Az informatika az elektronikus információfeldolgozással, az erre szolgáló rendszerek tervezésével, szervezésével, működésével foglalkozik.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az informatika az elektronikus információfeldolgozással, az erre szolgáló rendszerek tervezésével, szervezésével, működésével foglalkozik."

Átírás

1 1. Mivel foglalkozik az informatika? Az informatika az elektronikus információfeldolgozással, az erre szolgáló rendszerek tervezésével, szervezésével, működésével foglalkozik. Az információ olyan szubsztancia, amely egy eseményrendszer egyik vagy másik eseményének bekövetkezéséről elemi szimbólumok sorozatával közölhető. A szubsztancia minden létező legáltalánosabb és legbensőbb lényege, amely oka önmagában van, és amely minden átalakulásnál megmarad. 2. Melyek és mivel foglalkoznak az informatika társtudományai? Számítástechnika: A számítógépek működésével, tervezésével és alkalmazásával foglalkozó tudományterület. Számítógép tudomány: Az információ-feldolgozó gépek tervezésének és használatának kérdéseivel foglalkozó tudomány. Főbb területei: Numerikus matematika Programozási nyelvek Programozási rendszerek Logikai tervezés Automata elmélet Mesterséges Intelligencia (AI) Információ elmélet: o Információ mennyiség meghatározása o Információ áramlásának tanulmányozása diszkrét közlemények o Esetében zajos és zajmentes csatornákban o Alapvető kódolási tételek o Folytonos jelek áramlásának tanulmányozása zajos csatornákban Kibernetika: Az önműködő rendszerek általános törvényszerűségeit kutatja. A komplex rendszerek irányításának logikai és matematikai alapú elmélete és gyakorlata. Általános rendszer elmélet: A rendszer működési körülményeit és tulajdonságait kutatja. Hírközlés: A hírek továbbításával foglalkozó tudományterület. 3. Melyek az elektronika fejlődését meghatározó főbb találmányok (eszközök időpontok feltalálók)? Elektroncső 1883 Thomas A. Edison izzó katód 1903 Philipp Lénárd rács 1904 A.R. Wehnelt oxid katód 1904 Lee de Forest visszacsatolás Tranzisztor 1948 J. Bardeen, H. W. Brattain, W. Shockley Integrált Áramkör (IC) 1965 R.C. Platzek, J.S, Kilby Mikroprocesszor 1971 Ted Hoff - 1 -

2 Számítógép 1945 J. Prospert Eckert, John Mauchly ENIAC 1945 Neumann János EDVAC jelentés John. V Atanasoff, Clifford E. Berry ABC 4. Melyek a számoló eszközök fejlődésének főbb állomásai? i.e.500 Kína, Egyiptom, Róma, Japán abacus i.u Edmund Gunter logaritmus skála W. Oughtred és R. Delamain logarléc 1623 Wilhelm Shickard 4 alapművelet, 6 számjegy, túlcsordulás jelzés 1642 Blaise Pascal fogaskerekes, 6 számjegyű összeadó-kivonó gép 1671 Gottfried Wilhelm Leibniz Pascal gépére épülő 8 számjegyű szorzó-osztó gép, javaslat a 2-es számrendszerre 1801 Joseph-Marie Jacquard lyukkártyás szövőgép 1822 Charles Babbage külső programvezérlésű számológép W.T. Cohner asztali kalkulátor 1884 Herman Holerith 1890-es népszámlálás tabuláló (adatrendező) gép, az IBM jogelődjének alapítója 1919 W.H. Eccles és F. W. Jordan flip-flop 1936 Konrad Zuse bináris lebegőpontos kalkulátor 1937 Howard Aiken automatikus számolómű 1938 C. A. Lovell és D.B. Parkinson műveleti erősítő J.P. Eckert és J. Mauchly ENIAC 1945 Neumann János EDVAC jelentés M. Kincaid mágnesgyűrű J.M. Alden R.B. Hanna J. W. Forrester ferrittár 1951 M. Wilkes mikroprogramozás 1956 IBM mágneslemez (5 MB) 5. Kik voltak a számítástechnika úttörői Magyarországon? Neumann János, Nemes Tihamér, Kalmár László, Kozma László. Tarján Dezső, Puskás Tivadar 6. Mi a számológép és a számítógép közötti különbség lényege? Számológép: Bit-szinten nem programozható, általában csak előre beégetett funkciókkal rendelkezik. Számítógép: Olyan információ feldolgozó eszköz, amely bit-szinten programozható. 7. Ki volt Neumann János és milyen területeken alkotott maradandót? Játékelmélet háló-, gyűrű-, test-elmélet majdnem periodikus" jelek elmélete A Heisenberg-féle mátrixmechanika és a Schrődinger-féle hulláinmechanika azonosságának bemutatása - 2 -

3 hidrodinamika elektronikus számítógépek elmélete 8. Mi volt Neumann János szerepe a számítógépek kialakulásában? 1945-ben kapcsolódott be a Moore Intézet munkájába, ahol az ENIAC építése és az EDVAC terveinek elkészítése folyt június. 30 : First Draft of a Report on the EDVAC Később az Institue for Advanced Studies - IAS gépét kifejlesztő csoport igazgatója.e két csoportban végzett munkája során olyan alapvető elveket dolgozott ki, melyek mind a mai napig a számítógépgyártás szerves részét képezik, ha átdolgozott, finomított formában is, de jelen vannak. 9. Melyek az EDVAC" jelentés főbb megállapításai? különálló, egymás után címezhető tár: A program és az adatok is a tárban helyezkednek el és cím alapján érhetőek el. egydimenziós tár: A tárban lévő szavak egy vektor elemeiként foghatóak fel. nincs kifejezett különbség az adatok és az utasítások között: Csak az egyes szavakra irányuló műveletek különböztetik meg, hogy adatról, vagy utasításról van szó. Az utasítások is úgy kezelhetők, mint az adatok, tehát a programok átírhatják magukat. az adatok jelentése nem egyértelmű: Az adatok jelentése az értelmezéstől függ szekvenciális feldolgozás 10. Hogyan különböztetjük meg a számítógép generációkat? felépítő elemek műveleti sebesség méret alapján teljesítmény programozhatóság 11. Melyek az L, II., III., IV. számítógép generáció főbb jellemzői? Első generáció Elektroncsöves Processzor centrikus Alacsony műveleti sebesség (10 3 /10 4 művelet/sec) Nagy méret Nagy teljesítmény felvétel Magas ár Kis példányszám Operatív tár: késleltető művonalas vagy tároló csöves Gépi kódban programozható pl: ENIAC Második generáció Félvezetős, tranzisztoros elektronika Ferritgyűrűs operatív tároló Műveleti sebesség (10 4 /10 5 művelet/sec) - 3 -

