1. ábra. Jellegzetes heteropolisav-szerkezetek, a Keggin-, illetve Dawson-anion
|
|
- Alíz Tamásné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A szerves kémiai reakciók igen nagy hányadában egyes statisztikai adatok szerint kb. 80%-ában valamilyen katalizátorra van szükség a megfelelő konverzió eléréséhez. Eltekintve a katalitikus redukciótól, illetve oxidációtól, ezek a katalizátorok az esetek többségében savas (pl. ásványi savak, Lewis savak), illetve bázikus karakterűek. A hagyományos savak, illetve bázisok nagy hátránya, hogy nehezen távolíthatók el a reakcióelegyből, legtöbbször vizes extrakcióra van szükség (gyakran vizes vagy vegyszeres bontás után), ami növeli a műveleti időt, energiaigényes, és nagy mennyiségű savas vagy lúgos szennyvizet eredményez, ami a nem tökéletes elválasztás miatt szerves anyagokat is tartalmazhat. További problémát jelent az is, hogy ezek a savak és bázisok általában erősen korrozívak, és az egészségre és a környezetre egyaránt veszélyesek. Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb kutatási iránya a preparatív szerves kémiában olyan új katalizátorok keresése, amelyek egyszerűbben kezelhetők, szelektívebbek, kevésbé ártalmasak az egészségre és a környezetre, mint a hagyományos sav-bázis katalizátorok. E kutatómunka keretében fedeztek fel, illetve fejlesztettek ki számos olyan természetes eredetű, vagy mesterséges, savas vagy bázikus karakterű szilárd anyagot, amely gyakorlati célra is alkalmas katalitikus hatást mutat különböző szerves kémiai reakciókban. Ezeket az anyagokat szilárd savaknak, illetve szilárd bázisoknak nevezik. Az elnevezés a savak esetében kézenfekvő, hiszen a leggyakrabban alkalmazott ásványi savak folyékony halmazállapotúak. A bázisok esetében az elnevezés nem ilyen egyértelmű, hiszen számos, a szerves kémiai reakciókban használt bázis szilárd halmazállapotú, de az analógia alapján a szilárd bázis elnevezés végül is polgárjogot nyert. Az elmúlt 50 évben több, mint 300 szilárd savat és bázist fedeztek fel, illetve fejlesztettek ki. A szerkezetvizsgálati módszerek fejlődése, valamint az egyre kifinomultabbá váló technikák segítettek abban, hogy ezeknek az anyagoknak a felületi tulajdonságait, illetve szerkezetét minél pontosabban meghatározzák. A szilárd bázisok kutatásának története rövidebb múltra tekinthet vissza, ennek oka elsősorban az, hogy a levegő széndioxid- és víztartalma kedvezőtlenül befolyásolja ezen anyagok bázicitását. A terület fontosságát jól jellemzi a következő néhány szám: az ISI Web of Knowledge adatbázisa a solid acid kulcsszóra több, mint , a solid base kulcsszóra több, mint hivatkozást ad meg. Ebben benne vannak az analitikai, illetve fizikai kémiai témájú munkák is. Ezek a számok csak azokat a publikációkat tartalmazzák, ahol a szerzők egyértelműen leírták, hogy a közölt eredmények a szilárd savakra, illetve bázisokra vonatkoznak. Nagyon sok olyan közlemény ismeretes viszont, amelyben a szilárd sav-bázis csak mint katalizátorhordozó szerepel, ezek pontos számáról és tartalmáról nincsenek összefoglaló adatok. A szilárd savakat szerkezetük alapján a következő főbb csoportokba oszthatjuk: Ioncserélő gyanták A legrégebben használt szilárd sav típus, leggyakrabban szulfonsav funkciós csoportot tartalmazó gyantákat alkalmaznak. Számos típusuk kapható kereskedelmi forgalomban. Jellemző reakció pl. a metil-terc-butiléter előállítása többszáz e t /év méretben metanolból és izobutilénből. Sziloxánok Ritkábban használt vegyületek, feltehetően a hozzáférhetőségük és az áruk miatt. Példa mindkettőre O HO + biszfenol A 1
2 Oxidok, komplex oxidok Összetett csoport, amibe beletartozik néhány egyszerű fém-oxid, valamint olyan összetett vegyületek is, mint például a bór-trioxid és az alumínium-fluorid reakciójában keletkező Al 4 B 2 O 9, vagy a Mo 2 P 4 O 15. Felhasználásuknak korlátot szabhat a fém (nehézfém) ártalmassága, illetve ára. Foszfátok Viszonylag gyakran alkalmazott anyagok ipari eljárásokban. Nagy mennyiségű foszfát használatakor azonban ügyelni kell arra, hogy miután vízben viszonylag jól oldódnak, így a szennyvizen keresztül a természetes vizekbe jutva növelik az eutrofizáció veszélyét. Heteropolisavak A foszfor-molibdénsavat elterjedten használják VRK-k kiértékeléséhez. Az utóbbi időben azonban felfedezték a vegyületcsalád alkalmazhatóságát szilárd sav katalizátorként is. Gyakran hordozón, például természetes vagy mesterséges zeolit hordozón alkalmazzák (pl. H 3 PW 12 O 40 MCM-41 hordozón). A leggyakoribb fém a wolfram és a molibdén, a nemfémes komponens pedig a szilícium és a foszfor. Az ipari méretű felhasználásnak gátat szabhat a nehézfémtartalom. Egy reakció a sok közül: + O HO 1. ábra. Jellegzetes heteropolisav-szerkezetek, a Keggin-, illetve Dawson-anion Agyagásványok Az agyagásványok felületi tulajdonságaikat tekintve negatív töltésű aluminoszilikát lapokból felépülő anyagok. Belső polielektrolitot tartalmaznak, amely delokalizált negatív töltéssel rendelkezik egy elektromos kettősrétegben, aminek fontos szerepe van a kémiai reakciók lejátszódásában és a folyadéktranszportban. Az agyagásványokra nagy felületi savasság, illetve Brönsted savasság jellemző, mely a terminális csoportokból vagy oxigénhidakból ered. Nagy savasságuk annak tulajdonítható, hogy a csereértékű kationok polarizálják a koordinált vízmolekulákat és indukálják a disszociációjukat. Nagy fajlagos felülettel rendelkeznek, amely m 2 /g (kaolin) közé esik, de elérheti a 200 m 2 /g (montmorillonit) értéket is. Az alumíniumot alkalmas módon más kationra, pl. magnéziumra lehet cserélni. A vegyértékkülönbség miatt negatív töltésű aluminoszilikát lap keletkezik, melyet kationnal lehet semlegesíteni. Ezt a lemezes szerkezetű anyagot hidratálni lehet, ekkor a lemezek eltávolodnak egymástól, de termikusan ez a szerkezet összeomlik. Ha megfelelő szerkezetekkel (szerves, de főleg szervetlen) kitámasztjuk ezeket a lemezeket, pilléres réteges szerkezetű anyagokat kapunk, melyek szintén rendelkezhetnek katalitikus aktivitással. 