FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

Átírás

1 E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE 9. IKTATÓSZÁM:55-3/2013. MELLÉKLET: - DB. TÁRGY: Tájékoztató Fejér megye védett, védelemre tervezett és Natura 2000 természeti területei, értékei alakulásáról ELİTERJESZTİ: Törı Gábor közgyőlés elnöke AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Igari Antal megyei fıépítész Nagy Ivett környezetvédelmi munkatárs VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: - KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FİOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: - TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:

2 2 Tisztelt Közgyőlés! A Kárpát-medence és benne Fejér megye európai, ill. globális szinten is páratlan természeti értékekkel, fajgazdagsággal és különleges természeti területekkel rendelkezik, melyek megóvásának jelentısége túl mutat a megye ill. az ország határvonalán. A nemzetközi folyamatokkal megegyezıen azonban hazánkban is egyre kisebb területre szorul vissza a természetes környezet. Vizsgálatok alapján Magyarország területe természetes ökoszisztéma-szolgáltatásainak mintegy 90%-át már megszőnt, s a természetes területek felszámolása, beépítése továbbra is nagy ütemben folytatódik. A globális tendenciáknak megfelelıen fenn áll a veszélye annak, hogy a természeti értékek, élıhelyek, élıvilág és biodiverzitás visszafordíthatatlan módon károsodik, degradálódik a nem fenntartható, a természetet kizsákmányoló termelési, gazdálkodási és fogyasztási szemlélet, nem megfelelı területhasználatok, környezetszennyezés miatt.. Az OECD számításai szerint a biológiai sokféleséget érı globális veszteségek és veszélyeztetettségek fı forrása a területhasználat változása: a természetes területek bevonása a mezıgazdaságba, az erdıirtás, az agrotechnikák okozta eróziók, az építkezések és az infrastruktúra fokozott területfoglalása, valamint fenyegetést jelent a klímaváltozás is. Fontos célkitőzés a fenntartható fejlıdés megvalósítása, mely a természeti erıforrásokkal való olyan tartós, értékvédı gazdálkodást jelent, amely lehetıvé teszi az emberek boldogulását anélkül, hogy a gazdasági fejlıdés lerombolná a biológiai sokféleséget, a komplexitást és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Az új Alaptörvény kimondja, hogy: A természeti erıforrások, különösen a termıföld, az erdık és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövı nemzedékek számára való megırzése az állam és mindenki kötelessége. A márciusban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlıdés Keretstratégia egyik fı célkitőzése az Európában egyedülálló fajgazdagság fenntartása, a táj és a természeti értékek megırzése, az ökoszisztéma-szolgáltatások kimerítésének megakadályozása, a természetes területek beépítési sebességének csökkentése. Fejér megyében az ökológiai szempontból értékes, a biológiai sokféleséget hordozó természeti területek egy jelentıs része a megye északi, hegyvidéki erdıs területeire koncentrálódik. A megye középsı és a déli területeinek löszdombjait döntıen már birtokba vette a mezıgazdaság, így a természeti értékek csak mozaikosan tudtak fennmaradni, mint pl. a nagyobb vízfolyások mentén kialakult mocsárréti, üde réti vegetáció, a szikfoltok, a meredek löszvölgyek oldalai és a déli szélek homoki vegetációja, a hozzájuk kapcsolódó állatvilággal.

3 3 Fejér megyében az országos szinten védett természeti területek kiterjedése közelítıleg 30 ezer ha, ami kb. 7 %-os aránynak felel meg (az országos arány 9 % körüli). A helyi jelentıségő természetvédelmi területek kiterjedése a megyében 4306 hektár, a megye területének 1 %-a. A NATURA 2000 területek kiterjedése kb. 50 ezer ha, Fejér megye területének kb. 11,5 %-át képezik (az országos arány 21 %). Kiemelt feladat Fejér megye természeti és tájképi értékeinek, ökológiai hálózatának, védett, Natura 2000 területeinek hosszú távú megóvása, biológiai sokféleségének megırzése, a táj- és természetvédelmi érdekek érvényesítése a területrendezési, területfejlesztési döntések, tevékenységek során. A természetes élıhelyek egyre növekvı mértékő beépítése, közlekedési útvonalakkal való behálózása, szennyezése és az egyéb zavaró hatások veszélyeztetik a természetes ökológiai egyensúlyi rendszereket, rontják az ıshonos élıvilág életfeltételeit, csökkentik a területek biológiai változatosságát. Kiemelt célkitőzésnek kell tekinteni valamennyi élıhely