4 Méret, teljesítmény felvétel jelentősen csökkent Számítógép családok megjelenése Csatorna rendszerű I/O szervezés Magas szintű nyelvek megjelenése Operációs rendszerek alkalmazása Adatfeldolgozás, folyamatirányítás számítógépes megoldása Kötegelt (BATCH) feldolgozás pl: IBM 360-as család Harmadik generáció Integrált áramkörös elektronika Félvezetős operatív tároló Műveleti sebesség (10 6 /10 7 művelet/sec) Moduláris felépítés Multiprogramozott, időosztásos működés Jó megbízhatóság Kis méret Negyedik generáció: LSI, VLSI alapú technika Multiprocesszoros szervezés A szoftver szerepének megnövekedése Számítógép hálózatok elterjedése 12. Melyek az V. generációs számítógép program főbb jellemzői és célkitűzései? Tudás alapú szervezés, specializált feladatok megoldása Párhuzamos működés Logikai programozási nyelv alkalmazása (PROLOG) Input-Output humanizálása": o Kézírás felismerés o Beszéd szintézis o Beszéd megértés Külön probléma-megoldó modul alkalmazása Valószínűleg azért nem valósult meg, mert eddig minden egyes generációváltást egy-egy hardverelem drasztikus megváltozása tett lehetővé. 13. Mit értünk személyi számítógépen, melyek főbb jellemzői (processzor, tárak, háttértárak, perifériák)? 14. Mi a számítógéphez kapcsolódó alapfogalmak értelmezése (hardware, software, firmware, netware, groupware)? - 4 -

5 15. Melyek az analóg és digitális technika főbb jellemzői? a feladat megoldásának módja az adatábrázolás módja Analóg modell elvre épül* Digitális algoritmus alapján fizikai mennyiségeket fizikai digitális (bináris) mennyiségeknek feleltet meg Műszaki megvalósítás műveleti erősítőkre épülő alapelemek logikai áramkörökből (kapuk) épül fel pontosság % a szóhosszúságtól függ a számítás menete párhuzamos soros a programozás módja huzalozás (tanítás) utasításokból építkező algoritmus * Modell elv: Valamely fizikai rendszert olyan modellel - Analogonnal utánozunk, amely ugyanazzal a matematikai összefüggéssel írható le, mint az eredeti rendszer. Egy adott technika jellemzői: A mindig teljesen egyértelmű, pontos eredményre vezető eljárások az un. pozitív technikák. Megbízhatóság csak előre betervezett (figyelembe vett) hibahatárokkal érhető el A digitális technika jellemzői: A digitális technika olyan írási/olvasási technikák összessége, melyek pozitívak és megbízhatóak. Jelentősége: Lehetővé teszi igen nagy és bonyolult rendszerek megbízható felépítését tökéletlen elemekből. 16. Mi a jel, hír, adat, karakter és jelparaméter értelmezése? jel: Hírek vagy adatok fizikai ábrázolása hír: Jelek (vagy folyamatos függvények) amelyek ismert vagy rögzített megállapodások alapján információkat ábrázolnak továbbítás céljából. adat: Jelek (vagy folyamatos függvények) amelyek ismert vagy rögzített megállapodások alapján információkat ábrázolnak feldolgozásuk céljából. karakter: Az információ ábrázolására szolgáló, megállapodás szerinti véges halmaz (ABC) egy eleme. A halmazt karakterkészletnek nevezzük. jelparaméter: A jelnek az a jellemzője amelynek értéke vagy értékváltozása a hírt vagy az adatokat ábrázolja. 17. Mi az analóg és digitális jelek értelmezése, hogyan osztályozhatjuk a jeleket? analóg: Jel, melynek jelparamétere hírt vagy adatokat ábrázol, amely csak folytonos függvényekből áll. digitális: Jel, melynek jelparamétere csak karakterekből álló hírt vagy adatokat ábrázol. Jelek osztályozása: folytonos értéktartományú - időben folytonos jel diszkrét értékű - időben folytonos jel folytonos értékű - diszkrét idejű jel diszkrét értékű - időben diszkrét jel - 5 -

6 18. Melyek az analóg számítógépek főbb építőelemei? Együttható potenciométer Összegző Integrátor Szorzó Függvény generátor Komparátor 19. Hogyan alakíthatunk át analóg jeleket digitálisakká (A\D)? Az AD konverter meghatározza például az időben változó jelek azonos időintervallumokra osztott szakaszainak amplitúdóját (a jel letapogatása). Az így létrejött számok az átalakítás után bináris számjegysorozat alakjában jelennek meg. A-D átalakítók jellemzői: Felbontás és dinamika tartomány o MSB - Most Significant Bit o LSB - Least Significant Bit MSB LSB o D = 20*lg 10 (2 W ) db (W= szóhossz (Word)) Linearitás Kvantálási hiba Offset hiba Átalakítási sebesség 20. Mi a digitális jelek analóggá alakításának elve (D\A)? Az egyes bitek áramforrásokat kapcsolnak be, melyek a kimeneten összegződnek. A lépcsőzetes jeleket egy speciális integrált áramkör kisimítja, és villamos feszültséggé alakítja át. 21. Mi a Shannon féle mintavételi elv? f mintavétel > 2f maximum pl: Audio-CD: 44,1 KHz > 2 * 20 KHz [az emberi hallás határa] 22. Mi az ún. túl-mintavételezés értelme? Eljárás menete: Két mintavételi érték közé átlagolt" mintavételi értékeket iktatnak be

7 23. Mi az ún. egybites D\A átalakítás elve? 24. Melyek az AD és DA átalakítók főbb jellemzői? a feladat megoldásának módja az adatábrázolás módja műszaki megvalósítás pontosság a számítás menete a programozás módja 25. Mi az információ fogalmának köznapi és tudományos megfogalmazása? Köznapi: tájékozatás, hír, újság, adat, felvilágosítás, közlés, tudás, bejelentés, jellemzés, értesülés Tudományos: Az információ olyan szubsztancia, amely egy eseményrendszer egyik vagy másik eseményének bekövetkezéséről elemi szimbólumok jelek formájában közölhető. 26. Kik voltak az információelmélet úttörői? R. Fischer, R. Hartley, Claude E. Shannon 27. Mik az információ mennyiségének mérésére szolgáló Hartley és Shannon formulák? Hartley formula: H = információ mennyiség n = ABC betűinek száma k = a szavakban lévő betűk száma Shannon formula: p i = a kiválasztás valószínűsége H = k log 2 n n H = p i log p i= 1 2 i 28. Mi a Hartley és Shannon formulák értelme, melyek az információ mértékegységei? Hartley: Ha egy adott, N elemű H halmaz egy ismeretlen x elemét megadjuk, amelyről semmi mást nem tudunk, mint hogy a H halmazhoz tartozik, akkor az így nyert információ mennyisége log 2 N bit. Shannon: Az egyes események (közlemények) valószínűségének súlyozott átlagát választotta. bit,byte 29. Mit értünk stochasztikus és Markov folyamatokon? - 7 -

