225/2005 Budapest, július 22. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Átírás

1 225/2005 Budapest, július 22. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1072 Budapest, Nagydiófa utca Tárgy: Budapest, XIV. kerület, Miskolci út alatt a 30005/9 hrsz.-ú ingatlanon létesítendő társasház és a Dorozsmai utca szám alatti 30005/10 hrsz.-ú ingatlanon befejezés alatt álló társasház előzetes környezeti hatásvizsgálatának véleményezése, azzal kapcsolatos észrevételek Tisztelt Felügyelőség! Miután értesültünk arról, hogy a tárgyi területen létesülő beruházással kapcsolatban hatástanulmány készült, f. hó 14.én kézbesítettük Önökhöz annak véleményezési eljárásába való bejelentkezésünket, észrevételezési szándékunkat, Alapszabályunk és Bírósági számítógépes kivonatunk mellékelésével. (Levelünkben említettük, hogy amennyiben nem áll rendelkezésre nélkülözhető példány a tanulmányból, szeretnénk másolatot kérni. Időközben arról a példányról készítettünk teljes másolatot, amelyet a Zöldövezet Közhasznú Egyesület f. hó 15-én Önöktől ügyfélként megkapott.) Elöljáróban megjegyezzük, hogy a hrsz.-ú telek kettéosztása szerintünk nem volt egyenes gesztus a beruházó részéről. Ugyanis a területre készült szabályozási tervből, mely az építési engedély alapjául szolgált, világosan kitűnt, hogy a tervezési területre tervezett lakások száma miatt kötelezően létesítendő parkolóhelyek száma meghaladja az ötszázat, tehát a 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 1. sz. melléklete B fejezetének 138. tétele szerint előzetes környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenységről van szó, függetlenül attól, hogy az építési engedélykérelmet több részletben nyújtják be. Fentiek értelmében az elsőként, a 30005/10 hrsz.-ú telken megépült 240 lakásos társasház építési engedélyére vonatkozó kérelemhez kellett volna készíteni és környezetvédelmi engedély kérési céllal benyújtani a T. Felügyelőséghez egy olyan hatásvizsgálatot, amely =679 lakást tartalmazó lakóparkról szól. Ha ez így történik, kiküszöbölhető lett volna sok hiba, illetve már jóvátehetetlen visszásság. Most, hogy a beruházó a Rendelet 1. (3) bekezdésének értelmében kénytelen volt egy előzetes környezeti hatásvizsgálatot benyújtani olyan bővítés -re hivatkozással, mely már előre meg volt tervezve, igen keveset lehet javítani egy már eleve elhibázott szemléletű beruházáson.

