MEZŐTÚR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP /K

Átírás

1 MEZŐTÚR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP /K

2 MEZŐTÚR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA augusztus Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: ÉAOP /K Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft (konzorcium tagja)

3 STRATÉGIA 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Róka László Régiós koordinátor Róka László Megyei koordinátor Dr. Földi Zsuzsa Felelős tervező Kézy Béla Településtervező Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Településtervezési szakági szakértő Műemlékvédelmi szakértő Energiaközmű közlekedési Társadalompolitikai szakértő Gazdaságfejlesztési szakértő Csongrádiné Falk Judit TT/ Krajnyák Nóra TK Pogonyi Ádám Kelló Balázs Nagy Tibor É Dima András Markó András Deme Lóránt Antiszegregációs szakértő Adorján Emese Partnerségi szakértő Kézy Béla Környezetvédelmi szakértő Ádány Mihály TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Mezőtúr Város Önkormányzata

4 STRATÉGIA 4 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI JÖVŐKÉP A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Városi szintű középtávú tematikus célok Városrészi szintű területi célok A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA Városközponti funkcióbővítő akcióterület Szociális városrehabilitációs akcióterület Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület Ipari Park fejlesztési terület AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK Kulcsprojektek Hálózatos projektek Egyéb projektek A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE Az ütemezés indoklása A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN MEGVALÓSÍTOTT, A SZEGREGÁTUMOKAT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK ANTI-SZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez Illeszkedés a Partnerségi Megállapodáshoz Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz és ágazati stratégiákhoz Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata A célok logikai összefüggései A stratégia megvalósíthatósága A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása... 62

5 STRATÉGIA 5 7 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Önkormányzati gazdálkodás racionalizálása Tervalku Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése Felnőtt szakképzés fejlesztése a városban Turisztikai klaszter és a város turisztikai stratégiájának létrehozása Horgászturizmus fejlesztése érdekében projektcég létrehozása A magán befektetőkkel való szervezett és strukturált együttműködés lehetőségei AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása... 87

6 STRATÉGIA 6 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Mezőtúr SWOT elemzése táblázat: Városrészek funkciói táblázat: A hosszú távú átfogó célok és a középtávú tematikus célok közötti összefüggés táblázat: A Városrészi és tematikus célok összefüggése táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata táblázat A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése táblázat: Jász-Nagykun-Szolnok megye TOP forráskerete terhére tervezett forrásallokáció (Mrd Ft) táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve táblázat: A város szegregációs jellemzőinek változása táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az EU tematikus célkitűzéseihez táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásaihoz táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az OFTK specifikus céljaihoz táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a megyei területfejlesztési program prioritásaihoz táblázat: Az ITS és a Környezetvédelmi program összhangja táblázat: A célok és a helyzetértékelésben azonosított problémák, adottságok kapcsolata táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai táblázat: A célok érintettsége a kockázatok által táblázat: A településfejlesztés szervezeti keretei táblázat: Munkamegosztás a Mezőtúr és a vonzáskörzetébe tartozó települések között táblázat: A tematikus és a területi (városrészi) célok eredményindikátorai táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output indikátorai táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések output indikátorai Ábrajegyzék 1. ábra: Mezőtúr város városrészeinek gazdasági-szociális mutatói ábra: Mezőtúr városfejlesztési célrendszere és alapelvei ábra: Mezőtúr városfejlesztési célrendszere ábra: A szegregáció kialakulásához vezető belső- és külső folyamatok és a hatásukat mérséklő intézkedések ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása Térképjegyzék 1. térkép: A tervezési folyamat során azonosított városrészek térkép: Mezőtúr tervezett akcióterületei térkép: Meglévő gazdasági fejlesztési területek térkép: Mezőtúr szegregátumai a évi Népszámlálási adatok alapján... 44

7 STRATÉGIA 7 1 Bevezetés A as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. Ennek érdekében a Belügyminisztérium nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett a járásszékhelyek integrált településfejlesztési stratégiájának (ITS), (ahol szükséges) településfejlesztési koncepciójának 1, valamint az ezek kiindulási alapjaként szolgáló ún. megalapozó vizsgálatnak a kidolgozására. A folyamat részeként Mezőtúr város vonatkozásában is elkészülnek a fenti dokumentumok. A stratégiai tervezés tétje jelentős: egyrészt a most kijelölendő irányok (milyen városban szeretnénk élni) hosszú távra meghatározzák a település fejlődését, jövőjét; másrészt jelentős mértékben függ a tervezés sikerétől, hogy a as EU-s tervezési időszakban rendelkezésre álló forrásokból milyen mértékben tud részesülni a város, illetve azokat mely területeken és mennyire hatékonyan tudja felhasználni. Jelen dokumentum Mezőtúr Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája, amely a ban készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) átdolgozása. Az ITS kijelöli a középtávon (4-10 év) elérendő fejlesztési célokat, a megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), másodsorban az ágazati operatív programok forrásainak felhasználásához, illetve egyéb fejlesztési források mozgósításához. Az ITS az alábbi rendeletek, módszertani útmutatók figyelembevételével került kidolgozásra: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítéséhez (Belügyminisztérium, ), Városfejlesztési Kézikönyv (Második, javított kiadás, NFGM, január 28.). Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítését egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg, amely számszerűsített adatokra, tényekre, tendenciákra támaszkodva bemutatja a város gazdasági és társadalmi folyamatait, legfőbb erősségeit, adottságait, valamint gyengeségeit, problémáit. Ezekre reagálnak az ITS keretében megfogalmazott célkitűzések és azonosított beavatkozások. Az integrált településfejlesztési stratégia partnerségi egyeztetése és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Mezőtúr Város Önkormányzata Partnerségi egyeztetési szabályzata alapján történt. 1 A folyamat során Mezőtúr esetében Településfejlesztési Koncepció is készül.

8 STRATÉGIA 8 2 Helyzetelemzés összefoglalása 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása Külső elérhetőség Térségi szerepkör Gazdaság Társadalom Mezőtúr Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnok-Túri-sík elnevezésű kistáján a Budapest - Szolnok - Békéscsaba - Arad vasúti fővonal mellett, a Hortobágy- Berettyó-főcsatorna partján fekszik. A város közúton a 46-os számú főúton közelíthető meg, azonban a megnövekedett forgalmi terhelésnek és a változó állapotú útszakaszoknak köszönhetően nehézkes külső elérhetőséget biztosít. A főút településen áthaladó, zsúfolt, kanyargós szakasza amellett, hogy kettészeli a városközpont területét, jelentős környezeti- és forgalmi terhelést okoz. A város térszerkezeti adottsága miatt nem rendelkezik országos, regionális, megyei vagy térségi szinten jelentősnek tekinthető vonzáskörzettel. A város vonáskörzete gyakorlatilag megegyezik a jelenlegi Mezőtúri járás területével. Járásközponti státuszából adódó feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város valódi centrumtelepülésként képes megfelelni. Mezőtúr gazdaságát alapvetően meghatározzák a mezővárosi adottságok, a turisztikai kínálat sajátosságai (természeti- és kulturális értékek) és a járásban betöltött központi szerepköre (a vállalkozások magas koncentrációja a járáson belül). A város befektető-barát települési címmel és kiépített infrastruktúrával rendelkező Ipari Parkkal büszkélkedhet. A vállalkozások többsége a tercier szektorban működik, azonban a megyei szinthez képest magas az ipar, építőiparban tevékenykedő vállalkozások száma is. A hagyományos mezőgazdasági ágazatok a mezővárosi hagyományok ellenére itt is visszaszorulóban vannak. A város gazdasági szerkezete, fejlettsége ugyanakkor továbbra is elmarad az országos és megyei átlagtól, relatíve magas a munkanélküliség mértéke. A 20. század első feléig virágzó város népessége az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökken. A népességszám csökkenés elsődleges oka a főként a fiatalokat és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket érintő szelektív migráció. Az elvándorlás olyan mértékű, hogy azt a természetes szaporodás sem tudja ellensúlyozni. Az elvándorlás következtében csökken a munkavállalói korú népesség száma, ami negatívan befolyásolja a város munkaerő-kínálatát. A folyamatos népességcsökkenés mellett a városnak szembe kell nézni a társadalmi elöregedés problémájával: az időskorúak (60 éven felüliek) aránya a járási és az országos értékeknél is magasabb. A lakosság képzettségi szintje összességében elmarad az országos átlagtól, azonban a megyei értékekhez képest az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya (a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők) kedvezőbb képet mutat. Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya megyei és országos viszonylatban is alacsonyabb az átlagnál. Az elmúlt évek tendenciái azonban egyértelműen pozitívak képet mutatnak: leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya emelkedett több mint háromszorosára. 2 Mezőtúron magas a működő civil szervezetek száma, amelyek között közművelődési, oktatási, sport, szociális és egyéb alapítványok és egyesületek is vannak. Aktív résztvevő és formáló a város közösségi életének, tevékenységük kiegészíti, sok esetben helyettesíti a város által nyújtott szolgáltatásokat. 2 Az adatokat a Megalapozó vizsgálat fejezete tartalmazza.

9 STRATÉGIA 9 Környezet Mezőtúr jelentős egyedi természeti adottságokkal rendelkezik, amelyek közül is kiemelkedik a gyógy- és termálvíz, a városközpontban található jelentős zöldfelületi rendszer valamint a főtérhez közvetlenül kapcsolódó Hortobágy-Berettyó part. A városban összességében magas a zöldterületek aránya, ugyanakkor a zöldfelületek minősége és célirányos használata nem megfelelő szintű. A közterek és parkok előfordulása elsősorban a belvárosi területeken jellemző. A város építészeti arculatát a részben urbanizálódó, részben agrártáj, a gondozott belső környezet és a perifériák közötti ellentét, a városképben egyszerre jelen lévő mezővárosi térszerkezet, kisvárosi utcák épületegyüttesei, védett műemlékek, valamint az újabb kor többszintes beépítései és az ipartelepítés épületei határozzák meg. A település épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében a műemléki környezet és helyi értékvédelmi terület került kijelölésre, amely a városközpont jelentős részét, több műemléki épületet is magában foglal. Mezőtúr jelentős hagyományokkal és értékekkel bíró település, amelynek megvannak az adottságai arra, hogy tudatos fejlesztéssel egy élhető, stabil gazdaságra épülő modern, 21. századi várossá váljon. 1. táblázat: Mezőtúr SWOT elemzése Gazdaság Társadalom Környezet és közlekedés Erősségek Jó minőségű termőföld, jelentős agrártermelési hagyományok A működő vállalkozások lakosságarányos száma a megyei átlagnál magasabb A település ipari parkkal és befektetőbarát városi címmel rendelkezik A városban a lakossági alapszolgáltatások valamennyi válfaja biztosított Turisztikai attrakciók megléte a településen (népművészeti hagyományok, rendezvények, fürdő) A városban élőkre erős lokálpatriotizmus jellemző A városban jól működő alap- és középfokú oktatási intézményrendszer Aktív civil szervezetek magas száma Színes közösségi élet Természeti értékekben gazdag vizes élőhelyek jelenléte A várost vasúti fővonal és országos közút is érinti A város gyógyvíz minősítésű termálvízzel rendelkezik A város belterületén jelentős a zöldfelület nagysága (Erzsébet liget, Hortobágy- Berettyó partja) A városközpont országos jelentőségű műemlékekben és helyi védelem alatt álló Gyengeségek A vállalkozások döntő többsége kis- vagy mikrovállalkozás, a vállalkozási szerkezet elaprózódott A mezőgazdasági termelési hagyományokra épülve nem alakult ki feldolgozóipari kapacitás A népesség gazdasági aktivitása alacsonyabb a megyei és országos átlagoknál A turisztikai szolgáltatások infrastruktúrája nem megfelelő A város népessége folyamatosan csökken, amelyben a természetes fogyás és az elvándorlás is szerepet játszik A város népességmegtartó ereje kedvezőtlen, különösen az aktív képzett lakosság körében Elöregedő társadalom Magas munkanélküliségi ráta, alacsony foglalkoztatottság Az alacsony képzettségi szintű lakosság magas aránya A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vízminősége és állapota leromlott Az országos utak a település központján haladnak át, illetve ott találkoznak (forgalom és negatív környezeti hatások) A város külső megközelíthetősége nehézkes Az önkormányzati utak egy része nem megfelelő minőségű, A település kerékpáros úthálózata egyes részeken hiányos

