A GERINCESEK: A HALAK ÉS A KÉTÉLTÛEK

Átírás

1 A GERINCESEK: A HALAK ÉS A KÉTÉLTÛEK A ponty, a kecskebéka, az óriáskígyó, a kolibri, az oroszlán testfelépítése nagyon különbözô. Abban azonban megegyeznek, hogy a testüket belsô porcos-csontos váz támasztja. A csontváz tengelye a gerincoszlop [1]. Így valamennyien egyetlenegy állattörzsbe, a gerincesek törzsébe tartoznak. Azokat a gerinces fajokat, amelyekrôl tanultunk, a halak, kétéltûek, hüllôk, madarak, emlôsök osztályába soroljuk. Keress az Állatismeret c. könyvben minden osztályba két-két fajt! Hasonlítsd össze a tulajdonságaikat! Dévérkeszeg [2] A halak osztályának fajai vízben élô gerincesek. Hazánk vizeiben is igen sok fajuk él, de a fajok igazi sokasága a tengereket népesíti be. Az édesvizekben élôk közül a pontyot, a keszeget, lesôharcsát ismertük meg [2]. A tengerek halai közül a kék cápáról, az óriáscápáról, a heringrôl és a tonhalról tanultunk. Lapozz vissza tankönyved 78. oldalára, és még egyszer nézd meg a tengeri halak képét! A halak áramvonalas teste, kopoltyúja, úszóik, síkos pikkelyeik a vízi életmód jellegzetes vonásai [3]. HAL HÜLLÔ KÉTÉLTÛ MADÁR EMLÔS A gerinces osztályok belsô porcos-csontos váza [1]. Állapítsd meg, hogy milyen testrészeik vannak! 126

2 kopoltyú úszóhólyag hátúszó farokúszó mellúszók hasúszók farok alatti úszó A ponty testfelépítése [3] Kecskebéka [4] Úszóik elôrehaladó mozgásukat segítik. Különleges szervük, az úszóhólyag pedig a vízben való lebegést, a le- és fölmerülést teszi lehetôvé. Kopoltyúval lélegeznek. Testüket általában síkos pikkelyek fedik. Ikrákkal szaporodnak. A barna varangy [8] és a kecskebéka [4, 7] a kétéltûek osztályába tartozik [6]. Lárvakorukban csak vízben, kifejlett korukban szárazföldön is élhetnek. Ezért nevezik ôket kétéltûeknek. A békalárva kopoltyúval lélegzik, köznyelvi szóhasználattal ebihalnak hívják. A kifejlett békák légzôszerve a tüdô, de bôrükön keresztül is jelentôs mértékben lélegeznek. Csupasz, nyálkás bôrük nem védi ôket a kiszáradástól. Egész életükben nedves, páratelt környezetben élnek. Petéiket is vízbe rakják. A kikelô lárvák fejlôdésük közben átalakulnak [5]. A halak, kétéltûek testhômérséklete a környezetével együtt változik. Hazánkban a kétéltûek minden faja védett! 1. Miben különböznek a gerincesek minden más állattól? 2. Milyen jellemzô vonások mutatják, hogy a halak vízben élnek? 3. Miért nevezzük a békákat kétéltûeknek? 4. Miben különböznek az ebihalak a kifejlett békáktól? 5. Mi a különbség a halak és a kétéltûek élôhelye között? 6. Hasonlítsd össze a halak és a kétéltûek bôrét! kifejlett kétéltû peték különbözô fejlettségû lárvaállapotok A kétéltûek átalakulással fejlôdnek [5] 127

