A dér tüze. A dér tüze. 101 vers ból. Szeretettel hívlak-várlak. új könyvem ünnepére. az Írószövetségbe (Bajza u em.

Átírás

1 9.szám 1 / 143

2 2 / 143 Beköszöntő A dér tüze Szarka István Meghívó könyvbemutatóra { size: 21cm 29.7cm; margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } --> A dér tüze 101 vers ból Szeretettel hívlak-várlak új könyvem ünnepére az Írószövetségbe (Bajza u em.) április 7-én kedden 5 órára! Háziasszony: Szepes Erika Kiadó: Kaiser László (Hungarovox) Gyertek el sokan! Add tovább! Szarka István

3 3 / 143 Dunatáj Megjelent Valeri Petrov új kötete. szerkeszt?ség (magyar és bolgár nyelvü anyag) Megjelent Valeri Petrov legújabb kötete. A Világszabadság szerkesztősége teljes szívéből köszönti Valeri Petrovot az embert, az írót, a demokratát aki 2008 áprilisában ünnepelte 88.születésnapját. Valeri Petrov mint ember, mint humanista és mint demokrata példaképünk volt és marad, költészetét pedig régen szeretjük és a jövőben is terjeszteni fogjuk. A Világszabadsag szerkesztősége örömmel fogad cikkeket Valeri Petrov költészetéről a teljes 2008-s év folyamán. Редакцията на Вилагсабадшаг поздравява от все сърце човека, писателя и демократа Валери Петров по случай неговия 88-и рожден ден. Като човек, като хуманист и като демократ Валери Петров бeше и занапред ще бъде пример за нас. Отдавна обичам неговата поезия и ще продължим да я популяризираме. Будапеща, 22 април 2008 г. Редакцията на Вилагсабадшаг през цялата 2008 г. с удоволствие приема за публикация статии върху пезията на Валери Петров. Jannisz Mociosz a tudós és a barát Kiril Topalov (bolgár nyelvű anyag) Kiril Topalov : Jannisz Mociosz a tudós és a barát ЯНИС МОЦИОС Янис Моциос е един от първите гръцки учени, с които се запознах още преди трийсет години, по време на едногодишната си специализация в Атинския университет. Той току-що се бе върнал от дълго изгнаничество и още не бе станал професор в Крит и Янина, преподаваше в някакви ученически курсове, за да поддържа семейството си и се занимаваше активно - в своя стил - с научна, писателска и преводаческа дейност. Бе се заел да преведе поезията на великия български поет-революционер и апостол на националното освобождение на България Христо Ботев на гръцки директно от български, а не чрез френски, английски или руски, както това вече бяха направили някои негови колеги. Дотогавашните преводи въобще не даваха представа за качествата на поезията на този забележителен поет, когото самият Янис изследва сравнително с вашия голям и сходен по главните си характеристики поет Соломос. Тази студия ня Янис Моциос, която предизвика голям интерес сред българските учени, беше въобще първият негов текст, който ми даде представа не само за сходствата между двамата велики поети на Гърция и България, но и за изследователските качества на самия автор. Особено интересна бе онази част от студията, която разглеждаше сравнително въпроса за смъртта в творчеството на двамата поети. Да се открият общи моменти в творчеството на двама поети, напълно различни като жизнена съдба, които не са се познавали нито лично, нито чрез творчеството си, не само носи особена евристична радост на изследователя, но и му дава възможност да открие типологията на общите балкански културно-исторически модели. Общността на тези модели се обуславя от идентичността на социално-политическите, културните и дори битовите условия на живот на балканските народи. Корените на тази идентичност можем да открием както в тракийската и антично-гръцката културна традиция и в общия византийско-християнски средновековен цивилизационен модел, така и в сходната съдба на спасяването на етническата и културната идентичност на народите ни през вековете на турското робство. Това спасяване се извършва чрез фолклора, чрез църквите и манастирите като убежища на собствената книжовна традиция и чрез килийните училища като единствена форма на образование на своя език. В търсене на балканската идентичност ще стигнем и до еднотипния начин на възкресяване на историческата памет на народите чрез историческите съчинения на първите балкански историографи. Тези първи будители се заемат с апостолската задача да свържат разкъсаната верига на историческата памет и да припомнят на своите народи, че не са били винаги турски роби, че е имало могъщите Византия и България, че сърбите, албанците и някои други балкански народи също са имали свои, макар и по-малки, но самостоятелни държави. Общи са и идеологиите за национално освобождение, общ е и девизът Свобода или смърт, по идентичен начин умират за свободата на народите си и гръцките, и българските революционери, по един и същ начин и гръцките, и българските апостоли и водачи на революцията, които доживяват до освобождението на държавите си, след това освобождение страдат от своите, еднородни турци повече, отколкото от истинските турци преди свободата... Разбирам евристичната радост на проф. Моциос от откриването на чертите на общите балкански типологии много добре, защото изпитах подобно изследователско удоволствие в една голяма моя студия за невероятната културно-историческа близост между Ригас и българския му хомолог Раковски, която скоро ще излезе и на гръцки. Впрочем Янис Моциос предложи още през 1980 г. на българо-гръцката научна конференция в Солун един интересен доклад върху Трагизма в поезията на Соломос и Ботев, в който очерта някои от основните параметри на бъдещото си доста по-голямо изследване. Още там той посочи изворите на драматичното и трагическото чувство на двамата поети и формите, в които то се осъществява художествено в творчеството им. В новата си студия той концентрира интереса си преди всичко върху проблема за смъртта, както вече казах. Съобразно с различните начини на поетически израз на смъртта, на композиционните и концептуални решения на двамата поети Моциос разделя стихотворенията им на четири групи. Всяка класификация е относителна, никога не може да бъде пълна и абсолютно правилна и друг сигурно би предложил по-различна гледна точка; литературознанието, особено съвременното, е богато на различни стилове и методи, но важното е, че проф. Моциос предлага защитима и убедителна класификация, която му дава възможност за интересни наблюдения и много ценни изводи. Още повече, че това е работа в поле, което все още е почти девствено, неразорано. Ние на Балканите познаваме отлично литературата на най-далечните народи, но почти не познаваме литературата на най-близките си съседи. На някои въпроси на близостта на балканските културни модели Янис Моциос посвещава и специална студия - Повторяемост на моделите на художественото мислене в балканските литератури (ХVІІІ - ХІХ век), с която участва във Втория българо-гръцки симпозиум в София през 1984 г. и която също бе публикувана в българския научен печат. В нея той обръща внимание на такива общи черти на балканските литератури през тази епоха, като създаването й много често в емигрантски центрове извън Турската империя, влиянието върху тях на класицизма и сантиментализма, създаването на неоанакреонтическа поезия, връзка на новосъздаващите се литератури с най-модерните литературни теории, зараждането на взаимния интерес и влияния между балканските литератури и др. В този смисъл са много интересни и наблюденията му върху близостта между написаните с разлика от половин век Славянобългарска история на първия български будител Паисий Хилендарски и Историята на Галаксиди... на йеромонах Евтимий, които той публикува в една своя статия през 1991 г. Може някои от изводите на Моциос да са спорни, но несъмнено той открива много общи черти, които говорят за общия балкански културно-исторически модел - и народният разбираем език, понякога приповдигнатият, патосен стил, и

4 4 / 143 общите извори и сходните композиции, и съзнанието им за неразкъсваемото единство на етнос и вяра, и митотворчеството и т. н. Този модел в този момент има нужда от историографи като Евтимий и Паисий и от истории като тези, които те създават. Затова Моциос не пропуска да отбележи и най-важната близост между тях - двамата апостоли всъщност не създават истории, а ярки публицистично-политически будителски произведения. Много важно е и твърдението му, че макар и да не са получили системно образование, двамата будители са успели да създадат най-силно въздействащите върху народите им произведения, в най-подходящия за появата им момент и в най-подходящата за това форма. Впрочем тази студия се яви като логично продължение на една друга, излязла седем години по-рано - Някои бележки към Историята на Галаксиди... на йеромонаха Евтимий. Още тогава си казах, че ако Янис Моциос не направи сравнително изследване между Евтимий и нашия Паисий, ще го направя аз. Слава богу, той го направи и каза най-важните неща. Мисля обаче, че това е една тема, по която ще се появят и други студии, защото е богата и провокираща изследователската страст. Самият той продължи серията си от изследвания на тази тема с обстойната си, интересна и също така приносна студия за автобиографията в балканските литератури, в която разширява наблюденията си и сравнителния анализ върху историите на Евтимий, Партений Павлович, Папасинадину и Паисий Хилендарски. За мен, както и за много мои колеги в България интерес предизвикаха и други студии на Янис Моциос, които разглеждаха малко изследвани в нашата наука въпроси. Една такава студия беше Анакреонтичната поезия в гръцката и българската литература. За влиянието на Христопуло и други гръцки поети върху българската поезия на ХІХ в., и особено върху формирането на поетическата дарба на Петко Славейков, в нашата научна литература е писано неведнъж, но тази студия каза много нови неща. Като много ерудиран познавач на новата гръцка литература, проф. Моциос посочи не само общите моменти, но и причините за появата през този период на такъв вид поезия, разкри за първи път така пълно общите характеристики и влиянията между българската и гръцката поезия. През 1989 г. той преведе и издаде на гръцки забележителната творба на големия български възрожденец Софроний Врачански Житие и страдания грешнаго Софрония (наскоро се появи още един много добър превод на това произведение в луксозното издание на проф. Емил Тахиаос). В своя кратък, но ерудиран предговор Проф. Моциос очертава мястото на Софроний в историята на Българското възраждане, връзките му с гръцката книжовна традиция и принадлежността му, побно на Паисий, към общия балкански просвещенски модел. Мога да кажа, че за българските учени са били интересни и други публикации на проф. Моциос в българския научен периодичен печат, като например Към въпроса за гръцкия романтизъм. Върху материал от гръцката поезия през г. (в Etudes Balkaniques, 1981), Борбата на свободата със самовластието. Антимонархическата насоченост на творчеството на Рилеев и Калвос (в Балкански културни взаимоотношения, 1980 г.) и др. Те не се отнасят пряко до българската литература, но засягат явления, които са характерни и за българското културно развитие през ХVІІІ и началото на ХІХ в. Що се отнася до гръцкия романтизъм, известно е, че произведения на негови представители не само са били познати на някои български възрожденски поети, но и са оказали сериозно въздействие върху създаването и развитието на новата българска литература. И това не са само изследваните от Михаил Арнаудов, Янис Моциос или мен връзки между творчеството на Суцос и Раковски, Ботев и Соломос или Ригас и Раковски, все още от гръцка страна не е осветлено поетическото дело на българина от Охрид Григор Пърличев - едно изключително интересно явление в гръцкия литературен живот от средата на ХІХ век. Както е известно, през 1860 г. Пърличев печели със своята поема О арматолос лавровия венец в анонимния поетически конкурс на Ралис и най-високите оценки на гръцката литературна критика, предизвиквайки и бурна полемика в печата, която продължава няколко години, довежда през следващата година до невъзможност да се проведе конкурсът, излиза от страниците на атинския печат и се пренася през Средиземно море във вестниците на гръцката диаспора в Александрия и Константинопол. С още по-голяма сила тази полемика избухва по време на следващия конкурс, когато Григор Пърличев отново участва, този път с творбата Скендербей, но уникалният му стил, в който се съчетават елементите на три поетики - Омировата, фолклорно-епическата и личнопоетическата - бива разпознат от комисията и тя присъжда наградата на поет, чиито произведения отстъпват по художествена сила на поемата на Пърличев. Пред науката стои голямата задача да се изследва максимално пълно процесът на взаимните контакти и влияния между нашите литератури и в този смисъл пред бъдещите поколения елинисти и слависти, които ние с Янис Моциос сме подготвяли, стои много работа. За научните приноси на моя добър колега и много стар приятел проф. Янис Моциос бих могъл да говоря дълго, но времето и обстоятелствата не позволяват. Не мога да не отбележа обаче, че няколко години той преподаваше в нашия Софийски университет Свети Климент Охридски вашата нова литература, като остави ярка следа с ерудицията си, с умението си да контактува с младата студентска аудитория и да пробуди у нея рефлекси за компаративистично балканско и европейско мислене. В заключение ще кажа само, че с многогодишната си научна и преподавателска работа той се стреми да поправи един голям недъг на балканското литературознание и даже бих казал - на вековния балкански манталитет взаимното непознаване, резултат от натрупани стари предубеждения. За жалост балканският човек винаги е гледал на другия балкански човек преди всичко като враг. Кавафис обаче ни научи, че врагове и варвари няма, те са само удобни решения за управляващите. Ако балканският човек преодолее вековните предубеждения и погледне любопитно и добронамерено съседа си през оградата, там със сигурност ще види не враг, а брат, ако не и брат-близнак. И вместо да хвърля камъни и да му троши прозорците, както векове го караха властниците, ще го покани да изпият по едно узо или по една сливовица и ще се разприказват за общите си прадядовци духовни, а понякога и кръвни. Един от първите в Гърция, които направиха това в областта на новата балканска литературна наука, бе моят стар приятел Янис, за което му благодаря, поздравявам го братски-съседски и го уверявам, че винаги е поканен в моя дом на червено вино. Узото и ракията, за които споменах, ние с него вече сме ги изпили отдавна - още преди няколко десетилетия и проблеми с балканското разбирателство, сътрудничество и братска любов нямаме. Ние с него отдавна сме вкарали България и Гърция в балканската федерация, без да имаме нужда от одобрението на Великите сили. Затова му пожелавам още много пъти да ни кани като приятели и гости на свои юбилеи и като читатели на интересните си, задълбочени и приносни компаративистични изследвания. A különböző kultúrák találkozása Erdély történelmében a honfoglalástól a XIX-XX. század fordulójáig (4.rész) Jakócs Dániel A korábban megkezdett sorozat folytatása. JAKÓCS DÁNIEL A KÜLÖBÖZŐ KULTÚRÁK TALÁLKOZÁSA ERDÉLY TÖRTÉNELMÉBEN A HONFOGLALÁSTÓL A XIX-XX. SZÁZAD FORDULÓJÁIG 4. rész Előző részek: Első rész ( 2.számban) Második rész ( 4.számban) Harmadik rész ( 6.számban)