kiterjedésének, állapotának, biodiverzitásának megóvását, fejlıdésük elısegítését, az ökológiai rendszerek egyensúlyának megırzését. Fontos és sürgetı feladat a természetkárosító, veszélyeztetı hatások megelızése és felszámolása, a természetes élıhelyek csökkenésének, degradálódásának megállítása, az élıvilág háborítatlanságának biztosítása valamennyi antropogén eredető zavaró, károsító hatás kiküszöbölésével - mint pl. illegális fakivágások, gyepek feltörése, hulladékelhelyezés, védett növény- és állatfajok győjtése, pusztítása, jármővekkel okozott károk, tőzgyújtás, talaj-, víz- és levegıszennyezés stb. Fontos a különbözı káros hatások miatt degradálódott természeti területek helyreállítása, rehabilitációja, a vizes élıhelyek, vízfolyások revitalizációja, a természetes állapot rekonstruálása. A biztosítani kell az ökológiai folyosók folyamatosságát, ennek érdekében a közlekedési utak nyomvonalának kijelölését, kiépítését körültekintıen, a természetvédelmi szempontokat figyelembe véve szükséges végezni, az élıhelyek feldarabolódásának megelızésével, vadátjárók biztosításával. Az élıhelyeket átszelı útvonalak az élıvirág zavarása és pusztítása mellett jelentıs balesetveszélyt is jelentenek. Sürgetı feladat a klímaváltozás következtében egyre gyakoribb szélsıséges idıjárási jelenségek következtében kialakuló ár- és belvíz valamint aszály és erdıtüzek természetkárosító hatásának mérséklése, megelızése. A júniusban Fejér megye területén is levonult, történelmi vízállású dunai árvíz több természetvédelmi területet is érintett, fıként Adony és Rácalmás ártéri területein, szigetein került veszélybe az élıvilág vadállomány (a veszélyeztetett területeken vadmentı dombok létesítése válhat szükségessé). A zöldterületek megırzése és gyarapítása az élıhelyek növelésén, megóvásán túl jelentıs pozitív hatással bír a felszín felmelegedésének csökkentésében, a csapadékkörforgás optimalizálásában, az üvegházhatású szén-dioxid megkötésében, oxigéntermelésben, a levegı-, víz- és talajszennyezıdések megkötésében is.

4 4 Sok területen okoz problémát a tájidegen, invazív fajok terjedése, melyek kiszoríthatják az élıhelyekrıl az ıshonos fajokat. A természetvédelmi szemléletformálásnak kiemelt jelentısége van a természettel való harmonikus kapcsolatrendszer kialakítása érdekében, ezért fontos a természetismerettel és természetvédelemmel kapcsolatos oktatás hangsúlyozása az iskolarendszer keretei között valamint azon túl egyaránt. Különösen hatékonyak lehetnek a helyszíni ismeretszerzést biztosító erdei iskolák, terepgyakorlatok, élıhelyfelmérések, fajösszetétel-vizsgálatok, fajmegfigyelı és fajvédı programok, fészekırzı táborok stb. Széleskörő, hatékony együttmőködés szükséges a különbözı vészhelyzetek, katasztrófák természetkárosító, -veszélyeztetı hatásainak megelızése és mérséklése érdekében, a zöldhatóság, önkormányzatok, rendvédelmi szervek, civil szervezetek, erdı- és vadgazdaságok ill. a lakosság összefogása által. Fontos feladat a megye különleges tájképi adottságainak megóvása. Ennek érdekében körültekintıen kell eljárni a terület- és településfejlesztési ill. - rendezési döntések során, az adott térség tájképi értékeinek fennmaradását nem veszélyeztetve. A természet- és tájvédelmi szempontokat valamennyi gazdasági, terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési döntés során kiemelten figyelembe kell venni. Védetté nyilvánítás A természetvédelmi területek létesítésének folyamatát és a már védettség alatt álló területekre vonatkozó szabályokat a természet védelmérıl szóló évi LIII. törvény rögzíti. A törvény 22. alapján: kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekbıl, valamint a biológiai sokféleség megırzése céljából arra érdemes a) vadon élı szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termı-, tartózkodó-, élıhelyeiket; b) régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat; c) természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket; d) növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket és egyes növényeket, növénycsoportokat; e) élıállat győjteményeket; f) földtani képzıdményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ısmaradványokat; g) védett ásványok, ısmaradványok jelentıs lelıhelyeit; h) felszíni, felszínalaktani képzıdményt és barlangok felszínét; i) álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat; j) tipikus és ritka talajszelvényeket; k) természethez kötıdı kultúrtörténeti emlékeket.