3 E A következô órán a madarakról tanulunk. Ha tudsz, hozzál madártollakat! *** A Balaton heringhala a garda, az ezüstösök között a legragyogóbb, s alak szerint a legfeltûnôbb, óriási seregekbe verôdik, s valami titokzatos nyüzsgést, vándorlást végez. Természetes, hogy amerre a haltömeg mozog, megváltozik tôle a víz színe, csillogása is. Az a pont, ahol a halsereg van, sötét, sajátságosan bíborbarnás színt öltve, kivált csöndes idôben, magasabb helyrôl már messzirôl látható. Így írja le Herman Ottó a látott halat, amelyet azért neveznek így, mert a tapasztalt halászok a part menti hegyekrôl annak idején észrevették a nagyobb gardacsapatokat. Párzó barna varangyok [8] Tarajos gôte [9] A hím kecskebéka hanghólyagjai [7] Pettyes gôte [10] Zöld levelibéka [6] A kétéltûek osztályába tartoznak olyan állatok is, amelyeknek kifejlett állapotukban is megmarad a farkuk. Ezek a farkos kétéltûek. Hazai vizeinkben gyakori a tarajos és a pettyes gôte [9, 10], a nedves erdôkben pedig a foltos szalamandra [11]. Foltos szalamandra [11] 128

4 A GERINCESEK: A HÜLLÔK ÉS A MADARAK A fürge gyíkot, a vízisiklót, az óriáskígyót és a nílusi krokodilt a hüllôk osztályába soroljuk. Közös vonásuk, hogy a szárazföldön élnek. Egész életük folyamán tüdôvel lélegeznek, és még szaporodni sem térnek vissza a vízbe. Testüket szarupikkelyek, szarupajzsok védik a kiszáradástól. Többnyire lágy héjú tojásaikat a szárazföldön helyezik el, és a nap melege költi ki [1]. Bôrük nem nô az állat testével együtt, ezért idônként vedlenek [2]. A hüllôk testhômérséklete a környezetével együtt változik. A házityúk, a nagy fakopáncs, a fehér gólya, a papagájok vagy a siketfajd a közös tulajdonságok alapján a madarak osztályába tartozik. Testüket apró, laza pehelytollak, azokat pedig nagyobb fedôtollak takarják. Legnagyobbak a farktollak és a szárnyak tollai [3]. Lábukat szarupikkelyek borítják. Amadártoll könnyû és mégis erôs. Vizsgálj meg egy tollat nagyítóval, és hasonlítsd össze a tankönyv [3] ábrájával! Miért könnyû és erôs a madártoll? Minden madár tüdôvel lélegezik. Tüdejükhöz légzsákok csatlakoznak. A légzsákok csontjaikba is behatolnak, ezért olyan könnyû a madarak teste. Testhômérsékletük nem követi a környezet hôingadozását, hanem állandóan 40 C körüli. Tojásból kikelô hüllô [1] szár ág sugár evezôtoll fedôtoll pehelytoll Vedlô hüllô [2] A madártoll szerkezete és típusai [3] 129

5 Valamennyi madár meszes héjú tojásokkal szaporodik [4]. A tojásokat testük melegével költik ki. Sok madárfaj hosszabb idôn keresztül gondozza is fiókáit [6 a, b]. A madarak osztályán belül nagyon jellegzetes csoportokat figyelhetünk meg. Fôleg csôrük és lábuk szerint rendszerezzük a fajokat. A madarak csôrének és lábának a felépítése életmódjukkal, táplálkozásukkal függ össze. Például: egyes ragadozók csôre horgas, hegyes, lábuk fogóláb; a vizet, iszapot szûrô-kavaró fajok csôre széles, lapos, lemezes, lábuk úszóláb; a harkályok lába erôs, izmos kúszóláb, csôrük vésô alakú [5]. csírakorong 1. Röviden foglald össze, hogy mely tulajdonságok alapján sorolunk egy állatot a hüllôk osztályába! 2. Gyûjtsd össze, hogy eddig milyen hüllôkrôl tanultál! 3. Melyek a madarak legjellemzôbb tulajdonságai? 4. Vannak-e közös tulajdonságai a hüllôknek és a madaraknak? 5. Milyen eltéréseket találsz a hüllôk és a madarak között? 6. Hasonlítsd össze a hüllôk és a madarak tojását! 7. Mondj példákat a csôr és a láb felépítése és a madarak táplálkozása közötti összefüggésekre! jégzsinór fehérje Hazánkban a hüllôk minden faja védett! meszes héj légkamra szikhártya A madártojás felépítése [4] *** A hüllôk és a madarak származása közös. Az Archeopteryx nevû ôsgyíkmadárlelet bizonyítja ezt. A lenyomaton [7 a, b] és az errôl készült rajzon is jól látszik, hogy ennek az ôsi már régen kihalt állatnak hüllô- és madártulajdonságai egyaránt voltak. gázlómadár csôre tépôcsôr vésô alakú csôr magevô csôr lemezes csôr gázlóláb markolóláb kúszóláb kapirgáló láb A madarak csôr- és lábtípusai [5] 130 úszóhártyás láb

