ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ évközi, valamint a tól hatályos adóváltozások

Átírás

1 ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ 2015 évközi, valamint a tól hatályos adóváltozások ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉVKÖZI, VALAMINT A TÓL HATÁLYOS ADÓVÁLTOZÁSOK...1 ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ...2 Időszakos elszámolású ügyletek...2 Adólevonási jog érvényesíthetőségi idejének korlátozása...2 SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ...2 Személyi jövedelemadó mértéke...2 Családi kedvezmény:...2 Első házasok kedvezménye:...2 Bevallási nyilatkozat, bevallási ajánlat:...2 További személyi jövedelemadó módosítások:3 TÁRSASÁGI ADÓ...3 Növekedési adóhitel...3 IFRS átállás adókövetkezményei...3 További társasági adó módosítások:...3 AZ ADÓZÁS RENDJE...3 Adózói kategóriák: megbízható vagy kockázatos...3 Adminisztrációs hiba, tévedés...4 Pótlékmentes részletfizetés... 4 Folyószámla integráció... 4 Nettó pótlékszámítás... 4 Adóellenőrzések... 4 REKLÁMADÓ... 4 REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS... 4 KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ... 4 Átalánydíj a gépjárművekre... 4 Átláthatóbb szankciórendszer... 5 Külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer... 5 Egyéni hulladékkezelés... 5 Számlazáradékok... 5 HELYI ADÓK... 5 Letölthető helyi adó adatbázis... 5 Egységes helyi adó bevallás... 5 SZÁMVITELI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI... 5 EGYÉB... 6 Számlázó programokkal szembeni követelmény... 6

2 A 2015 évközi adócsomagok egy része a már 2015 év közben hatályba lépő rendelkezések mellett a 2016-tól hatályos szabályokat is tartalmazzák. A 2015 novemberben 17-én elfogadott adócsomag pedig főként az adózás rendjét érintő új szabályokat tartalmazzák. A főbb változásokat a következőkben mutatjuk be. Általános forgalmi adó Időszakos elszámolású ügyletek Az áfát érintő legjelentősebb változás, az időszaki elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának változása, amely már az idei év júniusától életbe lépett a könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatásokat nyújtó társaságok esetében, míg 2016-tól már teljes körűen bevezetésre kerül az új szabály. Időszakos elszámolású ügyletek: a felek időszakonként elszámolásban, vagy fizetésben állapodnak meg, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg. Ha a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, akkor a teljesítés: 1. Főszabály szerint az elszámolt időszak utolsó napja 2. Számla kibocsátásának a dátuma, ha a fizetés esedékessége és a számla kibocsátása az elszámolt időszak utolsó napját megelőzi 3. Ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolt időszak utolsó napját követő 60. nap, ha az ellenérték megtérítésének az esedékessége az elszámolt időszak utolsó napját követő időpontra esik A főszabályt azonban az esetek elenyésző részében kell majd alkalmazni. Előrefizetés esetén ugyanis, ha a számlakibocsátás is megelőzi az időszak végét, a teljesítési időpont a számla kibocsátásának napja; utólagos fizetés esetén pedig a fizetés esedékessége, de legkésőbb az időszak végét követő 60. nap lesz a teljesítési időpont. Ez nemcsak számla kibocsátójaként, de számla befogadói oldalon is érintheti a vállalkozásokat, és időszaki elszámolású számlát szinte minden vállalkozó kap. Adólevonási jog érvényesíthetőségi idejének korlátozása Közösségen belüli beszerzés és önadózással megállapított import áfa esetén az adólevonási jog csak abban az időszakban lesz érvényesíthető, amelyben a levonható adó felmerült. Minden más esetben folyó időszakban csak olyan adólevonási jog lesz érvényesíthető, amely a bevallás időszakában, vagy a bevallás időszakát magában foglaló évet megelőző egy éven belül keletkezett. Az el nem