5 5 A törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelı, szikes tó, kunhalom, földvár. Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. Terület védetté nyilvánítását - helyi jelentıségő védett természeti terület kivételével a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság készíti elı. Helyi jelentıségő védett természeti területté nyilvánítás esetén a helyi védetté nyilvánítást elıkészítı települési önkormányzatnak meg kell keresnie az igazgatóságot, hogy kívánja-e a terület országos jelentıségő védett természeti területté nyilvánítását. Természetvédelmi kezelési terv A természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendeletben foglaltaknak megfelelıen kell elkészíteni az országos ill. helyi jelentıségő természetvédelmi területek kezelési terveit. A rendelet 1. alapján a természetvédelmi kezelési terv: a védett természeti terület és természeti értékei megóvását, fenntartását, helyreállítását, valamint bemutatását szolgáló természetvédelmi kezelési módokat, továbbá - egyebek mellett gazdasági, gazdálkodási tevékenységekre vonatkozó - korlátozásokat, tilalmakat és egyéb kötelezettségeket tartalmazó dokumentum, amely a tervezési terület vonatkozásában elıírásokat állapít meg. A rendelet melléklete tartalmazza természetvédelmi kezelési terv tartalmi követelményeit (a kezelési terv részeleme pl. természetvédelmi célkitőzések, stratégiák, természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak - élıhelyek kezelése, fenntartása, fajok védelme, látogatás, oktatás, bemutatás, kutatás, vizsgálatok, terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra, Az országos jelentıségő védett természeti területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv elıkészítéséért az a nemzeti park igazgatóság felelıs, amelynek a külön jogszabályban meghatározott mőködési területén a tervezési terület található. Helyi jelentıségő természetvédelmi területek esetében a helyi jelentıségő terület védetté nyilvánításáról szóló önkormányzati rendeletbe kell foglalni természetvédelmi kezelési tervet (a terv tervezetét az önkormányzat kezdeményezése esetén - a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság - szakmai szempontok szerint véleményezi.) A természetvédelmi kezelési tervet szükség szerint, de legalább tízévenként felül kell vizsgálni, és - amennyiben indokolt - e rendelet elıírásai szerint módosítani kell. Fejér megyében található védett természeti területek ismertetése (adatforrás: Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) Országos jelentıségő védett természeti területek Fejér megyében Teljes kiterjedésük Fejér megyében: 30315ha

6 6 Tájvédelmi körzetek A természetvédelmi törvény 28. (3) bekezdése alapján: tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggı területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethetı jelleget alakított ki, és elsıdleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megırzése. Vértes Tájvédelmi Körzet Érintett települések Fejér megyében: Bodmér, Csákvár, Csókakı, Gánt, Mór, Pusztavám, Szár, Vértesboglár Területe:13569 ha, ebbıl fokozottan védett terület: 1255 ha. Alapítás: 19/1976. OTvH. Határozat, bıvítése 6/1990. (VI.18.) KöM rendelet. A védettség fenntartása: a 146/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel. A Vértes hegység rendkívül változatos morfológiai képe biztosította a lehetıséget az itt található számos növénytársulás kialakulásához, fennmaradásához. A hegység faunájából elsısorban a madárvilágot kell kiemelni: a tájvédelmi körzet területén fészkelı madárfajok száma meghaladja a 90-et. A természeti értékek mellett több kultúrtörténeti érték is található, külön említést érdemelı Vérteskozma védett faluképe, valamint a Csókakıi-vár. A tájvédelmi körzet fokozottan védett területei közül a megyében helyezkedik el a Haraszt-hegyi, a Csíkvarsai, a Pátrácosi, valamint a Fáni-völgyi fokozottan védett terület. Fıbb veszélyeztetı tényezık, védelmi feladatok: a természeti értékek kiaknázására irányuló törekvés, mely az értékek megsemmisülésének, károsodásának veszélyeit rejti magában. A külszíni bauxit- és szénbányászat a földfelszín lesüllyesztésével a környezı területek növényvilágát is károsítja. Az intenzív erdıgazdálkodás törekvései sem kedveznek a természet sokszínőségének. Legfontosabb a Vértes páratlanul gazdag, sokarcú jellegének megırzése. Ezen belül különös figyelmet kell fordítani a szélsıséges termıhelyek erdeinek védelmére, a fokozottan védett ragadozómadár fajok állományának megırzésére és fejlesztésére. Kiemelt feladat még a Vértes lábánál található maradvány láprétek (Csíkvarsai rét) természetvédelmi szempontú vízrendezése. Sárréti Tájvédelmi Körzet Érintett települések: Csór, Sárkeszi, Sárszentmihály. Területe: 2211 ha, ebbıl fokozottan védett terület: 422 ha. Alapítás: 3/1986. (III.9.) OKTH. rendelettel, a védettség fenntartása: a 70/2007. (X. 18.) KvVM rendelettel. A tájvédelmi körzet fokozottan védett részén még megmaradtak a láprétek jellemzı fajai, a védett madárfajok közül 101 faj fordult elı a területen, a Bakonyban fészkelı ragadozó madarak számára is fontos táplálkozó terület. A tájvédelmi körzet a Sárrétre valamikor általánosan jellemzı kiszáradó tızeg- és rétláp társulások megırzését biztosítja. A terület döntı hányada gyep. Az alárendelt szerepő szántók nagy részén is megszőnt a szántóföldi gazdálkodás. Megindult a természetes jellegő gyepek visszaalakulása. Az utóbbi évek legnagyobb gondját a gyepgazdálkodás megszőnése, visszaszorulása jelentette. Több száz hektáron hagyták abba a gazdálkodást. Az elmúlt évtizedben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak sikerült több mint 1400 ha területet megvásárolni és ismét elindítani a természetvédelmi szemlélető gyepgazdálkodást.

