-magyarországi régió, Észak-magyarországi régió és az Észak-alföldi régió) és három megye (Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megye), illetve öt kistérség határán fekszik a Jászberényi kistérségben. Ennek következtében a szomszédos települések többsége nem ugyanazon közigazgatási egységbe tartozik, mint Jászfényszaru. 1. térkép: Jászfényszaru földrajzi elhelyezkedése (Forrás: Zentai László Magyarország térképe) A szomszédos települések: - a Heves megyei Hatvan, Csány és Boldog - a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Pusztamonostor és Jászágó - a Pest megyei Szentlırinckáta, Zsámbok, Tóalmás és Tura. A szomszédos kistérségek: - Gödöllıi kistérség; - Hatvani kistérség; - Nagykátai kistérség; - Aszódi kistérség. 5
7 A települési térszerkezetben elfoglalt helyének megítélése és ehhez szorosan kapcsolódóan megközelíthetısége is kettıs. Országos viszonylatban tekintve fekvése központi Budapest (70 km), illetve az M3-as autópályához közeli (12 km) fekvésének adódóan, ugyanakkor megyei, régiós és kistérségi szinten is periferikus elhelyezkedése. Speciális fekvésének köszönhetıen három régió határán gazdasági jelentısége mégis kiterjedt és sokrétő: a város ipari parkjának kiegyensúlyozott fejlıdése eredményeképpen jelentıs ipari foglalkoztatói bázis alakult ki a városban. Jászfényszaru városa a 311/2007. (XI. 17.) Kormány rendelet 2. mellékletében, A kedvezményezett kistérségek besorolása alapján hátrányos helyzető kistérségben (Jászberényi kistérség) fekszik. I.2. Jászfényszaru szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Az OTK lehatárolása három vidékies kistérség-kategóriát különböztet meg a térség népsőrősége és a népességszámmal meghatározott urbanizált települések elıfordulása alapján, amelyek közül Jászfényszaru urbanizált területekkel rendelkezı, vidékies kistérségben található. Az OTK meghatározása szerint e kistérségek fejlesztési stratégiáiban meg kell jelennie a vidékfejlesztésnek, ugyanakkor urbanizált központjaikban nem szükségszerő, hogy minden fejlesztési irány közvetlen kapcsolatban álljon a kistérség vidékies tereinek fejlıdésével vagy térséghatárokon túlmutató funkciókra is irányulhat (pl. városrész-rehabilitáció, részvétel nemzetközi hálózati együttmőködésekben). E kistérségek vidékfejlesztése elsısorban a kistérségek vidékies tereire irányul, illetve támogathatja azon, szükségszerően a központban megvalósuló fejlesztéseket is, melyek hatásai többnyire a vidékies kistérségi településeken érvényesülnek (pl. város-vidék kapcsolatok, az elérhetıség fejlesztése, térségi gazdasági-foglalkoztatási hálózatok és vidékies térségekre irányuló innováció-transzfer, közszolgáltatás-szervezés). Ezért a központok városfejlesztési elképzeléseinek harmonizálni kell az ıket körülölelı vidékies térség arculatával, fejlesztéseivel, a központoknak felelısséget kell vállalniuk vidékük iránt. Ehhez illeszkedik Jászfényszaru stratégiája, amely a jász hagyományokra építve, azok megırzésével kíván fejlıdést elérni a városban. 6
8 2. térkép: Jászfényszaru urbanizált területekkel rendelkezı, vidékies térségbe történt besorolása Forrás: OTK Az OTK alábbi ábrája alapján Jászfényszaru magas arányú cigány népességgel rendelkezı térségben fekszik. A 2001-es népszámláláson magukat cigány etnikumúnak vallók aránya alapján magas arányú cigány népességgel rendelkezı kistérség az, ahol a cigány etnikumúak aránya meghaladja az országos átlag kétszeresét, város esetében pedig az országos átlag háromszorosát. 3. térkép: Jászfényszaru fekvése a cigány népesség területi megoszlásának szempontjából Forrás: OTK 7
9 E térségekben az OTK az alábbi fejlesztési célkitőzéseket fogalmazza meg, tekintettel a roma népesség magas reprodukciós arányára, illetve a roma lakosságon belüli alulképzettségre: Az óvodai és általános iskolai ellátás minıségi és mennyiségi követelményekhez történı igazítása, minél szélesebb rétegek korai bevonása az oktatási rendszerbe és a képzettség növelése. A szülık és az iskola közötti együttmőködés javítása, a gyermekek iskolai sikerességét támogató társadalmi környezet kialakítása, az esetlegesen gyengébb teljesítmény hátrányos helyzet tanulók felzárkóztatása, lemorzsolódásuk megakadályozása. Az alapfokú oktatás ellátásában cigány pedagógusok, pedagógus-asszisztensek részvételének erısítése, képzésük és térségben maradásuk ösztönzése. Ki kell alakítani a magasan képzett egészségügyi, szociális szakemberek és pedagógusok térségben maradásának és térségbe vonzásának rendszerét. Az alkotómunka, a mővészetek, kézmővesség szerepének növelése iskolarendszeren belül és azon kívül. Az iskolai tanórákon kívüli közösségi programokon, szakkörökön való részvétel támogatása. A helyi közösségek önszervezıdésének támogatása. A térségi társadalmi-gazdasági kapcsolatok erısítése, a cigányság térbeli kirekesztıdésének megakadályozása. A cigány népesség foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében integrált képzési, foglalkoztatási és szociális programok (foglalkoztatáshoz kapcsolt képzési programok, szociális ellátások munkaügyi, képzési feltételei). Jövedelemkiegészítı, fenntartható tájhasználat ösztönzése (földprogram, szervezett szociális erdı- és tájhasználat). A cigány népesség visszavezetése a munkaerıpiacra, hagyományos és modern, alternatív tevékenységek felélesztése, támogatása és a megfelelı közvetítı kereskedıi hálózat megteremtésének ösztönzése. A szociális- és lakáskörülmények javítása, telep-rehabilitációk, és az ebben való foglalkoztatás támogatása. A város az IVS Antiszegregációs tervében a fenti célokkal összefüggésben jelölte ki a feladatokat. I.3. A város szerepe a tágabb térségi munkamegosztásban Jászfényszarut 1993-ban avatták várossá. A település belterülete 398 ha, külterülete 7235 ha. Területét tekintve a harmadik legkisebb mérető város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, illetve népsőrőségét tekintve is átlag alatti: a 18 városi rangú település közül mindössze a 10. legnagyobb népsőrőséggel rendelkezik. Vidékfejlesztési bázisként kíván funkcionálni, amelyet a Civil Fórum is évek óta aktívan segít. Iparban betöltött jelentıs szerepe ismertté és a térségben meghatározóvá teszi a várost. Ezt alapozza meg az ipari park és a település infrastruktúrájának folyamatosnak tekinthetı fejlesztése, és nagymértékben elısegíti az ipari parkba betelepült vállalatok 8
