Szakdolgozat. A helyi önkormányzatok pénzügyei

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Szakdolgozat A helyi önkormányzatok pénzügyei Miskolc 2015 Rózsa Rita Igazgatásszervező szak E8989E Belső konzulens: dr. Erdős Éva

2 University of Miskolc Faculty of Law Department of Financial Law 3515 Miskolc-Campus Thesis The finances of the local governments Miskolc 2015 Rita Rózsa Administration Manager branch Neptun code: E8989E Internal tutor: Éva dr. Erdős 2

3 Tartalomjegyzék Bevezető 4. oldal 1. A magyar államháztartás rendszere 1.1 Az államháztartás fogalma 4. oldal 1.2. Az államháztartás funkciói 4. oldal 1.3. Az államháztartástan alrendszerei 5. oldal 1.4. A költségvetési bevételek és költésvetési kiadások 6. oldal 1.5. Az elkülönített állami pénzalapok 7. oldal 1.6. Társadalombiztosítási alapok 8. oldal 2. Önkormányzat 2.1. Önkormányzati alrendszer 9. oldal 2.2. Önkormányzat szerepet 9. oldal 2.3. Önkormányzatok típusai 9. oldal 2.4. Az önkormányzatok feladat-ás hatáskörei 11. oldal 2.5. Az önkormányzati vagyon 12. oldal 3. Mezőkeresztes Város 3.1. Mezőkeresztes Város bemutatása 14. oldal 3.2. Polgármesteri Hivatal bemutatása 17. oldal 3.3. A hivatal vezetése, irányítása 17. oldal 3.4 A hivatal feladatköre 18. oldal 3.5. Pénzügyi csoport és a pénzügyi ügyintéző feladatai 18. oldal 4. Költségvetés 4.1. Polgármesteri Hivatal pénzügyi tervezése 21. oldal 4.2. Mezőkeresztes Város Önkormányzat évi költségvetése 22. oldal 4.5. A Hivatal elemi költségvetésének összeállítása 32. oldal 4.6. A Hivatal beszámolási kötelezettségének teljesítése 33. oldal Összegzés 34. olda 3

4 Bevezetés Szakdolgozatom témája az önkormányzatok pénzügyei. Ezen belül is Mezőkeresztes Város Önkormányzatának pénzügyi tervezetét mutatom be óta dolgozom a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportjában. Munkám során így kerültem kapcsolatba a költségvetés, személyi juttatások előirányzatának tervezésével és annak teljesítésével, könyvelésével. A költségvetési szervek, ezen belül az önkormányzatok gazdálkodási rendszere is folyamatosan változik. Jelenleg is változáson megy át. Az önkormányzatok egyre nagyobb önállóságot nyernek, de ezzel együtt a felelőssége is nő. Ehhez elengedhetetlen a jól szervezett, áttekinthető munkafolyamatok megszervezése. Az önkormányzatok gazdálkodása hasonlít a gazdálkodó szervezetek, gazdasági társaságok, gazdálkodásához. Vannak jogai és kötelezettségei. Működését és gazdasági programját a költségvetés tervezésén keresztül valósítja meg. Ennek szabályait az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény határozza meg. Az állami finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulást pedig a mindenkori hatályos költségvetési törvény szabályozza as évtől változás állt be az önkormányzatok finanszírozási rendszerében, bevezették a feladatfinanszírozást, melynek célja, hogy a kötelező feladatok ellátása minden önkormányzat számára biztosítva legyen, és elkerüljék az önkormányzatok eladósodását. Az államháztartás körébe tartozó helyi önkormányzati feladatokat részben vagy egészben a költségvetési szerveken keresztül látják el. Az államháztartási kiadások egyharmadát a költségvetési szervek kiadásai teszik ki. Szakdolgozatom első felében egy elméleti összefoglalót készítettem a magyar államháztartás rendszeréről, alrendszeréről - kiemelve a helyi önkormányzatok 4

5 alrendszerét - a második felében a Mezőkeresztes Városi Önkormányzat bemutatása után a Polgármesteri Hivatal és az intézmények pénzügyi folyamatait ismertetem. 1. A magyar államháztartás rendszere 1.1. Az államháztartás fogalma Az államháztartás tulajdonképpen az állam gazdálkodása, az a tevékenység, amelynek során az állam anyagi javakkal rendelkezik, gazdasági tevékenységet végez. Azt is szoktuk mondani, hogy az államháztartás konkrét jogilag szabályozott, egymással kapcsolatban álló, önálló egységből felépülő szervezet rendszer Az államháztartás funkciói Az államháztartás három alapvető funkcióval rendelkezik: - allokációs funkció, - redisztribúciós funkció, valamint - stabilizációs funkció. Az allokációs funkció keretében a közjavakat, közszolgáltatásokat biztosítja, úgy hogy a magánjavak közjavakká transzformálja át. A redisztribúciós funkció során az állam módosítja az eredeti jövedelmet és a vagyon felosztást, úgy hogy elvon jövedelmeket, másrészt juttat jövedelmeket. - elvonás módja: adó, illeték formájában - juttatás: támogatások formájában kerül sor (pl. álláskeresők támogatása, szociális jellegű ellátások) A stabilizációs funkció szemben a szabad piac gazdaság folyamatokkal az állam direkt módon beavatkozik. Ilyen pl. a foglalkoztatottak biztosítása. 5

6 1.3. Az államháztartás alrendszerei A magyar államháztartás rendszere két alrendszerre bontható: - központi alrendszer, - önkormányzati alrendszer. Az alrendszerek működésének és egymáshoz való kapcsolatához a szabályrendszere, amely a két alrendszer legfontosabb szabályait tartalmazza. A két alrendszer elemei: Központi alrendszer részei: - állam, - központi költségvetési szervek - a központi alrendszerbe sorolt köztestületek - a köztestületek által irányított költségvetési szervek (MTA) Helyi önkormányzati alrendszer részei: - helyi önkormányzatok - nemzetiségi önkormányzatok - önkormányzatok különböző társulásai - önkormányzati költségvetési szervek 1. ábra: Az államháztartástan alrendszerei Forrás: ( 6