10 STRATÉGIA 10 Közszolgáltatások Erősségek épületekben gazdag A város jelentős hányada teljes közműellátással rendelkezik Szelektív hulladékgyűjtés működik a városban Kedvező adottságok a megújuló energiaforrások hasznosítására Kedvező levegőminőség Térségi hatókörű közigazgatási funkciók jelenléte (kistérségi, járási központ) Az egészségügy (kórház-rendelőintézet) és az oktatás intézményrendszere fejlett (alap- és középfokú oktatás) Jelentős helyi kulturális és sport aktivitás Civil szervezetek működése a kultúra, közösségi és sport területén Gyengeségek A város jelentős, kihasználatlan, leromlott állapotú épületállománnyal rendelkezik A térszerkezet következtében a vonzáskörzet gyenge A korábban működő felsőoktatási funkció a városban megszűnt Számos közszolgáltatást nyújtó intézmény épülete leromlott állapotú, felújításra szorul A közszolgáltatást nyújtó intézmények jelentős részének energiahatékonysága kedvezőtlen Gazdaság Társadalom Lehetőségek Növekvő belföldi és külföldi turisztikai kereslet a kulturális, hagyományőrző és gyógy- és termálturizmus területén A helyi vállalkozói szféra megerősödése, a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat bővülése Az önkormányzati beavatkozások a magánerős beruházások számának növekedését eredményezhetik Alternatív energiaforrások nemzetközi és hazai súlyának növekedése Befektetői érdeklődés növekedése a térség iránt Pályázati források rendelkezésre állása az ipari park fejlesztésére Alternatív mezőgazdasági tevékenységek elterjedése Bio mezőgazdasági termékek iránti kereslet növekedése hazai és európai szinten egyaránt A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet Pályázati források rendelkezésre állása szociális célú városfejlesztésre Közösségi együttműködések szerepének felértékelődése További pályázati források megjelenése és igénybevétele Veszélyek Erősödik a konkurencia a hasonló adottságú települések és telephelyek között Csökkenő befektetői érdeklődés Magyarország és Kelet-Közép-Európa országai iránt Erősödnek a város hazai és nemzetközi versenytársai a gazdaság minden területén A turisztikai tendenciák kedvezőtlenül alakulnak A külső (pályázati) források nagysága csökken Növekvő mértékű elvándorlás Népesség elöregedése, az inaktívak arányának további emelkedése Növekvő szociális-társadalmi feszültségek Lakáskörülmények romlása Foglalkoztatási helyzet romlása A város fejlődésének elmaradása miatt a munkanélküliek számának növekedése Nagyobb városok elszívó hatásának erősödése

11 STRATÉGIA 11 Környezet és közlekedés Közszolgáltatások Lehetőségek Pályázati források a Hortobágy-Berettyófőcsatorna belterületi szakaszának víz, meder és hullámtér rendezésére, ezáltal a turisztikai hasznosítás lehetőségeinek és a fenntartható környezet feltételeinek megteremtése Megújuló energiaforrások fokozott használata A környezetbarát közlekedési módok elterjesztése Növekvő belföldi és külföldi turisztikai kereslet a természeti adottságok iránt Az önkormányzati és a civil szféra együttműködésének felértékelődése Térségi szerepkör erősödése Aktív együttműködések a közintézmények között a járáson belül és kívül egyaránt A korábban meglévő felsőfokú oktatás, képzés újraindítása Pályázati források megjelenése és igénybevétele Veszélyek A város nem tud jelentős pályázati forrásokat bevonni a város és a természeti környezet fejlesztésére A természeti-környezeti értékek károsodnak az ökológiai szemlélet hiányában Környezetterhelő ipari létesítmények betelepülése A bevonható források nagysága jelentősen csökken Az önkormányzatok jövőbeli feladat- és hatásköre bizonytalan Az önkormányzatok állami forrásai/támogatásai csökkennek Az önkormányzati bevételek csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani A város nem tudja teljes mértékben kiaknázni a járásközponti szerepköréből adódó lehetőségeket

12 STRATÉGIA A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása Mezőtúron négy városrész került lehatárolásra, melyek közül az egyik a város külterületén található ipari terület. A helyzetelemzés során beazonosított városrészek: Városközpont Lakóövezet 1 Lakóövezet 2 Ipari terület (Külterület) 1. térkép: A tervezési folyamat során azonosított városrészek Forrás: Mezőtúr Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013 A városrészek elhelyezkedésük, gazdasági szerepük, társadalmi rétegződésük és egyéb jellemzőik alapján eltérő adottságokkal rendelkeznek. Az eltérések főleg a városrészekben élő lakónépesség gazdasági-szociális mutatói alapján szembetűnőek.

13 STRATÉGIA ábra: Mezőtúr város városrészeinek gazdasági-szociális mutatói 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 58,2 58,7 54,1 52,6 54,0 56,3 56,7 23,5 46,2 10,0 0,0 9,5 12,3 11,6 Városközpont Lakóövezet 1 Lakóövezet 2 Ipari terület (Külterület) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A társadalmi mutatók alapján a Városközpont a legfejlettebb városrész Mezőtúron. Itt él a város lakónépességének 16,54%-a, amelyen belül a gazdaságilag aktív korú népesség felülreprezentált. A városrész lakóinak képzettségi és foglalkoztatottsági mutatói is kedvezőek: itt a legalacsonyabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (13,1%), valamint a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (54,1%). A város történelmi központját magában foglaló városrészben koncentrálódnak a különböző közfunkciót betöltő, továbbá egyéb kereskedelmi és szolgáltató intézmények, szervezetek. A Városközpont körül elterülő, nagy kiterjedésű Lakóövezet 1. városrészben él a város lakónépességének 67,85%-a. A városrész lakóinak szociális helyzete kedvezőtlenebb, mint a hasonló lakófunkciókkal rendelkező Lakóövezet 2. városrészben élőké: alacsonyabb foglalkoztatottsági ráta és képzettségi mutatók jellemzik, valamint itt található a város összes szegregátuma. Ráadásul a népesség elöregedésének problémája is itt a legsúlyosabb. A Hortobágy-Berettyó túloldalán, a városközponttól keleti irányban elhelyezkedő Lakóövezet 2. városrészben kialakult lakókörnyezeti feltételek kedvezőek, az itt élők foglalkoztatottsági és képzettségi szintje relatíve magas. A város belterületi határán kívül elhelyezkedő gazdasági funkciójú ipari terület lakossággal nem rendelkezik. A városrészek összehasonlításakor figyelembe vett külterületi lakónépesség adatai alapján kedvezőtlen gazdasági-szociális mutatók rajzolódnak ki: városi és városrészi szintű összehasonlításban az itt élők foglalkoztatottsági és képzettségi szintje a legalacsonyabb. Az egyes városrészek funkcióiról összegzésként az alábbiak állapíthatóak meg: a város jellemzően egyközpontú, alközpontok nem alakultak ki; a Városközpont Mezőtúr és térsége köz- és humánszolgáltató centruma; a középületek eltérő műszaki állapotban vannak, energiahatékonyságuk alacsony, nem adnak egységes városi arculatot;

14 STRATÉGIA 14 a Városközpontban elhelyezkedő Erzsébet liget és a fürdő a város rekreációs központja, potenciális fejlődési lehetőséget kínál a város számára; a Lakóövezet 1. városrész funkcióellátottsága megfelelő, azonban problémát jelentenek a városrészben azonosítható szegregátumok; a Lakóövezet 2. városrész funkcióellátottsága alacsony, elsősorban lakófunkciót tölt be; az Ipari terület kizárólag gazdasági funkciót tölt be; a Városközpontban további fejlesztésre szorulnak, a lakóövezeti városrészekben pedig hiányoznak a megfelelő közösségi terek; a város zöldterületi rendszere a Városközpontban koncentrálódik, a többi városrészben hiányoznak a közfunkciójú parkok, kertek; jellemzőek a közlekedési jellegű problémák, elsősorban a forgalmas országos főúttal kapcsolatosan; a várost kettészelő Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vizének és környezetének állapota mindhárom belterületi városrészre közvetlen hatással van. 2. táblázat: Városrészek funkciói Városrészek Ipari, logisztikai Kereskedelmi Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész) központi Funkciók Városközpont Lakóövezet 1. Lakóövezet 2. Ipari terület (Külterület) domináns funkció kiegészítő funkció

15 STRATÉGIA 15 3 Középtávú célok és azok összefüggései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: ITS) elérendő (középtávú) céljait erőteljesen befolyásolják az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányok: a kohéziós politika 11 tematikus célja és az egyes támogatási alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) ezen célokhoz illeszkedő ún. beruházási prioritásai, másrészt a megyei területfejlesztési tervdokumentumok, elsősorban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Területfejlesztési Koncepció és Program célrendszere. Mivel várhatóan az EU támogatások továbbra is fontos szerepet játszanak a város fejlődésében az elkövetkező 7-8 évben, e beruházási prioritások és a városi célok egymáshoz illesztése fontos eleme jelen stratégiai tervezési folyamatnak. Mezőtúr Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) 2013-ban fogadta el a város Képviselőtestülete. Jelen stratégiaalkotás során a korábbi dokumentumban megfogalmazott célok, fejlesztési elképzelések kiindulási alapot jelentenek, azonban a tervezési keretek megváltozásához igazodva a fejlesztési elképzelések aktualizálása, továbbfejlesztése a városfejlesztési irányvonalak újragondolása szükségszerűvé vált. A célrendszer kialakításakor az alábbi fő tényezőket vettük figyelembe: a megalapozó vizsgálatban feltárt kihívások, problémák, adottságok és lehetőségek, a város által betöltött és betölteni kívánt funkciók, a lakosság, a vállalkozások és a turisták általános és speciális szükségletei, elvárásai a településsel, a közszolgáltatásokkal és a városi funkciókkal szemben a város és vonzáskörzete közötti jelenlegi és lehetséges együttműködési területek, a városok közötti élesedő hazai és nemzetközi versenyhelyzet. 3.1 Jövőkép A város hosszú távú, 2030-ra elérendő jövőképe a jelen stratégiaalkotás során elkészült Településfejlesztési Koncepcióban került megfogalmazásra az alábbiak szerint: Jövőkép - Mezőtúr 2030-ban Mezőtúr magas életminőséget biztosító, vonzó lakóhely, erős hagyományokkal rendelkező 21. századi mezőváros. A bővülő foglalkoztatottságnak, a járásközponti funkciók erősödésének, a minőségi szolgáltatások magas számának köszönhetően a helyiek életszínvonala folyamatosan javul, a stabil és kiszámítható vállalkozási környezet hosszú távon is fenntartható növekedési potenciált jelent a helyben működő és a betelepülni kívánó vállalkozások számára. Az épített és természeti környezet megújulásával a település idegenforgalmi vonzereje is egyre növekszik. A jövőkép megvalósulása érdekében három átfogó cél jelölhető ki: 1. Az életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése: a lakosság számára megfelelő szolgáltatások biztosítása, kedvező városi arculat kialakítása, a helyi identitás és társadalmi kohézió erősítése

16 STRATÉGIA Versenyképes és innovatív gazdaság: a tercier szektor, kiemelten a turisztikai ágazat fejlesztése, innovatív és kreatív minőségi termék- és kínálatfejlesztés, kiegyensúlyozott munkaerő-piaci helyzet, az aktivitás és az értékteremtő foglalkoztatás növelése 3. Fenntartható város megteremtése: az épített környezet és a természeti értékek védelme, a kulturális örökség és a hagyományok megőrzése, a környezettudatos energiagazdálkodás a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jegyében Az átfogó célok a fenntartható fejlődés alapelvét figyelembe véve valósulnak meg, kijelölve a város legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti kihívásokra adott válaszait. Az életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése átfogó cél a város társadalmi, szociális problémáira fogalmazza meg a legfontosabb fejlesztési stratégiákat. A versenyképes és innovatív gazdaság átfogó cél a foglalkoztatási, munkaerő-piaci kérdéseket és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos gazdaságfejlesztési célokat integrálja. A fenntartható város megteremtése átfogó cél azt a fejlesztési irányt jelöli ki, amely a gazdasági és társadalmi fejlődés feltételeinek javítása közben is kiemelt figyelmet fordít a környezeti állapot megóvására. 3.2 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Mezőtúr Város között elérendő középtávú stratégiai céljai egyrészt a városi szintű tematikus célokat, másrészt a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban. Városi szintű tematikus célok, olyan tematikus jelleggel megfogalmazott, de nem szükségszerűen egy-egy ágazatra korlátozódó érvényességű célok, melyek a város egészére vonatkoznak. Városrészi szintű területi célok, a városban lehatárolt városrészekhez kapcsolódóan a megalapozó vizsgálat során feltárt adottságok és megoldásra váró problémák alapján kerültek megfogalmazásra. A stratégiai fejlesztési célok meghatározására a város 2013-ban elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiájában meghatározott célok felülvizsgálatával került sor Városi szintű középtávú tematikus célok Az átfogó célok eléréséhez hozzájáruló, városi szintű, 7-8 évre szóló középtávú célok alapvetően ágazati bontásban kerülnek megfogalmazásra. T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T4: A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése T5: A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja

17 STRATÉGIA 17 T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése A város jövője és jövőbeli fejlődése érdekében kiemelten fontos, hogy fejlett helyi gazdasággal rendelkezzen, amely megfelelő számú és minőségű munkahelyen keresztül magasabb jövedelmet biztosít az itt élőknek. A foglalkoztatás előmozdításának egyik fontos eleme az aktivitási ráta növelése, másik fontos eleme a munkahelyek számának emelése. Ehhez szükséges a már működő vállalkozások megerősítése, de új vállalkozások betelepítése is. Fontos továbbá a településen a helyi fogyasztás ösztönzése, erősítése, hiszen így a jövedelmek egy része helyben tartható. A gazdaságfejlesztés terén az egyik lehetőséget a város peremén található ipari park továbbfejlesztése jelenti. Másrészről a gazdaság versenyképességének növelését szolgálná a Szolnoki út 5-7. alatt található gazdasági terület fejlesztése, a területen Vállalkozói és Innovációs Központ kialakítása. A versenyképes gazdaság megteremtésének eszközéül szolgálhatnak a város több pontján, elszórtan elhelyezkedő gazdasági, vállalkozási területek komplex fejlesztése. A város hagyományaira építve szintén fontos a minőségi mezőgazdasági termelés fejlesztése, minőségi termékek, valamint a minél nagyobb fokú helyi feldolgozás megteremtése. Turizmus erősítése a belváros mellett húzódó Hortobágy-Berettyó, valamint a belváros szélén lévő strandfürdő, liget, tó hármasára épülő szabadidős komplexum továbbfejlesztésével (attrakciófejlesztés, turisztikai termékek fejlesztése és szállás / vendéglátókapacitás fejlesztése szükséges). Mindez egyaránt igényel infrastruktúrafejlesztést, a munkaerő képzését és átképzését, valamint szervezési tevékenységet, erősebb kapcsolatot, folyamatos dialógust a vállalkozásokkal. Szükséges kiemelni a versenyképes oktatási háttér biztosítását is: fontos a gazdaság igényeire reagáló, hatékony középfokú (kiemelten szak-) oktatási rendszer fenntartása, valamint érdemes figyelembe venni a korábban meglévő felsőfokú oktatás, képzés újraindításának lehetőségét is. T2: A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése Mezőtúr a jelenleginél lényegesen nagyobb lakosságszámra kialakult városi területtel és kapacitásokkal rendelkezik. A fenntartható városias fejlődés kulcsa egyrészt a lakosságszám stabilizálása, a csökkenés megállítása, másrészt egy kompaktabb, sűrűbb településszerkezet megteremtése. Az egységes és esztétikus településkép kialakítása, valamint az életminőség környezeti feltételeinek javítása nagymértékben hozzájárul Mezőtúr népességmegtartó erejének növekedéséhez. A város szerkezetével és épületállományával kapcsolatos fejlesztések kiemelt célja a nyugodt városi életforma hosszú távú felértékelődése. Ennek előfeltétele az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdasági-társadalmi-környezeti hatékonyságának növelését, az életminőség javítását és a város karakterének megtartását. E cél megvalósítása magában foglalja a helyi identitás erősítését a város karakterének feltárásával és fejlesztésével, a közterületek mint a városi élet fő helyszíneinek humanizálásával. A kiegyensúlyozott településszerkezet érdekében a város minden része fejlesztéseket igényel, amellyel megőrizhető a város hagyományos mezővárosi karaktere a megfelelő életminőség biztosításával párhuzamosan. A középületek és magáningatlanok fokozatos megújítása is fontos, oly módon, hogy egyrészt illeszkedjenek a városi arculatba, de ugyanakkor javuljon energiahatékonyságuk is. Ezzel

18 STRATÉGIA 18 egyrészt csökkenthető az épületekkel összefüggő károsanyag-kibocsátás, másrészt csökkennek az épületek üzemeltetéséből fakadó energiaköltségek, harmadrészt a fejlesztések megfelelően szervezve élénkítik az építőipart és a városban teremtenek munkahelyet. Mezőtúrnak a külső közlekedési kapcsolatok alakítására nincs közvetlen hatása, ettől függetlenül a város számára elsődleges közlekedésfejlesztési prioritásként szerepel a településen áthaladó 46. sz. főút települési elkerülő szakaszának megépítése, amely mentesítené a várost a tranzitforgalomtól. A belső városi közlekedés fejlesztése az útminőség javítására, valamint a környezetbarát közlekedési megoldások elősegítésére irányul, elsősorban a kerékpárút-hálózat fejlesztésére, a meglévő buszmegállók, buszöblök felújítására. Mindemellett kiemelt figyelmet kell fordítani a parkolási kapacitások bővítésére is. T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése Mezőtúr számára az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata a fosszilis energiahordozóktól való külső függőség mérséklése és a megújuló energiaforrásban rejlő potenciálok kihasználása. Az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű használata. A város célja a fenntartható fejlődés jegyében az épített környezet energiahatékonysági szempontú fejlesztése, továbbá az alternatív energiaforrások felhasználása az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése érdekében mind a közintézmények, mind a lakófunkciójú épületek esetében. Az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű használatán túlmenően kiemelt cél a szemléletformálás a fenntartható, a környezetet nem károsító fogyasztási minták elterjesztése érdekében. A város az alternatív energiák hasznosítása szempontjából kedvező adottságokkal (pl.: termálvíz) rendelkezik, ezek tudatos és bővülő használatával Mezőtúr a megújuló energia hazai és nemzetközi mintavárosává válhat, ami a növekvő hírnév mellett az önkormányzati, lakossági és vállalkozói kiadások csökkentését is eredményezheti. T4: A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése A város fejlődése szempontjából fontosak a fizikai feltételek, de a várost az emberek, közösségek alkotják, nélkülük a város csak épületek és utcák sokasága. Ennek megfelelően a városfejlesztés sikere szempontjából kulcskérdés a lakosság életvitelének javítása, a helyi identitás, a kultúra fejlesztése és a helyi közösségek erősítése. Az egészséges és kiegyensúlyozott életvitel alapvető feltételeinek megteremtéséhez egyrészt szükségesek a megfelelő lakáskörülmények, egészséges ivóvíz, a szennyvíz-elvezetés és kezelés megoldása. Az ivóvíz és szennyvíz tekintetében a város viszonylag kedvező helyzetben van, a kisebb hiányosságok várhatóan középtávon felszámolásra kerülnek. Másrészt az egészségmegőrzésre és tudatosításra is fókuszáló magas minőségű egészségügyi ellátás biztosítása. A meglévő adottságok, a városi kórház és rendelőintézet nyújtotta egészségügyi szolgáltatások minőségi javulása érdekében az intézmények folyamatos fejlesztést igényelnek. Az életvitel javításához hozzátartoznak a városi lakosság számára elérhető szabadidő eltöltési tevékenységek, sportolási és kulturális lehetőségek rendelkezésre állása. A városban a szabadidő aktív eltöltésének helyszínéül szolgálhat az uszoda és a strand, a liget és a tó környezete, valamint a különféle kulturális rendezvények befogadására alkalmas hagyományos helyszínek (pl. színház és rendezvénytermek) és közterek. A helyszínek folyamatos fejlesztése, a terek rugalmas kihasználása hozzájárulhat a lakosság életminőségének javításához.

19 STRATÉGIA 19 A helyi identitásnak a városban erős alapjai vannak: egyrészt Mezőtúr korábbi kereskedelmi központ funkciójából fakadóan, másrészt pedig az egyedülálló és még ma is élő kézművesipari hagyományok jelenléte miatt. A helyi identitás erősítése érdekében fontos a város történetének, korábbi szerepének minél szélesebb körben történő megismertetése, másrészt nagyon lényeges, hogy kialakuljanak a kézművesipari hagyományok megőrzésének, továbbvitelének és széles körű megismertetésének feltételei. A fentiekkel összefüggésben, és a városi szövet erősítése érdekében fontos a helyi közösségek, a helyi összefogás erősítése. Ehhez jó alapot biztosítanak az identitás erősítését célzó akciók, a kulturális események, de a városnak célzott beavatkozásokkal hely biztosítása kisközösségek számára, a lakosok, különböző kisközösségek bevonása városfejlesztési akciók előkészítésébe és végrehajtásába, folyamatos interaktív kommunikáció is szükséges erősítenie a helyi közösségeket. T5: A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja A foglalkoztatási nehézségek egyre szélesebb rétegek fokozatos elszegényedéséhez vezettek, és bizonyos csoportok helyzetét teljesen kilátástalanná vált a városban. Ezek a rétegek a szegénységi küszöb alatt élnek, helyzetükből önerőből nem képesek kilábalni hosszú távon sem. Ugyanakkor egyrészt szolidaritási szempontból is fontos, hogy ezek a társadalmi csoportok célzott segítséget kapjanak további leszakadásuk megállítása érdekében, másrészt a város kiegyensúlyozott fejlődése is megköveteli a szegénységi probléma kezelését. Komplex szociális problémáról van szó, melynek egy-egy eleme különálló módon nem kezelhető, integrált megoldásra van szükség. Az egyik fontos elem a lakhatási feltételek javítása ez lakótelepi feltételek között hatékonyan végezhető. Ez jelenti egyrészt az épületek energiahatékonysági fejlesztését, amivel jelentősen csökkenthetőek az érintett családok energiaköltségei is (és városi szinten a káros anyag kibocsátás), másrészt a lakókörnyezet, a házak közötti közterek megújítását ami a városkép szempontjából is nagyon kedvező hatású. A lakhatási problémák kezelése mellett fontos az érintett családok jövedelmi helyzetének javítása mivel a nyílt munkaerőpiacon az érintett emberek jelentős része nem versenyképes, szociális jellegű tranzit-foglalkoztatással lehet visszavezetni őket a munkaerőpiacra (és már rövid távon is javítani jövedelmi helyzetüket). A családokat szükséges tanácsadással, mentorálással is segíteni annak érdekében, hogy fokozatosan kilábalhassanak nehéz helyzetükből, és célzott program szükséges a hátrányos helyzetű gyerekek segítése érdekében (iskolai teljesítményük javítása, szabadidő hasznos eltöltése, tehetséggondozás). A hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítását és életminőségének emelését célozza meg az Antiszegregációs Program (5. fejezet), ami jóllehet elsősorban az érintett szegregátumra vonatkozik, de természetesen ezek az intézkedések kiterjeszthetők és kiterjesztendők a város más részein élő hátrányos helyzetű lakosokra is.

20 STRATÉGIA ábra: Mezőtúr városfejlesztési célrendszere és alapelvei A hosszú távú átfogó célok és a középtávú tematikus célok kapcsolatát a következő táblázat mutatja be. 3. táblázat: A hosszú távú átfogó célok és a középtávú tematikus célok közötti összefüggés Hosszú távú átfogó célok Középtávú tematikus célok 1. A versenyképes gazdaság feltételeinek a megteremtése 2. A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése 3. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrás használatának terjesztése 4. A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése 5. A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja erős koherencia közepes koherencia Magas életminőség Versenyképes és innovatív gazdaság Fenntartható város

21 STRATÉGIA Városrészi szintű területi célok A középtávú területi célok a Megalapozó vizsgálat részletes városrészi szintű helyzetfeltárása és helyzetelemzése alapján, az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti adottságai, valamint az azokra épülő SWOT-elemzések alapján kerülnek megfogalmazásra. A városrészi célok meghatározásának alapelvei: a településrész funkcionális fejlesztési iránya, a területhasználat jellege, a városrész lakókörnyezetének, illetve gazdasági környezetének fejlődési irányai, az elkezdett fejlesztések folytatása. A városrész-specifikus fejlesztési célja referenciapontot képeznek az integrált akcióterületi fejlesztésekhez. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, esetlegesen visszafejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. Városrészi célok a következők: V1: A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V2: A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3: A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület gazdasági potenciáljának erősítése, tőkevonzó képességének javítása V1: A Városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése A Városközpont városrész Mezőtúr központi területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók fejlesztése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak és a térségi hatókörű funkciókból adódóan elvárhatóak. A városrész fejlesztésének célja a belvárosi funkciók kiemelten a közösségi, valamint a közigazgatási, közlekedési, humáninfrastruktúra, gazdasági funkciók és szolgáltatások megerősítése és fejlesztése. A célok elérése érdekében szükséges egyrészt a leromló részek megújítása a városközpontban, másrészt a szabadidős-turisztikai funkciók megerősítése. A leromló részek megújításával folytatható egy egységes arculatú, a település hagyományos szerkezetét megőrző városközpont kialakítása. A szabadidős-turisztikai funkciók megerősítése érinti egyrészt a Hortobágy-Berettyófőcsatorna városközpont melletti partszakaszát, másrészt az Erzsébet liget és fürdő területét. A városközpont fejlesztésének eredményeként nő a város népességmegtartó képessége, turisztikai vonzereje és gazdasági potenciálja. V2: A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében A Lakóövezet 1. városrész alapvető lakófunkciója mellett kereskedelmi-ipari, közlekedési és humánszolgáltatási funkciókban is gazdag. Itt találhatóak ugyanakkor a város szegregátumai is. A cél a városrész által nyújtott életminőség folyamatos emelése egyfelől a települési