10 (így a Samsung Electronics Magyar Zrt., továbbiakban: Samsung Zrt.) termelési potenciáljának folyamatos fejlıdése is. Az egészségügy területén a központi ügyeletben a szomszédos Hatvannal mőködik együtt Pusztamonostorral egyetemben. A város elhelyezkedésébıl adódóan közvetlen kapcsolatot teremthet a térséget megközelítı autópálya (M3) irányába, amely egyértelmően segíti iparban betöltött fontos térségi szerepkörét. Ipari parkjának és elınyös földrajzi fekvésének köszönhetıen gazdasági vonzáskörzete a Jászságon is túlnyúlik (például a 100 km távolságra esı Tiszafüredrıl is járnak munkaerıt szállító autóbuszok a városba). I.4. A város vonzáskörzetének bemutatása I.4.1. A város önkormányzati szerepe kistérségi szinten Jászfényszaru a Jászberényi kistérségben található, amelynek kistérségi központja Jászberény, így a kistérségi feladatok túlnyomó többségét Jászberény tölti be. Jászfényszaru mikro-térségi szinten tölt be jelentıs szerepet, illetve sajátos földrajzi fekvésébıl kifolyólag a közigazgatási határokon átnyúlóan, a kistérségen kívüli szomszédos településekre is jelentıs hatással van. Jászfényszaru elsısorban a kistérségi foglalkoztatás szempontjából tölt be meghatározó szerepet. Kiegyensúlyozottan fejlıdı Ipari Parkjának gazdasági vonzáskörzete jelentısen túlnyúlik a kistérség és a régió határain is. Az Ipari Parkba betelepült vállalatok foglalkoztatási hatása a Jászberényi kistérségen túl érinti a Hevesi, Aszódi, Hatvani, Nagykátai és Gödöllıi kistérségeket is. A település közigazgatási intézményei illetékességi területeiken túlmutatóan valamennyi szomszédos településrıl érkezı ügyfelet kiszolgálnak, Pusztamonostor mellett tehát Tura, Zsámbok, Tóalmás és Boldog lakosságát is. Térségi szinten tehát közigazgatási vonzáskörzete meghaladja a település határait és átnyúlnak a kistérség, megye és régió határain is. I.4.2. Városi közigazgatási funkciók és azok vonzáskörzete Intézményi ellátottságát tekintve nem tekinthetı központi szerepkörrel rendelkezı városnak, a kisvárosi intézmények (városi bíróság, ügyvédi szolgáltatás, rendırkapitányság, földhivatal, közjegyzı) és további városi jellegő intézmények (munkaügyi kirendeltség, középiskola, mentı, pénzintézet jelenléte, ingatlanközvetítı, könyvesbolt) vonatkozásában elmondható, hogy azok nagy része esetében Jászberény biztosítja az intézményi szolgáltatást Jászfényszaru lakosai számára is. Jászfényszaru Pusztamonostor vonatkozásában lát városi hatáskörön túlnyúlóan feladatokat, melyek közé a gyámhivatali, okmányirodai és I. fokú építési hatósági szolgáltatások tartoznak. Ezen túlmenıen rendırırs is található Jászfényszarun, amely szervezetileg a Jászberényi rendırséghez tartozik, és amelynek hatásköre szintén kiterjed Jászfényszaru és Pusztamonostor területére. A mindennapi élet tapasztalatai azt mutatják, hogy a jászfényszarui közigazgatási intézmények nem csupán a pusztamonostori lakosságot szolgálják ki, hanem számos esetben jelentkeznek ügyfelek a környezı településekrıl, mint Boldog és Zsámbok. Részben a kistérségi együttmőködés, részben jogszabályi kötelezettség eredményeként az állami, igazgatási és igazságszolgáltatási intézmények, illetve hatóságok különbözı 9
11 székhelyen, több település vonatkozásában is rendelkeznek illetékességgel. Jászfényszaru vonatkozásában illetékes intézmények, hatóságok az alábbi székhelyeken találhatóak: 1. Jászberényben található, Jászfényszaru vonatkozásában is illetékes hatóságok: Munkaügyi kirendeltség Rendırkapitányság Városi Bíróság Városi Ügyészség Körzeti Földhivatal Polgárvédelmi kirendeltség Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Jászberényi Tőzoltóság látja el a hatósági feladatokat (megj. tőz esetén azonban a közelebb fekvı Hatvanból vonulnak ki a tőzoltók) 2. Jászfényszarun található hatóságok, amelyek illetékességi területe Pusztamonostorra is vonatkozik: Gyámhivatal Okmányiroda I. fokú építési hatóság Rendırırs 3. Debrecen székhelyő intézmények jászfényszarui illetékességgel: Erdészeti Igazgatóság Területi Fıépítészeti Iroda Magyar Geológiai Szolgálat 4. Hatvan székhelyő hatóság jászfényszarui illetékességgel: Tőz esetén Hatvanból vonulnak ki a tőzoltók Jászfényszarura (megj. azonban a hatósági feladatokat a Jászberényi Tőzoltóság látja el) 5. Szolnok székhelyő hatóságok jászfényszarui illetékességgel: APEH Észak-Alföldi Regionális Igazgatóság Közép Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Bányakapitányság Állategészségügy Növényegészségügy Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Részben a településen megtalálható funkcióknak, részben a kistérségi együttmőködés keretében ellátott funkcióknak köszönhetıen, Jászfényszaru megfelelıen ellátott a különbözı állami, igazgatási, hatósági és igazságszolgáltatási intézmények, illetve az általuk nyújtott szolgáltatások tekintetében. 10
12 II. A város egészére vonatkozó helyzetértékelés II.1. Városszerkezet II.1.1. A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezık Jászfényszaru a Jászság tájegységben fekszik, amely a Közép-Tisza vidéken, a Tisza- Zagyva és a Tarna-Zagyva közén, közigazgatásilag Jász-Nagykun-Szolnok megyében terül el. A történelmileg kialakult Jászság területileg kisebb a morfológiailag meghatározható jászsági táj fogalmánál; a földrajzi táj fıleg keleti és déli irányban kibıvülve, lényegesen nagyobb területet foglal magába. Földrajzi helyzetét nézve a Jászság az Alföld északnyugati sarka, geológiailag, botanikailag és zoológiailag egyaránt a tiszai alföldhöz tartozó természeti kistáj, mely a dél felé mélyen lehúzódó gödöllıi dombság keleti oldalától, a Tarna felszínen maradt hordalékkúpjáig, északról a Mátra, nyugatról a Tisza által határolva, délnek Szolnokig terjed. A felszín kialakulásában a Zagyva, Galga és a Tarna törmeléklejtıi, kúpjai játszották a fıszerepet. Ezek fölé a szél kisebb részben futóhomokot, a táj nagyobb részében löszt rakott. Ebbıl a hulló porból szinte egységes felszíni lösztakaró képzıdött. A táj mai felszíni képének kialakulásához nagymértékben hozzájárult, hogy az északkelet alföldi részekkel egyidejőleg a Jászság közepe is megsüllyedt a történelem folyamán. Ez azt eredményezte, hogy az addig a kistáj szélsı peremein leszaladó Zagyvát és Tarnát az összes mellékfolyásaikkal együtt fokozatosan a területre vonzotta. Ettıl kezdve a vizek Jászberény és térsége mélyponton egyesültek. A lefolyási viszonyok annyira rosszakká váltak, hogy e területen megrekedtek, miközben óriási területeket idıszakosan vagy állandó jelleggel víz alatt tartottak. Jászfényszaru talajviszonyait tekintve egyrészt a mátrai lösztábla legtávolabbi, már homokkal borított részére esik. E homokos tábla dél felıl élénksárga, míg a Zagyvától távolodva egyre szürkül. Magasabb szarv alakú részére települt a mai várost megelızı község. Másrészt a határban folyó Galga, a község szélét is érintı Zagyva folyók vízmozgása is döntıen befolyásolta a táj képét. Mivel a Zagyva vízszint esése Hatvan és Jászfényszaru között minimális, így a víz itt szétterült, hordalékát lerakva sómocsárt alkotott. A Galga gyakori áradásai viszont nádasok, rétek és kaszálók világát teremtette meg. A vízerek a település belsı részeit is elérték, ahol apró tavakat alkottak: Boros-tó, Krizsán-tó. A morfológiai tényezık alapján Jászfényszaru egy hosszanti tengely mentén (Szabadság út) fejlıdı mezıváros jellegzetességeit mutatja, alsóvárosi lakóövezet jelleggel, mely a Szabadság utat és a Szabadság teret körülölelve helyezkedik el. A város ma már átalakult agrárvárosnak tekinthetı, hiszen az ipari park jelenléte és az általa biztosított munkalehetıségek alapvetıen meghatározza a város foglalkoztatási szerepkörét. A mezıgazdaság szerepe a lakosság megélhetésében közelít az európai átlaghoz, amellyel egy idıben az ipari foglalkoztatottság vált meghatározóvá. 11
