Szeptemberi hírlevél. 2013/14-es tanév

Átírás

1 Szeptemberi hírlevél 2013/14-es tanév Kedves Támogatóink! Megkezdvén az új tanévet jelentkezem Önöknél, hogy tavalyi restanciáimat is pótolva beszámoljak eddig munkánkról, helyzetünkrıl. Az Igazgyöngy Alapfokú Mővészeti Iskola az elızı tanévet szép sikerekkel zárta. Az elsı félévben a jelképes örökbefogadásokkal tudtunk mőködni, mivel a hátrányos helyzetőekre kapott kiegészítı támogatás januárban érkezett meg a számlánkra. Utána, ahogy jeleztem is, már kiszámíthatóbbá vált a tanév végig vitele, befejezése. Szakmailag nagyon sok siker fémjelezte ezt a tanévet. Június 30-ig 631 elismerést kaptunk a világ minden tájáról, ebben 269 díj, 288 elismerı oklevél, és 47 kiállításra bezsőrizett alkotásért járó emléklap szerepelt. Ez szép szám, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 620, 70%-ban hátrányos helyzető gyermekhez kötıdik, akik közül sokan élnek szegregátumokban, mélyszegénységben. Sokfele hívtak bennünket kiállításokra, konferenciákra, elıadásokra, különféle rendezvényekre, és sokan látogattak is el hozzánk módszereinket a gyakorlatban is megnézni. (11 kiállítás, 16 konferencia elıadás, 7 továbbképzés, és nagyon sok egyéb meghívás, látogató, sok-sok média megjelenés fémjelzi ezt.) 1

2 Mióta nem jelentkeztem, az alapítványunk, szociális munkájához kapcsolódva, a biobrikett-programmal elnyerte a SozialMarie nemzetközi fıdíját, és az Erste Alapítvány nemzetközi díját is. A díjak összegét a program továbbfejlesztésére fordítjuk. A nyár is végig munkával telt, hét táborba tudtunk gyerekeket vinni, az ösztöndíjasainkon kívül még sok hátrányos helyzető gyereket. Háromszor egy hetes turnusban fogadtunk egyetemista önkénteseket Toldon, akik a korrepetálásokon kívül képességfejlesztı játékos foglalkozásokat szerveztek a gyerekeknek. Egész nyáron ment tovább a toldi esélyteremtı modell fejlesztése is, készült a biobrikett, mővelték a közösségi kertet, hímeztek és a varrtak a SZUNO projektben, megtanultak jegyzetlapokat összefőzni, stb. több mint 50 ember dolgozott az alapítvány közösségi házához kötıdve a nyáron. Felsorolni is sok lenne, mennyi dolog épül be a segítségünkkel a közösség életébe, fejlesztve azt. Használják a bicikliparkot, egyre inkább rendezetten, a szabályokhoz igazodva, sikerült megállítani a ruha és bútoradományozás rendszerét, úgy tőnik, beemelıdött az önkéntes munka fogalma, a hat helyi munkatárs, akik különbözı pályázati projektekben munkaviszonyban dolgoznak, egyre felelısségteljesebben és hatékonyabban irányítja, szervezi a hozzájuk tartozó területet. Szerdánként közösségi fızés van, ahol a kert terményeit is felhasználják. Mőködik a baba-mama klub, a három év alattiak és édesanyjuk fejlesztésére. Megkezdtük a házjavítási programot is, a legrosszabb állapotú házzal. Végre sikerült kártevıirtást szerveznünk, így sikerrel léptünk fel több házban a patkány és a csótány ellen. Sokan segítettek önkéntesen a nyáron, gyermekfoglalkozásokban, közösségi rendezvényeken, egészségügyi állapotfelmérésben, korrepetálásban, a közösségi ház szépítésében, építésében, sokan ötleteltek velünk a jövı lehetıségein. Szóval, lassan, de biztosan haladunk. Persze vannak most is családok, akik nem mőködnek még mindig, ha csökkent is, de még mindig jelen van a bőnözés, és vannak gyerekek, akiket hiába próbálunk visszaterelni az iskolába. De akik 2