7 1.4. A költségvetési bevételek és a költségvetési kiadások Az államháztartás alrendszereiben a gazdálkodás az éves költségvetés alapján történik. A költségvetési év a naptári évvel egyezik meg. A költségvetési bevételeket és a kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett el kell számolni költségvetési bevételként és kiadásként azokat a tételeket is, amelyek a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járnak. Az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség kizárólag olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség vállalásának időpontjában ismert feltételekkel együtt a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül teljesíthető. Költségvetési bevételek: - Közhatalmi, bevételek: adók. illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak, és más fizetési kötelezettségek, bevételek, - a közfeladatok ellátása során nyújtott közszolgáltatások ellenértékei, - az Európai Uniós forrásokból és az államháztartáson kívülről érkező támogatásokból származó bevételek, - kapott kamatok. Költségvetési kiadások: - költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai, - államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadások, - Európai Uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből származó fizetési kötelezettségek, - társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott ellátások, - nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások, - államháztartás alrendszereinek adósságával kapcsolatos kiadások évi CXCV. törvény az államháztartásról I. fejezet, 4. (1) (2) (3), 5. (1) (2) 7

8 1.5. Az elkülönített állami pénzalapok Az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének a jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Jellemzői: - Kizárólag az Országgyűlés és kizárólag törvénnyel hozhat létre ilyen pénzalapot. - Meg kell határozni az alapnak a rendeltetését, a bevételi forrásokat, a teljesítendő kiadásokat. - A feladatok ellátásához államháztartáson kívüli forrást is lehessen hozzárendelni. - A tervezési, beszámolási, illetve kötelezettségvállalási feladatokat valamelyik hozzárendelt költségvetési szerv látja el. Fajtái: - Nemzeti Foglalkozási Alap - Központi Nukleáris Alap - Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap - Kutatási- és Technológiai Innovációs Alap - Bethlen Gábor Alap - Nemzeti Kulturális Alap Gazdálkodásának jellemzői: - A központi költségvetés részét képezik, ezért a központi költségvetésben kerül elfogadásra költségvetésük. - Gazdálkodását korlátozza az államháztartási törvény - Korlátozó szabályok Hitelt nem vehetnek fel Kezességet, garanciát nem vállalhatnak Értékpapírt nem vásárolhatnak Váltót, kötvényt nem bocsájthat ki Pénzügyi lízing, faktoring üzletet nem köthetnek, Gazdasági társaságot nem alapíthat, illetve nem csatlakozhatnak ezekhez a szervezetekhez 8

9 1.6. Társadalombiztosítási alapok Az államháztartás részét képező, a társadalom közös biztosítási és szolidaritási elve alapján működő, kockázatvállaláson alapuló biztosítási rendszer. Jellemzője: - A társadalmi szolidaritás elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül a befizetéssel arányos szolgáltatások nyújtása. Ennek az az oka, hogy vannak, akik kevesebbet fizetnek be, mégis ugyanazt a szolgáltatást kapják. - A szolgáltatások egy bizonyos szintje államilag garantált, ehhez biztosítani kell a forrásokat. - Felosztó-kidobó rendszer: a biztosításnak a terhét a mindenkori adófizetőkre hárítja. - A társadalombiztosítás úgynevezett központi alrendszerbe tartozik, és pénzügyi alapok formájában folyik a gazdálkodása. A társadalombiztosítási alapot két részre osztjuk: - nyugdíjbiztosítási alap - egészségbiztosítási alap A bevételek és kiadások ezen a két alapon keresztül bonyolódnak a társadalombiztosításban. Ezen két alapot két külön költségvetési szerv kezeli, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségpénztár. 9

10 2. Önkormányzati rendszer 2.1. Az önkormányzati alrendszer Az önkormányzatok szerves részét képezik az államháztartásnak. Az államháztartás helyi szintjét a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetései képezik. Az önkormányzatok a központi költségvetésből kapott támogatásokból, és saját bevételekkel rendelkeznek. Működésük önálló, és pénzkészletük felett is önállóan rendelkeznek, a jogszabályok betartásával. Ezt az önállóságot Magyarország Alaptörvénye és a helyi önkormányzatokról szóló évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Ötv.) szabályozza Önkormányzatok szerepe A tanácsrendszert 1990-ben váltották fel az önkormányzatok. Az önkormányzatok a politikai, társadalmi, gazdasági és szervezeti életben központi szerepet töltenek be. A helyi önkormányzatok foglalkoztatják országos szinten a legtöbb embert, körülbelül 500 ezer közalkalmazottat és 40 ezer köztisztviselőt alkalmaznak Az önkormányzatok típusai Az alkotmány értelmében a Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre, a főváros pedig kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók ki. Ez utóbbi lehetőséget az Ötv. a megyei jogú városokra korlátozza, azonban meg kell jegyezni, hogy jelenleg egyetlen megyei jogú város sem alakított ki kerületeket. A fent felsorolt területi tagozódásnak megfelelően jöttek létre az önkormányzatok típusai, melyek közül az alaptípust a városi és községi települési önkormányzatok jelentik. Az önkormányzatok másik típusát a területi szinten megyei önkormányzatok (jelenleg 19 db) jelentik. Sajátos önkormányzati típust képviselnek a kisebbségi önkormányzatok, valamint a településrészi önkormányzatok. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból megállapítható, hogy július 1-jén Magyarországon összesen 3152 településen volt önkormányzat. 10

11 Megyei szinten 19, összesen 3194 helyi önkormányzat működött Magyarországon július 1-jén Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzat, a helyi képviselő testület vagy a helyi népszavazás döntésével önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. A helyi önkormányzat, törvényben meghatározott esetekben az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat-, és hatáskörei lehetnek. A törvény a kötelező feladat-, és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat-, és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait: - a gazdasági teljesítőképességet, - a lakosságszámot, - a közigazgatási terület nagyságát. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok: - településfejlesztés, településrendezés, - településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása), - a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése, - egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, 11

12 - környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás), - óvodai ellátás, - kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, - filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása, - szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, - lakás- és helyiséggazdálkodás, - a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása, - helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, - honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás, - helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok, - a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is, - sport, ifjúsági ügyek, - nemzetiségi ügyek, - közreműködés a település közbiztonságának biztosításában, - helyi közösségi közlekedés biztosítása, - hulladékgazdálkodás, - távhőszolgáltatás, - víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól II. fejezet, 10. (1) (2) (3). 11. (1) (2) 13. (1) 12

