A Kárpát-medencevidék Ny-i része

Átírás

1 A Kárpát-medencevidék Ny-i része

2 Három jellegzetes tája: 1) Kisalföld és peremvidéke ( Gyri-medence ) Csallóköz Szigetköz Mosoni-síkság, Rábaköz Fert-Hanság-medence Gyr-Esztergomi-síkság Marcal-medence Mátyusföld Nyitra-Barsi-halomvidék 2) Nyugat-Dunántúl (Alpokalja) Sopron-Kszegi-hegyvidék Rábáninneni-kavicstakaró Muravidék Zalai-dombság Grazi-medence 3) Duna-Morva-medence Bécsi-medence Bornegyed, Hanák-alföld, Brnói-alföld

3

4

5 I. Kisalföld és peremvidéke Kb km² Aljzatában: Kelet-alpi-takarórendszerek Dunántúli-középhegységi szerkezeti egység Tátrai-takarórendszer Süllyedése a miocénban kezddött A süllyed medencét elborította: A bádeni, szarmata és pannon tenger A medence közepe süllyedt legtovább a szin- és posztrift fázisban: katlansüllyedék keletkezett A plio(?)-pleisztocénban a Duna és mellékfolyói hatalmas hordalékkúpokat építettek a medence peremén A Duna folyása: a pliocén végéig a Szlavóniai-beltó felé tartott, azután eltolódott K felé, és a Kisalföld hossztengelyében rakta le üledékeit: orsó alakú hordalékkúpok Szakaszos süllyedés: elször a Marcal-med.- ben sznik meg (K-Ny felé), majd a Kemenesalján, a legtovább a Csalló- és Szigetköz süllyedt (ma is)

6

7 Minden síksági tájtípus elfordul a Kisalföld területén Fleg ártéri síkságok: a Gyri-medence tájai: Szigetköz, Csallóköz, Mosoni-sík, Rábaköz, Fert-Hanság-medence Medenceperemi teraszos hordalékkúp- síkságok: Marcal-medence, Komárom-Esztergomisíkság, Mátyusföld, Nyitraihátság, Garammentihátság, Ipolymenti-hátság Futóhomokos hordalékkúp-síkság csak színezelemként (pl.csallóköz)

8

9 1. Csallóköz A Duna fiatalabb hordalékkúpjához tartozik, annak É-i részét foglalja el Az Öreg-Duna és a Kis-Duna fogja körül Hossztengelye: 84 km Szélessége: km Területe: 1885 km² Zavartalan kavics és homokrétegek építik fel m vastagságban Alacsony és magas ártér Homokdnék képezik a legmagasabb felszíneket ~ Aranykertnek is nevezik Csilízköz: egy keskeny, alig lakott, mocsaras parti sáv az Öreg- Duna mentén, a fággal párhuzamosan futó Csilíz-patak választja el a Csallóköztl: a tört. Gyr és Pozsony megyék határán; fels végén van Bs (Gabcikovo)

10 2. Szigetköz A Mosoni-Duna és az Öreg-Duna fogja közre, a fiatal hordalékkúp D-i részét foglalja el Hossza: 52 km Szélessége: 6-8 km (Magyarország legnagyobb szigete ) Területe: 375 km² Tökéletes síkság, de nem egyhangú: a Duna közelében mellékágak, zátonyok, szigetek labirintusa ( vadvízország ) A sziget belsejében: szántóföldek, nedves rétek, ártéri erdk, morotvák, holtágak, nádasai váltakoznak Három morfológiai szint: Alacsony ártér: 1-2 m-rel magasabb a Duna középvízszintjénél Magas ártér: 4-6 m-rel magasabb Futóhomokfelszín: m-rel magasabb a Duna középvízszintjénél Talaj: gyengén humuszos vagy réti öntéstalaj; trágyázva jó, st kiváló mezg.terület a magyarság évezredes jelenléte

11

12

13 1992: A Duna elterelése (Szlovákia részérl) veszélybe sodorta a Sziget- és Csallóköz egészét

