Kompetenciamérés eredményei között

Átírás

1 Kompetenciamérés eredményei között Eredmények elemzése és ebből adódó feladatain SIOK Vak Bottyán János Általános Iskola május 20.

2 A fenti táblázatból a következőkben kiemeltük azokat az adatokat, melyek évfolyamonként, tantárgyanként és évenként alkalmasak az összehasonlító diagramokon történő ábrázolásra.

3 Matematika 6.évfolyam Év Országos átlag Iskolánk átlaga Szövegértés 6.évfolyam Év Országos átlag Iskolánk átlaga

4 Matematika 8.évfolyam Év Országos átlag Iskolánk átlaga Szövegértés 8.évfolyam Év Országos átlag Iskolánk átlaga

5 A mérés eredményei 2003-ig visszamenőleg azt bizonyítják, hogy az eddigi gyakorlatunk mind szövegértés, mind matematika eredmények alapján eredményes és jó, évekre visszamenőleg egyenletes szintet mutat. A táblázatba gyűjtött adatok alapján mind a matematika, mind a szövegértés eredményeiről elmondhatjuk, hogy évekre visszamenőleg szignifikánsan nem változtak. Az eredmények tükrözik az osztályok képességét. A matematikai műveltség felmérése a valós világ helyzeteire és problémáira koncentrál, arra próbál választ keresni, hogy a tanulók mennyire tudják matematikai műveltségüket felhasználni a mindennapokban, képesek-e a kapott adatok alapján terveket, kalkulációkat készíteni, tudnak-e önállóan pénzügyi feladatokat megoldani, eligazodnak-e a médiában megjelenő információk között. A teszt feladatait úgy állítják össze, hogy a diákokat képességeik alapján 4 képességszintbe sorolják, ennek megfelelően az egymást követő szintekhez növekvő nehézségű matematika feladatok tartoznak. Az 1. szinten található feladatok alapvető és leggyakrabban felbukkanó matematikai ismeretek felidézésével oldhatók meg. A diákoknak jól ismert matematikai műveleteket, tényeket, tulajdonságokat kell előhívniuk, alkalmazniuk, egyszerű számításokat elvégezniük, többnyire egyetlen lépés végrehajtásával. A 2. szintet elért tanulók képesek olyan feladatok, problémák megoldására, amelyek ismerős, sokat gyakorolt matematikai technikák, eljárások alkalmazását igénylik. Erre a szintre jellemző a minták, szabályszerűségek felismerése, tanult és begyakorolt számítási stratégiák alkalmazása, matematikai utasítások követése. A 3. szinten követelmény, hogy a diákok bizonyos fokig képesek legyenek önállóan megtervezni a megoldást, össze tudják kapcsolni a matematika különböző területeit. A feladat szövegéből kiválasztott információkat megfelelő módon kell értelmezni, csoportosítani, kombinálni. Ezen a szinten képesnek kell lenni arra, hogy egy kevésbé összetett valós problémát lefordítsanak a matematika nyelvére. A 4. szintet elérő tanulók képesek önállóan megtervezni és alkalmazni a megoldási eljárásokat akkor is, ha a feladat összefüggései újszerűek. Gyakran kell összekapcsolni a matematika különböző területein elsajátított ismereteket. Ezen a szinten fontos szerepe van a kommunikációs készségnek. Bizonyos esetekben matematikai érveket, indoklásokat is meg kell fogalmazni. A feladatok megoldása fejlett matematikai gondolkodást, következtetési és érvelési képességet igényel. Az általánosítás képessége is a 4. szinthez tartozik. A májusában mért 8. évfolyam matematika eredményei az országos, a városi, és a közepes városok szintjéhez képest a következők: - országos szinten 144 jobb, 414 hasonló, 2499 gyengébb - városi szinten 32 jobb, 92 hasonló, 716 gyengébb - közepes városok szintjén 16 jobb, 52 hasonló, 347 gyengébb eredményt mértek. A 2008 májusában mért 8. évfolyam matematika eredményei az országos, a városi, és a közepes városok szintjéhez képest a következők:

6 - országos szinten 215 jobb, 545 hasonló, 2139 gyengébb - városi szinten 15 jobb, 92 hasonló, 606 gyengébb - közepes városok szintjén 5 jobb, 47 hasonló, 298 gyengébb eredményt mértek. Ebben a két évben az egyes szinteken elhelyezkedő tanulók százalékos aránya a következő: 8.évfolyam 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint % 13% 29% 28% 25% % 19% 22% 40% 16% A májusában mért 6. évfolyam matematika eredményei az országos, a városi, és a közepes városok szintjéhez képest a következők: - országos szinten 182 jobb, 707 hasonló, 1932 gyengébb - városi szinten 25 jobb, 143 hasonló, 559 gyengébb - közepes városok szintjén 16 jobb, 85 hasonló, 255 gyengébb eredményt mértek. Az egyes szinteken elhelyezkedő 6. osztályos tanulók százalékos aránya a következő: 6.évfolyam 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint % 19% 42% 21% 14%