6 A legnagyobb és a legkisebb madárfaj egyaránt Dél-Amerikában él. A 7000 m magasra is felrepülô kondorkeselyû kiterjesztett szárnyainak távolsága 4 m, a kolibrik között viszont olyan aprók is vannak, hogy tömegük még a 2 grammot sem éri el. A mi madaraink közül az ökörszem az egyik legkisebb, alig 5 gramm. A rétisas szárnyainak fesztávolsága elérheti a 240 cm-t is. * Herman Ottó írja A madarak hasznáról és káráról címû híres könyvében: Hajdanában keselyûk követték a hódító népek seregeit, így hadverô ôseinkét is, mert nyomukon hullott a keselyûk eledele. Ezzel kapcsolatos a magyarságnak a Turulról szóló regéje is, amely madár a hadak útját mutatta volna. Az ôsgyíkmadár lenyomata [7a] A fehér gólya kicsinyei fészeklakók [6a] Az ôsgyíkmadár lenyomata alapján rekonstruált rajz [7b] A hattyúk kicsinyei fészekhagyók [6b] 131 A házityúk hímje és nôsténye eltérô külsejû. Ez az ivari kétalakúság

7 A GERINCESEK: AZ EMLÔSÖK A közönséges denevér, a jaguár és a fóka testfelépítése sok mindenben különbözik. Abban viszont megegyeznek, hogy a testüket szôr borítja [1]. Tüdôvel lélegeznek. Testhômérsékletük állandó, kb. 37 C. Abban is hasonlítanak egymáshoz, hogy megtermékenyített petéjük az anyaméhben fejlôdik utóddá, vagyis elevenszülôk. A kicsiket anyjuk emlôibôl szoptatja [2]. Ezért kapták az emlôs elnevezést. Az ilyen testfelépítésû gerinces állatfajok az emlôsök osztályát alkotják. Az emlôsök benépesítik az egész Földet. Többségük szárazföldön él, de vannak közöttük földben vagy vízben élôk is, sôt repülô emlôsök is akadnak. Akár vízben, akár szárazföldön élnek, tüdôvel lélegeznek. Végtagjaik életmódjuktól, élôhelyüktôl függôen nagyon sokfélék és egy-egy csoportra jellemzôek. Táplálkozási módjuknak megfelelôen fogazatuk is eltérô [3]. A farkas és a fóka nagy szemfogai, tarajos zápfogai elárulják, hogy ragadozók. Zsákmányukat fogaikkal ragadják meg. A vakondok, a sün és a közönséges denevér is állatevô, ezek rovarokkal táplálkoznak. A mezei nyúl, a zebrák, az ôz, az antilopok, a rénszarvas növényevôk, zápfogaik redôsek. Azok az állatok, amelyeknek a zápfogai gumósak, mindenevôk, például a barnamedve, az erdei egér, a bôgômajom. Az emlôsök testét szôr borítja [1] Kicsinyeiket emlôikbôl szoptatják [2] Vizsgálj gumós, redôs, tarajos zápfogakat! (Gyûjteményt, modellt vagy képet használj!) Hogyan aprítják ezek a fogak a táplálékot? ragadozó növényevô mindenevô Az emlôsök fogazata (sárga: metszôfog, piros: szemfog, kék: zápfog) [3] 132