2 A hatástanulmányban körülírt terv elbírálásának szempontjaként a Rendelet 1. (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat kell szem előtt tartani: a tevékenység hatását a településre, az érintett emberek életminőségében bekövetkező változásokat. Az érintett emberek a tervezési területet határoló utcák lakói, és - mivel a tárgyi hatásvizsgálat közzététele és elbírálása júliusától számítva történik - a mostanra kialakult helyzetben az elsőként megépült, 240 lakásos társasházba már beköltözött lakókra gyakorolt hatást sem lehet figyelmen kívül hagyni, és - lakásra szolgáló létesítményről lévén szó - a tervezett létesítmény jövendő lakóira várhatóan gyakorolt hatást sem. Ezt a hiányosságot, vagyis a Dorozsmai utca sz. társasház okán kialakult helyzetet, forgalom felmérést, benapozási körülmények, zöldterületi ellátottság, alapintézményi ellátottság, stb. vizsgálatát és az életminőséget, környezeti minőséget meghatározó egyéb tényezők vizsgálatát, és annak prognosztizálását, hogy az újabb, 439 lakást tartalmazó társasházak funkció szerinti működése milyen változást, jövőbeli összhatást fog eredményezni ezeknek a tényezőknek a vonatkozásában, feltétlenül pótolni kell. Pótolni szükséges a hatásvizsgálatban a Rendelet 6. (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti meghatározásokat is. Miért pont ezt a változatot választották az Önkormányzat és a beruházó, szerepet játszott-e ebben környezetvédelmi szempont? Itt említenénk meg a tanulmány 2.3. pontjában fellelhető hibát és ködösítést. XIV-SZ1. övezet nem létezik. Esetleg I-XIV/SZ1. jelű, a ZKVSZ-ben előforduló, Szabadonálló, zártsorú, hézagosan zártsorú intenzív beépítésű intézményterület re gondolt a hatásvizsgálat készítője? Nem könyvelhetjük el az övezeti besorolással kapcsolatos homályt egyszerű sajtóhibaként. Tudjuk, hogy a területet M munkahelyi övezetből sorolta át a kerületi Önkormányzat I intézményi övezetbe. Azonban a tervezési területen kizárólag lakások lettek tervezve. Akár intézményi, akár telepszerű lakófunkciót jelölő övezetbe lenne sorolva a terület, minimum 35 % zöldfelület lenne kötelező a BVKSZ szerint. Amennyiben a fejezetben körvonalazott ígéretét tartani akarná az Önkormányzat, L3 övezetbe kellene sorolnia, de ezt már nem teheti, mert ott a maximális beépíthetőség csak 30 % lehet. Tehát a tanulmány 2.3. fejezetének egyáltalán nincs értelme! Tulajdonképpen a beruházás funkcióját tekintve a beépítés volumenének sincs értelme, mert ha intézményi övezet, akkor a lakófunkció csak külön kijelölt területen lenne létesíthető rajta a BVKSZ ide vonatkozó szabályozása szerint. A területen viszont csak lakófunkció létesül, intézményi funkció nélkül. Ez teljesen szabálytalan. Ha pedig telepszerű lakóövezetbe sorolná át az Önkormányzat esemény utáni jelleggel, életminőség, környezeti minőség szempontjából elfogadhatatlan, hogy a szükséges alapintézményi ellátottságot nem biztosítja a területen belül. A tanulmányba befűzött, vázlatos ábra ugyan egyáltalán nem kielégítő részletességű, de egy valami világosan látszik rajta: a 35 % zöldfelület számára nincs elhelyezési lehetőség. (Felszíni parkolók és egyéb, beazonosíthatatlan helyfoglalású berendezések miatt.) Nem lenne lehetőség erre akkor sem, ha valamennyi, az épületek között szabadon hagyott területen valódi, 100 %-os arányban beszámítható zöldfelület lenne létrehozható, de figyelembe kell venni a különböző típusú zöldfelületek beszámíthatóságát. Megengedhetetlen lenne, ha ennyi embert tömörítő lakó park -ban a 35 %-os minimum zöldfelület egy részét 100 %-os beszámítással olyan növényzet alkotná, amelyen rendeltetésszerűen autók parkolnak. A környezetvédők szerint a gyeprácsos felület és a

3 grünbeton egyáltalán nem számítható be a zöldfelületi arányba, mivel semmilyen kondicionáló értéke nincs. Fentiekből következik, hogy a tervezési területen nem létesíthető ilyen volumenű lakófunkció, mivel nem biztosítható az életminőséghez szükséges felületi arányban a háromszintes, magasra növő fákat is tartalmazó zöldfelület és a lakosság tervezett lélekszámához elvárható alapfokú intézmények elhelyezése. (A zöldfelületekre vonatkozó 6.3. fejezetben előre vetített 1 hektárnyi zöldfelület a terveket reálisan tekintve megvalósíthatatlan.) Nem tett eleget a tanulmány a Rendelet 6. 2) bekezdés c) pontjában előírtaknak, mert nem ábrázolja a telepítési hely szomszédságában meglévő, ugyanolyan területfelhasználási módú tevékenységeket. Említi ugyan a tanulmány, hogy a tervezett beépítést határoló Dorozsmai utca és Miskolci utca szemben lévő oldalán kertes-házas beépítés van, de ezt nem ábrázolja. Nem tűnik ki a tanulmányból ezeknek az utcáknak a szélessége, a meglévő kertes házsor jellemző építési magassága, előkertjének szélessége, a tervezett beépítés kötelező építési vonallal meghatározott távolsága a telekhatártól és az, hogy ez a sáv előkertként lesz-e kialakítva. Mindezekből az adatokból következtetni lehetne a telekhatáron kívüli hatásterület környezeti terhelésére, az ott élők életminőségében várható olyan változásokra, amelyeket a tervezett épületek tömege, magassága idéz elő. (Szórt fény erősségében, vagy a benapozási körülményekben, légáramlásban, intim szférába való betekinthetőségben, stb. bekövetkező változások.) Meg kívánjuk jegyezni, hogy ezek a változások a már régóta nem üzemelő autójavító tevékenységtől függetlenek, de igen jelentősek az életminőség szempontjából. Másik alapvető hiányossága és aránytalansága a tanulmánynak, hogy a tervezett létesítménnyel főleg mint pontforrással foglalkozik. Súlyos oldalakon keresztül, impozánsan ható, szabványos képletsorral jellemzi olyan épületgépészeti berendezések légszennyezési és zaj emisszió hatását, amelyek jelentéktelenek ahhoz a forgalmi és egyéb hatásokhoz viszonyítva, amelyeket a tervezett létesítmény funkcionális működése, forgalma a környezetében lakókra, és magában a tervezett létesítményben lakókra vonalforrásként fog gyakorolni. Szükséges lett volna forgalmi felmérést végezni a Dorozsmai utcában és a Miskolci utcában különböző napszakokban még tavaly, év végén, amikor a 240 lakásos tömbbe még nem történt beköltözés. Ezt a forgalmi felmérést most is meg kell tenni, olyan körülmények között, amikor a Dorozsmai utcai 240 lakásos épületet már részben belakták. E mérések, és a tervezési adatok alapján lenne szükséges a prognózisokat kidolgozni. A csatolt mellékletek szükségességét nem vitatjuk, de hiányoljuk a forgalmi ábrát, a felszíni parkolók és mélygarázsok ki-bejáratának feltüntetésével. Ezt a tanulmány készítőinek módjában áll nyújtani, hiszen, mint írták, az építési terveket rendelkezésükre bocsátották a tanulmány készítéséhez. A Zajvédelmi fejezet 8.3. pontjában több esetben tévesen jellemezték a Dorozsmai utca túloldali, családi házas házsorának a létesítményhez viszonyított égtáji fekvését.