8 30. Mi az entrópia értelmezése és meghatározása az információ-elméletben? Értelmezés: Fizikában az entrópia az atomok és molekulák rendezetlen mozgásának mértéke. Meghatározás: Egy forrás által kibocsájtott (vagy egy átviteli csatornán keresztülocsátott, vagy egy megfigyelő által észlelt) információmennyiség mértéke. 31. Melyek az entrópia függvény jellemzői? Fizikában az entrópia az atomok és molekulák rendezetlen mozgásának mértéke. D = a rendszer különböző állapotainak száma K = Boltzmann állandó 1.38*10-23 = K log D S Mi a relatív entrópia és redundancia értelmezése (példákon!) Relatív enrópia: Az információforrás jósága, minél közelebb van egyhez, annál jobb a forrás. H s H max Redundancia (~terjengősség): A forrás által közölt hír hány %-a felesleges. H R = 1 H s s max 33. Mi a kódolás célja és melyek a kódolással szembeni főbb követelmények? Kódolás célja: U-nak A-ba történő leképezése úgy, hogy az A-beli elemek által hordozott átlagos információ maximális legyen. Főbb követelmények: 1. Egyértelmű dekódolhatóság 2. A kódszavak átlagos hossza minimális legyen 34. Mi a redundancia előnye és hátránya? Előny: Nagy redundancia esetén, a zajos csatornán való átvitel után is megmarad az információ tartalom. Hátrány: Több bitet kell átvinni Pl: beszélgetés 35. Hogyan csoportosíthatjuk a hibákat, mi a hibaérzékelés elve? (példák!) Állandó hiba: (hard error) Múló hiba: (soft error) - rendszerzaj - hőmérséklet érzékenység - bitminta érzékenység - sugárzás okozta hiba - 8 -

9 36. Mi a Hamming-féle hibajavító kód, és az automatikus hibajavítás elve? Csatorna kódolásban használatos. SEC (Single Error Correction) Egy bitnyi hiba felismerése és javítása k = kiegészítő szó hossza n = kódszó hossza n k redundancia % % % % % k 2 n + k Mi a Hamming-távolság értelme? Két azonos hosszúságú szó eltérő bitjeinek számát jelenti. DD a legkisebb Hamming-távolság. Felismeréshez: hibaszám<dd Javításhoz: hibaszám<dd/2 38. Mire szolgál a paritás kód? Az egy szón belüli hibafelismerésre. Pl: Ha az egyesek száma páros, akkor értéke 1 Ha az egyesek száma páratlan, akkor értéke 0 Ha a paritásbit érvényes, akkor a vevő ACK (Acknowledgement) jelet küld. Ha a paritásbit érvénytelen, akkor a vevő NAK (Negative AcKnowledgement) jelet küld. 39. Mi a tipikus meghibásodási görbe értelmezése (MTBF,1)? MTBF (Mean Time Between Failures): Átlagos Hibamentes Működési Idő Hibák száma λ kezdeti hibák szakasza t év 40. Mi az Arrhenius egyenlet értelme és alkalmazásának célja? ξ a = aktivációs energia [ev] K = Boltzmann állandó 8.61*10-5 [ev/k ] Arrhenius Svante, svéd fizikus, kémikus és csillagász λ 2 = λ e 1 ξa K ( 1 1 T T

10 41. Miért és hogyan írjuk át oktális és hexadecimális alakba a bináris kódokat? 42. Mi az ASCII kód? American Standard Code for Information Interchange ASCII: Karaktertáblázat, a karaktereket egy 7 bites szám jelöli (8. bit a paritásbit), 128 karakter Extended ASCII: 8 bitre kiterjesztett ASCII ábécé, 256 karakter (pl: német nyelv különleges karakterei) 43. Hogyan ábrázolhatjuk az egész számokat bináris alakban? 44. Mi a (2-es) komplemens ábrázolás lényege és jelentőssége? (példák!) 45. Hogyan ábrázoljuk a törtszámokat? 46. Hogyan értelmezzük az abszolút értékes-, a kettes komplemens- és a többletes (eltolásos) karakterisztika ábrázolást? Pl: Hogyan ábrázolhatjuk a tízes számrendszerben megadott számot 2 bájtban akkor, ha a mantisszát és karakterisztikát is egy bájtban írjuk le? 47. Mi az oktális és a hexadecimális számábrázolás lényege és jelentősége? 48. Mire szolgál az ASCII kód? Minden PC-ben benne van, így az információ átvitelekor a kódtáblázat átvitelére nincs szükség. American Standard Code for Information Interchange ASCII: Karaktertáblázat, a karaktereket egy 7 bites szám jelöli (8. bit a paritásbit), 128 karakter Extended ASCII: 8 bitre kiterjesztett ASCII ábécé, 256 karakter (pl: német nyelv különleges karakterei) 49. Mi a lényegi különbség a forrás-kódolás és a csatorna-kódolás között? Forrás kódolás: cél a minimális redundancia (pl: ZIP), nem átvitelre szánt kódolás Csatorna kódolás: nagy redundancia, átvitelre szánt kódolás

11 50. Milyen célt szolgálnak a minimum redundanciájú kódok? Az adatok kis helyen történő tárolását. 51. Milyen célt szolgál és hogyan működik a Shannon-Fano algoritmus? Az üzenetek (szimbólumok) előfordulási valószínűségének ismeretében létrehozható olyan kód, amely: - egyértelműen dekódolható - változó (szó)hosszúságú - a kódszavak hossza a kódolt szimbólumok előfordulási valószínűségétől függ Működése: 1. Az üzenetben előforduló szimbólumok előfordulási gyakoriságának meghatározása 2. A szimbólumok gyakoriság szerint csökkenő sorrendbe rendezése 3. A lista két részre osztása úgy, hogy a két részben lévő szimbólumok összesített gyakorisága közel egyenlő legyen 4. A lista felső részéhez rendeljünk 0 -t, az alsó részhez 1 -et. 5. Ismételjük a 3., 4. eljárást, míg a kettéosztott lista mindkét részében csak 1-1 szimbólum található. 52. A Shannon-Fano kódolást használva hogyan kódolhatjuk az egyes karaktereket, ha az üzenetben a következő gyakorisággal fordulnak elő? A(16), B(8), C(7), D(6), E(5) 53. Mire szolgál, és hogyan működik a Huffman algoritmus? Működése: 1. Az üzenetben előforduló szimbólumok előfordulási gyakoriságának meghatározása 2. A szimbólumok gyakoriság szerint csökkenő sorrendbe rendezése 3. A két legvalószínűtlenebb szimbólumból együttes (szülő) szimbólumot képezünk és ezt beírjuk az eredeti szimbólumok közé a valószínűségi sorba. Az új szimbólum valószínűsége egyenlő a két (gyermek) szimbólum valószínűségének összegével. 4. A 3-as eljárást addig ismételjük, míg két elemű nem lesz a forrás. Ekkor az egyik elemhez 1 -t, a másikhoz 0 -t rendelünk. 5. Visszatérünk az előző összevont szimbólumhoz a legkisebb valószínűségű szimbólumhoz 0 -t, az ennél eggyel nagyobb valószínűségű elemhez 1 -t rendelünk. 6. Az eljárást addig ismételjük, míg vissza nem érünk az eredeti legkisebb valószínűségű szimbólumig. 54. Mi az aritmetikai kódolás elve? A teljes input karaktersorozatot egyetlen (lebegőpontos) számmal helyettesíti. Algoritmusa: 1. Az üzenetben előforduló szimbólumok előfordulási gyakoriságának meghatározása. 2. Minden szimbólumhoz hozzárendelünk egy 0-1 közé eső számtartományt. A tartomány nagysága arányos a szimbólum relatív gyakoriságával. 3. A teljes karaktersorozatot egy számmá alakítjuk. Az átalakítást úgy végezzük, hogy az üzenetben egymás után következő karakterek által kijelölt számtartományt lépésről-lépésre beszűkítjük, míg végül egy számhoz jutunk

