KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG H A T Á R O Z A T

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG Ikt. sz.: Elıadó: KTVF: /2010. Horváth Kinga dr. Bálint-Mikolcsó Eszter Nunné Makai Katalin Gál István Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Tárgy: Szob, 070/155 hrsz-ú területen található nem veszélyeshulladék lerakó környezetvédelmi mőködési engedélye H A T Á R O Z A T A STEINHOR Ipari- Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. (1047 Budapest, Langlet Waldemár u. 8., a továbbiakban: Környezethasználó) részére az ÖKO-TECHNIKA Környezetvédelmi Szakértıi Bt. (3530 Miskolc, Rákóczi u. 12., a továbbiakban: Tervezı) által készített részleges környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján környezetvédelmi mőködési engedélyt adok a Szob, 070/155 hrsz-ú területen található nem veszélyeshulladék lerakó telep felhagyására. I. A LÉTESÍTMÉNY ADATAI: Megnevezése: Szob, 070/155 hrsz-ú területen található nem veszélyeshulladék-lerakó telep A létesítmény besorolása: a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekrıl szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 4. (2) bekezdése szerint - B3 Üzemeltetı: Tulajdonos: Helyszín: Neve: STEINHOR Ipari- Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. Címe: 1047 Budapest, Langlet Waldemár u. 8. Neve: Gonda Károly Címe: 2600 Vác, Tópart u. 42. Szob 070/155 hrsz-ú ingatlan A telephely súlyponti EOV koordinátái: X: Y: Területe: 1,114 ha Le v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfıtıl csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézıi ügyfélfogadás: hétfı, szerda: , ig, péntek: ig

2 Telephelyen korábban folytatott tevékenység: TEÁOR 08-szám Tevékenység megnevezése 3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása II. A LÉTESÍTMÉNY KIALAKÍTÁSA, A HULLADÉKKEZELÉSI TECHNOLÓGIA LEÍRÁSA: A telepen végzett tevékenység: a szobi szennyvíztisztító telepi iszap lerakása és szikkasztással történı ártalmatlanítása e célra kialakított kazettákban Kezelt hulladékok: szennyvíztisztító teleprıl származó iszap és rácsszemét A telep kapacitása: 220 Em 3 (száraz anyagra vetítve) Üzemelés befejezése: év A tevékenység leírása: A szennyvíziszap szikkasztó és deponáló telep Szobtól É-ra, Márianosztrától D-re fekvı gyümölcsfás mőveléső mezıgazdasági területen, a Börzsöny-hegység Duna felé lejtı lankás részén található. A legközelebbi lakóházak a teleptıl D-re, kb m-re találhatóak. A telepre a szennyvíziszap zárt szállító jármőveken érkezett. Az ellenırzés után az iszapot a sorban következı, feltöltendı kazettába ürítették, ahol az anyag rövid idın belül szétterült. A beszállítás gyakoriságától függıen naponta vagy kétnaponta a lerakott iszapra kb. 10 cm vastag földterítést helyeztek el. A kazetta - közel terepszintig történı - betelése után a kazettából korábban kiemelt földanyagot az iszaprétegre tolták, így arra kb cm vastag humuszos talaj került, amelyet füvesítettek. Hatásterület: Levegıminıség-védelem: A felhagyott telephely a jelenlegi körülmények között nem gyakorol hatást környezetének levegıminıségére. A hulladéktestben a fı bomlási és biogáz képzıdési folyamatok már lejátszódtak, a másodlagos vegetáció pedig meggátolja a szél általi defláció érvényesülését a lerakó felszínén. A lerakó már nem mőködik, a rekultivációs munkák végzése során a lerakó területe és a szállítási útvonal tekinthetı hatásterületnek. Zaj és rezgés elleni védelem: Beszállítás a telepre nem történik, így a lerakó semmilyen zajterhelést nem jelent környezetére nézve. Vízvédelem: A lerakó az aljzatszigetelı rendszer hiányának ellenére sem jelent veszélyt a talajra nézve. A telephelyen és környezetében talajvizet a fúrások nem tártak fel, az elsı vízadó réteg a lajtamészkı alatt helyezkedik el. Földtani közeg: A telephely környezetében szennyezıdést a vizsgálatok nem mutattak ki. Az üzemelésbıl adódóan a földtani közeg ~ 7-8 m-ig tért el a természetes állapottól, de szennyezettséget nem mutat. 2

