Heterogén katalízis. Dr. Mika László Tamás
|
|
- Mária Fekete
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Heterogén katalízis Dr Mika László Tamás AZ OLDAT KÉMIA HETEROGENIZÁLÁSA Polimereket alkalmazunk heterogenizálásra Ph P Ph R Ph P Ph H Rh PPh 3 PPh CO 3 Cl Ti Cl szervetlen vagy szerves polimer Hajó az üvegben kémia (zeolitok vagy nanocsövek mint üvegek) Szuprmolekuláris reagensek vagy katalizátorok elválasztása membránokkal Kétfázisú kémia (folyadék-folyadék, vagy szilárd-folyadék) 1
2 Katalízis és alakszelektivitás A Mobil (Exxon Mobil) STDP (= Selective Toluene Disproportionation Process) eljárásban a toluolt 87% p-xilol tartalmazó xiloleleggyé alakítják ZSM5 zeolit katalizátor jelenlétében Relatív diffúziós állandó Relatív diffúziós állandó > 10 4 H 3 C CH 3 H 3 C CH 3 > 10 4 H 3 C H 3 C 1 > 10 4 H 3 C H 3 C 1 wwwbzaorg/zeoliteshtml A p-xilol kifér a molekulaszitán, az egyensúlyok eltolódnak és a reakciók a p-xilol képződésének irányába játszódnak le A HOMOGÉN ÉS A HETEOGÉN KATALÍZIS Homogén Heterogén Előnyök - Enyhébb reakciókürölméynek - Könnyű elválaszthatóság - Magas aktivitás és szelektivitás - Folyamatos rendszer - Jó hőtranszfer Hátrányok - Nehéz a termék/katalizátor - Alacsony elválasztás/újrahasznosítás aktivitás/szelektivitás - Termékszennyezés - Rossz hőtranszfer - Folyamatos rendszerekben nehézkes alkalmazás 2
3 A HOMOGÉN ÉS A HETEOGÉN KATALÍZIS Zeolite catalyst Catalyst powders Homogén katalízis Egyfázis (tipikusan folyadék) Alacsony hőmérséklet Nehéz szeparálhatóság Heterogén katalízis Többfázis (legtöbbször szilárd vagy szilárd gáz) Magas hőmérséklet Tervezési és optimalizálási nehézségek HETEROGÉN KATALÍZIS A katalizátor és a reaktánsok külön fázisban vannak A tipikus katalizátormolekulák szilárd szerves, szervetlen, vagy fémorganikus vegyületek Alacsony a szelektivitás, ami a felületi egyenletlenségekre vezethető vissza Könnyen elválaszhtaók a terméktől/reaktánsoktól (szűrés) Olcsók Általában a nagyvolumenű és alacsonyabb értékű termékek gyártásában alkalmazzák (alacsony értéknövelés) 3
4 AZ ADSZORPCIÓ JELENSÉGE A szilárd testek felületen lévő atomok koordinációs száma kisebb a tömbfázisban található atomoknál, ezért a felületi atomokra befelé irányuló eredő erő hat à felületi szabadenergia jön létre, ami a nagyfelületű anyagokon végbemenő adszorpció hajtóereje fluid fázis határréteg (e) Az adszorpció a fluid-szilárd fázisérintkeztetés azon művelete, melynek során a szilárd anyag felületén fluid fázis komponenseit kötjük meg AZ ADSZORPCIÓ JELENSÉGE ADSZORBENS: Az a szilárd fázist, melynek felületén a komponensek megkötődnek ADSZORPTÍVUM: a megkötendő anyag ADSZORBEÁTUM: megkötött anyag DESZORPCIÓ: adszorpcióval ellentétes irányú művelet adszorptívum adszorpció deszorpció adszorbeátum adszorbens aktív centrum 4
5 Fémfelületek A legtöbb katalitikusan aktív fém laponcentrált köbös kristályszerkezetű, néhány, mint a vas tércentrált köbös Az atomok elrendeződése különbözõ Miller indexű kristálylapokon Hibahelyek fajtái 5
6 (100) MgO felület ábrázolása felületi hibahelyekkel: lépcsők, törések, sarkok, ahol a kis koordinációjú ionok elhelyezkednek AZ ADSZORPCIÓ JELENSÉGE Ha az adszorbeált réteg és a szilárd felület között van der Waals féle (gyenge elektrosztatikus vagy diszperziós) erők hatnak, akkor fizikai adszorpcióról, vagy fiziszorpcióról beszélünk A folyamat reverzibilis hőmérséklet nyomás koncentráció megváltoztatásával szabályozható folyamat Amennyiben a felület atomjai és az adszorbeált molekula atomjai között kémiai kötések jönnek létre, kemiszorpcióról beszélünk A jelenség során csak monomolekuláris borítottság alakulhat ki, hiszen a jelenséghez a felület és a szorptívum közvetlen kölcsönhatása szükséges 6
