SZOB VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Átírás

1 SZOB VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készítette: az ADITUS Kft. megbízásából az Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht. Esztergom Ocskay Gyula projektvezető dr. Balogh Ákos dr. Baloghné Dióssy Éva dr. Jankai Norbert Grafika: Eck András Antiszegregációs terv: dr. Lakner Zoltán Antiszegregációs szakértő. dr. Teleki András

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 1.1 Szob és térsége az Országos Területfejlesztési Koncepcióban 1.2 Térszerkezeti viszonyok 1.3 Szob városi-térségi funkciói, vonzáskörzete A városi intézmények vonzáskörzete A kistérség településeinek főbb mutatói 1.4 Szob besorolása várostípus szerint Dinamikai típus szerinti értékelés Funkcióellátottság szerinti értékelés Foglalkoztatási szerepkör szerinti értékelés 2. A VÁROS HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA 2.1 Gazdasági helyzetelemzés Elérhetőség Szektorelemzés Fejlődési potenciál 2.2 Társadalmi helyzetelemzés Demográfiai viszonyok Foglalkoztatás, oktatás Jövedelmi viszonyok, szociális ellátások 2.3 A környezet állapota Környezeti állapot Lakáshelyzet Városközponti funkciók 2.4 Közszolgáltatások Közművek, infrastruktúra Humán szolgáltatások 2.5 Antiszegregációs helyzetelemzés Az antiszegregációs tervet megalapozó fontosabb adatok és információk Foglalkoztatás munkanélküliség A fogyatékkal élők problémái A közösségi gondoskodást igénylő gyermekek helyzete 2

3 2.5.5 Oktatás nevelés Egészségügy A roma kisebbség helyzete Önkormányzati lakások 3. STRATÉGIAI FEJEZET 3.1 A város hosszú távú jövőképe Geopolitikai tényezők Településkép Gazdasági helyzet Szolgáltatások 3.2 A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása: a stratégia célrendszere A célhierarchia magyarázata Illeszkedésvizsgálat (a stratégia koherenciája, konzisztenciája) 4. A FOLYAMÁN FELYLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE 4.1 Az akcióterület kijelölése 4.2 A fejlesztésekhez kapcsolódó tervezett költségek és bevételek Az akcióterületi fejlesztések megvalósításának várható költségei 4.4 A fejlesztések priorizálása 5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 5.1 Ingatlangazdálkodási terv Akcióterületi ingatlangazdálkodás A város mint ingatlanbefektető 5.2 Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége A tervalku Városmarketing Adó- és/vagy illetékkedvezmények, egyéb ösztönző rendszerek A lakosság, illetve egyéb célcsoportok bevonása döntési, döntéselőkészítési, tájékoztatási folyamatokba 5.3 Partnerség, az integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezése Partnerség a tervezési szakaszban 3

4 5.3.2 Partnerség a megvalósítás szakaszában 5.4 Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések szervezeti háttere 5.5 A településközi koordináció mechanizmusai 5.6 A stratégia megvalósulásának monitoringja 4

5 BEVEZETÉS Szob település 2000-ben nyerte el a városi rangot. A korábbi járási székhely lélekszáma és kiterjedése miatt kevéssé városias jellegű településeink közé tartozik, az erősen funkcióhiányos Alsó-Ipoly mente rehabilitációs esélyeinek növelése érdekében kapott városi rangot. A várossá nyilvánítás óta eltelt időszakban azonban látványos fejlődésen ment keresztül, és a városvezetés ambiciózus célkitűzései alapján joggal remélhető, hogy kisvárosias arculati elemei a következő évtized során jelentősen megerősödnek, és a városi jogállással, a térségközponti szereppel összhangban tovább bővülnek a település szolgáltatási funkciói. Számos már megvalósult beruházás jelzi a városvezetés ebbéli eltökéltségét, és folyamatosan készülnek újabb tervek a továbblépés biztosítása érdekében. Így került sor az integrált városfejlesztési stratégia és az előzetes akcióterületi terv elkészítésére is, mely munkára a budapesti székhelyű Aditus Kft. kapott megbízást. A stratégia elkészítése során helyszíni bejárást végeztünk, feldolgoztuk a város és a kistérség fejlesztésével kapcsolatban az elmúlt évek során készült stratégiai dokumentumokat, kiterjedt adatgyűjtést folytattunk, interjút készítettünk a város vezetőjével és az egyes ellátási területek képviselőivel, lakossági fórumon ismertettük a stratégia alapelveit, és kérdőívekben kértük a civil szervezetek és a vállalkozók hozzászólásait. Az akcióterület által érintett jelentősebb vállalkozásokat, intézményeket külön is megkerestük a partneri szándékok feltérképezése érdekében. A város méreteiből következően külön városrészi elemzést nem készítettünk: Szobot egy városrészként értelmeztük. Az akcióterület kijelölésénél azt vettük figyelembe, hogy a városias jelleg, valamint a közszolgáltató és kereskedelmi-üzleti szolgáltató funkciók erősítése szempontjából melyik a legnagyobb potenciállal rendelkező területe a településnek. A stratégia végleges változata egy egyeztetési változat bizottsági és testületi véleményezését követően készült el. A stratégia elkészítésénél az alábbi európai uniós dokumentumok által kijelölt tervezési környezethez igazodtunk. A Lisszaboni stratégia Az Unió eddigi története során a gazdasági, társadalmi és politikai változások az Unió és a tagállamok, a kormányok és a civil társadalom, valamint a vállalkozások és a polgárok részvételével zajlott. Ez a folyamat volt a reformok elindítója 2000 márciusában, amely reform felvázolta az utat egy versenyképes és mindenre 5

6 kiterjedő, tudásalapú gazdaság felé, azon cél kitűzésével, hogy az Uniót 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely több és jobb munkahely teremtésével, nagyobb szociális kohézióval képessé válik a növekedés fenntartására. A fenti célhoz rendelt lisszaboni stratégia többek között a kutatás, oktatás, képzés, internet-hozzáférés és online tranzakciók területét fedte le, valamint az európai szociális védelmi rendszerek reformját helyezte előtérbe. Az elmúlt időszakban az első szakaszhoz kapcsolódó kudarcok nyomán a lisszaboni stratégia megújult. Középpontjában jelenleg a növekedés és a munkahelyek állnak, melyek érdekében biztosítani kell, hogy: 1. Európa befektetési és munkavégzési szempontból még vonzóbbá váljon; 2. a tudás és az innováció legyen az európai növekedés mozgatórugója; 3. a szakpolitikák alakításával több és jobb minőségű munkahely jöjjön létre. A stratégia prioritásai a következők. Az európai gazdasági térség vonzerejének növelése a befektetők és a munkavállalók szempontjából E feltétel megteremtése érdekében több tényező (úm. a belső piac kibővítése és elmélyítése, az európai és a nemzeti szabályozások javítása, nyílt versenypiacok megteremtése, valamint az európai infrastruktúra kiterjesztése és minőségének javítása) szükséges. Az intézkedések különösen Európa kis- és középvállalkozásai (KKV-k) számára jelentősek, mely vállalkozások a vállalatok 99%-át és a foglalkoztatás kétharmadát jelentik. Ma még azonban túl sok akadályt kell leküzdeni ahhoz, hogy valaki vállalkozó legyen, vagy vállalkozásba fogjon. Az egységes piacot mindenekelőtt modern infrastruktúrával kell ellátni a kereskedelem és a mobilitás elősegítése érdekében. Ezen a téren nagyon lassú az előrehaladás, pedig a modern infrastruktúra fontos versenyképességi tényező. Tudás és innováció, mint a növekedés mozgatórugói A cél a tudást magas színvonalú oktatási rendszerek által terjesztve innovációs központok létrehozása, ahol a tudományos és üzleti élet tehetségeit a pénzügyi forrásokkal kapcsolatba hozzák, s így az ötletek, elgondolások a laboratóriumból a gyakorlati munkát jelentő műhelyekbe kerülnek. Az innovációs törekvések fontos része az öko-innováció, amely többek között a fenntartható források felhasználása, az éghajlatváltozás és az energiahatékonyság területén eredményezhet javulást az életminőség, a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából. 6