3. ábra Ipari példa: ciklohexán aromatizálása benzollá Cr-adalékolt pilléres agyaggal. Zeolitok Az ipari heterogén katalitikus eljárások közel felét zeolitok által katalizált reakciók adják. A zeolitok aluminoszilikátok, szerkezetüket háromdimenziós kristályelemek, AlO 4 és SiO 4 tetraéderek alkotják. Ezekből alakul ki a jellegzetes lyukacsos kristályszerkezet, melyek belsejét fajtától függően 0,3-0,8 nanométer átmérőjű csatornák járják át. Ma már több, mint 50 különböző zeolitszerkezet ismert. A csatornákban helyezkednek el a töltéskompenzáló 2
3 egy-, vagy kétértékű alkálifém- vagy alkáliföldfém-kationok, valamint a víz. A vízmolekulák egy része a kationokhoz koordinálódik hidrátburkot képezve, a többi szabad folyadékként van jelen. Hevítés hatására a víz reverzibilisen eltávolítható a kristályrács sérülése nélkül. A kristályrács hőstabilitása, valamint ásványi savakkal szembeni ellenállása elsősorban a Si/Al aránytól függ. Mindkét paraméter javul a Si/Al arány növekedtével. A kationok a pórusszerkezetben szabadon elmozdulhatnak, ezért viszonylag könnyen eltávolíthatók, illetve más kationokra cserélhetők. Ha a zeolitok kationjait hidrogénionra cseréljük, a felület erős ásványi savként, Brönsted-savként fog viselkedni. Erős dehidratálás hatására a protonok víz formájában fognak távozni oxigénionokat kiszakítva a kristályból. Így hiányosan koordinált Al-ionok maradnak a felületen, amelyek szintén savként, Lewis-savként fognak viselkedni. Ezen tulajdonsága teszi alkalmassá a zeolitokat a katalizátor szerepére. A zeolitok pórusméretük alapján három csoportba sorolhatók: kis pórusméretű (mikropórusos) anyagok 0,30-0,45 nm pórusméret (3-4,5 Å) pl. A-zeolit közepes pórusméretű (mezopórusos) anyagok 0,45-0,60 nm pórusméret pl. ZSM-5 nagy pórusméretű (makropórusos) anyagok 0,60-0,80 nm pórusméret pl. X-zeolit, Y-zeolit. A három csoportot általában az ún. oxygen packing modellel szokták ábrázolni. A mikropórusos zeolitok pórusmérete 8 oxigénatomból álló gyűrű méretének felel meg. Mezopórusos zeolitoknál ez a gyűrű 10, makropórusosoknál pedig 12 oxigénatomból áll. 4. ábra: Zeolitok pórusméretének ábrázolása az oxygen packing modellel 5. ábra. Néhány típus Nemcsak természetes, hanem mesterséges zeolitokat is használnak, amelyeket a földkéregben lezajló hidrotermális körülményekhez hasonló körülmények között állítanak elő. Nátrium-aluminát, nátrium-szilikát, és nátrium-hidroxid oldatot használnak erre a célra. Aluminát (nátrium-aluminát) és szilikát (nátrium-szilikát) vizes alkáli (Na) oldatban történő keverésével gélt állítanak elő. A zeolit kristályosításához a gélt ºC-ra hevítik. A zeolit ilyenkor nátrium formában van, a nátriumiont ezután protonra cserélik. De mivel a savas támadás gyakran a szerkezet szétesését okozza, ezt megelőzendő először ammóniumformát alakítanak ki, ezt alakítják a savas formává. Impregnálást vagy ioncserét alkalmaznak, ha egy hidrogénező fémet (pl. platina) akarnak a rácsba vinni. A reaktánsok és a szintézis paraméterek (hőmérséklet, idő és ph) meghatározzák az egyéni zeolit formát. A sablonion különösen fontos. Gyakran egy szerves kationt (sablonion) vesznek körül aluminoszilikát ráccsal. A kialakuló szerkezet függ a Si-Al aránytól. 6. ábra. A hengeres MCM-41, az elágazó szerkezetű MCM-48, és a réteges MCM-50. A zeolit katalizátorokban igen kívánatos az aktív savas helyek nagy sűrűsége, magas hőmérsékleti és hidrotermális stabilitásuk, és nagy regioszelektivitásuk. Az egyedülálló pórusos tulajdonságaiknak köszönhető, hogy a világon évente néhány millió tonna zeolitot használnak fel. Nagy mennyiségben használják a petrolkémiában krakkolásra, ioncserére (vízlágyítás és -tisztítás), gáz és oldószer elválasztásra, gázok eltávolítására (molekulaszita). Használják ezeket az anyagokat a mezőgazdaságban, az állattenyésztésben és az építőiparban is. 3
4 A csatornás szerkezet kedvező az alakszelektív katalízis szempontjából, például monoszubsztituált aromás vegyületek szubsztituciós reakciója esetén a para-szelektivitás megnő, mert a reagens csak a csatorna nyílása felől fér a csatornában levő szubsztráthoz. 