4 Az egyéb, kisebb nagyvonalúságok mellett a Zajvédelmi fejezet pontjában, amelyben az építkezéshez kapcsolódó járműforgalom hatásairól ír, önkényesen megduplázva az utak és a legközelebbi lakóépület távolságát: 20 métert ír. Ez nehezen elképzelhető, amikor a Dorozsmai utca szélessége telekhatártól telekhatárig mindössze 15 méter, a családi házak előkertjei pedig 5 méter szélességűek. Ez a körülmény igen figyelemreméltó a tervezett létesítmény használata következtében keletkező személygépjármű forgalom szempontjából is. Teherforgalomnak számít majd a létesítmény funkcionális működése következtében keletkező hulladék elszállítása is, valószínűleg hetenként három alkalommal. Mivel ez jelentős időszükségletet fog jelenteni a tanulmányban kiszámított mennyiségi adatokkal is, lebonyolításának közlekedéstechnikai vonatkozására is ki kellett volna térni a tanulmányban. A Rendelet 6. (7) bekezdése értelemszerűen szükségesnek tartja a tájban való megjelenést az épített környezetre való tekintettel is. Ezt úgy értelmezzük, hogy nem közömbös környezetvédelmi szempontból sem az esztétikai, városképi hatás. Véleményünk szerint a 7 szintes, közel 700 lakást tartalmazó tömbök tömör fala a beállt, családi házas, L4 övezetben a szűk lakóutcák túloldalán, városképi szempontból is igen hátrányos. Az életminőséghez tartozik a lakókörnyezet esztétikai megjelenése is. Meg kívánjuk jegyezni, hogy ezzel kapcsolatos panaszokat nem csak a telekhatáron túli családi házak lakóitól hallunk, hanem a már megépült, 240 lakásos tömbbe beköltözött csalódott lakóktól is, a lakótömb falanszter-szerű kialakítása miatt. A látvány idegen szemlélő számára is nyomasztó, vizuális környezetszennyezésként értékelhető. A terv - mint lakókörnyezet része - önmagán belül és telekhatárán kívüli környezetre gyakorolt hatása igen hátrányosan befolyásolná az ott élők életminőségét. Összefoglalva: A tárgyi előzetes hatásvizsgálat tartalmi összeállításában nem ad lehetőséget a Rendelet szerint vizsgálandó hatások mérlegelésére. A témával kapcsolatos tájékozódásunk alapján szükséges kiegészítése esetén megállapítható lenne, hogy a tervezett létesítmény rendkívül hátrányos hatást gyakorolna környezetére, és - funkcióját tekintve önmagán belül is, mivel tervezett kialakítása és a telek területéhez viszonyított volumene miatt a beköltöző lakók számára rendkívül kedvezőtlen életminőséget eredményezne. Egyetlen lehetőség ennek elkerülésére a tervezett létesítmény volumenének jelentős csökkentése, mind magassági, mind alapterület vonatkozásában, hogy a funkcióhoz szükséges zöldfelületi arány teljes értékűen megvalósulhasson, és a lakások környezete emberléptékű benyomást keltsen. Tisztelettel: Schnier Mária elnökhelyettes

5