7 Több és jobb minőségű munkahely teremtése A tagállamoknak és szociális partnereiknek úgy kell a foglalkoztatást megszilárdítaniuk, hogy segítsék a munkavállalókat, és munkában maradásra ösztönözzék őket. Ennek a feladatnak a része az aktív időskori politikák kidolgozása, valamint a fiatalok életkezdési esélyeinek felkarolása. Fentiekhez hasonlóan kell javítani a munkaerő és az üzleti vállalkozások alkalmazkodóképességét, valamint a munkaerőpiac rugalmasságát. A munkaerő csökkenésének megállításához legális migráció, az Unión belüli hatékonyabb munkaerő-mobilitás kidolgozása, valamint a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének egyszerűsítése szükséges. A nemzetközi piacok megnyitása is hozzájárul a növekedéshez és új munkahelyek megteremtéséhez. Ez azonban csak akkor jöhet létre, ha a forrásokat olyan ágazatokba csoportosítják át, ahol Európa viszonylagos előnyt élvez. A versenyképesebb ágazatokban bekövetkező változás követéséhez viszont elengedhetetlen a partnerség. Ez eddig nem sikerült, mivel a lisszaboni stratégia nem volt képes főleg nemzeti szinten a kulcsszereplőket érdemben bevonni a végrehajtásba. A partnerség viszont csak akkor működik, ha a különböző szereplők érzik, hogy a javasolt politikák őket is érintik, és valóban részt vehetnek a döntéshozatali, végrehajtási folyamatban. Eddig azonban a politikák és prioritások túlságosan is bonyolultak voltak ahhoz, hogy az emberek valóban megértsék, miről szól a stratégia. Az egységes piac kiegészítéseként a szolgáltatások területén szabályozott szakmáknak, különösen a közlekedésnek, és a pénzügyi szolgáltatásoknak döntő szerepük van. Egy dinamikus és nyitott szolgáltatási ágazat igen fontos az európai gazdaság növekedése és új munkahelyek létrehozása szempontjából. Nem véletlen, hogy a szolgáltató ágazat volt felelős majdnem minden új munkahelyért, amely között az EU-ban létrejött. Ma a szolgáltatások az EU értéktöbbletéből 70%-kal részesednek. Bármilyen helyes volt a Lisszaboni stratégia alapgondolata, a kormányzás terén túl sok az egymást átfedő és bürokratikus jelentéstételi eljárás, más szóval ott áll az EU nehézkes jogalkotási és -alkalmazási mechanizmusa, mely a végrehajtandó feladatok és felelősségi körök tisztázását akadályozza. E probléma felismeréséből fakadt a lisszaboni cselekvési program, amely alapjául szolgál több új közösségi és tagállami cselekvési program kidolgozásának is. A Göteborgi stratégia Az Európai Unió Tanácsa 2001-ben, Göteborgban fogadta el a Közösség első fenntartható fejlődési stratégiáját, amely a fenntarthatóság társadalmi és gazdasági kérdéseivel foglalkozó Lisszaboni stratégiát egészítette ki a környezeti feltételekkel és a fenntartható fejlődés hosszú távú jövőképét vázolta fel. 7

8 A Göteborgi stratégiát 2002-ben, Barcelonában, egy ún. külső dimenzióval egészítették ki, tekintettel a Johannesburgi ENSZ-csúcstalálkozóra. Két évvel később kezdődött meg a Stratégia felülvizsgálata, melyet olyan változások indokoltak, mint a természeti erőforrásokra nehezedő egyre növekvő nyomás, az éghajlatváltozás, a tartós gazdasági és társadalmi problémák, valamint az EU bővülése tíz új tagállammal június i ülésén az Európai Unió Tanácsa vita nélkül elfogadta az EU megújított fenntartható fejlődési stratégiáját. A fenntartható fejlődés az Unió alapszerződésben rögzített, hosszú távú célkitűzése; átfogó koncepció, amely minden uniós szakpolitikára, intézkedésre és stratégiára hatással van, és megköveteli, hogy a gazdasági, környezetvédelmi és szociális politikákat egymást kölcsönösen erősítő módon alakítsák ki és hajtsák végre. Elveit és céljait a gazdasági prosperitást, a társadalmi igazságosságot, a környezet védelmét és a nemzetközi felelősségvállalást a megújult stratégia hét fő prioritási területre összpontosítva kívánja megvalósítani. A nem fenntartható tendenciák miatt a következő területeken kellett erősíteni az EU erőfeszítéseit: az éghajlatváltozás káros hatásainak korlátozása; az emberi egészség védelme; a természeti erőforrásokkal való körültekintő gazdálkodás; a környezetkímélőbb közlekedés és szállítás; a társadalmi befogadás erősítése; a szegénység elleni küzdelem; a demográfiai változások és a migráció kezelése. A stratégia ezeken a területeken határozza meg az elérendő célokat, a szükséges tennivalókat, és hatékony ellenőrzési rendszert körvonalaz a megvalósítás nyomon követésére. A LEADER-program A LEADER (Liaison Entre Actions de Développement de l Economie Rurale) az EU vidéki közösségek életminőségének és gazdasági jólétének javítását célzó programja. Az 1990-ben meghirdetett programnak eddig három szakasza valósult meg. LEADER I ( ) 1991-ben hívták életre azzal a céllal, hogy a fejlesztésben potenciálisan szerepet vállaló helyi csoportok együttműködésének erősítésével az integrált, alulról jövő fejlesztési kezdeményezéseket támogassa. 8