7. ábra. A toluol elhelyezkedése a zeolit üregében Katalitikus célokra főként a mezo- és makropórusos zeolitokat használják. A mikropórusos anyagok pórusaiba a nagyobb szerves molekulák nem férnek be, így a reakció a felületen játszódik le, ehhez viszont az kell, hogy a savas centrumok elsősorban a felületen helyezkedjenek el. Az agyagásványokat már az 1930-as években használták szilárd sav katalizátorként. A katalitikus hatást úgy fedezték fel, hogy az agyagásványokat katalizátorhordozóként használták a petrolkémiában szilárd-folyadék heterogén katalitikus folyamatokban. Később a hordozót szintetikus szilícium-alumínium-vegyületekre, majd a stabilabb X és Y zeolitokra cserélték, ez utóbbiaknál szintén megfigyeltek savas katalitikus hatást. Nem csoda tehát, hogy a legtöbb ipari alkalmazás valamilyen petrolkémiai folyamathoz köthető. Az alkalmazások köre azonban egyre szélesebb, folyamatosan jelennek meg a közlemények, illetve szabadalmak új anyagokról és eljárásokról. Meg kell azonban jegyezni, hogy a közölt eljárások egy részében a katalizátor szerkezetét iparjogvédelmi okokból nem adják meg pontosan. Fontos terület a Friedel-Crafts alkilezés, illetve acilezés. Nagyon sok példát írtak már le, a két fő előny az aluminiumklorid kiváltása, illetve a szelektivitás. Utóbbira jellemző példa a 2,5-dialkil-naftalinok szintézise, amelyek a dinamikusan fejlődő folyadékkristályos kijelzők egyik fontos alapanyaga. A publikált zeolit katalizátorok erre a célra: Y, mordenit, ZSM-5. Fontos a kumolgyártás példája is, a kumol a nagyipari fenolszintézis kiindulási anyaga. Számos példát ismerünk a benzol + propilén kumol reakcióra Y-zeolit, mordenit, β-zeolit jelenlétében. Újabb példa a benzol + benzilklorid reakció, amelyet cinkkel módosított K10 (clayzic) jelenlétében már szobahőmérsékleten igen jó konverzióval meg lehet valósítani, és 100% szelektivitással keletkezik a difenilmetán. Az ismert Beckmann-átrendeződés is klasszikus példa a heterogén katalízis ipari méretű megvalósítására. A kaprolaktám fontos műanyagipari nyersanyag. A hagyományos homogén savkatalizált megvalósítás mellett számos heterogén katalitikus eljárás is megy ipari méretben is, pl. H-ZSM-5, vagy SAPO-5 mesterséges zeolit jelenlétében. Ráadásul még a kiindulási oxim előállítás is megvalósítható pl. ioncserélő gyanta jelenlétében ciklohexanon, ammónia és hidrogén-peroxid jelenlétében. Aromatizálási reakcióra példa a ciklohexán benzol átalakítás, amelyet krómtartalmú pilléres agyag jelenlétében hajtottak végre 550 C-on. Ennek előnye a hagyományos krómtrioxid/alumíniumoxid katalizátorral szemben az aktivitás növekedése és megőrzése, a hagyományossal a konverzió kezdetben kb. 60%, két óra után viszont már csak 30. A heterogén először 100%-ot tud, és ez még két óra után is 90 marad. Az aromás szubsztitúciók köre nem korlátozódik a FC reakciókra. A toluol mononitrálását például jó p-szelektivitással (79%) lehet megvalósítani β-zeolit és acetil-nitrát reagensekkel (szobahőm, 30 perc). A katalizátor újrafelhasználható, hátrány, hogy sok kell belőle, és az acetil-nitrát. A klórozás elemi klórral szintén jól megy, 79% para keletkezik L-zeolittal. Sokféle heterogén katalizátort használnak különböző alkoholok dehidratálására, illetve olefinek oxidációjára epoxidokká, vagy alkoholokká. A különböző katalizátorok más-más szelektivitással képeznek étert, illetve olefint a dehidratálás során (ennek jelentősége pl. a metil-terc-butil-éter előállítása során nagy), illetve epoxidot vagy alkoholt a második csoport 4
5 esetén. Ipari szempontból kiemelkedő a Bayer-Villiger oxidáció, amikor ketonból peroxiddal észtert állítanak elő. Példa: ciklohexanon kaprolaktonná történő oxidációja, amelyet dealuminált béta-zeolit jelenlétében valósítottak meg. Másik példa: a 8. ábrán látható biciklus oxidációja ónnal módosított MCM-41 jelenlétében. A két termék aránya az MCM-41 óntartalmától függ. A szilárd bázisok szintén több csoportba oszthatók: Egyszerű oxidok Jellemző képviselőjük a magnézium-oxid, amelyet újabban nanorészecskék formájában is alkalmaznak. Viszonylag gyenge bázis. Módosított oxidok Valamilyen fémoxidot, legtöbbször alumínium-oxidot kezelnek egy erősebb bázissal, pl. kálium-fluoriddal. Ez a kezelés egy erős bázist eredményez, amelynek a szerkezetéről az irodalomban különböző leírások találhatók. Az egyik szerint az alumínium-oxid és a káliumfluorid reakciójában K és K 3 AlF 6 keletkezik a köv. egyenlet szerint: 12KF + Al 2 O 3 + 3H 2 O 2K 3 AlF 6 + 6K ezek felelnek az erős bázicitásért. Az elmélet cáfolata, hogy a K-énál nagyobb báziserősséget mértek. A másik elmélet szerint alumínium-oxid jelenlétében a fluoridion igen erős bázisként viselkedik, megtörik a kristályrács. A harmadik az un. kooperatív bázicitás (9. ábra). Az ipari szintézisek szempontjából e típus hátránya az, hogy a kezeléshez használt anyagok (pl. a fluoridok) erősen mérgezők, illetve korrozívak. Vegyes oxidok Két fém oxidja, például Mg és La. Megfelelő termikus előkezelés ( C) után erős Lewis-bázisok. Réteges kettős hidroxidok Ha egy két- és egy háromértékű fém által alkotott vegyes oxidban a két fémion ionátmérője megfelelő méretű, a brucit rácsához hasonló lemezes kristályszerkezet alakulhat ki. Miután a két fém nem azonos vegyértékű, töltéskompenzáló anionokra van szükség, amelyek a brucitrács alkotta síkok között helyezkednek el kristályvíz-molekulák társaságában. A bázis erőssége az anion függvénye. A magnéziumot és alumíniumot 2:1 arányban tartalmazó természetes ásvány, a hidrotalcit után ezeket az anyagokat szokták hidrotalcitoknak, vagy hidrotalcit-szerű anyagoknak is nevezni. Az ásvány a földi atmoszféra miatt főként karbonát, ez gyenge bázis. Ha a karbonáttartalmú anyagot erős hőkezelésnek ( C) tesszük ki, a kristályvíz, széndioxid, majd a hidroxidok bontásából származó szerkezeti víz is eltávozik, ezáltal egy vegyes oxidot kapunk, amely elveszíti lemezes szerkezetét. Az így nyert úgynevezett kalcinált hidrotalcit erős Lewis-bázis. Ha ezt az anyagot tiszta (elsősorban karbonátmentes) vízzel kezeljük (rehidrálás), hidroxidionokat vesz fel, a lemezes szerkezet újra kiépül, és egy erős Brønsted-bázist kapunk. E szerkezet visszaállás miatt szokták a hidrotalcitokat emlékező anyagoknak is nevezni. A hidrotalcitok bázicitását a két fém minősége és aránya is befolyásolja. Az irodalmi adatok szerint a legjobb eredmények a Mg-Al 3:1 hidrotalcittal érhetők el. A hidrotalcitok felhasználását két tényező korlátozza, az egyik az, hogy többségüket mesterségesen kell előállítani egy elég hosszadalmas eljárás segítségével, a másik pedig az, hogy állás közben karbonátosodnak, ami bázicitásuk csökkenésével jár. Jelenleg kereskedelmi forgalomban Mg-Al hidrotalcit kapható. 5