5 5 / 143 Brassó fejlődésének a XIV. században kialakult alapvető tendenciái a XV. században felerősödtek és továbbfejlődtek. A XV. század megvalósította és befejezte azt, amit a XIV. században kezdtek el. A XIV-XV. század fordulója nem volt vízválasztó a város kultúrájának fejlődésében. Az uralkodó gótikus stílusban felépül a város új centruma, lényegében befejeződnek a munkák a Fekete-templom építkezésén. Hunyadi János, amikor az ország kormányzója volt, később pedig fia, Mátyás király állandóan gondoskodtak a város gazdasági fejlődéséről, a kereskedelem növekedéséről. Ebből a szempontból különösen jellemzőnek találjuk Hunyadi Jánosnak november 15-én kelt levelét Valachia szabad embereihez'. Ebben Hunyadi János biztosítja az összes Brassóban tartózkodó román kereskedőt, valamint Valachia összes kereskedőjét, hogy továbbra is szabadon utazhatnak és kereskedhetnek annak ellenére, hogy közte és a havasalföldi vajda között megromlottak a kölcsönös kapcsolatok.37 Hunyadi János nem rendelte alá a gazdasági kapcsolatokat a napi politikának. Mátyás király folytatta apjának a hagyományait. Mindez nagyon fontos volt az egész kultúra fejlődése számára, mivel az anyagi termelés termékeinek a cseréje együtt halad a szellemi termékek cseréjével. Mátyás uralkodásának az elején a középkori Magyarország gazdasági és politikai fejlődésének a csúcspontjára ért. Ez tükröződött az egész kultúra fejlődésében, bár a gazdasági és politikai felvirágzás néhány következménye a szellemi kultúra területén csak a XVI. században jelent meg. A vezető művészeti ág továbbra is az építészet maradt. Az 1470-es évek végén, amikor Brassóban a Fekete-templom belső munkálatait befejezték, szobrait, képeit elkészítették, az ország centrumában, Budán az itáliai reneszánsz stílusában kezdtek építeni. 38 Az új stílus azonban még nem terjedt ki a szélekre, így Brassóra sem. A budai várban olasz és dalmát építészekből és szobrászokból álló művészkolónia működött. A reneszánsz a királyi udvaron kívül csak valamivel később, Mátyás király halála után eresztett gyökeret, de akkor nagyon mélyen és nagyon hosszú időre. Szintén a kultúra fejlődéséről tanúskodik a külföldön tanuló erdélyi egyetemisták számának egyenletes emelkedése. (Ekkor Magyarországon még nem volt egyetem, de főiskola sem, így felsőfokú végzettséget csak külföldön lehetett szerezni.) Ez az 1380-as években kezdődött, és az 1520-as évekig tartott. 39 Már fentebb írtam az 1380-as évek első brassói egyetemistáiról, ők a bécsi egyetemre jártak. Sajnos, nincsenek konkrét adataink pont a brassói hallgatók létszámáról a XV. század folyamán, bár különböző listákból megközelítőleg helyesen meg lehetne állapítani a számukat. Rendelkezésünkre áll a rostocki egyetem magyarországi hallgatóinak pontos létszáma 1481-től 1728-ig. 40 Ezen a listán gyakran fordulnak elő brassói tanulók is. Rostock nem volt a magyarországi diákok érdeklődésének a központjában. Éppen ezért, ha azt látjuk, hogy az egész XV. század folyamán állandóan nő a magyarországi tanulók száma, és a század elején és a végén is gyakran találkozunk brassói diákok neveivel, akkor jogosan feltételezhetjük, hogy a brassóiak száma arányosan együtt emelkedett a többi tanuló számával. A magyarországi egyetemisták nemzetiségi összetételét csak megközelítőleg lehet megállapítani, mert csak a név lehetne a kritérium, abban az időben azonban az egyetemeken elterjedt szokás volt a nevet latinosított változatban írni, ez pedig megnehezíti a nemzetiség meghatározását. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a XV. században majdnem minden brassói egyetemista szász volt. Ehhez a kérdéshez még visszatérek a XVI-XVII. századi fejlődéssel kapcsolatban. A XV. század végére a bolgárok annyira megerősödtek Brassóban, hogy saját templom építését határozhatták el. Az 1480-as években felépítettek egy fatemplomot, majd 1495-ben felépítették a mai Szent Miklós templom központi részét. Ezután a templomot elég hosszú időn át több épületrésszel egészítették ki, új tornyokat emeltek stb., míg elnyerte mai alakját. A templom épületének folyamatos bővítése azonban már nem csak a bolgár ortodox gyülekezet pénzéből történt. Nagyon komoly anyagi segítséget nyújtottak a (havasalföldi=) ungrovlachiai és moldvai vajdák, az orosz ortodox egyház, sőt még Jelizaveta Petrovna orosz cárnő is. A templom mai külső alakja egyáltalán nem hasonlít a bulgáriai vagy az ungrovlachiai XVI. századi templomokra, inkább a XVI-XVII. századi orosz templomokat juttatja eszünkbe. A moldvai kolostorok híres XVI. századi templomai egyedülálló jelenségek, az ortodox vallási követelmények és az erdélyi késő gótika szerkezeti elveinek sajátos szintézisét képezik. A moldvai kolostorok templomai éppen úgy, mint a brassói Fekete-templom', egyszerre katonai erődítmények is és templomok is. A Szent Miklós-templom is és a moldvai templomok is körülbelül ugyanabban a korban, a XVI. század első felében épültek. A Szent Miklós-templom esetében azonban a védelmi funkció nem játszott semmilyen szerepet, mivel olyan völgy mélyében épült, amelyet délről szinte átjárhatatlan hegyek, északról pedig hatalmas városi erődítmények védtek, ezért az esztétikai és a tisztán vallási funkciók kerülhettek az első helyre. A templom felépítése után hamarosan iskolát is építettek. Az iskola oktatási nyelvéről nincs semmilyen adatunk, egyet azonban biztosan állíthatunk: az iskola oktatási nyelve nem lehetett a román. Mint később látni fogjuk, a román írásbeliséget és irodalmi nyelvet csak a XVI. század második felében hozták létre, és éppen Brassóban, ezért nem lehetett még a XVI. század első felében sem a román egy iskola oktatási nyelve. Csak a görög vagy a bolgár jöhet számításba oktatási nyelvként. Eddig semmit sem írtam Brassó magyar lakosságáról. Valószínű, hogy a kezdetektől élt a városban kisebb létszámú magyarság, de különálló magyar negyed csak később, Bolgárszeggel egy időben keletkezett, amikor beindultak a nagy építkezések, azaz 1392 után. A város magyar lakossága nem játszott nagy szerepet az erdélyi magyar kultúra történetében. A magyar nyelvű kultúra szempontjából azok a városok töltöttek be jelentősebb funkciót, ahol a magyar lakosság többségben volt, amelyekben később a XVI. században létre jöttek a protestáns főiskolák, a kollégiumok. A magyar lakosság jelenléte Brassóban mégsem volt haszontalan a magyar kultúra fejlődése szempontjából. A magyarok részt vettek a város életében, belülről ismerték eredményeit, és néhány történelmi korszakban fontos szerepet játszottak a kulturális értékek cseréjében. A XV. század végére Brassó hosszú időre olyan várossá fejlődött Bulgárián kívül, amelynek jelentős bolgár lakossága volt. Az 1494-es évből fennmaradt az összes adófizető polgár listája. A családfők fizettek adót. Ebben a listában 38 bolgár ház van. Ha feltételezzük, hogy a családok átlagosan 5 személyből álltak, akkor a városközpontban 190 bolgár polgár élt. A városközpontban a külső negyedeket, ill. kerületeket nem számítva kb lakos élt.41 A külső kerülethez tartozott Bolgárszeg is. A teljes jogú városi polgársághoz viszonyítva a városközpont bolgár lakosságának a létszáma kevésnek tűnhet. A valóságban ez nem így volt, ha figyelembe vesszük, hogy a szász polgárok milyen nehezen fogadták be a nem szász származású lakosokat, és milyen nehezen engedték meg nekik, hogy háztulajdonosok legyenek a város központjában. A város szász polgárai zárt társadalmi réteget alkottak, ahova bejutni gyakran nem volt könnyebb, mint megszerezni a nemességet. Ez a zártság a történelem folyamán természetesen változott, de még a XX. század elején is létezett. Mindennek gazdasági oka volt. Még a XV. században is viszonylag lassan nőtt az újratermelés, a városi kisiparosok termékeinek piaca is lassan szélesedett, és a későbbi századokban a fejlődés inkább lassult, mint gyorsult Erdélyben, ezért a városi kisiparosok termékeire is csak kis mértékben nőtt a kereslet. Ennek a nagyon lassan növő keresletnek a kielégítésére pedig éppen elegendő volt a városi lakosság természetes szaporodása. A város polgárai arra törekedtek, hogy megőrizzék ezt a piacot, azaz a biztos munkát és megélhetést gyermekeik, unokáik és távolabbi utódaik számára. A város vezetésében csak a városközpont adófizető háztulajdonosai vehettek részt, csak ők választhatták a városi tanácsot, a polgármestert stb., és csak őket lehetett vezető városi funkcióra megválasztani. Így a 38 bolgár adófizető teljes jogú polgára volt a városnak, annak életéről minden információval rendelkezhettek, és ismereteiket átadhatták a bolgár negyed, Bolgárszeg lakóinak is, ahol már a XV. század végén sem csak bolgárok laktak, de amint lejjebb látni fogjuk, még nagyon sokáig a lakosság többségét alkották. Miként már korábban láttuk, Brassó nem csak ipari, hanem kereskedőváros is volt. A balkáni kereskedők - elsősorban a görögök - szerepe állandóan nőtt Brassóban éppen úgy, mint az egész országban. A XVIII. századra és a XVIII. század folyamán egész Magyarországon és Erdélyben a kereskedelmi tőke legnagyobb része a görögök kezében volt. Brassó szász polgárainak ennek ellenére sikerült még a XVIII. században is a teljes politikai hatalmat kézben tartani, és a város leggazdagabb polgárait kizárni a város politikai irányításából. A nagyon gazdag balkáni és görög kereskedők csak a külvárosokban építhettek házat, és még a XVIII. században sem volt a városban szavazati joguk. Amikor 1787-ben a görögöknek végre sikerült engedélyt kapniuk arra, hogy a belvárosban barokk stílusban - amely akkor a legmodernebbnek és legelőkelőbbnek számított - templomot építsenek, a templomnak nem lehetett tornya, és a bejárat csak zárt udvarból nyílhatott. Ez a templom ma is eredeti állapotában áll, és román ortodox templomként működik. Az eredetileg görög nemzetiségű gyülekezet elrománosodott. Apám tapasztalata szerint a brassói szász polgárság elzárkózása a többi nemzetiségtől és zárkózottsága egészen a XX. század elejéig fennmaradt, pedig ekkorra már elveszítette gazdasági értelmét. Ezen kitérés után elmondhatjuk, hogy a brassói bolgárok helyzete a XV. század végén viszonylag jó volt, és a városi lakosság minden rétegében szilárd pozíciót szereztek maguknak. Az es években tragikus események következtek be egész Magyarország életében, ezeknek a hatását a kulturális élet fejlődésére a következő részekben ismertetjük. Következő részek: Ötödik rész (11.számban) Hatodik rész (13.számban) Jegyzetek 37. Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon, 10. kötet, Pest, MDCCCLIII, l. 38. A művészet története Magyarországon, Budapest, l.

6 6 / Tonk Sándor-Szabó Miklós: Erdélyiek egyetemjárása a középkor és a koraújkor folyamán, in Régi és új peregrináció, 2. kötet, 493. l. 40. Karl-Heinz Hugelt: Die ungarländischen Studenten an der Universität Rostock, uo l. 41. Fráter István, uo. 6-7.l. (Folytatása következik) A Balkán félsziget szintén Európa Jakócs Dániel A Balkán szintén Europa. (bolgár nyelven) ДАНИЕЛ ЯКОЧ БАЛКАНСКИЯТ ПОЛУОСТРОВ СЪЩО Е ЕВРОПА Отдавна,навярно още от втората половина на миналия век, в Западна Европа се е установило едно надменно отношение към страните от Балканския полуостров, което изразява и презрение, и съжаление към народите от тези страни. Струва ми се, че било много полезно да се посвети специален симпозиум на историятана това отношение към Балканския полуостров. Една от неговите особености е противопоставянето на балканските страни на Европа, отричането на европейския характер на балканските култури. Разбира се в това отричане винаги се включва отчуждение и недооценка. Само един пример от печата на унгарското национално малцинство в Словакия. Обсъжда се законопроект за езика. Заглавието на статията е :'Към Европа или към балканизация?' Разбира се, на Балканския полуостров има много нерешени национални проблеми, но нима в Испания или дори във Великобритания всичко е решено благополучно и окончатепно? Неслучайно цитирах именно вестник. Това отношение към балканите се разпространява не в научната литература, а предимно в публицистиката, без обосновока и доказателства, и доста здраво се държи на равнището на делничното съзнание и то почти като аксиома. Именно затова е необходимо дасе види дали е така? С този възглед спори Дюла Ийеш в стихотворение писано за София: С други думи София ми хареса. Красив и сенчест булевард, по него множество деца. Старинна черква тук, там пък джамия. Забързан във търговска залисия, тече човешкият поток. 'Балканът ли? Земя без просия!' А вечер удивителна... Във връзка с това, бих искал именно сега да подчертая, че неевропейският характер на куптурата в Индия, Китай, Япония или в страните на Африка не означава нищо лошо. Европа престана да бъде център на света независимо от процесите, които протичат в нея, и това ще си остане така. Ето защо принадлежността на нашите култури към Европа ние сме длъжни да приемем и признаем като факт, но като факт трябва да приемем и това, да не възникне или по-точно да не се засили представата, че балканският регион е нещо непълноценно. За да решим към каква сфера на културата принадлежи един конкретен регион, ние сме длъжни да имаме обективни критерии, т.е. длъжни сме да изхождаме от съвкупността на онези специфични черти, които характеризират дадения регион. За определяне на характерните черти на един регион, в това число и на балканския, предлагам да се разглеждат три основни кръга проблеми: 1. Традициите в културата на дадения регион. Традициите затова са традиции, за да живеят и днес. Има традиции, които познаваме непосредственно, има классически произведения, които четем и сега, но има и случаи, когато хората познават класиците, но не ги четат. Дори в този случай тридициите живеят вследствие на влиянието, което оказват върху по-нататъшного развитие. Някои съвременни зрители четат антични комедии, други - не, но и едните, и другите имат определена представа за античната комедия въз основа на съвременния театър. Общите традиции обединяват различните региони в една общност или сфера. Европейските региони имат два основни източника на традиции: античната култура и християнството. Ако разглеждаме културата на Балканския полуостров, от тази гледна точка, всичко е ясно без по-нататъшна аргументация. Да не говорим за самата Гърция. Тук, в България, и в другите балкански страни не трябва много да търсим примери.античните развалини или древнохристиянските здания не СА мъртви камъни, те се вписват в съвременния облик на градовете и селата, представляват част от комплекса естетически значими предмети, които въздействат на съвременния човек. И само с удивление може да питаме защо Arles във Франция със своя античен театър е Европа, а Пловдив не е. Античните или християнски мотиви живеят и в музиката, и във фолклора. А народното поетично творчество е играло особенно важна роля в епохата на романтизма, когато е възникнала съвременната култура на балканските страни. Народната поезия на южните славяни е вдъхновила Гьоте и Пушкин. Древногръцките, римските и християнските митове, образи, сюжети представляват един особен код, който прави възможно разбирането на художествените произведения навсякъде в Европа, където използват този код. Искам да посоча един конкретен пример. На упражненията по световна литература анализирахме стихотворението на Бодлер: Le reniement de Saint Pierre. Освен унгарски и немски студенти, в упражнението участваха студенти от Сирия и Лаос. Всичко, което за европейците беше ясно от само себе си, трябваше подробно да бъде обяснявано на студентите от Лаос, тъй като те не познаваха християнските традиции.