13 2.5.Az önkormányzati vagyon Az önkormányzatok gazdasági önállóságának egyik feltétele, hogy feladataik ellátásához megfelelő vagyonnal rendelkezzenek. A vagyon fogalmába egyrészt ingatlanos (föld és épületek), másrészt ingók (mindaz, ami nem ingatlan, tehát különböző tárgyak, berendezések, gépek, felszerelések stb.) és vagyoni értékű jogok tartoznak (bérleti, haszonélvezeti jog stb.) Bizonyos vagyontárgyak forgalomképtelenek vagy csak korlátozottan forgalomképesek. A forgalomképesség azt jelenti, hogy eleve nem adhatók-vevők. Ilyenek például a helyi közutak, az azokhoz tartozó hidak, árkok, terek, parkok és mindaz az ingó vagy ingatlan, amelyet az Országgyűlés által alkotott törvény vagy helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít.. Korlátozottan forgalomképesek a különböző közművek (víz, gáz, elektromos), intézmények és középületek (például iskolák, múzeumok), továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. Az említett két tulajdoni kategória a törzsvagyont képezi, vagyis olyan vagyon, amely az alapszükségletek kielégítését szolgálja, - és a többi tulajdoni formához képest fokozott védelemben részesül. Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.. Az önkormányzati választott testület jogainak korlátozásával az önkormányzat rendeletben meghatározhatja azokat a vagyontárgyakat, vagyonrészeket, amelyek elidegenítése, megterhelése, gazdasági vállalkozásba vitele (például korlátolt felelősségű társaságba épület bevitele) csak helyi népszavazás igenlő eredményeként lehetséges. A helyi önkormányzatok alapfeladata a lakosság részére biztosítani mindazokat a szolgáltatásokat, amelyek a település életképességét, fennmaradását, fejlesztését biztosítják. Ezen túl részt vehet vállalkozásokban, főleg azért, hogy a vállalkozás remélt hasznából teremtse elő azokat a pénzösszegeket, amelyek feltétlenül szükségesek az előbb említett szolgáltatásokhoz. Garanciális szabályt jelent az, hogy 13

14 az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. 3 Vagyontárgyak csoportosítása: - Lakások és nem lakás célú helyiségek - Műemlékek - Védett természeti területek - Közüzemi vagyon - Vizek, közcélú vízi létesítmények és vízi közművek - Egyéb vagyon 3 Simon István: Pénzügyi jog I oldal 14

15 3. Mezőkeresztes Város 2. ábra: Mezőkeresztes elhelyezkedése ( Mezőkeresztes Város bemutatása Mezőkeresztes város a megye déli csücskének egyik legrégebbi, sok történelmi vihart megért ősi település. Tipikus településmagként, valamikor a történelmi idők előtt jött létre a Kács-Sály patak partján, a Csincse-patak és a Tardi-ér között. A város belterületén ugyan nem végeztek régészeti ásatásokat, de beszakadt vermekből, alapásásokból a bükki barlangi leletekhez hasonló ősrégi használati tárgyak, eszközök kerültek elő. A korai népvándorlás megindulás után a feltételezett szórványtelepülést a szkíták foglalták el, akik nagyon érdekes és értékes nyomot hagytak maguk után: az 15

16 Aranyszarvast. A gyönyörű aranylelet a régebben a településhez tartozó Zöldhalompusztán került elő 1928-ban. A település 1456-ban V. László királytól városi rangot, címert és pecsétet kapott. Mátyás király 1471-ben további kiváltságokkal ruházta fel a várost. Az egri ostrom után három évvel Bornemissza Gergely itt ütközött meg a nyílt mezőn a törökökkel a sokszoros túlerő miatt azonban csúfos vereséget szenvedett ban szintén nagy csatára került sor, ez volt az ún. mezőkeresztesi csata vagy más néven a Borsodi Mohács. Az ütközetben a keresztény hadak fényes diadalt arattak, a törökök megfutamodtak. Sajnos több okból, mégis fordult a kocka: a zsákmányra éhes zsoldosok nem törődtek a törökök üldözésével, akik egy idő után visszafordultak a menekülésből, és csapást mértek az ellenfélre. Korabeli adatok szerint több mint 30 ezer ember holtteste maradt temetetlenül a csatatéren. A török bosszúvágyában az egész környéket feldúlta, az élet csak kiűzésük után indulhatott meg újra. Mária Terézia 1755-ben minden addigi jogaiba visszahelyezte a várost. A török hódoltság után virágzásnak indult településnek a XIX. század végére megszűnt sajnos korábbi jelentősége decemberében, amikor Kazinczy Ferencet elfogása után Budára szállították, Mezőkeresztesen raboskodott. A szabadságharc idején Görgey főhadiszállása volt a település, és emitt sokat szenvedett a cári seregektől. A XX. Század elején elkezdődött polgárosodást a II. világháború megszakította ben Mezőkeresztes és Keresztespüspöki Mezőkeresztes néven nagyközséggé egyesült. A falu határában talált kőolaj átmenetileg beindította az iparosodást, a gazdasági fejlődést, de mivel a kőolaj mennyisége jelentéktelen volt, az 1980-as években befejeződött a kutatás, a kitermelés. Valamikor híres szűcsdinasztiák készítették Mezőkeresztesen a fekete selyemmel díszített keresztesi bundákat és ujjatlan bekecseket. A korábban volt városi rangját a település július 1-jén kapta vissza a település. 4 4 Mezőkeresztes Város Önkormányzat Dr. Dózsa György polgármester: Mezőkeresztes Bv Média Bt. 16

17 Mezőkeresztes Intézmény hálózata a jogszabályok keretei között engedett szolgáltatásokat tudja biztosítani. A járás legnagyobb létszámú 4 tagiskolával bíró, a sportolás szempontjából talán országos szinten is kiemelkedő feltételekkel rendelkező általános iskolájának központja. Mezőkeresztes bölcsődés és óvódás gyerekek ellátására, a gyermek- és háziorvosi, fogászati ellátás biztosítására alkalmas intézményhálózattal, 9 településre kiterjedő rendőrőrssel, színvonalas szolgáltatást nyújtó, integrált Közösségi és Szolgáltató Térrel (Művelődési Ház) és 24, kötetes könyvtárral rendelkezik. Megoldott az idősek nappali ellátása is ábra: Mezőkeresztes képeslap ( 5 Mezőkeresztes Város Önkormányzat Dr. Dózsa György polgármester: Mezőkeresztes Bv Média Bt. 17