9 A LEADER I program prioritásai: az innováció támogatása válaszként a vidékfejlesztés problémáira, a vidéki térségekben projekt alapokon történő nemzetek közötti együttműködések segítése, projekt-tapasztalatok és know-how átadása a vidékfejlesztési csoportok között létrehozott hálózaton keresztül. A LEADER I program mintegy 217 helyi csoportot (Local Action Group, helyi akciócsoport) aktivizált, amely csoportok saját térségükben tevékenységek széles skáláját támogatták. Ilyen tevékenységtípusok voltak például a vidéki turizmus szálláshely- és szolgáltatási bővítése, képzési programok, kisipari tevékenységek, kisvállalkozások fejlesztése és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja. A Bizottság felismerte, hogy az intézkedések hatékonysága javul, ha azt decentralizáltan, a helyi erőkre támaszkodva tervezik és hajtják végre. LEADER II ( ) A LEADER II céljai részben megfeleltek a LEADER I prioritásainak, de nagyobb hangsúlyt kapott az innováció: helyi modell értékű vidékfejlesztési kezdeményezések támogatása, innovatív, demonstratív és átvehető intézkedések támogatása, amelyek tükrözik a vidékfejlesztés új irányvonalát, tapasztalatok, stratégiák és know-how cseréjének támogatása. A LEADER II elődjénél jóval nagyobb hangsúlyt fektetett a helyi emberek, közösségek aktivizálására és fejlesztésére annak érdekében, hogy azok bekapcsolódjanak a helyi fejlesztési folyamatokba. LEADER+ ( ) A LEADER+ továbbra is kísérleti programként szolgált az integrált, fenntartható fejlesztés új megközelítése alakításához és teszteléséhez, amelynek célja az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának formálása, kiegészítése, megerősítése. A változás az előző programokhoz képest az, hogy a LEADER+ esetében az Európai Unió összes vidéki térsége jogosult volt a támogatásra. A kistérség szempontjából a LEADER várhatóan meghatározó finanszírozási forrás lesz a közötti költségvetési ciklus idején. 9

10 A Lipcsei Charta A fenntartható európai városokról szóló LIPCSEI CHARTA a tagállamok dokumentuma, melyet az európai kulcsszereplők széles körű és átlátható részvételével dolgoztak ki. Az európai városok kihívásainak és esélyeinek, valamint eltérő történelmi, gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének tudatában a tagállamok városfejlesztésért felelős miniszterei közös városfejlesztés-politikai elvekben és stratégiákban állapodtak meg. A Charta integrált, vagyis valamennyi nézőpontot, érdeket figyelembe vevő és valamennyi érintett polgár bevonásával készülő városfejlesztési stratégiákat ajánl. Ez többek között azért is fontos, hogy ne aprózzuk el szűkös erőforrásainkat, hanem oda összpontosítsuk őket, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A dokumentum ezért külön kiemeli a hátrányos helyzetű, leromlott városrészek fejlesztésének fontosságát. Ez utóbbinál nemcsak a fizikai környezet, az épületállomány és az infrastruktúra állapotának javítására helyez súlyt, hanem főként ezen területek lakóinak - elsősorban a fiataloknak - helyzetbe hozására, felemelkedési esélyeinek javítására jobb oktatási és művelődési kínálatokkal, a helyi gazdaság esélyeinek kiaknázásával. A fejlesztések tehát meghaladják az egyszerű mérnöki munka kereteit, valójában a LEADER-hez hasonlóan a közösség, a városi társadalom áll a fejlesztések középpontjában. Az itt élők életminőségének érezhető javulását kellene elérni minden városi fejlesztés során. Mint a Chartát elfogadó miniszterek hangsúlyozzák: [ ] a fenntartható fejlődés minden dimenzióját - a gazdasági prosperitást, a társadalmi egyensúlyt és az egészséges környezetet - egyidejűleg és egyforma súllyal kell figyelembe venni. A dokumentum szorgalmazza az integrált városfejlesztési programok elkészítését, amelyek tartalmazzák: a városok és környezetük erősségeinek és gyengeségeinek a jelenlegi helyzet elemzésén alapuló leírását, a konzisztens fejlesztési célok meghatározását és a városra vonatkozó jövőképet, a különböző városrészek fejlesztéspolitikai koncepciójának összehangolt ágazati és műszaki terveit, amelyek biztosítják, hogy a konkrét beruházások az adott városrész kiegyensúlyozott fejlődéséhez hozzájáruljanak, az állami és a magánszektor szereplői által felhasznált támogatások területi koncentrálását és összehangolt felhasználását biztosító feltételeket, a városokon belüli és a város-régió kapcsolatában érvényesített tervezési koordinációt, melybe a lakosságot és az érdekelteket be kell vonni, akik 10

11 alapjaiban hozzájárulhatnak az adott térség jövőbeli gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti minőségének megfelelő alakulásához. A Charta ugyanakkor kiemeli, hogy a város és környéke közötti kapcsolatokat is erősíteni kell. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztési stratégiának választ kell adnia azokra a kihívásokra is, amelyek egy város funkcionalitásával, a térség irányában nyújtott szolgáltatásaival kapcsolatosan felmerülnek. A fenti elveknek megfelelően a Charta aláírói az alábbi beavatkozási területeket javasolják: kiváló minőségű közterek létrehozása és fenntartása az infrastrukturális hálózatok modernizálása és az energiahatékonyság fejlesztése proaktív innovációs és oktatási politikák a fizikai környezet fejlesztésére irányuló stratégiák a helyi gazdaság és a helyi munkaerő-piaci politika erősítése proaktív oktatási és képzési politikák gyermekek és fiatalok számára hatékony és megfizethető városi közlekedés elősegítése. A fenti beavatkozásokkal érhető el az unió által kitűzött versenyképességi cél: Európának erős és jól élhető városokra és régiókra van szüksége. * * * Az integrált városfejlesztési stratégiák elkészítését segítő kézikönyv (Városrehabilitáció ban. Kézikönyv a városok számára, ÖTM Budapest, 2007.) a fenti keretekhez igazodva jelölte ki a stratégiakészítés követendő irányát, határozta meg módszertanát. A kézikönyv az alábbi alapelveket tartja alkalmazandónak a stratégia elkészítése során: integrált megközelítés (koncentráció elvének érvényesítése, azaz kis területre több intézkedés összekapcsolása a hatás maximalizálása érdekében); a közösségi (EU és állami) és privát hozzájárulások mobilizálása; a fejlesztési akcióterületek kiválasztásának átláthatósága; erős helyi partnerség, a lakosság számára az átláthatóság biztosítása, valamint az adminisztráció egyszerűsítése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv az új szemléletű városfejlesztési-tervezési metodológiát a fenntarthatóság elvéhez kapcsolva alapozza meg: A városok kiemelkedő fejlesztéspolitikai megjelenítését indokolja térségük versenyképességének meghatározásában játszott kulcsszerepük. Ugyanakkor a városfejlesztésnél kiemelt szempontként kell megjelennie a társadalmi-gazdasági-környezeti értelemben vett fenntarthatóság elvének, mely a várospolitikában az integrált megközelítését igényli. 11