7 A FIZISZORPCIÓ ÉS A KEMISZORPCIÓ JELLEMZŐI Jellemzők Kemiszorpció Fizikai adszorpció Adszorpciós entalpia (-ΔH adsz ) kj/mol 8-20 kj/mol Aktiválási energia E a általában kicsi nulla Előfordulás hőmérséklete E a - tól függ, de általában kicsi, max hőm ~1000 o C forrásponttól függ, de általában alacsony Adszorbeált rétegek száma legfeljebb egy lehet egynél több is ADSZORPCIÓS EGYENSÚLYOK Az adszorpciós egyensúlyt három mennyiséggel szokásos jellemezni: a hőmérséklettel (T), a nyomással (p) ill koncentrációval (c), és a fajlagosan megkötött adszorbeátum mennyiségével (ν B vagy Γ B ) A három változó (T, p, v) egyet-egyet állandó értéken tartva adódik az adszorpciós izoterma izobár izosztera G [mol/g] T = állandó G [mol/g] p = állandó p [bar] G = állandó p 1 > p 2 p 2 p 1 G 1 G 2 G 1 > G 2 p [Pa] T [ C] T [ C] 7
8 FELÜLETI BORÍTOTTSÁG A felület monomolekuláris borítottságához szükséges adszorptívum mennyisége: ν m A p nyomáson (vagy c koncentráció mellett) megkötött anyag mennyisége: ν A két mennyiség hányadosát felületi borítottságnak nevezzük, jele θ = v v θ = V m V m Másként kifejezve, ha a gáz adott hőmérsékleten és nyomáson 1 g adszorbens által megkötött térfogata normál cm 3 -ben V és a fentiek alapján a teljes borítottsághoz szükséges térfogat V m, akkor arányuk szintén a felületi borítottság Ha a teljes felület monomolekulárisan borított θ = 1, ha üres θ = 0 FELÜLETI BORÍTOTTSÁG ÉS AZ ITOTERMA G [mol/g] v v m E v = v m F v m B C D E F v < v m D A p [Pa] v = 0 v << v m v < v m A B C 8
9 FÉMEK FELÜLETÉN LEJÁTSZÓDÓ KATALÍZIS Szénhidrogén fragmensek Pt felületen 0150nm 0200nm Pt 0277nm Koenster, RJ, Van hove, M A, és Somorjai, G A, CHEMTECH, 1983, 13, 376 NH 3 IZOTERMÁK AKTÍV SZÉNEN 180 V = θ V m C 0 C 30 C 80 C C p [bar] 9
10 FELÜLETI REAKCIÓK A felületi (heterogén) katalízis célja a kémiai reakciók megvalósítása nagy sebességgel és szelektivitással A katalitikus reakció jellemezhető kinetikai paramétereivel: sebességi állandó preexponenciális tényező aktiválási energia reaktáns nyomásfüggés reakció valószínűség A katalitikus reakció létrejöttéhez, a reaktánsoknak el kell jutni a szilárd felület aktív centrumaihoz FELÜLETI REAKCIÓK A B A A* B* B 1 v A* 5 4 B* v 2 v -2 v3 v -3 v -1 1 Az A anyag diffúziója a határrétegen keresztül Folyadékok esetében ezt a réteget Nerst-féle diffúziós határrétegnek nevezzük 2 Diffúzió a makro- ill mikropórusokba 3 Adszorpció 4 Katalitikus reakció 5 Deszorpció 6 Ellentétes irányú diffúzió a makro- ill mikropórusokban 7 Külső diffúzió a határrétegen keresztül a folyadék, vagy gázfázisba v 10
11 KRISTÁLYOS MIKROPÓRUSOS KATALIZÁTOROK Meghatározott kristályszerkezet A pórusok molekulaméret nagyságrendűek Å 1000 s m2/g felület Catalysis through Alakszelektivitás Savasság/bázikusság Más fémek beépítése 10 Å 100 Å Zeolite (silica-aluminate) MCM-41 (mesoporous silica) Silico-titanate AMORF SZILÁRD ANYAGOK Amorphous, high surface area supports Alumina, silica, activated carbon, Up to 100 s of m2/g of surface area Impregnated with catalytic transition metals Pt, Pd, Ni, Fe, Ru, Cu, Ru, Typically pelletized or on monoliths Cheap, high stability, catalyze many types of reactions Most used, least well understood of all classes SEM micrographs of alumina and Pt/alumina 11
12 Csoportosításuk Zeolitok - Természetes (vulkanikus): Klinoptirolit Mordenit (mikrokristályos, szűk pórusú közetek) - Mesterséges: A család, X család, Y család,zsm család Építőkövei: O O Si O O Szerkezetük: - Jól definiált kristályszerkezet - Meghatározott pórusméret Egy zeolitkristály (ZSM-5) molekulamodellje wwwesccamacuk 12
13 A HETEROGÉN KATALÍZSI LÉPTÉKEI Porózus hordozó (catalyst support) reaktánsok Katalizátor ágy szubsztrát termék reactor reakció termékek adszorpció catalyst support deszorpció Aktív centrum A HETEROGÉN KATALÍZSI LÉPTÉKEI 1 m 1 mm 1 µm 1 nm Reactor Pellet Pore Particle Mass transport/diffusion Chemical adsorption and reaction 13
14 HETEROGÉN KATALÍZIST MEGVALÓSÍTÓ REAKTOROK Packed Bed (single or multi-tube) Design goals rapid and intimate contact between catalyst and reactants ease of separation of products from catalyst Fluidized Bed Slurry Reactor Catalyst Recycle Reactor Katalitikus reaktorok 14