18 3.2.Polgármesteri Hivatal bemutatása A Hivatal jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv, gazdálkodását tekintve pedig saját költségvetési előirányzata körében önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Ez a gazdálkodási jog azt jelenti, hogy a Mezőkeresztes Város Önkormányzat éves költségvetésében megtervezett bevételi előirányzata teljesüléséről köteles gondoskodni és ennek érdekében intézkedéseket hozhat. A kiadásait pedig a betervezett kiadási előirányzata mértékéig teljesítheti. 2. ábra: Városháza Mezőkeresztes Forrás: Mezőkeresztesi Polgármesteri Hivatal fényképalbum 3.3. A hivatal vezetése, irányítása A hivatalt a Képviselő-testület által választott jegyző vezeti. A jegyzőt a polgármester határozatlan időre, pályázat alapján, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően nevezi ki. 18

19 3.4. A Hivatal feladatköre A Hivatal feladatkörébe tartozik többek között az éves költségvetés, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása. Az önkormányzati ügyekben a döntési jog a Képviselő-testületet illeti meg, de megfelelő döntést csak akkor képesek hozni, ha az ügyek megfelelően, szakszerűen elő vannak készítve. Ez elsődlegesen a jegyző és a hivatal apparátus feladata. A hivatal az adott kérdés szakmai szempontjainak feltárására hivatott, mely kapcsán elemzéseket, számításokat végez, feltárja a feladat megoldásához szükséges összefüggéseket, körülményeket, majd ezen adatok alapján döntési alternatívákat készít. A Hivatal a szakmai előkészítő munkáját majd a döntést követően a feladatok végrehajtását, a végrehajtás ellenőrzését belső szervezeti egységei útján, az önkormányzat intézményeivel, valamint a társadalmi szervezetekkel és a gazdasági társaságokkal együttműködve látja el. A tartalmi előkészítés (amely magába foglalja a jogszabályokkal való összhang biztosítását is) mellett feladata a technikai, adminisztratív előkészítés is. Ezek közül a legfontosabb a képviselő-testület, valamint a bizottságok üléseinek előkészítése, megtárgyalandó napirendek írásos előterjesztése (meghívók kiküldése, ülésterem előkészítése stb.). A hivatalnak a képviselőkkel kapcsolatos teendőit az Ötv. 29. (1) bekezdése határozza meg. Alapvető fontosságú a képviselő munkájához szükséges tájékoztatás megadása, jogi és szakkérdésekben való segítségnyújtás. A város, a helyi társadalom működésének egyes területeiről a Hivatal által készített összefoglalók, elemzések rendelkezésre bocsátása elősegíti a színvonalas képviselői munkát Pénzügyi csoport és a pénzügyi ügyintéző feladatai Mezőkeresztes Város Önkormányzatának és intézményeinek pénzügyi feladatai Mezőkeresztes Város Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportja végzi. Házipénztárral és utalással teljesítik a különböző kiadásokat és bevételeket. Itt történik az önkormányzat és intézményei könyvelése, beszámolók, Pm-infó, mérlegek készítése, nem rendszeres 19

20 kifizetések számfejtése és személyi anyagok kezelése. A csoportban 1 fő pénzügyi vezető és 4 pénzügyi előadó dolgozik. A költségvetés tervezési szakaszainak figyelembevételével előkészíti az önkormányzat adott évre szóló költségvetési koncepcióját, a költségvetési rendelet-tervezetet, ezen felül év közben a költségvetési rendelet módosítására, előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó javaslatot. Összehangolja és egyezteti az önkormányzati intézmények, valamint a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei tervezési munkálatait. Elkészíti a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, valamint az önkormányzati társulások (ÉMRH) elemi költségvetését. Ellátja a hivatalhoz kapcsolódó önálló szervezetek Önkormányzat, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, önkormányzati társulások - számviteli információs feladatait. Folyamatos kapcsolatot tart fent azok munkaszervezetével. Kidolgozza a Polgármesteri Hivatal számlarendjét, számviteli politikáját, valamint a gazdálkodáshoz kapcsolódó - a számviteli törvényben és végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt - belső szabályzatokat. Gondoskodik az előírt pénzügyi nyilvántartások szabályszerű vezetéséről. Kezeli az Önkormányzat számláit, gondoskodik a bevételek beszedéséről és a kiadások teljesítéséről. Gondoskodik a szociális csoport által megállapított ellátások, juttatások kifizetéséről. ÁFA és egyéb bevallások, visszaigénylések elkészítése, elküldése. Minden tárgyhót követő hónap 20. napjáig információs jelentést (gyorsjelentés) készít és küld az előírtaknak megfelelően Magyar Államkincstár számára. Végzi a féléves és éves beszámolójelentés összeállításával kapcsolatos munkálatokat és gondoskodik a beszámolók határidőre történő elkészítéséről. Felméri és nyilvántartja az önkormányzat ingatlanvagyonát, vezeti az ingatlan tulajdonváltozásokat, az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket, valamint az azokat megillető jogokat, további információt ad szolgáltat a vagyonnal való gazdálkodásáról. Figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyon alakulását, hasznosítását, illetve a vagyonnal való gazdálkodását. Javaslatokat dolgoz ki az ingatlan vagyon hasznosítására. Előkészíti az ingatlanok elidegenítését, cseréjét, bérbeadását, előkészíti és lebonyolítja a jogügyleteket. 20