12 55. Hogyan adódik a 43-as kérdésben szereplő karakterek Huffmann-kódja? 56. Mi az adattömörítés elve a CCITT 3-as csoportba tartozó FAX gépeknél? A4-es formátum Felbontás Átvitel továbbítási ideje (vonal/mm) G1 6 perc 3.85 Analóg (AM-FM) Vivő Hz G2 3 perc 3.85 Analóg (AM-FM-VSB) Vivő 2100 Hz G másodperc 3.85 normál CCITT V.27 szerinti moduláció 7.7 finom Vivő 4800 Hz, 2400 bit/mp G4 Direkt (kódolás) nélküli átvitel Direkt (kódolás) nélküli átvitel, magasabb frekvencián Kódolt átvitel, magasabb frekvencián 57. Mi az adattömörítés elve a PCX grafikus adatformátumban? 1 1 ZSoft Corp. PC Paintbrush Pixelek tárolása tömörítéssel: A gyakran ismétlődő pixeleket csak egyszer tárolja, az ismétlések számát számlálóval rögzíti. ismétlődések száma számláló ismétlődő bájt 58. Mi a statisztikára épülő adattömörítés elve? Pl: Shannon-Fano, Huffmann, Aritmetikai Minimum redundanciájú kódot hoz létre, a visszafejtés csak a statisztika ismeretében lehetséges. Forrás Kódoló Csatorna Dekódoló Vevő Statisztika Statisztika 59. Mi az adaptív adattömörítő kódolás elve? Az üzenetből nyert információ alapján a kódot lépésről lépésre változtatjuk. Előnye, hogy a statisztikai információkat nem kell továbbítani. Hátránya, hogy a vevő oldalon is létre kell hozni a statisztikát az eredményes dekódoláshoz. 60. Mi a szótár alapú adattömörítés elve? pl: LZ77, LZ

13 61. Mi az LZ77 kódolás elve? (1977 Jakob Ziv és Abraham Lempel) Szótár alapú, csúszó ablak tömörítés A kódolandó karaktersorozatot egy kódhármassal helyettesítjük. 62. Melyek az LZ77 kódolás korlátai? Csak a kódolandó szót közvetlenül megelőző adatsoron belül tud keresni. Az egy kóddal lekódolható adat száma korlátozott. 63. Mi az aritmetikai kódolás elve? Válasz az 54-es kérdésnél. 64. Mi az LZ78 kódolás elve? (1977 Jakob Ziv és Abraham Lempel) Szótár alapú kódolás, a szótárat lépésről lépésre építi A szótárba soron következő sorszám mellé az a karakterfüzér kerül, ami korábban még nem szerepelt. 65. Mi az LZW kódolás elve? (1984 Terry Welch (felhasználta az LZ78-at)) Minden új, eddig még elő nem fordult kódsorozatot egy string táblázatban tárol. Tömörítés akkor következik be, ha egy beérkező (byte) karakter sorozatot megtalál ebben a táblázatban. Az egész karakter sorozatot ilyenkor a táblázatban hozzárendelt kóddal helyettesíti

Az Informatika Elméleti Alapjai

Az Informatika Elméleti Alapjai Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Minimális redundanciájú kódok Statisztika alapú tömörítő algoritmusok http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 BMF

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László Számolás az ujjakon 2. (Kína- India) A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév:

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA2/1

Részletesebben

Informatikai Rendszerek Alapjai

Informatikai Rendszerek Alapjai Informatikai Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László A redundancia fogalma és mérése Minimális redundanciájú kódok 1. http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRA 2014 könyvtár Óbudai Egyetem, NIK Dr. Kutor László

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai. Információ-feldolgozó paradigmák A számolás korai segédeszközei

Az Informatika Elméleti Alapjai. Információ-feldolgozó paradigmák A számolás korai segédeszközei Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Információ-feldolgozó paradigmák A számolás korai segédeszközei http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA2/1 Az

Részletesebben

Informatikai Rendszerek Alapjai. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása

Informatikai Rendszerek Alapjai. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása Informatikai Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása http://uni-obuda.hu/users/kutor/ 2015. ősz Óbudai Egyetem, NIK Dr. Kutor László IRA 9/37/1

Részletesebben

Informatikai Rendszerek Alapjai

Informatikai Rendszerek Alapjai Informatikai Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László Minimális redundanciájú kódok (2) Szótár alapú tömörítő algoritmusok 2014. ősz Óbudai Egyetem, NIK Dr. Kutor László IRA 8/25/1 Az információ redundanciája

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai

Az Informatika Elméleti Alapjai Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László Az üzenet információ-tartalma és redundanciája Minimális redundanciájú kódok Statisztika alapú tömörítő algoritmusok http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai

Az Informatika Elméleti Alapjai Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Információ-feldolgozó paradigmák A számolás korai segédeszközei http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA2/1 Az

Részletesebben

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből Kezdeti elektronikus számítógépek kultúrtörténete ITK 7/58/1 Számológép - számítógép? Lady Ada Lovelace (1815-1852). Charles Babbage (1791-1871) ITK

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai

Az Informatika Elméleti Alapjai Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Az üzenet információ-tartalma, redundanciája Minimális redundanciájú kódok http://mobil.nik.bmf.hu/tantárgyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07

Részletesebben

Informatika Rendszerek Alapjai

Informatika Rendszerek Alapjai Informatika Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László Alapfogalmak Információ-feldolgozó paradigmák Analóg és digitális rendszerek jellemzői Jelek típusai Átalakítás rendszerek között http://uni-obuda.hu/users/kutor/