6 Egy nagyipari méretben megvalósított reakció Mg:Al 3:1 segítségével: etilénoxid nyújtása alkoholokkal (Henkel) 10. ábra. A hidrotalcit szerkezete A redukciós eljárások közül kiemelkedik a Meerwein-Ponndorf-Verley redukció. Az alumínium-izopropilátot számos más anyaggal próbálták kiváltani, ezek között különböző szilárd bázisok is szerepelnek, ezek kiválasztásánál fontos szempont volt az újrahasznosítás lehetősége. Leírtak eljárást Mg:Al 3:1 LDH-val, cirkóniával, Cs- és Rb-ioncserélt zeolittal. A különböző aldol, Claisen és hasonló reakciókról csak annyit, hogy ezek voltak a kísérleti nyulak az egyes katalizátortípusok tesztelésekor. Hasonló a helyzet az izomerizációval, ez már a kőolajfeldolgozás során kiderült, hogy jól megy, de van példa báziskatalizált folyamatra is: az eugenol izomerizációját használják hidrotalcit minták tesztelésére. Egy speciális terület, amelyen sikereket értek el a Wittig-reakció, amelynek a Wadsworth- Emmons változatát sikeresen valósították meg terc-butiláttal cserélt Mg:Al hidrotalcit jelenlétében. Ismeretesek bifunkciós katalizátorok is, amelyekben savas és bázikus centrumok egyszerre vannak jelen. Ezek vagy egy amfoter elem vegyületei (pl. alumínium-oxid), vagy pedig két oxid, illetve hidroxid keveréke (pl. ZrO 2 MgO; ZrO 2 K). Alkalmazásukra több ipari példa is található az irodalomban. A szakirodalomban leírt számos példa többsége a különböző szilárd savak és bázisok sikeres alkalmazására szerves kémiai reakciókban laboratóriumi méretű eljárás, amelynek ipari bevezetése különböző okok, elsősorban a katalizátor nagy tételben való hozzáférhetősége, vagy a nem mindig egyszerű előkezelése miatt nem igazán várható. Gyakran írnak le olyan katalizátorokat, amelyekben a szilárd sav, illetve bázis elsősorban hordozó, savas-bázikus tulajdonságaik kevésbé játszanak szerepet a kémiai reakciókban, inkább a speciális felületi tulajdonságaik a fontosak. Ezekben az esetekben a katalizátort leggyakrabban a reakció előtt frissen célszerű előállítani. Ezzel együtt is már több, mint százra tehető az olyan ipari eljárások száma, amelyik valamilyen szilárd savat vagy bázist használ akár több ezer tonna/év mennyiségű termék előállítására. Az ipari szintézisekben felhasznált anyagok közel felét a különböző természetes, módosított, és mesterséges zeolitok adják. Nagy mennyiségben használnak még különböző oxidokat, komplex oxidokat, illetve foszfátokat, a többi típus kisebb számban képviselteti magát. Hordozók Bár az ásványi típusú szilárd savak és szilárd bázisok hordozóként történő alkalmazásáról olyan sok közlemény született, hogy azok feldolgozása szinte lehetetlen, egy lehetséges alkalmazást mindenképpen meg kell említeni, ez pedig a fémekkel módosított ásványok katalizátorként történő alkalmazása. Napjainkban egyre fontosabbá válnak a különböző szénszén kapcsolási reakciók. Ezekben különböző nemes-, illetve nehézfémkomplexeket használnak katalizátorként, egyes esetekben további fémsóadalék is szükséges a megfelelő konverzióhoz. Az ezekben a reakciókban alkalmazott komplexek azonban több kedvezőtlen tulajdonsággal is rendelkeznek. Drágák, gyakran érzékenyek, egyes ligandumok ártalmasak az egészségre és/vagy a környezetre, de a legfőbb problémájuk az, hogy a fém gyakran beoldódik a reakcióelegybe, így nehezen távolítható el a termék mellől, ami főként a gyógyszeripari szintézisekben okozhat komoly gondot. Ezért az utóbbi időben előtérbe került heterogén fázisú katalizátorok kifejlesztése. Egy heterogén fázisú hordozón levő fém esetén a fém oldatba kerülése várhatóan jóval kisebb, mint homogén fázisú katalizátor esetén. Ez 6
7 azonban függ a reakcióban szereplő reagensektől is, ld. saját Buchwald. A fém beoldódását ennek megfelelően figyelni kell, erre vannak elméletek és módszerek (capture-release, hot filtration) A leggyakrabban vizsgált, illetve alkalmazott reakciótípusok a palládium-katalizált Heck-, Sonogashira-, illetve Suzuki-kapcsolás. Ennek megfelelően egyre több közlemény jelenik meg heterogén palládiumkatalizátorok alkalmazásáról ezen a területen. A Heck-reakciót először értelemszerűen olyan hordozókkal írták le, amelyek korábbról főként a katalitikus hidrogénezéshez használt palládiumkatalizátorok hordozóiként ismerünk, ilyen például az aktív szén, különböző oxidok, például szilícium-dioxid vagy alumínium-oxid. Később beszámoltak polimerre felvitt palládium alkalmazásáról is és természetesen különböző ásványi típusú anyagokat is felhasználtak hordozóként. Ezek közé tartoznak különböző zeolitok, valamint bázikus karakterű természetes, illetve mesterséges ásványi típusú anyagok, hidrotalcit, bázikus zeolit, alkáli-ioncserélt szepiolit, Nb-MCM-41, valamint Mg-La vegyes oxid. A Suzuki-Miyaura reakciót szintén leírták aktív szén hordozós palládium katalizátorral, emellett ismeretesek olyan eljárások is, amelyben a hordozó Y zeolit, NaY zeolit (Pd(II)sóval), szepiolit, réteges kettős hidroxid, vagy Mg-La vegyes oxid. Közöltek olyan eljárást is, amelyben a palládium foszfinkomplexét MCM-41 zeolitra vitték fel. A Sonogashira reakció esetén leginkább azok a katalizátorok lehetnek érdekesek, amelyekkel ki lehet küszöbölni a rézvegyületet a reakcióból. Ilyen például a Mg-La vegyes oxid hordozóra felvitt palládium. 7