8 Érzékszerveik és agyuk nagyon fejlett, ezért tanulékonyak. Az egész állatvilágban a csimpánz agya a legfejlettebb. Emberszabású majom [4]. Sok tulajdonsága megegyezik az emberével. 1. Melyek az emlôsök legjellemzôbb tulajdonságai? 2. Mivel lélegeznek a vízben élô emlôsök? 3. Hogyan szaporodnak az emlôsállatok? Magyarázd el egy faj példáján! 4. Fogazatuk alapján hogyan csoportosíthatjuk az emlôsöket? 5. Nézz utána, hogy az emberszabású majmoknak mely tulajdonságai egyeznek meg az ember tulajdonságaival! A csimpánz fejlett agyú emberszabású majom [4] MIÉRT JÓ AZ ÁLLANDÓ TESTHÔMÉRSÉKLET? A téli hideg beálltával a táplálékhiány és a hideg elôl a rovarevô emlôsök nem költöznek el, mint több madárfaj, hanem védett helyet keresnek, vackukat kibélelik. A sün és a denevérek téli álmot alszanak. A vakond nem alszik téli álmot, hanem fagyos idôben mélyebbre ássa magát. A medvék télire barlangjaikba vonulnak. Ezek az állatok ilyenkor a testükben tartalékolt zsírból fedezik az életük fenntartásához szükséges energiát. Tavaszra nagyon lesoványodnak [5, 6]. A madarak és az emlôsök osztályára jellemzô, hogy testük hômérséklete függetlenné vált a külsô hômérséklet ingadozásaitól. Az állandó testhômérséklet a szervezetben termelôdô hô és a környezetnek leadott hô egyensúlyának következménye. Az állatok testét borító tollazat, illetve szôrzet szerepe jelentôs a test melegének megtartásában. A hideg övben élô állatok tollazata, szôrzete tömöttebb, vastagabb, bôrük alatt szigetelô zsírréteg rakódik le. Az állandó hômérsékletû állatok testhômérséklete különbözô. Például a vakond testhômérséklete C közötti, a denevéreké 35,5 C, a csimpánzé 38,1 C, a mezei nyúlé 39 C. A madarak testhômérséklete magasabb. Például a galamboké 41 C, a kacsáké 43 C, a fecskéké pedig 44 C. A denevér téli álmot alszik [5] A vidra télen is aktív életet él [6] 133

9 Sün Mókus Jegesmedve Vaddisznó Ôz Szarvas Sorold fel a képeken látható állatok minél több tulajdonságát! 134

10 GYAKORLATI ÓRA ÁLLATFELISMERÉSI GYAKORLATOK Az állatokat ugyanúgy meg lehet határozni, mint a növényeket. Az állatok felismeréséhez, meghatározásához az állathatározók mellett Varga Zoltán Állatismeret címû könyve és a Búvár zsebkönyvek megfelelô kötetei is segítséget nyújtanak [1]. Az állathatározásnak is választhatod azt a módját, hogy elôször kikeresed azokat a fényképeket, rajzokat a színes képek közül, amelyek legjobban hasonlítanak a vizsgált állathoz. A képpel való összehasonlítást az állathatározásnál is minden esetben egyeztetned kell a megfelelô határozószöveggel! Csak akkor határoztál helyesen, ha az elôtted levô állat jellemzôi a határozószöveggel mindenben megegyeznek. Határozás alkalmával a határozókönyveken kívül kézinagyítókra, parafa lapocskákra vagy dugókra, óraüvegekre vagy Petri-csészékre, csipeszekre és gombostûkre is szükséged lehet! Idônként a vizsgált rovart a parafára tûzheted vagy a Petricsészébe helyezheted, így nem kell állandóan kézben tartani! Ha az általad ismert élôlények határozásában már gyakorlatot szereztél, más állatok határozását is megpróbálhatod. Tanuld meg minél több állatfaj nevét! Keresd ki a rendelkezésedre álló képes állathatározóból azoknak az állatoknak a képét, amelyeket tanárod bemutat! Az állatra jellemzô tulajdonságokat (szín, kültakaró, testfelépítés) írd le röviden a munkafüzetedbe, majd nevezd meg az állatot! * Az állatok megismerésére, tanulmányozására sok lehetôséget biztosítanak a kirándulások. Ilyenkor az élôlények környezetét is tanulmányozhatod. Az állatfajokat az Állatismeret címû kézikönyv segítségével ismerd fel [1]! 135