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai

Az Informatika Elméleti Alapjai Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László A korszerű számítógépek kialakulása Az informatika magyar úttörői http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea jelszó: IEA07 IEA 5/1

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai

Az Informatika Elméleti Alapjai Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Jelek típusai Átalakítás az analóg és digitális rendszerek között http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA 3/1

Részletesebben

Bevezetés az informatikába Tételsor és minta zárthelyi dolgozat 2014/2015 I. félév

Bevezetés az informatikába Tételsor és minta zárthelyi dolgozat 2014/2015 I. félév Bevezetés az informatikába Tételsor és minta zárthelyi dolgozat 2014/2015 I. félév Az informatika története (ebből a fejezetből csak a félkövér betűstílussal szedett részek kellenek) 1. Számítástechnika

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai

Az Informatika Elméleti Alapjai Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Törtszámok bináris ábrázolása, Az információ értelmezése és mérése http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 BMF NIK

Részletesebben

Informatikai Rendszerek Alapjai

Informatikai Rendszerek Alapjai Informatikai Rendszerek Alapjai Egész és törtszámok bináris ábrázolása http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRA 5/1 A mintavételezett (egész) számok bináris ábrázolása 2 n-1 2 0 1 1 0 1 0 n Most Significant

Részletesebben

Informatika Rendszerek Alapjai

Informatika Rendszerek Alapjai Informatika Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László Jelek típusai Átalakítás analóg és digitális rendszerek között http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRA 2014 2014. ősz IRA3/1 Analóg jelek digitális feldolgozhatóságának

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai

Az Informatika Elméleti Alapjai Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László A korszerű számítógépek kialakulása Az informatika magyar úttörői http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea jelszó: IEA07 IEA 3/1

Részletesebben

Jel, adat, információ

Jel, adat, információ Kommunikáció Jel, adat, információ Jel: érzékszerveinkkel, műszerekkel felfogható fizikai állapotváltozás (hang, fény, feszültség, stb.) Adat: jelekből (számítástechnikában: számokból) képzett sorozat.

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai

Az Informatika Elméleti Alapjai Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Az üzenet információ-tartalma és redundanciája Tömörítő algoritmusok elemzése http://mobil.nik.bmf.hu/tantárgyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07

Részletesebben

3. óra Számrendszerek-Szg. történet

3. óra Számrendszerek-Szg. történet 3. óra Számrendszerek-Szg. történet 1byte=8 bit 2 8 =256 256-féle bináris szám állítható elő 1byte segítségével. 1 Kibibyte = 1024 byte mert 2 10 = 1024 1 Mebibyte = 1024 Kibibyte = 1024 * 1024 byte 1

Részletesebben

3. óra Számrendszerek-Szg. történet

3. óra Számrendszerek-Szg. történet 3. óra Számrendszerek-Szg. történet 1byte=8 bit 2 8 =256 256-féle bináris szám állítható elő 1byte segítségével. 1 Kibibyte = 1024 byte mert 2 10 = 1024 1 Mebibyte = 1024 Kibibyte = 1024 * 1024 byte 1

Részletesebben

A fejlődés megindulása. A Z3 nevet viselő 1941-ben megépített programvezérlésű elektromechanikus gép már a 2-es számrendszert használta.

A fejlődés megindulása. A Z3 nevet viselő 1941-ben megépített programvezérlésű elektromechanikus gép már a 2-es számrendszert használta. Kezdetek A gyors számolás vágya egyidős a számolással. Mind az egyiptomiak mind a babilóniaiak számoló táblázatokat használtak. A helyiérték és a 10-es számrendszer egyesítése volt az első alapja a különböző

Részletesebben

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 2

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 2 Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 2 Számrendszerek A leggyakrabban használt számrendszerek: alapszám számjegyek Tízes (decimális) B = 10 0, 1, 8, 9 Kettes (bináris) B = 2 0, 1 Nyolcas (oktális) B = 8

Részletesebben

Zárthelyi dolgozat feladatainak megoldása 2003. õsz

Zárthelyi dolgozat feladatainak megoldása 2003. õsz Zárthelyi dolgozat feladatainak megoldása 2003. õsz 1. Feladat 1. Milyen egységeket rendelhetünk az egyedi információhoz? Mekkora az átváltás közöttük? Ha 10-es alapú logaritmussal számolunk, a mértékegység

Részletesebben

Alapfogalmak. Dr. Kallós Gábor A Neumann-elv. Számolóeszközök és számítógépek. A számítógép felépítése

Alapfogalmak. Dr. Kallós Gábor A Neumann-elv. Számolóeszközök és számítógépek. A számítógép felépítése Alapfogalmak Dr. Kallós Gábor 2007-2008. A számítógép felépítése A Neumann-elv A számítógéppel szemben támasztott követelmények (Neumann János,. Goldstine, 1945) Az elv: a szekvenciális és automatikus

Részletesebben

Informatikai rendszerek alapjai (Informatika I.) NGB_SZ003_1

Informatikai rendszerek alapjai (Informatika I.) NGB_SZ003_1 Informatikai rendszerek alapjai (Informatika I.) NGB_SZ003_1 1. előadás Történeti áttekintés Információelméleti alapfogalmak Lovas Szilárd SZE MTK MSZT lovas.szilard@sze.hu B607 szoba Történeti áttekintés:

Részletesebben

Analóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék

Analóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Analóg-digitális átalakítás Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák Mintavételezés A/D átalakítók típusok D/A átalakítás 12/10/2007 2/17 A/D ill. D/A átalakítók A világ analóg, a jelfeldolgozás

Részletesebben

Az informatika fejlődéstörténete. A számítástechnika kezdetei

Az informatika fejlődéstörténete. A számítástechnika kezdetei Az informatika fejlődéstörténete A számítástechnika kezdetei A mechanikus számológépek a mechanikus golyós számológépek az abakusz i.e. 2000-től Fogaskerekes számológépek Schickard 1623 négy alapművelet

Részletesebben

Hardver ismeretek. Várady Géza, B144 varadygeza@gmail.com

Hardver ismeretek. Várady Géza, B144 varadygeza@gmail.com Hardver ismeretek Várady Géza, B144 varadygeza@gmail.com Bevezetés Informatika sokrétű Információk Információtechnika Szerzése Feldolgozása Tárolása Továbbítása Informatika a technikai eszköz oldalról

Részletesebben

I+K technológiák. Számrendszerek, kódolás

I+K technológiák. Számrendszerek, kódolás I+K technológiák Számrendszerek, kódolás A tárgyak egymásra épülése Magas szintű programozás ( számítástechnika) Alacsony szintű programozás (jelfeldolgozás) I+K technológiák Gépi aritmetika Számítógép

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

2. Fejezet : Számrendszerek

2. Fejezet : Számrendszerek 2. Fejezet : Számrendszerek The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley College