22 STRATÉGIA 22 infrastruktúra fejlesztésével, másfelől a helyi lakosok számára nyújtott szolgáltatások körének bővítésével, minőségének emelésével. Mindezek mellett elengedhetetlen a hátrányos helyzetű lakosság további leszakadását megakadályozó, társadalmi felzárkózásukat elősegítő intézkedések megvalósítása. A fejlesztések eredményeként javul a települési környezet állapota, továbbá a lakosság elégedettségének emelkedésével stabilizálódhat a városrész népességének száma. V3: A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben A Lakóövezet 2. városrész a jövőben is elsődlegesen lakóövezeti szerepkört fog betölteni, a városrész funkciójának változtatása nem indokolt. Szükséges tehát a lakókörülmények javításának elősegítése, a kiskereskedelmi szolgáltatások helyi igényeknek megfelelő fejlődésének ösztönzése, valamint a zöldfelületek, közösségi terek minőségi fejlesztése. Mindezek mellett javítani szükséges az út- és járdahálózat teljes mértékű kiépítését, valamint a városrész és a többi településrész közlekedési kapcsolatát, lehetőség szerint a fenntartható mobilitás szempontjainak szem előtt tartásával. V4: Az ipari terület gazdasági potenciáljának erősítése, tőkevonzó képesség javítása A város külterületén elhelyezkedő ipari terület fejlesztését indokolja, hogy a város jövőbeli fejlődéséhez elengedhetetlen a gazdaság megerősítése, diverzifikálása, a foglalkoztatás növelése. A gazdaságfejlesztés egyik lehetősége a már működő Ipari Park fejlesztése, valamint a jelenleg alulhasznosított Szolnoki út 5-7. szám alatti belterületen egy Vállalkozói Innovációs Központ kialakítása, ezáltal a város tőkevonzó képessége jelentős javulna. 3.3 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A város középtávú tematikus céljai a városrészi célkitűzések egy vagy több városrészben történő megvalósításával érhetők el. A területi célok és tematikus célok együttes megvalósítása segíti elő az átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a tematikus célok és területi célok közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét.

23 STRATÉGIA táblázat: A Városrészi és tematikus célok összefüggése T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T4: A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése T5: A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja V1: A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V2: A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3: A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület gazdasági potenciáljának erősítése, tőkevonzó képességének javítása Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

24 STRATÉGIA ábra: Mezőtúr városfejlesztési célrendszere JÖVŐKÉP ÁTFOGÓ CÉLOK Mezőtúr magas életminőséget biztosító, vonzó lakóhely, erős hagyományokkal rendelkező 21. századi mezőváros. A bővülő foglalkoztatottságnak, a járásközponti funkciók erősödésének, a minőségi szolgáltatások magas számának köszönhetően a helyiek életszínvonala folyamatosan javul, a stabil és kiszámítható vállalkozási környezet hosszú távon is fenntartható növekedési potenciált jelent a helyben működő és a betelepülni kívánó vállalkozások számára. Az épített és természeti környezet megújulásával a település idegenforgalmi vonzereje is egyre növekszik. Az életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése Versenyképes és innovatív gazdaság Fenntartható város megteremtése TEMATIKUS CÉLOK T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T4: A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése T5: A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK V1: A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V3: A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V2: A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V4: Az ipari terület gazdasági potenciáljának erősítése, tőkevonzó képességének javítása

25 STRATÉGIA 25 4 A megvalósítást szolgáló beavatkozások 4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása Mezőtúr Város Önkormányzata városfejlesztési tevékenységei során arra törekszik, hogy az EU által finanszírozott városrehabilitációs programokon kívül is az elérhető legtöbb támogatási forrást mozgósítani tudja a város kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. A városi és városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projektek maradéktalan végrehajtása által csökkenthetők a városon belüli területi különbségek. Azon beavatkozásokat, amelyek egy földrajzilag jól körülhatárolható területen helyezkednek el, célszerű területileg integráltan végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Az így kijelölt akcióterületek (AT) a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. A fejlesztési akcióterületek kijelölése Mezőtúron az alábbi alapelvek figyelembevételével történt: Az akcióterületek kijelölése összhangban legyen az ITS célkitűzéseivel, a tervezett tevékenységek megvalósítása járuljon hozzá a célok eléréséhez; az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterületek megjelenésükében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentráltak legyenek; funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak; a kijelölt akcióterületeken a lehető legnagyobb addicionális hatás legyen elérhető a magántőke mobilizálásával a szociális és funkcióbővítő jellegű akcióterületek teljesítsék azokat a feltételeket, amelyeket a korábbi hasonló pályázati konstrukciók előírtak akár a szociális mutatók, akár az ellátandó funkciók tekintetében. A fenti alapelveket és a megkezdett területi fejlesztések folytathatóságát figyelembe véve a korábbi IVS-ben lehatárolt akcióterületeket 3 megtartva, az alábbi fejlesztési akcióterületek kerülnek kijelölésre: 1. Városközponti funkcióbővítő akcióterület 2. Szociális várorehabilitációs akcióterület 3. Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület 4. Ipari Park fejlesztési terület 3 A város korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégiájában eddig szinte kizárólagosan alkalmazott akcióterületi megközelítés volt érvényben, amely a továbbiakban is fontos és az eddigi értékelések eredményei szerint is sikeres eszköze a források koncentrált felhasználásának, ugyanakkor jelen stratégiaalkotás keretében nem kizárólag az akcióterületeken végrehajtandó projektek kerülnek meghatározásra.

26 STRATÉGIA térkép: Mezőtúr tervezett akcióterületei Forrás: Mezőtúr Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása Az akcióterületi beavatkozások egyes elemei egyben kulcsprojektek vagy egyéb projektek, az átfedések erősítik a tervezett fejlesztések közötti kapcsolódást, szinergiát. A nem kizárólagosan akcióterületi lehatárolás során beazonosított projektek tartalmát részletesen a 4.3 fejezet mutatja be. A tervezett fejlesztések ütemezését a 4.5, összehangolt vázlatos pénzügyi tervét pedig a 4.6 fejezet tartalmazza Városközponti funkcióbővítő akcióterület Az akcióterület a település központi részét foglalja magában, a városközponti városrészen belül helyezkedik el. A 0,92 km 2 kiterjedésű akcióterületet az alábbi utcák határolják: Bajcsy- Zsilinszky u. Damjanich u. Kossuth L. u. Hortobágy-Berettyó főcsatorna Ny-i (jobb) partja Dózsa Gy. út Földvári u. Tó u. (Erzsébet liget, termálfürdő területe) Temető u. Szolnoki út Petőfi út Bajcsy-Zsilinszky u. A városközpont kiemelkedő adottságokkal rendelkezik, az akcióterületen tervezett fejlesztések a Megalapozó vizsgálatban feltárt adottságok érvényesítésére, a feltárt problémák kezelésére irányulnak. Az akcióterület a város központi területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók erősítése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak, és a járási hatókörű funkciókból adódóan elvárhatóak.

27 STRATÉGIA 27 A belvárosban az elmúlt időszakban már számos fejlesztés történt és a funkcióbővítő városrehabilitációs projekt keretében jelenleg is folyamatban van 4, de ezek nem kezelnek minden problémát a funkcionalitás, az épített környezet, a közlekedés és a zöldfelületek szempontjából. Ennek érdekében a városrehabilitáció további ütemében tervezett fejlesztések 5 az alábbiak: Városi Oktatási Centrum (volt főiskola épülete) épületenergetikai korszerűsítése, megújuló energiák felhasználásával Városháza felújítása és energetikai korszerűsítése Színházterem felújítása A bölcsőde felújítása, energetikai korszerűsítése és kapacitás-bővítése A strandfürdő és ehhez kapcsolódó gyógyászati fejlesztések Liget rendezvénytér kialakítása A területen megvalósítandó lehetséges magán beruházások közül a legjelentősebbek: Bowling center létrehozása Kalandpark építése Református egyház oktatási intézményeinek fejlesztése, templomok felújítása Nemzeti Szálloda homlokzat felújítása Szociális városrehabilitációs akcióterület A szociális városrehabilitációs akcióterület a település központi részén található, nagyobb része a Városközpont városrész déli részén helyezkedik el, kis része pedig átnyúlik a Lakóövezet 1. városrészbe. Az akcióterületet az alábbi utcák határolják: Rákóczi Ferenc u. Sugár u. I. u. Földvári u. Dózsa Gy. út Rákóczi Ferenc u. A szociális városrehabilitációs akcióterületen lakótelepi házak és családi házak egyaránt találhatóak, az itt található lakótelepi épületek felújításra szorulnak. A leszakadó rétegek helyzetének problémája koncentráltan jelentkezik az Ifjúsági lakótelep esetében, amely a városközpont közvetlen közelében helyezkedik el. A tervezett fejlesztések az akcióterületen élők életminőségének javítására, a társadalmi-gazdasági leszakadás megelőzésére irányulnak. A tervezés jelenlegi fázisában a korábbi IVS során az akcióterületen tervezett beavatkozások nem valósultak meg, azonban a város az alábbi akcióterületi fejlesztések megvalósítását továbbra is szükségesnek tartja: Lakóépületek megújítása: energiahatékonyság-javulást eredményező felújítások megvalósítása, közös tulajdonban álló elemek tető, homlokzat, födémek, lépcsőház felújítása, gépészeti beavatkozások, megújuló energia rendszerek kiépítése Közterületek megújítása (parkok, utak, járdák) Nonprofit közösségi szolgáltatóház kialakítása 4 Folyamatban lévő fejlesztési tevékenységek: Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda bővítése, hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása, Kossuth tér megújítása, Múzeum tér megújítása, Petőfi tér megújítása, Erzsébet liget megújítása, Szabadság tér megújítása. 5 Tekintettel arra, hogy a városban több olyan intézmény is található, amelyen energetikai beavatkozások megvalósítása tervezett, a városközpont akcióterületen található intézmények energetikai fejlesztésére irányuló projektjei a Középületek energiaracionalizálása elnevezésű hálózatos projektek között is azonosításra kerültek.

28 STRATÉGIA 28 Az érintett lakosság bevonását célzó, a helyi közösség identitását erősítő akciók szervezése: Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok szervezése Munkaerő-piaci beilleszkedést elősegítő tevékenységek Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (pl. parkosításhoz, játszóterek kiépítéséhez) kapcsolódó helyi társadalmi akciók Az akcióterületen az önkormányzati költségvetéstől független, magánerős beruházásként a kiskereskedelmi üzletek felújítása tervezett Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület A Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület a települést kettészelő főcsatornát és annak partjait foglalja magában, középső része a Városközpont városrész részhalmaza, többi része pedig a Lakóövezet 1. városrészhez tartozik. A fejlesztési terület határai: Hortobágy-Berettyó főcsatorna belterületi szakaszának jobb és bal partja, É-D-i folyamszelvényig. A Hortobágy- Berettyó főcsatorna belterületi nagysága összesen 0,4438 km 2. A kijelölt akcióterületen a város közép- és hosszútávon jelentős beavatkozásokat tervez, amely nem csupán az itt élő lakosság, hanem a turisták számára is vonzóbbá teszi a várost. Közterületek megújítása a Hortobágy-Berettyó főcsatorna mindkét partján gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas sétányok kiépítése, futópálya kialakítás parkok kialakítása, utak, járdák felújítása a főtér megnyitása a folyó felé, közösségi rendezvénytér kialakítása A főcsatorna mederkotrása, rendezése Csónakház építése, vízi sportok újraindítása Az infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódóan soft jellegű beavatkozások is szükségesek (pl. turisztikai programcsomagok kialakítása, városmarketing program). Ezek nemcsak az akcióterületre, hanem az egész városra vagy a programcsomagok esetében akár a térségre is vonatkozhatnak, de az integrált fejlesztések keretében megvalósíthatók. Az akcióterületen, a tervezés jelenlegi szakaszában, egy helyi vállalkozás által kikötő építése van folyamatban. Az elkövetkezendő időszakban a lehetséges magánerős beruházások közül a vendéglátóhelyek kialakítása, fejlesztése, teraszok kialakítása a legfontosabb. A tervezett fejlesztések hozzájárulnak a város idegenforgalmi kínálatának bővítéséhez, vonzerejének erősítéséhez Ipari Park fejlesztési terület Mezőtúr gazdasági fejlődése szempontjából kiemelt fontosságú az ipari terület fejlesztése. A Mezőtúri Ipari Park a város külterületén (Szolnoki út mellett) helyezkedik el. Az Ipari Park területén belül 19,5 ha nagyságú terület önkormányzati, a többi terület a Mezőtúri Ipari Park Kft. tulajdonában van. A Mezőtúri Ipari Park Kft ben alakult. A 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő Ipari Park Kft. a városközponttól 3 km-re helyezkedik el illetve a legközelebbi főútvonaltól alig 2 km-re található. Megközelíthetősége közúton és kiépült kerékpárúton biztosított. Területe, illetve elhelyezkedése lehetővé teszi a nagyobb vállalkozások betelepülését.