7 7 / Втори кръг проблеми са контактите в областта на културата. Европа е одна от сферите на световната култура. тя се разделяя на различни региони. И разбира се, контактите между културните в европейските региони са по-стари и по-силни, отколкото тези с неевропейските региони. Контактите също имат история и контактите на регионите от една и съща сфера, в дадения случай Европа, създават система. Отделните части на Европа доста се различават една от друга, имат много специфични черти, но всяка от тях е свързана преди всичкос други региони на Европа. Ако разгледаме Балканския регион от началото на националното възраждане, по този въпрос ще се открият следните моменти: а) Контактите, връзките с другите региони на Европа стават значително поинтензивни и постоянно се засилват. б) Връзките стават многостранни. Запазват се и растат традиционните взаимоотношения с руската култура, но заедно с това значително се разширяват връзките със Западна Европа и преди всичко с немската и френската култура. Балканският регион много бързо усвоява новите постижения във всички области на културата в Европа. Този процесс по време съвпада със сближаването на западноевропейската и източноевропейската култура. Към края на XIX век връзките на балканския регион със Западна Европа и с Русия са еднакво интензивни. в) Представителите на западноевропейската култура и културата на Русия започват да следят постиженията на балканския регион; от епохата на романтизма се наблюдава, макар и слабо, обратно влияние. г) Географски балканският регион граничи с неевропейски културни региони. Оттам е минавал един от най-важните пътища на световната търговия, който и сега не е загубил съвсем своето значение. Балканският полуострови дори част от Унгария дълго СА били във властта на Турската империя. тази епоха обикновено се нарича турско робство, но този термин не покрива напълно същността на това понятие. Естествено е, че балканският регион винаги е имал по-интензивни връзки с културата на Близкия изток и турция, отколкото други региони на Европа. Това е одна от особеностите на региона и в това няма нищо лошо. Връзките с културата на Изтока обаче не са особеност само на балканския регион; културите на испания, Франция или Италия, въобще на Южна Европа, също имат когнтакти с Изтока. Но благодарение на историческите особенности на региона взаимовръзките с културата на Изтока вероятно тук са били по-интензивни, отколкото в другите райони на Южна Европа. Това придава своеобразна окраска на културата на балканските страни, но не изменя нейния европейски характер. След епохата на националното възраждане тези контакти с Изтока вероятно са станали по-слаби, което е напълно разбираемо и закономерно. Главна историческа задача е било преодоляването на историческата изостаналост, а това е изисквало усвояването на новите за времето постижения на културата в Западна Европа. Но на мен ми се струва, че взаимоотношенията между Балканите и турската култура все още не са достатъчно проучени. Работата е там, че взаимодействията в областта на народното поетично творчество и народната музика с турската култура вероятно са били по-тесни, отколкото в професионалната култура, а народното творчество от епохата на романтизма става източник на обновление в много страни на Европа и не само тук, на Балканите. Достатъчно е да си спомним Германия, Норвегия, Финландия, Полша, Унгария и др. Взаимодействието на балканския регион с други литератури на Европа и на Русия хубаво и подробно са разработени в научните трудове на профессор Конев, В. Вулетич, Ничев и др. 3. Третият критерий, по който можем да определим характера на региона, е структурата на културата. В основата си културата на балканските страни винаги е била европейска, както говорих по-горе, но в своето историческо развитие след италианския ренессанс постепенно изостава от западноевропейската култура и по своята структура до епохата на националното възраждане остава средневековна. Всичко, което постепенно възниква в Западна Европа след ренессанса, тук липсва - академии, театри, книгопечатане и др. не са съществували. И всичко това е било създадено за много кратък исторически срок, фактически през XIX век. Модернизацията на културата на балканския регион е творчески процесс, в който са възникнали новите худажествени и научни ценности. Интелигенцията на Балканския полуостров се учи и твори. Разбира се, в този бурен процесс не всичко е било положително. По това време възниква и се развива национализмът, който причинява толкова вреда и страдания на балканските народи и който се отразява и в културата. Но в името на справедливостта трябва да признаем, че национализмът не е особеност само на Балканския полуостров. Така е било в цяла Европа. От друга страна, найдалновидните дейци на националното възраждане, като Светозар Маркович, Левски, Каравелов, Ботев, са предупреждавали народните за опасностите от национализма, но, за съжаление, напразно. До края на XIX век са били създадени всички отсъстващи до възраждането звена на съвременната култура, общата структура на културата в региона не се е отличавала от общоевропейската култура. Съответно на новите изисквания се изменяя и вътрешната структура на отделните видове култура. Регионът, който е бил люлка на общоевропейската култура, в общи линии преодолява своята осторическа изостаналост. Не е нужно Балканите да се връщат в Европа, те винаги са били там. Ако погледнем какво става от гледна точка на структурата на културата, възниква следната картина. В Западна Европа от началото на ренессанса културата с бързо темпо се освобождава от покровителството и контрола на религиозните организации и църковната идеология. Променя се и самата религия. Възниква протестантизмът, който не претендира за контрол и власт на културата, но това, разбира се, не означава, че не иска и не влияе на културата. Самите протестантски центровее стават огнища на светската култура. Епохата на Просвещението е преломен етап в това развитие. Не без борба, но стават свободни и атеизмът, и материалистическата философия, а това означава пълно тържество на свободата на съвестта и пълна свобода на научните изследвания и художественото творчество. И както е общоизвестно, понишава се ролята на античните традиции. Светската философия, която съдържа в себе си материализма като едно направление, е била характерна черта на античността, както и бурното развитие на естествените науки, математиката, физиката, геометрията. За основна, можерна особеност на новата култура трябва да се смята нейният светски характер, който се проявява и в структурата. Това не означава, че християнската религиозна култура престава да съществува и да се развива, но минава на заден план. Създава се нова светска система на учрежденията, възникват академии на науките, различни научни организации, художествени академии, концертни зали, театри, издателства, светски училища, списания и вестници, а старите религиозни учреждения се интегрират в тази нова система. Появяват се нови науки и бурно се развиват старите. Науката става една от водещите области на културата, а в училищата - и в светските, и в религиозните, се преподават новите резултати от научното развитие. В литературата се развиват светските жанрове, често едни и същи композитори и художници създават и светски, и религиозни произведения, но преобладаващо става светското изкуство, светската музика. Изменя се и самият характер на религиозното изкуство и музика. Религиозното изкуство се развива в рамките на същите художествени направления и течения, в които се развива и светското изкуство. Тук ще се позова само на музиката на Ференц Лист. Той е създавал и светска, и религиозна музика, но и в едната, и в другата е романтик. Религиозната му музика значително се отличава от старата религиозна музика. Следователно възобновяват се античните традиции, а постиженията на средневековната религиозна култура се запазват и се интегрират във възникналата нова култура, стават нейна съставна част. Когато в епохата на националното възраждане народите от Балканския полуостров започват да модернизират своята култура, те лесно са могли да усвоят общоевропейския опит и да създадат характерна за цяла Европа структура на културата, тъй като са имали общи с цяла Европа традиции в културата и благодарение на осъществените връзки. В тази нова структура старите елементи и традициите на балканските култури се интегрират лесно, защото по своя характер са били тъждествени или близки. Най-големите постижения на европейската култура са били включении в културата на балканските народи. Интензивните и специфични връзки с турската култура и културата на Изтока придават на този регион своеобразна окраска и засилват неговата оригиналност. Всичко това не означава, че сега пред дейците на културата от балканския регион не стоят огромни задачи. В света се извърши революция в науката и техниката. Вероятно никой не вижда все още последствията от този процес, но е ясно, че трябва по-високо образование, отлични училища, високоинтелектуално изкуство. Няма нужда да се връщаме в Европа, а трябва да издигнем равнището на образованието на широките маси до най-високото европейско ниво. Няма нужда да се връщаме в Европа, но трябва да разширяваме винаги съществувалите връзки на културата с всички страни на Европа, като същевременно се възстановяват и разширяват взаимовръзките с културата на Изтока и по-конкретно на Турция. Аз вярвам, че това е реално. За пръв път статията бе опублокована в Балканистичен Форум 2-3, 1992.

8 8 / 143 Erkölcs és jog Elmélkedés a szolidaritásról. Tóth Erzsébet Egy nagyon régi beszélgetés emléke jut eszembe az utóbbi időben egyre gyakrabban. Az a különös, hogy-nem felejtem el, mert az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején történt.... Elmélkedés a szolidaritásról. Egy nagyon régi beszélgetés emléke jut eszembe az utóbbi időben egyre gyakrabban. Az a különös, hogy-nem felejtem el, mert az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején történt. Az egyik ismerősöm, aki akkor még egyetemista volt és magyar-olasz szakra járt, hosszabb ösztöndíjat kapott a Római Egyetemre. Teljesen érthető, hogy visszatérése után kíváncsian hallgattam beszámolóját, hiszen nem turistaként látta az országot, együtt tanult az olasz fiatalokkal, komolyabb dolgokról is tudott velük beszélgetni, nemcsak az áruházakról és a piacról. Talán törvényszerű, hogy benne is az első élmény, a megérkezés első benyomásai mély nyomot hagytak. Több bőröndje volt, nem tudta volna még a taxiig sem elvonni őket. Szerencsére a vasúti szerelvény mellett a padokon több hordár üldögélt tétlenül és beszélgetett. Oda lépett a legközelebbihez és megkérte, hogy segítsen. A válasz ismerősöm számára váratlan és meglepő volt. A hordár azt felelte akkor még fiatal barátomnak, hogy köszöni szépen a munkát, de nem vállalja, mert ő aznap már evett, forduljon máshoz. Amikor a másodikhoz és a harmadikhoz fordult szintén ugyanazt a választ kapta. Végül maguk hordárok segítettek neki és kiderítették, hogy ki volt az, aki azon a napon még közülük nem evett. Mikor ezt az embert megtalálták, az el is vállalta a munkát. Közben a magyar egyetemista megtudta a hordároktól, hogy nem lustaság miatt nem vállalták a munkát. A turista szezonnak vége volt, a munka sokkal kevesebb lett, a hordárok egyetlen jövedelme pedig az utasoknak nyújtott segítségből származott. Ha valamelyik nap nem jutottak munkához, akkor könnyen előfordulhatott, hogy aznap nem volt pénzük ennivalóra. Ezért alakult ki köztük az a szabály, hogy senki sem vállalt közülük másodszor munkát mindaddig, amíg mindenkinek legalább egyszer nem volt munkája, és így jövedelme a megélhetéshez. Utána már kezdődhetett a kör előröl. Ismerősöm akkor találkozott először az igazi, minden frázistól mentes munkásszolidaritással. E látszólag egyszerű történet mögött kimondatlanul a következő erkölcsi szabályok húzodtak meg. Mindenkinek egyformán joga van a mindennapi kenyérre. A mindennapi kenyérért azonban meg kell dolgozni, aki nem dogozik ne is egyék, éppen ezért mindenkinek biztosítani kell legalább annyi munkát, amennyiből meg tud élni. A munkát igazságosan el kell osztani, senkinek sincs joga a munkát elvenni a másiktól. Nem szabad önzőnek lenni, tudni kell lemondani a másik javára, ha az nehezebb helyzetben van. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a bölcsebb erkölcsiség. Igaz, hogy így senki se lesz gazdagabb, vagy jelentősen gazdagabb a többinél, de senki sem kerülhet veszélyesen nehéz helyzetbe sem. Ahol ilyen erkölcs uralkodik mindenki biztonságban van. Ezek a hordárok a gyakorlatban vetették el a mai burzsoá erkölcs leggyakrabban hirdetett alapelvét, amely szerint szeretni kell a kihívásokat, azaz hétköznapi nyelven örömmel vállalni kell a harcot a konkurencia, a konkurens vállalat, cég stb legyőzésére, esetleg gazdasági megsemmisítésére. Ezt az erkölcsöt akarják elfogadtatni a dolgozókkal, a proletariátussal is. Azt szeretnék elérni, hogy a dolgozók a munkahelyek elnyeréséért egymás ellen harcoljanak és így jobb feltételeket biztosítsanak az ún. munkaadóknak. Nem tudom, hogy milyen eredményt értek el, de az bizonyos, hogy valamilyen eredményt elértek. Annak ellenére, hogy Magyarországon nagyon magas a munkanélküliek aránya, több olyan személyt ismerek, akik két munkahelyen dolgoznak. Helyettük biztosan lehetne az egyik munkára találni valaki mást. A tőkésnek biztosan megéri, hogy egy személyt foglalkoztat kettő helyett, mert nem fizet dupla fizetést. Látszólag a dolgozóknak is megéri, de csak látszólag, mert a rendszeres megfeszített munka, a pihenés hiánya előbb utóbb felőrli az egészségét, tönkre teszi idegrendszerét, és végül az egyik munkahelyén sem tudja majd ellátni a feladatát, a tőkés pedig könyörtelenül el fogja bocsátani. A szerencsétlen munkavállalót pedig nem fogja védeni, legalábbis Magyarországon, a munkásszolidaritás, mert ez ma gyakorlatilag nem létezik. A munkásszolidaritást újból kell megteremteni, ehhez pedig arra lenne szükség, hogy a munkásoknak osztályöntudata legyen, hogy felfogják, hogy ők egy társadalomi osztály tagjai, akiknek közös az érdeke. A rendszerváltás után a különböző jobboldali pártok lelki terrorjának lett a következménye, hogy ma a fizikai dolgozók jelentős része azt is szégyenli, hogy munkás, a szellemi dolgozóknak pedig korábban sem volt munkásöntudata. A munkással együtt természetesen megszünt magának a munkának is a megbecsülése. A munka megszünt az erkölcs alapja lenni, és vele együtt a társadalomból eltünt minden pozitív erkölcs. Luther Márton erkölcsi alapelve, amely a klasszikus polgári erkölcs sarkköve és egyben a marxista erkölcsi előzménye volt és amely így hangzott, hogy mindenki a maga dolgát jól tanulja, jól végezze, teljesen feledésbe merült. Az emberek megítélésének egyetlen mércéjévé az anyagi siker vált, függetlenül attól, hogy milyen eszközökkel érték el. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a mai társadalom tényleges erkölcse az erkölcstelenség, az erkölcs hiánya lett. Így volt ez már 1937-ben a Horthy korszakban is, ahogy Illyés Gyula jellemezte: Hol az igazság? Mindenkinél - Ölheti egymást, mind aki él. Csak ma ez még erősebben érvényesül. Nem véletlen, hogy napjainkban a munkást és a munkát megvető, lenéző szemlélet terjesztésében a Horthy-korszak szellemi örökösei járnak az élen. Ez az egyik fő oka annak, és nem csak a nyomor, hogy a rendszerváltás után jelentősen megnőtt a bűnözés. A nyomor csak a megélhetési bűnözést magyarázza. Ugyancsak a gátlástalan harc erkölcsi eszménye az oka végső fokon annak, hogy szaporodnak a serdülőkori gyilkosságok. Korunk negatív erkölcsisége ellen csak az lenne a megoldás, ha ismét a munkát, a becsületes munkás életet tennénk meg az erkölcs alapjává, ezt azonban vonakodnak megtenni. Vonakodnak megtenni, mert a munkával együtt akaratuk ellenére kénytelenek lennének a munkást is az erkölcsiség csúcsára emelni. Magunk részéről még csak azt szeretnénk a félreértés elkerülése végett megjegyezni, hogy mindez a fizikai és a szellemi munkára egyformán vonatkozik. Ha pedig a rendszer ideológusai vonakodnak ezt megtenni, tegyük meg helyettük mi. Tóth Erzsébet A strasbourgi bíróság döntése Vajnai Attila vörös csillag viseléssel kapcsolatos perében.. A strasbourgi bíróság döntése Angol nyelven. A strasbourgi bíróság döntésének szövege: forrás: EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS Press release issued by the Registrar CHAMBER JUDGMENT VAJNAI v. HUNGARY The European Court of Human Rights has today notified in writing its Chamber judgment 1 in the case of Vajnai v. Hungary (application no /06). The Court held unanimously that there had been a violation of Article 10 (freedom of expression) of the European Convention on Human Rights. Under Article 41 (just satisfaction) of the Convention, the Court held unanimously that the finding of a violation constituted sufficient just satisfaction for any non-pecuniary damage sustained by Mr Vajnai, and awarded him 2,000 euros (EUR) for costs and expenses. (The judgment is available only in English.)