Részletesebben

Programozás alapjai. Wagner György Általános Informatikai Tanszék

Programozás alapjai. Wagner György Általános Informatikai Tanszék Általános Informatikai Tanszék Hirdetmények (1) Jelenlevők: műsz. informatikusok progr. matematikusok A tantárgy célja: alapfogalmak adatszerkezetek algoritmusok ismertetése Követelményrendszer: Nincs:

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ INFORMATIKÁBA. Háber István ihaber@pmmik.pte.hu

BEVEZETÉS AZ INFORMATIKÁBA. Háber István ihaber@pmmik.pte.hu BEVEZETÉS AZ INFORMATIKÁBA Háber István ihaber@pmmik.pte.hu Bevezetés Informatika sokrétű Információk Szerzése Feldolgozása Tárolása Továbbítása Információtechnika Informatika a technikai eszköz oldalról

Részletesebben

2013.11.25. H=0 H=1. Legyen m pozitív egészre {a 1, a 2,, a m } különböző üzenetek halmaza. Ha az a i üzenetet k i -szer fordul elő az adásban,

2013.11.25. H=0 H=1. Legyen m pozitív egészre {a 1, a 2,, a m } különböző üzenetek halmaza. Ha az a i üzenetet k i -szer fordul elő az adásban, Legyen m pozitív egészre {a 1, a 2,, a m } különböző üzenetek halmaza. Ha az a i üzenetet k i -szer fordul elő az adásban, akkor a i (gyakorisága) = k i a i relatív gyakorisága: A jel információtartalma:

Részletesebben

A továbbiakban Y = {0, 1}, azaz minden szóhoz egy bináris sorozatot rendelünk

A továbbiakban Y = {0, 1}, azaz minden szóhoz egy bináris sorozatot rendelünk 1. Kódelmélet Legyen X = {x 1,..., x n } egy véges, nemüres halmaz. X-et ábécének, elemeit betűknek hívjuk. Az X elemeiből képzett v = y 1... y m sorozatokat X feletti szavaknak nevezzük; egy szó hosszán

Részletesebben

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Diszkrét matematika 2.C szakirány Diszkrét matematika 2.C szakirány 207. tavasz. Diszkrét matematika 2.C szakirány 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 207.

Részletesebben

3. gyakorlat. Kettes számrendszer: {0, 1} Tízes számrendszer: {0, 1, 2,..., 9} 16-os (hexadecimális számrendszer): {0, 1, 2,..., 9, A, B, C, D, E, F}

3. gyakorlat. Kettes számrendszer: {0, 1} Tízes számrendszer: {0, 1, 2,..., 9} 16-os (hexadecimális számrendszer): {0, 1, 2,..., 9, A, B, C, D, E, F} 3. gyakorlat Számrendszerek: Kettes számrendszer: {0, 1} Tízes számrendszer: {0, 1, 2,..., 9} 16-os (hexadecimális számrendszer): {0, 1, 2,..., 9, A, B, C, D, E, F} Alaki érték: 0, 1, 2,..., 9,... Helyi

Részletesebben

Az informatika fejlődéstörténete

Az informatika fejlődéstörténete 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete A különböző számolási, számítási műveletek megkönnyítése és mechanizálása mindig is az emberiség fejlődésének kulcsfontosságú kérdése volt. Az abakusz az első számolóeszköz,

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

1. Fejezet: Számítógép rendszerek

1. Fejezet: Számítógép rendszerek 1. Fejezet: Számítógép The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley College Linda

Részletesebben

A számítástechnika fejlődése

A számítástechnika fejlődése A számítástechnika fejlődése Az 1600-as évektől kezdődően az emberek igyekeztek olyan gépeket építeni, melyek megkönnyítik a számolást. A számítógépek fejlődését nagy lépésekben követjük. Az egymástól

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003

The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 . Fejezet : Számrendszerek The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons Wilson Wong, Bentley College Linda Senne,

Részletesebben

erettsegizz.com Érettségi tételek

erettsegizz.com Érettségi tételek erettsegizz.com Érettségi tételek Az informatika fejlődéstörténete, jogi ismeretek Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete a XX. Században, napjainkban Jogi ismeretek, szerzőjog, szoftver

Részletesebben

A számítástechnika történeti áttekintése

A számítástechnika történeti áttekintése A számítástechnika történeti áttekintése Források: Markó Tamás PHARE támogatással készült jegyzete Wikipedia Google képkereső Prohardver 1 Előzmények Ókor: abacus a képen kínai abakusz látható: szuan-pan

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák Fixpontos számok Pl.: előjeles kétjegyű decimális számok : Ábrázolási tartomány: [-99, +99]. Pontosság (két szomszédos szám különbsége): 1. Maximális hiba: (az ábrázolási tartományba eső) tetszőleges valós

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA02 1. EA

Digitális technika VIMIAA02 1. EA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 1. EA Fehér Béla BME MIT Digitális Rendszerek

Részletesebben

Jacquard szövőgépe, vezérlési modulok használata 1805 lyukkártyás vezérlés

Jacquard szövőgépe, vezérlési modulok használata 1805 lyukkártyás vezérlés Az emberek ősidők óta törekednek arra, hogy olyan eszközöket állítsanak elő, melyek könnyebbé teszik a számolást, ilyen pl.: kavicsok, fadarabok, zsinórokra kötött csomók, fák, földre vésett jelek voltak.

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA02 1. EA Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA02 1. EA Fehér Béla BME MIT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK VIMIAA02 1. EA Fehér Béla BME MIT Digitális Rendszerek Számítógépek Számítógép

Részletesebben

Digitális jelfeldolgozás

Digitális jelfeldolgozás Digitális jelfeldolgozás Kvantálás Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2010. szeptember 15. Áttekintés

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I KÓD IRODALOM SZIMBÓLUMKÉSZLET KÓDOLÁS ÉS DEKÓDOLÁS

DIGITÁLIS TECHNIKA I KÓD IRODALOM SZIMBÓLUMKÉSZLET KÓDOLÁS ÉS DEKÓDOLÁS DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Pıdör Bálint BMF KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 7. ELİADÁS 7. ELİADÁS 1. Kódok és kódolás alapfogalmai 2. Numerikus kódok. Tiszta bináris kódok (egyenes kód, 1-es

Részletesebben

Összeadás BCD számokkal

Összeadás BCD számokkal Összeadás BCD számokkal Ugyanúgy adjuk össze a BCD számokat is, mint a binárisakat, csak - fel kell ismernünk az érvénytelen tetrádokat és - ezeknél korrekciót kell végrehajtani. A, Az érvénytelen tetrádok

Részletesebben

A digitális analóg és az analóg digitális átalakító áramkör

A digitális analóg és az analóg digitális átalakító áramkör A digitális analóg és az analóg digitális átalakító áramkör I. rész Bevezetésként tisztázzuk a címben szereplő két fogalmat. A számítástechnikai kislexikon a következőképpen fogalmaz: digitális jel: olyan

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Megoldások

IT - Alapismeretek. Megoldások IT - Alapismeretek Megoldások 1. Az első négyműveletes számológépet Leibniz és Schickard készítette. A tárolt program elve Neumann János nevéhez fűződik. Az első generációs számítógépek működése a/az

Részletesebben

2. Elméleti összefoglaló

2. Elméleti összefoglaló 2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges

Részletesebben

1. Generáció( ):

1. Generáció( ): Generációk: 1. Generáció(1943-1958): Az elektroncsövet 1904-ben találták fel. Felfedezték azt is, hogy nemcsak erősítőként, hanem kapcsolóként is alkalmazható. A csövek drágák, megbízhatatlanok és rövid

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I BINÁRIS SZÁMRENDSZER BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS BINÁRIS SZÁMRENDSZER HELYÉRTÉK. Dr. Lovassy Rita Dr.