15 Heterogén katalizátorok osztályozása reakciók szerint Katalizátorok osztályai Reakciócsoportok 1 Fémek (vezetők) Hidrogénezés (ammóniaszintézis) Dehidrogénezés Hidrogenolízis Oxidáció 2 Fémoxidok és szulfidok (félvezetők) 3 Szigetelő oxidok és savak Oxidáció Redukció Dehidrogénezés Ciklizáció Hidrogénezés Deszulfurizálás Denitrogénezés Hidratálás Dehidratálás Izomerizáció Polimerizáció Alkilezés Krakkolás Példák Fe, Co, Ni Ru, Rh, Pd Ir, Pt Ag, Cu V 2 O 5, CuO NiO, ZnO, CoO Cr 2 O 3, MoO 3 WS 2, MoS 2 Ni 3 S 2, Co 9 S 8 Zeolitok, ioncseréltek SiO 2 -Al 2 O 3 SiO 2 -MgO Al 2 O 3 + (Cl vagy F) Hordozós savak H formájú zeolitok Az átmenetifém-oxidok az oxidációs és dehidrogénezési reakciókat katalizálják A legaktívabbak a több stabil vegyértékkel rendelkezõ oxidok Az alkalikus adalékok a nagyobb, a savas adalékok a kisebb oxidációs fokot stabilizálják Az aktivitás és szelektivitás a katalitikus oxidációkban gyakran ellentétesen változnak A d 0 és d 10 elektronállapotot elérhetõ fémek oxidjai a szelektív oxidáló katalizátorok: V, Mo, W, U, In, Tl, Sn, Pb, As, Sb, Bi, Se, Te Savas oxidok Ti, V, Cr, Zr, Nb, Mo, Hf, Ta, W, Si, P, S, Ge, As, Se, Sn, Sb, Te Bázikus oxidok Li, Na, K, Rb, Cs, Fr, Be, Mg, Ca, Sr, Ba, Ra 15
16 Hidrogénező reakciók csoportosítása a katalizátorok szerint Reakciótípusok Aromások Naftének Katalizátortípusok Fémek Szulfidok Oxidok Pt, Rh Ni, Co WS 2, MoS 2 Ni 3 S 2, Co 9 S 8 Poliaromások Nafténaromások Pd WS 2, MoS 2 Ni 3 S 2, Co 9 S 8 Olefinek Paraffinok Diolefinek Olefinek Pt, Pd, Rh, Ni, Co, Ru, Ir Pd, más fémek inhibítorral Ni, kénnel mérgezve WS 2, MoS 2 Ni 3 S 2 WS 2 + Ni 2 S 3 MoS 2 + Ni 2 S 3 Acetilének Olefinek Pd, Cu+Pd Ni+Cr 2 O 3 +S Telítetlen ketonok, aldehidek Telített ketonok, aldehidek Nitrilek Aminok Telítetlen savak Telített savak Részlegesen telített savak Pd, Ni, Co Rh, Pt, Pd Ni, Co, Fe Ni, Co CuO+Cr 2 O 3 rézkromit Zsírsavészterek zsíralkoholok Ru CuO+Cr 2 O 3 rézkromit Nitrovegyületek Aminok Pt, Pd, Ni MoS 2 + Ni 2 S 3 CuO Fémkatalizátorok relatív aktivitása telítetlen szénhidrogének hidrogénezésében Hidrogénezendő vegyületek Aktivitási sorrend Olefinek Rh>Ru>Pd>Pt>Ir~Ni>Co>Fe Acetilének Pd>Pt>Ni, Rh>Fe, Cu, Co, Ir, Ru>Os Aromások Pt>Rh>Ru>Ni>Pd>Co>Fe Olefin izomerizáció kettős kötés vándorlással Fe~Ni~Rh>Pd>Ru>Os>Pt>Ir~Cu 16
17 MONOMOLEKULÁRIS BOMLÁS A monomolekuláris felületi reakciók általánosan egy erőegyensúlynak megfelelő mechanizmussal írhatók le A termék (T) képződésének sebessége arányos a felület borítottságával (q ), a sebességi állandóval (k S, s index a felületi reakcióra surface utal) Ilyen reakció pl: ammónia bomlása fémfelületen, a foszfin bomlása üveg felületen, vagy a hangyasav bomlása Pd (vagy Pt) katalizátoron Langmuir-Hinshelwood mechanizmus Bimolekuláris reakció esetén mindkét reaktánsnak kötődnie kell a katalizátorhoz Ha a két reagáló molekula versenyez az aktív helyekért a reakció az alábbi általános mechanizmussal írható fel A Langmuir és Hinshelwood által javasolt mechanizmusban, első lépésben mindkét reaktáns a katalizátor felületén, az aktív centrumokon, nemdisszociatív megkötődik Második lépésben végbemegy a reakció a kemiszorbeálódott molekulák között, a sebességi állandót jelöljük ks-sel A felületen adszorbeálódott C termék befejező lépésben deszorbeálódik Természetesen a felsoroltak közül bármelyik meghatározhatja a bruttó sebességet 17
18 Langmuir-Hinshelwood mechanizmus Ha a reakciósebességet ábrázoljuk az A komponens parciális nyomásának függvényében 2 r 10 6 [mol/gs] pa [bar] Az iparilag kiemelkedően fontos katalitikus ammóniaszintézis is a Langmuir-Hinshelwood mechanizmus szerint megy végbe AMMÓNIASZINTÉZIS Fritz Haber Nobel-díj 1918 Ammónia szintézise elemeiből bar C Fe-Al 2 O 3 -K 2 O Karl Bosch Nobel-díj 1931 Nagynyomású kémia Eredeti laborkészülék, ml/óra BASF Ludwigshafen 1913 Napjainkban: üzemszinten t/nap Össztermelés: 130 millió t/év A világ energiaigényének 18 % A műtrágyagyártás a föld lakosságának 1/3-ának ellátásáért felelős G Ertl, Ammonia Heterogeneous in Encyclopedia 36 of Catalysis (Ed IT Horváth) Wiley, NY,