21 Előkészíti és lefolytatja az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításával - elidegenítésével és bérbeadásával - kapcsolatos eljárásokat. A helyi rendeletben foglalt szabályok alapján lebonyolítja a nyilvános pályázati eljárást, ill. a pályázaton kívüli eljárást A pénzügyi gazdálkodás egyensúlyának megtartása érdekében folyamatosan nyomon követi a bevételek beszedését és a kiadások teljesítése alakulását Gondoskodik a Pénzügyi Bizottság ügyviteli feladatainak ellátásáról. A pénzügyi csoport a polgármester és jegyző irányítása alatt ellátja az alábbi feladatokat: - Előkészíti a gazdálkodással, pénzügyi feladatokkal kapcsolatos képviselőtestületi előterjesztéseket. Közreműködik az önkormányzat gazdasági programjának kidolgozásában. Előkészíti a költségvetési koncepciót, az átmeneti gazdálkodásra vonatkozó rendeleteket, illetve a zárszámadást. - Ellátja a helyi bevételekkel kapcsolatos önkormányzati feladatokat. - Az önkormányzati vagyon hasznosításából és a privatizációjából eredő kintlévőségeket figyelemmel kíséri és a szükséges intézkedéseket megteszi. - Előkészíti és koordinálja az Önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési szervek gazdasági, pénzügyi tevékenységével járó költségvetési, ellenőrzési feladatokat. - Közreműködik a pénzügyi kihatású ágazati intézkedések kidolgozásában. Javaslatot tesz a hitelfelvételre. - Megszervezi a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat és a nemzetiségek gazdálkodási, tervezési és számviteli feladatait. - Közreműködik a polgármester pénzügyi-gazdálkodási, valamint a jegyző pénzügyi-gazdálkodási-számviteli feladatainak ellátásában. - Gondoskodik mindezek törvényes végrehajtásáról. (Mezőkeresztes Város Polgármesteri Hivatal jegyzője által készített munkaköri leírás, melyet szem előtt tartva végzi az ügyintéző a mindennapos munkáját.) 21

22 4. Költségvetés Polgármesteri Hivatal pénzügyi tervezése A hivatal, mint önállóan működő, de nem önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik. Naptári évre készült költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetés a Hivatal pénzügyi terve, amely a tervezett bevételeket és kiadásokat tartalmazza. A pénzügyi tervben szereplő bevételek és kiadások meghatározása a pénzügyi tervezés. A tervezési folyamat során az előirányzatok tervezési módszerek segítségével kimunkálásra, meghatározásra kerülnek. Ennek a tervezési munkának az eredményeként áll össze a Hivatal pénzügyi terve, amely az adott rendszerbe foglalt előirányzatok összessége. A helyi önkormányzatokról szóló évi CLXXXIX. törvényben, az Államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban Áht) ában, a 4/2013 (I.11) kormányrendelet az államháztartás számviteléről (Áhsz), valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31) Korm.rendeletben (továbbiakban Ávr.) foglaltak alapján a jegyző előkészítésében a Polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé az önkormányzat költségvetési rendelet tervezetét, mely alapján a Képviselő-testület rendeletet alkot a költségvetésről. A pénzügyi csoport a vonatkozó jogszabályok és az önkormányzat költségvetési koncepciója alapján elkészítette az adott évi költségvetési rendelet tervezetet. Az Ötv. törvény, az Áht., Áhsz és az Ávr. több új szabályozást vezetett be január 1-vel, melyekkel folytatódik az állami működés egészének átalakítása, amelynek célja egy hatékonyabb, a gazdaság igényeinek megfelelő ellátórendszerek kialakítása. A jelenlegi pénzforgalmi szemléletű könyvvezetés 1992-ben került bevezetésre, mely a végrehajtott módosítások következtében átláthatatlanná vált, mind az elemi költségvetés, mind a költségvetési beszámolók űrlapjainak száma, adattartalma évrőlévre jelentősen növekedett. A pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitel azzal, hogy 6 1/2014 (I.30) Önkormányzati rendelet 22

23 minden előirányzatot, bevételt és kiadást funkcionális osztályozás szerint is könyveltet szinte négyszeres könyvvitelé vált. Az új számviteli kormányrendelet mindenkire kiterjedő hatályú rendelet. A könyvvezetés módja kettős könyvvitel, azonban elkülönül az un. költségvetési számvitel (klasszikus költségvetési adatokat tartalmai, úgymint az előirányzat, pénzforgalom, kötelezettségvállalás), valamint az un. pénzügyi számvitel (vagyon, önköltség, jövedelmezőség). A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben is jelentős változások vannak. A gyermekétkeztetéshez kapcsolódó, központi költségvetésből kapott bevételek kötött felhasználásúvá váltak. Az önkormányzatok kulturális feladatainak biztosításához a központi költségvetés önálló előirányzaton biztosít támogatást. Az önkormányzatnál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok így például: igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, közutak fenntartása stb.- teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását egy általános jellegű támogatás szolgálja 2013-tól. A helyi adók - így az iparűzési adó- rendszerét az előző évi finanszírozás átalakítása nem érinti ebben az évben sem, így az ebből származó bevétel az önkormányzatok saját bevétele Mezőkeresztes Város Önkormányzat évi költségvetése 7 Az előirányzatok tervezésének, egyeztetésének folyamata Az előirányzatok megtervezésének folyamata a költségvetési előirányzatokkal gazdálkodó intézmények és társulások részére a hivatal pénzügyi csoportja által kiadott iránymutatások alapján kezdődik. A körirat az adott évre vonatkozó speciális tervezési szabályokat és a tervezet elkészítésének határideje mellett tartalmazza az adott 7 1/2014 (I.30.) Önkormányzati rendelet a költségvetésről 23

24 évre javasolt előirányzatokat. Az előirányzatok a Pénzügyi csoport által vezetett számítógépes nyilvántartásból kerülnek kiadásra. A nyilvántartás tartalmazza a hivatal előirányzatait, valamint a különböző évközi döntésekből, szerkezeti változásokból, illetve az azokból adódó következő évet terhelő áthúzódó hatások (szintre hozások), valamint egyéb feladatváltozások miatti előirányzat módosításokat. A csoportok a rendelkezésükre álló információk alapján felmérik a saját hatáskörükbe tartozó feladatokkal összefüggő bevételek várható alakulását, valamint a feladatok teljesítéséhez kapcsolódó kiadási szükségleteik összegét. A saját bevételeket meg kell megtervezniük. Az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetői elkészítik költségvetési javaslatukat, amit aláírva, határidőre megküldenek a Pénzügyi csoport részére. A megküldött javaslatokat a pénzügyi csoport megvizsgálja abból a szempontból, hogy a javaslatok összeállítása a tervezési köriratban meghatározott általános és speciális előírásoknak megfelelően történtek-e. A pénzügyi csoport szükség esetén egyeztet az érintett intézmény vezetőjével. A megküldött javaslatokról a pénzügyi csoport összefoglaló anyagot készít hivatali szakmai vezetői egyeztető megbeszélésre. A megbeszéléseken részt vesz a hivatalvezetés mellett a Pénzügyi csoport vezetője, valamint a intézmények és társulások vezetői. Az egyeztető tárgyalás során a pénzügyi lehetőségek függvényében kerülnek a feladatok rangsorolásra és véglegesítik a hivatal költségvetési javaslatát. A pénzügyi csoport a Képviselő-testület határozatát követően értesíti az érintett intézményeket a költségvetési rendeletben szereplő előirányzatokról. Mezőkeresztes Város Önkormányzatának és intézményinek évi költségvetését a pénzügyi csoport a vonatkozó jogszabályok és az önkormányzat költségvetési koncepciója alapján készíti el. Az írásos előterjesztést a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé. A testületi ülést megelőzően a költségvetés tervezetéről a pénzügyi bizottság állásfoglalása és iránymutatása után a testület megvitatja a költségvetést. Az estleges módosító javaslatok elfogadása után rendelettel hagyja jóvá az önkormányzat éves költségvetését. Bevételek: 24