9 9 / Principal facts The applicant, Attila Vajnai, is a Hungarian national who was born in 1963 and lives in Budapest. At the relevant time Mr Vajnai was the Vice-President of the Workers Party (Munkáspárt), a registered left-wing political party. The case concerned Mr Vajnai s complaint about his conviction for wearing the five-pointed red star, symbol of the international workers movement, at a demonstration in Budapest. On 21 February 2003 the police asked Mr Vajnai, a speaker at an authorised demonstration in the centre of Budapest, to remove the red star he was wearing on his jacket. Proceedings were subsequently brought against him for using a totalitarian symbol. He was convicted as charged in March Any sanction was postponed for a probationary one-year period. The applicant s conviction was upheld on appeal in November Procedure and composition of the Court The application was lodged with the European Court of Human Rights on 15 May Judgment was given by a Chamber of seven judges, composed as follows: Françoise Tulkens (Belgian), President, Ireneu Cabral Barreto (Portuguese), Vladimiro Zagrebelsky (Italian), Danutė Jočienė (Lithuanian), András Sajó (Hungarian), Nona Tsotsoria (Georgian), Işıl Karakaş (Turkish), judges, and also Sally Dollé, Section Registrar. 3. Summary of the judgment 2 Complaint Relying on Article 10 (freedom of expression), the applicant complained about his conviction for wearing the symbol of the international workers movement. Decision of the Court Article 10 The Court found that the applicant s conviction had amounted to an interference with his right to freedom of expression. That interference, based on Section 269/B of the Hungarian Criminal Code which restricted the use of totalitarian symbols, was prescribed by law and pursued the legitimate aim of the prevention of disorder and the protection of the rights of others. The Court reiterated that there was little scope under Article 10 for restrictions on political speech or public debate. It considered that Mr Vajnai, a politician, had decided to wear the red star in public as a way to express his political views. Furthermore, when freedom of expression was exercised as political speech as in the applicant s case limitations were only justified if there was a clear, pressing and specific social need. The Court accepted the fact that the well-known mass violations of human rights committed under Communism had discredited the red star and that the display of such a symbol might create uneasiness among past victims and their relatives. However, almost two decades had gone by since the transition to pluralism in Hungary which, now a Member State of the European Union, had proved itself to be a stable democracy. Nor was there evidence to suggest that there was any real danger of a political movement or party restoring Communist dictatorship in Hungary. Furthermore, uneasiness alone, however understandable, could not set the limits of freedom of expression. Moreover, the Court considered that the ban on totalitarian symbols under the Hungarian Criminal Code was indiscriminate. Merely wearing the red star could lead to a criminal sanction and no proof was required that the display of such a symbol amounted to totalitarian propaganda. The ban was also too broad in view of the multiple meanings of the red star. Not only did the star symbolise the international workers movement, which struggled for a fairer society, but also certain lawful political parties active in various Member States. The Government had not shown that the star exclusively represented Communist totalitarian rule. Indeed, the applicant had worn the star at a lawfully organised, peaceful demonstration in his capacity as vice-president of a registered political party, with no known totalitarian ambitions. Finally, as regards the aim of preventing disorder, the Court observed that the Government had not referred to any instance where an actual or even remote danger of disorder triggered by the public display of the red star had arisen in Hungary. The Court therefore concluded that the applicant s conviction for simply having worn a red star could not be considered to have responded to a pressing social need. Furthermore, the measure with which his conduct had been sanctioned, although relatively light, came under criminal law, which could entail the most serious consequences. The sanction had therefore not been proportionate to the legitimate aim pursued. Accordingly, there had been a violation of Article 10. The Court s judgments are accessible on its Internet site ( Press contacts Adrien Meyer (telephone: (0) ) Tracey Turner-Tretz (telephone: (0) ) Sania Ivedi (telephone: (0) ) *** The European Court of Human Rights was set up in Strasbourg by the Council of Europe Member States in 1959 to deal with alleged violations of the 1950 European Convention on Human Rights. 1 Under Article 43 of the Convention, within three months from the date of a Chamber judgment, any party to the case may, in exceptional cases, request that the case be referred to the 17-member Grand Chamber of the Court. In that event, a panel of five judges considers whether the case raises a serious question affecting the interpretation or application of the Convention or its protocols, or a serious issue of general importance, in which case the Grand Chamber will deliver a final judgment. If no such question or issue arises, the panel will reject the request, at which point the judgment becomes final. Otherwise Chamber judgments become final on the expiry of the three-month period or earlier if the parties declare that they do not intend to make a request to refer. 2 This summary by the Registry does not bind the Court. Halált virágzik most a türelem Sz?gyi Jerne

10 10 / 143 A Népszabadságból átvett döbbenetes írás. Szerkesztőségünk véleményét talán egy idézet fejezi ki a legjobban: "méltó átkot itt úgy sem mondhat más, a rettentő szavak tudósa, Ézsaiás" Radnóti: Töredék Halált virágzik most a türelem Négy hónapja történt Magyarországon. Gimnazistákból álló csoportomnak pszichológiai foglalkozást tartottam. Szép idő volt, a kollégiumkertben ültünk össze megszokott egyórás beszélgetésünkre, s a többség kérésére csatlakozott hozzánk egy harmadikos-, negyedikesforma fiatalember. Ezen a késő áprilisi napon, a kollégiumkert virágágyainak tövében kezdődött szakmai pályafutásom és eddigi életem talán legmegrázóbb beszélgetése. Azóta sem hagy nyugodni. Sokszor eszembe jut, jeges rémületet, döbbenetet és tehetetlenséggel terhes iszonyatot hagyva maga után. Szűgyi Jerne Népszabadság október komment A szerző pszichológus Nem emlékszem pontosan, hogy miképpen, talán egy szociálpszichológiai kérdés mentén terelte a beszélgetést az újonnan érkezett fiatalember társadalmi problémák felé. Azok a csoport nagyobbik részéből szokatlanul nagy érdeklődést váltottak ki. Váratlanul ért, amikor zavaros mondatok és történelmi példák laza szövetéből - ügyetlenül, mégis félreérthetetlen egyértelműséggel - kibukott a rettenetes mondat: "Az ország problémáinak egyetlen valóban hatékony megoldása a nem dolgozók, elsősorban a cigányok, a hajléktalanok és a munkanélküliek gettóba zárása és fizikai megsemmisítése." Nagy felzúdulást vártam. De nem tört meg a csend. Hirtelen karnyújtásnyira került hozzám a már távolinak hitt, csak olvasmányaimból ismert "végső megoldás". Csoportom humanizmusában bízva akartam elsöpörni a nyíltan náci eszmét. De a segítő pillantásokat hiába keresve belémhasított a felismerés: egyedül vagyok. Végtelennek tűnt a pillanat, amíg megértettem helyzetemet, és szólni tudtam. Hangom távoli, magam számára is idegen és erőtlen volt. Már nem pszichológusként álltam szemben gimnazistáimmal, hanem egy számukra érezhetően ismeretlen, másik világ magányos képviselőjeként. Furcsa harc kezdődött. Tizenhat gimnazista az egyik oldalon, mintegy szócsöveként a ma többségi társadalmának, amelyben rezzenéstelen arccal lehet és szabad beszélni cigányok kiirtásáról. Én pedig egyedül a feltartóztathatatlannak látszó, nap mint nap felszínre bukkanó rasszizmussal, fasizmussal szemben. A tizenhat fiatal holnap orvos, tanár, jogász, újságíró, történész, pszichológus lesz, felnőtt tagja egy olyan majdani társadalomnak, amely talán nem elégszik meg az ordas eszmék kimondásával, és cselekvésre vágyik. A hajléktalanok és munkanélküliek kiirtása mellett felsorakoztatott érveik - úgy tetszett - gazdasági jellegűek voltak, s ha elfogadnám, hogy "haszontalan" embert ölni szabad, a racionalitás keretein belül maradtak. Megvallották, ha törvény nem tiltaná, a társadalom mételyének tekintett rétegek kiirtását ők maguk, személyesen is vállalnák. A legszélsőségesebb eszméket hangoztató fiatalember még önmaga elpusztítását is helyesnek, rendjén valónak tekintené, ha valamikor "megszűnne aktív tagja lenni a társadalomnak". Egyre kétségbeesettebben próbáltam elmondani valamit arról, hogy a hajléktalanná, munkanélkülivé válás, a társadalom peremére szorulás nem szabad választás kérdése, nem önkéntes döntés - ám az érveimre senki sem volt kíváncsi. Hiába mondtam, hogy az általuk megálmodott "fizikai gettók" társadalmi gettók formájában már ma is, most is léteznek, s hogy e mai gettókból szinte lehetetlen a menekülés. Nem figyeltek rám. Utólag mulatságosnak tetszhet, hogy az elhíresült pedagóguselbocsátások siettek a segítségemre. Csoportom egy része ugyanis pedagógus szülők sarja volt. Néhányukat érintette is a leépítés. Szüleik aktuális lemészárlásának gondolata így némiképpen fékezte az érintettek szörnyűséges fantáziájának gátlástalan szárnyalását. Ezt követően a csoport érezhetően kettévált. A végső megoldás fanatikus és elkötelezett hívei (ők voltak kevesebben) kitartottak nézeteik mellett akkor is, amikor azt magukra, családtagjaikra vagy szeretteikre vonatkoztatva kellett elképzelniük. Szürke követők (ők voltak többen) azonban meghátráltak, amikor az általuk megálmodott rendszer páriái közé képzelték magukat. Végül a csoport a hajléktalanok, a munkanélküliek, a betegek és a nyugdíjasok kiirtását (feltéve, hogy nem cigányok) ott, a kollégiumkertben elvetette. A cigányság megsemmisítésével kapcsolatos, továbbra is fenntartott elképzelések és érvek, persze, minden racionális elemet nélkülöztek. Gimnazistáim néhány személyes élményt ismételgettek monológszerűen, néhány olyan iskolai verekedést említettek, amelyekben részt vettek, vagy amelyiknek szemtanúi voltak. Azon az áprilisi napon elevenen villant fel bennem egy több éve szunnyadó emlék. Fekete (néger) kisfiú volt a rendelésemen, utána egy óvodást vártam. A folyosón találkoztak. Amikor az ötéves óvodás az irodámba lépett, eltorzult arccal kiabálni kezdett, hogy nem ül arra a székre, amelyiken a "cigány" ült. Megnyugtattam, hogy más széket kap, majd papírt tettem elébe, és arra kértem őt, rajzolja le önmagát, miután egy varázsló cigány kisfiúvá változtatta. A gyerek keze remegni kezdett, s mielőtt kiszaladt volna anyjához, sírósan, rettegve azt suttogta: "Nem akarok cigány kisfiú lenni!" Elmeséltem az emléket csoportomnak, de meg sem érintette őket. A kamaszok már nem félik a varázslók hatalmát. Meséltem nekik a fasizmusról szóló híres, torokszorítóan szép regényekről, de hatástalannak bizonyult. De hiába szólt belőlem a Hetedik kereszt, a Nagy utazás, szavaim - mint a lágerek füstje - nem hagytak bennük nyomot. Meséltem nekik azokról a cigány szülőkről, akikkel munkám során kapcsolatba kerültem, s akik az oly sokszor emlegetett segély mellett napi órás, nagyon alacsony bérű feketemunkát vállalnak, hogy gyermekeiket felnevelhessék. Hiába. Hiába meséltem iskolaigazgató által "lekurvázott" kiskamaszokról, a szerelmet önmagukban épp csak felismerő cigány kislányokról. Szóltam arról, hogy kisiskolások a világ természetesnek tartott rendjéhez tartozónak tekintenek olyan tanári megnyilatkozást, mely szerint az osztályban ülő cigány kisfiúból felnőttként csak tolvaj lehet, ezért hát ne barátkozzanak vele. Hiába. Hiába. Hiába. Kamaszaim semmit sem fogadtak el, amely abba az irányba mutatott, hogy a cigányság hazai helyzetéért, az előítéletes gondolkodás terjedéséért a többségi társadalom a felelős, és egyáltalán, viszszautasították minden szavamat, amely azt sugallta, hogy a cigány - ember. Végül, talán irányomban megnyilvánuló szánalmuk jeléül, némi engedményt tettek, bár szörnyű nézeteik így még szörnyűbbeknek tetszettek. Már nem ragaszkodtak minden egyes cigány módszeres kiirtásához. Megengedték ugyan, hogy tíz-húsz százalékuk életben maradjon, de a többit agyon kell lőni - mondták. Hiszen a zsidókból is maradt valamennyi - érveltek tovább -, de "hál' istennek" olyan kevesen, hogy nem jelentenek gondot, a zsidókérdés, úgymond, a haláltáboroknak hála, megoldódott. Nem volt tovább.._,_. A bűnözők nem szövetségesek I. Tóth Erzsébet Még az előző (8.) számban Forró nyár.." címen cikk jelent meg a belgiumi börtönviszonyokról, börtönlázadásokról egy Lionel nevű újságírótól. a cikk a kívülállók számára elég homályos, pl. szó van egy börtönről, ahova az állam a nemkívánatos egyéneket internálja." Számunkra itt nem világos, hogy kik ezek a nemkívánatos egyének." Köztörvényes bűnözők-e, tolvajok, rablók vagy bűnözőkké nyilvánított politikai foglyok.... Tóth Erzsébet A bűnözők nem szövetségesek