13 II.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényezık Homokos, fövenyes részein (Kozma part, Csonthalom, Sós-tó) az ásatások avar és honfoglalás kori leleteket hoztak a felszínre. A mai Jászfényszaru helyén valószínősíthetı Cosma falu (egy 1067-es oklevél említi így), amit 1499-bıl Szent Kozma Damján néven pontosíthatunk. E néven a mai Kozma dombon Árpád kori templom állt, amelynek alapjait 1996-ban Selmeczi László régész tárta fel. A település története a jászok történelmének egy része, akiket IV. Béla telepített a tatárjárás után elnéptelenedett Zagyva folyó völgyébe. Kiváltságos helyzetük fejében katonáskodniuk kellett a királynak. A századok folyamán a történelem viharai Jászságot sem kímélték, különösen a török dúlásokat sínylette meg. A lakosság töredéke a Zagyva- Galga mocsaraiban húzódott meg, nagyobb része elköltözött. A török veszedelmet követıen 1702-ben I. Lipót zálogba adja a Jász-Kunságot a Német Lovagrendnek. A jobbágysorba süllyedt jászfényszaruiak közül többen is Rákóczi táborába állnak, egykori kiváltságaikat az egész Jász-Kunsághoz hasonlóan azonban csak 1745-ben válthatják meg Mária Teréziától. A Redemptio után a föld községi elosztású tulajdonban volt, a megváltás arányában osztották fel a családok között. A redemptus gazdák azonban saját földre vágytak, hogy teljesen önállóan gazdálkodhassanak. A földnek magántulajdonban való megjelenésével komoly gazdasági fejlıdés indult meg. A község vezetıi gondot fordítanak a település rendezésére, szabályozzák az építkezéseket. Kereskedık nyitnak boltokat, nı az iparral foglalkozó mesteremberek száma, akik 1817-ben vegyes céhet alapítanak. Jászfényszaru 1831-ben mezıvárosi rangot kap, heti vásártartási joggal, majd 1845-tıl négy országos vásár tartására kap lehetıséget. Az 1867-es kiegyezés további lendületet adott a fejlıdéshez, viszont az 1871-es központi rendelkezés szabta nagyobb terheket, mint város, már nem tudta tovább vállalni. Ezért 1872-ben az elöljárók kérik a nagyközséggé történı visszaminısítését, a jász kiváltságokat pedig az évi országos közigazgatási átszervezés szüntette meg véglegesen. A település 1993-tól birtokolja ismét a korábban elvett városi rangot. A város életének egyik meghatározó eseménye volt, amikor 1989-ben a dél-koreai Samsung megvette a Jászfényszaruban mőködı Orion televíziógyárat. A gyáregység folyamatos fejlesztések mellett mára a legnagyobb európai Samsung gyárrá nıtte ki magát. Közút II.1.3. A város szerkezetét meghatározó fıbb közlekedési tényezık A város kiváló logisztikai adottságokkal rendelkezik, elsısorban elınyös földrajzi fekvésének köszönhetıen: a régióból a város van a legközelebb a fıvároshoz, mintegy 70 km távolságra. A leggyorsabb megközelítési lehetıség a fıvárostól az M3-as autópálya mentén, amelyrıl fel és lehajtási lehetıség Hatvannál (leágazás az 58-as kmnél) van. A város csak 12 km távolságra fekszik az autópályától, amely jobb megközelíthetıséget jelent számára, mint az Észak-alföldi Régió legtöbb településének. A Ferihegyi repülıtér távolsága 55 km. A város megközelíthetıségét, illetve a Pest megyei kapcsolatokat tovább javítaná a 3106-os (Zsámboki út) felújítása. Befejezıdött a 32-es fıút és a 3106-os út 12
14 csatlakozásánál a körforgalmi csomópont 2008 évi kiépítése, amely magában foglalja a Jászfényszarura bevezetı 3106-os út szélesítését és megerısítését is egészen az Orion utcáig, javítva ezáltal a közlekedésbiztonságot és a megközelíthetıséget. Erre azért is szükség volt, mert a fejlıdı ipar által vonzott jelentıs teherforgalom-növekedés sokat rontott a település közlekedésbiztonságán az utóbbi években. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága tájékoztatása szerint a jelő állami út évi átlagos napi forgalma jármőre növekedett, amelybıl átlagosan 261 nehéz motoros jármővet számláltak. Várhatóan pozitív hatással lesz a város megközelíthetıségére, hogy a Közép- Magyarországi Operatív Program as akciótervében kiemelt projektként került nevesítésre a 3105-ös út Zsámbok Kóka, Zsámbok-Dány, valamint Tura Zsámbok közötti szakaszának felújítása. További elérhetıség javulást jelentene a térség számára a tervezett Jászfényszaru és Tóalmás összekötı út, amely egyben két kistérséget (jászberényi és nagykátai) is közelebb hozna egymáshoz. Az út megépítése mellett a két település évek óta lobbizik, de a megvalósulás egyelıre kérdéses. A város északi része mellett közvetlenül halad el a 32. számú Szolnok-Hatvan fıközlekedési út, amelyen haladva Hatvan 14 km, Jászberény 17 km távolságra fekszik. A közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ építési engedélyt adott ki a külön szintő vasúti átvezetés (vasúti felüljáró) kialakítására a 32-es számú fıútvonalon. A 32-es számú fıút burkolatának megerısítése és felújítása bekerült az országos KÖZOP programba. Jászfényszaru megközelíthetıségét javítja a Jászberényt elkerülı út II. ütemének közeljövıbeli átadása. Vasút Jászfényszaru az országos törzshálózat 82 számú Hatvan-Újszász, egyvágányú, villamosított vasúti pályája érinti, amely két transz-európai vasúti áruszállítási közlekedési vonalat köt össze: a várost északra elkerülı 80-as vasútvonalat (Budapest- Hatvan-Miskolc-Mezızombor), és a várost délrıl elkerülı 120-as vonalat (Budapest- Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony). Légi közlekedés A legközelebbi repülıtér a településhez a budapesti Ferihegyi repülıtér, amely 55 km távolságra és mintegy 1 óra utazási távolságra található Jászfényszarutól. II.1.4. A város szerkezetét meghatározó fıbb városszerkezeti problémák A város szerkezetét meghatározó legfıbb városszerkezeti probléma a települést kettészelı számú közlekedési fıútvonalon, a Szabadság úton zajló jelentıs forgalom. A közúti közlekedés által okozott zaj a város zajterhelésének alapvetı, meghatározó eleme. Ez alapvetıen két összetevıbıl áll, egyrészt a településen átmenı tranzit, másrészt a belsı forgalomból adódik. A közúti forgalom zaja elsısorban az utak mellett élı lakosságot és a zajérzékeny létesítményeket, területeket érinti. A közúti tömegközlekedés autóbuszokra épül. A járatok nagy része a város központján halad keresztül, ami a fıút forgalmát tovább növeli. Elkerülı út hiányában jelentıs környezeti terhelést okoznak (zaj-, rezgés- és levegıterhelés) a város központján áthaladó Budapest-Szolnok helyközi buszjáratok. 13
15 A közlekedési zaj eloszlása nem egyenletes. A forgalom sőrősége napszakonként és havonta is változik. A közúti forgalom zaja a reggeli (5-8 h között) és a délutáni (14-18 h között) idıszakokban a legerısebb. Havi eloszlást tekintve a személygépjármővek aránya a nyári idıszakban magasabb, mint a többi évszak hónapjaiban. A tehergépjármővek által keltett zaj aránya az ıszi betakarítási idıszakban jelentısebb. A hatályban lévı megyei környezetvédelmi programban 1 foglalt megállapítás szerint Jászfényszaru belterületén áthúzódó számú út zajszintje 25 m-tıl távolodva határérték alatti. Problémás továbbá a várost hosszában kettészelı számú út, a Szabadság út belvárosban jellemzı szoros beépítettsége, amely közlekedési és közlekedésbiztonsági problémákat (parkolók hiánya, alacsony közlekedésbiztonságú keresztezıdések és átkelıhelyek) eredményez. Különösen hangsúlyosan jelentkezik ez a probléma a Sárga Iskola környékén, mert a szoros beépítettség illetve a parkolók hiánya következtében közlekedési akadályok alakulnak iskolakezdési és iskola befejezési órákban. Összességében az iskola nehezen megközelíthetı autóval, komoly közlekedésbiztonsági kockázatok merülnek fel. A közlekedési csúcsidıben fokozódó közlekedésbiztonsági kockázatokat jelentıs mértékben csökkentette, hogy megépült a Szabadság út mentén, a Szabadság tértıl egészen a Samsung-gyárig a kerékpárút. A közösségi közlekedés