A versenyképesség fogalma I Versenyképesség általánosságban. A verseny fogalma. A területi verseny értelmezése

Átírás

1 Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Magyarország gazdasági versenyképessége Előadó: Dr. Péli László, adjunktus Versenyképesség általánosságban Fő kérdés: Hogyan lehet versenyezni a globális világban? Nem csak a vállalatok, hanem a különböző területek is versenyeznek egymással: Görög városállamok Római Birodalom Napjainkban fokozottabban (gazdaság, politika, sport) Kisebb területi léptékekben is (járáskp., megye, régió) Versenyképesség korántsem egyenlő a gazdagsággal! A versenyképességre általánosan elfogadott definíció és mérőeszköz nincs! Gödöllő, A verseny fogalma A verseny széles értelemben véve mindig másokkal való versengést, rivalizálást jelent a szűkös erőforrásokért, vagy a szűkös javakért. A verseny rivalizálás egyének között, amely bármikor felmerül, ha két vagy több egyén próbál megszerezni valamit, amit nem birtokolhat mindenki. (Eatwell et. al., 1987). A piaci verseny a szűkös termelési tényezők, vagy fogyasztási javak elosztásának egy sajátos formája (Schumann, 1988). A verseny két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége (Chikán, 2002). A területi verseny értelmezése I. Területi verseny létét tagadók: Krugman, Porter Verseny csak a vállalatok között figyelhető meg, területi egységekre nem alkalmazható! (Veszély lehet az ezáltal kiváltott protekcionista gazdaságpolitika, győztes-vesztes szituációkban gondolkodnak a politikusok.) Helyette egy árnyaltabb skála alkalmazandó! II. A területi versenyt elfogadók tábora: IMD kutatói A globális világban a nemzetek azért versenyeznek egymással, hogy fenntartsák és növeljék életszínvonalukat. A sikeres és jövedelmező vállalatok megnyeréséért, megtartásáért kedvező környezet megteremtésével versenyeznek az országok. Aktív kormányzati szerepvállalás szükséges! A területi verseny értelmezése Megállapítható, hogy jelentős eltérések vannak a vállalati és az országok közötti versenyben, célszerű azt külön definiálni. Az országok sikere az ott működő vállalkozások piaci sikerességétől függ. A vállalatok sikere a vállalkozásbarát kormányzat, hatékony közszolgáltatások, megfelelő, folyamatosan fejlődő infrastruktúra, stb. lététől függ. Az országok nem lehetnek passzívak, vállalkozásbarát üzleti környezet megteremtése a cél. Amennyiben ez nem történik meg a vállaltok hátrányba kerülnek, áttelepülnek, ezáltal megtorpan a gazdasági fejlődés stagnál, vagy csökken az életszínvonal A versenyképesség fogalma I. Mi is az a versenyképesség? Egy nemzet versenyképessége annak fokmérője, hogy tökéletes versenyfeltételek mellett mennyire képes a világpiacon (is) eladható termékeket és szolgáltatásokat létrehozni, miközben az ország állampolgárainak reáljövedelme nő. [Rapkin, 1995, 2.o.] 1

2 A versenyképesség fogalma II. Az EU kohéziós jelentése alapján:,,a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására. A globális verseny feltételei közötti fenntartható endogén gazdasági növekedés.,,a piaci versenyben való pozíciószerzést és tartós helytállást jelenti, a piaci részesedés és a jövedelmezőség növelését, az üzleti sikerességet A területi versenyképesség Globalizáció Európai Uniós integráció Az eddigieknél nagyobb gazdasági-, és kulturális tér Nem csak az adott térség vállalkozásainak versenyképessége! Adott térség vonzó legyen, mint lakóhely Vonzó, mint befektetési helyszín Vonzó, mint turisztikai célpont Területi verseny fogalma Egy olyan folyamat, amely a területi egységek között zajlik és célja a régióban, városban élők jólétének növelése a regionális, helyi gazdaság fejlődésének elősegítésével, amely fejlődést bizonyos csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve, rivalizálva próbálnak befolyásolni (Lengyel-Rechnitzer, 2000). A versenyképességet bemutató fontosabb modellek 1. A Porter féle gyémántmodell Competitive Advantage of Nations Komparatív előnyök helyett kompetitív!!! 2. A versenyképességi fa 3. Lengyel-féle versenyképességi piramis A Porter féle gyémánt modell Forrás: saját szerkesztés 1. Tényezőellátottság: megfelelő termelési tényezők megléte: képzett munkaerő, humán erőforrás, tőke, valamint infrastruktúra: műszaki infrastruktúra, informatikai infrastruktúra, közigazgatási (adminisztratív) infrastruktúra, tudományos és technológiai infrastruktúra, ahhoz, hogy megfelelő iparágakban versenyezhessen. 2. Keresleti viszonyok: a hazai kereslet hatása az adott iparág termékeire és szolgáltatásaira. Három fő tényező: hazai kereslet szerkezete, hazai kereslet növekedésének üteme és összetétele, a belföldi kereslet nemzetközivé tétele 2