11 11 / 143 Még az előző (8.) számban Forró nyár..' címen cikk jelent meg a belgiumi börtönviszonyokról, börtönlázadásokról egy Lionel nevű újságírótól. a cikk a kívülállók számára elég homályos, pl. szó van egy börtönről, ahova az állam a nemkívánatos egyéneket internálja.' Számunkra itt nem világos, hogy kik ezek a nemkívánatos egyének.' Köztörvényes bűnözők-e, tolvajok, rablók vagy bűnözőkké nyilvánított politikai foglyok. Tudjuk vagy sejtjük, hogy nincs minden rendben Nyugat-Európában sem a politikai szabadsággal. Másrészt az elégedetlen, lázongó tömegek egyes tagjai azt hiszik, hogy a politikai véleménynyilvánítás formájának lehet, sőt kell tekinteni, ha egy tüntetésen ablakokat, törnek be, autókat gyújtanak fel, szemétládákat borítanak ki és rendőröket dobálnak meg. Holott ezek a tárgyak semmiről sem tehetnek, sőt személyesen még a rendőrök sem hibáztathatók. Ők pusztán az épületek és értékek védelmére lettek kirendelve, a rendeleteket nem ők hozták, nem ők tették munkanélkülivé, szegénnyé az elkeseredett embereket, hanem... hanem a társadalmi viszonyok. A viszonyokat azonban nem lehet látni, nem lehet belerúgni, szétverni, felgyújtani...a dühös, elkeseredett ember pedig szeretné elfogni elkergetni nyomorának az okát. A legvadabb dühöngők közül néhányat letartoztat a rendőrség, ezeket esetleg bíróság elé állítják és elítélik, a tömeg pedig hazamegy és minden marad a régiben. A szerző a bajok végső okát az államban látja, ezért az államhatalom képviselőit akarja elkergetni, azt javasolja mindenkinek, hogy lázadjanak fel'és egyetlen ellenség se legyen védett a felkelés ellen.' Nos, feltételezzük, hogy ez sikerül, az államhatalom összes képviselőjét elkergették, egyes tagjai távoli helyeken vacognak a félelemtől, hogy nehogy elérje őket a nép haragja. És utána másnap? Másnap bizony kenyeret kellene sütni, mozdonyt vezetni, a mezőkön növényeket termelni, iskolában tanítani. Bizony elég anarchista ez az elképzelés. A mai kapitalizmus a termelés és elosztás bizonyos rendszerét jelenti. A szerző helyesen látja, hogy igazságtalan rendszer. Az egyik legfőbb hibája, hogy anarchia uralkodik a termelés és elosztás egészében. A részletekben van csak rend és tervezés. Földek fekszenek parlagon, amikor nincs elég élelem, milliók tengenek munka és jövedelem nélkül, amikor pedig termelhetnének. Dolgozni, termelni kellene, ehhez azonban okosan meg kellene szervezni a gazdaságot, ehhez viszont a dolgozóknak a tulajdonába kell, hogy kerüljenek a termelés eszközei. Társadalmi, dolgozói tulajdon és racionálisan átgondolt tervgazdaság kell, ahol mindenki dolgozik vagy tanul és mindenkinek joga és kötelessége dolgozni. A munka kell, hogy legyen az erkölcs és az egész társadalom alapja, jól dolgozni pedig csak tervszerűen lehet. Véget kell vetni a piacgazdasági fundamentalizmusnak, annak a semmivel sem bizonyított téveszmének, hogy a piac mindent megold. Nem igaz, hogy a piaci automatizmus mindent megold. Az elmúlt két évtized történelme épp ezt bizonyítja. A piacgazdaság' korlátlan uralma csak anarchiára, belső szabályozatlanságra, működési zavarokra vezet a gazdaságban, és természetesen ez az erősebb cégeknek kedvez. A piacgazdasági mechanizmusoknak még sokáig szerepe lesz a termelésben, de csak ellenőrzött és tervszerűen irányított piacgazdaság működhet az egész társadalom szempontjából eredményesen. Ezt bizonyítják a tények, ezt bizonyítja napjaink tapasztalata. Lionel cikkének rejtett - talán a szerző számára is észrevétlen - belső ellentmondása éppen az, hogy anarchista lázadással akarja megszüntetni azokat a jelenségeket, amelyek végső fokon a kapitalista termelés anarchiájának a következményei. A cikk különben logikai ellentmondások sajátos halmaza, ahol egy csoportba lettek összehozva közvetlenül össze nem tartozó jelenségek. Természetesen a kapitalizmus korának bűnözése összefügg a kapitalizmussal. A feudalizmusban más jellegű bűnözés létezett és most is más, de a mai bűnözés egyes változatai másként és másként függenek össze a mai kapitalista társadalom egészével. Lionel jogosan háborodik fel a rendőri erőszak miatt. A következőt írja : Minden évben tucatnyi személyt öl meg a rendőrség, legutóbb Charleroiban, ahol egy év alatt harmadszor autótolvajt végzett ki több fejlövéssel.' Nincs Európában olyan bíróság, amelyik autólopásért halálos ítéletet mondana ki, már csak azért sem, mert az E.U.-ban mindenütt eltörölték a halálbüntetést. Autólopásért halál (és bírósági ítélet nélkül), több mint sok, de ezek után a legnagyobb naivitás azt a látszatot kelteni, hogy az autótolvajok az igazságos társadalom hívei lennének. Egy közösségi társadalomban az autótolvajok társadalmi tulajdonban lévő autókat is lopnának. Ez számunkra nem puszta logikai kérdés, nem is vitatkozunk róla, mert ezt mi itt Magyarországon tapasztalati tényként tudjuk. Az autótolvajok, és az egyéb tolvajok sem, lesznek soha az igazságos társadalomért folytatott harc szövetségesei. A tolvaj munka nélkül akar tulajdont szerezni, egy igazságos társadalomban pedig a tulajdon alapja csak a saját munka lehet. A tőkés társadalom a munkán kívül még a profitból származó tulajdont is erkölcsösnek és természetesen jogosnak tartja, tehát erkölcsösnek és természetesen jogosnak fogadja el a nem saját munkából származó tulajdon egyik formáját, de csak egyik formáját. A tolvaj ezt nem fogadja el, s bár nem filozofál, a gyakorlatban nem veszi tudomásul, hogy ami a tőkésnek szabad, azaz saját munka nélkül vagyonhoz jutni, neki nem szabad, és lop vagy rabol. Ezzel pedig, bár primitív módon, a tőkés társadalom erkölcsi talaján marad. Éppen ezért mi József Attilával értünk egyet, aki azt írta, hogy: Bár munkádon más keres, Dolgozni csak pontosan, szépen, Ahogy a csillag megy az égen Úgy érdemes.' Ráadásul a tolvaj azt is látja, hogy a tőkések összehasonlíthatatlanul jobban élnek, mint a dolgozók, ezért nehéz velük a tőkés társadalom alapján erkölcsről vitatkozni. Persze mi tudjuk, hogy a tőkés osztály a kisajátított profitnak csak kisebbik részét fordítja luxusfogyasztásra, a nagyobbik részét visszaforgatja a termelésbe, de még így is a szegény dolgozó réteg dologtalan emberek széles rétegét tartja el mennyországi szinten. A profit kisajátítása a kapitalista társadalom feltételei közözz gazdasági szükségszerűség, mert e nélkül lehetetlen lenne az újratermelés. Éppen ezért az idegen munka kisajátításának ezt a formáját nem lehet a kapitalista viszonyok között lopásnak minősíteni. Ettől függetlenül ez kizsákmányolás, mert a munkások által termelt javak fölött egy szűk réteg, a tőkések rendelkeznek. A fő baj nem ez, hogy egy kis csoport földi mennyországban, hanem az, hogy a gazdaság kapitalista jellege miatt - nálunk például, - a munkaképes lakosság egyharmada, egyáltalán nem dolgozik, és így nem is termel semmit. Az a hatalmas érték, amiről az emberek jelentős része a politikai álviták miatt is, azt hiszi, hogy a politikusok ellopták,' egyáltalán nem létezik, mert meg sem termelték, pedig ez az érték létezhetne. A munkából kiszorított dolgozók jelentős része pedig így nem juthat semmilyen megélhetési forráshoz, és itt eljutottunk ahhoz a társadalomi problémához, amit úgy hívnak, hogy megélhetési bűnözés. Később innen folytatjuk. A bűnözők nem szövetségesek II. rész Tóth Erzsébet Az előző részben eljutottunk a megélhetési bűnözéshez", mint a bűnözés egyik formájához. A megélhetési bűnözés" nem új jelenség és valószínűleg minden osztálytársadalomban létezett. Tóth Erzsébet A bűnözők nem szövetségesek II. rész Az előző részben eljutottunk a megélhetési bűnözéshez", mint a bűnözés egyik formájához. A megélhetési bűnözés" nem új jelenség és valószínűleg minden osztálytársadalomban létezett. A dolgozók bizonyos rétegét vagy rétegeit az osztálytársadalom megfosztotta attól a lehetőségtől is, hogy munkájával keresse meg a kenyerét és az éhezés lopásra, rablásra kényszerítette. Ez tükröződik Assziszi Szent Ferenc legendájának abban a részében, amely Szent Ferenc legendájának abban a részében, amely Szent Ferenc és a farkas történetét meséli el, erről tanúskodnak Katona József Bánk bánjában Tiborc következő szavai: És aki száz meg százezret rabol, Bírája lészen annak, akit a Szükség garast rabolni kényszerített." Ebben az esetben szó sincs semmilyen lázadásról. A bűnöző" boldogan élné a többi kizsákmányolt dolgozó szerény, szegényes munkás életét, ha tehetné, de munkája nincs és az éhezés csak a bűnözés vagy az éhhalál közti választást teszi lehetővé. Különösen nagy méreteket öltött a megélhetési bűnözés a kezdeti tőkefelhalmozás korszakában, de a klasszikus kapitalizmus bizonyos szakaszaiban is, amikor hatalmas falusi rétegek mentek tönkre épp a konkurencia és az iparosodás következményeként, és a városi fejlődés nem tudta felszívni a megélhetési lehetőségektől megfosztott tömegeket. A XIX. század második felében és a XIX. század XX. fordulóján egész Európából hatalmas tömegek vándoroltak ki Amerikába és Ausztráliába a nyomor elöl, és így jelentős mértékben csökkent a megélhetési bűnözés kényszere, de a megélhetési bűnözés bizonyos mértékben mindig kísérő jelensége maradt a kapitalista fejlődésnek. A kapitalista társadalom hivatalos erkölcsének álszentségét bizonyítja, hogy a megélhetési bűnözőket tényleg bűnözőként kezeli és gyakran drákói szigorral bünteti őket, mert a kapitalizmus legfőbb bálványát, a szent magántulajdont sértették meg. A megélhetési bűnöző nem igazi bűnös, hanem áldozat. A niceai zsinat előtti, eredeti ókereszténység ezt még értette, és ezért tartotta fontosnak a bűnök tényleges bocsánatát. Amikor a niceai zsinat után a kereszténység az uralkodó osztályok vallása lett, akkor a hivatalos kereszténység tudomásul vette, hogy az állam kegyetlenül megbünteti azt, aki vétkezik a magántulajdon ellen, és a bűnök bocsánatát a túlvilágra helyezte át. Az eredeti keresztény erkölcs ezzel megszűnt létezni, és amint Lev Tolsztoj állította, csak néhány szekta" tanításában élt tovább. A kapitalizmus mai korszakában a tőkés fejlődésben új helyzet állt elő. A technikai fejlődés és termelés növekedése nemhogy nem jár új munkahelyek keletkezésével, hanem fordítva,a termelés növelése gyakran a munkahelyek csökkenését vonja maga után. Ezzel állandósul vagy nő a viszonylag magas munkanélküliség és a megélhetési bűzözésbe kényszerített emberek száma. A politikai pártok vezérei persze kampányaik során mindig új munkahelyek megteremtését ígérik, de ezt nem kell komolyan venni, mert ez ellentétben van a gazdasági fejlődés tendenciájával. A helyzet kilátástalan és

12 megoldhatatlan a kapitalizmus körülményei között. Megoldást a teljes foglalkoztatottság és a tisztességes bérek jelentenék, de a kapitalista világrendszer történetében ez soha és sehol száz százalékosan nem valósult meg. Csak néhány európai fejlett állam (Németország, Franciaország, Nagy-Británnia, Hollandia, a skandináv államok és Ausztria) közelítette meg az 1950-es évektől az 1970-es évek közepéig a teljes foglalkoztatottságot. Azóta a teljes foglalkoztatottság már a múlté ezekben az országokban is. Ebben a helyzetben viszont a munkából kiszorult lakosságot állandó munkanélküli segély formájában el kell tartani, kiegészítve mindezt a szociális juttatások egész rendszerével. Ellenkező esetben jön a megélhetési bűnözés. Napjainkra egész Európában csak néhány hónapra korlátozták a munkanélküli segélyt és gazdasági nehézségekre hivatkozva jelentősen lefaragták" azaz leépítették a szociális juttatásokat is. Ez nálunk és a többi népi demokratikus országban az ún. rendszerváltás", azaz a kapitalista restauráció eredményeként következet be. Közismert tény, hogy 1990 után hazánkban is ugrásszerűen megnőtt a bűnözés. Mivel nincs statisztikailag pontosan ellenőrzött adatom, konkrét számokat nem idézek, de azt hiszem elfogadhatjuk, hogy az új börtönök ellenére, azok továbbra is zsúfoltak. A megélhetési bűnözés ellen eredményesen nem lehet rendőrséggel és börtönökkel harcolni, az okot kell megszüntetni. Jól látta ezt még az angol burzsoázia egy része is, amikor még bölcsebb volt. Érdekes dokumentumot jegyzett fel Fenyő Miksa az Elsodort ország című naplójában (1944) szeptember 26. dátummal. Ekkor a szerző a nyilasok és a Gestapó üldözése elöl rejtőzködött Budán. Az angol rádió, - írja-, a háború legfontosabb eseményéről ad hírt. Az angol kormány fehér könyvet adott ki, mely a szociális biztosításnak az egész angol társadalomra való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot tartalmazza. A javaslat.. minden angol állampolgárnak- tekintet nélkül vagyonára szociális elhelyezkedésére, foglalkozására - élete minden viszonylatában az egészségbeli megsegítés, az ellátottság teljes lehetőséget biztosítja.a jövőben Angliában nincs férfi, nő, gyermek, ki ne számolhatna egy bizonyos létminimummal és azzal, hogy betegsége esetén orvos, gyógyszer, kórház áll rendelkezésére...mindenkinek meg lesz a jussa ingyenes orvosra, gyógyszerre, kórházra, fürdőre, fizetéses szabadságra, és forduljon bárhogy az élete sorja, egy bizonyos létminimum megilleti... segítség címén munkanélkülisége idejére..végül pedig hatvan esztendején túl mint öregségi nyugdíj. S a gyermekeket ingyentej illeti meg, ingyen iskolakönyvek és ingyen nyaraltatás. És az özvegyet, ha anya, megilleti a létminimum, hogy gyermeke mellett maradjon." /Fenyő Miksa: Az elsodort ország, old./ Ma, az összeurópai éhezés, hajléktalanság, az ún. megszorítások idején, nem lehet gúnyos mosoly nélkül olvasni a fenti sorokat. Ha ez megvalósult volna, nem lenne megélhetési bűnözés. Pedig a fenti ígéretek nem tartalmazzák a társadalmi igazságtalanságok megszüntetését, ez a dokumentum továbbra is feltételezi, hogy lehetnek nagyon gazdagok, csak a szegénység alsó határát a létminimum felett húzza meg. A létbiztonságnak ez a szintje így teljesen sehol sem valósult meg a tőkés Európában. Ugyanakkor néhány népi demokratikus országban ennél sokkal több valósult meg, például hazánkban vagy az NDK-ban. Az átlagos keresetű dolgozók életformájához hozzá tartozott 5-6 év munka után a, kétszobás összkomfortos lakás, a hétvégi ház, egy szerény kocsi, külföldi út a szomszédos országokba, Ausztriába is, ingyenes orvosi ellátás állampolgári jogon, tisztes öreg kor stb. stb. Akkor nem kérték a taj számot. És ezt a korszakot gyalázzák ma naponta fizetett ideológusok, riporterek, újságírók, hogy szégyenkezzünk, hogy ne merjünk büszke lenni arra, hogy mit értünk el az ún. Kádár- korszakban. Tisztelt hölgyek és úrak, ne gondolják, hogy teljesen elromlott a memóriánk, inkább szálljanak ki a kocsijukból és tegyenek meg gyalog néhány száz métert Magyarország akármelyik városában és garantáljuk az uraknak, hogy a szabad ég alatt pusztuló hajléktalanokat, kolduló gyermekeket, a szemétben élelem után turkáló öregeket fognak látni és legalább piruljanak el. Nem mondjuk meg az uraknak, hogy miért. És mindez nem tegnap, hanem 1990-ben kezdődött el és nem ez vagy az a politikus a hibás, akinek a posztjára most a többi politikus vágyakozik. Igen, van hazánkban megélhetési bűnözés, mert sok embernek nincs munkája, nincs mit ennie, nem tud fűteni stb. Igen, a megélhetési bűnözők között tényleg sok a cigány, de nem azért, mert sötétebb a bőrük, hanem mert rögtön a rendszerváltás után a cigányoknak legalább a 80 százaléka munkanélküli lett. A helyzet kilátástalan. Ugyanakkor Lionel javaslata, hogy engedjük őket mind szabadon, közfelháborodást váltana ki. Azt a szerencsétlen idős nyugdíjasat vagy kis hizetésű dolgozót, akinek egész havi jövedelmét ellopták, egyáltalán nem érdekli az, hogy a tolvaj maga is áldozat, vagy, hogy az ókeresztény erkölcs szerint meg kell bocsátanunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek, hanem hanem rendőrért kiált. Utána pedig szidja a rendőrt, mert nem találta meg a tettest. A rendőr csak legyint, tudja, hogy képtelenség megtalálni minden piszlicsáré lopás tettesét. Ha Lionel receptje szerint kieresztenék az összes bebörtönzött megélhetési bűnözőt, néhány nap múlva élelem híján ismét lopnának, de, ha büntetésük lejár, akkor is ezt fogják csinálni. Tragikus helyzet, amikor a szegény dolgozó emberek gyűlölik azokat a munka világából" kiszorult dolgozókat, akik lopnak azért, amiért nem ők, hanem végső fokon a kapitalizmus a hibás. Hogy mit lehetne tenni, arról szól majd a következő rész. 12 / 143