25 Mezőkeresztes Város Önkormányzat bevétele a központi támogatásokból (önkormányzatok működésének általános támogatása, egyes köznevelési feladatok támogatása, szociális és gyermekvédelmi feladatok támogatása, kulturális feladatok támogatása), az átengedett központi adókból (SZJA és gépjárműadó 40%-a) és saját bevételekből (működési, felhalmozási bevételek, helyi adók, kamat bevételek,) valamint előző évi pénzmaradványból származnak. Adóbevételek Illetékbevétel előirányzata minden évben az előző év figyelembe vételével kerül kialakításra. A bírságok, pótlékok és egyéb sajátos bevételek tervezése a megkötött szerződések, tapasztalati adatok alapján történt. Ezen a címen az alábbi bevételek kerültek megtervezésre: az önkormányzati lakások lakbére, ingatlanok, telkek bérleti díja, közterület-használati díj, egyéb (nem lakáscélú) helyiségek bérleti díja, Az éves költségvetési törvény elfogadásával válik véglegessé a központi támogatás, melyek figyelembevételével van összeállítva költségvetés bevételi tervezete. Mezőkeresztes Város Önkormányzat bevétele döntő többségét továbbra is a központi támogatások képezik, a saját bevételek, illetve támogatási céllal átvett pénzeszközök mintegy 30 %-át teszik ki tervezett bevételi előirányzatainknak. Tárgyévi tervezett bevételeink gyakorlatilag csak a működésre nyújtanak fedezetet - erre is szűkösen -, beruházásra, felújításra továbbra is csak pénzmaradványból, illetve pályázati támogatásból tudnak forrást biztosítani. Tervezett bevételi előirányzatok részletesen az alábbiak szerint alakulnak: Önkormányzatunk évi költségvetési bevételi előirányzatát e Ft-ban, hiányát- melynek a belső finanszírozása az előző évi pénzmaradványból történik e Ft-ban határoztuk meg, és terjesztjük elő jóváhagyásra. 25

26 Ebből a saját bevételek tervezett előirányzata e Ft, ennek 54 %-a intézményi ellátáshoz kapcsolódó bevételből, 6 %-a felhalmozási célú bevételből, 40 %-a helyi adóbevételekből tevődik össze. Intézményi ellátáshoz kapcsolódó bevétele az önkormányzatnak melyek ellátotti, és alkalmazotti térítési díjakból, különféle bérleti díjakból, áfa és kamatbevételekből származnak előirányzata az előző évivel szinte megegyezik. Kamatbevételekből nem terveztünk több bevételt az elmúlt évinél, mivel a rövidlejáratú lekötött bevételeink összege előreláthatóan nőni nem fog, emiatt nyilván nem változnak az ebből származó bevételeink. Lakásbérleti díjakból csupán 192 e Ft-ot tervezünk. Iparűzési adóerőképességünk alapján e Ft adóbevétellel számolunk, amelytől természetesen a tényleges teljesítési adatok eltérhetnek. Átengedett bevételekből e Ft a tervezett előirányzat. Az önkormányzat költségvetési támogatása mely működési támogatásként és egyéb központi támogatásként illet meg bennünket összesen e Ft. Támogatásértékű működési bevételként e Ft a tervezett előirányzat, melyeket a mellékleten feltüntetett célokra adnak át különféle szervezetek, társulások, és önkormányzatok. Előző évi pénzmaradványból e Ft-ot terveztünk forrásként ahhoz, hogy tervezett kiadásainkra fedezetet tudjunk biztosítani. A bevételeink napról napra csökkennek, s ahhoz hogy a már meglévő színvonalat tartani tudjuk, vagy legalább a lehető legoptimálisabban tudjuk biztosítani ez évben is feladataink ellátását, körültekintően, a lehető legszigorúbb takarékosság szem előtt tartásával szükséges a költségvetés kiadási tervezetét elkészíteni. A működési bevételi tervszámok kialakítására a térítési díjakat megállapító rendeletek változásai, az infláció, valamint a feladatváltozások hatásai együttes figyelembevételével, főosztályi adatszolgáltatások alapján került sor, az alábbi címrend szerinti bontásban: - Intézményi működési bevételek - Önkormányzat sajátos működési bevételei - Működési támogatások - Egyéb működési bevételek 26

27 Intézményi működési bevételek Az intézményi működési bevételi előirányzatok meghatározásának bázisául a reális tervezés érdekében - az előző évi teljesítési adatoknak az terven felüli bevételekkel csökkentett összege szolgált. Az előirányzatok kialakításánál beépítésre került továbbá az előző évi költségvetési törvényben meghatározott 3,5% fogyasztói árnövekedés. Önkormányzatok sajátos működési bevételei Az önkormányzat sajátos működési bevételi soron az önkormányzatot megillető: - adók (iparűzési adó, idegen forgalmi adó), - illetékek, - az átengedett központi adók (SZJA) - a bírságok, pótlékok és egyéb sajátos bevételek kerültek megtervezésre rendelet alapján. Működési támogatások A működési támogatások, hozzájárulások előirányzata a évi költségvetési törvény és a évi forrásmegosztási rendelet szabályozásának megfelelő összeggel kerültek betervezésre. Egyéb működési bevételek Egyéb működési bevételként került megtervezésre a támogatásértékű működési bevétel valamint az államháztartáson kívülről, működési célú pénzeszköz átvételéből származó bevétel. Technikailag a támogatásértékű működési bevételi soron szerepel a évi költségvetési törvény alapján a főváros részére nyújtandó helyi közösségi közlekedés normatív támogatása. Jogszabály alapján a pénz átutalását követő központosított előirányzatként történő tervbevételére csak év közben kerülhet sor, azonban nagyságrendje miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni az eredeti költségvetésben sem. Ezen ellentmondást kiküszöbölve szerepel támogatásértékű működési bevétel címen a 27