12 Az országos fejlesztések célját így fogalmazzák meg az ÚMFT készítői: A magyar várospolitika fő célja a jelenleginél erőteljesebben együttműködő, kiegyensúlyozott, policentrikus városhálózat megteremtése. Az ÚMFT külön kitér a kisvárosok szerepére: A kisvárosok szerepe kiemelkedő a rurális, gyakran periférikus helyzetű, elmaradott térségek dinamizálásában. A felzárkóztatást szolgálja e térségek településeinek a városhálózatra való felfűzése, egy új, integrált város-vidék rendszer megteremtése. Azokban a térségekben, ahol hiányzik a kellő közelségben elérhető érdemi városi központ (valós városi funkciókkal), ösztönözni kell ilyen központok létrejöttét, ill. megerősödését. A rurális térségekben a felzárkózást szolgáló fejlesztés két fő iránya: egyrészt a központi funkcióik térségellátó és -szervező szerepének növelése különös tekintettel a térségüknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésére, illetve az elérhetőség javítása. Szob város integrált városfejlesztési stratégiájának elkészítéséhez a fenti elvi kereteket vettük figyelembe: Versenyképesség: befektetővonzó erő növelése; oktatási kínálat bővítése; munkahelyteremtés. Fenntartható fejlődés: a természeti erőforrásokkal történő körültekintő gazdálkodás; környezetkímélő közlekedés és szállítás szerepének erősítése; társadalmi befogadás elősegítése; migráció kezelése; egészségvédelem; éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklése. Integrált, alulról jövő kezdeményezések a rurális térségek fejlesztésében: innováció alapú vidékfejlesztés. Integrált városfejlesztés: gazdasági prosperitás, társadalmi egyensúly, egészséges környezet együttes biztosítása; az egyes ágazati szempontok integrált szemléletű alkalmazása; az önkormányzati és a magán szektor közötti együttműködés kereteinek kijelölése; társadalmasítás feltételeinek megteremtése; 12

13 a térségközponti funkciók erősítése; az elérhetőség javítása. A fejlesztési stratégia elkészítéséhez felhasznált helyi, térségi fejlesztési dokumentumok: Helyi komplex vállalkozás-élénkítő program. Tanulmány az Alsó-Ipolymente határon átnyúló térségére (Dunakanyar Kulturális Alapítvány Ipolymenti Kulturális és Turisztikai Társaság, 2006) Kistérségi vidékfejlesztési stratégia (Martos György, Reitingerné Gubik Brigitta, 2004.) Öntevékeny, civil/nonprofit társadalmi szerveződések a szobi kistérség településein (Dr. Balázsi Károly Török Gábor Török Zsuzsánna, 2007.) Szob Város Önkormányzati Képviselő-testülete Gazdasági programja (2007.) Szob városfejlesztési koncepció (Tett Consult Kft., 2007.) Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése és terve (2008.) Szob településszerkezeti terv (Pomsár és Társai Építész Iroda Kft., 2004.) Szob Város helyi építési szabályzata (Pomsár és Társai Építész Iroda Kft., 2004.) Szob Város lakáskoncepciója (2001.) Fejlesztési terv. Ister-Granum Eurorégió (Pro Ruris Kkt., 2005.) Ahol külön nem jelöltük, ott a Központi Statisztikai Hivatal T-STAR adatbázisának adatait használtuk. Ezúton szeretnénk megköszönni a stratégia elkészítésében aktívan közreműködő szobi munkatársak, Jehodek Brigitta és Holocsi Krisztián munkáját! 13

14 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 1.1 Szob és térsége az Országos Területfejlesztési Koncepcióban Az Országos Területfejlesztési Koncepció új, jelen tervezési időszakra vonatkozó változata 2005-ben készült el, és 2006-ban került elfogadásra. A dokumentum készítői az alábbiak szerint fogalmazták meg az OTK célját: A területfejlesztési politika fő funkciója az ország területileg harmonikus és hatékony működésének és kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlődésének megteremtése, valamint a területi leszakadás mérséklése. A cél egy olyan harmonikus és fenntartható társadalmi-gazdasági-környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, amely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező térségekben szerveződik, amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek. Az OTK átfogó és középtávú célkitűzéseket fogalmaz meg az ország fejlesztéspolitikája számára. A 2020-ig terjedő időszak legfőbb célkitűzései a térségi versenyképesség növelése (a centrumtérségekben és a vidéki térségekben egyaránt) területi felzárkózás (a területi elmaradottságok csökkentése, a külső és belső perifériák felszámolása) fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem területi integrálódás Európába (az ország transznacionális és Kárpát-medencei helyzetének, funkciójának erősítése) decentralizáció és regionalizmus (a fejlesztések súlypontja áthelyeződne a régiókra). 14

15 A 2013-ig terjedő időszak Szobot érintő legfőbb célkitűzései 1. Versenyképes Budapest-metropolis térség megteremtése (ezen belül a tervezési és fejlesztési gyakorlat összehangolása, egy harmonikus agglomerációs rendszer kialakítása) Budapest és Magyarország a nemzetközi térszerkezetben Mint az a térképen látható, Szob a magyar főváros közvetlen vonzáskörzetébe tartozik makrotérségi szempontból. Egyben Budapest legfontosabb orientációjának, az északnyugatinak fő sodorvonalába esik, amit megerősít a nemzetközi vasúti folyosó jelenléte. A főváros terhelését csökkentő intézkedések közül az OTK kiemeli az ingázók arányának csökkentését, ezáltal a környezetterhelés enyhítését. Szobról a lakosság nagy része naponta Vácra és Budapestre ingázik. A zónázó menetrend lehetővé teszi, hogy egy óra alatt a szobi lakosok a főváros központjába érjenek. S bár a városban ma gyakorlatilag nincs munkanélküliség, a helyben foglalkoztatottak száma is igen alacsony. A P+R rendszer kiépítésével, valamint a dunai hajózás fejlesztésével az OTK készítői elérhetőnek látják a budapesti közlekedési eredetű környezeti terhelés csökkentését. Szob Város csatlakozik a P+R rendszerhez, egy ilyen célú parkoló kiépítésére kerülhet sor az akcióterületen belül. 15

16 2. Az egyes régiókat dinamizálni képes fejlesztési pólusok megerősítése (ezen belül a városok közötti hálózati kapcsolatok erősítése) Ez a prioritás elsősorban a Budapestet ellensúlyozni hivatott vidéki nagyvárosokat érinti. Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek Azonban a prioritáshoz tartozik az elmaradott térségek, a külső és belső perifériák felzárkóztatása is (a foglalkoztatás javítása, a közszolgáltatások és a térségközpontok elérhetőségének javítása, a helyi közösségek erősítése). Ennek keretében a fővárosi agglomeráció peremén elhelyezkedő kisváros is szerepet kaphat az innováció, fejlesztés térbeli sűrűségének növelésében. 3. A határ menti területek fejlesztése és a határon átnyúló térségi együttműködések erősítése Az OTK külön kitér a fekvésük miatt igen sajátságos helyzetű határ menti térségek fejlesztésére is. Ezen együttműködések céljai a következők: határon átnyúló vonzáskörzeti kapcsolatok újjáélesztése, illetve kialakítása; közös befektetés-ösztönzés, gazdaságfejlesztés, összehangolt turisztikai termékrendszer kialakítása; 16