3 3. Kapcsolódó és beszállító (háttér) iparágak: Nemzetközi szinten is helytállni képes beszállító háttéripar megléte vagy hiánya. támogató (kiszolgáló) iparágak: input beszállítók kapcsolódó iparágak: nem konkurensek, együttműködnek egymással, erősítik egymást, pl.: kiegészítő termék esetén 4. Vállalati stratégia, struktúra és verseny: a vállalatalapítás, -irányítás nemzeti feltételei és a hazai verseny természete. a belföldi vállalatok stratégiája és szerkezete, célok: eltérő motiváció a nemzetek között, a hazai verseny természete: az erős hazai verseny az innovációt serkenti Két külső változó: Kormányzat szerepe: a kormányzati politikák befolyásolhatják a gyémánt minden egyes összetevőjét Véletlen szerepe: Minden olyan hatás, amelyre sem a vállalatoknak, sem a kormányzatnak nincs hatásuk. Azon iparágakban sikeres egy nemzet, ahol a nemzeti gyémánt a legkedvezőbb adottságokat biztosítja. A versenyképességi fa A régiók versenyképességének piramis-modellje Jólét Szociális ellátás Fenntarthatóság Ennivaló Mobilitás Kultúra Lakóhely Egészség Környezet Cél Életminőség Életszínvonal Foglalkoztatottság és jövedelem Profit és beruházások Adók és járulékok Alapkategóriák Regionális, térségi és városi jövedelem Munkatermelékenység Foglalkoztatottság Iparszerkezet, termelékenység Alaptényezők Kutatásfejlesztés Infrastruktúra és humán tőke Kívülről jövő Kis- és középvállalkozások társadalmi Intézmények és befektetések tőke Gazdasági szerkezet Innovációs kultúra Regionális elérhetőség A munkaerő felkészültsége Tehetség Innováció Kapcsolódás Vállalkozókészség Társadalmi szerkezet Döntési központok A környezet minősége A régió társadalmi kohéziója - Tudásintenzív készség - Képzési lehetőségek - Képző és oktató intézmények - A hely minősége - A munkaerő adaptálhatósága - Cégek és K+F közötti - Telekommunikációs - Tevékenységek koncentrálódása kapcsolat és információs hálózatok - Kutatóhelyek és - IT/Internet - magas hozzáadott értékre specializáltság egyetemek - Nyitottság - Nemzetközi K+F - Közlekedési infrastr. - Nemzetköziség foka hálózatokba integráltság - Városi szolgáltatások - Új termékek és szolgáltatások - Közvetítő intézmények Forrás: Lengyel (2003, 292. o.) Sikerességi faktorok Hazánk versenyképessége I. Lester Thurow: Magyarországnak van a legnagyobb esélye arra, hogy a leggyorsabban felzárkózzék a fejlett Nyugathoz. Ehhez egyetlen dolgot kell tennie: a kormánynak olyan körülményeket kell teremtenie, hogy az emberek kreativitása kiteljesedhessék és hozzájárulhasson a gazdaság gyors fejlődéséhez A magyar felzárkózás az EU átlagához között csak évi 1 százalékpontos volt, míg ben ez évi 2,4 százalékpontra gyorsult. Hazánk versenyképessége II. Más a helyzet azonban a közelmúltat illetően, ban súlyosan figyelmeztető jeleket látunk: szinte minden közép-kelet-európai ország kivitele gyorsabban nőtt, mint Magyarországé; a szubjektív versenyképességi rangsorokban (WEF, IMD) 6 10 hellyel hátrébb kerültünk; több országban lényeges strukturális reformokat hajtottak végre; nálunk ezek csak késve indultak; a felzárkózásban, a gazdasági növekedés ütemében a nálunk fejlettebb középeurópai országok (Csehország és Szlovénia) is megelőznek minket, súlyos makroegyensúlyi hiányok keletkeztek leginkább az államháztartásban, s ennek elengedhetetlenül szükséges (megkezdődött) korrekciója rövid távon tovább nehezíti a versenyképesség javulását. a kelet-közép-európai régón belül Magyarországon a legmagasabbak a munkabérek adó- és járulékterhei. 3