29 STRATÉGIA 29 Az akcióterületet érintő fejlesztések: Teljes vonalas infrastruktúra kiépítése: villamos energia, víz, szennyvízcsatorna, gáz, úthálózat, közvilágítás, kommunikációs hálózat. (20,6 ha) Az ipari park összes területe 45,6 ha, ebből hasznosítható terület 39,6 ha betelepített terület 12,2 ha, hasznosítható szabad terület 27,4 ha. Vállalkozói Inkubátorház megépítése a Mezőtúri Ipari Parkban,1 ha-os területen (osztott ipari csarnokok 2350 m 2, irodahelyiségek, szolgáltatóház 790 m 2 ). A 46-os főút várost elkerülő szakaszának megépítése és az Ipari Park bekapcsolása az elkerülő szakaszba (a 46-as főút elkerülő szakaszának megépítése nem önkormányzati feladat, megvalósítása nem az önkormányzattól függ). Rosier ágy kifejlesztése, tesztelése és hasznosítása: Innovatív gyógyászati szolgáltatás kifejlesztése (reumatológiai betegségek kezelése sóágy segítségével). A projekt tartalma: a reumatológiai betegségek kezelésére alkalmas melegágy kísérleti modelljének megtervezése, a prototípus elkészítése, kísérleti alátámasztás elvégzése, kiértékelése a gyártó és kísérleti kezelő helyiségek kialakítása a kutatási-fejlesztési tevékenység elvégzéshez szükséges eszközállomány beszerzése, mobil sótalanító beszerzése A személyi feltételek biztosítása, a tudományos publikációk elkészítése. 4.3 Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések Kulcsprojektek A Városháza felújítása, energetikai korszerűsítése A fejlesztéssel megvalósulna a Városháza energetikai korszerűsítése, amely a nyílászárók cseréjét, a tető és a homlokzat felújítását, az épület szigetelését foglalja magában. A munkálatok során alternatív energiaforrás felhasználásával a fűtéskorszerűsítés elvégzése is tervezett. A Városháza belső udvarának rendezésével megoldottá válna a csapadékvíz elvezetése, kialakításra kerülne egy rendezett park, valamint új parkolók építésére is sor kerülne. A Mezőtúri Ipari Park fejlesztése Az Ipari Park területén tervezett akcióterületi beavatkozásokat magában foglaló komplex fejlesztési projekt során az infrastrukturális fejlesztések kivitelezése mellett kapcsolódó tevékenységként megjelennek a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása, a vállalkozások K+F tevékenységeinek ösztönzése. A tervezett fejlesztések végrehajtásával az ipari park által biztosított szolgáltatások mennyiségi és minőségi mutatói is javíthatók. Vállalkozói és Innovációs Központ kialakítása A tervezett, nagy összegű beruházás a város belterületén, a jelenleg alulhasznosított 0,8783 ha területen, a Szolnoki út 5-7. (hrsz. 1937/1, hrsz. 1937/2) szám alatt valósulna meg. A területen jelenleg több kisebb vállalkozás folytat gazdasági tevékenységet, a projekt legfőbb célja a terület kihasználtságának növelése.

30 STRATÉGIA 30 Fruit Group bogyós gyümölcslékészítő üzem létesítése A tervezett projekt megvalósítása során, K+F tevékenység keretében, mobil konzervüzem kerül kialakításra, valamint helyi bogyósgyümölcs feldolgozó vállalkozás jön létre. A létrehozott feldolgozó kapacitás célja elsősorban a Mezőtúron és környékén házilag és kiskertekben megtermelt gyümölcsök hasznosítása. A bogyósgyümölcsök a házi kertek legjellegzetesebb terményei, viszonylag kis helyet igényelnek és gyorsan termőre fordulnak, gyümölcseik változatosak, tetszetősek, kellemes ízűek és sokféleképpen feldolgozhatók, tartósíthatók. Az üzem létesítése sok helyi termelőnek adna munkát. A magas minőségű alapanyag előállítása érdekében a lakosság termeléshez illeszkedő, célirányos képzése is tervezett. A vállalkozás a tervezett Vállalkozói és Innovációs Központ (Szolnoki út 5-7. hrsz. 1937/1, hrsz. 1937/2) területén kerülne kialakításra. Az alapanyag biztosítására beszállítói és termelői hálózat kialakítására is sor kerül. A készterméket részben szolgáltatási díj ellenében a termelői körben értékesíti, részben az előállított terméket értékesítési hálózatokon keresztül árusítja. Legyen Ön is Mezőtúrista! : Tematikus útvonal kialakítása A tervezett projekt keretében egy tematikus turisztikai termékcsomag kerül kialakításra a következők szerint: A Mezőtúrra látogató turisták először a Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóházba látogatnak el, ahol a túri fazekasság mellett számos más kézműves mesterség múltját és jelenét ismerik meg, valamint magukat is kipróbálhatnák ezekben a mesterségekben. A túra következő állomása a helyi termelői piac, ahol a helyi termékeket ízlelhetnék meg a városba ellátogatók. Ezt követően egy igazi gasztrotúra következne. A Hortobágy- Berettyó- főcsatornán és a Hármas- Körösön való sétahajókázás alkalmával fedezhetnék a térség vízi- és madárvilágát. Mezőtúr a kerámia fővárosa A Mezőtúri fazekasság a szellemi kulturális örökség része, hungarikumnak számít. Az itt élők időben felismerték, hogy ennek az értéknek segítség kell, hogy fenn tudjon maradni. A kulturális érték megőrzése érdekében már létrehozták a megfelelő intézményeket (múzeum, tájház, iskola, stb.). A projekt célja ennélfogva az, hogy mindenki számára megőrizze, életközelibbé, valamint kézzelfoghatóvá tegye ezt a kulturális örökséget. A különböző kültéri alkotások létrehozása, bemutatása és a hagyomány megőrzése nem csak a múltnak, hanem a jövőnek is szólnak. A projekt keretében kerámiaház kialakítása, piacképes termék és innovációs elem létrehozása, új, kerámiából készült városkapuk készítése, valamint a fazekassághoz méltó rendezvények megtartása tervezett. Akvakultúrás termelés feltételeinek kialakítása A projekt megvalósításával lehetőség nyílik egészséges, olcsóbb, nyomon követhető élelmiszer előállítására, amely a város jelentős jövedelemszerzési forrásává válhat. A projekt a K+F+I tevékenység során kialakított ökológiailag fenntarthatóbb gyakorlat alkalmazására (integrált rendszerek, faj- és korcsoport specifikus takarmányozás, elfolyó víz tisztítása/hasznosítása) is lehetőséget teremt. Továbbá megteremti az alacsony vízfelhasználású, -kibocsátású és üzemeltetési költségű zárt rendszerekre történő átállás (halállomány sűrítése, energia-hatékonyság fokozása) feltételeit, csökkenti a természetes vízi halállományra (hízlalási alapanyag-ivadék és halliszt/halolaj) alapozott termelést (alternatív fehérjeforrások, bio- és nanotech-nológia, pre- és probiotikumokok). A tevékenységek során az akvakultúra termékek minőségbiztosításának, nyomonkövethetőségének és címkézési sztenderdjeinek kialakítására is sor kerül. A tevékenység olyan hosszú távú társadalmi és gazdasági előnyöket vált ki, mint pl.: a jövedelem diverzifikáció, szocio-ökonómiai hatások, munkahelyek megtartása.

31 STRATÉGIA 31 Akvapónia a valóságos kombinált termelés feltételeinek kialakítása Az akvakultúra és a talaj nélküli növénytermesztés (hidropónia) kombinációja. Rendszere egy mesterséges, recirkulációs ökoszisztéma, amelyben a bakteriális folyamatok alakítják át a halak által termelt hulladék anyagokat növényi tápanyagokká. Olcsóbb, környezetbarát termelési forma. Környezetbarát, természetes élelmiszer előállítási eljárás, amely hasznosítja az akvakultúra és a hidropónia legjobb tulajdonságait. A termelési koncepció a zárt rendszerben együtt képes kezelni és termelésbe állítani az akvakultúrát, üvegházas talajnélküli nővény termesztést és haltenyésztést, algatermelést, biogáz termelést (reaktort). Továbbá jelentős K+F+I tevékenységet jelent a térség számára. A két utóbbi, élelmiszer-előállításra, helyi termelésre irányuló projekt kivitelezése során felmerülhet a kombinált megvalósítás lehetősége Hálózatos projektek Középületek energiaracionalizálása Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok pénzügyileg és környezetileg is fenntartható működtetése érdekében szükséges energiahatékonysági fejlesztések (nyílászáró csere, szigetelés, fűtéskorszerűsítés alternatív energia hasznosításával stb.) megvalósítása. A beavatkozások a következő épületeket érinti: Városháza Mezőtúri II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és tagintézményei, telephelyei (kivétel Kossuth Lajos Ált. Isk. tagintézménye) Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Mezőtúri Városi Intézmény Csoda-vár Központi Óvoda (telephelyeivel) Városi Oktatási Centrum épületei Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda Közösségi Ház Túri Fazekas Múzeum Városi Galéria Városi Sportcentrum Fenntartható városi közlekedésfejlesztés Járdák szilárd burkolattal történő ellátása a kiépítetlen szakaszokon Kerékpárút-hálózat fejlesztése (Dózsa Gy. út (Magyar úttól egészen a Kossuth Lajos térig, a közúti hídig nincs meg); Kossuth Lajos út egész szakasza; Sugár út egész szakasz; Rákóczi út (Rákóczi 18. (térképen kb.: Rákóczi u. Búza u. sarok) sarokszámtól vissza a Dózsa Gy. út felé nincs kiépítve); Puskin út teljes szakasza felújításra szorul Buszmegállók, buszöblök felújítása, korszerűsítése (Autóbuszállomás; Balassa u. - XVII. U; Balassa u.; Sugár u. - XVII. U; Sugár u. - X. u; Sugár u. - III. u; Bajcsy-Zs. U; Zrínyi u.; Szabadság tér; Dózsa Gy. U; Kossuth tér; Kossuth Lajos út; Puskin út;

32 STRATÉGIA 32 Vasútállomás; Puskin u - Bajnok u; Szolnoki u. 77.; Földvári út 61.; Földvári út - Vásárhelyi Pál út; Földvári út - Laktanya u. előtt) Parkolókapacitások bővítése: Petőfi tér; Dózsa Gy. út 17. (Teleki Blanka Gimnázium környéke); Wesselényi utca (OTP környékén Wesselényi-Dózsa Gy. út sarok); Kossuth Lajos tér egészén (Városháza környéke); Kossuth Lajos út (Mezőtúri Kórház és Rendelőintézet környéke); Rákóczi út 3. (Munkaügyi Központ környéke); Petőfi út (Református Kollégium környéke Petőfi-Kossuth sarok); VII. utca Sugár út sarok (Újvárosi orvosi rendelő környéke); Rákóczi úti iskola környéke (Rákóczi út ) Városi zöldfelületek minőségének javítása Szolnoki úton a víztorony alatti területen Erzsébet-liget (elöregedett fák cseréje, állapotának javítása) Petőfi út 3. sz. alatt található volt Szabadság mozi területe, Szabadidő eltöltési lehetőségek bővítése: játszótér, kondi park kialakítása Közterek fejlesztése a Kossuth tér rendbetétele a főiskola kerítésének elbontásával a tér megnyitása és a közösségi funkció erősítése a fürdő mellett rendezvénytér kialakítása többfunkciós kulturális tér kialakítása a belvárosban; Üresen álló ingatlanok szolgáltatás- és lakáscélú fejlesztése A város több pontján található üresen álló ingatlanok fejlesztése, pl.: Dózsa Gy. u. 19, Bachrach iskola, volt Tüdőgondozó a Fóti úton, Pétery K. u. 8. alatti önkormányzati lakások. A projekt kidolgozottsága nem teljes körű. Idősek nappali ellátását biztosító intézmények felújítása, kialakítása 6 A partnerségi egyeztetés során elhangzottaknak megfelelően, valamint arra való tekintettel, hogy a városban kiemelkedően magas az időskorú népesség aránya, az érintett korcsoport szükségleteinek nagyobb arányú és magasabb színvonalon történő kielégítése érdekében projektjavaslat szintjén felmerült a meglévő időskorúak ellátást biztosító intézmények felújításának szükségessége, valamint egy új intézmény kialakítása férőhelybővítés céljából. A releváns igényeket figyelembe véve Mezőtúr Város Önkormányzata a rendelkezésre álló források függvényében, az alábbi beavatkozások megvalósítását tervezi: A nappali ellátás feltételeinek kialakítása, a Berettyó-Körös Többcélú Szociális Szolgáltató Központhoz tartozó alábbi intézményegységeinek felújításával: az Áchim úti Idősek Klubja a Puskin úti Idősek Klubja XVII. úti Idősek Klubja A projekt megvalósításával emellett az időskorúak nappali ellátását biztosító új intézmény is kialakításra kerülne a Lakóövezet 2. városrészben, a Makk József úton. 6 Az intézmények a város különböző pontjain, elszórtan helyezkednek el, a fejlesztések azonos jellegűek, ebből adódóan a tervezett beavatkozás a módszertani útmutató alapján a hálózatos projektek között került kijelölésre.