14 3. Mosoni-síkság A Duna fiatal hordalékkúpjának része É-on a Mosoni-Duna, Ny-on a Parndorfi-fennsík, D-en a Fert- Hanság medencéje fogja körül Felszíne: tökéletes síkság Nyugati része (Rajka Hegyeshalom között) a Lajtazug A Hegyeshalomnál nyitott kavicsbányákban krioturbációs nyomok a jégkorban tundramez lehetett Pozsonyi hídf (a második világháború után csatolták el kibpvítve! - Magyarországtól) Középs része: Lébény és Mosonmagyaróvár között Belvizes laposok, + gorondok Keleti része a Mosoni-Duna mentén húzódik Öntésiszappal borított ártéri sík Parti dnék holtágak

15 A Duna idsebb (plio/pleiszt.) hordalékkúpjának része Kavicstakaró, szelvényben többszöri tundrajelenségekkel, ez bizonyítja, hogy a jégkor korábbi szakaszától/szakaszában keletkezett A Mosoni-síkság magasabb része a Parndorfi (Pándorfalvi)-fennsík avagy Pusztahát

16 K-en és D-en a Rába Ny-on a Répce és a Rábca fogja körül (Répce + Kis-Rába = Rábca) A Rába és a Répce hordalékkúpja A Kemenesháttól a mindel-riss süllyedéssel különült el ÉK-i része: Tóköz homokdnék, nedves laposok, régi holtágak rossz lefolyású terület D-i részén felszín közelében vannak a Répce és Rába kavicsos hordalékai A felszínén jobbára homokos, agyagos öntésiszap 4. Rábaköz

17 A medencét a Duna és a Rába-Répce hordalékkúpja gátolta el Fiatal (holocén) süllyedék A tektonikai mozgásokon kívül az Alpokból lebukó fnszelek deflációja is részt vett a kialakításában (ÉNy-DK homokhalmok) Az Ikva, Répce és Rába árvizei rendszeresen elborították A Duna magas vízállása sokszor visszaduzzasztotta a Rábcát, a lápvidék vizeinek lefolyását a Bsárkányi kapu akadályozta, ill. késleltette A lápvilág a holocénben alakult ki, 1-3 m vastag tzeg és lápi agyag fedte be Ebbl emelkednek ki a homok- és kavicsgorondok (kb. 50 gorondsziget ), amelyek helyenként beszkítik a lápvidéket. Két ilyen gorondsor (Pomogy-Fertdi, ill. Bsárkányi) három részre osztja a medencét (Fert-medence, Nagy- Hanság, Lébényi-Hanság) 5. Fert-Hanság-medence B

18

19 (Nagy-)Hanság, Fert-tó A Hanságban a vízborítás függvényében három övezet alakult ki (a történelemben is változott pl. római kori települések, utak nyomai): Állandóan vízzel borított területek Úszólápok, hínártársulások Idszakosan elöntött területek Sás, nád, zsombékosok Ritkán elöntött területek Éger, fz, rekettyés Már Mária Terézia korában elindították a lecsapolási munkálatokat, amelyek két évszázadon át folytak, az 1950-es évek elején fejezdtek be (KISZ-táborok ) A würmben kialakult Fert-tó 337 km², ebbl kb. 1/3 rész tartozik Magyarországhoz Mélysége kb. 1,5 m, eredetileg lefolyástalan volt, napjainkban a Hanságfcsatorna vezeti le vizét Vizében Na-azdag sziksó, glaubersó és kesersó rakódik le, csak a nádasok bírják el a lúgos, sós vizet Vízszintingadozása nagy, a tófenék egy része alacsony víznél szárazra kerül A déli részén alig van víztükör, hatalmas nádasként jelenik meg Táplálói: Vulka és a Rákos-patak 1994-tl Fert-Hanság Nemzeti Park Ausztriával közösen