igénybevételét nehezíti a városban, hogy a vasútállomás a település közigazgatási központjától (Szabadság tér) 4,2 km-re található. Ezért a vasútállomást csak közösségi buszközlekedéssel vagy autóval, esetleg kerékpárral lehet megközelíteni. Buszjárat viszont csak naponta négyszer érinti a vasútállomást: napi három járat közlekedik a városközponti buszvárótól a vasútállomásig és csak egyetlen járat a vasútállomástól a városközponti buszváróig. Az épített környezet hiányosságait tekintve elsıszámú probléma a jellegzetes belvárosi arculat és egyes funkciók hiánya (közösségi tér), amely a jelentıs gazdasági potenciállal rendelkezı települést arculatában és funkcióellátottságában is városi rangra emelné. A városközpontban jelentkezı további városszerkezeti probléma a szabadtéri közösségi terek és rendezvények megtartására alkalmas helyszínek, illetve minıségi zöldterületek hiánya, alacsony aránya. Jelenleg a városi rendezvények egy részét mobil színpadon szervezik a Polgármesteri Hivatal elıtt, ami egyúttal a fıtér közlekedés elıli elzárását is igényli. Városi rendezvények alkalmával tehát megbénul a város közlekedése. 1 Jász-Nagykun-Szolnok megyei Környezetvédelmi Program és Hulladékgazdálkodási Terv ( ) 14
16 II.2. A gazdaság helyzete II.2.1. Általános fejlettség, vállalkozási környezet 1. ábra: Jászfényszaru komplex fejlettsége a Jászberényi kistérség részeként Forrás: KSH, 2005 (legfrissebb rendelkezésre álló térkép) A kistérségek területi fejlettség alapján történı besorolásában alkalmazott komplex mutató alapján a Jászberényi kistérség a középsı tartományban található, értéke 2,63-3,10 közé esik (lásd a mellékelt térképen). Jászfényszaru Magyarország egyik átlag alatti fejlettségő kistérségében és megyéjében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében fekszik. A megyei átlaghoz viszonyítva, de országos viszonylatban is Jászfényszaru, mint a Jászberény-Jászfényszaru-Jászárokszállás háromszög tagja kiemelkedı gazdasági potenciállal rendelkezik. Ennek megfelelıen mind gazdasági fejlettségben, mind fejlıdési lehetıségekben megelızi az Észak-Alföldi Régió hasonló kisvárosi központú térségeit. Az ITD Hungary tapasztalatai alapján a térség Debrecen és Nyíregyháza után az egyik legkeresettebb telephely létesítési helyszín a régióban, megelızve a megyeszékhely Szolnokot is. A mőködı vállalkozások számának 1000 lakosra vetített évi értéke országos összehasonlításban a Jászberényi kistérségben alacsony értéket mutatott: 1000 lakosra közötti számban jutott mőködı vállalkozás, míg az ország fejlettebb térségeiben ez az adat elérte a közötti értéket. Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyedül csak a Szolnoki kistérség adata éri el az országos átlagként mért 70-es értéket, itt az adat közötti értéket mutat. 15
17 2. ábra: Mőködı vállalkozások száma 1000 lakosra kistérségenként Forrás: KSH, 2005 (mint a legfrissebb elérhetı térkép) II.2.2. Ágazati szerkezet Ipar és tercier szektor A város gazdasági szerkezetében meghatározó súlyú és szerepő az ipar; azon belül is az elektronika a húzóágazat, köszönhetıen az Ipari Parknak és a Samsung Zrt. jelenlétének. A vállalat világszínvonalú termelési technológiát hozott a városba és térségébe, és ezzel egyúttal további befektetık elıtt is vonzóbbá teszi a települést. Az ipar fontosságát erısíti továbbá a mezıgazdaság jövedelemteremtı képességének csökkenése is. A vállalkozásszerkezetet tekintve egyértelmő a városban a Samsung Zrt. dominanciája, mind árbevétel, mind foglalkoztatási szempontból (ez utóbbi tekintetben komoly munkaerı vonzóképességet gyakorol a város térségére is). Az ipari parkban 2009 szeptembere óta mőködı új vállalkozás a Moduslink Kft., amely fı foglalkoztatását vállalta. A város 10 legtöbb iparőzési adót befizetı vállalkozása (2009.): Vállalat neve, székhelye Samsung Zrt. (5126 Jászfényszaru, Samsung tér 1.) Hirsch Porozell Kft. (9600 Sárvár, Ikervári u. 42.) Bali Ügynöki Kft. (5126 Jászfényszaru, Lehel u. 5.) Profilja híradástechnikai berendezések gyártása mőanyag csomagolóeszközök gyártása munkaerı közvetítés 16
18 Vállalat neve, székhelye Ézsiás és Társa Kft. (5126 Jászfényszaru, Honvéd u. 10.) Mega Kft. (3527 Miskolc, Bajcsy Zs. u. 17.) K&H Bank Zrt. (1051 Budapest, Vigadó tér 1.) Trenkwalder Kft. (1067 Budapest, Eötvös u. 20.) Jászfény Kft. (5126 Jászfényszaru, Szabadság u. 144.) Magtápker Kft. (5126 Jászfényszaru, Dobó I. u. 11.) Jász-Takarékszövetkezet (5100 Jászberény, Szabadság tér 9-10.) Profilja növénytermesztés közúti áruszállítás pénzügyi szolgáltatások (bankfiók) munkaerı közvetítés raktározás és kapcsolódó szolgáltatások növénytermesztés pénzügyi szolgáltatások (bankfiók) A mőködı vállalkozások gazdasági ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a vállalkozások a legnagyobb arányban (60%) a kereskedelmi- és szolgáltató szektorban tevékenykednek. A szolgáltató szektoron belül a kereskedelmi szolgáltató vállalkozások aránya (20%) illetve a gazdasági szolgáltató vállalkozások aránya a legmagasabb (19%). Második helyen az ipari vállalkozások állnak, arányuk az összes vállalkozást tekintve 31%-ot tesz ki, míg az agrárágazatban aktív vállalkozások aránya 10%-os. A mőködı vállalkozások száma a KSH adatbázisa alapján nem vizsgálható 2008-ra, mert 2008-ban csak a regisztrált vállalkozásokra készült kimutatás és a két adat nem összehasonlítható. Mőködı vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Mőködı vállalkozások száma év év év év év év Mőködı vállalkozások száma a mezı-, vad-, erdıgazdálkodásban, halászatban (db) Mőködı vállalkozások száma az iparban (db) Mőködı vállalkozások száma a kereskedelemben, javításban (db) Mőködı vállalk.száma a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban (db) Mőködı vállalkozások száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdálkodási ágban (db) Mőködı vállalkozások száma a gazdasági szolgáltatásban (db) Mőködı vállalkozások száma az oktatásban (db) Mőködı vállalkozások száma az egészségügyben, szociális ellátásban (db) Mőködı vállalkozások száma az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban (db) Összesen Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis 17
19 Vállakozások megoszlása nemzetgazdasági áganként, 2007 Mezı-, vad-, erdıgazdálkodó, halászati vállalkozások aránya 3% 5% 3% 10% Ipari vállalkozások aránya Kereskedelmi vállalkozások aránya 19% 3% 31% Szálláshely-szolgáltató, vendéglátó vállalkozások aránya a szolgáltatásokon belül Szolgáltató vállalkozások aránya Gazdasági szolgáltató vállalkozások aránya a szolgáltatásokon belül Oktatás 6% Egészségügyi, szociális ellátás 20% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis Mezıgazdaság Jászfényszaruban a mezıgazdálkodással foglalkozó lakosság jelentıs részének az ágazat már nem biztosít megélhetést, csak jövedelem-kiegészítésként szolgál. A Falugazdász éves beszámolója szerint a város ıstermelıinek száma és között csekély mértékben csökkent, majd 2007 évet követıen drasztikus csökkenés mutatható ki ben a városban 995 fı volt ıstermelı, számuk 2009 elejére 216 fıre zsugorodott. A drasztikus csökkenés fı oka az, hogy 2008-tól az ıstermelık számára jogszabályi elıírás a vállalkozásként történı regisztráció. A következı táblázat alapján jól nyomon követhetı e változás. Év január 1-jén İstermelık száma Forrás: Falugazdász éves beszámolója A településen 2004 óta stagnál a növénytermesztéssel foglalkozók száma, illetve évente 1-2 fıvel gyarapodik a regisztrált termelık száma és 5-15 hektárral nı a termelésbe bevont területek mérete. Ugyanakkor jellemzı, hogy többen foglalkoznak az erdıtelepítés gondolatával. Ennek oka elsısorban az erdıgazdálkodásra fordítható uniós támogatások megjelenésében keresendı. Az erdıtelepítés azért is célszerő, mivel a település környékén sok a gyenge termıképességő terület és alacsony a szántóföldek átlagos aranykorona (AK) értéke. A településen múlt század óta nagy hagyományai vannak az árutermelési célú zöldségtermesztésnek, tehát a hidegfóliás kerti, konyhakerti és szántóföldi kertészetnek, 18