17 határon átnyúló táj-, természet- és környezetvédelmi, ökológiai gazdálkodási rendszerek fejlesztése és a katasztrófavédelmi tevékenységek összehangolása; a közszolgáltatások szervezésének, (hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, egészségügy stb.) határokon átnyúló megoldásainak ösztönzése; a munkaerő-piaci és a képzési rendszerek összehangolása; az elérhetőség javítása határon átnyúló úthálózat-fejlesztéssel, a tömegközlekedés kialakításával, szükség szerint új határátkelőhelyek létesítésével; közös területi tervezés, közös regionális programok készítése és a rendezési tervek összehangolása; a határon túli magyarok szervezeteivel, intézményeivel való együttműködés erősítése, a közös nyelv, illetve kultúra kínálta előnyök hasznosítása; társadalmi kulturális kapcsolatok megerősítése. Határ menti térségek A kapcsolódó javasolt beavatkozások felölelik a határ menti együttműködés összes témáját, kitérve a közlekedési kapcsolatok javítására, a közös tervezési gyakorlatok hátterének megteremtésére, a közös turisztikai termékfejlesztésre, közös ökológiai gazdálkodási rendszerek (pl. natúrparkok) kiépítésére, a különböző szolgáltatások (hulladékkezelés, egészségügy stb.) határon átnyúló jellegű biztosítására stb. 17

18 4. A rurális térségek területileg integrált fejlesztése (a helyi és térségi adottságokra épülő vidékfejlesztés, az itt található erőforrások fenntartható hasznosítása a cél) A szobi kistérség az OTK besorolása alapján a rurális térségek közé tartozik. Ezeken a területeken a városi funkciók gyengén jelennek meg. Ahogy az OTK készítői fogalmaznak: [itt] a vidékies tér néhány, urbanizációval még nem érintett zárványszerű vagy a környező vidékies kistérségekkel szomszédos településre korlátozódik. Vidékies (rurális) és városias (urbánus) térségek A vidékies térségek fejlesztésének alapvető feltétele egy helyileg koordinált vidék-, terület- és agrárfejlesztési menedzsmentközpont megléte. Az itteni fejlesztési tevékenység legfőbb célja a vállalkozásélénkítés és az innovációtranszfer. A stratégia készítői szerint a versenyképesség megőrzése, erősítése elsősorban a helyi energiákra támaszkodó, egyedi fejlesztésekkel alapozható meg. 5. A Duna mente fenntartható fejlesztése (a magyarországi Duna-szakasz rehabilitációja, a Duna mente erőforrásainak fenntartható hasznosítása, a biodiverzitás megőrzése és árvízvédelem) 18

19 A középtávú célok között találhatóak országos jelentőségű, integrált fejlesztési térségek, tématerületek is. Ezek között Szobot és térségét a Duna folyamhoz kapcsolódó fejlesztési tématerület érinti. A Balaton-térség, a Tisza-térség és a Duna mente A Duna völgyében a jó ökológiai állapot fenntartása a legfontosabb cél, a biodiverzitás, a gazdag mellékágrendszer és a kapcsolódó természetvédelmi területek értékeinek védelme. A tájba illő terület- és vidékfejlesztés nem zárja ki a folyami hajózás jelentőségét növelő beruházások megvalósítását. A koncepció külön is kitér a Dunakanyarral kapcsolatban a tájképvédelemre, valamint a vízszennyezés és a vízkárok enyhítésére. 6. Az OTK ajánlásokat fogalmaz meg a speciális adottságú területek fejlesztési tevékenységének orientációjára vonatkozóan. Ezek közül a szobi kistérséget az alábbiak érintik: a) A természeti táji és kulturális táji értékekben gazdag területek fenntartható fejlesztése Ez a prioritási terület konkrétan utal egy Szobra és a szobi kistérségre jellemző sajátosságra: A táji értékeket hordozó területek, települések értékeinek fennmaradása gyakran elszigeteltségük, stagnálásuk eredménye. Megújulásukat leginkább elfeledett, háttérbe szorított, feltáratlan vagy alacsony hatékonysággal hasznosított értékeik segíthetik. 19

20 Természeti és táji értékekben gazdag területek Ezeknek a térségeknek tehát sajátos előnyük az érintetlenség, vonzerejük a rekreációs tevékenységek, a helyi előállítású speciális termékek, az ökológiai adottságok iránt megnövekedett érdeklődésben rejlik. Ezek a térségek kiváló terepet biztosítanak a tisztább technológiák, a környezettudatos irányítási rendszerek, a helyi energiagazdálkodási és hulladékgazdálkodási rendszerek meghonosításához. Fejlesztésüket célszerű a helyi termelési, tájhasznosítási, kézműves kultúrákra támaszkodó, a tájkaraktert kihasználó termelés, kereskedelem és egyéb szolgáltatások biztosítására, valamint a helyi, táji értékek bemutatására épülő, a környezettudatos gondolkodást, szemléletformálást szolgáló programkínálat -ra alapozva megkezdeni. A tájvédelem szempontjai lehetővé teszik új típusú tervezési gyakorlatok meghonosítását is. b) Értékmegőrzés, funkcióváltás és esélyegyenlőség az aprófalvas térségekben Az aprófalvas térségek tőkevonzó ereje alacsony, demográfiai helyzetük kedvezőtlen, ezáltal versenyképességük alacsony szintű. Ennek a versenyhátránynak a leküzdésére az OTK javasolja a mikrovállalkozások indítását és fejlődését tanácsadással segítő inkubációs rendszerek létrehozását, valamint a megújuló energiaforrásokra támaszkodó ellátási rendszerek kialakítását. 20

21 Aprófalvas térségek 7. A hét tervezési statisztikai régió önálló operatív programot állított össze a közötti EU-s költségvetési ciklus idejére. A Szob Várost is magába foglaló Közép-magyarországi régió a kreatív régió jelszavával foglalta össze az operatív program célkitűzését, hogy ti. a régió a minőség elvein nyugvó, élhető, az itt élők számára egészséges, lakó és munkakörnyezetet biztosító, ugyanakkor a fenntarthatósági kritériumokat gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt teljesítő, kreatív térség legyen. A program prioritásai: A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése A régió vonzerejének fejlesztése A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése A települési területek megújítása 21