3 együttmőködıek, azok már sikeresen pótvizsgát tettek, örömmel táboroztak velünk, és családjaik is egyre támogatóbbak. Ma már biztosan tudjuk, hogy többen vannak az együttmőködık. A következı tanév a szokásos bizonytalansággal indult. Abban bízhatunk, hogy a nagy nehezen, az Önök segítségével megkapott kiegészítı támogatás meg lesz a tanévben, most a másik láb, az eddig normatívaként kapott összeg nem biztos. A most induló iskolaévet vakon kezdtük, mert október elsejére ígérnek döntést a finanszírozásunkról. Nem hiszem, hogy megteszik a teljes elvonást, bár ma már semmin sem csodálkozom. Félı, hogy az általuk prognosztizált bértömegfinanszírozás központi elvek alapján nem kiszámítható, így erıs a félelmünk, minden bizonnyal nem is alaptalanul. Ami jó, hogy a nyáron sikerült elérnem a bérleti díj visszavonását, a KLIK ugyanis a tanév végén csak így kötött velünk szerzıdést, ami, ha érvényben marad, a kapott kiegészítı támogatásunk visszafizetését jelentette volna. Szerencsére sikerült ezt visszavonatni, belátták, hogy ez egyrészt közfeladatot ellátókkal szemben méltánytalan, másrészt esélyegyenlıségi szempontból is erısen kifogásolható. Nyilván hozzájárult ehhez a sikerhez, hogy meghívást kaptam az EMMI által összehívott Antiszegregációs Kerekasztal munkájába, ahol próbáljuk (nem sok sikerrel) pozícionálni az esélyegyenlıség problémáit a kormány intézkedéseivel szemben, és itt sikerült felvetnem ezt a bérleti díj dolgot. Másik öröm még, hogy igazgatóhelyettesünk, Török Zita Bonis Bona díjat kapott a tehetséggondozásért. Szeretném megköszönni mindazoknak a segítségét, akik az elmúlt tanévben és nyáron segítettek. Örökbefogadó támogatóink segítségét, az egyes krízishelyzetek elhárításra küldött támogatásokat, melyeket akár családoknak címzetten, akár szabad felhasználásra kaptunk, és segítettünk vele gyógyszerben, egészségügyi szolgáltatások elérésében, élelmiszercsomagban, villanyvisszakötésben, fogamzásgátlásban, tőzifában, gázcserében, iskolaszerben, és sok másban. Köszönet azoknak, akik használt ruhával, játékkal, könyvvel, bútorokkal, háztartási gépekkel, vitaminokkal, tisztálkodó és tisztítószerekkel és még sok mindennel 3

4 segítettek abban, hogy esélyteremtı munkánkat tovább végezhessük. Köszönet azoknak is, akik az ösztöndíjprogramunkat támogatták, lehetıvé téve, hogy a legügyesebbek tehetségét ne ássák alá a mindennapi gondok, a nélkülözés. Köszönjük a táborozási lehetıségeket felajánlók és a táborozási útiköltségeket, hozzájárulásokat fizetık segítségét, mellyel 120 gyereknek adtak lehetıséget nyári örömök átélésére. Megköszönöm azoknak a hozzájárulását is, akik kapcsolataikat mozgatták annak érdekében, hogy alapítványunk nagyobb nyilvánosságot kapjon, és olyan pozíciókba emeletek bennünket, amibıl segítséget, lehetıségeket kaptunk. És köszönet azoknak is, akik eljöttek, önkéntes munkájukkal segítettek nekünk abban, hogy a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek életesélyei javuljanak. Továbbra is az az érzésem, hogy egyre növekvı ellenszélben dolgozunk. Sem az alapítványi fenntartás, sem a mővészeti képzés, sem az esélyegyenlıség, az integráció nem tartozik a jelenlegi kormány által preferált területek közé. Igyekszem szakmai maradni, távol tartani magunkat minden politikai érintettségtıl, következetesen hangoztatva, hogy mi az ügyért harcolunk, azokért, akik helyzetüknél fogva képtelenek kitörni a nyomorúságból, és akik egyre nagyobb gondot jelentenek a társadalomnak. Az üzenet, amit a támogatók ilyen magas száma, az odafordulások, a lelkileg megerısítı levelek, telefonok, látogatások, segítség-felajánlások jelentenek, nagyon fontosak számunkra. Megerısítenek bennünket abban, hogy sok olyan ember van, aki túl tud lépni az elıítéleteken, és átéli a probléma mélységét, segíteni akar annak megoldásában. 4

