Kalocsainé Sánta Hajnalka: Hogyan tovább? Hallgatói motivációk az alapképzésben

Átírás

1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Neveléstudományi Intézet Kalocsainé Sánta Hajnalka: Hogyan tovább? Hallgatói motivációk az alapképzésben A hallgatói elégedettség dimenziói Az intézményi alkalmazkodás lehetőségei című műhelykonferencia Pécs,

2 Az előadás alapja Szakválasztási motivációk a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi és Természettudományi Karán (Összehasonlító elemzés) című Ph.D. értekezés Témavezető: Prof. Em. Forray R. Katalin, DSc

3 Bevezetés I. Hazai felsőoktatás 3 jelentős iránya (Forray 2008): 1. Gazdasági-társadalmi felsőoktatási expanzió 2. Oktatáspolitikai 3. Szociológiai 3

4 Bevezetés II. Tömegesedés, expanzió A hallgatói tömeg egyre heterogénebbé válik A hallgatói motivációk alapos(abb) megismerése kulcsfontosságú: 1. Intézményi stratégiai tervezőmunka, marketing 2. A jövő értelmiségének gondolkodása 4

5 Bevezetés III. Európai Felsőoktatási Térség (Bolognarendszer) háromciklusú rendszer összetettebb a hallgatói motivációk vizsgálata a Bologna-folyamat valódi tesztje nem a ciklusos képzés, a hallgatói mobilitás vagy a gazdaságnak való megfelelés, hanem a pedagógusképzés. (Kozma 2009:276) Tanárképzés egyetemi szinten alapképzés fontos elágazási pont a tanárképzés szempontjából motivációk 5

6 A kutatás legfontosabb célja A nappali tagozatos alapképzésben résztvevő Bölcsészettudományi és Természettudományi Karon tanuló első- és másodéves diákok jelenlegi szakválasztásukhoz kötődő motivációinak minél komplexebb megismerése a Pécsi Tudományegyetemen. Azaz, annak a megismerése a cél, hogy honnan jönnek, és merre tartanak a szakválasztásukat befolyásoló indítékok. Motiváció fogalmának a kitágításával (Rokeachteszt) 6

7 Hipotézisek I. Hipotézis1: Alapvető különbség mutatkozik a Bölcsészettudományi Karon és a Természettudományi Karon tanuló hallgatók társadalmi hátterének vonatkozásában. Hipotézis2: Alapvető különbség mutatkozik a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karon tanuló hallgatók motivációi, motivációs nyalábjai között. 7

8 Hipotézisek II. Hipotézis3: A motivációs nyalábok közötti alapvető különbség ugyanúgy megmutatkozik, fennmarad a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karon tanuló hallgatók azon köreiben is, akik a tanárképzésben részt kívánnak venni. Hipotézis4: Alapvető különbség mutatkozik a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karon tanuló hallgatók értékei, értékalapú motivációi között. 8

9 Hipotézisek III. Hipotézis5: A hallgatói értékek, az értékalapú motivációk közötti alapvető különbség ugyanúgy megmutatkozik, fennmarad a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karon tanuló hallgatók azon köreiben is, akik a tanárképzésben részt kívánnak venni. Hipotézis6: A Rokeach-teszt leginkább a 18 célértékével kiegészítheti a felsőoktatásban zajló motivációs kutatásokat, árnyaltabb képet adva a potenciális hallgatókról, a hallgatókról, valamint a végzettekről. 9

10 A motiváció fogalma a saját kutatásban Pszichológiai 1. Beneschi fogalommeghatározás 2. Rokeach munkásságán nyugvó értékalapú motiváció fogalom Szociológiai, felsőoktatás-kutatás 1. DPR 2. Pécsi vonatkozású kutatási előzmények egyes motiváció tartalmai 3. Lakner Zoltán kutatása 10

11 A saját kutatás céljai, területei Összehasonlító vizsgálat: 1. BTK-s és TTK-s nappali tagozatos, 1., 2. éves (1-4. szemeszteres) hallgatók társadalmi hátterének, motivációinak összehasonlító vizsgálata 2. A két vizsgált kar azon hallgatói, akik a tanárképzésben részt kívánnak venni (filter) + a Rokeach-teszt bevonása a motivációk feltárásába motiváció fogalmának kitágítása 11

12 A kutatás módszertana Kutatási módszer: kérdőíves felvétel (önkitöltős) adatfeldolgozás: SPSS (Statistical Package for the Social Sciences ), kereszttáblák, statisztikák Populáció: PTE BTK, PTE TTK nappali tagozatos, 1-2. éves hallgatói N=308 fő (BTK 52,6%, TTK 46,4%, BTK-TTK 1,0%) Felvétel ideje: 2010 tavaszi szemesztere 12

13 A kérdőív motivációkat feltáró egysége Két részből áll: 1. Forray (2008); Lakner (2002) Saját kutatásban: 11 motivációs kategória + 2 egyéb 2. Rokeach-teszt célértékei értékalapú motivációk 13

14 Nehézségek a kutatásban Legfőbb nehézségek: 1. Alacsony válaszadási hajlandóság 2. BTK-n elaprózott képzések/csoportok 14

15 A kutatás eredményei I. A minta összetétele, a hallgatók társadalmi háttere 16 változó mentén Markáns különbségek mutatkoznak: a nemi összetétel a továbbtanulás szempontjából a tipikus korcsoport az állandó lakóhely régiója a párhuzamos tanulmányok a tanári végzettség megszerzésének szándéka az édesapa legmagasabb iskolai végzettsége az édesanya legmagasabb iskolai végzettsége a válaszadó személy korábbi foglalkozása a nemzetiségi/etnikai hovatartozás mentén. 15