22 Az operatív program teljes célrendszerét az alábbi ábra szemlélteti. 22

23 Az OP külön is kiemeli az integrált városi fejlesztések fontosságát: Fontos, hogy a fejlesztések integráltan szolgálják a városfejlődést és olyan fejlődést generáljanak, amelyben a városok élhető lakókörnyezetet biztosítanak, élő társadalmigazdasági élettel rendelkezzenek és dinamizálják térségüket, vonzáskörzetüket. A városoknak a regionális fejlődés valós motorjaivá kell válniuk, amelynek keretében aktívan képesek térségük dinamizálására. Ennek megfelelően hangsúlyozza Budapest húzóerejének növelését, az agglomeráció átfogó fejlesztését és a kistérségi központok funkcionális megújítását. A stratégiai tervezéssel szembeni elvárások az alábbiak: integrált megközelítés (koncentráció elvének érvényesítése, azaz kis területre több intézkedés összekapcsolása a hatás maximalizálása érdekében) a városokat térségükkel, vonzáskörzetükkel integráltan kezelő stratégiai célokon alapul a közösségi (EU és állami) és privát hozzájárulások mobilizálása a fejlesztési akcióterületek kiválasztásának transzparenciája erős helyi partnerség, a lakosság számára az átláthatóság biztosítása, valamint az adminisztráció egyszerűsítése. Az OP is foglalkozik a vidékies térségek fejlesztésével, az itt meglévő előnyökkel: a nyugodt, egészséges lakókörnyezet, amely az alacsony népsűrűségből és beépítettségből, a civilizációs és környezeti ártalmakkal többnyire kevéssé terhelt környezetből, valamint a gazdag természeti, táji örökségből, a természeti területek magas arányából ered.

24 1.2 Térszerkezeti viszonyok Szob fejlesztésének feltételeit alapvetően határozza meg fekvése. A város Pest megye legészakibb városi rangú települése. Pest megye városai Ezt a rangot 2000-ben nyerte el, miután több mint 100 éven keresztül töltött be körzetközponti szerepet, először mint a Hont vármegyei szalkai járás, később (1883- tól) mint a szobi járás székhelye ben a járás Pest megyéhez került át. Ugyanakkor a trianoni határok meghúzásának következtében periférikus helyzetbe került település központi jellegétől függetlenül funkcióhiányosan, elzárt határőr nagyközségként érte meg a várossá nyilvánítás napját, ahol az országos főút gyakorlatilag véget ér. A 12-es út Szob határában két alacsonyabb osztályú útra (1201: Ipoly mente, 12108: Márianosztrára vezető út) válik ketté. Természetes folytatása az Ipoly túlpartján, Helemba, Párkány irányában volna. További közvetlen közúti és gyorsforgalmi kapcsolatok hiányában a város fejlesztésének orientációját a 12-es út, az 1201-es út, valamint a kiépítendő helembai irányú kapcsolat jelenti. 24

25 Szob Hont vármegye részeként A magyar közúti hálózat terve az új OTrT-ben 25

26 A város a Dunakanyar része, de az egyik leglátogatottabb magyar turisztikai desztináció hasznából egyáltalán nem részesedik, mivel a turistaforgalom a határok átjárhatósága körüli nehézségek miatt tradicionálisan a Duna jobb partján zajlik (Szentendre, Visegrád, Esztergom vonalon), a bal parton megjelenő turisták pedig leginkább Vácot szokták meglátogatni. Szob jelentős turisztikai látnivalók és szolgáltatások nélkül nem tudja megállásra késztetni a városon áthaladó igen kis számú turistát. A turizmus számára a határ menti térségek az elmúlt évtizedekben nem számítottak vonzó célterületnek, hiszen ezek a térségek általában gazdaságilag elmaradottabbak voltak, és a szoros határőrizet miatt a látogatók közérzete sem volt a legjobb. A város geopolitikai helyzetét ugyanakkor alapvetően befolyásolja a magyar és szlovák schengeni övezeti tagság, hiszen ezáltal a Dunakanyar az elkövetkező években a szlovákiai Párkányig fog terjeszkedni, ami jelentősen javítja Szobnak a kiemelt turisztikai övezeten belül elfoglalt pozícióját. Szob elhelyezkedése a Dunakanyarban 26

27 Szob az Ipoly torkolatánál fekszik, az Ipoly-völgy kapuja. Ez a térség az egyik legelmaradottabb része az országnak. Jelentős integráló erejű város Balassagyarmatig nem található, nagyfokú az elvándorlás, alacsony a vállalkozói aktivitás, és a népsűrűség miatt nincs nagy tőkevonzó ereje sem a folyóvölgyi településeknek. Az erősen forráshiányos, elöregedő Ipoly-völgyben Szob város helyzete kétszeresen is problémás, mivel nemcsak az alig 3000-es város fejlődésének feltételeit kell biztosítania, hanem egy a folyóvölgyben hosszan elnyúló kistérség előrelépését, a szolgáltatások minőségének javítását is. A szobi kistérségbe tartozó 13 település mindegyike igen kis lélekszámú, több aprófalu is található itt, a vállalkozói aktivitás szintje a szomszédos váci kistérség felét sem éri el. Ezeknek a településeknek a központja Szob, egy háromezres város. A települést mindazonáltal két nemzetközi folyosó is érinti. Egyrészt a IV-es számú vasúti korridor, másrészt a VII-es számú (Duna) helsinki folyosó. A város nagyon korán, 1850-ben kapott vasutat, a Budapest Pozsony vasútvonal kiépítésekor után a párkányi átrakodó állomás magyar oldali kiszolgáló létesítményei épültek itt ki (9 pár vágány). A meglévő, a 70-es években villamosított, kétvágányos 70. sz. vasúti fővonal a magyar hálózati térképen a méreténél jóval nagyobb súlyt ad a településnek. 1 Magyarország személyszállítási vasúttérképe 1 Szob tagja a Vasutastelepülések Szövetségének. 27

28 Szob fontos tömegközlekedési központ. A vasútvonalon naponta 23 vonatpár közlekedik Budapest viszonylatában. Az autóbuszforgalom jóvoltából Szob összesen 13 Pest megyei és 8 Nógrád megyei településsel áll kapcsolatban. A buszok közlekedése a vasúti forgalomhoz igazodik, így a város fontos átszállóhelyként a Börzsöny térségi települések foglalkoztatási problémáinak megoldásában is szerepet játszik. Ezen kívül mindenképpen ki kell emelni a VII. sz. európai közlekedési folyosó, a Duna jelenlétét, amelyet a város korábban kiválóan hasznosított (összesen négy kikötő működött itt: egy személyhajó-kikötő, egy teherkikötő és két folyamőrkikötő; az utolsó kikötőket a nagymarosi vízlépcső építése kapcsán számolták fel), ma a folyammal való kapcsolata kiáltóan gyenge, esetleges. Jóllehet a vízi kapcsolat révén Szob térszerkezeti adottságai, gravitációs ereje példátlanul kitágulna, megnőne, hiszen ezáltal a kisváros egy nagy, makroregionális rendszer részévé válhatna, ami a magyar településhálózaton belül is jelentősen felértékelné szerepét. A Duna vízgyűjtő területe Szob a Börzsöny kapuja: a belföldi úticélok végállomása, ahonnan közvetlenül érhető el a börzsönyi rekreációs terület. A turisták azonban még nem fedezték fel Szob ezen adottságát. Ezen jelentősen változtatni fog a kisvasút tervezett teljes kiépítése Nagybörzsönyig. Szob a róla elnevezett statisztikai kistérség központja. Amint azonban az az alábbi térképből is kiderül, a város a kistérségen belül nem játszik centrális szerepet, fekvése alapján mind a kistérségnek, mind a megyének periférikus helyzetű települése. Ez a kettős periféria párosul a már említett határ menti léttel, és ezek a tényezők összességében egy nagyon komoly fejlesztési munka szükségességét is felvetik. 28