19 Szintelen, szúrós szagú, diamágneses, levegőnél könnyebb gáz Cseppfolyós állapotban kiváló oldószer és hűtőanyag Oxigénnel (vagy levegővel) robbanóelegyet alkot 135% : 825% = NH 3 O 2 és 155% : 28% NH 3 lev (%=v/v%) Fiziológiai hatása: g/m 3 fél óra alatt halált okozhat Veszélyessége mellet előny, hogy jellegzetes szaga már alacsony koncentrációban észlelhető A világ ammóniatermelése kb 50millió tonnára tehető Ebből németországban 2millio tonnát állítanak elő Szürke acélpalackokban 88 bar nyomáson forgalmazzák Alapanyag Nitrogéngáz és hidrogéngáz Reakció 3H 2 + N 2 2NH 3 Δ H=-132 kcal/molnh3 Katalizátor: Fe-Al 2 O 3 -K 2 O Ammóniaszintézis - katalizátor Az ipari méretű kivitelezéshez katalizátorok szükségesek A legáltalánosabban használt katalizátor összetétele Fe-Al 2 O 3 -K 2 O rendszer Ennek fő alkatrésze a vas, a többi mindössze néhány %-ban van jelen A katalizátor igen érzékeny a különböző szennyeződésekre, reverzibilis katalizátormérgek a szén-monoxid és oxigén, irreverzibilis mérgek pl: a kén-hidrogén és a COS, ezért a szintézisgázt alaposan meg kell tisztítani G Ertl Ammonia Synthesis - Heterogeneous Encyclopedia of Catalysis Ed I T Horváth Wiley, New York
20 Katalitikus ammóniaszintézis Bruttó reakció 0,5 N 2 + 1,5 H 2 NH 3 ΔH 298 = -46,22 kj/mol Mechanizmus G Ertl Ammonia Synthesis - Heterogeneous Encyclopedia of Catalysis Ed I T Horváth Wiley, New York 2010 Katalitikus ammóniaszintézis 1 Jelölések: 1: Reaktor 2: Hőcsrélő 3: Kondenzáló tartály nitrogén + hidrogén Recirk lefúvatás 3 2 ammónia Hőhasznosítás A reaktor (vagy konverter) acélból készült csőreaktor A hidrogén különösen magas hőmérsékleten és nagy nyomáson káros a széntartalmú acálokra, mert a szénnel történő reakciója során az acél szerkezete megváltozik és szilárdsága gyengül Ennek elkerülésére rendszerint a konvertert Cr-Ni vagy Cr-Mo tartalmú lágyvasbevonattal látják el, mert ezek ellenállnak a hidrogénnek 20
21 A folymat: - A szintézisgáz nem alakul át teljesen - Az átalakult ammóniát kondenzáltatás után elvezetik, a maradék gázt recirkuláltartják - A rendszerbe csak annyi friss gázelegyet visznek, ami a képződött ammónia pótlására szükséges - A cirkuláló gázelegyből időnként lefúvatnak az esetleges szennyeződések feldúsulásának elkerülésére Leggyakrabban alkalmazott konverter a Haber-Boschféle konverter, melyebn középnyomású eljárással gyártanak ammóniát (az eljárást 1913-ban dolgozták ki) Jelölések: a: hideg gázelegy belépési pontja e: elektromosan fűtött tér b: hőszigetelő réteg f: kilépési pont c: belső csövezetékek g: a friss gázelegy egy részének bevezetési pontja helye d: reaktorcsövek A konverter acélból készült cső alakú reaktor A nagynyomású hidrogén káros hatása miatt Cr-Ni- vagy Cr-Mo-acélból készítik és rendszerint lágyvasbetéttel látják el Ezt a hidrogén nem támadja meg A hőmérséklet káros hatása ellen konstrukciós megoldással védekeznek: - A belépő hideg gázelegyet a reaktor belső fala mentén vezetik végig - A katalizátort tartalmazó csőköteget hőszigetelő köpennyel burkolják - A konverterbe hőcserélőt építenek: a katalizátorból kilépő gázelegy átadja melegét a belépő hideg gázkeveréknek A reaktor valóságos méretei: - Magasság: m - Átmérő: 06-11m 3 Különböző reakciókörülmények összehasonlítása % Ammónia nyomás (atm) C 500 C 600 C 21
22 A szintézist az első időkben 200bar nyomáson és 550 C hőmérsékleten végezték, késöbb emelték a nyomást A kidolgozott eljárások főbb jellemzőit az alábbi táblázat tartalmazza: Üzemi nyomás [bar] Hőmérsékl et [ C] Katalizátor NH 3 v/v%-ban a termékben Vas, komplex Fe-Alcianidokból Aktivált vas Fe-Al 2 O 3 -K 2 O Aktivált vas Aktivált vas 25 A térsebesség hatása: - Adott hőmérsékleten és nyomáson ez határozza meg a konverter ammóniatermelését - Kis térsebesség mellett a gáz ammóniatartalma jobban közelíti az egyensúlyi értéket - Nagy térsebesség mellett nagyobb a konverter időegységre vonatkoztatott NH 3 termelése A térsebesség helyes megválasztása kulcsfontosságú a szintéziskör tervezésénél 5 Felhasználása 90%-át műtrágyagyártásra használják fel, leggyakrabban ammóniumsók, karbamid, mésznitrogén CO konverzió Ni katalizátoron P Sabatier, J Senderers C R Acad Sci 1902, 134, 514 J Klose, M Baerns J Catal 1984, 85,