16 A kutatás eredményei II. A jelenlegi szakra, szakpárra való jelentkezés motivációi (teljes minta) Nincs számottevő eltérés a két vizsgált kar mintájában a családi hagyományok folytatásának motivációja a diákévek megnyújtásának motiváló hatása Inkább a BTK-s mintára jellemző a középiskolai tanár hatása a korábbi felsőoktatási intézményben folytatott kapcsolódó tanulmányok motiváló hatása a valamilyen diploma megszerzésének motivációja identitáserősítés a tartós párkapcsolat kialakításának motiváló hatása Inkább a TTK-s mintára jellemző a barátok hatásának motiváló ereje a saját korábbi szakmai tapasztalatok hatása az érdeklődési körnek megfelelő diploma szerzése a piacképes diploma szerzése 16

17 A kutatás eredményei II. - A jelenlegi szakra, szakpárra való jelentkezés motivációi (a tanárképzésben részt venni kívánók körében) Nincs számottevő eltérés a két vizsgált kar mintájában az érdeklődési körnek megfelelő diploma szerzése a diákévek megnyújtásának motiváló hatása Inkább a BTK-s mintára jellemző a családi hagyományok folytatásának motivációja a középiskolai tanár hatása a korábbi felsőoktatási intézményben folytatott kapcsolódó tanulmányok motiváló hatása a tartós párkapcsolat kialakításának motiváló hatása identitáserősítés Inkább a TTK-s mintára jellemző a barátok hatásának motiváló ereje a saját korábbi szakmai tapasztalatok hatása a valamilyen diploma megszerzésének motivációja a piacképes diploma szerzése 17

18 Egyéb motivációk tudás; tisztesség; becsületesség; szórakozás; kapcsolatok építése; hagyományok ápolása; általános iskolai tanár hatása; Pécsen maradni; munkalehetőség; szakkörök; szakirányú továbbképzés; gyerekkori életcél; jó kereseti lehetőség; sport; gyerekekkel való foglalkozás; önállóság; anyagi jólét; elismert egyetemen diplomázni; családnak bizonyítani; jó nyelvtudás; jó vezető legyen; közel legyen a lakóhelyhez; tudás; önmaga megtalálása 18

19 A kutatás eredményei III. Tervek a végzettség birtokában A végzettség birtokában a bölcsész válaszadók sajátossága inkább a többféle terv dédelgetése (továbbtanulás, jelenlegi munka folytatása, munkahely keresése az Európai Unióban) Milyen munkát szeretne végezni? nyílt végű kérdés 3 kategória kialakítása: hasznos, de nem feltétlenül szakmai (nem szükséges hozzá a lekérdezés időpontjában megszerzés alatt álló diploma) szakmai (szükséges hozzá a lekérdezés időpontjában megszerzés alatt álló diploma) tanár 19

20 A kutatás eredményei IV. A Rokeach-féle értékevizsgálat eredményei A jelölés gyakorisága (t. minta) BA, 1-2. évf. BsC, 1-2. évf. A jelölés gyakorisága (tk.) BA, 1-2. évf. BsC, 1-2. évf. 1. Boldogság (29,1%) Boldogság (22,5%) 1. Boldogság (28,4% ) Családi biztonság (37,5%) 2. Belső harmónia (24,1%) 3. Családi biztonság (16,5%) Családi biztonság (21,1%) Belső harmónia (13,4%) 2. Belső harmónia (24,2% ) 3. Családi biztonság (18,9% ) Boldogság (25,0%) Igaz barátság (10,4%) 20

21 Összegzés, a kutatás legfontosabb eredményei 1. A hallgatói motivációs vizsgálat a kutatási előzményekre építve összehasonlítja a PTE a tanárképzés szempontjából két legjelentősebb karának (BTK, TTK) nappali tagozatos 1. és 2. éves BA/BSc hallgatóinak motivációs nyalábjait a szak/szakpárválasztásukat érintően a múltbéli indíttatások, továbbá a jövőbeni tervek feltárásával. 2. Két alminta elemzése (tanári végzettséget szerezni kívánók) 3. Felderítő kutatás a BTK-n 4. Létrehozott adatbázis másodelemzések 5. Rokeach-teszt (értékskála helyett motivációs skála) 21

22 Legfontosabb hivatkozások I. Forray R. Katalin (2008): Lakossági társadalmi igények a felnőttek felsőfokú továbbtanulásában. Az OTKA zárótanulmánya. (Letöltés ideje: ) Forray R. Katalin és Kozma Tamás (2009): Diplomára éhezve. Felnőtt hallgatók Debrecenben és Pécsett. Debreceni Szemle, 3-4. sz Fröhlich, W. D. (1996): Pszichológiai szótár. Springer Hungarica Kiadó Kft. Kuráth Gabriella (2007a): A beiskolázási marketing szerepe a hazai felsőoktatási intézmények vonzerőfejlesztésében. Doktori értekezés. pdf (Letöltés ideje: ) 22

23 Legfontosabb hivatkozások II. Lakner Zoltán (2002a): Hogyan gondolkodnak, tanulnak, élnek napjaink egyetemi-főiskolai hallgatói? Magyar Felsőoktatás, 8. sz Lakner Zoltán (2002b): Hogyan gondolkodnak, tanulnak, élnek napjaink egyetemi-főiskolai hallgatói? Magyar Felsőoktatás, 9. sz Lakner Zoltán (2002c): Hogyan gondolkodnak, tanulnak, élnek napjaink egyetemi-főiskolai hallgatói? Magyar Felsőoktatás, 10. sz Törőcsik Mária (2010): A fiatalok fogyasztói magatartása az egyetemek fő célcsoportjának megértése. In: Törőcsik Mária és Kuráth Gabriella (szerk.): Egyetemi marketing marketing a felsőoktatásban. Pécsi Tudományegyetem, Pécs