29 A szobi kistérség Pest megyében A város tagja az Ipoly Eurorégiónak és az Ister-Granum Eurorégiónak. Mindkét eurorégió magába foglalja az Ipoly alsó folyásának térségét, a folyó szlovákiai és magyarországi településeit, amelyeknek méreténél és funkcióellátottságánál fogva Szob alcentrum szerepű integráló települése. Az eurorégiókon belül Szob ennek a funkcióhiányos térségnek a természetes központjává válhat a határok megnyílása révén. Az Ister-Granum Eurorégió 29

30 Ezzel az új geopolitikai helyzettel elsősorban az Alsó-Ipoly mente turisztikai fejlesztéseinek alátámasztása céljából 2006-ban elkészített stratégiai dokumentum számol. A Helyi komplex vállalkozás-élénkítő program címet viselő Phare-projekt keretében a tervezők feltárták azokat az Ipoly mindkét partján fellelhető potenciálokat, amelyek révén a térségben egy integrált turisztikaivállalkozásélénkítő program indítható el. A program és az Alsó-Ipoly mente gazdasági térszerkezete szempontjából Szobnak szervező-központi szerepet tulajdonítanak a stratégia készítői. A program tehát új keretek közé helyezi az eddigi periférikus helyzetű kisvárost, amennyiben vonzáskörzetét kiterjeszti az Ipoly szlovákiai oldalára is. Hasonlóképpen kezeli a várost az Ister-Granum Eurorégió fejlesztési terve is: az Ipolydamásd-Helemba közötti közúti híd megépítésével, a Szob Helemba közötti vasúti híd szélesítésével és funkcióbővítésével a kisváros kapuszerepe jelentősen erősödik és tematikájában is bővül. Felértékelődik térségi szervező ereje, tágul vonzáskörzete. Ugyancsak az eurorégió fejlesztési terve tesz javaslatot a nagybörzsönyi kisvasút egykori jobbparti kapcsolatának újjáépítésére, ipolypásztói csatlakozással és egy új vasúti híddal. A Szob Márianosztra Nagyirtáspuszta Nagybörzsöny-Ipolypásztó (Pastovce) vonal telje rehabilitációja révén egy páratlan turisztikai attrakcióval gazdagodhatna a térség, ami a több napos tartózkodást is lehetővé teszi. * * * A fentiek igazolják, hogy Szob több egy Pest megyei határ menti kistelepülésnél, potenciáljában más körzetközpontokat is megelőz, az utóbbi évek geopolitikai változásai és a tervezett fejlesztések (főként a dunai kapcsolat erősítése) pedig a Dunakanyar egyik húzó településévé tehetik. 30

31 1.3 Szob városi-térségi funkciói, vonzáskörzete A városi intézmények vonzáskörzete Az egykori járási és körjegyzőségi központ számos körzetközponti funkcióval rendelkezett a múltban is. Intézményeinek mai szerkezete az 1970-es évekre alakult ki, de az alapfokú oktatás gyökerei a XVIII. századra nyúlnak vissza, és az Irgalmas Nővéreknek köszönhetően kisdedóvó is több mint száz éve működik a településen. Az elmúlt években teljesen felújított, bővített óvodába ipolydamásdi és nosztrai gyermekeket is beírattak óta egy bölcsődei csoport is indult. Az általános iskola kistérségi fenntartásban működik (Börzsönyvidéke Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Egészséges Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény). A szobi tagintézménybe a helyieken kívül a damásdi gyerekek járnak. A zeneiskola 1972-ben önállósult, ma tagozata működik Letkésen és Vámosmikolán. Diákjai között nemcsak a helyi és térségi érdeklődők találhatóak meg, hanem a Dunakanyarból távolabbról is (Nagymaros, Visegrád) járnak ide. A városvezetés a zeneiskola szakmai programjának bővítését tervezi, nyári mesterkurzusok szervezésével, ezáltal nemcsak a zeneiskola híre növekedik, hanem a város ismertsége is. Szobon lélekszámától függetlenül középfokú oktatási intézmény is található. A Szent László Gimnázium a Lazarista Rend fenntartásában működik (a volt hittudományi akadémia helyén), és a konkrét térségi igények ellátásán kívül a távolabbi országrészekből és a határon túlról is fogad diákokat. Specialitása a felzárkóztató évfolyam, amelynek keretében sajátos nevelési igényű diákok számára nyújtanak lehetőséget hátrányuk ledolgozására. Az intézmény vonzerejét tovább növeli, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek is gyakorlóiskolája. A kórházzal nem rendelkező település szakorvosi rendelőintézetét 1962-ben alapították. Ma a rendelőintézetben 16 féle szakorvosi ellátás vehető igénybe, de a város a szolgáltatások további bővítését tervezi. A szobi mentőállomáshoz 4 mentőkocsi tartozik, ezek közül 2 Vámosmikolán teljesít szolgálatot. Mindkét egészségügyi intézmény a kistérség 13 települését szolgálja ki. A városi feladatokat két háziorvosi körzetben jelenleg egy orvos látja el. A szociális intézmények többsége kistérségi fenntartásba került az utóbbi években, a normatív támogatások mértéke miatt. A szobi székhelyű intézmények közül a családsegítés és a gyermekjóléti szolgálat mind a 13 települést ellátja, sőt utóbbi esetében Nagymaros és Visegrád is ide szándékozik csatlakozni. A családsegítőnek önálló irodája működik Vámosmikolán. Az étkeztetés, házi gondozás és a többi szociális feladat ellátására térségi fenntartású önálló intézményt hoztak létre. A jelzőrendszeres házi gondozással kapcsolatban 31