33 STRATÉGIA 33 A meglévő gazdasági területek fejlesztése A tervezési folyamat során a gazdaságfejlesztési, infrastruktúrafejlesztési munkacsoport ülésén körvonalazódott, hogy a meglévő Ipari Park fejlesztési akcióterületen kívül további gazdasági-fejlesztési területek kijelölésére is szükség van. A városban működő vállalkozások egy részének telephelyei ugyanis az akcióterületen kívül, a város több pontján, elszórtan helyezkednek el. Az így kijelölt gazdasági-fejlesztési területeken a vállalkozások a jövőben jelentős bővítéseket, fejlesztéseket terveznek, amelyekhez az önkormányzat, a lehetőségeihez képest, kiegészítő, kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések (pl.: belvíz rendezés) megvalósításával igyekszik hozzájárulni, a kivitelezéshez megfelelő támogatási forrásokat kíván igénybe venni. A térképen piros színnel ábrázolt területeken működő vállalkozások is törekednek a támogatási források hatékony felhasználására, a fejlesztések megvalósítására számukra elsősorban a GINOP biztosíthat lehetőséget (részletesen lásd a 4.6 fejezetben). 3. térkép: Meglévő gazdasági fejlesztési területek Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata A fejlesztési területek kijelölésével érintett vállalkozások köre: Vállalkozás megnevezése Működési helyszíne RAFI Hungária Kft. Szolnoki út 35. FF Fémfeldolgozó Zrt. Vásárhelyi P. u. 2. Baracsi Paletta 97 Kft. Szolnoki út 44. Agrohíd Ipari Kft. Szolnoki út 3. Ledfak Gyártó és Szereléstechnikai Kft. Sugár út 22. (központ); Szolnoki út (telephely) SILUETT Ruhaipari Zrt. Stromfeld A. u. 1/a. Vart-Special Kft. Szolnoki út 79. Rédei-Fém Kft. Laktanya u. 3. Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Péterfy K. u Közhasznú Nonprofit Kft. Mezőtúri Ipari Park Kft. Szolnoki út 5-7. Mezőtúri Városüzemeltetési Kommunális Kávási S. u. 25. Nonprofit Kft. Laktanya Kft. Laktanya u. 33.

34 STRATÉGIA Egyéb projektek Madárfigyelő létrehozása Egyre elterjedtebb az ökoturizmus, többen érdeklődnek a természeti kincsek iránt, és látogatják a Hortobágy-Berettyó és a Hármas- Körös ártereinek eldugott helyeit, a holtágak vidékét. A madármegfigyelés és fotózás szintén vonzó. Sokan csak laikusként csodálják az érintetlen sziki növénytársulásokat, a folyók mentén a galériaerdők növény- és állatvilágát. Mezőtúr külterületén található puszták is a Körös-Maros Nemzeti Park mozaikjai, melynek madárvilága és pusztai ősgyepei is kiemelt természeti vonzerők. Az itt fészkelő, táplálkozó, pihenő madárvilág zavartalan maradjon. A terület rendkívül gazdag, itt fészkel többek között a védett barna rétihéja, nagy kócsag, gulipán, gólyatöcs. Ezen kívül a rendszeres ornitológiai megfigyelések alapján 100 madárfaj megjelenését jegyezték le a területről. A madárfigyelő állomás létrehozásával lehetővé válnak a szervezett és kulturált természeti megfigyelések, az értékek bemutatása és mindenekelőtt védelme. A projekt megvalósításának helyszínéül szolgálhat a Hortobágy-Berettyó főcsatorna területe vagy a város nyugati részén fekvő ősgyepen (Sugár út vége) is kialakításra kerülhet. Mezőtúr és térsége turisztikai szolgáltatáscsomag kialakítása A térség természeti adottságai lehetőséget biztosítanak a termál- és gyógyturizmus kialakítására, az ahhoz kapcsolódó fejlesztések folytatására, ezzel teljes körűvé téve a szolgáltatásokat. A fejlesztésekkel megvalósítható lenne egyrészt a helyi lakosság rekreációs igénye, másrészt az egészségben eltöltött éveik számának növekedése, továbbá az idegenforgalmi szezon elnyújtását is biztosítaná. A termál- és gyógyturizmus kapcsán kialakítható egy komplex egészségmegőrző turisztikai programcsomag, ezáltal összekapcsolhatóvá válna a zöldturizmussal, ugyanis a térség számos lehetőséget biztosít a természetjárásra, kerékpározásra, vízi túrázásra stb. A programcsomag megvalósítása a természetet és az egészséges életmódot is közelebb hozza az emberekhez. Számos, a térség önkormányzatainak és civil kezdeményezésekre épülő kulturális eseményeivel, rendezvényeivel összekapcsolva (Kevi Juhászfesztivál, ArtúrFesztivál, civil kezdeményezések rendezvényei stb) remek kikapcsolódási lehetőséget biztosítana. A fejlesztések megvalósításához elengedhetetlen a helyi és térségi vendéglátó- és szálláshelyek bekapcsolódása, hiszen velük együttműködve nagymértékben növelhető a térség turisztikai vonzereje. A termál- és a gyógyturizmus fejlesztése kapcsán létrehozhatóvá válna egy vidéki gasztronómiaturizmus, ahol a hagyományos ízeket egészséges ételek fogyasztásával tapasztalhatnák meg az érdeklődők. Új információs- és szolgáltatópontok kialakítása segítheti a térség turisztikai értékeinek bemutatását. Néphagyomány a helyi identitás erősítéséért A település már eddig is nagy hangsúlyt helyezett a térség hagyományainak, identitásának erősítésére, újbóli felfedezésére. Jelen kezdeményezés célja is az, hogy egy alapvetően ipari múlttal rendelkező térségben erősítse a helyi hagyományok szerepét, lehetőségeit és a helyi főként idősek által képviselt- tudást a fiatalok számára átörökítse. A program keretében a helyi hagyományok és az innováció jegyében a térségi sajátosságokon alapuló hagyományos mesterségekre irányuló képzések valósulhatnak meg. A több órás képzéseken résztvevők a bemutató előadásokon neves szakemberektől sajátíthatják el a különböző mesterségek fortélyait. A képzések mellett a kulturális örökség megőrzéséhez hozzájáruló rendezvények, programok szervezése is tervezett. A megvalósítás során a marketing elemek megfelelő használatával a térségi és települési identitás is tovább erősíthető. A projekt mindamellett, hogy helyiek identitását erősíti, esélyt ad arra is, hogy a térség hagyományait megőrizve a fiatalok

35 STRATÉGIA 35 megismerjék, a későbbiekben utódaikra átörökítsék a helyi hagyományok ápolását és a szokások tiszteletét. Helyi Foglalkoztatási Paktum kidolgozása A partnerségi workshopok keretében megfogalmazódott, hogy a helyi gazdaságfejlesztést szolgáló tervezett infrastrukturális fejlesztésekkel párhuzamosan meg kell teremteni a kiegyensúlyozott munkaerő-piaci feltételeket. A munkaerő-piaci folyamatok esetében a városban működő vállalkozói szféra számára komoly kihívást jelent a humánerőforrás igény kielégítése. A munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyensúlyának fontosságát valamennyi érintett szereplő érzékeli, éppen ezért fontos lenne, hogy egyrészt a vállalkozók megfogalmazhassák konkrét munkaerő igényeiket, másrészt erre a helyi képzési/szakképzési rendszer gyorsan és hatékonyan reagáljon. A munkaerő-piaci kereslethez illeszkedő megfelelő, képzett munkaerő kínálat kialakítása indokolttá teszi egy helyi foglalkoztatási paktum kidolgozását. A paktum kidolgozásával és megvalósításával megteremtődnek a vállalkozások, az önkormányzat és az oktatási intézmények közötti rendszer egyeztetés szervezett keretei. 4.4 A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz Mezőtúr tervezett fejlesztései kapcsolódnak egymáshoz, erősítve egymásra gyakorolt pozitív hatásukat. A projekttípusok közötti átfedés (pl. egy meghatározott akcióterületen megvalósuló kulcsprojekt, vagy egy hálózatos projekt akcióterületen megvalósuló elemei) kifejezetten pozitív szinergiákat eredményezhet. Az egyes fejlesztési projektjavaslatok és a középtávú városi célok kapcsolatát az alábbi táblázat foglalja össze. (Amennyiben egy fejlesztés több célhoz is kapcsolódik, abban az esetben minden érintett célnál megjelenítésre került a projekt.)

36 STRATÉGIA táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus célok) T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A települési környezet és infrastruktúra fejlesztése Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek A Mezőtúri Ipari Park fejlesztése Vállalkozói és Innovációs Központ kialakítása Fruit Group bogyós gyümölcslékészítő üzem létesítése Legyen Ön is Mezőtúrista! : Tematikus útvonal kialakítása Mezőtúr a kerámia fővárosa Akvakultúrás termelés feltételeinek kialakítása Akvapónia a valóságos kombinált termelés feltételeinek kialakítása A Városháza felújítása, energetikai korszerűsítése A meglévő gazdasági területek fejlesztése Középületek energiaracionalizálása Fenntartható városi közlekedésfejlesztés Városi zöldfelületek minőségének javítása Közterek fejlesztése Üresen álló ingatlanok szolgáltatás- és lakáscélú fejlesztése A strandfürdő és ehhez kapcsolódó gyógyászati fejlesztések Liget rendezvénytér kialakítása Bowling center létrehozása Kalandpark építése Városi Oktatási Centrum (volt főiskola épülete) épületenergetikai korszerűsítése, megújuló energiák felhasználásával Városháza felújítása és energetikai korszerűsítése A bölcsőde felújítása, energetikai korszerűsítése és kapacitás-bővítése A strandfürdő és ehhez kapcsolódó gyógyászati fejlesztések Református egyház oktatási intézményeinek fejlesztése, templomok felújítása Nemzeti Szálloda homlokzat felújítása Közterületek megújítása (parkok, utak, járdák) Közterületek megújítása a Hortobágy-Berettyó főcsatorna mindkét partján Mezőtúr és térsége turisztikai szolgáltatáscsomag kialakítása Helyi Foglalkoztatási Paktum kidolgozása Madárfigyelő létrehozása

37 STRATÉGIA 37 Középtávú városi célok (tematikus célok) T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T4: A lakosság életvitelének javítása és közösségidentitásának erősítése T5: A hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek A Városháza felújítása, energetikai korszerűsítése Mezőtúr a kerámia fővárosa Akvakultúrás termelés feltételeinek kialakítása Akvapónia a valóságos kombinált termelés feltételeinek kialakítása Középületek energiaracionalizálása Városi zöldfelületek minőségének javítása Közterek fejlesztése Üresen álló ingatlanok szolgáltatás- és lakáscélú fejlesztése Idősek nappali ellátását biztosító intézmények felújítása, kialakítása Üresen álló ingatlanok szolgáltatás- és lakáscélú fejlesztése Városi Oktatási Centrum (volt főiskola épülete) épületenergetikai korszerűsítése, megújuló energiák felhasználásával Városháza felújítása és energetikai korszerűsítése A bölcsőde felújítása, energetikai korszerűsítése és kapacitás-bővítése Liget rendezvénytér kialakítása Bowling center létrehozása Kalandpark építése Csónakház építése, vízi sportok újraindítása Lakóépületek megújítása Közterületek megújítása (parkok, utak, járdák) Lakóépületek megújítása Nonprofit közösségi szolgáltatóház kialakítása Az érintett lakosság bevonását célzó, a helyi közösség identitását erősítő akciók szervezése Néphagyomány a helyi identitás erősítéséért

38 STRATÉGIA A fejlesztések ütemezése Az ütemezés indoklása A következő szempontok figyelembevételével történt meg a tervezett fejlesztések lehetséges ütemezése, amelyet a források rendelkezésre állása, illetve a megváltozott külső körülmények a későbbiekben módosíthatnak: indokoltság, szükségesség: hatások: a fejlesztések által érintett lakosság száma és szociális helyzete, a fejlesztések időszerűsége, a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága, a fejlesztések egymásra épülése, a fejlesztések hatása a város egészére, a fejlesztés jelentősége a város lakófunkciójára nézve, a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, megvalósíthatóság, finanszírozás és fenntarthatóság: a megvalósítás becsült időigénye, a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye, a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagysága, a bevonható magánforrások mértéke, a létrehozott kapacitások fenntarthatósága A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése Az ütemezés a stratégia készítésekor rendelkezésre álló információk alapján történő becslésre épül. 6. táblázat A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése Projekt megnevezése Akcióterületi projektek A Városközpont funkcióbővítő fejlesztései Szociális célú városrehabilitációs fejlesztések Turisztikai fejlesztések a Hortobágy- Berettyó területén Ipari Park komplex fejlesztése Kulcsprojektek A Városháza felújítása, energetikai korszerűsítése A Mezőtúri Ipari Park fejlesztése Vállalkozói és Innovációs Központ kialakítása