évült, de a fentiek szerinti időszakokban nem érvényesített levonható adó a továbbiakban csak a keletkezésének időszakában lesz érvényesíthető, önellenőrzéssel. A fentieket csak január 1-én vagy azt követően keletkezett adólevonási jog esetén kell alkalmazni. Személyi jövedelemadó Személyi jövedelemadó mértéke A személyi jövedelemadó mértéke évtől 16%-ról 15%-ra csökken. Egyes külön adózó jövedelmeknél alkalmazott 1,19-szeres eltérítés szorzó évtől 1,18-ra csökken Családi kedvezmény: 2016-tól elkezdődik a kétgyermekesek családi kedvezményének négy éven át tartó folyamatos növelése: 2016: Ft/hó adótartalom Ft/hó 2017: Ft/hó adótartalom Ft/hó 2018: Ft/hó adótartalom Ft/hó 2019: Ft/hó adótartalom Ft/hó Egy gyermekre, és három vagy több gyermekre a kedvezmény nem változik Első házasok kedvezménye: Az első házasok adóalap kedvezménye Ft/hó, amelynek adótartalma Ft/hó. Bevallási nyilatkozat, bevallási ajánlat: Megszűnik az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás intézménye, ezek 2

3 utoljára a évre vonatkozóan tehetőek. A módosítás szerint a jövőben, ha a magánszemély az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett, és nem érvényesít adókedvezményt, nyilatkozatban kérheti az adóhatóságot az adó megállapítására (bevallási nyilatkozat). Az adóhatóság a magánszemély bevallását a havi 08-as bevallások alapján készíti el, melyet március 15. után küld meg az adózónak elektronikus úton (Bevallási ajánlat). Ez azt jelenti, hogy az adózónak rendelkeznie kell ügyfélkapu hozzáféréssel. További személyi jövedelemadó módosítások: Adómentes: - Magánnyugdíjpénztárból a Tb. Rendszerébe átlépő személynek kifizetett összeg - Rendelkezés: magánnyugdíjpénztárból a Tb. Rendszerébe átlépő személy által az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átirányított összeg 20%-a, maximum 300 ezer forint - a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj. Mindhárom tétel január 1-től visszamenőleg hatályos Társasági adó Növekedési adóhitel 2016-tól bevezetésre kerül egy új kedvezmény, az úgynevezett növekedési adóhitel, amelynek lényege, hogy a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem az azt követő két adóév során kell csak megfizetni. Ez a kedvezmény a meghatározott feltételek mellett akkor vehető igénybe, ha a társaság az adóévben, és az azt megelőző 3 évben már működött és nem alakult át, továbbá ha az adózás előtti eredmény eléri a megelőző adóévi eredmény abszolút értékének ötszörösét. IFRS átállás adókövetkezményei január 1-jétől bevezetésre kerül a hazai jogrendszerben az IFRS szerinti beszámoló készítés lehetősége. Az IFRS-ek szerinti beszámolást választó, illetve a későbbiekben arra kötelezett társaságok adókötelezettségeiknek is az IFRS szerinti adóalap alapján tesznek majd eleget. További társasági adó módosítások: A 30 millió forintot meg nem haladó reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség minden további feltétel nélkül elismert költségnek számít. A rendelkezés visszamenőleges hatállyal évre is vonatkozik. A tárgyévben visszatérített bírság, illetve egyéb, az adózás rendjéről szóló törvényben előírt jogkövetkezmények visszatérítése miatt keletkezett bevétel is adóalapcsökkentő tételnek minősül. Az adózás rendje Adózói kategóriák: megbízható vagy kockázatos Az egyik legjelentősebb változás jövőre, hogy az adóhatóság kategorizálja az adózókat, és eltérő eljárási szabályokat alkalmaz a megbízható és a kockázatos adózókra. A minősítést az adóhatóság első ízben a első negyedévre vonatkozó adózói adatok alapján adja majd ki. A kapott minősítések lekérdezésére második negyedévétől az ügyfélkapun keresztül lesz majd lehetőség. Azok a cégjegyzékbe bejegyzett vagy áfa regisztrált adóalanyok, akik jogkövető magatartást folytatnak, megbízható minősítést kapnak. A megbízható minősítés megszerzéséért 