32 igényfelmérés történt, a beruházáshoz támogatásra van szükség. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szintén térségi lefedettséggel működik. A város speciális adottságainak köszönhető, hogy hajléktalanok és szegregációs területek nem találhatóak Szobon. ELLÁTÁSI TERÜLET 1. Egészségügy 2. Szociális ellátás 4. Oktatás A városi intézmények vonzáskörzete SZAKFELADAT ÉRINTETT ÉRINTETT TÉRSÉG, TELEPÜLÉSEK TELEPÜLÉS SZÁMA járóbetegszakellátás ÉRINTETT LAKOSSÁG SZÁMA 13 település Szobi kistérség fő betegszállítás 13 település Szobi kistérség fő családsegítés, település Szobi kistérség ( fő gyermekjólét Nagymaros, Visegrád) házi szociális 13 település Szobi kistérség fő segítségnyújtás szociális étkeztetés 7 település Letkés, Ipolydamásd, fő Márianosztra, Zebegény, Kóspallag, Ipolytölgyes, Szob idősek lakóotthoni ellátása 13 település Szobi kistérség (három intézmény, társulásban) fő gyámhivatal 13 település Szobi kistérség fő óvoda 1 település Szob város (Nosztráról, fő Damásdról is jönnek gyerekek) alapfokú iskola 2 település Szob, Ipolydamásd (6 további fő településsel közös iskolatársulás) gimnázium nemzetközi Kárpát-medencei --- A városi hivatalon belül működik az okmányiroda, amely a törvényi előírásoknak megfelelően lát el kistérségi és országos (útlevél-, gépjármű-, személyiigazolványügyintézés, valamint a mozgáskorlátozottak parkolási engedélyeinek kibocsátása) feladatokat. A településen falugazdászi iroda, helyi vidékfejlesztési iroda is működik, és megtalálható itt az Új Magyarország programjának koordinátora is. Az itteni vízmű 5 települést lát el ivóvízzel: a városon kívül Ipolydamásdot, Ipolytölgyest, Letkést és Márianosztrát. Meg kell említeni Szob infrastrukturális helyzetét re készült el a gázvezeték, és 2002-ben a kistérség déli önkormányzatai közösségi támogatás segítségével megkezdték a csatornahálózat kiépítését. Szobon ezek a munkálatok 2002 nyarára 32

33 befejeződtek, a csatlakozó csonkok kialakítása 2006-ban ért véget. Az elmúlt években nagy arányú fejlesztésekre került sor a CS-telepen, ahol az utcák egy részében a vízelvezetés (zárt rendszerben) megoldásával újult meg az útfelület. Az elmúlt évek során összesen mintegy m 2 -nyi aszfaltút készült el a településen. A burkolat nélküli utcák aránya a városban nem haladja meg az 5 %-ot. A vízvezeték a külterületi településrészeken is részben elérhető. A szobi vízmű alaphelyzetben 9 települést lát el ivóvízzel. Amennyiben a Nógrád megyei kapcsolódó hálózatnál problémák merülnek fel, úgy további 21 település számára is ezekről a kutakról biztosítják az ivóvizet. Az itteni könyvtár (több mint kötetes állománnyal), a Börzsöny Múzeum, a művelődési ház rendszeres színházi műsorai és a településen egész évben megrendezésre kerülő programok révén Szob a kultúra területén is integratív szerepet játszik a térséginél kissé magasabb szinten. A rendszerváltás óta a szobi munkahelyek száma kb. az 1989-es egy negyedére esett vissza. Az egykor az egész térségnek munkát és jövedelmet biztosító Szobi Szörp Rt., a vasútállomás, a kőbánya ma már csak néhány tucat embernek ad munkát. Számos egykori helyi vállalat megszűnt. A város vonzáskörzetében további változások várhatóak. Nagymaros várhatóan kilép a váci többcélú kistérségi társulásból, mivel ott nem tudja súlyának megfelelően képviselni érdekeit. A szobi kistérséghez történő csatlakozásával nemcsak az utóbbi térség gazdasági potenciálját és demográfiai mutatóit erősíti, hanem Szob geopolitikai helyzetét is: a város centrális helyzete ezáltal erősödni fog. A szobi kistérség Pest megye legelmaradottabb, az egyetlen hátrányos helyzetű minősítéssel rendelkező térsége, ugyanakkor nem tartozik az ország 47 leghátrányosabb kistérsége közé (KSH 2008) 2. A komplex mutatók alapján 88 kistérség rendelkezik rosszabb, 85 pedig jobb adatokkal a szobinál: országosan a középmezőnybe tartozik a város. 2 Az alábbi, kistérségre vonatkozó adatsorok az alábbi kiadványban érhetőek el: Faluvégi Albert (szerk.): Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről. Budapest, 2008, Központi Statisztikai Hivatal, 52 p. 33

34 Pest megye más térségeihez képest a szobi a legtöbb mutató tekintetében feltűnően elmaradott. Ez a különbség főként a gazdasági indikátorok esetében szembeszökő. 34

35 A működő vállalkozások száma 1000 lakosra (2004) 39 70,06 Aszódi Budaörsi Ceglédi Dabasi Dunakeszi Érdi Gödöllői Gyáli Monori Nagykátai Pilisvörösvári Ráckevei Szentendrei Szobi Váci Veresegyházi átlag 1000 főre a megyében átlagosan 70 működő vállalkozás jutott 2004-ben, ez az érték a szobi kistérségben volt a legalacsonyabb (39 db). A vállalkozások számában másfél évtized alatt bekövetkező változások is jelzik, hogy a megyében valóban a szobi kistérségben a legkedvezőtlenebb a helyzet. A működő vállalkozások számának változása ( ) ,6 133, Aszódi Budaörsi Ceglédi Dabasi Dunakeszi Érdi Gödöllői Gyáli Monori Nagykátai Pilisvörösvári Ráckevei Szentendrei Szobi Váci Veresegyházi átlag 1999 és 2004 között átlagosan 1/3-ával nőtt a megyében a működő vállalkozások száma. A szobi kistérségben ez a változása alig mérhető, miközben akadnak olyan térségek, ahol a vállalkozások száma közel megkétszereződött vagy másfélszeresére 35

36 nőtt. A feltűnően alacsony növekedési ráta Szob esetében egy a többi kistérségénél jóval alacsonyabb kiinduló értékről nőtt kis mértékben. A kistérség lemaradása tehát a megyéhez képest az elmúlt másfél évtizedben tovább növekedett. Mindehhez a többinél jóval kedvezőtlenebb demográfiai adatok társulnak. A legkisebb lélekszámú kistérségben a legalacsonyabb a fiatalodási index értéke. Fiatalodási index (2005) ,8 91,05 Aszódi Budaörsi Ceglédi Dabasi Dunakeszi Érdi Gödöllői Gyáli Monori Nagykátai Pilisvörösvári Ráckevei Szentendrei Szobi Váci Veresegyházi átlag Bár a magyar demográfiai trendnek megfelelően az elöregedés a megye nagy részén általánosnak mondható, sehol nem öregedik olyan gyorsan a lakosság, mint éppen a szobi kistérségben. Az alacsony vállalkozói aktivitás és a lakosság elöregedése együtt igen kedvezőtlen perspektívát rajzol a térség elé, és orientálja a város fejlesztését is. Várható, hogy az oktatási intézmények térségi összevonása a települési iskolák megszűnéséhez vezet, és az itteni társulásnak egyre több forrást kell fordítania a szociális rendszer fenntartására egyre kevesebb bevételből. Mindez a térség állandósuló gazdasági problémáit vetíti előre, és különösen nehéz feladatot ró a térségközpontra. Ehhez kell hozzáadnunk a város korábban elemzett periférikus helyzetét, amit az elérési adatok is alátámasztanak. 36