A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL
A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenOTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE
OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Környezetszennyező komponensek eltávolítása műanyaghulladékok pirolízistermékéből K 68752 A kutatás célja Szilárd fázisú katalizátorok aktivitását vizsgáltuk halogén- és nitrogéntartalmú
RészletesebbenKlasszikus analitikai módszerek:
Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek
RészletesebbenOTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377
OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377 A kutatás célja Égésgátló szerekkel társított műanyagok hőbomlását tanulmányoztuk abból a célból, hogy feltárjuk az
RészletesebbenIpari n-hexán-frakcióban, mely 2 % C 6 -izomert tartalmazott néhány tized % pentán mellett, a benzol koncentrációját 0-5 % között, a C 2 H 5 SH-ként
T 43524 OTKA Zárójelentés 2003-2006 Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások a gépjárművek káros emissziójának egyre alacsonyabb határértékeit szabják meg, melyeket a motorhajtóanyagok minőségjavításával,
RészletesebbenHORDOZÓS KATALIZÁTOROK VIZSGÁLATA SZERVES KÉMIAI REAKCIÓKBAN
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDMÁYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRÖKI ÉS BIMÉRÖKI KAR LÁH GYÖRGY DKTRI ISKLA HRDZÓS KATALIZÁTRK VIZSGÁLATA SZERVES KÉMIAI REAKCIÓKBA Ph.D. értekezés tézisei Készítette Témavezető Kiss
RészletesebbenA TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE
A TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE Mi van a természetes vizekben? oldott anyagok és lebegő szennyezések is Az eső és a hó tartalmaz e szennyezést? nem, ezek a legtisztábbak A csapadékvíz csak a gázokat oldja
RészletesebbenAMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE
AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE Dr. Takács János egyetemi docens Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet 1. BEVEZETÉS Számos ipari szennyvíz nagy mennyiségű
RészletesebbenSzerves oldószerek vízmentesítése zeolitokkal
Szerves oldószerek vízmentesítése zeolitokkal Hannus István Kiricsi Imre Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék Összefoglaló Az adszorpció jelenségét
RészletesebbenMűanyagok galvanizálása
BAJOR ANDRÁS Dr. FARKAS SÁNDOR ORION Műanyagok galvanizálása ETO 678.029.665 A műanyagok az ipari termelés legkülönbözőbb területein speciális tulajdonságaik révén kiszorították az egyéb anyagokat. A hőre
RészletesebbenREOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE
REOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE Joerg Wendel Wendel Email GmbH. Németország XXI International Enamellers Congress 2008 Május 18-22, Sanghaj, Kína Reológia - a kölcsönhatások összessége Joerg Wendel
RészletesebbenKerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz.
Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok BME Anyagtudomány és Technológia Tsz. Bevezetés A kerámiákat régóta használja az orvostechnika implantátumanyagként, elsõsorban bioinert tulajdonságaik, kopásállóságuk
Részletesebben1 ábra a) Kompaundálás kétcsigás extruderben, előtermék: granulátum, b) extrudált lemez vákuumformázásának technológiai lépései, c) fröccsöntés
1. Hőre lágyuló kompozitok előállítása és feldolgozása Tevékenység: A lecke áttanulmányozása után, a követelményekben meghatározottak alapján rögzítse, majd foglalja össze a lecke tartalmát, készítsen
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 3 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak III. ALAPFOGALMAK 1. MI AZ ÁsVÁNY? Nem véletlen, hogy a bevezető gondolatokban a kémiai elemekkel, azok elterjedésével
Részletesebben1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan "festékek", melyek színüket a ph függvényében
ph-mérés Egy savat vagy lúgot tartalmazó vizes oldat savasságának vagy lúgosságának erősségét a H + vagy a OH - ion aktivitással lehet jellemezni. A víz ionszorzatának következtében a két ion aktivitása
RészletesebbenMSZAKI ZOMÁNCOK ÉS ÜVEGEK ELLENÁLLÁSI VISEL- KEDÉSE IGEN KORROZÍV KÖZEGBEN Dr. Günter Schäfer - Pfaudler Werke GmbH
MSZAKI ZOMÁNCOK ÉS ÜVEGEK ELLENÁLLÁSI VISEL- KEDÉSE IGEN KORROZÍV KÖZEGBEN Dr. Günter Schäfer - Pfaudler Werke GmbH (Email 2004/6) 1. ÖSSZEGZÉS Összehasonlító korróziós próbákat végeztünk lúgokban a Pfaudler
RészletesebbenXII. Reakciók mikrohullámú térben
XII. Reakciók mikrohullámú térben Szervetlen, fémorganikus és katalízis gyakorlatok 1. BEVEZETÉS A mikrohullámú (továbbiakban mw) technikát manapság a kémia számos területen használják, pl. analízishez
RészletesebbenBírálat. Mastalir Ágnes: "Rétegszerkezetű és mezopórusos katalizátorok alkalmazása szerves kémiai reakciókban" című MTA doktori értekezéséről
Bírálat Mastalir Ágnes: "Rétegszerkezetű és mezopórusos katalizátorok alkalmazása szerves kémiai reakciókban" című MTA doktori értekezéséről Mastalir Ágnes MTA doktori értekezésének terjedelme 157 oldal.