10, megbízhatóságot jelző kritériumnak kell megfelelniük. A megbízható státuszt elnyerve előnyösebb elbírálásban részesülnek, mint a kockázatosnak ítélt adózók. A megbízható státusz elnyerése olyan könnyítésekkel kecsegteti az adózókat, mint hogy - a kiszabható mulasztási és adóbírság felső határát 50%-kal mérséklik az általános szabályok szerint megállapítható mértékhez képest; - a nyilvántartott tartozásra évente egy alkalommal automatikusan 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezményt kapnak; - a visszaigényelt általános forgalmi adót az adóhatóság január 1-jétől 45 napon, január 1-jétől 30 napon belül utalja ki. Az adóhatóság kockázatosnak minősíti azokat az adózókat, akik nagy összegű adóhiányt vagy -tartozást halmoztak fel, akik be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatnak, és akiket egy 3

4 éven belül ismételt üzletbezárásra büntetettek. A kockázatos kategóriába sorolt adózók nem részesülnek kedvezményes eljárásban: az általuk visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap, és a megbízható adózókhoz képest hosszabb adóhatósági ellenőrzésekre számíthatnak, az ő esetükben az ellenőrzési határidőt 60 nappal meghosszabbodhat. Adminisztrációs hiba, tévedés A bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetében az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül határidő tűzésével hívja fel az adózót a kötelezettsége. Pótlékmentes részletfizetés A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség kapcsán a korábbi Ft-ról Ft-ra emelkedik a pótlékmentes részletfizetés összeghatára. Folyószámla integráció Jelenleg az adóhatósági és a vámhatósági szerv külön tartja nyilván az adózók kötelezettségeit és befizetéseit. A módosító csomag elfogadásával a külön nyilvántartott folyószámlákat a hatóságok közös nyilvántartássá egyesíti. Az adó- és a vámfolyószámlák összevonására tekintettel az adóhatósági igazolásokra vonatkozó szabályok is módosulnak. A tartozásmentesség igazolást 2016-tól már egységesen, NAV szinten lehet kérni, az igazolás tartalma pedig kiegészül a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozások adataival is. Az egységes folyószámlához történő hozzáférés érdekében az adózók képviselőinek be kell nyújtaniuk az EGYKESZ nevű nyomtatványt. Nettó pótlékszámítás A nettó pótlékszámításra vonatkozó rendelkezések a jövőben eltérő rendelkezés hiányában a tartozások szélesebb körére lesz alkalmazható. Adóellenőrzések Végelszámoláskor a rendezett adóügyi kapcsolatokkal rendelkező, megbízható adózók esetében a kötelező adóhatósági ellenőrzés megszűnik, csak a kockázatos adózók esetében marad fenn. Fontos változás, hogy a jövőben egy feljelentés önmagában nem lesz elegendő a becslési eljárás alkalmazásához, ha az adhatóságnak nincs megfelelő bizonyítéka. Reklámadó Reklám közzétételére (beleértve a saját célú reklámot) és a reklámoztatásra (reklám közzétételének a megrendelése) merőben eltérő adózási, bevallási szabályok vonatkoznak: 1. A reklám közzététele és saját reklám esetén az adó alapja a reklám közzétételéből származó árbevétel és reklámmal kapcsolatban felmerült közvetlen költség, az adó 100M Ft-ig 0%, az azt meghaladó rész után 5,3%. 2. Reklám közzétételének a megrendelése esetén (reklámoztatás) ha van nyilatkozat (vagy a reklám közzétevő szerepel a NAV adatbázisában) továbbra sincs adóbevallási és adófizetési kötelezettség. Ellenkező esetben az adó a reklám közzététel havi 2,5 M feletti részének az 5%-a, amelyet a számla kézhezvételét követő hónap 20.-ig kell bevallani és megfizetni. Társasági adóban csak akkor növelő tétel, ha valakinél a reklám megrendelés szokásos piaci értéke a 30 millió forintot éves szinten eléri, és - nincs a közzétevőtől nyilatkozat, vagy - nincs a közzétevő az új adatbázisban, vagy - nem tudja bizonyítani a megrendelő, hogy minden megtett a nyilatkozat beszerzése ügyében Rehabilitációs hozzájárulás Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe vevőnél kell a létszámba beszámítani, kivéve, ha a kölcsönbeadó nem vállalja nyilatkozattal magára. Hatályba lépés: július 19. Környezetvédelmi termékdíj Átalánydíj a gépjárművekre Megnyílik a darabszám alapú átalánydíj fizetés lehetősége a gépjármű gyártók és forgalmazók számára. Az átalánydíj lehetősége csak a személygépkocsi és motorkerékpár termékdíjas 4