20

21

22 6. Gyr-Esztergomi-síkság 1. Gyr-Tatai Tatai-teraszvidék Legfbb jellegzetességei a teraszok D-i határán a IV. terasz szigethegyei sorakoznak (a Duna idsebb hordalékkúpja) Elttük a Duna újabb teraszokat képezett (III. II/A. II/B.) 6-8 km szélességben Tatánál a teraszvidék bekanyarodik az Által-ér völgyébe Vértesszlsnél a teraszra édesvízi mészk rakódott, ebben találták meg a éves elember maradványait 2. Esztergomi Duna-völgy A Gerecsérl lépcszetesen leereszked teraszok alakítják ki táji arculatát A magasabb teraszokat (V. VI. VII.) a patakok felszabdalták, az alacsonyabbak szélesebbek és jobban felismerhetk. Tetejükre m vastag lösz, a magasabbakra édesvízi mészk is rakódott.

23 A Tata-Vértesszls térségében édesvízi mészkvel borított teraszok

24 (Gyr-Esztergomi-síkság folyt.) 3. (Igm( Igmánd)-Kisbéri-medence a teraszvidék szigethegyeitl D-re A tájképi elemek már keverednek a Bársonyos hegylábfelszínéével Nagyobbik É-i része hullámos felszín löszös medencesíkság D-i pereme lösszel fedett hordalékkúp-síkság Az ártéri síkságokat a lapos völgytalpak helyettesítik

25

26 7. Marcal-medence Marcal-völgy Kemenesalja Pápa-Devecseri-sík A Marcal-medence hidrogeográfiai tengelyét a Marcal-völgy lgy képezi K-en a Bakony fell lefutó kis patakok (Torna, Gerence, sokorói Bakony-ér) hordalékkúpjai nyúlnak be a medence területére(pápa-devecseri-sík), amelynek magasabb részeibe még eróziós völgyek vágódtak, alacsonyabb területei belesimulnak a medence felszínébe Ebbl emelkednek ki a kb. 150 m-nyi posztvulkáni (fleg jégkori) lepusztulást tanúsító bazaltsapkás tanúhegyek: Somló-hegy (432m), Ság-hegy (280m), Kis-Somlyó (220m). Alkálibazalt-vulkanizmus 5 és 3,5 millió évvel ezeltti kitörések során: tufagyrk, bazalt lávatavak - - kúpok épültek fel. Tanúheggyé válás, csekély mérték lepusztulás fként a jégkorban, lejts tömegmozgásokkal A Kemenesalja a Kemeneshát hordalékkúpjának eróziósan letarolt lejtje, amelyet m vastag homokos-löszösiszapos réteg fed be.

27 A Ság-hegy 5,5 millió évvel ezeltt mködött: 1. Heves robbanásos kitörések során a freatomagmás piroklasztszórásból és alapi torlóárak anyagából épült fel a tzhányó legidsebb része (tufagyr) 2. Erre csendesebb (Stromboli típusú) salakkúpok épültek. A gázdús lávából szétfröccsen salakot a gázok feszítereje felfújta (kenyérbombák). 3. Hasadékokból kis lávaszökkutak keletkeztek, amelyek gyökértelen lávafolyásokat alakítottak ki a salakkúpok lejtin. 4. A tufagyr belsejét lávatavak mködése során bazalt lávafolyások m vastagságban feltöltötték. A lávát késbb kibányászták, csak a kürtk falához tapadó rétegek maradtak meg.

28 Vas-hegy 415 m Kemenes-hát Ság-hegy Somló-hegy 433 m Bakony-hg m Rába 212 m Marcal Metamorf kzetek Pannon agyag, homok és kavics Pliocén bazalt Harmadidszaki és középidei mészkövek