13 13 / 143 Hétköznapjaink Kereskedelmi forgalomba kerül a levegő-meghajtású autó A hvg.hu -ról átvett anyag. Egy környezetkímélőbb városi közlekedési alternatíva? Sűrít, lenn tart, levegőt kipufog Kereskedelmi forgalomba kerül a levegő-meghajtású autó május :50 Utolsó módosítás:2007. május :20 Megjelenés előtt áll a világ első kereskedelmi forgalomba kerülő sűrített levegővel üzemelő autója, melyet az indiai óriáskonszern Tata gyárt, s a volt Forma-1-es mérnök Guy Négre cége fejlesztett ki. A sűrített levegővel hajtott kocsik fejlesztésébe a kilencvenes évek hajnalán fogott bele a volt Forma-1-es fejlesztőmérnök Guy Négre, megalapítva a luxemburgi MDI céget, mely kizárólag az alternatív meghajtású járművekkel foglalkozik. Az Air Car sűrített levegőt használ motorja dugattyúinak mozgatására augusztusában várhatóan hatezer Air Car indul útnak India útjain, mely a gyártó Tata szerint nem csak teljesen környezetkímélő, de praktikus és gazdaságos alternatívát is kínál majd a hagyományos négykerekűekkel szemben. A CityCat nevű modell például 110 kilométeres óránkénti sebességre képes, s egyetlen tankolással 200 kilométer megtételére alkalmas. A tankolás néhány perc alatt letudható, ha van a környéken egy sűrített levegőt is kínáló töltőállomás. Egyetlen újratöltés négy-ötszáz forintból kijön. Ha pedig épp nincs a környéken sűrített levegőt áruló benzinkút, a kocsit egyszerűen áram alá kell helyezni, beépített kompresszora maximum négy óra alatt újratölti a járgányt. A kutatók szerint a sűrített levegővel hajtott autó nem más, mint a villanyáram egy más formában történő tárolása, melyhez nem kell a drága, nehéz és sokszor mérgező anyagokat tartalmazó akkumulátor. Más szemszögből tekintve az Air Car egy elektromos autó elektromotor nélkül. A kizárólag tiszta levegőt kipöfögő járművekről ezzel együtt sem állítható, hogy száz százalékban környezetkímélők, noha minden ma közlekedő robbanómotoros járműnél nagyságrendekkel zöldebbek. Az autók hajtásához szükséges levegősűrítéshez ugyanis szintén energia kell, melyet nagyrészt szén-dioxidot is kibocsátó erőművek állítanak elő, ráadásul Indiában a széntüzelésű erőművek a legelterjedtebbek, ez pedig a legtöbb széndioxidot kibocsátó erőműfajta. A legjelentősebb légszennyező Egyesült Államokban egyelőre nem várható az Air Car megjelenése, a hatóságok szerint ugyanis a könnyűszerkezetű, üvegszálas elemekből összeragasztott konstrukció nem szerepel túl jól az törésteszteken érdemes azonban megjegyezni, hogy ezek a járművek nem száguldoznak 110 kilométeres óránkénti sebességgel az autópályákon, lévén városi közlekedésre vannak optimalizálva. Más országok ellenben nyitottak a fejlesztésekre: Négre eddig tizenkét országgal írt alá szerződést köztük Németországgal, Izraellel és Dél-Afrikával. Az Air Car fejlesztői már dolgoznak olyan hibrid verzió kidolgozásán, melyben a sűrített levegős motor mellett egy benzinnel üzemelő kompresszor is helyet kap, s ha a sűrített levegő kritikus szint süllyed, ez gondoskodik a levegő utánpótlásról. Négre szerint ezzel egyetlen tankolással átkelhetünk San Franciscóból New Yorkba, vagy Sydneyből Perth-be. További információkért és az Air Car versenytárs MDI sűrített levegős modelljeinek megismerésért nézze meg a lenti videókat. hvg.hu Kapcsolódó anyagok Hibridautót dob hamarosan piacra a Porsche Néhány éven belül hibridautót gyárt Magyarország Közös hibriden dolgozik a BMW és a DaimlerChrysler Vészes a levegő szennyezettsége az európai nagyvárosokban Két új hibridet mutat be Genfben a Toyota Hibrid limuzint kínál EU-vezetőknek a BMW Linkek: Air Car Optimális tápanyag ellátottság - kiváló termékek Cs. Nagy László Egészségünk és teljesitő képességünk is a sejtjeink rendeltetésszerü funkcionálását biztositó tápanyag-ellátottságtól függ. Ezt nem feledve célszerü termesztett növényeinket táplálni, állatainkat a

14 14 / 143 szükséges takarmányozásban részesiteni, valamint a termékeket feldolgozni, tárolni és fogyasztani. Optimális tápanyag ellátottság - kiváló termékek Egészségünk és teljesitő képességünk is a sejtjeink rendeltetésszerü funkcionálását biztositó tápanyag-ellátottságtól függ. Ezt nem feledve célszerü termesztett növényeinket táplálni, állatainkat a szükséges takarmányozásban részesiteni, valamint a termékeket feldolgozni, tárolni és fogyasztani. A termesztett növények legfontosabb tápanyag forrása mindmáig a termőtalaj, amely a széndioxid és az oxigén kivételével minden más elemet és vegyületet biztosit a növényzet számára. Ám miután a tápanyagokat csak vizoldott állapotban tudják a növények felvenni, első és legfontosabb feladatunk a talajok vizkészletének óvása és rendszeres időközönkénti utánpótlása, miután a különféle talajok vizmegtartó képessége véges, ugyanakkor megfelelő eljárásokkal javitható is. Ezek között kell megemliteni először is az altalaj -lazitást,amely házikerti körülmények között csak kézi munkával valósitható meg, mégpedig ugy, hogy az altalajt, vagy ahogyan népiesen hivják: a vadföldet ne emeljük a felső réteg helyére és ne is keverjük őket össze. Ezért az altalaj - lazitást legjobb ugy végezni, hogy az első sor felső rétegét oldalra rakjuk s a helyén a második ásónyomot mélyen fellazitva és helyben hagyva a következő sor felső rétegével kiegyenlitjük. Tovább, igy folytatva a tervezett méretig. Szőlősorok altalaj - lazitását váltakozva, két év alatt végezzük el. Az elvágott gyökerek pár hónap alatt regenerálódnak s életerősebbekké válnak. Az altalajjavitásban részesitett területek vizmegtartó képessége talajtipustól és szervesanyag tartalomtól függően akár 5O-6O%-kal is növelhető ezen a módon, különösen ha egyidejüleg jelentősebb mennyiségü szervestrágya, avagy jó minőségü komposzt stb. is bedolgozásra kerül. A talaj mintegy szárazságtürővé válik s ennek megfelelően a talajélet és a tápanyag-feltárulás is arányosan javul. Érdemes hát élni vele. Másodszor. A talajok vizmegtartó képességét a világszerte terjedőben lévő agrotechnikai eljárás: az u.n. minimum tillage alkalmazása révén is javithatjuk. Ez a fogalom szó szerint minimális talajmunkát jelent, miután a megmozgatott talajréteg száraz, szeles időjárás esetén percek alatt ki tud száradni. Ezért házikerti körülmények között csupán csak a sarabolás látszik ésszerünek, amely önmaga is jól véd a talajfelszin nagyobb mérvü párologtatása ellen. Harmadszor. Árnyékolással is jól lehet csökkenteni a talajok és a növényzet vizveszteségét. A talaj árnyékolását sokféle anyaggal meg tudjuk oldani a fükaszáléktól kezdve a sivatagi országokban alkalmazott durva kavicsos talajtakarásig, amely a viz- és a szél által okozott eróziós károk ellen is védelmet nyujt. A növényzet árnyékolását és szél védelmét az egyes növények magasságának figyelembe vételével célszerü megoldani, ugy hogy a sorok közét árnyékolják le s ezáltal ne engedjék tulmelegedni a talaj felső rétegét. Ez különösen az olyan zöldségféléknél kivánatos, mint a paprika, amely igen nagy mértékben szenved a talaj tulmelegedése esetén. De a legutóbbi kutatási eredmények szerint a paradicsom is magasabb szinanyag-tartalmu lesz, ha a bogyóit nem égeti a tüző nap. Az olyan növények pedig mint az uborka és a bab, kifejezetten árnyékkedvelők. A sorközöket pedig a sorok végére ültetett hosszuindás tökfélékkel is be tudjuk futtatni, illetőleg jól tudjuk árnyékolni, miközben az általuk árnyékolt részről sem vizet sem pedig tápanyagot nem használnak fel. Nagy levélfelületük ugyanakkor párásabb mikroklimát teremtve minden növénynek kedveza tökfajták közül erre a célra leginkább az istengyalulta tök vált be. A téli hónapok teendői a kertészetben ( nov.- február ) Cs. Nagy László Az őszi ültetésű facsemeték, a szőlő és a díszcserjék jó gyökeresedését fagymentes időben hetenként, tíznaponként minél bőségesebb öntözéssel és talajtakarással igyekezzünk biztosítani.... A téli hónapok teendői a kertészetben ( nov.- február ) Az őszi ültetésű facsemeték, a szőlő és a díszcserjék jó gyökeresedését fagymentes időben hetenként, tíznaponként minél bőségesebb öntözéssel és talajtakarással igyekezzünk biztosítani. Vastagabb hótakaró esetén ugyanilyen rendszeresen ellenőrizzük, hogy nem rágták-e meg a kérgüket a hótakaróban járatokat képező rágcsálók s ha ilyen nyomokat észlelünk, úgy haladéktalanul rakjunk ki mérgező csalétket, úgy hogy csak a kártevők juthassanak hozzá. Azonkívül tapossuk le jó keményre a hótakarót, mert a tömörített hóban a rágcsálók nem képesek járatokat kotorni. A kis fák törzsét pedig fogjuk körbe hullámpapír, avagy nádfonatból készített törzsvédővel. Műanyagos megoldással ne próbálkozzunk, mert a napsugárzás eredményeként jelentkező idő előtti nedvkeringés fagysérülést okozhat. A fagyok beállta előtt részesítsük védelemben a rózsa, a díszkerti évelők és az örökzöldek talaját is, mivel ezek kemény hidegben is párologtatnak s ha nem tudnak vizet felvenni, úgy jelentősen károsodhatnak. Nagyon jó talajtakaró a falomb, különösen ha néhány cm-es földréteggel is lesúlyozzuk, megvédjük az erősebb szelektől. A könnyen sérülő örökzöldek lomb-koronáját spirális formában történő kötözéssel védjük meg a hónyomás okozta károsodástól. Kedvező időjárási és talajviszonyok esetén végezhetjük a talajerő utánpótlást szerves, illetve annak hiányában műtrágyával. A szuperfoszfátot ilyenkor célszerű bedolgozni, míg a nitrogén és a kálium tartalmú műtrágyáknak csak legfeljebb egy negyedét, mert azok termésfokozó hatását jobban kamatoztathatjuk a tavaszi és nyár eleji fejtrágyázás alkalmazásával. ( Erről akkor majd részletesen írunk.) Nagyon jó tapasztalataim vannak a félbevágott üdítőitalos flakonok alkalmazásával a fák koronája alatti területek talaj védelmi céljaira. A flakonok alsó felét fenékkel felfelé állítjuk az előzetesen felásott talajba úgy, hogy csak pár cm-re emelkedjen ki a földből, szorosan egymás mellé illesztve s csak l-2 cm-es földréteggel kiegyenlítve. Ezáltal a talaj egész télen fagymentes lesz s minden vízmennyiséget befogad. A vegetáció időszakában pedig az oldott formában történő tápanyag utánpótlást könnyíti meg. A gyomosodás ellen is a legjobb módszer. A téli hónapokban is rendszeresen tekintsük át a tárolásra bekészített terméseket és jól szellőztessük ki a tároló helyiségeket. Kis mennyiségek tárolását és utó érlelését is igen jó hatásfokkal megoldhatjuk a használaton kívüli hűtőszekrények alkalmazásával, a kívánt hőmérsékletnek az üdítőitalos flakonok alkalmazásával történő szabályozással. Utó érlelés alkalmával, pl. banán esetében, meleg vizes flakonokkal melegítjük fel kb C fokra a légteret. Gyümölcsfélék és zöldségek tárolása során a kívánatos O-4 C fok is biztosítható. A téli hónapokban egyik fő foglalatosságunk a borászati teendők végzése. Ha letisztultak boraink, úgy mielőbb fejtsük át azokat tiszta, frissen kénezett hordókba, edényekbe. Ennek során végezzük el az un. törési próbát, melynek során legalább fél liternyi bort teszünk ki tiszta, átlátszó üvegben a tároló helyiség, vagy pince hőmérsékletének s megfigyeljük, hogy hány nap múlva következik be a bor zavaros elszíneződése, azaz a törése, Ha az már 24 óra múlva észlelhető, úgy l00 literenként 3-4 dkg borként oldjunk fel pár liter borban s először azt öntsük a fogadó hordóba, majd pedig a többit, hogy jól elkeveredhessen. Ha két nap múlva - úgy két dkg-ot adagoljunk,ha egy nap múlva - úgy csak egy dkg-ot, s a hordót teljesen feltöltve, jól dugaszoljuk le a következő ellenőrzésig és azzal egy időben történő utántöltésig, mert hisz a hordó dongáin keresztül a bor nemcsak lélegzik, hanem párologtat is. Sok sikert mindenkinek. Kérdések Hódos Mátyás Megyek a trolihoz. Közelebb érve látom, hogy egy kis teherautó áll a megállóban. Ez is jó helyen parkolt le, morgolódom magamban. Közben odaérek. A kocsi és az üvegoldalú beálló körül négy munkás szorgoskodik. Cserélik az előző napon összezúzott világító reklámhordozó falat. Legalább negyedszer egy év alatt! És főváros szerte mennyit?! Elképzelni sem tudom. Kérdések Megyek a trolihoz. Közelebb érve látom, hogy egy kis teherautó áll a megállóban. Ez is jó helyen parkolt le, morgolódom magamban. Közben odaérek. A kocsi és az üvegoldalú beálló körül négy munkás szorgoskodik. Cserélik az előző napon összezúzott világító reklámhordozó falat. Legalább negyedszer egy év alatt! És főváros szerte mennyit?! Elképzelni sem tudom.