5 alkotórészei (akkumulátor, egyéb kőolajtermék, gumiabroncs, elektronikai berendezések) esetén áll fenn (a tehergépjármű esetén például nem). A gépjármű termékdíj átalánya (más termékek után fizetett átalánydíjjal ellentétben) visszaigényelhető a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén. Átláthatóbb szankciórendszer Átláthatóbbá válik a szankciórendszer. A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben nem szabályozott esetekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók, valamint új fogalomként jelenik meg a termékdíj hiány, a termékdíj-különbözet és a termékdíj-tartozás, és lehetőség lesz késedelmi pótlék kiszabására is. Külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer Egy évre nő az újrahasználható csomagolószerek visszaszállítására nyitva álló időszak, a termékdíj fizetési kötelezettség tehát egy év eltelte után keletkezik. Egyéni hulladékkezelés Jelentősen könnyítik az egyéni hulladékkezelést választók számára a termékdíj-kötelezettség teljesítését. Az eddigi negyedéves bevallási és fizetési kötelezettséget egy évente egyszeri, előlegbevallási, és egy éves, tényadatokon alapuló, elszámolási kötelezettség váltja fel. Számlazáradékok A csomagolószerek és reklámhordozó papírok esetében megszűnik a kötelező számlazáradékolás, csökkentve az érintettek adminisztrációs terheit. Helyi adók Letölthető helyi adó adatbázis A kincstári nyilvántartás a helyi adókról és mentességekről, kedvezményekről elektronikusan letölthető formában lesz elérhető a jövőben. Ez azonban nem hiteles nyilvántartás, az adózó a nyilvántartást csak saját felelősségére használhatja fel. Egységes helyi adó bevallás Az adózók a bevallási kötelezettségüket től az általános nyomtatványkitöltő programmal, egységes formában is teljesíthetik. A benyújtott bevallásokat az állami adóhatóság továbbítja az érintett önkormányzati adóhatóságoknak. Így az iparűzési adót fizető különösen a több telephellyel rendelkező adózók jelentős adminisztrációs tehertől szabadulnak meg. Számviteli törvény változásai Az elmúlt évek számviteli törvényi változásait többnyire a más törvényekkel való jogharmonizálás illetve gyakorlati megfontolások vezették. Az okok között megtalálható volt az új Ptk-val való összhang megteremtése, de ilyen megfontolás volt az adminisztrációs egyszerűsítésekre való törekvés is. A évi változások egy jelentős része az EU 2013/34. Irányelvének kötelező hazai jogrendbe történő átültetése kapcsán került a törvénybe, egy másik része pedig a korábbi évek hiányosságainak átfogó orvoslására született meg. A változások kapcsán új fogalmak jelennek meg a mérlegben, eredménykimutatásban egyaránt. Az eredménykimutatások formátumai közül megszűnik a kétoldalas változat használatának a lehetősége, így már csak egy fajta összköltség és egy fajta forgalmi költség eljáráson alapuló eredménykimutatás állítható össze. Törlésre kerülnek a rendkívüli tételek, mert az EU irányelv nem tartalmaz ilyen fogalmat. A megszűntetett rendkívüli tételeket fő szabályként az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások eredménykimutatás sorra kell elszámolni majd a jövőben. Kivételt képeznek a részesedéseket és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat érintő változások, valamint a Tartósan adott kölcsönökkel kapcsolatos egyes tranzakciók, mert azokat a pénzügyi műveletek közé helyezték el. A rendkívüli tételek jelentős számban érintették a halasztott bevételeket és halasztott ráfordításokat az időbeli elhatárolások között. Ebben a kérdésben nincs változás a törvényben, mert amit eddig is halasztani kellett, azt ezután is szükséges lesz. A kiegészítő mellékletben viszont be kell mutatni azokat a tételeket, amelyek kivételes nagyságúnak vagy előfordulásúnak minősülnek. Ezek a minősítések helyettesítik a rendkívüli fogalmat a későbbiekben. 5