7 7 A terület jelenlegi állapotának megırzése érdekében felül kell vizsgálni a mai vízgazdálkodási gyakorlatot. Meg kell teremteni az idıszakos árasztások, feltöltések mőszaki feltételeit. Az egybefüggı, nagy kiterjedéső gyepterületek további megırzése miatt nem kívánatos semmilyen új, mesterséges létesítmény, más típusú használat bevezetése. Minden ilyen jellegő beavatkozás az utolsó esélyét is elveti a túzok esetleges visszatelepedésének. Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet Érintett település: Aba, Csısz, Káloz,Sárkeresztúr, Sárszentágota, Soponya, Tác. Területe: 3650 ha, ebbıl fokozottan védett: 157 ha. Alapítás: a 26/1997. (VIII. 1.) KTM. rendelettel. Az eddigi botanikai kutatások alapján 25 védett, illetve fokozottan védett növényfaj elıfordulása bizonyított (pl.poloskaszagú kosbor, pókbangó). A tájvédelmi körzet fontos madárélıhely is a sárszentágotai Sós-tó, a sárkeresztúri Sárkány-tó és szikes tavak fontos fészkelı-, táplálkozó- és pihenıhelyek a madárvilág számára, a több száz hektáros vízfelülettel (pl. gémfélék, bakcsó, kis kócsag, réti sas). A védett terület mintegy egyharmadán található erdı elsısorban telepített, döntıen ıshonos hazai fajokból áll. Megırzésük, valamint az utóbbi években telepített akácok és egyéb tájidegen fajok fokozatos lecserélése fontos feladat. Fıbb veszélyeztetı tényezık: terhelést okoznak a természetes élıhelyek között zárványként elhelyezkedı szántók, ezért fontos feladat a védett területek környezetének ökológiai szempontú, extenzív mezıgazdasági használatának biztosítása (a szántók helyett gyep- és erdıterületek létesítése, minimalizált vegyszerhasználat). Dél-Mezıföld Tájvédelmi Körzet Érintett települések Fejér megyében: Alsószentiván, Cece, Vajta. Területe: 2394 ha, ebbıl fokozottan védett: 437 ha. Alapítás: a 11/1999. (X.29.) KöM. rendelettel. A terület védetté nyilvánításának célja a mezıföldi táj egyedi arculatát meghatározó löszképzıdmények, az İs-Sárvíz hajdani medre helyén képzıdött futóhomokos területek és a rajtuk kialakult fajokban gazdag vegetáció és állatvilág megırzése, a tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme. A Vajta, Cece, Alsószentiván térségét borító, jelentıs ıshonos állományokból is álló erdık, a száraz homoki gyepek és legelık számos értékes növény- és állatfaj életfeltételeit biztosítják. Külön értéknek tekinthetık a láprétek és mocsarak, illetve az Alsószentiván térségében található löszgyep maradványok. A Dél-Mezıföld fontos élıhelye többek között számos védett és fokozottan védett madár- és denevérfajnak. Országos jelentıségő természetvédelmi területek A természetvédelmi törvény 28. (4) bekezdése alapján: természetvédelmi terület az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggı területe, amelynek elsıdleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggı rendszerének a védelme. A törvény 23. (2) bekezdése alapján védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minısül.

8 8 Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület Területe: 255,7 ha, alapítás: 592/1951. OTT határozat, a védettség fenntartása: a 65/2007. (X. 18.) KvVM rendelettel történt. A Sárhegy legmagasabb pontján és az ettıl K-DK-re esı területen a gránit kisebbnagyobb sziklacsoportjai láthatók a felszínen, amelyek jellegzetes alakjukat a szél és az esıvíz együttes hatásának köszönhetik. A felszíni mállás folytán a gránittömbök sarkai legömbölyödtek, a tömbök elváltak egymástól és sajátos képzıdmények, az ún. ingókövek jöttek létre, ezen alakzatok legszebb példányait igyekszik megırizni a természetvédelmi terület. A geológiai értékek mellett az itt található vegetáció is védelemre érdemes, mely az alapkızet jellegébıl adódóan szintén egyedülálló az országban. Fıbb veszélyeztetı tényezık: illegális szemétlerakás, motocrossozás, hegyikerékpározás. Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület Érintett település: Alcsútdoboz. Területe: 40 ha. Alapítás: 344/1952. OTT határozattal, a védettség fenntartása: a 33/2007. (X. 18.) KvVM rendelettel történt. Az 1945 után lerombolt alcsúti kastély körül a vízfelületeivel (dísztó, patakok) kedvezı mikroklímát biztosító parkban mintegy 540 fajból álló fás növénygyőjtemény jött létre. Legszebb példányai a parknak az idıs platánok, törökmogyorók, tulipánfák, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyık és japánakácok, de értékes a hárs, juhar, tölgy és gesztenyefajok győjteménye is, valamint az énekesmadár állománya jelentıs. A kerti építmények közül a kastélykápolna a legjelentısebb. Az arborétum ma korlátozott közhasználatú park. Funkciója génbank-győjtemény, bemutatóhely, kirándulóhely, rekreációs terület, madárvédelmi és kísérleti telep, történelmi emlékhely, kerttörténeti emlék, kultúrterület. Különleges értéke, hogy eredeti állapotában megmaradt hamisítatlan reformkori kert. Mőemléki és természetvédelmi védettséget egyaránt élvez. Fıbb veszélyeztetı tényezık: génerózió, a győjtemény állományának csökkenése. Az idıs fák természetes pusztulása mellett egyes farontó gombák elszaporodása, a levegı minıségének romlása, az aszályos nyarak és télvégi erıs lehőlések komoly károkat okoznak. A vízminıség romlása, melynek oka a vízgyőjtıterületek elszennyezıdése, a tó iszappal való feltöltıdése. A közeli bányászat a talajvíz szintjét jelentısen süllyesztette, a patakok vízhozamát nagymértékben csökkentette. Szomszédos területeken folyó tevékenységek hatása. Közúton történı veszélyes hulladékok és anyagok szállítása. A közeli állattartó telepek intenzív mőködtetése. Martonvásári Kastély-park Természetvédelmi Terület Területe: 30 ha. Alapítás: 1182/1953. OTT határozattal, a védettség fenntartása: a 61/2007. (X. 18.) KvVM rendelettel történt. Az között építtetett barokk kastély és kápolna, valamint az azokat körülvevı park kultúrtörténeti és kertépítészeti szempontból kiemelt jelentıséggel bír. Az épület közelében feltehetıen barokk, távolabb tájképi kertet alakítottak ki az eredeti növényzet felhasználásával, mintegy 100 ha területen. A vasút megépítésekor a park területe 70 hektárra csökkent. A kastélyt és parkot a II. világháborúban tetemes károk érték, 1949-tıl állami tulajdonba került. A helyreállított kastély és parkja jelentıs mővészeti és építészeti alkotás, mőemléki és természetvédelmi oltalom alatt áll. A terület természetvédelmi kezelıje a kastélyban mőködı MTA Növénytermesztési Kutató Intézet.

9 9 Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület Érintett település: Pákozd. Területe: 420 ha, ebbıl fokozottan védett: 420 ha. Alapítás: 165/1958. OTT határozattal, a védettség fenntartása: a 158/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel történt. A "Nemzetközi jelentıségő vadvizek jegyzékébe" bejegyzett védett terület, ún. Ramsari terület. A Velencei-tó délnyugati része összefüggı, nagy nádasai gazdag, páratlan fészkelımadár-faunával rendelkeznek. A védett területen ma is fellelhetık az eredeti lápi vegetáció maradványai: az úszólápok. A lápi növényzet különlegességét bizonyítja az Európa-szerte ritka hagymaburok nevő lápi orchidea-faj jelenléte. A magyar flóra egy másik nagyon ritka faja a tengermelléki káka ugyancsak itt fordul elı. Az úszólápok a befolyó Császár-patak terhelésének eliminálásában fontos szerepet játszanak, ezért minıségük megóvása, javítása fontos feladat. Fıbb veszélyeztetı tényezık, védelmi feladatok: a természeti értékek fennmaradása érdekében a tó vízszintjének szabályozását a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével kell végezni. A terület bıvítése elsıdleges feladat, ideértve a még nem háborgatott nádasokat és partmenti réteket, legelıket; megfelelı szélességő és kellıen tiszteletben tartott vízi és szárazföldi pufferzóna létrehozása az emberi hatások (gazdálkodás, horgászat, vízi-sportolás) tompítása érdekében; a nádaratás természetvédelmi célokat szolgáló tervszerő megtervezése és kivitelezése, megfelelı mennyiségő és minıségő víz elıállítása az üdülési szezont megelızı tavaszi, kora nyári intenzív vegetációs fejlıdés és fészkelés idıszakában. Dinnyési-Fertı Természetvédelmi Terület Érintett települések: Dinnyés (Gárdony), Pákozd, Seregélyes, Székesfehérvár. Területe: 539 ha, ebbıl fokozottan védett: 539 ha. Alapítás: 1667/1966. OTvH határozat, módosítva: 3/1985. (X.21.) OKTH rendelkezéssel, a védettség fenntartása: 46/2007. (X. 18.) KvVM rendelettel. A vizes, nádas terület a Dinnyés-Kajtor csatorna két oldalán található, mely a Velencei-tavon megnövekedett idegenforgalmi terhelés miatt az onnan kiszoruló védett madaraknak nyújt biztonságos, zavartalan élıhelyet. A gém-félék kedvenc táplálkozó és költıhelye, legismertebb költıfajai: a nagy kócsag és a kanalasgém. A parti területeket az Alföld némely részére jellemzı sziki vegetáció borítja. Adonyi Természetvédelmi