20 hiszen a gyorsan melegedı talaj kedvezı az intenzív kertgazdálkodás számára. A mezıgazdasági szektor átalakulásának köszönhetıen azonban jelentıs mértékben csökkent a fóliás hajtatás jövedelmezısége (fıként a nyomott átvételi árak miatt) és így eltartóképessége. A városi ıstermelık körében is az országosan általános, alacsony állattartási szint a jellemzı, illetve jelentıs állatlétszám növelés nem is várható. A nagyüzemi állattartás a volt mezıgazdasági termelıszövetkezet feloszlásával megszőnt. II.2.3. Vállalkozások megoszlása méret szerint Ahogyan az alábbi táblázat számaiból kiolvasható, a regisztrált vállalkozások száma 2005 és 2008 között jelentısen megnıtt. A vállalkozások méret szerint év év év év Regisztrált mikro-vállalkozások (0-9 fı) száma (db) Regisztrált kis- és középvállalkozások ( fı) száma (db) Regisztrált 250 és több fıt alkalmazó vállalkozások száma (db) Regisztrált nagyvállalalatok száma (db) Regisztrált válallkozások száma összesen (db) Regisztrált vállalkozások száma 1000 lakosra Vállalkozás-sőrőség: változás 2008 / év Vállalkozás sőrőség 1000 lakosra: változás 2008 / év % 237% 220% 100% 242% 242% 222% 100% Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis, év végi adatok Kiegészítések az ábrához: a regisztrált vállalkozások létszámadatainak tükrében és a 2004.évi XXXIV. Törvény, és a 800/2008 EK (2008.aug.28) alapján, melyeknek értelmében KKV-nak minısül a 250 fı alatt foglalkoztató vállalkozás. Az adatok a fentiek alapján tartalmazzák a 0 fıt foglalkoztató vállalkozásokat is, 2004-ben még nem készült KKV minısítést tartalmazó adatbázis a regisztrált vállalkozásokra. A 2007-rıl 2008-ra nagymértékben megnıtt vállalkozások számának magyarázata, hogy nagyrészt I. félévében regisztráltatták magukat az adóhatóságnál a mezıgazdasági ıstermelık. Mint korábban említésre került, 2008-tól kötelezı jellegő az ıstermelık regisztrációja, emiatt a regisztrált vállalkozások száma, amely év végi adat, már 2008 végére megnövekedett, ugyanakkor a falugazdász kimutatása január 1-jei adat, emiatt az ıstermelık létszámcsökkenése csak a 2009 év eleji adatokban mutatkozik. A vállalkozások méret foglalkoztatottak száma szerinti megoszlása a mikrovállalkozások abszolút dominanciáját mutatja: a mőködı vállalkozások több mint 98%-a foglalkoztat kevesebb, mint kilenc fıt Jászfényszarun. 19
21 A vállalkozások méret szerint, Jászfényszaru, év év év év Regisztrált mikro-vállalkozások (0-9 fı) száma (db) Regisztrált kis- és középvállalkozások ( fı) száma (db) Regisztrált 205 és több fıt alkalmazó vállalkozások száma (db) Regisztrált nagyvállalalatok száma (db) Regisztrált válallkozások száma összesen (db) Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis A kis- és középvállalkozások aránya nem éri el a 2%-ot, ahogy az egyetlen nagyvállalat is elenyészı százalékos aránnyal jelentkezik az összes vállalkozást tekintve. A Samsung Zrt. a megyei viszonylatban is jelentıs munkaerı létszámával alapvetıen meghatározza a város és a kistérség foglalkoztatottsági szintjét, gazdasági teljesítıképességét. A vállakozások méret szerinti megoszlása, Jászfényszaru, Regisztrált mikro-vállalkozások (0-9 fı) száma (db) Regisztrált kis- és középvállalkozások ( fı) száma (db) Regisztrált 250 és több fıt alkalmazó vállalkozások száma (db) Regisztrált nagyvállalalatok száma (db) Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis II.2.4. Kiskereskedelem, vendéglátás A kiskereskedelmi üzletek száma kismértékben bár, de folyamatosan fogyatkozott az utóbbi öt évben, 2008-ban azonban némi javulás mutatkozott. A vendéglátóhelyek száma 2008-ra jelentısen megnıtt, 2004-hez képest másfélszer annyi vendéglátó egység mőködik. A város ellátottsága szempontjából fontos kiemelni, hogy gyógyszertár is mőködik a városban. A lakosság szempontjából fontos szempont, hogy a keresett fogyasztási cikkeket megkapják-e a városban vagy kénytelenek a közeli Jászberényig, esetleg Hatvanig utazni a kívánt termék megvásárlásához. Ezért van nagy jelentısége annak, hogy a városban a kiskereskedelmi üzletek között megtalálhatók az élelmiszer jellegő üzletek illetve a ruházati és iparcikk-árusító üzletek is. Megfigyelhetı ugyanakkor, hogy és között jelentıs mértékben csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma a városban. 20
22 Ebbıl Év Kiskeres -kedelmi üzlet élelmiszer jellegő üzlet és áruház ruházati szaküzlet vasáru-, festék-, üveg- Egyéni vállalkozó által üzemeltetett Gyógyszertár Vendéglátóhely Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis A város nem rendelkezik megfelelı piactérrel. Jászfényszarun jelenleg csak közterületi elárusítóhely van, amely nélkülöz minden komfortot (megj. emiatt a terület piacként való üzemeltetésre nem is kaphatott hivatalosan engedélyt). Az elárusító helyet felváltó és engedéllyel mőködı piac Szabadság térre való áthelyezését nem engedi a Helyi Építési Szabályzat és Településrendezési terv. A közterületi elárusítóhelyet felváltó és komfortos városi piac elhelyezése és kialakítása megoldásra váró feladat. Bankok, pénzügyi szolgáltatók számát tekintve a városban három pénzintézet van jelen: az OTP Bank Nyrt. (csak ATM automatát üzemeltet, bankfiókja nincs), a Jász- Takarékszövetkezet, valamint Jászfényszaru vonzerejét mutatja, hogy 2008-ban újabb pénzintézet, a K&H Bank Nyrt. nyitott bankfiókot a városban. II.2.5. Önkormányzati bevételek Az önkormányzati beszámoló decemberi adatai szerint a város iparőzési adóból származó bevételei jelentıs mértékben nıttek és között. Év Iparőzési Iparőzési adót adóbevétel (Ft) fizetık száma (db) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Az iparőzési adó mértéke és 2008 között 2% volt és között azon túl, hogy nıtt az iparőzési adót fizetık száma, az is megállapítható, hogy a nagymértékő bevétel növekedés elsısorban a vállalkozások árbevétel emelkedésének köszönhetı, hiszen adóemelés ebben az idıszakban nem történt. Az iparőzési adó mértéke 2009-ben 1,8 % volt, amely 2010-tıl 1,6 %-ra csökkent. A 2,5 MFt-os adóalapot el nem érı vállalkozások tevékenységük ösztönzése céljából 2010-tıl teljes iparőzési adómentességet élveznek. II.2.6. Turizmus 21