6 Megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategóriája, ebből következően megváltozik a nyereségfelosztás rendszere. Az eredménykimutatás az Adózott eredmény kategóriánál ér véget és ez kerül majd be a saját tőkébe. E döntés egyenes következménye lett az osztalékfizetés szabályainak módosítása is. Az osztalékkal kapcsolatos kérdésekben a legfontosabb változás az, hogy az osztalékról szóló döntés évében kell elszámolni a kapott és a fizetett osztalékokat is. A tárgyévi döntést az előző évi eredménytartaléknak és az adózott eredménynek az ismeretében lehet meghozni. Ugyanakkor 2016-tól az osztalékról meghozott döntést nem lehet, illetve nem kell majd visszakönyvelni a 2016-os beszámolóba, tehát a 2017 májusában elfogadott osztalék a döntés időpontjában, azaz 2017-ben kerül majd be a cégek könyvelésébe. A 2015-öt még a régi szabályok szerint kell zárni, azonban az adatokat a 2016-os üzleti évről szóló beszámolóban nyitóadatként fel kell majd tüntetni. Ahhoz, hogy a évi adatok már az új törvénynek megfelelő struktúrában is rendelkezésre álljanak, és a két időszak összehasonlíthatóságát lehetővé tegyék, legkésőbb a 2016-os beszámoló összeállításáig el kell végezni ezeknek az adatoknak az új szabályok szerinti átforgatását. Az új szabályozás másik fontos eleme a beszámolótípusokra vonatkozó értékhatárok jelentős mértékű emelése. A módosításoknak köszönhetően számos cég és vállalat kedvezőbb feltételekkel és kevesebb adminisztrációval készítheti el az éves beszámolóját. Egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételeinél a mérlegfőösszeg értékhatára 500 millióról 1200 millióra, az árbevétel értékhatára 1000 millióról 2400 millióra nőtt. A konszolidált beszámolóra is magasabb értékhatárok vonatkoznak majd, így lesznek olyan cégcsoportok, amelyeknek a jövőben nem kell elkészíteniük a cégcsoport egészét bemutató konszolidált beszámolót. További újdonságnak tekinthető az is, hogy összeghatártól függetlenül bemutatandók a tőkeműveletekhez, az átalakulásokhoz, az egyesülésekhez, a szétválásokhoz kapcsolódó tételek a kiegészítő mellékletben. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozó szabályok alapvetően csak abban változtak meg, hogy mit szabályoz a törvény és nem az érdemi tartalmat változtatták. Az eddigi előírások azt tartalmazták, hogy mit nem kell bemutatni az éves beszámoló kiegészítő mellékletéhez képest, most viszont azt szabályozták, hogy mit kell tartalmaznia az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének. Egyéb Számlázó programokkal szembeni követelmény 2016-tól a számlázó programoknak új, az adóhatóság felé adatexportot lehetővé tévő funkcióval is rendelkezniük kell, amely lehetőséget ad a dátumtartomány illetve sorszámtartomány szerinti adatkinyerésre. Emiatt azokat a számlázó szoftvereket, amelyeknél erre jelenleg nincs lehetőség, vagy nem a megkövetelt adattartalmat tudják exportálni, át kell programozni, és az új funkció kezelésére vonatkozó információkat a számlázó program dokumentációjának is tartalmaznia kell A kiegészítő melléklet vonatkozásában két jelentős változás történt a törvényben: A rendkívüli tételek megszűnése miatt be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású gazdasági események hatását. Rögzítésre került a bemutatandó információ kötelező sorrendje, hasonlóan az IFRS megoldáshoz. 6