Terület Érintett település: Adony, területe:1 ha. Alapítás: a 3/1987. (VII. 10.) OKTH rendelkezéssel, a védettség fenntartása: a 31/2007. (X. 18.) KvVM rendelettel. A terület védelem alá helyezésének célja a hazánkban csak néhány helyen elıforduló fokozottan védett gyapjas csüdfő termıhelyének megóvása. Ez a növény az európai Vörös Könyvben is szereplı veszélyeztetett faj. Veszélyeztetı tényezık, védelmi feladatok: a védett növényvilág megóvása érdekében meg kell akadályozni a terület beerdısülését és az illegális hulladéklerakást. Székesfehérvári Homokbánya Természetvédelmi Terület Érintett település: Székesfehérvár. Területe: 121 ha. Alapítás: 2/1990. (XI. 21.) KTM rendelettel. Székesfehérvár szélén, az egykori homokbánya felhagyott felszínén sokféle növénytársulás telepedett meg, köztük számos védett ritkaság is fellelhetı (a védetté nyilvánításkor 235 növényfajt írtak le, közöttük számos védettet is, azóta több új fajt

10 10 is sikerült azonosítani). A legnagyobb érték májustól a nyár közepéig egymás után megjelenı orchidea fajok (hússzínő ujjaskosbor, a mocsári kosbor, mocsári nıszıfő, vitézkosbor). A botanikai értékek mellett jelentıs zoológiai értékek is találhatók, eddig 29 madárfaj fészkelése bizonyított (gyurgyalag, partifecske, kékvércse). Fıbb veszélyeztetı tényezık: a területen a legnagyobb gondot az illegális hulladékelhelyezés okozza. Állandóan jelentkezı veszélyforrás az orchideás gyepek taposása és a napjainkban jelentkezı lovagoltatás. Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Terület Érintett település: Rácalmás. Területe: 382 ha. Alapítás: 5/1996. (IV. 17.) KTM rendelettel. A védett terület magába foglalja a rácalmási Nagy-szigetet, a Duna zátonyszigeteit és a közöttük található ágrendszert. A szigetre, mint a Duna menti hasonló területekre a puha-, illetve keményfa ligeterdık voltak a jellemzık. A sziget magasabban fekvı területeink régebben nagyobb kiterjedéső gyepek helyezkedtek el, biztosítva a község számára a legelı területet. A szigetet borító erdıterületek több mint felét mára átalakított, erısen kezelt, mesterségesen telepített erdık teszik ki, de még így is jelentıs, egybefüggı kırisestölgyes erdık találhatók. A lágyszárú vegetáció értékes fajai a teljes területen tömegesen elıforduló, védett ligeti csillagvirág és a nyári tızike. A szigeten két fokozottan védett madár fajunk fészkel több-kevesebb rendszerességgel. A Duna vizén, télen számos récefaj több százas állománya pihen meg. A természetvédelmi terület feladata, hogy megırizze a Duna mellett mára csak foltokban megmaradt ártéri keményfa- és puhafa ligeterdıket, a rájuk jellemzı növény és állatvilággal együtt. Fıbb veszélyeztetı tényezık, védelmi feladatok: Problémát jelentenek a nyár ültetvények, ezért az erdık üzemtervezése során, a felújításoknál csak hazai ıshonos, az ártéri ligetredı élıhelyre jellemzı fafaj összetételő erdık telepítése engedélyezett. Problémát okoz a szemetelés, szükséges a feliszapolódott, elzáródott mederágak rehabilitációja. Természetvédelmi szempontból is kívánatos lenne egyes mederágak megnyitása, vízutánpótlásának biztosítása. A júniusi dunai árvíz veszélyeztette a rácalmási Nagy-sziget élıvilágát. Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület Érintett települések: Sárbogárd-Pusztaegres, Sáregres. Területe: 1495 ha. Alapítás: a 25/1996. (X. 9.) KTM rendelettel. "Ramsari" státuszú terület. A Rétszilasi-tavak a Sárvíz-völgyében kialakult ökológiai zöldfolyosó legdélebbi és egyben az egyik legjelentısebb tagja. Kiemelt szerepe van a vízhez kötıdı madarak fészkelése és a vízi madarak vonulása idején. A terület a Sárrét déli részén, a Dél- Mezıföld északi peremén helyezkedik el az ún. Rétszilasi süllyedékben. Fı határvonalait a térség két csatornája, a Malom- és a Nádor-csatorna adják, e két vízfolyás szolgáltatja a több mint 600 hektárnyi vizes élıhely együttes vízpótlását is. A terület jó vízellátottságának köszönhetıen ma is az elsısorban vizes élıhelyet kedvelı növénytársulások tudnak megélni. A védett növényfajok közül kiemelendı az értékes orchidea állomány; a fokozottan védett pókbangó állománya komoly természeti érték. A terület rovarvilága is értékes természetvédelmi szempontból. A halfajokat tekintve: a vízfolyásokban, a kiöntéseken a védett réti csík elıfordulása bizonyított. Az emlısök közül a fokozottan védett vidra szép számmal él a térségben.