3 Élıvilág-védelem: A vizsgált területen védelemre érdemes értékek nem kerültek feltárásra. A területen tevékenység nem zajlik, így annak nincs hatása a térségi természeti rendszerekre. III. A LERAKÓ LEZÁRÁSÁHOZ ÉS UTÓGONDOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KÖRNYEZETVÉDELMI ELİÍRÁSOK: 1. A telephelyre további hulladékot beszállítani, hulladékkezelési tevékenységet végezni tilos. 2. A Szob 070/155 hrsz-ú ingatlanon üzemeltetett nem veszélyeshulladék lerakón engedély nélkül végzett rekultivációs tevékenységrıl és a még szükséges intézkedésekrıl rekultivációs és utógondozási tervet kell benyújtania a Felügyelıségre. Határidı: december A hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására vonatkozó tervet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekrıl szóló, módosított 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 4. sz. mellékletben meghatározott követelmények szerint kell elkészíteni. 4. A rekultivációs tervben be kell mutatni a kialakult, illetve kialakított terep jelenlegi állapotát részletes geodéziai felméréssel, valamint szelvények felvételével. A metszeteken fel kell tüntetni a jelenlegi és az eredeti terepszintet. 5. A hulladéklerakó tájba illesztését a geodéziai felmérés alapján kell bemutatni. 6. A felsı záróréteg rendszer kialakításánál figyelembe kell venni a hulladéklerakón az elmúlt években rekultivációs célból, takaróanyagként elhelyezett föld mennyiségét. 7. A hulladéklerakó telepen a jövıben folytatandó bárminemő tevékenység csak a rekultivációs terv jóváhagyása után, az abban foglalt elıírásoknak megfelelıen történhet. 8. A hulladéklerakóra történı szabad bejutás kizárását a kapu zárva tartásával biztosítani kell. A telepet körbevevı kerítést ahol szükséges ki kell javítani. A hulladéklerakó területén történı illegális hulladéklerakás megakadályozásáról folyamatosan gondoskodni kell. IV. EGYÉB ELİÍRÁSOK: A környezetvédelmi mőködési engedély a jogerıre emelkedést követıen december 31-ig érvényes. Az engedélyezéskor vizsgált körülmények jelentıs megváltozását 15 napon belül, írásban be kell jelenteni a Felügyelıségnek. A környezetvédelmi mőködési engedély más jogszabályokban elıírt egyéb hatósági engedélyek/hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. E döntés ellen a közléstıl számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséghez két példányban benyújtandó 3

4 fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton történı elıterjesztésére nincs lehetıség. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülık számára a fellebbezési eljárás illetékének mértéke Ft, amelyet illetékbélyegben kell leróni. I N D O K O L Á S Szob Város Önkormányzat Jegyzıjének augusztus 28-án kelt megkeresésére a Felügyelıség ellenırzést tartott a Környezethasználónak a szobi, volt Zilahy-tanyán lévı szennyvíz-leürítı telepén (Szob 070/155 hrsz-ú ingatlan). Az ellenırzésen tapasztaltak alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 74. (1) bekezdése szerint, a környezet veszélyeztetésének gyanúja miatt a Felügyelıség szükségesnek tartotta a telep részleges környezetvédelmi felülvizsgálatát, amelynek elvégzésére a KF: /2000. sz. határozatban kötelezte a Környezethasználót. A Környezethasználó a határozatot megfellebbezte. Az ügyben eljáró Környezet- és Természetvédelmi Fıfelügyelıség (továbbiakban: Fıfelügyelıség) H-2081/5/2000. sz. határozatában az I. fokú határozatot elsısorban az elıírt vizsgálatok szőkítésével részben megváltoztatta, de a felülvizsgálati kötelezést helybenhagyta. A Környezethasználó a laboratóriumi munkák elvégzésének elhúzódása miatt a Fıfelügyelıség által a teljesítésre megadott határidı módosítását kérte, amelyet a Felügyelıség elfogadott. A Környezethasználó a Tervezı által összeállított részleges környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt szeptember 6-án benyújtotta a Felügyelıségre. A Tervezı a 254/2001. számú engedély alapján jogosult a felülvizsgálat elvégzésére. A Kvtv a alapján az eljárásba bevont szakhatóságok közül a Fıvárosi és Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 322-6/02. számú, valamint a Magyar Geológiai Szolgálat Budapesti Területi Hivatala 736-1/2002. sz. állásfoglalásában a felülvizsgálati dokumentációt elfogadta, és megállapította, hogy a korábbi szennyvízleürítés és a jelenlegi szennyvíziszap lerakás a földtani közeget nem szennyezte. Az ÁNTSZ Pest Megyei Intézete /2002 sz. állásfoglalásában a szennyvíziszap elhelyezését csak ideiglenes megoldásként fogadta el, talajvíz megjelenése esetén vizsgálatokat tartott szükségesnek. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a szabályos megkeresés ellenére nem adott állásfoglalást, így az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 21. (2) bekezdése alapján hozzájárulásukat megadottnak tekintettem. Szob Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Jegyzıje /2002. sz. levelében úgy nyilatkozott, hogy a felülvizsgálati dokumentációhoz a szakhatósági hozzájárulását nem adja meg, mivel sem a Szobi Szörp Rt., sem a DMRV Rt. nem szállít a telepre szennyvíziszapot, a kommunális folyékony hulladék leürítése a szobi szennyvíztisztító telepen biztosított. Állásfoglalását a Jegyzı építésügyi jogszabályokkal indokolta. Tekintettel arra, hogy a Jegyzınek a környezetvédelmi hatósági eljárásokban csak a helyi környezetés természetvédelmi kérdésekre kiterjedıen van hatásköre, ezért kértem Szob Város Jegyzıjét állásfoglalásának ilyen irányú felülvizsgálatára. Szob Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Jegyzıje 227-5/2003. sz. válaszlevelében fenntartotta korábbi nyilatkozatát. Véleményét az Önkormányzat Képviselı-testületének október hónapban elfogadott S-16/91-2 sz. rendezési tervével támasztotta alá, az országos 4

5 településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletre (OTÉK) hivatkozással, így azt környezetvédelmi szempontból nem tudtam értékelni. A felülvizsgálati dokumentáció áttanulmányozása során megállapítottam, hogy az nem tartalmaz a tevékenység megítéléséhez, illetve annak folytatása feltételeként meghatározott mőködési engedély kiadásához szükséges, a földtani közeg állapotára, levegı-, illetve zajvédelemre vonatkozóan elegendı adatot. Ezért KF: /03. számon hiánypótlás készítésére szólítottam fel a Környezethasználót. Ugyanakkor a többszörös eljárás elkerülése érdekében kértem, hogy a korábban benyújtott dokumentációt egészítse ki a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (Hgt.) 56. (5) bekezdése alapján január 1-jéig a hulladéklerakókra kötelezıen elıírt, teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálat tartalmi követelményeinek megfelelıen. A Környezethasználó a felülvizsgálati dokumentációnak a Tervezı által készített kiegészítését határidı módosítást követıen november 24-én nyújtotta be a Felügyelıségre. A hiánypótlást megküldtem Szob Város Önkormányzat Jegyzıjének is, és ismételtem kértem, hogy szakhatósági állásfoglalását a helyi környezet- és természetvédelmi kérdésekre vonatkozóan adja meg. Szob Város Önkormányzat Jegyzıje a 208/2004. sz. szakhatósági állásfoglalásában közölte, hogy a korábban, tárgyban adott állásfoglalásaiban foglaltakat fenntartva a helyi környezet- és természetvédelem érdekében szakhatósági állásfoglalását nem adja meg. Indoklásában a 6/1994. (VII. 12.) sz. Képviselı-testületi rendelettel elfogadott Településrendezési Tervre hivatkozott. Tekintettel arra, hogy a Jegyzınek a környezetvédelmi hatósági eljárásokban csak a helyi környezetés természetvédelmi kérdésekre kiterjedıen van hatásköre, azaz csak ebben a tárgykörben adott szakhatósági állásfoglalását lehet a felügyelıségi döntésnél figyelembe venni, az építéshatósági vagy településrendezési tervekre vonatkozó határozatokban foglaltak nem érvényesíthetık. Az állásfoglalás jogszabályi alapokon nyugvó olyan indoklást nem tartalmazott, amelynek alapján a tevékenységet környezetvédelmi szempontból meg lehetne tiltani. A Felügyelıség a felülvizsgálati dokumentáció és annak kiegészítése alapján a tevékenység környezetre gyakorolt hatásait a következıkben foglalta össze: A részleges környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció szerint a telephelyre a Hgt. hatálybalépését követıen kizárólag a Duna Menti Regionális Vízmő Rt. Duna balparti Üzemigazgatóság kezelésében lévı Szobi Szennyvíztisztító Telepen keletkezı stabilizált szennyvíziszapot szállították. Fentiek alapján a létesítmény - mint önállóan létesített szennyvíziszap lerakó - nem veszélyes hulladékot lerakással ártalmatlanító létesítménynek (hulladéklerakónak) minısül. A szikkasztóágas (kazettás) rendszerben mőködött telep korai (1995. évi) átlagos kapacitása 1600 m 3 /hó, illetve max. 80 m 3 /nap volt. A telepre korábban csak azok a folyékony hulladékok kerülhettek, amiket a szobi szennyvíztisztító telep azok minıségébıl kifolyólag fogadni nem tudott. A késıbbi idıszakban (2000. januári üzemelési utasítás szerint) csak stabilizált szennyvíziszapot szállítottak a telephelyre, melynek mennyisége jelentısen lecsökkent (max. 500 m 3 /hó ra). A részleges környezetvédelmi felülvizsgálat alapján a telephelyen végzett tevékenység nem járt a földtani közeg veszélyeztetésével. A tevékenység talajvizet nem veszélyeztet, talajszennyezettséget már a telephely kerítésvonalán belül sem észleltek a feltáró fúrásokban. A telephelyen kialakított kazetták feltöltési térfogata azonban nem állapítható meg a részleges környezetvédelmi felülvizsgálat alapján. A Környezethasználó által március 19-én a Felügyelıségre benyújtott nyilatkozat szerint évben a telephelyen a szennyvíziszap lerakási tevékenységet megszüntették. 5

6 A Felügyelıség által a hulladéklerakón március 21-én tartott helyszíni ellenırzésen tapasztaltak alapján megállapítottam, hogy a részleges környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban ábrázolt, a területen kialakított 8 db kazetta terepszintig feltöltésre került. A kazetták a szemle idıpontjában felhagyottak voltak, a kazetták kiszáradt felszínét vegetációs réteg (sőrőn benıtt növényzet) borította. A felszínen megjelent összefüggı, mintegy 1,5 méter magas, helyenként náddal vegyült, kiszáradt bozótos mutatta, hogy a szennyvíziszap lerakási tevékenységet már évek óta nem végzik a telephelyen. A telephely belsı közlekedési útja mentén a növényzetet kaszálták. Az ırbódé mellett létesített figyelıkút le volt fedve. A helyszíni ellenırzés során a területen illegális hulladék lerakására utaló nyomok nem voltak megfigyelhetık. Ellentétben a helyszíni ellenırzésen tapasztaltakkal, a Tervezı által november 20-án készített, 16/2002-K/1 számú kiegészítı dokumentáció szerint a telephely EOV koordináta rendszerben ábrázolt részletes vázlatán feltüntetett IV, V, VI, VII és VIII jelő kazettákba november hóban hulladék elhelyezés még nem történt. Az iszappal feltöltött I-III jelő kazettákból vett szennyvíziszap minták évi vizsgálati eredményei szerint a lerakott iszap megfelelı komposztálási technológia alkalmazásával mezıgazdasági hasznosításra alkalmas. Fentiek és a helyszíni ellenırzésen tapasztaltak alapján megállapítható, hogy a év november hót követıen fennmaradt üres kazettákat - a Környezethasználó március 19 i nyilatkozatától eltérıen - a évet követı idıszakban tölthették fel. A tárgyi telephelyen kialakított IV, V, VI, VII és VIII jelő kazetták feltöltési anyagainak származása, minısége, mennyisége nem állapítható meg, illetve az sem, hogy a feltöltéssel kerültek-e kockázatos anyagok a földtani közegbe. A Környezethasználó március 19-i nyilatkozata szerint a telephelyen kialakított I, II és III számú kazetták tereprendezése, tájba illesztése megtörtént. A szennyvíziszap lerakó telep (hulladéklerakó) üzemeltetése alatt hatályba lépett a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeirıl szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet (a továbbiakban: KöM rendelet), melyet a KvVM rendelet hatályon kívül helyezett. A KvVM rendelet a hatályba lépése elıtt indult és folyamatban lévı eljárásokban is alkalmazandó, és - többek között - elıírja a hulladéklerakók lezárásával, utógondozásával, illetve rekultivációjával kapcsolatos részletes