DIGITÁLIS TECHNIKA I BINÁRIS SZÁMRENDSZER BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS BINÁRIS SZÁMRENDSZER HELYÉRTÉK. Dr. Lovassy Rita Dr. 26..5. DIGITÁLIS TEHNIK I Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör álint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet INÁRIS SZÁMRENDSZER 5. ELŐDÁS 2 EVEZETŐ ÁTTEKINTÉS 6. előadás témája a digitális rendszerekben

Részletesebben

Informatika érettségi vizsga

Informatika érettségi vizsga Informatika 11/L/BJ Informatika érettségi vizsga ÍRÁSBELI GYAKORLATI VIZSGA (180 PERC - 120 PONT) SZÓBELI SZÓBELI VIZSGA (30 PERC FELKÉSZÜLÉS 10 PERC FELELET - 30 PONT) Szövegszerkesztés (40 pont) Prezentáció-készítés

Részletesebben

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2. Témakörök 1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig ( a kommunikáció fejlődése napjainkig) 2. Szedjük szét a számítógépet 1. ( a hardver architektúra elemei) 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program

Részletesebben

Adattípusok. Dr. Seebauer Márta. Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ Székesfehérvár

Adattípusok. Dr. Seebauer Márta. Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ Székesfehérvár Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ Székesfehérvár Adattípusok Dr. Seebauer Márta főiskolai tanár seebauer.marta@roik.bmf.hu Az adatmanipulációs fa z adatmanipulációs fa

Részletesebben

Alapismeretek. Tanmenet

Alapismeretek. Tanmenet Alapismeretek Tanmenet Alapismeretek TANMENET-Alapismeretek Témakörök Javasolt óraszám 1. Történeti áttekintés 2. Számítógépes alapfogalmak 3. A számítógép felépítése, hardver A központi egység 4. Hardver

Részletesebben

Hatodik gyakorlat. Rendszer, adat, információ

Hatodik gyakorlat. Rendszer, adat, információ Hatodik gyakorlat Rendszer, adat, információ Alapfogalmak Rendszer: A rendszer egymással kapcsolatban álló elemek összessége, amelyek adott cél érdekében együttmőködnek egymással, és mőködésük során erıforrásokat

Részletesebben

Bevezetés az informatikába gyakorló feladatok Utoljára módosítva:

Bevezetés az informatikába gyakorló feladatok Utoljára módosítva: Tartalom 1. Számrendszerek közti átváltás... 2 1.1. Megoldások... 4 2. Műveletek (+, -, bitműveletek)... 7 2.1. Megoldások... 8 3. Számítógépes adatábrázolás... 10 3.1. Megoldások... 12 A gyakorlósor lektorálatlan,

Részletesebben

Bevezetés az informatikába Dr. Nyakóné dr. Juhász, Katalin Dr. Terdik, György Biró, Piroska Dr. Kátai, Zoltán

Bevezetés az informatikába Dr. Nyakóné dr. Juhász, Katalin Dr. Terdik, György Biró, Piroska Dr. Kátai, Zoltán Bevezetés az informatikába Dr. Nyakóné dr. Juhász, Katalin Dr. Terdik, György Biró, Piroska Dr. Kátai, Zoltán Bevezetés az informatikába Dr. Nyakóné dr. Juhász, Katalin Dr. Terdik, György Biró, Piroska

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01

Digitális technika VIMIAA01 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Digitális Rendszerek Számítógépek

Részletesebben

Assembly programozás: 2. gyakorlat

Assembly programozás: 2. gyakorlat Assembly programozás: 2. gyakorlat Számrendszerek: Kettes (bináris) számrendszer: {0, 1} Nyolcas (oktális) számrendszer: {0,..., 7} Tízes (decimális) számrendszer: {0, 1, 2,..., 9} 16-os (hexadecimális

Részletesebben

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba Hibaforrások Hiba A feladatok megoldása során különféle hibaforrásokkal találkozunk: Modellhiba, amikor a valóságnak egy közelítését használjuk a feladat matematikai alakjának felírásához. (Pl. egy fizikai

Részletesebben

Bevezetés az Információtechnológiába

Bevezetés az Információtechnológiába Dr. Kovács János Informatika Tanszék Bevezetés az Információtechnológiába MÉRNÖK- ÉS GAZDASÁGINFORMATIKA ALAPSZAK 2016 6. A TECHNIKA A TECHNIKA a számítógép történelem, jelen, jövő 2 Az információfeldolgozás

Részletesebben

Az információelmélet alapjai, biológiai alkalmazások. 1. A logaritmusfüggvény és azonosságai

Az információelmélet alapjai, biológiai alkalmazások. 1. A logaritmusfüggvény és azonosságai Az információelmélet alapjai, biológiai alkalmazások 1. A logaritmusfüggvény és azonosságai 2 k = N log 2 N = k Például 2 3 = 8 log 2 8 = 3 10 4 = 10000 log 10 10000 = 4 log 2 2 = 1 log 2 1 = 0 log 2 0

Részletesebben

5-6. ea Created by mrjrm & Pogácsa, frissítette: Félix

5-6. ea Created by mrjrm & Pogácsa, frissítette: Félix 2. Adattípusonként különböző regisztertér Célja: az adatfeldolgozás gyorsítása - különös tekintettel a lebegőpontos adatábrázolásra. Szorzás esetén karakterisztika összeadódik, mantissza összeszorzódik.