23 Rabó Gyula Budapest, 1924 kémiai fizika, szervetlen kémia UOP 19 Windmill Road Armonk, NY10504, USA BME Kémiai Technológia Tanszék, Varga József professzor munkatársa 1956 Union Carbide, zeolitok kutatása Az első erősen savas karakterű Y zeolit előállítása Ez mai napig az FCC eljárás katalizátora!!! Naponta millió tonnányi szénhidrogén átalakítása értékesebb üzemanyaggá! KATALITIKUS KRAKKOLÁS (FCC PROCESS) Feladata: vákuum gázolaj/vákuum maradék krakkolása molekulatömeg és forráspont csökkentés Alapanyag: vákuum gázolaj/ vákuum maradék C 2 4 atm Al 2 O 3 - SiO 2 (katalizátor) kontaktidő: 1-2 sec H + Termék: C 3 -C 4 elegy, krakkbenzin Mika L T, Horváth I T Kőolajfinomítás, Kémia (Szerk Náray-Szabó G) Akadémiai Kiadó, Budapest,
24 A FCC FOLYAMATA Kapacitás: 4000 t/nap Katalizátor töltet: 70 t Katalizátor forgatás: 20 t/perc ~ 15 millió tonna krakkbenzin évente VGO Vákuum maradék ciklon tartály riser reaktor használt katalizátor krakkbenzin aktív katalizátor kilépő gáz regeneráló Pátzay Gy; Tungler A, Mika L T Kémiai Technológia, 47 Typotex Kiadó, Budapest, 2011 fluidágy levegő MEKKORA A REAKTOR? A DUNAI FINOMÍTÓ FCC ÜZEME Alkímia ma 2012 január 26 Forrás: MOL, 48 Százhalombatta 24
25 Az etilén Wacker-oxidációja Pd-mal aktivált V 2 O 5 kalalizátorral V 5+ O 2- Pd 2+ OH + RCH=CH 2 V 5+ O 2- OH felület V 5+ O 2- Pd 2+ OH CHR O 2 + H 2 O V 5+ O 2- H 2 C V 4+ O 2- Pd 2+ V 4+ O 2- V 5+ O 2- Pd 2+ OH CHR gyors V 5+ O 2- CH 2 gyors V 5+ O 2- Pd 0 =O + H + CH 3 - CR V 5+ O 2- Envin, AB, Rabo, J, and Kasai, PH, J Catal, 1973, 30,109 Eley-Rideal mechanizmus A heterogén katalitikus reakciók között több olyan esettel is találkozhatunk, amelyben a reaktánsok közül, csak egyik adszorbeálódik a felületen, a másik közvetlenül a gázfázisból érkezve lép reakcióba Ezen reakciók leírására alkalmas az ún Eley-Rideal mechanizmus, amelynek általánosított sémáját 25
26 ETILÉN-OXID GYÁRTÁS Az etilén epoxidációja oxidált ezüst felületen [Van Santen, RA, and Kuipers, HPCE, Adv Catal, 35,265 (1987)]: 6Ag + O 2 6 Ag O 2 (adsz) 6 Ag O 2 (adsz) + 6 H 2 C=CH 2 6 EtO + 6 Ag O (adsz) 6 Ag O (adsz) + H 2 C=CH 2 6Ag + 2CO H 2 O Katalizátorfejlesztés, Eljárás optimalizálás, A mechanizmus jobb megértése EO szelektivitás (%) H H H C C - H + O Ag Ag Ag O O H H C O C H H Év NITRIC ACID PRODUCTION: OSWALD-PROCESS Catalyst: 5-10 w% rhodium in Pt alloy Very sensitive for the different catalyst inhibitors, eg: PH 3, SO 2, C 2 H 2, H 2 S, but the use of synthetic ammonia does not contain these compounds The ratio of air and ammonia: 17 2mol oxygen / 1mol ammonia (large air excess) Catalyst leaching: g Pt/t HNO 3 Resident time and temperature: Maximum curve for each space velocity cm/mp Conversion % cm/mp 017cm/mp 10 cm/mp 500 C 1100 C 26
27 NITRIC ACID PRODUCTION: OSWALD-PROCESS Flowchart: The reator: Heat exchanger Reactor Air Pt-Rh wire (catalyst) Raschig-pack Hot air Filters Mixer Hot Product ~500 C Ammonia Cold air NITRIC ACID PRODUCTION: OSWALD-PROCESS After the combustion of ammonia, the nitrogen monoxide containing gas is cooled and if neccessary compressed As a result, part of the nitrogen monoxide is oxidized to nitrogen dioxide or dinitrogen tetroxide, which is converted to nitric acid by absorption in water The following reaction can be occured 2 NO + O 2 2 NO 2 ΔH = 1127 kj/mol NO + NO 2 D N 2 O 3 ΔH = 40 kj/mol 2 NO 2 D N 2 O 4 ΔH = 5808 kj/mol Exothermic gas phase reactions N 2 O 3 + H 2 O 2 HNO 2 ΔH = 532 kj/mol N 2 O 4 + H 2 O HNO 3 + HNO 2 ΔH = 565 kj/mol 3 HNO 2 HNO 3 + 2NO + H 2 O ΔH = kj/mol gas-liquid contact phase reactions 27