11 11 A madarak jelentik a Rétszilasi-tavak legnagyobb értékét, a terület madárvilága rendkívül gazdag: eddig 200 madárfajt írtak le, ami mintegy 75 %-a Magyarországon eddig bizonyítottan elıforduló fajok összlétszámának. A 200 fajból 181 faj védett, 32 faj a fokozottan védett kategóriába esik. Védelmük érdekében a teljes területen tilos a vízimadarak vadászata. Fıbb veszélyeztetı tényezık: Az ıszi lehalászások idején akaratlanul is jelentıs zavarásnak van kitéve a madárállomány, ezért fontos hogy az esti behúzások és a reggeli kirepülések idejére is biztosítani kell a terület madárvilágának nyugalmát. Az ıszi lehalászások után a tavak egy részén legalább 20 cm körüli vízszintet kell hagyni az áttelelı vagy sokáig itt tartózkodó fajok számára. A tavak feltöltésekor külön gondot okoz minden évben a víz minısége és a rendelkezésre álló vízmennyiség. A tavak feltöltését a fészkelési idı megkezdése elıtt be kell fejezni, valamint a vízszintnek a fészkelési idı alatt nem szabad változnia. A nádgazdálkodás terén a legnagyobb gondot a túlzott mértékő, vagy elhúzódó aratás és a nádégetés okozza. A túlzott mértékő nádhasznosítás révén eltőnnek a területrıl az öreg nádak alkotta foltok, amelyek például a gémfélék számára ige fontosak a fészkeléshez. Az elhúzódó aratás és az égetés is a fészekrakások ellen hat, sıt ez utóbbi jelentıs mértékő környezetszennyezéssel is jár, és mint ilyeneket feltétlenül ki kell küszöbölni a területen. A gyenge minıségő szántókat kívánatos gyeppé visszaalakítani, amit vagy gyepesítéssel, vagy a gyep természetes úton való visszatelepedésével kell mihamarabb elérni, rendszeres legeltetést és kaszálást kell biztosítani. Az erdıgazdálkodást illetıen a legnagyobb veszélyt a fészkelésre alkalmas fák számának további csökkentése okozza. A fákban szegény természetvédelmi területen legfıbb lépésnek azt kell tekinteni, hogy az erdık vágásérettségi koraként lehetıség szerint a természetes életkort kell meghatározni. Belsıbárándi-tátorjános Természetvédelmi Terület Érintett település: Aba Belsıbáránd, területe: 50 ha. Alapítás: a 14/2007. (III. 30.) KvVM rendelettel. A védetté nyilvánítás célja a Dinnyés-Kajtori csatorna bal oldalával párhuzamosan futó völgyoldalt borító, mára már csak foltszerően fennmaradt természetes löszvegetáció mozaikok, a bennük megtalálható védett és fokozottan védett növényfajok, a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek életfeltételeinek, a tájképi értékek, a területen található két bronzkori földvár és az Árpádkori falu régészeti emlékeinek megırzése, valamint a terület bemutatása. Természetvédelmi feladatok: A löszgyepek fajgazdagságának és a természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, növelése, a védett állatés növényfajok - különös tekintettel a borzas macskamenta és a tátorján - egyedszámának, állományának fenntartása, illetve növelése aktív természetvédelmi kezeléssel. A degradált társulások fajkészletének és mintázatának közelítése a természetes állapothoz aktív természetvédelmi kezeléssel. A nem ıshonos fafajból álló erdık a termıhelynek megfelelı ıshonos fafajokkal történı átalakítása. A természetszerő erdık tartamos erdıhasználattal való megırzése. Az invazív-, özönfajok visszaszorítása illetve terjedésük megakadályozása. A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása. A terület természetvédelmi kezelésének módjait, a korlátozásokat és tilalmakat a 14/2007. (III. 30.) KvVM rendelet rögzíti.