4 Versenyképességi rangsorok IMD (Vezetőképző és Gazdaságkutató Intézet): World Competitiveness Yearbook 60 országot rangsorol 338 kritérium alapján (2/3-ad rész hivatalos statisztika 1/3-ad saját szakértőinek felmérése) Az összesített rangsor: - a gazdasági teljesítményt, - a kormányzati hatékonyságot, - a versenyszféra teljesítőképességét és - az infrastrukturális feltételek. IMD versenyképességi rangsorai USA 1. USA 1. Szingapúr 1. Szingapúr 2. Hongkong 2. Hongkong 2. Hongkong 3. Szingapúr 3. USA 3. Németország 13. Ausztria 14. Svédország 6. Ausztria 16. Németország 16. Ausztria 14. Franciaország 28. Észtország 23. Csehország 29. Németország 16. Csehország 28. Litvánia 31. Nagy-Britannia 22. Szlovákia 30. Szlovénia 32. Franciaország 24. Szlovénia 32. Szlovákia 33. Csehország 29. Spanyolország 33. Portugália 34. Lengyelország 32. Litvánia 36. Észtország 35. Észtország 34. Portugália 37. Bulgária 38. Olaszország 40. MAGYARORSZÁG 38. Spanyolország 39. MAGYARORSZÁG 42. Bulgária 39. Lengyelország 44. Szlovákia 49. Görögország 42. MAGYARORSZÁG 45. Olaszország 51. Lengyelország 44. Olaszország 50. Szlovénia 52. Románia 45. Görögország 52. Románia 54. Olaszország 46. Románia 54. USA 1. Hong Kong 2. Szingapúr 3. Ausztria 18. Csehország 30. Észtország 33. Lengyelország 34. Spanyolország 35. Portugália 40. Olaszország 42. Litvánia 45. MAGYARORSZÁG 47. Szlovákia 48. Románia 50. Szlovénia 51. Bulgária 55. Görögország 56. IMD versenyképességi rangsorai A magyar versenyképesség hegyrajza Forrás: 4

5 Magyarország helyezése az IMD versenyképességi rangsorában Magyarország értékelése Adósságstressz-teszt (2010, annak a várható időpontja, amikorra az adósság a GDP 60 %-ára lesz leszorítható) Izrael 2019 Spanyolország 2019 Ausztria 2020 Hollandia 2020 Írország 2021 Magyarország 2022 Kanada 2025 Németország 2028 Nagy-Britannia 2028 Franciaország 2029 Görögország 2031 Izland 2032 USA 2033 Belgium 2035 Portugália 2037 Forrás: Olaszország 2060 Japán 2084 Forrás: Adósságstressz-teszt Magyarország esetében a vizsgált négy dimenzió közül a gazdasági teljesítményben és az infrastruktúrában volt tapasztalható érzékelhető javulás, míg a másik két dimenzióban egy-egy pozíciónyi relatív romlás mutatható ki. A legjelentősebb javulás a gazdasági teljesítmény dimenziójában mutatkozott. Ezt a változást első sorban a külkereskedelem (áru-és szolgáltatásexport), a tőkebefektetések javuló trendjei, a megélhetéssel összefüggő költségek csökkenése eredményezte. A kormányzati hatékonyság relatíve alig változott. A szinte stabilnak mondható pozíciót a javuló közpénzügyi menedzsmenttel (értsd: a fiskális indikátorok számszaki javulása) lehet legfőképp magyarázni. Az üzleti hatékonyság romlott. E mögött alapvetően a termelékenység és a beruházási kedv képeződik le, de a fiatalok külföldi munkavállalásai (elvándorlás) munkaerő - piacra kifejtett kártékony hatásai munkálkodnak. Az infrastruktúra területén hazánk relatív pozíció ja egy helyet javult. Javulását többek közt olyan indikátor javulása alapozta meg, mint technológiai infrastruktúra jellemzéseként felhasznált magas technológia tartalmú export alakulása. World Economic Forum: Global Competitiveness Report Tényadatok + több mint vállalati vezető megkérdezése 144 országot rangsorol 2 főindexet vizsgál (különböző súlyozású alindexek): - Growth Competitiveness Index (alapvető makrogazdasági feltételek+innovációs tényezők) - Business Competitiveness Index (vállalati működés és stratégia + üzleti környezet) World Economic Forum / GCI Svájc USA Németország Észtország Csehország Szlovénia Lettország Szlovákia Litvánia MAGYARORSZÁG Olaszország Görögország Lengyelország Románia Bulgária