28 SALÉTROMSAVGYÁRTÁS A salétromsav előállítása az Ostwald által mintegy 100 éve kidolgozott ammonoxidáción alapul, a következő reakciók szerint: 4NH 3 + 5O 2 4NO + 6H 2 O ΔH = -904 kj/mol NH 3 4NH 3 + 4O 2 2N 2 O + 6H 2 O ΔH = kj/mol NH 3 4NH 3 + 3O 2 2N 2 + 6H 2 O ΔH = kj/mol NH 3 2 NO N 2 + O 2 ΔH = -90 kj/mol 4 NH NO 5 N H 2 O ΔH = 1808 kj/mol Az oxidáció a katalizátort jelentő platina-ródium (5%) hálón játszódik le, a szelektivitás 93-98% közötti, mellékreakció a N 2 O és a nitrogén képződése A folyamat sebesség meghatározó részlépése az ammónia diffúziója a katalizátor felületéhez a lamináris határrétegen át Mechanizmus: O 2 + 2* 2 O (adsz) O (adsz) + NH 3 NH 2 OH NH 2 OH + O 2 HNO 2 + H 2 O HNO 2 NO + OH 2 OH H 2 O + O FONTOS HETEROGÉN KATALITIKSU ELJÁRÁSOK Automotive three-way catalysis NO x /CO/HC H 2 O/CO 2 /H 2 O Pt/Rh/Pd supported on ceria/alumina Makes exhaust 99% cleaner 2 CO + O 2 2 CO 2 28
29 AUTOMOTIVE EMISSIONS CONTROL SYSTEM Three-way Catalyst CO à CO 2 HC à CO 2 + H 2 O NO x à N 2 Monolith reactor Most widely deployed heterogeneous catalyst in the world you probably own one! Pt, Rh, Pd Alumina, ceria, lanthana, THE CATALYS IS ABSORBED ON SUPPORT MATERIALS 29
30 Tipikus kipuffogó katalitikus konverter felépítése KATALITIKUS KÉNMENTESÍTÉS (HDS PROCESS) REAKCIÓI Kénmentesítés (HDS) Merkaptánok: R 1 -SH + H 2 R 1 H + H 2 S Szulfidok és diszulfidok: R 1 -S-R H 2 R 1 H + R 2 H + H 2 S R 1 -S-S-R H 2 R 1 H + R 2 H + 2 H 2 S (30 C) Nitrogénmentesítés (HDN) Aminok: R 1 -NH 2 + H 2 R 1 H + NH 3 Nitrilek: R 1 -CN + 3H 2 R 1 -CH 3 + NH 3 Hidrogénezés Tiofének (80 C) Benztiofének és dibenzo tiofének (4,6-dimetil-dibenzo-tiofén): (300 C) Oxigénmentesítés Mika L T, Horváth I T Kőolajfinomítás, Kémia (Szerk 60 Náray-Szabó G) Akadémiai Kiadó, Budapest,
31 KATALITIKUS KÉNMENTESÍTÉS FOLYAMATA Kénhidrogén Friss hidrogén Aminos mosó Fűtőgáz Kénes benzin R1 Alapanyag Hőmérséklet: C Nyomás: atm Kénmentes termék Katalizátor: Aktív fázis: MoO 3, CoO, NiO Hordozó: SiO, Al 2 O 3 Pátzay Gy; Tungler A, Mika L T Kémiai Technológia, 61 Typotex Kiadó, Budapest,
ZÖLD KÉMIA Heterogén katalízis
ZÖLD KÉMIA Heterogén katalízis Mika László Tamás Kémiai Intézet, ELTE, Budapest ZÖLD KÉMIA A kémiai termékek tervezését, termelését és felhasználását irányító 12 alapelv egységes alkalmazása, melyek eredményeként
Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017
Katalízis Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Fontosabb időpontok: sósav oxidáció, Deacon process 1860 kéndioxid oxidáció 1875 ammónia oxidáció 1902 ammónia szintézis 1905-1912 metanol szintézis 1923
Kémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye
Kémiai egyensúlyok CH 3 COOH + C 2 H 5 OH CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH 3 COOC 2 H 5 ]. [H 2 O] Egyensúlyban: v 1 = v 2 azaz k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] = k
1. feladat Összesen: 26 pont. 2. feladat Összesen: 20 pont
É 2048-06/1/ 1. feladat Összesen: 26 pont ) z alábbi táblázatban fontos vegyipari termékeket talál. dja meg a táblázat kitöltésével a helyes információkat! termék lapanyagok Előállítás megnevezése Felhasználás
Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.
1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
Kémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Milyen képlet adódik a következő atomok kapcsolódásából? Fe - Fe H - O P - H O - O Na O Al - O Ca - S Cl - Cl C - O Ne N - N C - H Li - Br Pb - Pb N
Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:
Badari Andrea Cecília
Nagy nitrogéntartalmú bio-olajokra jellemző modellvegyületek katalitikus hidrodenitrogénezése Badari Andrea Cecília MTA Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Környezetkémiai
Katalízis. A homogén és heterogén katalízis jellemzıinek összehasonlítása
Heterogén katalízis Katalízis Egy katalitikus reakció általában több lépésben megy végbe. A katalizátor az első lépések egyikében reaktánsként, az utolsó lépések valamelyikében pedig termékként szerepel.
Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.