7 A felmérésekben résztvevő tanulók százalékos eloszlását tekintve 2003-tól némileg csökkent az első szint alatt teljesítők százalékos aránya, és több mint kétszeresére nőtt a 4. szintet elérők aránya. Következtetés: A 3. és a 4. szinten teljesítők aránya % körüli, az átlag alatt 3-4 % teljesít, a többség átlag felett teljesít. A lemaradó tanulóknak az eddigi gyakorlatnak megfelelően korrepetálást, felzárkóztatást, továbbra is csoportbontást kell szervezni, és továbbra is lényeges a jól teljesítők számára a tehetséggondozás, tanórai és tanórán kívüli fejlesztés. A lemaradók esetében cél az arány csökkentése. Az interneten található országos adatokhoz képest az 1. szint alatt kevesebb tanulónk van, a 4. szintet pedig több tanulónk éri el. A matematikához hasonlóan a szövegértésben is különböző típusú feladatokat kell teljesíteni az egyes szintek eléréséhez. Az 1. képességszinten a tanulók képesek a szövegbeli információk közötti egyszerű kapcsolatok felismerésére, a szöveg főbb témájának és a szerző szándékának azonosítására, ismert téma esetében. A háttértudásra támaszkodva képesek a szöveg egy jellemzőjének értékelésére. A 2. képességszinten képes a tanuló egyszerű szövegbeli kapcsolatok felismerésére, egyszerű kategóriák kialakítására és alkalmazására, alacsonyabb szintű következtetések levonására a szöveg egy vagy több részéből. Felismeri a szöveg legfőbb gondolatát. A háttértudásra támaszkodva képes a szöveg egy jellemzőjének értékelésére. A 3. képességszinten a tanuló képes az információk közötti kapcsolat megtalálására több szempont figyelembevételével. Felismeri az összefüggéseket, és következtetéseket tud levonni a szöveg egy vagy több részéből, háttértudása segítségével képes egy szó, kifejezés, vagy mondat értelmezésére egy kevésbé hétköznapi ismeretanyag vonatkozásában. Tud reflektálni a szövegre saját tudása, saját tapasztalata és gondolatai alapján. A 4. képességszinten a tanuló képes a szövegbe mélyen beágyazott információk azonosítására és elrendezésére. Ki tudja következtetni, hogy mely információ tartozik a feladathoz. Képes bonyolult összefüggések feltárására ismeretlen szövegben. Háttértudására támaszkodva képes összetett szöveg tartalmi és formai jegyeinek kritikai megítélésére, nyelvi árnyalatok értelmezésére, kritikai értékelésre. A májusában mért 8. évfolyam szövegértés eredményei az országos, a városi, és a közepes városok szintjéhez képest a következők: - országos szinten 163 jobb, 531 hasonló, 2364 gyengébb - városi szinten 48 jobb, 120 hasonló, 672 gyengébb - közepes városok szintjén 24 jobb, 66 hasonló, 325 gyengébb eredményt mértek. A 2008 májusában mért 8. évfolyam szövegértés eredményei az országos, a városi, és a közepes városok szintjéhez képest a következők: - országos szinten 179 jobb, 502 hasonló, 2218 gyengébb - városi szinten 3 jobb, 81 hasonló, 629 gyengébb - közepes városok szintjén 2 jobb, 45 hasonló, 303 gyengébb eredményt mértek

8 Ebben a két évben az egyes szinteken elhelyezkedő tanulók százalékos aránya a következő: 8.évfolyam 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint % 6% 26% 36% 30% % 6% 25% 51% 18% A májusában mért 6. évfolyam szövegértés eredményei az országos, a városi, és a közepes városok szintjéhez képest a következők: - országos szinten 199 jobb, 726 hasonló, 1896 gyengébb - városi szinten 22 jobb, 152 hasonló, 553 gyengébb - közepes városok szintjén 14 jobb, 85 hasonló, 257 gyengébb eredményt mértek. Az egyes szinteken elhelyezkedő 6. osztályos tanulók százalékos aránya a következő: 6.évfolyam 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint % 3% 31% 38% 28% A matematikához hasonlóan növekedett az 4. szintet elért tanulók száma, de az eredmények összességében lényegesen nem változtak. Kevesebb vagy egyáltalán nincs olyan tanuló, aki az 1. szint alatt szerepel.