Részletesebben

Információ / kommunikáció

Információ / kommunikáció Információ / kommunikáció Ismeret A valóságra vagy annak valamely részére, témájára vonatkozó tapasztalatokat, általánosításokat, fogalmakat. Információ fogalmai Az információ olyan jelsorozatok által

Részletesebben

A SZÁMÍTÓGÉP TÖRTÉNETE

A SZÁMÍTÓGÉP TÖRTÉNETE A SZÁMÍTÓGÉP TÖRTÉNETE A számolást segítő eszközök története egyidős az emberiség történetével. Az ősember az ujjait használta a számoláshoz. Később a számoláshoz köveket, fonalakat használtak, az eredményt

Részletesebben

1. INFORMATIKAI ALAPFOGALMAK HÍRKÖZLÉSI RENDSZER SZÁMRENDSZEREK... 6

1. INFORMATIKAI ALAPFOGALMAK HÍRKÖZLÉSI RENDSZER SZÁMRENDSZEREK... 6 1. INFORMATIKAI ALAPFOGALMAK... 2 1.1 AZ INFORMÁCIÓ... 2 1.2 MODELLEZÉS... 2 2. HÍRKÖZLÉSI RENDSZER... 3 2.1 REDUNDANCIA... 3 2.2 TÖMÖRÍTÉS... 3 2.3 HIBAFELISMERŐ ÉS JAVÍTÓ KÓDOK... 4 2.4 KRIPTOGRÁFIA...

Részletesebben

Fixpontos és lebegőpontos DSP Számrendszerek

Fixpontos és lebegőpontos DSP Számrendszerek Fixpontos és lebegőpontos DSP Számrendszerek Ha megnézünk egy DSP kinálatot, akkor észrevehetjük, hogy két nagy család van az ajánlatban, az ismert adattipus függvényében. Van fixpontos és lebegőpontos

Részletesebben

Elektronika 11. évfolyam

Elektronika 11. évfolyam Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.

Részletesebben

Bevezetés az informatikába gyakorló feladatok Utoljára módosítva:

Bevezetés az informatikába gyakorló feladatok Utoljára módosítva: Tartalom 1. Számrendszerek közti átváltás... 2 1.1. Megoldások... 4 2. Műveletek (+, -, bitműveletek)... 7 2.1. Megoldások... 8 3. Számítógépes adatábrázolás... 12 3.1. Megoldások... 14 A gyakorlósor lektorálatlan,

Részletesebben

3. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig 1

3. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig 1 2. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig Vázold fel az elektronikus eszközök fejlődését napjainkig! Részletesen ismertesd az egyes a számítógép generációk technikai újdonságait és jellemző

Részletesebben

Tartalom. 6.1.2. Jelátalakítás és kódolás... 10. 6.1.3. A számítógép felépítése... 10. 6.1.4. Alaplap... 11. 6.1.5. A központi egység...

Tartalom. 6.1.2. Jelátalakítás és kódolás... 10. 6.1.3. A számítógép felépítése... 10. 6.1.4. Alaplap... 11. 6.1.5. A központi egység... Tartalom 1. Információs társadalom... 2 1.1. Informatikai alapfogalmak... 2 1.2. A kommunikáció... 2 1.3. Számítógépes adatbázisok... 3 1.4. Keresés az interneten... 4 2. Információ és társadalom... 4

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01

Digitális technika VIMIAA01 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Digitális Rendszerek Számítógépek

Részletesebben

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László A félév teljesítése Az informatika alapfogalmai, tendenciái Információ-feldolgozó paradigmák http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév:

Részletesebben

Bevezetés a számítástechnikába

Bevezetés a számítástechnikába Bevezetés a számítástechnikába Beadandó feladat, kódrendszerek Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010 október 12.

Részletesebben

Orvosi Fizika és Statisztika

Orvosi Fizika és Statisztika Orvosi Fizika és Statisztika Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Természettudományi és Informatikai Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet www.szote.u-szeged.hu/dmi Orvosi fizika

Részletesebben

Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek)

Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek) 9. Laboratóriumi gyakorlat Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek) 1. A gyakorlat célja: Bemutatjuk egy sorozatos közelítés elvén működő A/D átalakító tömbvázlatát és elvi kapcsolási rajzát. Tanulmányozzuk

Részletesebben

Az első elektronikus számítógépek

Az első elektronikus számítógépek Az első elektronikus számítógépek 100 évre volt szükség Babbage gépének megvalósításához, mert az ő korában még a gyakorlatban nem állt rendelkezésre olyan eszköz, amivel ezt a gépet megbízhatóan és nem

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01

Digitális technika VIMIAA01 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Digitális Rendszerek Számítógépek Számítógép

Részletesebben

Analóg digitális átalakítók ELEKTRONIKA_2

Analóg digitális átalakítók ELEKTRONIKA_2 Analóg digitális átalakítók ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Analóg vs. Digital Analóg/Digital átalakítás Mintavételezés Kvantálás Kódolás A/D átalakítók csoportosítása A közvetlen átalakítás A szukcesszív approximációs

Részletesebben

Informatikai alapismeretek

Informatikai alapismeretek Informatikai alapismeretek Informatika tágabb értelemben -> tágabb értelemben az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozik Informatika szűkebb értelemben-> számítógépes

Részletesebben

Hibajavító kódolás (előadásvázlat, 2012. november 14.) Maróti Miklós

Hibajavító kódolás (előadásvázlat, 2012. november 14.) Maróti Miklós Hibajavító kódolás (előadásvázlat, 2012 november 14) Maróti Miklós Ennek az előadásnak a megértéséhez a következő fogalmakat kell tudni: test, monoid, vektortér, dimenzió, mátrixok Az előadáshoz ajánlott

Részletesebben

1. Fejezet: Számítógép rendszerek. Tipikus számítógép hirdetés

1. Fejezet: Számítógép rendszerek. Tipikus számítógép hirdetés 1. Fejezet: Számítógép The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley College Linda

Részletesebben

Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez

Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez Sándor Tamás, sandor.tamas@kvk.bmf.hu Takács Gergely, takacs.gergo@kvk.bmf.hu Lektorálta: dr. Schuster György PhD, hal@k2.jozsef.kando.hu

Részletesebben

A számolás és a számítástechnika története. Feladat:

A számolás és a számítástechnika története. Feladat: A számolás és a számítástechnika története Kezdetektől, a huszadik század közepéig Feladat: Milyen eszközöket használtak a számoló/számítógépek megjelenése elo tt a számolás segítésére? Kik készítettek

Részletesebben

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből. Kezdeti elektronikus számítógépek kultúrtörténete

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből. Kezdeti elektronikus számítógépek kultúrtörténete Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből Kezdeti elektronikus számítógépek kultúrtörténete Dr. Kutor László http://nik.uni-obuda.hu/mobil ITK 7/28/1 Számológép - számítógép? Lady Ada Lovelace

Részletesebben

X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.

Részletesebben

Jel, adat, információ

Jel, adat, információ Kommunikáció Jel, adat, információ Jel: érzékszerveinkkel, műszerekkel felfogható fizikai állapotváltozás (hang, fény, feszültség, stb.) Adat: jelekből (számítástechnikában: számokból) képzett sorozat.

Részletesebben

2018, Diszkrét matematika

2018, Diszkrét matematika Diszkrét matematika 7. előadás mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia 2018, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? számrendszerek számrendszerek

Részletesebben