4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1626/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest, Mozaik
NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:
A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola
FOLYAMATOK SZILÁRD FELÜLETEKEN
FOLYAMATOK SZILÁRD FELÜLETEKEN H E T E R O G É N R E A K C I Ó K HETEROGÉN REAKCIÓK (Eddig a g és a l fázisú homogén reakcióktól volt szó.) A heterogén reakciók két fázis határán játszódnak le. A változás
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok április 3. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1795/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az AIRMON Levegőszennyezés Monitoring Kft. (1112 Budapest, Repülőtéri út 6. 27. ép.) akkreditált területe: I. Az akkreditált
Az égés és a füstgáztisztítás kémiája
Az égés és a füstgáztisztítás kémiája Miért égetünk? Kémiai energia Hőenergia Mechanikai energia Kémiai energia Hőenergia Mechanikai energia Elektromos energia Kémiai energia Felesleges dolgoktól megszabadulás
Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök
ETÁN ÉS PROPÁN ÁTALAKÍTÁSA HORDOZÓS PLATINAFÉM- ÉS RÉNIUM- KATALIZÁTOROKON
ETÁN ÉS PROPÁN ÁTALAKÍTÁSA HORDOZÓS PLATINAFÉM- ÉS RÉNIUM- KATALIZÁTOROKON Ph.D. értekezés Tolmacsov Péter Témavezető: Dr. Solymosi Frigyes az MTA rendes tagja Szegedi Tudományegyetem Szilárdtest- és Radiokémiai
18_heterogen_kinetika.pptx FOLYAMATOK SZILÁRD FELÜLETEKEN HETEROGÉN REAKCIÓK ÁTTEKINTÉS: FELÜLETI JELENSÉGEK ALKALMAZÁSI PÉLDÁK
HETEROGÉN RECIÓ FOLYMTO SZILÁRD FELÜLETEEN HETEROGÉN RE C I Ó (Eddig a g és a l fázisú homogén reakcióktól volt szó.) heterogén reakciók két fázis határán játszódnak le. változás lehet fizikai vagy kémiai,
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1795/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: AIRMON Levegőszennyezés Monitoring Kft. (1112 Budapest, Repülőtéri út 6. 27.
SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. REAKCIÓK FÉMEKKEL fém
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
KŐOLAJFELDOLGOZÁSI TECHNOLÓGIÁK
KŐOLAJFELDOLGOZÁSI TECHNOLÓGIÁK Mi a kőolaj? Nyersolajnak nevezzük azokat a szerves anyagokat, amelyek folyékony halmazállapotúak az őket tartalmazó réteg körülményei között. A kőolaj összetétele: szénhidrogének
A kémiatanári zárószigorlat tételsora
1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége
Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Reakciókinetika 9-1 A reakciók sebessége 9-2 A reakciósebesség mérése 9-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 9-4 Nulladrendű reakció 9-5 Elsőrendű reakció 9-6 Másodrendű reakció 9-7 A reakciókinetika
Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok
Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók
Kolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek 1 Határfelületi rétegek 2 Pavel Jungwirth, Nature, 2011, 474, 168 169. / határfelületi jelenségek
Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
KI TUD TÖBBET A KŐOLAJ-FELDOLGOZÁSRÓL? 2. FORDULÓ TESZT CSAPATNÉV
KI TUD TÖBBET A KŐOLAJ-FELDOLGOZÁSRÓL? 2. FORDULÓ TESZT CSAPATNÉV 1. A kőolaj egyszerű lepárlásához képest az alábbiak közül mely termék mennyisége csökken a finomítás során? (c és d választ is elfogadtuk
Heterogén katalízis Alapelvek
Heterogén katalízis Alapelvek Tungler Antal, emeritus professzor MTA Energiatudományi Kutatóközpont BME KKFT A katalízis jelentősége A katalizátor világpiac volumene kb. 14,5x 10 9 $/év A katalizátorköltség
Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
Az anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52
13 Elektrokémia 13-1 Elektródpotenciálok mérése 13-2 Standard elektródpotenciálok 13-3 E cella, ΔG és K eq 13-4 E cella koncentráció függése 13-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 13-6 Korrózió:
I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK
I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk
SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok
6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó
T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
Ni 2+ Reakciósebesség mol. A mérés sorszáma
1. feladat Összesen 10 pont Egy kén-dioxidot és kén-trioxidot tartalmazó gázelegyben a kén és oxigén tömegaránya 1,0:1,4. A) Számítsa ki a gázelegy térfogatszázalékos összetételét! B) Számítsa ki 1,0 mol
Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Spontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
Kémiai reakciók. Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Kémiai reakció feltételei: részecskék ütközése nagyobb koncentrációban gyakoribb: a részecskék megfelelı térhelyzetben legyenek Aktivált komplexum: részecskék ütközés utáni nagyon rövid ideig tartó összekapcsolódása
Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz
Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges
REAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS
REAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET PETROLKÉMIAI KIHELYEZETT (TVK) INTÉZETI TANSZÉK Miskolc,
A sz. OTKA pályázat (In situ és operando vizsgálatok az NO x szelektív katalitikus átalakításában) zárójelentése.