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ. A BREF alkalmazási területe
ÖSSZEFOGLALÓ A kovácsüzemek és öntödék BREF (elérhető legjobb technika referencia dokumentum) a 96/61/EK tanácsi irányelv 16. cikke (2) bekezdése szerint végzett információcserét tükrözi. Az összefoglalót
RészletesebbenA TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN
A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Csoma Zoltán Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető:
RészletesebbenH H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín
3. DIAZ- ÉS DIAZÓIUMSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 3.1. A diazometán A diazometán ( 2 2 ) egy erősen mérgező (rákkeltő), robbanékony gázhalmazállapotú anyag. 1. ábra: A diazometán határszerkezetei A diazometán
RészletesebbenJavítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p
Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák
RészletesebbenMŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI
MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Speciális adalékok töltőanyagok mellett A töltőanyagok sok esetben javítják az alapanyagok mechanikai tulajdonságait, emellett azonban rontják a hő- és fényállóságot. Ezt a negatív
RészletesebbenA fém kezelésének optimalizálása zománcozás eltt. Dr. Reiner Dickbreder, KIESOV GmbH EMAIL Mitteilungen, 2005/3
A fém kezelésének optimalizálása zománcozás eltt. Dr. Reiner Dickbreder, KIESOV GmbH EMAIL Mitteilungen, 2005/3 (Fordította: Dr. Való Magdolna) A zománcozás eltti elkezelés egy igen fontos folyamat. A
RészletesebbenFizikai vízelőkészítés az alkímia és a korszerű technika határán
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.2 Fizikai vízelőkészítés az alkímia és a korszerű technika határán Tárgyszavak: fizikai vízelőkészítés; alkímia, foszfátozás. Vegyünk egy speciálisan megformázott könnyűfém
RészletesebbenKONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK
A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin
RészletesebbenMCM-41 ÉS SBA-15 MEZOPÓRUSOS SZILIKÁTOK
DOKTORI (PH.D.) ÉRTEKEZÉS MCM-41 ÉS SBA-15 MEZOPÓRUSOS SZILIKÁTOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS SZERKEZETÉNEK TANULMÁNYOZÁSA SOLYMÁR EDIT SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ALKALMAZOTT ÉS KÖRNYEZETI KÉMIAI TANSZÉK SZEGED 2005 TÉMAVEZETŐK:
RészletesebbenA kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak.
Egy homokot tartalmazó tál tetejére teszünk a pépből egy kanállal majd meggyújtjuk az alkoholt. Az alkohol égésekor keletkező hőtől mind a cukor, mind a szódabikarbóna bomlani kezd. Az előbbiből szén az
RészletesebbenI. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk Előadás anyag nappali tagozatos Környezetmérnöki MSc szakos hallgatóknak Készítette: Dr. Bodnár Ildikó, főiskolai tanár 2013. 1
RészletesebbenSíkkromatográfia. Kapacitásaránynak (kapacitási tényezőnek): a mérendő komponens állófázisában (n S ) és mozgófázisában (n M ) lévő anyagmennyiségei.
Síkkromatográfia A kromatográfia a többfokozatú, nagyhatékonyságú, dinamikus elválasztási módszerek gyűjtőneve: közös alapjuk az, hogy az elválasztandó komponensek egy állófázis és egy azon, meghatározott
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:
RészletesebbenAz oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása
Környezet minősítése gyakorlat 1 Az oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása Amint azt tudjuk az oldott oxigéntartalom (DO) nagy jelentőségű a felszíni vizek és néhány esetben a szennyvizek
Részletesebben2. MODUL: Műszaki kerámiák
2. MODUL: Műszaki kerámiák A műszaki kerámiák különböző fajtáival, tulajdonságaival és alkalmazásaival ismerkedünk meg. A tudásanyag segítséget nyújt abban, hogy képesek legyünk meghatározni a műszaki
RészletesebbenÚj kötőanyagrendszer előállítása ipari hulladékanyag mechanokémiai aktiválásával
Új kötőanyagrendszer előállítása ipari hulladékanyag mechanokémiai aktiválásával Szerző: Hullár Hanna Dóra, Anyagmérnök BSc, IV. évfolyam Témavezető: Balczár Ida Anna, PhD hallgató Munka helyszíne: PE-MK,
RészletesebbenTevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje)
lvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDE (A ragasztás ereje) A ragasztás egyre gyakrabban alkalmazott kötéstechnológia az ipari gyakorlatban. Ennek oka,
RészletesebbenTartalom: Bevezetés. 1. Karbidok. 1.1 Szilíciumkarbid
Tartalom: Bevezetés Az oxidkerámiákhoz hasonlóan a nem-oxid kerámiák is kizárólag szintetikus előállítás útján fordulnak elő. A nem-oxid elnevezés általában karbid, nitrid, vagy oxinitrid tartalomra utal.
Részletesebben2 modul 3. lecke: Nem-oxid kerámiák
2 modul 3. lecke: Nem-oxid kerámiák A lecke célja, az egyes nem-oxid kerámia fajták szerkezetének, tulajdonságainak, alkalmazásainak a megismerése. Rendkívül érdekes általános és speciális alkalmazási
RészletesebbenBiodízel előállítása hulladék sütőolajból
HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.2 Biodízel előállítása hulladék sütőolajból Tárgyszavak: biotechnológia; dízelolaj; hulladékhasznosítás; sütőolaj; üzemanyag. Bevezetés A háztartásokban
Részletesebben1.4. Sürgısségi telefon szám: 06/80-201-199 ETTSZ Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat: 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.
1. Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: 1.2. Az anyag vagy keverék megfelelı azonosított, illetve ellenjavallt felhasználása: Fehér és színes textíliák elıáztatásához,
RészletesebbenTárgyszavak: alakmemória-polimerek; elektromosan vezető adalékok; nanokompozitok; elektronika; dópolás.
MŰANYAGFAJTÁK Elektroaktív polimerek Nikkel és vas-oxid tartalmú keverékek előállítását és tulajdonságait vizsgálták a vezetőképesség növelése és alakmemóriával rendelkező polimerek előállítása céljából.
RészletesebbenMAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu
MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu Tartalom 1. A villamos csatlakozások és érintkezôk fajtái............................5 2. Az érintkezések
Részletesebben2. modul 2. lecke: Oxidkerámiák
2. modul 2. lecke: Oxidkerámiák A lecke célja, az egyes oxidkerámia fajták szerkezetének, tulajdonságainak, alkalmazásainak a megismerése. Rendkívül érdekes általános és speciális alkalmazási területekkel
RészletesebbenTAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, III. forduló - megoldás 2010 / 2011 es tanév, XVI. évfolyam 1. a) 2008. dec. 30-án, az ENSZ Közgyűlés 63. ülésszakán Etiópia előterjesztésére határozták el.