15 15 / 143 Miért kellett összetörni ezt a reklámfalat? Kinek volt útjában? És a kerti padok? A gyermekjátékok a játszótereken? A beton sakkasztalkák a lakótelepi házak között? A felhasogatott ülések a trolibuszokban? A festékkel lefujt utcai névtáblák? Az olvashatatlanná tett menetrendek a buszmegállókban? A leégetett szemétgyűjtők? Nem kívánom előadni a Bezzeg Bácsit, de el kell mondanom, hogy mi, a háború, a pusztulás, a rombolás és a helyreállítás, az újjáépítés gyermekei tudtunk örülni minden újjászületett háznak, beinduló autóbusz és villamos járatnak, hídnak. A magunkénak éreztük ezt a várost, ezt az országot. Nagyon mélyen átéltük a Szózat szavait: Itt élned, halnod kell". Amikor 1964-ben Erzsébet napján felavatták a gyönyörűséges Erzsébet hidat, egymásba karolva mentünk át a hídon és sokan sírtak az örömtől és a meghatottságtól. Igen! Áll az utolsó, oktalanul elpusztított híd is. Számunkra ott lett vége a háborúnak, az újjáépítés nehéz időszakának. Minek kellett végbemenni szegény hazánknak, hogy a lelkesedés, az elkötelezettség, a hazaszeret, a közösségi érzés közömbösségre, kilátástalanságra, rombolási, pusztítási vágyra váltson? Milyen ország az amelynek telente polgára fagy meg? Ahol életerős, éves fiatal férfiak a szemetes tartályokban turkálnak, némi ehetőt keresve? Ahol a koldusok olyan elmaradhatatlan részei a városképnek, mint a moziplakátok? Mi az oka nemzeti nyomorúságunknak? A válasz egyetlen szóban megadható valamennyi kérdésre: A RENDSZERVÁLTÁS! Hódos Mátyás Egészségünk és a tél Cs. Nagy László Elsősorban is a meghüléses betegségek lehetőségei szaporodnak meg s gyakran még a mgfelelő vitamin-ellátás sem jelent védelmet, mert hiányzik étrendünkből a mikroelemek és olykor nemcsak a mikroelemek, de a makroelemek nagy többsége is, avagy azok mennyisége elégtelen.... Egészségünk és a tél Elsősorban is a meghüléses betegségek lehetőségei szaporodnak meg s gyakran még a mgfelelő vitamin-ellátás sem jelent védelmet, mert hiányzik étrendünkből a mikroelemek és olykor nemcsak a mikroelemek, de a makroelemek nagy többsége is, avagy azok mennyisége elégtelen. Ezért (is) javasolható a csicsóka rendszeres fogyasztása, mert hisz az biztositani tudja az összes élettanilag szükséges mikro- és makro elemeket felnőtt ember számára már mintegy lo dkg-os napi fogyasztás esetén is. Méginkább fontos tényező, hogy cukrosok is korlátozás nélkül fogyaszthatják.gyerekeknek pedig azért javasolható, mert a fejlődő szervezet számára a szerves kötésben lévő vegyületek mással nem helyettesithető nagyon pozitiv élettani hatást fejtenek ki. A belső elválasztásu mirigyek, mint az immun rendszer meghatározó tényezői nélkülük csakis alacsonyabb intenzitással, vagyis elégtelenül tudnak müködni. Nagy előnye a csicsókának, hogy nyersen is lehet fogyasztani. E célból a mosott és vékonyan meghámozott gumókat szálasra reszelve használhatjuk savanyitott tejtermékekhez, kefirhez, joghurthoz, avagy körözötthöz, izlés szerint, de gazdagithatjuk vele az olyan vitamin-salátákat, mint pl. a cékla, karalábé,sárgarépa és más komponensekkel készitett züldség-saláták is, amelyek szinte teljeskörüen tartalmazzák a szervezet számára szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat és amelyekből napi l2- l5 dkg-nyi elégséges is egy felnőtt ember számára. Tartsuk szem előtt, hogy csak abban az esetben beszélhetünk kifogástalan egészségről, ha szervezetünk minden egyes szerve, illetve sejtje, rendeltetésének megfelelően funkcionál. A jó hasznosulást segiti elő a szervezet igénybevétele, megfelelő terhelése. Ezért is tanácsos a séta helyett a fokozottabb gyaloglás, futás, a torna, a cipekedés a csontozat és az izomzat együttes terhelésével, hogy csak a legfontosabbakat emlitsem. Mindezt előzze meg a jó, a tiszta lvegőn való légzés-gyakorlat a reggeli órákban legalább 3O-szor, mert hisz a mélylégzést követően 6 másodperc mulva érkezik az oxigéndus vér még a kezünk kis ujjába is. Sok sikert!

16 16 / 143 Környezet és egészségvédelem Cs. Nagy László E két témakör és fogalom szoros kapcsolódása egyre inkább tudatosul a lakosság körében.. A tudósok megállapitásai és a megfigyelhető természeti jelenségek azt mutatják, hogy az emberi létet biztositó környezetben visszafordithatatlan, végzetes változások játszódnak le.... Környezet és egészségvédelem E két témakör és fogalom szoros kapcsolódása egyre inkább tudatosul a lakosság körében.. A tudósok megállapitásai és a megfigyelhető természeti jelenségek azt mutatják, hogy az emberi létet biztositó környezetben visszafordithatatlan, végzetes változások játszódnak le. A legnagyobb kihivást az éghajlati változás jelenti. Ennek oka az üvegház-hatásra vezethető vissza, s ez egyértelmüen az emberi tevékenység következménye. Az utóbbi másfél évtizedben korábbivá vált a kitavaszosodás és későbbi a hideg őszi napok kezdete, országszerte nő az aszályhajlam, rapszódikusabbá vált és egyben csökkent is az éves csapadék eloszlása és mennyisége. Mindezek a tényezők szükségszerüvé teszik a növénytermesztéssel foglalkozó lakosság szakmai tevékenységének olyan irányu változtatását, hogy a klimatikus tényezők kedvezőtlennek mutatkozó hatását ne csak ellensulyozzák, hanem azokat megfelelőképpen hasznositsák is a hozamok és a minőségi mutatók javitása céljából., mert hisz erre is van lehetőség.vegyük példaként a széndioxid mennyiségének megnövekedett szintjét. Amagasabb hozamokra képes fajták széndioxid igénye is magasabb, mint a kisebb hozamu fajtáké. Ebből következik, hogy mielőbb át kell térni az uj, nagyobb terméseket biztositó fajtákra. A csapadék-eloszlás kiszámithatatlansága a korai, rövidebb tenyészidejü fajták alkalmazásával többé-kevésbé jól ellensulyozható. Azon kivül a talaj és a növényzet által történő viz-párologtatás is csökkenthető pl. talajtakarással, amely egyuttal a talaj-közeli légréteg hőmérsékletét és száritó hatását is jelentősen csökkenti, továbbá a termesztett növények sor- és sorközi árnyékoló hatását is jó hatással lehet érvényesiteni. E szempontból célszerünek tartható a kulisszás termesztési mód alkalmazása, amikoris az olyan félárnyék-kedvelő növények, mint az uborka, a bab, az ujzélandi spenót és a külőnbőző tőkfélék is sikeresen termeszthetők a csemegekukorica, a napraforgó, sőt a saját tapasztalataim szerint a csicsóka árnyékolásában is. Ez esetben a csicsóka-gumót február végén tejfeles pohárban és kevés földben célszerü előhajtatni, majd pedig április végén kiültetni, hogy az uborka, avagy a tökfélék kiültetésekor már árnyékot adhassanak és tárendszert helyettesithessenek, miután ettől az időtől már együtt növekszenek. Ugyanez vonatkozik a csemegekukoricára is, amelyet csövének letörése után is meghagyunk árnyékolónak, illetve támasztéknak. A továbbiakban a talajok és a növényzet vizpárologtatását hatásosan csökkenthetjük pl. selejt függönykből, kialakitható takarással, amely egyben jó védelmet jelent a különféle kártevők ellen is. E célból javaslom a fejes saláta, a retek, a különféle káposzták és a karalábé váltakozó soru ültetését, palántázását, E korai növények után ugyancsak a függöny alá ültethetünk paradicsomot, paprikát, vagy vethetünk bokorbabot. Márciusban már a szabad földbe is vethetünk korai borsót, petrezselymet, sárgarépát, sóskát és spenótot is. Nyáron is biztos levéltermést nyerhetünk az ujzélandi spenótról, amely oxálsavat nem tartalmaz s ennek folytán terhes anyák és kis gyerekek is nyugodtan,veszély nélkül A hónap elején végezzük el a szőlő, az alma, a körte, a birsalma és valamennyi bogyósgyümölcsü metszését is. A csonthéjasok metszését a rügypattanás időpontjában kezdjük el. A jól metszett fák legfőbb jellemzője, hogy átláthatók, szellősek. A korona ágait e célból vizzel telt flakonoknak az ágakra történő aggatása révén a megfelelő térközbe irányithatjuk a vizszintestől kissé magasabb szögben. Az igy irányitott ágak pár hónap elteltével tehermentesithetők, mert már ugy maradnak, ahogy beállitottuk őket. A metszéseket lehetőleg azon nyomban kövesse a télvégi lemosó permetezés elősször réztartalmu vegyszerrel, amely a biotermesztésben is engedélyezett, majd pedig pár óra mulva az agrolos permetezés, a használati javaslat szerinti koncentrációban. Amennyiben a vegyszerek régebbiek, ugy egy negyedével lehet növelni a töménységet. A permetezésekről ma már kötelező a permetezési napló vezetése, különösen akkor, ha a termés piaci értékesitésre kerül. Erről ne feledkezzünk meg+

17 17 / 143 A burgonyatermesztésről. Kártevők és védekezés ellenük. Cs.Nagy László A burgonyatermesztésről A fajtaválaszték ma már minden igényt kielégítő. Saláták, hidegkonyhai készítmények, tepsis és rakott burgonya készítéséhez ajánlható főbb fajták - a Somogyi sárga kifli és a Cherie. Főznivaló, nem szét fővő burgonya, illetőleg vegyes hasznosítású étkezési burgonya fajták a Kleopátra, az Impala a Karlena, a Rosara, a Solara, a Vineta, a Desirée, a Kondor, a Százszorszép, a Rajna, a Sante, a Signal, a Viktoria, a Hópehely, a Góliát és az Asterix. Sütnivaló, enyhén szét fővő burgonya fajták, sütéshez, burgonyás tésztákhoz, chips- és hasábburgonya készítéshez, valamint püré-pehely alapanyagnak - a Karlena, a Ciklámen, a Kánkán, a Tomensa, a Panda, az Agria, a Kuroda, az Oscar, a Lady Rosetta, az Ornella és a Moréne. A felsorolt fajták nagy termésekre képesek, különösen ha a tápanyagellátásuk is biztosított, ami feltételezi az öntözésüket is és a megfelelő kálium-ellátottságukat is, mivel a burgonya nagy káliumigényű. Biotermesztésben ezt az elemet fahamu kiszórásával biztosíthatjuk, négyzetméterenkénti mintegy l kg-os mennyiségben, begereblyézve. A burgonyabogár ellen bordói leves permetezéssel védekezhetünk sikeresen, mivel az riasztó hatást fejt ki. Ugyanezen szer jól véd a különböző betegségek ellen is. ( Ajánlom a Bordói lé plusz kén elnevezésű szert.) A globális klíma változás okozta bizonytalan időjárás kedvezőtlen hatásának mérséklése céljából javaslom az ültetésre szánt gumók előhajtatását már február végén megkezdeni, fagymentes helyen és a napsugárzástól védetten, l2-l6 fokos helyiségben. A legeredményesebb módszer a gumók félbevágott üdítőitalos flakonokban, jó érett komposztban történő előhajtatása s április végén történő kiültetése. A megüresedett flakont buraként tegyük rá a hajtásokra s ezáltal nemcsak a kiszáradástól, de még a kisebb fagyoktól is védeni tudjuk. Erősebb fagyok esetén pedig mód van arra is, hogy egy-egy kapavágásnyi földdel megtakarjuk a flakonokat. Tartsuk szem előtt, hogy a virágzástól számítva kb. egy hónapig igényli a növény a legtöbb vizet s ha igényét ki tudjuk elégíteni, úgy a jó termés sem marad el. A jelentősebb új növényi kártevők és betegségek A klíma változás és a globális felmelegedés óriási kihívást jelent a mezőgazdasági termelők számára. Számolnunk kell azzal, hogy az időjárás változékonyabbá és szélsőségesebbé válik s azzal is, hogy egyes kártevők, növény- és állatbetegségek a korábbinál gyorsabban terjednek el és jutnak el olyan területekre, ahol azt megelőzően nem fordultak elő. Ugyanakkor és sajnos egyidejűleg azzal is számolnunk kell, hogy a korábbi években jó hatékonyságú növényvédő szerek jó részét már nem gyártják az EU tiltása miatt. Az új növényvédőszerek iránt ugyanakkor a kellő tapasztalat hiánya miatt, bizalmatlanok a termelők. Ezért most sokkal inkább, mint a múltban a szakmai folyóiratok által közvetített tapasztalatokra vagyunk utalva, illetve azok az internet segítségével is figyelemmel kísérhetők. Rendszeresen és idejekorán értesülhetünk az új kártevőkről a Kertészet és Szőlészet tudósításaiból, valamint a Kerti Kalendáriumból is ( amely havonként jelenik meg ). Igy pl. új kártevőkről tudósít a Kertészet és Szőlészet 2OO8. évi l8. száma, a szabadföldi és kertészeti kultúrákban egyaránt nagy károkat okozó spanyol csigáról, amely már az egész Dunántúlon gyakori, bizonyos körzetekben s amely ellen a csigaölő szereket lehet ajánlani, valamint a biológiai módszereket s a fizikai eljárások közül a befőttes üvegekbe öntött kb. 2 dl-nyi sört, mivel azt nagyon kedvelik. A spanyol csiga piros színű s ezáltal jól észrevehető és összegyűjthető, különösen ha nedves búvóhelyet biztosítunk a számukra. A folyóirat 22.számában a selyemakác-levélbolháról olvashatunk tudósítást. Ez a kártevő szintén jelen van az ország különböző részein és károsításával találkozni lehet pl. sorfákon, parkokban és házi kertekben is. Ellenük jó hatással alkalmazható a rügyfakadás előtti lemosó permetezés a zöld jelzésű Vektafid R márkanevű szerrel. A folyóirat 33.száma tudósítása alapján mi is felkészülhetünk, a Szlovéniában már megtalálható a szelídgesztenye gubacsdarázs, s várható, hogy rövidesen nálunk is meg fog jelenni. Biológiai védekezés lehetséges ellene fürkészdarázs - fajokkal. Ugyancsak a folyóirat 43.száma tudósít a dióburoklégyről, amely Szlovéniában már mindenhol megtalálható. Ez a kártevő nagy kárt tud okozni, mivel egy nőstény a fő kártételi időszakban, augusztusban akár 4OO petét is tud rakni, egy-egy dióra átlagosanl5-öt is s a lárvák öt nap alatt kikelnek és a még puha dióburkot fogyasztják. A zöld burok idővel megbarnul-feketedik és megpuhul. Alatta pedig láthatók a fehéres sárga nyüvek, amelyek a burkot rágják. A burok megfeketedik s feketére színezi a dió héját, sőt a belet is esetenként s ezáltal értéktelenné teszi a diót. Vegyszeres védekezési lehetőség a biotermesztésben ma még nem ismert. Különösen felhívnám a figyelmet a Kertészet és Szőlészet l6-os számában található azon tudósításra, amely kajszitermesztők részvételével lett megtartva a Corvinus Egyetemen. Külön is figyelmet érdemel az a megállapítás, miszerint a moniliás betegség eddigi két hazai kórokozójához ( monilia laxa, Monilia fructigena ) 2OO6-ban egy újabb társult, a Monilia fructicola, amely karantén kártevő, széles a gazdanövényköre. Az újabb kórokozók közül a szakmai folyóirat 3O. száma részletesen ismerteti a TSWV, a paradicsom foltos hervadás vírus kártételét és az ellene való védekezés lehetőségeit is. A csonthéjasok kártevők elleni védelme A cseresznye és meggy ültetvényekben elsősorban a cseresznyelégy, a levéltetvek és a kéregmoly okozhat problémákat. A talajban báb alakban telelő cseresznyelégy rajzása - az időjárástól függően - már április közepén megindulhat és akár augusztus közepéig is elhúzódhat. A legyek a nappali gyors felmelegedést kihasználva, szinte azonnal elkezdik a tojásrakást a fejlődő gyümölcs bőrszövete alá. A nyüvek néhány nap alatt berágnak egészen a magig s ezáltal fogyaszthatatlanná teszik a gyümölcsöt. A permetezés legalkalmasabb időpontjának megállapítása céljából célszerű sárga lapokat kihelyezni a fák déli, napsütötte oldalára, legalább két méteres magasságban s a legyek rajzásának kezdetén elvégezni az első permetezést. Ennek hiányában a gyümölcs színesedésének kezdetén kell elkezdeni a permetezést gyorsan ható, hosszú hatástartamú szerrel ( pl. ACTARA 25 WG-vel, amely véd a levéltetvek ellen is ). A szilva termésében óriási károkat okozhatnak a szilvadarazsak, valamint a levéltetvek és a molykártevők is. A szilvadarazsak a talajban telelnek át s április első felében jönnek elő, majd párosodnak s a petéiket a virágok csészéjébe rakják. A kikelő lárvák pedig berágnak a gyümölcskezdeménybe, ami korai gyümölcshullást eredményez. A rajzást ragacsos fehér lappal, az un. Csalamon fehér lappal jól nyomon követhetjük s az intenzív fogások észlelését követő 3-4 napon belül a permetezést elvégezhetjük ( pl. JUDO márkanevű szerrel ). A szilvamolynak évente átlag 3 nemzedéke van, s mivel az egyes nemzedékek rajzása nehezen különböztethető meg, legjobb többször megismételni a permetezéseket ( hetente ). Az első védekezést a rajzás utáni 5-6 napon, célszerű a tojásölő INSEGAR- ral végezni. Ez általában május közepe táján esedékes. Ezt követően június l - l0 között ajánlható a második permetezés elvégzése ( pl. JUDO- val), amely a levéltetvek ellen is hatásos., majd pedig június közepe táján és végül július második hetében ugyanezen szerrel ismételjük meg. Nagyobb arányú levéltetű kártétel esetén javasolható ezúttal is az ACTARA, amely gyors hatáson tul hosszú hatástartammal is rendelkezik a rezisztensnek mutatkozó egyedek ellen is. Az őszi- és a kajszibarackot is elsősorban a keleti gyümölcsmoly és a barackmoly támadják, de a zöld őszibarack-levéltetű a sarka vírus átvitelével is súlyos károkat tud okozni., ezért az ACTARA használata itt is javasolható, illetve a környezetbarát CHESS 5O WG is nagyon jó. A barackmoly első nemzedékének lepkéi általában május közepén jelennek meg, erre az időre kell a Csalamon feromon csapdát kihelyezni és kiugró fogások után az INSEGAR márkanevü szerrel védekezni. Ugyancsak rajzásmegfigyelés alapján kell a védekezést ismét elvégezni július közepe táján. A keleti gyümölcsmoly életmódja csak kissé tér el a barackmolytól. Fejlett hernyói telelnek át a fakéreg repedéseiben,majd április elején bábozódnak és a lepkék április végétől rajzanak. Ekkor célszerű elkezdeni a feromon csapdás megfigyelést, illetve a friss hajtás csúcsok állapotát, mert a kis hernyók abba rágják be magukat és azt kiodvasítják, miután a hajtáscsúcs hervadozik és összeszárad. Ez a kárkép nagyon hasonló a barackmoly kártételéhez, azzal a különbséggel, hogy időben egy hónapos eltolódással jelenik meg és évente 3-4 nemzedéke is van, amelyek közül a 2. és a 3-ik nemzedék károsítja a gyümölcsöket. A megfigyelésekre támaszkodva kell a védekezéseket elvégezni, törekedve arra, hogy a fiatal lárvákat még a gyümölcsbe történő behatolásuk előtt pusztítsuk el ( pl.insegar-ral). A monilia ellen még a piros bimbós állapot előtt kell permetezni és elhúzódó virágzás esetén akár 4-5 naponként is szükség lehet rá. A kajszi gutaütésszerű elhalását több kórokozó idézheti elő. Megelőzésében fontos a metszés időzítése és a lemosó permetezés. Metszeni piros bimbós állapotban kell a kajszit, amikor a monilia elleni első permetezést is végezzük. A fák törzsét célszerű fehérre festeni mintegy 5 százaléknyi agyagot tartalmazó mésztejjel, tekintve hogy a fehér törzsön fagylécek sem alakulnak ki s a kártevők és a kórokozók áttelelését is hatásosan megakadályozzuk, másrészt a virágzás kezdetét is késleltetni tudjuk.