28 pénzügyi tervben. Működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről címen megtervezett bevétel nagyobb része adósságszolgálathoz és közterület használati díjhoz, míg kisebb része az átlagot meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító szociális intézményekben fizetendő egyszeri hozzájáruláshoz kapcsolódik. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek A tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, ÁFA visszatérülések címen tervezett bevétel: - az önkormányzati tulajdonú ingatlaneladásból, - az önkormányzati tulajdonú telkek értékesítéséből, - a korábban már értékesítésre kijelölt és átminősített ingatlanok értékesítéséből, - beruházások és felújítások után visszaigényelhető általános forgalmi adóból (pl.: csatorna-beruházások kivitelezési munkáihoz kapcsolódóan) befolyó összegek alapján került kialakításra. Az ingatlan eladásból tervezett bevételek elérése érdekében a Hivatal aktív ingatlanfejlesztési politikát folytat. Kiadások: Kiadásaink tervezett előirányzata egyezően a bevételi előirányzattal e Ft. Ebből működési kiadásokra e Ft, felhalmozási kiadásokra e Ft a tervezett előirányzat. Működési kiadások előirányzatok részletesen tartalmazzák a kiadott számszaki anyagokat. Működési kiadások: - Személyi juttatások - Munkaadókat terhelő járulékok - Egyéb működési kiadások Személyi juttatásokra e Ft a tervezett előirányzat, mely tartalmazza az intézményhálózat és létszám figyelembevételével számított törvényes bérszükségleteket. 28

29 A Hivatalban foglalkoztatott munkavállalók (köztisztviselők, ügykezelők és Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak) rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásaihoz, továbbá a munkaviszonyban nem állók részére fizetendő személyi juttatásokhoz szükséges béralap előirányzata került megtervezésre, figyelemmel a törvényi változásokra, előírásokra. A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény 132. szerinti illetményalap a évben forint. A kormánytisztviselő cafetéria-juttatásként - választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvényre is figyelemmel - a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 71. (1) bekezdés a)-f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel a Kormány által meghatározott rendben jogosult. A kormánytisztviselőt megillető cafetéria-juttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is. 8 A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 483/2013. (XII.17.) Kormányrendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét 201. január 1-től Ft-ban (a garantált szakmunkás bérminimum összegét Ft-ban állapította meg. a) Rendszeres személyi juttatások tervezése Minden évben tervezésre kerül a teljes és rész- munkaidőben foglalkoztatottak jogszabályokban meghatározottak szerinti alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka és egyéb jogszabály szerint kötelezően járó vagy adható juttatások, amelyek havonta, évente rendszeresen ismétlődően illetik meg a dolgozókat. Az évi CXCIX. törvény 151 (1) 29

30 előirányzat tartalmazza a köztisztviselők előrelépés és illetménykiegészítés, valamint a garantált bérminimumra történő kiegészítés összegét is. b) Nem rendszeres személyi juttatások tervezése Az Ámr.-ben meghatározottak alapján a teljes, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére, a Ktv.-ben, illetve a Közszolgálati Szabályzatról szóló főjegyzői intézkedésben meghatározottak szerinti juttatások kerültek megtervezésre az alábbi jogcímeken: - jutalom - végkielégítés - jubileumi jutalom - belföldi és külföldi kiküldetés napidíja - cafeteria rendszerben nyújtott juttatások munkahelyi meleg étkeztetés erzsébet utalvány nyugdíjpénztári tagdíjhoz, önsegélyező és egészségpénztárhoz való hozzájárulás szép kártya - egyéb költségtérítés c) Külső személyi juttatások tervezése Itt kerül megtervezésre a Hivatal állományába nem tartozók, illetve a saját dolgozók munkakörön kívüli munkájukért fizetett személyi juttatás (megbízási díjak, tiszteletdíjak, stb.). Személyi juttatások: - Törvény szerinti illetmények, munkabérek - Normatív jutalmak - Céljuttatások, projektprémium - készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat - Végkielégítés - Jubileumi jutalom - Béren kívüli juttatás 30

31 - Ruházati költségtérítés - Lakhatási támogatások - Szociális támogatások - Foglalkoztattak személyi juttatásai A munkaadót terhelő járulékokra e Ft-ot tartalmaz a tervezet. A személyi juttatásokhoz kapcsolódó társadalombiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék, táppénz hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás (jogszabályokban meghatározott %-os mértéke, illetve értéke figyelembe vételével) számított összege került tervezésre ezen a címén. Munkaadókat terhelő járulékok: - Szociális hozzájárulási adó - Rehabilitációs hozzájárulás - Korkedvezmény-biztosítási járulék - Egészségügyi hozzájárulás - Táppénz hozzájárulás Dologi kiadásokra e Ft a tervezett előirányzat. A dologi kiadásokban minden intézményünknél és egyéb ellátandó feladatainknál úgy vannak meghatározva az előirányzatok, hogy azok az üzemeltetéssel kapcsolatos költségekre (elsősorban közüzemi díjakra) fedezetet nyújtsanak, biztosítva ezzel a folyamatos, és zavartalan működtetést. Amennyiben lehetséges, a legalapvetőbb, és legszükségesebb karbantartásokra állagmegóvásra, kisebb beszerzésekre, eszközök pótlására is van biztosítva előirányzat, azonban ezek nem fedezik még a legszükségesebb igényeket sem, csupán tűzoltásra elegendőek. Vannak a tevékenységgel összefüggő kiadások, amelyek a Hivatal működésének és fenntartásának az egyik alapja, valamint a kifizetésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított általános forgalmi adó előirányzatait tartalmazza. Továbbá itt került megtervezésre a munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség előirányzata a természetbeni juttatások (Pl. reprezentáció) után. 31