39 STRATÉGIA 39 Projekt megnevezése Fruit Group bogyós gyümölcslékészítő üzem létesítése Legyen Ön is Mezőtúrista! : Tematikus útvonal kialakítása Mezőtúr a kerámia fővárosa Akvakultúrás termelés feltételeinek kialakítása Akvapónia a valóságos kombinált termelés feltételeinek kialakítása Hálózatos projektek Középületek energiaracionalizálása Fenntartható városi közlekedésfejlesztés Városi zöldfelületek minőségének javítása Közterek fejlesztése Üresen álló ingatlanok szolgáltatás- és lakáscélú fejlesztése Idősek nappali ellátását biztosító intézmények felújítása, kialakítása A meglévő gazdasági területek fejlesztése Egyéb projektek Madárfigyelő létrehozása Mezőtúr és térsége turisztikai szolgáltatáscsomag kialakítása Néphagyomány a helyi identitás erősítéséért Helyi Foglalkoztatási Paktum kidolgozása 4.6 Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve A tervezett projektek finanszírozási forrásait elsősorban a közötti európai uniós támogatások jelentik, ami az egyes szereplők saját forrásaival egészül ki, részben a támogatások társfinanszírozása, részben a teljes mértékben saját forrásból megvalósítandó fejlesztések kapcsán. Mezőtúr Város Önkormányzata a beavatkozások megvalósítása során kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra a stabil költségvetési helyzet megőrzésére, ennek érdekében fontos, hogy a létrejövő vagy megújuló létesítmények működtetése ne terhelje meg a város költségvetését, továbbá számos olyan fejlesztést tervez, amely már önmagában is a költséghatékony fenntartás irányába hat. A város gazdasági helyzete alapvetően megváltozott: az állam által történt adósságátvállalás következtében tetemes adósságtól megszabadulva, az önkormányzat kedvező gazdasági háttérrel tudta indítani a as időszakot. Ennek köszönhetően a város költségvetése már nem számol negatívummal. Nagyon fontos és pozitív pénzügyi tekintetben az is, hogy az adósság átvállalásnak köszönhetően az önkormányzat mintegy 250 millió forintos likvid forrással tud indulni a programidőszak elején, amelynek köszönhetően biztosítani tudja a tervezett fejlesztésekhez szükséges önerőt. A városok, ezen belül különösön a járásszékhelyek számára kiemelt figyelmet érdemel a Terület és Településfejlesztési (TOP) források új eljárás szerinti felhasználása. A TOP keretein belül

40 STRATÉGIA 40 meghatározott források tervezése és felhasználása az ún. Integrált Területi Programok (ITP) kialakításával valósul meg, amely tartalmazza a megyék területén megvalósítani tervezett intézkedéseket (a megyei jogú városok kivételével). Az 1702/2014. (XII. 3.) Kormányhatározat alapján a Jász-Nagykun-Szolnok megyében rendelkezésre álló keret 53,78 milliárd Ft. Ezen túlmenően a megye szereplői részére allokált indikatív forráskeretek (allokációk) ismertek az alábbiak szerint. 7. táblázat: Jász-Nagykun-Szolnok megye TOP forráskerete terhére tervezett forrásallokáció (Mrd Ft) Prioritás Tervezett intézkedések Tervezett allokáció 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 7, Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 4,803 3,443 4,151 9, Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 5, Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 8, Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 1, A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 1, Leromlott városi területek rehabilitációja 1, Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 4,462 0, Helyi közösségi programok megvalósítása 0, Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 7.2. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megye Integrált Területi Programja CLLD CLLD A TOP forrásain túl az Európai Unió Strukturális és Beruházási Alapjai terhére az alábbi források állnak rendelkezésre: Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) fő célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési 7 A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 66/2015. (V. 13.) KH számú határozatával elfogadott 2.0 változat alapján.

41 STRATÉGIA 41 kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célkitűzése, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. A VEKOP, azaz Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program biztosítja Magyarország egyetlen fejlettebb régiójának gazdasági versenyképességének további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését. A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztései a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) terhére lesznek végrehajtva. A Vidékfejlesztési Program (VP) elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása. A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza. A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) alapvető célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa. Mindezek mellett a városok egyéb EU-s és nemzetközi támogatást is bevonhatnak fejlesztéseik megvalósításába: Határon átnyúló együttműködési programok (Románia-Magyarország, Magyarország- Szlovákia, Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna) Központi EU-s megvalósítású programok (pl. Horizon 2020, URBACT) Bilaterális programok (pl. Norvég Alap, Svájci Alap) Az előző fejezetekben bemutatásra került kulcsprojektek, hálózatos, akcióterületi és egyéb projektek finanszírozás forrása szerinti összefoglalását a következő táblázat mutatja be. A város által felhasználható források milliárdos nagyságrendűek: az alábbi táblázat adatai alapján a legtöbb forrást a Városközpont akcióterületen kívánja felhasználni. A fejlesztések megvalósításához rendelkezésre álló összeg alapvetően a megpályázható források nagyságától, a tényleges pályázók (azaz versenytársak) számától és a támogatási intenzitástól függ. A tervezett fejlesztések teljes körű megvalósítására éppen a pénzügyi korlátok és az élénk verseny miatt nem feltétlenül lesz lehetőség, vagyis a tényleges források reálisan ennél

42 STRATÉGIA 42 alacsonyabbak lesznek. Ezért szükséges azon fő irányelveknek a meghatározása, amelyek alapján azonosíthatók a legfontosabb beavatkozások: a fejlesztés által érintett célcsoport nagysága és helyzete, a fejlesztés várható gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak mértéke, jogszabályi előírások, kötelezettségek, a helyi lakosság és vállalkozások elvárásai, szükségletei. 8. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve Projekt megnevezése Akcióterületi projektek Indikatív költségvetés (millió Ft) A Városközpont funkcióbővítő fejlesztései 1900 Szociális célú városrehabilitációs fejlesztések 350 Turisztikai fejlesztések a Hortobágy-Berettyó területén 550 Ipari Park komplex fejlesztése 1000 Finanszírozás lehetséges forrása TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 7.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés GINOP 7 Versenyképes turisztikai kínálat TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés GINOP 1.3. Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése Kulcsprojektek TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése A Városháza felújítása, energetikai 195 korszerűsítése KEHOP 5.2. Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával A Mezőtúri Ipari Park fejlesztése 850 TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése Legyen Ön is Mezőtúrista! : Tematikus útvonal kialakítása Mezőtúr a kerámia fővárosa 45 Akvakultúrás termelés feltételeinek kialakítása Akvapónia a valóságos kombinált termelés feltételeinek kialakítása TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés GINOP 7 Versenyképes turisztikai kínálat TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés GINOP 7 Versenyképes turisztikai kínálat MAHOP 1. A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is MAHOP 2. Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is MAHOP 1. A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is MAHOP 2. Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is Vidékfejlesztési Program Hálózatos projektek Középületek energiaracionalizálása 1400 TOP 1.4. A foglalkoztatás segítése és az

43 STRATÉGIA 43 Projekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) Fenntartható városi közlekedésfejlesztés 1200 Városi zöldfelületek minőségének javítása 600 Közterek fejlesztése 400 Üresen álló ingatlanok szolgáltatás- és lakáscélú fejlesztése Idősek nappali ellátását biztosító intézmények felújítása, kialakítása A meglévő gazdasági területek fejlesztése 50 Egyéb projektek Madárfigyelő létrehozása 35 Mezőtúr és térsége turisztikai szolgáltatáscsomag kialakítása Néphagyomány a helyi identitás erősítéséért 60 Helyi Foglalkoztatási Paktum kidolgozása Finanszírozás lehetséges forrása életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése KEHOP 5.2. Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 7.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése TOP 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés GINOP 7 Versenyképes turisztikai kínálat TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés GINOP 7 Versenyképes turisztikai kínálat TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP 5.1 Foglalkoztatás növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)

44 STRATÉGIA 44 5 Anti-szegregációs program 5.1 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása A szegregátumok lehatárolása Az Integrált Településfejlesztési Stratégia részeként kell elkészíteni Mezőtúr város Antiszegregációs Programját, amelynek kidolgozása a következő lépésekből áll: szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, az azonosított területek helyzetelemzése, célkitűzések és beavatkozások megfogalmazása. A szegregátumok azonosítása a KSH évi népszámlálás adataiból előállított szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) alapján történt. A szegregációs mutató határértéke a korábbi időszakban alkalmazott 50%-ról 30%-ra csökkent, amely szerint a továbbiakban azon területek minősülnek szegregátumnak, ahol a szegregációs mutató 30% feletti és a területen élő népesség száma eléri az 50 főt. Az alábbi térkép bemutatja, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak térkép: Mezőtúr szegregátumai a évi Népszámlálási adatok alapján Forrás: KSH, 2011 A térkép olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk, vagy intézeti háztartásban élők miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A 2011-es népszámlálási adatokon alapuló KSH szegregációs térkép hat szegregációs területet jelölt ki a városban. Ezek területi lehatárolása a következő: 8 Az önkormányzat helyi adatai és ismeretei alátámasztják a KSH által azonosított szegregátumok meglétét.

45 STRATÉGIA 45 A lehatárolt területek helyzetelemzése Városszerkezeti elhelyezkedés Demográfiai és szociális helyzet bemutatása Lakásállomány 1. szegregátum: (Sugár út - XXVI. Utca - Kert utca - XXIX. utca) 2. szegregátum: (Balassa Bálint utca - XVIII. utca - XIX. utca) 3. szegregátum: (Balassa Bálint utca - IX. utca - Tartsay Vilmos utca - X. utca) 4. szegregátum: (Fóti utca - Kiss János utca - Komp utca - Bercsényi Miklós utca - ) 5. szegregátum: (Szélmalom utca - Korsós utca - Kiss János utca - Törő Pál utca déli oldala) 6. szegregátum: (Mikes Kelemen utca - Táncsics Mihály utca - Kossuth Lajos utca -vasút - Hortobágy- Berettyó) A hátrányos helyzetű lakosságot tömörítő szegregátumok területileg a Lakóövezet 1. városrészhez tartoznak. A két legnagyobb szegregátum (1. és 5.) a városrész déli részén helyezkedik el, amelyek közelében három kisebb (2., 3. és a 4.) szegregátum található. A 6. szegregátum területe a városrész távolabbi, északi pontján rajzolódik ki. A gyűjtő- és főutakon lévő autóbuszmegállók, illetve buszközlekedés segítségével a szegregátumban élők a város kiemelt szolgáltatási központjait el tudják érni. Alapvető szolgáltatási központok (iskola, posta, kiskereskedelem) a szegregátumokban, illetve gyalogos közlekedéssel elérhető távolságban található a szegregátumok mellett. A szegregátumok fekvése, városszerkezeti elhelyezkedése nem elkülönült, hanem a város szövetébe ágyazott, a szegregátumok rehabilitációját a területi elhelyezkedés nem gátolja. A szegregációs folyamattal együtt járó társadalmi egyenlőtlenségek Mezőtúr lakónépességének 3,1%-át, azaz 542 főt érintenek közvetlenül. A lakónépesség szegregátumok közötti megoszlása meglehetősen kiegyenlítetlen. Az 1. és az 5. szegregátum területén együtt több mint kétszer annyian élnek, mint a másik négy szegregátumban összesen. A szegregált területeken élők korösszetételére általánosan jellemző, hogy magas a 0-14 évesek városi átlaghoz viszonyított aránya, ugyanakkor a 60 éven felüliek aránya a 2. és a 3. szegregátum kivételével mindenhol alacsonyabb a városi átlagnál. A 3. szegregátumban fennáll az elöregedés veszélye, az öregedési index 23%-kal meghaladja az egyébként is magas, 186%- os városi átlagot. A szegregátumokban a családok szociális helyzetét alapjaiban meghatározó képzettségi- és foglalkoztatási mutatók a városi átlagtól kedvezőtlen irányban térnek el. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül átlagosan 85%-kal magasabb, míg a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 94%-kal alacsonyabb, mint a városi érték. A lakosság alacsony iskolázottsági szintje tartós munkaerő-piaci hátrányok kialakulásához vezet, s ezáltal a foglalkoztatottság mértékét hosszú távon meghatározza. Az érintett területeken a foglalkoztatott nélküli háztartások száma magas, a foglalkoztatottak többnyire alacsonyabb jövedelmet biztosító munkakörben tudnak elhelyezkedni. A munkaerőpiaci kompetenciák hiánya jelentősen rontja az adott társadalmi csoport foglalkoztatási esélyeit. A koncentráltan együtt élő alacsony társadalmi státuszú lakosság lakhatási körülményei rosszak, a lakások komfortfokozata a városi átlag adatoktól messze elmarad. A városban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 13,7%, a szegregátumok átlagára vonatkoztatva ez az arány 20,4%. Az 1. és a 6. szegregátumok területén található háztartások lakásviszonyai a legrosszabbak. A másik négy szegregátum területén valamennyivel jobb a helyzet, de a lakások komfortossága itt is elmarad a városi átlagtól. A szegregátumok helyzetének részletes bemutatását a Megalapozó vizsgálat fejezete tartalmazza.