18 18 / 143 Nyelvészkedjünk az igényesebb nyelvhasználatért Értökös A jövevényszavak szerves nyelvünkbe épülését és az angol szavak mai bezúdulását veti sössze az írás. Nyelvészkedjünk az igényesebb nyelvhasználatért Szememre vethetik, hogy egyre csak az angol nyelvi hatást kárhoztatom, pedig mennyi latin vagy német jövevényszó került korábban anyanyelvünkbe. Úgy igaz. Szókincsünk bővülésének az egyik fontos eszköze más nyelvek egyes szavainak átvétele. A Kárpát-medencébe vezető hosszú utazásunk során ez az átvétel jobbára a legtermészetesebb módon, más anyanyelvű személyek, népcsoportok beolvadásával történt. Jellemző példa az asszony szavunk: alán jövevényszó..az idegen feleség anyanyelvén nevezte magát asszonynak. Ugyancsak kívülről hozott feleséggel került nyelvünkbe a mostoha szláv eredetű szavunk. Talán az együtt-katonáskodás emlékét őrzi a bajtárs szavunk (szláv boj [harc] + tovaris [társ]), mert a keleti varég-szláv fejedelmek (knyázok - kenézek) kíséretében (druzsinájában) magyar vitézek is hadakozhattak. Nem lehet véletlen, hogy az első, jellemzően honfoglalás-kori lovassírt Kijev, az orosz városok atyja területén találták. Bátor szavunk valószínűsíti, hogy török nyelvű bajtársakkal együtt vitézkedhettünk török `bahadur`, orosz `bogatir`. Vitéz szavunk is ószláv eredetű orosz `vitjaz`. Akkoriban ismerkedtünk meg a kereszténységgel is. A keleti szlávokkal egy időben - és azonos forrásból - kezdődhetett a keresztény hittérítés elődeink között. Erről történik említés a Cirill-legendában, ami szerint 860 körül a kazáriai hitvitáról hazafele tartó hittérítőt farkasok módjára üvöltve magyarok támadták meg, ám isteni rendelés folytán megszelídültek, és kezdtek előtte hajlongani.. A kereszténységgel, a keresztény kultúrával kapcsolatos számos szláv - gyakran bizonyíthatóan óorosz - jövevényszavunk is ezt a vélekedést támasztja alá (kereszt, malaszt [orosz miloszty], szent, csütörtök, péntek). Érdekes félreértéssel került a magyarba a barát [orosz brat = testvér] szó: a szerzetesek anyanyelvükön testvérnek szólították egymást, ráadásul a kívülálló számára baráti viszonyban is álltak egymással. Ide vezető utunkon török nyelvű népekkel többször is találkoztunk, tartósan egymás mellett is éltünk, sőt a Kazár Birodalomból velünk jött egy kabar törzs (Kürtgyarmat). A Kárpát-medence magyar megszállását megelőzően ugyancsak török nyelvű nép alkotta az avar államot, és már itt fogadtunk be besenyőket, kunokat. És ne felejtkezzünk el az ideiglenesen éven át - hazánkban állomásozó oszmán-török csapatokról sem. Főleg az állattenyésztéssel és a földműveléssel kapcsolatos szavakat kaptunk tőlük a mesterség megtanulása közben, (disznó, ökör, borjú, búza, boglya, szőlő, alma) de a mindennapi élet szókincséből is bőséggel vettünk át (bölcső, koporsó, kút, kapu, balta, gyöngy, bársony, papucs). Amikor aztán I. István király a nyugati kereszténység mellett tette le a garast, a latin vált a hivatalos egyházi-közigazgatási nyelvvé. (A Veszprém-völgyi apácakolostor alapítólevelét még görögül írták) Nyolcszáz éven át volt nyelvünk folyamatosan kitéve a latin nyelv hatásának. Ezért vélhetjük kifogástalanul magyarnak a templom, a kántor, tinta, tábla, palánta, kúra szavakat. Másokat, mint a juss, voks, professzor, agresszió, paktum, idegennek érezzük, de jól értjük, használjuk is. A latin szavak túltengésének megszüntetéséért sokat tett a nyelvújítási mozgalom, sokszínű választékot kínálva azok helyett. Az elmondottak mellett számos német, román, szlovák, szerb-horvát és más jövevényszó gazdagítja anyanyelvünket, azok lassan és szervesen váltak szókincsünk nélkülözhetetlen részévé. Ám bármilyen magyar szöveg legalább kétharmada bizonyíthatóan finnugor eredetű. (Ráérő időmben utánaszámoltam.) Mi hát a kifogásom a lépten-nyomon fölbukkanó új meg új angol szavak ellen? Az emberek többségének életét az elektronikus sajtó tartja rabul: ébredéstől elalvásig tájékoztatja, szórakoztatja, befolyásolja szokásait. A média munkatársai szinte kizárólag angol forrásokból dolgoznak, legyen szó hírekről, tévéműsorokról. Ilyen tömegű fordítás, ha mégoly jól képzett tolmácsaink lennének is, aligha lehetne hibáktól mentes. Ilyen fordítóink pedig csak elvétve akadnak. A médiaszereplők zöme modernkedésnek, szellemeskedésnek tekinti az úton-útfélen jól-rosszul kimondott angol szavakat. Így lett magyar szó az okay-ból, aztán yeah-ozni kezdtek, most éppen wow- [vaú]-znak hacsak nem vagyok elmaradva egy brossurával. Anyanyelvünk, amely korábban biztos támaszunk volt az életben, most képlékeny, használat után eldobható divatholmi lett. Nem is viszi sokra, akinek nincs használható angol nyelvtudása. A régi kérdés: Sollen wir Magyaren werden? Kell nekünk, hogy magyarok legyünk?

19 19 / 143 Hírek Az új nemzetállamok és az etnikai tisztogatás problémája Kelet-Európában 1989 után szervez?k MEGHÍVÓ Az új nemzetállamok és az etnikai tisztogatás problémája Kelet-Európában 1989 után című konferenciára Idő: február 9 (hétfő), 9:00 Helyszín: ELTE BTK (1088, Múzeum krt. 6-8) A épület, Kari tanácsterem MEGHÍVÓ Az új nemzetállamok és az etnikai tisztogatás problémája Kelet-Európában 1989 után című konferenciára Idő: február 9 (hétfő), 9:00 Helyszín: ELTE BTK (1088, Múzeum krt. 6-8) A épület, Kari tanácsterem Történelem és elmélet: Az új nemzetállamok és az etnikai tisztogatás problémája Kelet-Európában 1989 után Krausz Tamás: Az új nemzetállamok - az etnikai tisztogatás mint legitimáció? Tamás Gáspár Miklós: Az etnikai tisztogatás mint a normalizáció módszere Búr Gábor: Import, vagy saját? Etnikai tisztogatás Afrikában. A Szovjetunió felbomlása és következményei: Bugaj N.F.: (д.и.н., Москва, ИРИ РАН) Проблемы «кристаллизации» обществ в условиях распада СССР: проведение государственной экструзивной политики, территориальное переустройство (A társadalom kikristályosodásának problémája a Szovjetunió felbomlásának feltételei között: az állami kiszorító politika bevezetése, területi átépítés ) Sz. Bíró Zoltán: Etnikai konfliktusok a Kaukázus két oldalán ( ). Ebédszünet: 12:00-13:00 Etnikum és hatalom Közép-Kelet-Európában Szokolay Katalin: A lengyel függetlenség és a térség nemzetiségi mozgalmainak drámai összeütközése Zahorán Csaba: Egy állítólagos etnikai tisztogatás: a székelyföldi "románüldözés" 1989 után Lagzi Gábor: Nemzetállamépítés, többség és kisebbség a Baltikumban a rendszerváltás éveiben. Nagy László: A vilniusi Terror Háza és az etnikai tisztogatás értelmezése Borsi-Kálmán Béla: Új nemzetállamok: Románia, Szlovákia, Csehország. A nemzeti kisebbségek helyzete Nemzetállamok - soknemzetiségű közegben? A Nyugat-Balkán 1989 után A. Nyikiforov (д.и.н., Москва, Институт славяноведения): Этнические чистки как механизм создания новых государств на территории бывшей Югославии в 90-е годы ХХ в. (Az etnikai tisztogatás mint az új államok létrehozásának mechanizmusa a volt Jugoszlávia területén az 1990-es években ) A. Zivotic: A felbomlás egyik oka: Jugoszlávia és a nagyhatalmak kapcsolatai a hidegháború idején Juhász József: A föderációktól az új nemzetállamokig - a jugoszláv és a csehszlovák eset hasonlóságai és különbségei

20 20 / 143 Szeretettel meghívjuk február 27-én órakor kezdődő Évi közgyűlésünkre ( Magyar Kubai Baráti Társaság (Nemzetek Háza, 1062 Budapest, Bajza u. 54.) Magyar Kubai Baráti Társaság Szeretettel meghívjuk február 27-én órakor kezdődő Évi közgyűlésünkre (Nemzetek Háza, 1062 Budapest, Bajza u. 54.) Terveink megvalósításához kérjük az Ön anyagi támogatását, amit a mellékelt csekken történő 800 Ft-os tagdíj befizetésével tehet meg. Önnek továbbra is lehetősége van személyi jövedelem adója 1%-ával Társaságunkat támogatni. Adószámunk a következő Kérjük, hogy felajánlásuk megtevésekor az APEH adócsomagjában található rendelkező nyilatkozat előírásai szerint járjon el. Közgyűlésünket Kubáról szóló konferenciával folytatjuk. A konferencia előadói: Kerekes György: Tisztelgés a Kubai Forradalom 50. évfordulóján; Dornbach Mária: Az afrokubai vallási kultuszok; Tóth Éva: Magyar irodalom Kubában; Simor András: József Attila és Fayad Jamís. BÜFÉ KUBAI ITALOK BARÁTI BESZÉLGETÉS Budapest, február 8.. Dr. Dornbach Mária Simor András főtitkár elnök