Részletesebben1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja KÉMIA (II. kategória) I. FELADATSOR 1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? A) Na
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia
RészletesebbenKémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás
Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének
RészletesebbenHulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai
Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév
RészletesebbenKÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás
Részletesebbenszármazó ammóniaemisszió kezelése
LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 6.3 Mezőgazdasági tevékenységekből származó ammóniaemisszió kezelése Tárgyszavak: mezőgazdaság; ammónia; emisszió. Az ammónia (NH 3 ) és az ammónium-ion (NH 4 + ) fontos szerepet
RészletesebbenKémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára
Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára (az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változata alapján) A kémia tanításának
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 22. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Részletesebben7.4. Tömény szuszpenziók vizsgálata
ahol t a szuszpenzió, t o a diszperzióközeg kifolyási ideje, k a szuszpenzió, k o pedig a diszperzióközeg sárásége. Kis szuszpenziókoncentrációnál a sáráségek hányadosa elhanyagolható. A mérési eredményeket
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS. Fény hatására végbemenő folyamatok önszerveződő rendszerekben
ZÁRÓJELENTÉS Fény hatására végbemenő folyamatok önszerveződő rendszerekben Jól megválasztott anyagok elegyítésekor, megfelelő körülmények között másodlagos kötésekkel összetartott szupramolekuláris rendszerek
RészletesebbenVÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel
A víz keménysége VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A természetes vizek alkotóelemei között számos kation ( pl.: Na +, Ca ++, Mg ++, H +, K +, NH 4 +, Fe ++, stb) és anion (Cl
RészletesebbenOTKA 48978 beszámoló
OTKA 48978 beszámoló A pályázat Kutatás munkaterve című 2. sz. mellékletben leírt célok sorrendjében adom meg a feladat teljesítését. 1. Munkaszakasz, 2005 év A nanokristályok szintézise területén a kitűzött
RészletesebbenMŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA
MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Műanyagok galvanizálása A kétkomponensű fröccsöntött kemény-lágy formadarabok szelektív galvanizálására a jelenleginél egyszerűbb és olcsóbb eljárást fejlesztettek ki egy új elasztomer
RészletesebbenDoktori (Ph. D.) értekezés. Reaktív nanorészecskéket tartalmazó réteges szerkezetek és ultravékony filmek fotokatalitikus tulajdonságai.
Doktori (Ph. D.) értekezés Reaktív nanorészecskéket tartalmazó réteges szerkezetek és ultravékony filmek fotokatalitikus tulajdonságai Kun Róbert okl. vegyész Témavezető: Dr. Dékány Imre egyetemi tanár,
RészletesebbenTitrálás Elmélet és gyakorlat
Titrálás Elmélet és gyakorlat A titrálás elmélete Bevezetés Jelen füzet történeti, elméleti és gyakorlati szempontból mutatja be a titrálást; először a végponttitrálással, majd pedig az átcsapási pontos
RészletesebbenKÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban
RészletesebbenA Szuperstabil Pd(0) katalizátor vizsgálata és alkalmazása C-C kötés kialakítási reakciókban
A Szuperstabil Pd(0) katalizátor vizsgálata és alkalmazása C-C kötés kialakítási reakciókban Doktori értekezés tézisei Jakab Alexandra Témavezető: Dr. Soós Tibor Tudományos Főmunkatárs Magyar Tudományos
RészletesebbenMUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása
Dabi Ágnes A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása A követelménymodul megnevezése: Gépészeti kötési feladatok A követelménymodul száma: 0220-06 A
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP. 2. A VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA** A többszörösen módosított 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet értelmében veszélyes keverék.
BIZTONSÁGI ADATLAP A biztonsági adatlap kiadásának dátuma: 2003. június 26. Felülvizsgálva: 2009. december 14. 1. A KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT AZONOSÍTÁSA** A keverék neve: A keverék felhasználása: Hidrogén-peroxidot
RészletesebbenB I ZTONSÁGI ADAT L AP (1907/2006/EK és a 44/2000. (XI I.27.) EüM rendelet szerint)
B I ZTONSÁGI ADAT L AP (1907/2006/EK és a 44/2000. (XI I.27.) EüM rendelet szerint) 1. AZ ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA: Termék kód: 00534 1.1. Felhasználás (ipari, foglakozásszerű,
RészletesebbenGreenchem program. viaszos észterek mint a fabevonatok alapanyaga
Greenchem program viaszos észterek mint a fabevonatok alapanyaga Naložba v vašo prihodnost Operacijo delno financira Evropska unija Evropski sklad za regionalni razvoj Befektetés a jövőbe A projekt az
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP. Na Bojišti 1, 128 08 Praha 2 CZ. Telefon: 042 224 91 92 93, 042 224 91 54 02, 042 224-91-45-71
BIZTONSÁGI ADATLAP A biztonsági adatlap kiadásának dátuma: 2008. december 9. Felülvizsgálva: 2010. december 01. 1. A KÉSZÍTMÉNY ÉS A VÁLLALAT AZONOSÍTÁSA** A készítmény neve: A készítmény felhasználása:
RészletesebbenA XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai
Megoldások: 1. Mekkora a ph-ja annak a sósavoldatnak, amelyben a kloridion koncentrációja 0,01 mol/dm 3? (ph =?,??) A sósav a hidrogén-klorid (HCl) vizes oldata, amelyben a HCl teljesen disszociál, mivel
RészletesebbenA 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ
Oktatási ivatal A versenyző kódszáma: A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont KÉMIÁBÓL I. kategóriában
RészletesebbenFélvezető és mágneses polimerek és kompozitok
A MÛANYAGOK ALKALMAZÁSA 3.3 Félvezető és mágneses polimerek és kompozitok Tárgyszavak: polimerkeverék; magnetit töltőanyag; poli(ferrocenil-szilán); szintézis; félvezető; mágneses kerámiák; mikrogömb;
RészletesebbenVILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ
VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar Huszár Andrea IHYADJ FELHASZNÁLÁSA A készletek kérdése: múlt, jelen, jövő Tartalom Bevezetés... 2 Amit tudni kell a műtrágyákról
Részletesebben2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 141
2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 141 VII. MELLÉKLET A LEGALÁBB 1 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁ ( 1 ) E melléklet 1. oszlopa meghatározza az alábbiakra
RészletesebbenMUNKAANYAG. Sziklainé Farkas Bernadett. Felvert tészták I. A követelménymodul megnevezése: Cukrászati termékkészítés
Sziklainé Farkas Bernadett Felvert tészták I. A követelménymodul megnevezése: Cukrászati termékkészítés A követelménymodul száma: 0536-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-016-30 FELVERT
RészletesebbenHELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam
HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik
RészletesebbenA természetes kaucsuk
A természetes kaucsuk A gumiipar legfontosabb nyersanyaga. Sok olyan növény ismeretes, amelyek sejtjei latexet termelnek. A latex 50-60 % kaucsukot tartalmaz. Latex feldolgozása ún.(füstölt) eljárásnál
RészletesebbenDobránczky János. Hegesztés. 60 percig fog hegeszteni MINDENKI gyakorlaton, pontos érkezés elvárt. A hegesztés egy alakadási technika.