23 Trendek, szolgáltatások A Jászság, így Jászfényszaru idegenforgalmáról is elmondható, hogy jelenleg nem túl jelentıs, amely megyei szinten a kistérség turisztikai pozíciója az egyik leggyengébb 2. Az ok leginkább abban keresendı, hogy egyrészt ma még nincs kiaknázva a turisztikai kínálat, másrészt a kapcsolódó szolgáltatások vagy kevés számban elérhetıek vagy alacsony a szolgáltatás színvonala. Jászfényszaru életében fontos szerepe van a rendezvény turizmusnak. A város ma is ırzi az ısi jász hagyományokat, amelynek széleskörő megismertetését és ápolását egyaránt fontosnak tartja az önkormányzat és a helyi civil szervezetek is. Több, a Jászság felvirágoztatásáért küzdı társulás, szövetség tagjaként, Jászfényszaru azon települések egyike, amelyik az évenként településrıl településre vándorló Jász Világtalálkozó szervezésében részt vesz. Ez a rendezvény egyben jelenleg a kistérség legjelentısebb rendezvénye is. További turisztikai vonzerejét adják a városnak a minden évben megrendezett Huszárok Hatvani Csatabemutatója (Tavaszi Hadjárat ünnepélyes megemlékezése), illetve az ehhez kapcsolódó, Jászfényszarun megrendezésre kerülı huszártoborzó és huszártábor. Évente megrendezésre kerülı városi rendezvények például az Erzsébet napi kézmőves kiállítás és vásár, a városnap (május 1.), valamint az Országos Horgászverseny, Színjátszó és Népdal találkozó, a Lumina Cornu országos rendezvényei, az Országos Fogathajtó verseny, az országos, illetve nemzetközi Fényfesztiválok és az Országos íjászverseny. A város hagyományt kíván teremteni a az augusztusi Tarlófesztivál megrendezésével is. Másik fejleszthetı turisztikai terület lehet az üzleti turizmus. Kereskedelmi szálláshelyek hiányában az üzleti turizmus jelenleg csupán az önkormányzat tulajdonában álló Papp-kastélyra korlátozódik, amelyet elsısorban a Samsung Zrt. felsıés középvezetıi vesznek igénybe. Az épületben öt kétágyas szoba és a kb. 40 fı befogadására képes konferenciaterem található, amely mint az Ipari Park Business Centere üzleti tárgyalások, képzések lebonyolítási helyszínéül szolgál. Az idegenforgalomból származó városi bevételek növelésének komoly akadálya a kereskedelmi szálláshelyek, illetve ebbıl kifolyólag a szállásférıhelyek teljes hiánya. A kereskedelmi szálláshelyek hiányának problémáját fokozza a magánszálláshelyek hiánya, amely azt eredményezi, hogy 2001-ig visszamenıleg nulla vendégéjszaka került eltöltésre a városban 3. Ennek a hiánynak a betöltésére jelentıs magánberuházások indultak meg folyamán. A 32-es fıút 3106-os leágazásánál megépült egy vendéglı-étterem, amely azonban jelenleg nem üzemel. Kivitelezési fázisban van egy panzió építése az Ipari Park leágazásánál, illetve a régi Orion ABC helyére is tervezés alatt áll egy szálláshely-beruházás. A turizmus fejlesztése jelentıs potenciállal bír a település életében. Az Interreg III B CADSES 2006 programhoz készített jászsági tematikus útvonal javaslat részletezı listát tartalmaz mind a fejleszthetı turisztikai attrakciókról, mind az ellátásban résztvevı üzletekrıl, szolgáltatókról. Ebbıl az anyagból is kitőnik, hogy a turizmus fellendítésére számos lehetıség kínálkozik Jászfényszarun. A város jelentıs mőemléki jellegő vagyonnal rendelkezik: a hagyományos paraszti értékeket hordozó falusi házak, valamint a megırzött XIX. századi kisvárosi házak fokozott védelmével és a lakosság segítségével helyreállíthatóak és turisztikai attrakcióként bevezethetık párhuzamosan a külterületen található természeti és mesterséges értékek bemutatásával. 2 A Jászsági Fejlesztési Koncepció alapján. 3 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis ( 22
24 További fejlıdési lehetıséget jelent a városnak turisztikai területen a rekreáció. Fontos megteremteni a lehetıséget a pihenésre a városban foglalkoztattok és dolgozók, valamint a környékbeli települések lakossága számára is (fizetıképes keresletet jelenthet a jászberényi lakosság is). Jászfényszaru hasznosításra lehetıséget nyújtó további adottsága a rendelkezésre álló termálvízkészlete. Turisztikai vonzerık A város nevezetes mőemléke a Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus templom. A XV. században épült a gótikus stílusú eredetileg csúcsíves ablakokkal ellátott, a nyolcszög három oldalával záruló szentélyő templom. A török háborúk után a visszatelepülı jász lakosság jelentıs mértékben renoválta az akkoriban már pusztulófélben lévı templomot, mely végül 1702-ben épült fel teljesen. A XVIII. század folyamán még többször bıvítették az épületet. A déli homlokzat elıtt saroktámpilléres barokk stílusú torony áll. A bejárat feletti falfülkében Szőz Mária barokk stílusú szobra áll, valamint a támpillérek tetején Szent István király és Szent László király XX. század eleji szobrai láthatóak. További látnivaló a térnek is nevet adó, barokk stílusú 1769-ben elkészült Szent családszobor. A mőalkotás egy korinthoszi oszlopból áll, melynek tetején a Szent Családot: Szőz Máriát, Szent Józsefet és a gyermek Jézus Krisztust láthatjuk. A téren áll még a Szentháromság szobor, a csíksomlyói oltárkép, az I. világháborús emlékmő, a díszkút, Bedekovich emlékoszlop, valamint a szökıkút is. Fontos történelmi emléke a városnak a Kozma dombi kereszt a Kozma utca végén. A település elsı írásos említése az 1067-es Cosma falu, majd 1449-es Szent Kozma Damján. Ezek, illetve a település elıdjének, Szent Kozma Damján szállásnak az emlékét ırzi a Kozma dombi kereszt. Az ısök emlékét, az egykori jászfényszarui lakosok szokásait ırzi a Kiss József Helytörténeti Győjtemény (Tájház) is, a XIX. század végérıl származó néhai gondos jász gazda házában hagyományos paraszti szobabelsık, gazdasági eszközök tekinthetık meg. A turisztikai vonzerı növelése, illetve a helyi kulturális hagyományok ápolása érdekében az épület bıvítése, illetve egy szociális blokk kialakítása tervezett, amelyre az önkormányzat pályázatot is benyújtott az ÚMVP III. tengelyének támogatásra. A bıvítésben lehetıség nyílik kisebb csoportok számára elıadások tartására, illetve kiállítások szervezésére. Fontos turisztikai vonzereje a városnak a Kalapgyári-tavak és a Lehel-tó, amelyek az odalátogatóknak a külterületen, mint horgászhely biztosítanak lehetıséget kikapcsolódásra és sportolásra. Az elnyert ÚMVP LEADER támogatással megvalósuló tanösvény eredményeként a Lehel tó környékén lehetıség nyílik a kulturált környezetben történı pihenésre. A tanösvényen információs táblák, pihenıpadok, illetve tőzrakóhelyek elhelyezésére van lehetıség. II.2.7. Kutatás-fejlesztés, információs társadalom Jászfényszarun nincsen sem kutatóintézet, sem felsıoktatási intézmény. A Samsung Zrt., mint a város meghatározó foglalkoztatója azonban jelentıs K+F kapacitásokkal rendelkezik Magyarországon. 23