elıírásokat, a hulladéklerakók utógondozási idıszakában szükséges monitoring rendszer kialakításával és mőködtetésével kapcsolatos követelményeket, illetve a lezárt hulladéklerakók utógondozási idıszakában elıírt karbantartási, megfigyelési és ellenırzési elıírásokat. A KöM rendelet 8. (2) bekezdés k) pontjában, illetıleg a KvVM rendelet 15. (2) bekezdésében és 4. sz. mellékletében elıírt, a lerakó lezárásával és utógondozásával kapcsolatos tevékenységek terve/rekultivációs terv a Felügyelıségre nem került benyújtásra. Mivel a hulladéklerakó KvVM rendelet szerinti lezárása még nem történt meg, valamint a rekultivációra vonatkozó tervdokumentációt a Felügyelıségre nem nyújtották be, továbbá - a rekultiváció és az utógondozás engedélyezését megelızıen - a telephelyre elkészített részleges környezetvédelmi felülvizsgálatot követıen a hulladéklerakó állapotában lényeges változás történt, a IV, VI, VII és VIII jelő kazettákat visszatöltötték, a III jelő kazettát földtakarással látták el, ezért a rekultivációs tervet a KvVM rendelet 15. (4) bekezdése alapján a határozat rendelkezı részében szereplı elıírások alapján kell kidolgozni és benyújtani a Felügyelıségre. 6

7 A Kvtv. 73. (1) bekezdése és a KvVM rendelet 15. (4) bekezdése szerint a hulladéklerakó jogszabálynak megfelelı rekultivációjára a hulladéklerakó üzemeltetıjét kell kötelezni. Az utógondozási idıszakban a rekultivált hulladéklerakó karbantartásáért, megfigyeléséért és ellenırzéséért az üzemeltetı felelıs a KvVM rendelet 15. (7) bekezdésének elıírása alapján. * A Felügyelıség KTVF: /2009. számon környezetvédelmi mőködési engedélyt adott tárgyi hulladéklerakó felhagyására, melyben a Környezethasználót részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra és rekultivációs terv benyújtására kötelezte. A Felügyelıség KTVF: /2009. számú határozatában a KTVF: /2009. számon kiadott határozatot visszavonta és KTVF: /2010. számú végzésében tényállás tisztázást írt ki az elvégzett rekultivációs mőveletek részletes bemutatására vonatkozóan. A Környezethasználó által július 5. napján benyújtott dokumentációt a Felügyelıség továbbra sem tartotta hulladékgazdálkodási szempontból megfelelınek, ezért KTVF: /2010. számú végzésében ismét felszólította a Környezethasználót a tényállás tisztázására. Ezt követıen a Környezethasználó a kért kiegészítést benyújtotta, melyet a Felügyelıség tényállást tisztázásként elfogadott. * A Felügyelıség a szakági vélemények, valamint az elkészített szakmai anyagok, tanulmányok megállapításai alapján a határozat III. pontjába foglalt elıírásokat tette. Fentiek miatt a Kvtv. 66. (1) bekezdés b) pontja, valamint 79. (1) bekezdés b) pontja alapján - a rendelkezı részben rögzített feltételekkel - a környezetvédelmi mőködési engedélyt kiadtam. A határozat módosítására, visszavonására az Áe a megfelelıen irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé, ugyanakkor az Áe. vonatkozó elıírásai a módosítást nem zárják ki. A teljesítés elmulasztása, illetve a határozatban elıírtak nem megfelelı teljesítése esetén az Áe. 82. (1) bekezdés c) pontja szerint végrehajtási bírság kiszabásának van helye, amelynek összege százezer forintig terjedhet. A bírság ismételten kiszabható. A határozat elleni fellebbezés lehetıségét az Áe. 62. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. Az illetékmentességben nem részesülık számára a fellebbezési eljárás illetékének mértékét az illetékekrıl szóló, többször módosított évi XCIII. törvény (Itv.) 29. (2) bekezdésében hivatkozott melléklet XIII. fejezetének 2/a. pontja írja elı. A teljes személyes illetékmentességérıl az Itv. 5. -a rendelkezik. A Felügyelıség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló, módosított 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. 7

8 Jelen döntés fellebbezés hiányában a közléstıl számított 16. napon a törvény erejénél fogva, külön értesítés nélkül jogerıre emelkedik. A közlés napja az a nap, melyen a döntést utoljára kézbesítették. Budapest, október 6. Dolla Eszter s. k. igazgató 8