Dobránczky János Hegesztés 60 percig fog hegeszteni MINDENKI gyakorlaton, pontos érkezés elvárt. A hegesztés egy alakadási technika. Alakadási lehetőségek: öntés, porkohászat, képlékeny alakítás, forgácsolás,
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc
RészletesebbenIX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)
IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és
Részletesebben4. Sajtolás és fröccs-sajtolás
4. Sajtolás és fröccs-sajtolás Sajtolás A sajtolás a legrégibb feldolgozási módszer formadarabok készítésére. Elsősorban a termoreaktiv (térhálósodó) anyagok feldolgozására használják. A sajtolás folyamata:
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 003 977 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU000003977T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 003 977 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal (21) Magyar ügyszám: E 06 008081 (22) A bejelentés napja: 06. 04. 19. (96) Az európai bejelentés
RészletesebbenKÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ
KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.
RészletesebbenTartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1
Tartalomjegyzék Szénhidrogének... 1 Alkánok (Parafinok)... 1 A gyökök megnevezése... 2 Az elágazó szénláncú alkánok megnevezése... 3 Az alkánok izomériája... 4 Előállítás... 4 1) Szerves magnéziumvegyületekből...
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 006 740 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU0000067T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 7 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 293297 (22) A bejelentés napja: 03.
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos
RészletesebbenErdőgazdasági illóolaj alapanyagok
Erdőgazdasági illóolaj alapanyagok DK. LUKÁCS ISTVÁN KOVÁCS LÁSZLÓ Az illóolajok különböző növények virágjából, leveléből, vagy gyökeréből ki~ vonható illékony folyadékok, melyek illata az illető növényre
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
RészletesebbenA víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai
Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk
RészletesebbenA fehérje triptofán enantiomereinek meghatározása
A fehérje triptofán enantiomereinek meghatározása Dr. Csapó János A kutatás célja megfelelő analitikai módszer kidolgozása a triptofán-enantiomerek meghatározására, és a módszer alkalmazhatóságának vizsgálata.
RészletesebbenGalvanizálás a híradástechnikában
BAJOR ANDRÁS F A R K A S SÁNDOR ORION Galvanizálás a híradástechnikában ETO 621.337.6/7:621.39 Az ipari fejlődés során az eredetileg díszítő és korrózióvédő bevonatok előállítására szolgáló galvanizálást
RészletesebbenFejezet a Gulyás Méhészet által összeállított Méhészeti tudástár mézfogyasztóknak (2015) ismeretanyagból. A méz. összetétele és élettani hatása
A méz összetétele és élettani hatása A méz a növények nektárjából a méhek által előállított termék. A nektár a növények kiválasztási folyamatai során keletkezik, híg cukortartalmú oldat, amely a méheket
RészletesebbenTémavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006
Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 A kutatás során laboratóriumi kísérletekben komplex ioncserés és adszorpciós
RészletesebbenBIZTONSÁGTECHNIKAI ADATLAP Oldalszám 1/1
BIZTONSÁGTECHNIKAI ADATLAP Oldalszám 1/1 1. A készítmény neve 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalat azonosítása 1.1. Az anyag vagy a készítmény azonosítása Kereskedelmi elnevezés: 896717 MANNOL
RészletesebbenA tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/43
A vizsgafeladat ismertetése: Vegyipari technikus és vegyianyaggyártó szakképesítést szerzőknek Ismerteti a vegyipari technológiák anyag és energia ellátását. Bemutatja a vegyiparban szükséges fontosabb
RészletesebbenVályogfalazat nyomószilárdsági vizsgálata
Vályogfalazat nyomószilárdsági vizsgálata Csicsely Ágnes * Témavezetõ: dr. Józsa Zsuzsanna ** és dr. Sajtos István *** 1. A vályog bemutatása A vályog a természetben elõforduló szervetlen alkotórészek
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP. 1. A készítmény neve: Ultra fertőtlenítő hatású mosogatópor
BIZTONSÁGI ADATLAP 1. A készítmény neve: Felhasználási javaslat: Az ipar, szolgáltatás és háztartás szinte valamennyi területén (főleg az élelmiszeriparban) felhasználható háztartási és ipari edények fertőtlenítő
RészletesebbenMgB 5. Gd y. (x + y + z = 1) pigmentet tartalmazó kerámiai festékek. Tb z. Ce x O 10. Tax Zoltán Kotsis Leventéné Horváth Attila Veszprémi Egyetem
Ce x (x + y + z = 1) pigmentet tartalmazó kerámiai festékek Tax Zoltán Kotsis Leventéné Horváth Attila Veszprémi Egyetem Bevezetés Ismeretes, hogy az emberi szem az 520-550 nm hullámhosszúságú, azaz a
RészletesebbenÉpületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája. Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6.
Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6. 1 Az anyagválasztás szempontjai: Rendszerkövetelmények: hőmérséklet
RészletesebbenKuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai
Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó
RészletesebbenDr. Kardeván Endre VM államtitkár
Az EK-műtrágya -ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet - Projekt neve: ÁROP-2.2.10-10-2010-0005 Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági Készítette:
RészletesebbenKazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik
Kazánok Kazánnak nevezzük azt a berendezést, amely tüzelőanyag oxidációjával, vagyis elégetésével felszabadítja a tüzelőanyag kötött kémiai energiáját, és a keletkezett hőt hőhordozó közeg felmelegítésével
Részletesebben