25 II.2.8. Helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei A helyi gazdaságfejlesztésben különbözı aktivitással résztvevı intézmények, vállalkozások a következık: - meghatározó szereplı a Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. ( - ITD Hungary Zrt. Észak-alföldi Regionális Képviselet és Ügyfélközpont debreceni és szolnoki irodái, valamint az Észak-Magyarországi Regionális Képviselet egri irodája (honlap - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jászberényi és szolnoki irodája ( A városban a gazdaságfejlesztés elsıszámú intézménye a Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. (továbbiakban Ipari Centrum Kft.), amelyet 1998-ban hozott létre Jászfényszaru Város Önkormányzata, amelyben azóta is 100%-ban tulajdonos. Az Ipari Centrum Kft. feladatai a következık: ipari ingatlanok kialakítása: infrastruktúra-kiépítése (gáz-, víz-, szennyvízvezetékek illetve a telefonvonal bevezetése, út-, kerékpárút-építése, közvilágítás kialakítása, stb.); vállalkozások betelepítése, illetve a vállalkozások betelepítésének elısegítése: kapcsolatfelvétel az érdeklıdıkkel, tájékoztatás; a kft. tulajdonában lévı ingatlanok (raktár és iroda) hasznosítása; az Ipari Park komplex fejlesztése: a park bıvítése kb. 11 ha területtel, raktár, vállalkozói ház és üzemcsarnok építési projektek tervezése és kivitelezése; igény esetén, a betelepült cégek segítése pl. különbözı szolgáltató cégek kiközvetítése, önkormányzat irányába kapcsolattartás, stb.; a tulajdonában lévı földterületek kezelése (gyommentesítés), karbantartása; a belsı utak karbantartása. Munkája során az Ipari Centrum Kft. szorosan együttmőködik az ITD Hungary központi és regionális irodáival. Az Ipari Centrum Kft. tevékenységének köszönhetıen az ipari park folyamatosan, kiegyensúlyozottan fejlıdik. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a rendszerváltást követıen volt olyan ismert betelepülı nagyvállalata(samsung Zrt.), amely további vállalatok betelepülését is a városba vonzotta (pl. Hirsch Porozell Kft.). Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jászberényi és szolnoki irodája az alábbi szolgáltatásokkal áll a teljesség igénye nélkül a helyi vállalkozások számára: - A KKV-k részre vállalkozásindítási és üzletviteli tanácsadás, pályázatfigyelés és pályázatírási tanácsadás, üzleti partnerközvetítés, projektmenedzsment szolgáltatás, közbeszerzési tanácsadás, hiteltanácsadás, stb. nyújtása. 24
26 - Széchenyi-kártya konstrukcióhoz hasonlóan részvétel a vállalkozások forráshoz jutását, likviditási helyzetének javítását szolgáló programok megvalósításában, pénzügyi tanácsadás. - Széles vállalkozói réteg bekapcsolása a kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési programokba, kapcsolattartás az állami finanszírozású intézményrendszerrel, mint pl. ITD Hungary központi és regionális irodái. - Aktív részvétel a kis- és középvállalkozások fennmaradását, megerısödését és sikeres európai integrációját szolgáló gazdaságfejlesztési programok kialakításában és megvalósításában. - Az elektronikus gazdaság mőködését elısegítı kamarai szolgáltatások, információs és kommunikációs eszközök vállalkozók érdekében történı hasznosítása. Az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Fıigazgatósága által támogatott vállalkozásfejlesztési hálózat részeként az Enterprise Europe Network ( február 6-án kezdte meg mőködését ITD Hungary Zrt. budapesti központjában. A hálózat a hazai kis és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unióban. Részletesebben az alábbi tevékenységekkel segítik a kis- és középvállalkozásokat: - a vállalkozások meglévı tudásának frissítéséhez, és annak érdekében, hogy azok elsı kézbıl jussanak új információkhoz, rendszeresen szervez tájékoztató rendezvényeket, illetve gyakorlati útmutatást nyújtó kiscsoportos tréningeket. - nemzetközi üzletember találkozók szervezésével és üzleti adatbázisok mőködtetésével segíti a vállalkozások piacra jutását, külpiaci törekvéseit. Az ITD regionális irodái azon túl, hogy az EEN által végzett tevékenységekrıl naprakész információkat nyújtanak, továbbítják a befektetıi megkereséseket a potenciális befogadó területekre és segítséget nyújtanak a vállalkozói partnerkeresésben is. II.3. Társadalom II.3.1. A népesség számának alakulása Jászfényszaru állandó népességének alakulását tekintve megállapítható, hogy összességében fogyatkozott a lakosság a kilencvenes évektıl napjainkig. Az állandó népesség száma a mélypontot 2000-ben érte el, amelyet követıen ismét fokozatos népességgyarapodás volt tapasztalható egészen 2005-ig. Ezt újabb kisebb létszámvisszaesés követte, így 2008 elején az állandó népesség száma 5893 fı volt, amely az év utolsó napjára 5800 fıre csökkent. 25
27 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis Az etnikai összetételt tekintve, a 2001-es népszámlálási adatok szerint (KSH forrás) Jászfényszaru lakosságának mintegy 5,8 % százaléka, tehát 339 fı vallotta magát romának. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat becslései alapján azonban jelentısen magasabb a romák aránya a lakónépességen belül. A korcsoportos megoszlást tekintve megállapítható, hogy míg az idıskorúak közül alacsony, addig az aktív korúak közül már magasabb, a fiatalkorúak között pedig meglehetısen magas a romák becsült aránya 4. A roma népesség számának megbecslésében a nehézséget az okozza, hogy sok a vegyes házasság, ami viszont egyértelmően arra utal, hogy jellemzıen nem merülnek fel beilleszkedési problémák a romák és nem romák együttélésben. II.3.2. Népesedési folyamatok Természetes népmozgalom, korösszetétel A népességcsökkenés elsısorban a születésszám drasztikus csökkenésének tudható be tıl folyamatosan csökkent a születések száma 2000-ig: 85-rıl fokozatosan 48-ra csökkent, míg a halálozások száma valamennyi évben 85 körüli értéket mutatott (kivéve 1992-ben, 1999-ben és 2006-ban, amikor elérte a sorban kiugróan magas, 116, 102 és 103 értéket) tıl azonban fordulat mutatkozik, a halálozások aránya jelentısen csökkent, a születésszám pedig jelentısen nıtt, amelynek köszönhetıen 2008-ban a természetes szaporulat a 0-hoz közelít (bár az érték még mindig negatív). 4 Az Általános Iskola januári tájékoztatója alapján az alsó tagozat elsı évfolyamának 36%-a roma tanuló, s a felsı tagozatban átlagosan 27% a roma tanulók jelenléte. 26
28 Születések és halálozások száma Fı Év Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis adatai alapján saját szerkesztés Születések Halálozások A népesség korösszetétele hosszú távon befolyásolja a népességszám alakulását, illetve erıs kihatással van a munkaerı-piaci folyamatokra is. Az elmúlt néhány évet tekintve megállapítható, hogy egyrészt magas a 60 éven felüliek aránya az állandó népességen belül (bár az utóbbi két évben arányuk valamelyest csökkent), másrészt meghaladja a 13 éven aluli korosztály arányát az össznépességen belül, ami egyértelmően az öregedés jeleit mutatja. Pozitívan árnyalja a korösszetételt, hogy a fiatalkorú lakosság (0-13) aránya az elmúlt két évben nem mutatott csökkenést. 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Népesség korösszetétele 60,6% 61,5% 61,9%62,4%62,7% 63,5%63,4% 23,5% 23,3%23,5%23,4%23,5% 22,8% 22,9% 15,9% 15,2%14,6% 14,2% 13,8% 13,7% 13,7% éves éves Forrás: Önkormányzati adatok alapján 5 5 Jászfényszaru Beszámoló Jászfényszaru Város Önkormányzatának a évi ciklus során végzett tevékenységérıl 27
Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve
Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve 2007 Tartalomjegyzék I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban... 3 II. A város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés... 4 1. A gazdaság
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált
Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében
térségében a fenntarthatóság jegyében Alapadatok TÁMOP 3.2.13/12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában című felhívásra beadott pályázat. A pozitív támogatói
FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI
FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2014. február 18. Vaszócsik Vilja vaszocsikvilja@lltk.hu FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Tervezés eddigi lépései Fejér megyei területfejlesztési
TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...
BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK
BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi
Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés
Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi
Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja
Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2
2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.
21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)
Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában
Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.
Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata Az új LEADER (TK3) koncepciója 1
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata 2013 Az új LEADER (TK3) koncepciója 1 Az Egyszerősítés fı irányai korábbi célterületek helyett HVS LEADER része (LEADER terv) szerinti kritériumok helyi
Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról
Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs
Regionális politika 10. elıadás
1 Regionális politika 10. elıadás Magyarország vidékfejlesztési politikája a 2007-2013 idıszakban (ÚMVP) 2 Vidékfejlesztés 2007-2013: Európai vidékfejlesztési stratégia Magyar vidékfejlesztési stratégia
Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések
78. sz. elıterjesztés Egyszerő szótöbbség Elıterjesztés Tolna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. március 27-i ülése VI. napirendi pontjához: Regionális Operatív Program keretében benyújtandó
Települési helyzetelemzés Császló
Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely
A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31
I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A
I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre
BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA
BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;
Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben
Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners
Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen
Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma
A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen
Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Családias légkörre, tiszta levegıre, minıségi szolgáltatásokra, barátságos emberekre vágyik? Ha ilyen elképzelései vannak a nyugodt
NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE
2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.
S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s
Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési
Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés
Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi
Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással
Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa
PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK
A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem
Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE
TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság
H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v
H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.
NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. szeptember 9. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT
Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.
Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható
Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)
Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4
1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez. I. Szakmai szempontok A B C
1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése 2 Értékelés alapját képezı dokumentumok Nyilatkozat, arról hogy az 1. A támogatásból megvalósított
A területfejlesztés intézményrendszere
A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni
BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.
BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz
II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti
ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.
MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT
NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.
rségi Foglalkoztatási trehozása
Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20
kiemelt projekt rmentiség g a gyakorlatban Románia, Szerbia Imre szakmai fıigazgatf november 23.
TÁMOP 1.3.1-07/1 07/1-2008-00020002 kiemelt projekt Nemzetközi zi és s határ r menti együttm ttmőködések támogatt mogatása címőc alprojekt Foglalkoztatáspolitika, határmentis rmentiség g a gyakorlatban
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés
A térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. június 26-i ülésére
Tárgy: Tájékoztató a 2007. II. félévében és 2008. évben beadott pályázatok eredményérıl Elıkészítette: Váczi Julianna osztályvezetı Gazdálkodási Osztály Gyebnár Péter Mőszaki Osztály Sorszám: III/3. Döntéshozatal
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
Nemzeti Közlekedés Hatóság- Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal
Iktatószám érkezett szervezet neve 21335-57 2011.10.17 Miskolci Bányakapitányság 21335-58 2011.10.18 Nemzeti Közlekedési Hatóság 21335-62 2011.10.21 Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal 21335-64 2011.10.24
Szociális és Egészségügyi Iroda
Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 21. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez
A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)
A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...
Részvételi és szponzorációs ajánlat
Részvételi és szponzorációs ajánlat Elsı Önkormányzati Projektbörze és Szakmai Konzultáció Budapest, 2010. március 31. Az európai uniós fejlesztési források elnyerése érdekében készült Integrált Városfejlesztési
dr. Szaló Péter 2014.11.28.
Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...
FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
Kármán Antal TOP 10 JÁSZSÁG 2008
130 Gazdaság Kármán Antal TOP 10 JÁSZSÁG 2008 A 2008-as számban megjelölt célokat és szándékokat követve idén is közzétesszük a Jászság gazdaságát reprezentáló táblázatokat. Megjegyzések a táblázatokhoz
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
Kiszelovics és Társa Településtervező Kft Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/
Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 3/2015. JÁSZÁGÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI
KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ
KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni
B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t
B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai
TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja
TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb
VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél
VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,
267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet
267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet a Korányi Projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggı közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánításáról
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez
A megyeszékhely fejlesztési elképzelései
A megyeszékhely fejlesztési elképzelései Kiss Gábor, Miskolc MJV alpolgármestere 2016. november 17. A gazdaság ágazati szerkezete Jellemző gazdasági szektorok a régióban: - autóipari beszállítás - elektronika
HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.
HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési
TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)
TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.
Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0
Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó
A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása
A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása
E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése
Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata
Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002
Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal
NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E
NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.
Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási
I N T É Z K E D É S I T E R V TERVEZET ig
I N T É Z K E D É S I T E R V TERVEZET 20172019ig Rövid távú intézkedési terv az 52/2017. (II. 22.) számú Képviselıtestületi Határozattal elfogadott Hajdúnánás Város Közmővelıdési Koncepciójához Irányelvek
Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/
Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.: 22-124/2011. Tárgy: A mezei ırszolgálatról szóló önkormányzati rendelet
Regionális politika 2. gyakorlat
1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA
Integrált Városfejlesztési Stratégia
NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Városközpontok funkcióbıvítı megújítása a nem megyei jogú városokban NYDOP-2009-3.1.1./A Integrált Városfejlesztési Stratégia Csorna, 2009. október 29. 1 Tartalomjegyzék
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,
A Program készítéséért felelıs:
Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében
Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció
Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,
a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek
Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben
Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN
TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés
Regionális politika 6. elıadás
1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,
Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában
Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában NAGY András vezetı tervezı VÁTI Nonprofit Kft Területi Elemzési, Értékelési és Monitoring Iroda Kedvezményezett térségek lehatárolása Hatályba
V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva
V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci
Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének január 10-i rendkívüli ülésére
Elıterjesztés 1. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 10-i rendkívüli ülésére Tárgy: Együttmőködési megállapodás megkötése Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatával a TIOP-1.2.1/A-12/1