29 Nyitra - Barsi - halomvidék M á t y u s f ö l d

30 Háromszög alakú terület a Kis-Kárpátok, a Kis-Duna és a Vág között Részei: Nagyszombati-háts tság: Lösszel fedett teraszos hordalékkúp síkság, amelyet a hegyvidékrl lefutó patakok felszabdaltak, K felé lejtsödik, a Vág ártéri síkjánál éles peremmel végzdik Vízköz: z: Fekete-víz és Kis-Duna közti alacsony térszín Alsó-Vágmenti gmenti-sík: D felé szélesed ártéri sík, amely a Vág két oldalán húzódik. A szomszédos magasabb hordalékkúpoktól éles perem választja el Pöstyénnél az ún. Fürd-szigeten 67 ºC-os kénes, meleg viz források fakadnak, a források vizét és rádioaktív iszapját évszázadok óta hasznosítják gyógykezelésekben Érsekújvári-sík: Ártéri sík a Vág, a Nyitra és a Zsitva összefolyásánál 8. Mátyusföld

31 9. Nyitra-Barsi-halomvidék: Az Alsó-Vág menti síkságtól az Ipoly völgyéig szabályosan váltakoznak az É-D-i irányba húzódó, folyókat (Vág, Nyitra, Zsitva, Ipoly) kísér ártéri síkok és a folyók vízválasztóit hordozó hordalékkúp-síkságok Nyitramente: 1. Lösszel fedett hordalékkúp-hátságai: Nyitramenti-hátság, Báni-öblözet, Zsitvamenti-hátság (Zoboralja) 2. Ártéri síkjai: Közép-Nyitramenti-sík, Zsitvamenti-sík Garammente: 1. Hordalékkúpjai: Garammenti-hátság, része a Barsbesei-hátság a Garam régi hordalékkúpja, amelynek alapzatát foltokban tufák is felépítik; Bátorkeszi-hát a Duna régi hordalékkúpjának teraszszigetként megmaradt darabja; Garammenti-tábla - lösszel fedett síkság 2. Ártéri síkja: Alsó-Garam-síkság, mindkét oldalon meredek partfalak kísérik Ipolymente: 1. Hordalékkúpja: Ipolymenti-hátság: lösszel, Léva környékén tufa- és andezitfoltokkal borított teraszos hordalékkúp, D-i részén a Börzsönybl az Ipoly által lenyesett kicsiny, közép-miocén vulkáni hegycsoporttal, a Helembai (Burda)-hegységgel 2. Ártéri síkja: Honti-félmedence - a középszakaszjelleg, kanyargó Ipolyé

32 II. Duna-Morva-medence A Bécsi-erd, a Kis- és a Küls-Kárpátok között a Duna és a Morva folyót kísér fiatal, részben tektonikus süllyedékek, részben eróziós völgyek két kiszélesed síksági területtel: A Duna mentén: (Bels)- Bécsi-medence, Tullnimedence, tle É-ra Bornegyed (Weinviertel), pl. Leisi-hegyek A Morva mentén: Morvamez, Alsó-Morva-medence, Fels- Morva-medence vagy Hanákalföld

33 III. Nyugat-Dunántúl (Alpokalja) Felszabdalt kavicshátak fölé emelked alacsony metamorf hegységek Alsó-kelet-alpi takaró (Wechsel- és Semmeringegység) Soproni-hegység és Fert-melléki dombság, Lajtahg. (gneisz, csillámpala, amfibolitpala, leukofillit) Fels-kelet-alpi-t.: fúrásból Pennini takaró Kszegihegység, Rozália-hegység, Vas-hegy (zöldpala, szerpentinit, kvarcfillit, mészfillit, konglomerátum) Brennbergbánya: miocén kavics,konglomerátum (szf. lepusztulás), majd több száz m transzgressziós üledék: Bádeni agyag, lajtamészk, m vastag barnaszéntelepek 1759-tl bányászták

34 A K-Alpok nyúlványainak egykori és mai hegylábfelszíneit nagy részben kavicstakarók fedik: Rábáninneni-kavicstakaró (Vasihegyhát, Kemeneshát vagy Cser) Vas-Soproni-síkság, rség, Vend-vidék, Mura-vidék, Grazimedence A süllyed területen a pleisztocén elejétl kezdte meg vastag kavicshordaléka teregetését az Ikva, Pinka, Gyöngyös, Sorok, és Rába A pleiszt. közepétl a Répce