46 STRATÉGIA Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások Mezőtúr Város Önkormányzata több konkrét intézkedést tett a szegregációs folyamatok lassítása, megakadályozása érdekében, az elmúlt években folyamatosan valósított meg olyan projekteket, amelyek javították a szegregátumok közmű infrastruktúrájának állapotát is. Az alábbi főbb beavatkozások valósultak meg: Az Újvároson élő gyermekek részére a Szegedi Kis István téren "XXI. századnak" megfelelő játszótér fejlesztése Székeskert és Bodzáskert (ONCSA városrész) csapadékvízcsatorna hálózat kiépítése Mezőtúr Újváros csapadékcsatorna hálózat II. ütem 1. szakasz kiépítése Mezőtúr város közvilágítási költségeinek csökkentése fényáram-szabályozás megvalósításával Mezőtúr, Újváros II. ütem 2. szakasz és Kertváros csapadékcsatorna hálózat kiépítése A mezőtúri környezetveszélyeztető szennyvízkezelés átalakítása biztonságos, a természeti környezetet óvó, magas színvonalú, gazdaságosan üzemeltethető technológiával, az iszapkezelés megoldásával. Berettyó-Körös Ivóvízminőség-javító Projekt A fentiek közvetett vagy közvetlen módon hozzájárultak a korábbi IVS antiszegregációs célrendszerében foglaltak eléréséhez, ami jelenleg is aktuálisnak tekinthető. Az anti-szegreációs program Mezőtúrra vonatkozóan alapvetően a szegregátumokban élő lakosok életszínvonalának a városi átlaghoz történő felzárkóztatását tűzte ki célul. A cél eléréséhez további 6 konkrét célkitűzés, valamint azokhoz kapcsolódó beavatkozások fogalmazódtak meg. Konkrét cél Lakhatási feltételek javítása A hátrányos helyzetű gyermekek oktatási körülményeinek további javítása a keretfeltételek biztosításával Közmunka programba ténylegesen bevont lakosok számának/ ezen belül a szegregátumokban élő lakosok számának növelése A szegregátumban élők foglalkoztatási esélyeinek növelése, a képzettségi szintjük növelésével A hátrányos helyzetű lakosság szociális, egészségügyi és társadalmi problémáinak hatékonyabb kezelése Beavatkozás leírása Önkormányzati lakásfelújítási alap létrehozása Pormentes útburkolat és járdaépítés a szegregált területeken Helyi mobilizációs program kidolgozása A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv felülvizsgálata, kiemelt figyelemmel a szegregátumokra, illetve az aláíró intézmények körének kiterjesztése A mindenkori közfoglalkoztatásba bevonható létszám minimum 50%-ának foglalkoztatása, amelyből a szegregált területekről bevont lakosok aránya el fogja érni az 50%-ot. Az IVS-ben meghatározott jövőképpel és célokkal összhangban felnőttképzések megvalósítása, amelyeken a részt vevők legalább 25%-a szegregált területekről érkezik. A szociális gondozási hálózat (Kistérségi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat) kapacitásbővítése a mentálhigiéniás szolgáltatások fejlesztése céljából. Egészségterv kidolgozása a szegregátumokra vonatkozóan. Szociális kockázatokat vizsgáló, közösségfejlesztési tervkidolgozása, a kisebbségi önkormányzat és a civil szervezetek befonásával.

47 STRATÉGIA 47 Konkrét cél A rehabilitációs program kialakítása az érintett lakosság bevonásával Beavatkozás leírása A szegregált területen élőket be kell vonni a tervezett rehabilitációs programokba, városrészi lakossági rendezvények szervezésével, az IVS partnerségi fórum keretein belül. A korábbi Antiszegregációs Program tevékenységei eredményesen kezelték a fennálló problémákat és követendő megoldást jelentettek, amelynek hatására a szegregációs mutató, valamint a szegregátumokban élők száma egyaránt csökkent. Ennek ellenére a városban a szegregátumok száma növekedett, a bekövetkezett változás oka a Megalapozó vizsgálat fejezetében bemutatásra került. 9. táblázat: A város szegregációs jellemzőinek változása Szegregációs mutató 21,4 12,3 Szegregált területen vagy szegregációval veszélyeztetett területen élő népesség Forrás: KSH Mezőtúr korábbi Antiszegregációs Programjának intézkedéseit az eltelt időszakban bekövetkező kisebb változások, illetve a módosított jogszabályi előírások miatt célszerű átdolgozni, ami nem elsősorban tartalmi, hanem inkább szerkezeti változtatásokat jelent. Az intézkedési terv kidolgozása a program eddigi eredményei, a szegregátumokban bekövetkezett változások figyelembevételével történt. 5.3 Anti-szegregációs intézkedési terv A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések A város a szegregátumokban élők hátrányos helyzetének mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések kidolgozása során a tüneti kezelés helyett a problémák valódi okának feltárására törekedett, amelynek eredményeképp arra a megállapításra jutott, hogy a hátrányos helyzet leküzdését jelentő egyik fő kitörési pont az oktatásban keresendő. Az alacsony iskolázottsági szint ugyanis a munkanélküliség, szegénység, majd rossz lakáskörülmények formájában gyűrűzik tovább és befolyásolja negatívan a legtöbb esetben egész életre szólóan és generációkon át az emberek életkörülményeit és esélyeit a kitörésre. Az anti-szegregációs program keretében az önkormányzat az alábbi beavatkozásokat tervezi: Célzott oktatási intézkedések a szegregátumokban élő hátrányos helyzetű csoportok számára A hátrányos helyzetből való felemelkedés egyik alapfeltétele a megfelelő képzettség megszerzése, ezért ezen intézkedés a program sarkalatos pontját képezi. A csoporton belül jellemző a gyenge iskolai teljesítmény, ugyanakkor a legnagyobb problémát a korai iskolaelhagyók magas aránya jelenti. Az életesélyek javítása érdekében versenyképes oktatási infrastruktúrára és a sajátos nevelési-oktatási igényeket, családi körülményeket figyelembe vevő, az ezekből fakadó problémákat hatékonyan kezelni képes megoldásokra van szükség. Ennek érdekében a hátrányos helyzetű csoportok oktatását célzó komplex fejlesztési, speciális felzárkóztató és tehetséggondozó programok megvalósítására kerül sor.

48 STRATÉGIA 48 A szegregátumokban élők foglalkoztatási helyzetének javítása, alternatív helyi foglalkoztatás erősítése Az érintett csoportokban magas a munkanélküliség aránya, ezért lényeges elemként jelenik meg a munkahelyteremtés, valamint az önellátás biztosítása. A hátrányos helyzet újratermelődésének, a további elszegényedésnek a megállítása érdekében a legfontosabb az érintett csoportok jövedelmi helyzetének javítása, elsősorban munkajövedelem biztosításán keresztül. Mivel azonban ezek a társadalmi csoportok a nyílt munkaerőpiacon nem versenyképesek, legtöbbjük munkatapasztalattal, megfelelő képzettséggel nem rendelkezik, ráadásul gyakran kell szembenézniük diszkriminációval, foglalkoztatási helyzetük javítása többlépcsős, hosszú folyamat, melynek kezdő fázisában mindenképpen speciális támogatott programok megvalósítására van szükség. Ezeknek a programoknak a megvalósítása a hagyományos munkaerő-piaci megoldásoktól teljesen eltérő megközelítést követelnek meg. A komplex programok keretében szükséges célzott, a sajátos igényekhez igazodó képzésifoglalkoztatási programok megvalósítása, a szociális gazdaság szerepének növelése, tudatosítás a diszkriminációmentesség biztosítása érdekében, egyénre szabott mentori támogatás biztosítása. Az intézkedés során megvalósuló tevékenységek: Helyi termékek fejlesztésének, előállításának és értékesítésének támogatása A szociális gazdaság fejlesztése: helyi termékek előállítását, helyi szolgáltatásokat biztosító szociális foglalkoztatási kezdeményezések Munkába állást szolgáló szak- és átképzési programok támogatása Speciális csoportok tagjainak munkaerő-piaci integrációját segítő mentori program megvalósításának támogatása Integráció és közösségfejlesztés Az intézkedés lehetővé teszi a hátrányos helyzetű csoportok kiemelten a romák bekapcsolódását, részvételének erősítését a helyi közösség életébe, az esélyteremtő és közösségfejlesztő programokon keresztül előmozdítja a társadalomba való integrálódás folyamatát. Az intézkedés nagy hangsúlyt helyez a közösség fejlesztését, a helyi identitás erősítését szolgáló programokra, amelyek által az együttműködésre, önkéntességre és a karitatív tevékenységre való hajlandóság is növekszik helyi szinten. Az intézkedés során megvalósuló tevékenységek: Lakosság identitástudatának erősítését célzó programok Közösségfejlesztést és társadalmi befogadást erősítő térségi programok szervezése Területi hátrányok felszámolását segítő közösségfejlesztő és esélyteremtő programok A szegregátumokban élők lakhatási feltételeinek javítása komplex önkormányzati kezdeményezésű programok keretében A hátrányos helyzetű csoportok számára az emberhez méltó lakáskörülmények biztosítása szinte megoldhatatlan feladat, a családok jelentős része gyötrődik a szegregálódó területeken lévő, teljesen elértéktelenedő ingatlanok fogságában. A lakáskörülmények javítása, a lakhatási költségek kezelhető szinten tartása éppen ezért fontos feladat, csakúgy, mint a szegregáció fokozatos megszüntetése. A lakáskörülmények javítása többlépcsőben

49 STRATÉGIA 49 megvalósítandó feladat, melynek során támaszkodni szükséges a meglévő ingatlanokra, és a célcsoport munkaerejére is ezáltal is foglalkoztatási lehetőséget biztosítani számukra. Az intézkedés során megvalósuló tevékenységek: Szociális bérlakások kialakításának támogatása Támogatás hátrányos helyzetű családok lakásainak komfortfokozatának növelésére, energiahatékonysági fejlesztésére A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések A tervezési folyamat során a városvezetés olyan komplex fejlesztési elképzelések kidolgozására törekedett, amelyek megteremtik a város egészének kiegyensúlyozott és fenntartható jövőbeli fejlődését. A megvalósítandó projekt szintű beavatkozások kialakításánál ezért alapvető elvárás, hogy ne idézzék elő szegregátumok kialakulását, és semmilyen formában ne erősítsék a szegregációs folyamatokat. A kedvező hatások elérése érdekében az előző alfejezetben megfogalmazott intézkedések minél nagyobb arányú beépítése a cél, amely egyrészt önálló anti-szegregációs tartalmú projektek kidolgozásával, másrészt lehetőség szerint más projektekbe történő beillesztéssel valósítható meg (pl. egy, a szociális vagy egészségügyi szakemberek számára szervezett képzés tematikájába beépíthető a hátrányos helyzetű személyekkel való eredményes együttműködéshez szükséges készségek elsajátítása is). Fontos továbbá az is, hogy az anti-szegregációs szemlélet már az előkészítés fázisában is maximálisan érvényesüljön, ezáltal megelőzhető, hogy egy-egy városrész negatív demográfiai folyamatokat (pl. dzsentrifikáció) kiváltva spontán felértékelődjön. A szegénység és a szegregáció problémájának megoldása azonban tényleges társadalmi párbeszéd és partnerség nélkül nem képzelhető el, ezért olyan együttműködési folyamatok előmozdítására van szükség, amelyek túllépnek a szokásos kereteken és lehetővé teszik az együttgondolkodást és a hatékony problémamegoldást A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A szegregációs problémák hatékony kezelése érdekében szükségszerű a szegregációt kiváltó okok feltárása, a folyamatok azonosítása. A probléma időbeni felismerése amellett, hogy növeli a tervezett intézkedések hatékonyságát, csökkenti az újabb szegregátumok kialakulásának valószínűségét is. A leszakadást erősítő társadalmi-gazdasági folyamatok megállításához célszerű különbséget tenni az alapján, hogy belső, azaz a város által ténylegesen befolyásolható vagy külső koordinációs folyamatról van szó. E szerint feltártuk a szegregáció kialakulásához vezető belső- és külső folyamatokat, illetve a folyamatok megváltozatására, hatásuk mérséklésére indikatív intézkedéseket dolgoztunk ki, amelyeket a következő ábrán szemléltetünk.

50 STRATÉGIA ábra: A szegregáció kialakulásához vezető belső- és külső folyamatok és a hatásukat mérséklő intézkedések