9 Következtetés: Szövegértésben az eredményeink talán egy fokkal a matematikánál jobbak, feladataink hasonlóak. A hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése nagyon lényeges már alsó tagozaton, mert bármely tantárgyból fontos, hogy a tanulók az értő olvasásig eljussanak. A matematika feladatok értelmezése, megértése is szoros összefüggésben van a szövegértékelés minőségével. A szövegértés és a matematikai kompetencia fejlesztése összefügg, minden tanórának hozzá kell járulni a fejlesztéshez. A matematikai kompetencia hatékonyságának növelése érdekében a szövegértést és a matematikai gondolkodást kell feltétlenül fejleszteni. A matematika feladatok megoldásakor az első lépés a feladat értelmezése. Ehhez értő olvasás kell. A logikus gondolkodás és szövegértés kialakítása nem csak a matematika és a magyar feladata, szorosan összefügg a többi tantárggyal. Minden tantárgynál fontos az írott szövegből való információszerzés, a tanulás. Ehhez néma, értő olvasásra és a szöveg megértésére van szükség. Meg kell látni az összefüggéseket, tényeket, adatokat kell kiemelni. Már alsó tagozaton el kell kezdeni a kommunikációs készség fejlesztését, az önkifejezés, kapcsolatteremtés módjait, sokat kell beszélgetni a gyerekekkel. Mindenkivel meg kell ismertetni a könyvtár használatát. Napköziben kiscsoportos foglalkozás keretében, önállóan, egymással kooperálva, beszélgetve, tervezve végezzék a feladatokat. Összegezve: Minden tantárgy esetében meg kell jelenni az értő olvasás és bizonyos szintű matematikai kompetenciák fejlesztésére irányuló tanulói tevékenységformáknak. Fejlesztési feladatok: 1. Jó eredmények megtartása, lehetőség szerint fejlesztése. 2. A hozzáadott pedagógiai érték növelése új módszerek, új feladattípusok alkalmazásával. Ha kell, egyéni fejlesztési tervek alkalmazásával szint alatti és 1. szinten levők fejlesztése 4. A tehetséges tanulók foglalkoztatása Kompetencia alapú oktatás A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási- és viselkedésjegyek öszszessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A fejlesztés célja a pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel a tanár személyiségére (személyes példamutatás és kongruens felnőtt magatartás, önismeret) és felkészültségére és a gyermekek életkorának megfelelő, támogató, pedagógusszerep kialakítására (tanári kompetenciák). Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja: Kommunikáció-központúság A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nem csak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés

10 folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a tanulók között. A szövegértési képességek olyan tanulási folyamatban történő fejlesztése, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira, eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenység centrikusság A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell választ találniuk, hanem a különböző típusú szövegekkel akár maguk által elgondolt műveleteket kell végezniük. Rendszeresség A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciáltság Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák képezzék. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, szövegalkotási módja, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Partnerség Lehetőség szerint a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák kapcsolatot képviselje. Kutatószemlélet Cél, hogy feloldjuk az olvasási kudarcok által okozott szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. Integrált magyartanítás a nyelv és az irodalom új viszonya: A szövegértés-szövegalkotás kompetenciájának fejlesztése az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmi- kommunikációs képességek fejlesztését szolgáló magyartanítást állítja. Ennek része a kommunikációs képesség hatékony fejlesztése: a kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban; a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata; az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata; a nyelvi norma, ill. az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége; a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése; a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével; a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, ill. a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése; A kommunikációs képességfejlesztés a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztésének feltétele. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg: a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmaztatása; nyelvi adatokkal műveletek végzése; szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára;

11 a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása; a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása; szövegtípusok interpretálása és alkotása; a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége, mint problémamegoldó stratégia; a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében; a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása Az átfogó magyartanítás az olvasást konstruktív, mozgósítható előismereteken alapuló, cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeli. Természetesen más az olvasás értelme, célja, a mindennapi gyakorlatias hasznú szövegek esetében és más a szépirodalmi szövegek olvasásakor. Az első esetben az olvasó többnyire már valamilyen gyakorlati céllal fordul a szöveghez, míg az utóbbiban az esztétikai élvezet, a játék, a kikapcsolódás vagy a másokon keresztüli önmegértés a cél. Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja: A készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését kell elősegítni. A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei A matematikai kompetencia a matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese. Készségek számlálás, számolás, becslés Gondolkodási képességek rendszerezés, deduktív és induktív következtetés Kommunikációs képességek relációs szókincs, szövegértés, térlátás Tudásszerző képességek problémaérzékenység, megoldás, metakogníció Tanulási képességek figyelem, emlékezet A matematikai kompetencia fejlesztési területei: Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba, azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a gyermekeket körül-vevő világ jobb megértését segíti

12 Kulcskompetenciák és azokon belül a kiemelt fejlesztési feladatok A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok Színterek Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Szókincs Kommunikáció szóban és írásban Információfeldolgozás Szókincs Funkcionális nyelvtan Szóbeliség Alapműveletek Mértékegységek Problémamegoldás Bizonyítás Gyakorlatias ismeretek Tudásalkalmazás Ember és természet kölcsönhatása Számítógépes alkalmazások Elektronikus média használat Információkeresés Tanulási stratégiák Informatika alkalmazása Önálló ismeretfeldolgozás Normatudat Magatartási szabályok ismerete A pénz világában való tájékozódás Művészi önkifejezés Kulturális sokféleség megismerése Magyar nyelv és irodalom órák, az iskolai élet minden területe Idegen nyelvi órák Matematika, fizika, kémia órák Természetismeret, biológia, kémia, fizika, földrajz órák, erdei iskola, tanulmányi kirándulások Informatika órák Könyvtárhasználat Minden tantárgynál, napközi, tanulószoba Osztályfőnöki órák, az iskolai élet minden területe. Osztályfőnöki óra, technika óra Vizuális kultúra, média tánc és dráma órák