A 69052 sz. OTKA pályázat (In situ és operando vizsgálatok az NO x szelektív katalitikus átalakításában) zárójelentése. A kutatások elsődleges célja a metánnal végzett szelektív katalitikus NO redukció
Szénhidrogének III: Alkinok. 3. előadás
Szénhidrogének III: Alkinok 3. előadás Általános jellemzők Általános képlet C n H 2n 2 Kevesebb C H kötés van bennük, mint a megfelelő tagszámú alkánokban : telítetlen vegyületek Legalább egy C C kötést
Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
Név:............................ Helység / iskola:............................ Beküldési határidő: Kémia tanár neve:........................... 2013.feb.18. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály,
Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
Ciklusok bűvöletében Katalizátorok a szintetikus kémia szolgálatában
Ciklusok bűvöletében Katalizátorok a szintetikus kémia szolgálatában Novák Zoltán Eötvös oránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet Szerves Kémiai Tanszék Alkímiai Ma, 2011. Március 17. Ciklusok - Katalízis
Kolloidkémia 4. előadás Határfelületi jelenségek I. Gázok és gőzök adszorpciója szilárd felületeken Adszorbensek Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 4. előadás Határfelületi jelenségek I. ázok és gőzök adszorpciója szilárd felületeken Adszorbensek 1 Határfelületi rétegek 2 Pavel Jungwirth, Nature, 2011, 474, 168 169. A határfelületi réteg
XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint)
XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E D D A A D B D B 1 D D D C C D C D A D 2 C B D B D D B D C A A XXIII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Az etanol és az
Spontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam
Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2013. február 20. 8. évfolyam A feladatlap megoldásához kizárólag periódusos rendszert és elektronikus adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológép
KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ
KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSOR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D
Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Kinetika 15-1 A reakciók sebessége 15-2 Reakciósebesség mérése 15-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 15-4 Nulladrendű reakció 15-5 Elsőrendű reakció 15-6 Másodrendű reakció 15-7 A reakció kinetika
Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35
Periódusosság 3-1 Az elemek csoportosítása: a periódusos táblázat 3-2 Fémek, nemfémek és ionjaik 3-3 Az atomok és ionok mérete 3-4 Ionizációs energia 3-5 Elektron affinitás 3-6 Mágneses 3-7 Az elemek periodikus
5. Laboratóriumi gyakorlat
5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:
Általános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria
7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria A kémiai egyenletírás szabályai (ajánlott irodalom: Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából, Példatár) 1.tömegmegmaradás, elemek átalakíthatatlansága az egyenlet
Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion
Altalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008
Folyadékok és szilárd anayagok 3-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 3-2 Folyadékok gőztenziója 3-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 3-4 Fázisdiagram 3-5 Van der Waals kölcsönhatások 3-6
a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.
MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas
KÉMIA GRAMMOKBAN ÉS MILLIÓ TONNÁKBAN
KÉMIA GRAMMOKBAN ÉS MILLIÓ TONNÁKBAN Mika László Tamás Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet laszlotmika@hotmailcom Alkímia ma előadássorozat 2012 január 26 Alkímia ma 2012 január 26 1 MI JUT ESZEDBE
A szintézisgáz. Alternatív elnevezések a CO:H 2 gázelegyre: Eredet szerint:
C 1 - KÉMIA 2008. 1 A szintézisgáz Szintézisgáz: Általánosan elterjed fogalom olyan gázkeverékek elnevezésére, amelyek egy jellemző szintézis összes, vagy néhány reakciókomponensét tartalmazzák. Ilyen
1. ábra. Jellegzetes heteropolisav-szerkezetek, a Keggin-, illetve Dawson-anion
A szerves kémiai reakciók igen nagy hányadában egyes statisztikai adatok szerint kb. 80%-ában valamilyen katalizátorra van szükség a megfelelő konverzió eléréséhez. Eltekintve a katalitikus redukciótól,
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2016 nyilvántartási számú (1) akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1523/2016 nyilvántartási számú (1) akkreditált státuszhoz Az ECO DEFEND Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. (1113 Budapest, Györök utca 19.) akkreditált területe
Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35
Periódusosság 11-1 Az elemek csoportosítása: a periódusos táblázat 11-2 Fémek, nemfémek és ionjaik 11-3 Az atomok és ionok mérete 11-4 Ionizációs energia 11-5 Elektron affinitás 11-6 Mágneses 11-7 Az elemek
1.ábra A kadmium felhasználási területei
Kadmium hatása a környezetre és az egészségre Vermesan Horatiu, Vermesan George, Grünwald Ern, Mszaki Egyetem, Kolozsvár Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár (Korróziós Figyel, 2006.46) Bevezetés A fémionok
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
A GAMMA-VALEROLAKTON ELŐÁLLÍTÁSA
A GAMMA-VALEROLAKTON ELŐÁLLÍTÁSA A LEVULINSAV KATALITIKUS HIDROGÉNEZÉSÉVEL Strádi Andrea ELTE TTK Környezettudomány MSc II. Témavezető: Mika László Tamás ELTE TTK Kémiai Intézet ELTE TTK, Környezettudományi
Energia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Energiamegmaradás törvénye: Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul. A világegyetem energiája állandó. Energia
Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1626/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest,
A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek
Fémek törékeny/képlékeny nemesémek magas/alacsony o.p. Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek ρ < 5 g cm 3 könnyűémek 5 g cm3 < ρ nehézémek 2 Fémek tulajdonságai
ÚJ HORDOZÓKRA ALAPULÓ HIDROGÉNEZŐ MODELLKATALIZÁTOROK VIZSGÁLATA. Rémiás Róbert
Ph.D. értekezés Tézisek ÚJ HORDOZÓKRA ALAPULÓ HIDROGÉNEZŐ MODELLKATALIZÁTOROK VIZSGÁLATA Rémiás Róbert Témavezetők: Dr. Kónya Zoltán Dr. Kukovecz Ákos Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai
1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9
1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;
Általános kémia vizsgakérdések
Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.
3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele
1) PB-gázelegy levegőre 1 vonatkoztatott sűrűsége: 1,77. Hányszoros térfogatú levegőben égessük, ha 1.1. sztöchiometrikus mennyiségben adjuk a levegőt? 1.2. 100 % levegőfelesleget alkalmazunk? Mekkora
szerotonin idegi mûködésben szerpet játszó vegyület
3 2 2 3 2 3 2 3 2 2 3 3 1 amin 1 amin 2 amin 3 amin 2 3 3 2 3 1-aminobután butánamin n-butilamin 2-amino-2-metil-propán 2-metil-2-propánamin tercier-butilamin 1-metilamino-propán -metil-propánamin metil-propilamin
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004.
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása
Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C