32 Dologi kiadások csoportosítása: Készletbeszerzések: - Élelmiszerek, - Gyógyszer, vegyszer - Irodaszer, nyomtatvány, - Könyv, folyóirat, egy információhordozó - Tüzelőanyagok, - Hajtó- és kenőanyag, - Szakmai anyag és kisértékű tárgyi eszköz, szellemi termékek, - Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha, - Egyéb készletek. Szolgáltatások: - Kommunikációs szolgáltatások, - Különféle dologi kiadások - Vásárolt közszolgáltatások, - Továbbszámlázott szolgáltatások államháztartáson belülre, - Továbbszámlázott szolgáltatások államháztartáson kívülre, - Pénzügyi szolgáltatások kiadásai. Különféle dologi kiadások: - Általános forgalmi adó kiadások - Kiküldetés, reprezentáció, reklám kiadások, - Egyéb dologi kiadások, - Számlázott szellemi tevékenység kiadása. Társadalom- és szociálpolitikai juttatásokra e Ft-ot van tervezve. 32

33 Támogatásértékű kiadásokra e Ft a tervezett előirányzat, melyből 6 e Ft a különféle szervezetek és alapítványok támogatására fordítható összeg, e Ft az ügyeleti ellátás támogatása, e Ft szociális feladatok támogatására. Felhalmozási célú kiadásokra e Ft a tervezett előirányzat, a mellékleten felsorolt beruházási, felújítási feladatokra. Felhalmozási kiadásként a folyamatban lévő pályázatokból megvalósuló beruházások önereje tervezhető. A cél, hogy a pályázati lehetőségek maximális kihasználásával van lehetőség fejlesztési célokat megvalósítani, ezt szem előtt tartva törekszik az önkormányzat, hogy a nehezedő gazdasági körülmények ellenére is módunk nyíljon a város fejlesztésére, szépítésére, infrastrukturális ellátottságunk javítására. Az államháztartásról szóló törvény értelmében a működési költségvetésen belül kiemelt előirányzat kerül a dologi kiadásokat. Ezek biztosítják a költségvetési szerv működését A Hivatal elemi költségvetésének összeállítása Az Áht a, valamint az Ámr ában foglalt szabályozásnak eleget téve, a Mezőkeresztes Város Önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott kiemelt előirányzatok összegének ismeretében és a költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályok figyelembevételével el kell készíteni a hivatal elemi költségvetését. A könnyebb kitöltés érdekében a Pénzügyi csoport elemi költségvetés elkészítéséért felelős munkatársai a költségvetési rendelet bevételi és kiadási előirányzatait tartalmazó táblázatainak felhasználásával, Excel munkatáblában készíti elő. Az elkészült elemi költségvetést a szerv vezetőjének és a 249/2. (XII.24.) kormányrendelet 45. -a alapján kijelölt személynek aláírásával el kell látnia, emellett a borítólapon fel kell tüntetni a költségvetés készítőjének (felvilágosítás adására meghatalmazott személynek) a nevét és telefonszámát. 33

34 4.6. A Hivatal beszámolási kötelezettségének teljesítése A Tájékoztatóban foglaltak szerint összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött, feldolgozott, aláírt nyomtatványgarnitúrát a Magyar Államkincstár Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Igazgatósága (továbbiakban: MÁK) felé továbbítani kell. A Hivatal a nyomtatványgarnitúra elküldésével tesz eleget a 249/2. (XII.24.) Kormányrendeletben meghatározott beszámolási kötelezettségének től a MÁK által rendelkezésre bocsátott, interneten keresztül elérhető KGR-K11 rendszerben kell rögzíteni. Az űrlapokon szereplő adatokért és rögzítéséért a Pénzügyi csoport vezetője által kijelölt munkatárs végzi. A rögzített adatok vezetői jóváhagyást követően válnak láthatóvá a MÁK számára. Államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 30/A. a mérlegkészítés időpontja alapján az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács esetén a költségvetési évet követő év február 28-a. A megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat esetén a megszűnés napját követő harmincadik nap. A helyi önkormányzat a saját, és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek jóváhagyott éves költségvetési beszámolóit a fenti határidő lejártát követő tíz napon belül nyújtja be a Magyar Államkincstárnak. 34

35 Összegzés Mezőkeresztes Város Önkormányzatának működése stabilnak tekinthető, mivel eladósodottsági problémákkal nem küzd. Vagyonának nagyobb részét saját forrás teszi ki, ami lehetőséget biztosít a problémamentes működésre. Az új pénzforgalmi szemlélet viszont az önkormányzatok működésében nehézségeket okoz, hiszen az önként vállalt feladatok ellátásának anyagi alapjainak megteremtése egyre nehezebb feladat. Az új beruházások megvalósítása csakis pályázat útján lehetségesek, mivel ekkora vagyonnal nem rendelkezik az önkormányzat. Mindezek ellenére az alapvető működéshez való feltételek adottak és a kötésvetésben tervezettek megvalósulnak. A válság és az előre láthatóan csökkenő bevételek paradigmaváltást tettek szükségessé a Hivatal pénzügyi tervezési folyamatában (módszereiben) és az előirányzatok kialakításában. A tervezés módszerét illetően a hagyományosnak mondható bázis alapú tervezés mellett egyre hangsúlyosabban jelenik meg az ellátandó feladatok (reális pénzügyi szükségleteik meghatározása) szerinti tervezés. Ennek keretében sor került a kötelezően ellátandó és az önként vállalt feladatok áttekintésére, besorolására, továbbá a fejlesztések és felújítások felülvizsgálatára. Az előirányzatok kialakításában meghatározó szerep jutott a költségvetési koncepciónak, az abban foglalt tervezési előírásoknak. A tervezés során az előirányzatok számítási modelljeibe beépítésre kerültek: - a várható makrogazdasági determinációk, - a költségvetési törvényből levezethető kondíciók, valamint - az új, illetve módosított jogszabályokból eredő fontosabb változások. A kialakult előirányzatok számításokkal, levezetésekkel, becslésekkel alátámasztottak, a korábbi tényadatok és a feladatok tükrében összegük igazolható, illetve elfogadható tartományba esik. 35