5 A hozzánk érkezı sok hazai és külföldi civil szervezet, intézmény, önkormányzat érdeklıdése, az, hogy egyre több helyen próbálják ki innovációinkat, azt mutatja, hogy modellfejlesztésünk eredményei meggyızıen mutatják: van kiút. Remélem, egyszer eljön az az idı, amikor ezt a szemléletet állami szinten is sikerül elfogadtatni. Próbálom ígérni, hogy rendszeresebben jelentkezem majd azoknál, akik eddig támogattak bennünket és azoknál is, akik úgy gondolják, ezután is segítenek, figyelemmel kísérve munkánkat. Bízom benne, hogy most jobban tudom tartani ezt az ígéretemet. Következı jelentkezésemben már be tudok számolni arról is, hogyan sikerült tanítványunknak, Ötvös Pistinek beilleszkednie a Pannonhalmi Bencés Kollégiumba, átlépve a lehetı legnagyobb szociokulturális szakadékot, amit csak Magyarországon lehet, és arról is, hogyan teljesítettünk Portugáliában, a 14. Nemzetközi Gyermek Képzımővészeti Találkozón, ahol egyedüliként képviseljük Magyarországot. És remélem, még sok pozitív dologról írhatok. Mert azt szeretném. De nem hallgathatom el a gondokat sem, a nehézségeket, a küzdelmet. Mert a képhez ez is hozzá tartozik. Munkatársaimmal együtt hiszek ebben a munkában, minden gond, nehézség ellenére. És köszönöm, hogy ebben olyan partnereket tudhatunk magunk mellett, mint Önök, akik az Igazgyöngy Alapítvány és AMI támogatói. 5

6 Zárásul pedig álljon itt egy visszajelzés, amit nemrég kaptam egy látogatótól: Kedves Nóri! Amikor májusban nálatok jártunk megígértem, hogy írok Neked, Nektek a tapasztalatainkról. Berettyóújfalun annyi pozitív élmény ért, hogy elhatároztam, annak ellenére, hogy két bot van a kezem helyén, egyáltalán nem tudok rajzolni, pláne festeni, ki fogom próbálni a nálatok tanultakat. Július elején nyári tábort tartottunk az iskolánkban hátrányos helyzető gyerekeinknek. Elsı osztálytól a hetedik évfolyamig hirdettük meg, mővészeti tábor elnevezéssel. Az étkezés, a programok ingyenesek voltak, az eszközöket mi biztosítottuk. Azok a tanulók, akik hangszeren játszanak zenekari foglalkozásokra mentek, a többiek a rajz foglalkozásokra. Találtam lelkes kollégákat, akik szerencsére ügyes kezőnek bizonyultak. Zita útmutatásának megfelelıen megvettük az eszközöket, a könyveid voltak a foglalkozások alapjai. Összegzésül: a gyerekek nagyon jól érezték magukat, lelkesen dolgoztak önállóan, párban, együtt. Nem volt gond, hogy a kiskamasz a kicsi elsıssel fest, lány a fiúval... Az elsı nap már megkérdezték, hogy holnap jöhet-e a tesóm is? A mellettünk levı teremben próbáltak a mazsoretteseink, a várakozó szülık szépen szállingóztak be hozzánk, mit is csinálunk mi odabent, hogy a gyerekek kicsik és nagyok ilyen elmélyülten, jókedvvel dolgoznak? A hangszeresek is megmegjelentek, hogy azt a fújósat, amit a többiek meséltek, azt kipróbálnák. Nagy élmény volt nekik is és nekünk is. Azok a gyerekek is sikerélményhez jutottak, akik eddig nem jeleskedtek sem a tanulásban, sem a sportban. Együtt dolgoztak, játszottak, nem volt probléma a fegyelmezéssel. Tisztelik, segítik egymást. Nemcsak ık, mi is sokat tanultunk ezen a héten. Ha lehet, szeretnénk folytatni a munkát! Kedves Nóri! Kedves Igazgyöngyös kollégák! Köszönöm, hogy megosztották velünk tudásotokat! Berettyóújfalu, szeptember 3. Köszönöm szíves támogatásukat: L. Ritók Nóra Igazgyöngy Alapítvány 6