6 World Economic Forum / GCI Svájc Svédország Szingapúr USA Németország Ausztria Észtország Csehország Lengyelország Szlovénia Portugália Litvánia MAGYARORSZÁG Szlovákia Románia Lettország Bulgária Görögország Magyarország helyezése a GCI 12 pillére tekintetében (144 ország rangsora) 1. Intézmények Infrastruktúra Makrogazdaság Egészségügy, alapszintű oktatás Felsőokt. és szakképzés Árupiaci hatékonyság Munkaerőpiaci hatékonyság Pénzügyi piacok hatékonyság Technológiai felkészültség Piacméret GCI: Growth Competitiveness Index Üzleti folyamatok kifinomultsága Innováció 50 Legnagyobb kihívás az üzleti folyamatok rendszerezése, valamint a pénzpiaci és munkaerőpiaci hatékonyság Versenyhátrányok: -államháztartási deficit, -adóztatás mértéke, -magas adminisztrációs teher Komparatív előnyök: -közép-és felsőfokú oktatásban részesülők aránya, -Innováció, -Infrastruktúra Magyarország helyezése a WEF globális versenyképességi rangsorában Magyarország legjelentősebb versenyképességi problémái a WEF alapján 2015-ben Forrás: Forrás: Világbank: Doing Business 189 ország értékelése az üzleti környezet minősége szempontjából (10 területet külön-külön értékelik és azt összesítik). Magyarország a 54. helyen áll. Az EU tagállamok közül a 17. helyen szerepel. Az új tagállamok közül előttünk van Bulgária, Szlovákia és a balti-államok. A rangsor elején távol-keleti (Szingapúr, Hongkong, Japán), angolszász és skandináv országok. 6

7 Magyarország helyezései Doing Business Cégalapítás Építési engedélyezési eljárások tulajdonjognyilvántartás, Munkaerőszabályozás Tulajdonjognyilvántartás Hitelhez jutás Befektetők védelme Adózás Nemzetközi kereskedelem Szerződésben foglaltak érvényesítése Vállalkozás megszüntetése Pozitívumok: 1. hitelhez jutás, 2. szerződésben foglaltak érvényesítése 4. cégalapítás Negatívum: 1. munkaerő-piaci szabályozás 2. befektetők védelme 3. magas adóterhelés Összesített helyezések (2014) IMD: World Competitiveness Report World Economic Forum: Global Competitiveness Report Világbank: Doing Business Vizsgált országok száma Vizsgált mutatók száma Magyarország helyezése Visegrádi országok Visegrádi országok Visegrádi országok Intézmények V4 átlag EU27 átlag 6.00 Innováció Infrastruktúra Magyarország Piac bonyolultsága Makro. Környezet Piac mérete 3.00 Eü és alapoktatás Technológia Felsőoktatás és szakkép. Pénzpiac Piaci hatékonyság Munkaerőpiac Magyarország versenyképessége Pozitívumok Infrastruktúra Egyetemek-vállalatok közötti együttműködés a tudományos kutatás területén Rugalmas (nem mobil) munkaerő piac Negatívumok Magas adóterhek Nehézkes hozzáférés a közösségi alapokhoz Gyenge közbizalom Nagy állami szerepvállalás Centralizált állam Rossz makrogazdasági mutatók GDP arányos államadósság Árfolyam instabilitás Forrás: Forrás: 7

8 IKT-fejlettség adórendszer Magyarország versenyképessége infrastruktúra közszolgáltatások külker. ktg. hiány infrastruktúra infrastruktúra oktatás, K+F oktatás, K+F adórendszer makro. államadósság indikátorok adórendszer közbizalom Konklúzió Adók csökkenése Reálbér növekedése Termékek iránti kereslet növekedés Gazdaság pozitív generálása Forrás: Köszönöm a figyelmet! 8