12 12 Helyi jelentıségő természetvédelmi területek A megye területén közel 4306 hektár terület áll helyi jelentıségő természeti védelem alatt. A helyi jelentıségő természetvédelmi területek létesítése az érintett települési önkormányzatok hatáskörébe tartozik. A természet védelmérıl szóló évi LIII. törvényben foglaltak alapján a helyi jelentıségő védett természeti területté nyilvánítás esetén a helyi védetté nyilvánítást elıkészítı települési önkormányzatnak meg kell keresnie az igazgatóságot, hogy kívánja-e a terület országos jelentıségő védett természeti területté nyilvánítását. Természeti Emlékek A természetvédelmi törvény 28. (3) bekezdése alapján: természeti emlék valamely különlegesen jelentıs egyedi természeti érték, képzıdmény és annak védelmét szolgáló terület. A törvény 23. (2) bekezdése alapján védett forrás, víznyelı, kunhalom, földvár természeti emléknek minısül. Fejér megye helyi jelentıségő természetvédelmi területeinek és természeti emlékeinek listája terjedelmi okból az elıterjesztés 1. sz. mellékletében található. Védıövezet A természetvédelmi törvény 30. alapján védett természeti területet - szükség esetén - védıövezettel kell ellátni. A védıövezet kiterjedésérıl a védettséget kimondó jogszabályban kell rendelkezni. A védıövezet rendeltetése, hogy megakadályozza vagy mérsékelje azoknak a tevékenységeknek a hatását, amelyek a védett természeti terület állapotát vagy rendeltetését kedvezıtlenül befolyásolnák. Natura 2000 területek Fejér megyében Az EU ökológiai hálózata, a Natura 2000 területek közösségi jelentıségő természetes élıhelyek, valamint állat- és növényfajai védelmében kijelölt területek. Ezek az értékes természeti területek, élıhelyek többé-kevésbé összefüggı láncolata, amelyek az eredeti európai élıvilágot ırzik. A kijelöléssel hazánk területének közel 21%-a lett Natura 2000 terület. Az eredeti védett területek teljes körően bekerültek a hálózatba, ill. további, közel 1.2 millió hektár terület kapott uniós védettséget. A Natura 2000 területeken belül jelentıs arányt képviselnek a mezıgazdasági területek, gyepek, tavak, folyók, erdık, ezért e területek védelmében különösen hangsúlyos a gazdálkodók, a fenntartó, hagyományos gazdálkodási módok szerepe, a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolása. A hazai Natura 2000 területek kihirdetése a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelettel történt. A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletek helyrajzi számait. A megye területét részben, vagy egészben 25 Élıhelyvédelmi-, valamint 5 Madárvédelmi Direktíva alapján kijelölt Natura 2000 terület érinti. A kijelölt területek nagysága meghaladja az 50 ezer hektárt. Ezek a területek magukba foglalják szinte kivétel nélkül az összes országos jelentıségő védett természeti területet, de a felmérések eredményeként számos olyan jelentıs természeti értékekkel bíró terület került a látókörbe, melyek azt bizonyítják, hogy a megye természeti állapota a jelentıs emberi hatások ellenére is meg tudott ırizni kiemelkedı jelentıségő természeti értékeket.

13 13 A Különleges madárvédelmi területek kijelölésénél fontos szempont volt a ritka vagy veszélyeztetett madárfajok védelme, a nemzetközi jelentıségő vizes élıhelyek (Ramsari-területek) megóvása, a területeknek összefüggı hálózattá szervezıdése. A kijelölés alapja az EU Madárvédelmi Irányelve. A Különleges Természetmegırzési Területek kijelölését az Unió Élıhelyvédelmi Irányelve írja elı. A kijelölés célja a vadon élı növény- és állatfajok, illetve élıhelytípusok védelme. E területek kijelölése a közösségi szempontból jelentıs fajok és élıhelytípusok alapján történt. Érzékeny Természeti Területek és Magas Természeti Értékő Területek (ÉTT és MTÉT) Az MTÉT program célja, hogy a fokozott környezeti sérülékenységgel jellemezhetı táj védett természeti értékei a gazdálkodási gyakorlatba illeszthetı önkéntes vállalások révén megırizze, s a természetkímélı módszerek alkalmazását támogassa. Az ÚMVP zonális természetvédelmi célprogramjai olyan konkrétan lehatárolt, ún. Magas Természeti Értékő Területeken támogatják a gazdákat a természetkímélı gazdálkodási módok kialakításában és fenntartásában, ahol a mezıgazdasági hasznosítás folytatása különösen fontos feltétele az élıvilág, a tájkép valamint az épített és történeti értékek hosszú távú megırzésének. Ennek érdekében olyan gazdálkodási elıírásokat, csomagokat fogalmaz meg, amelyek önkéntes vállalásáért és teljesítéséért területalapú, vissza nem térítendı kifizetés illeti meg a gazdálkodót. A kifizetés nagysága arányos a választott elıíráscsomag összetettségével, várható környezeti, valamint a termelés gazdasági eredményét befolyásoló hatásával. A 2002-ben kísérleti jelleggel 11 modellterületen indult ÉTT program, 2004-ben- a MePAR rendszerben már szereplı- 15 mintaterületen folytatódott tıl- az idıközben elvégzett felülvizsgálat alapján- további tíz területen, összesen 25 kijelölt helyen indult újra, MTÉT (Magas Természeti Értékő Területek) néven a program. A jelentıs területi növekedés mellett a program évi meghirdetésének egyik új eleme a belsı zónarendszerek kialakítása (minden egyes Magas Természeti Értékő Terület további A, B, és C zónára tagolódik, mely meghatározza, hogy a gazdálkodó mely célprogramok igénylésére jogosult, valamint hogy a támogatási kérelmek elbírálása során a gazdálkodó hány pontot szerezhet). A zónarendszer segítségével a különbözı célprogramok a védendı fajok által valóban használt területekre koncentrálhatóak. A zónák pontozási rendszerben való megjelenítésével biztosítható, hogy a természetvédelmi szempontból kiemelten fontos területek (pl.: túzok fészkelı-, és dürgıhelyek) nagyobb biztonsággal juthassanak az agár-környezetgazdálkodási kifizetésekhez. Fejér megyében érintett MTÉT területek: 1: Sárvíz-völgye Magas Természeti Értékő Terület Teljes területe ha, támogatható területe ha. A Natura 2000 területek aránya 45%. A jó mezıgazdasági adottságú terület fokozott környezeti sérülékenység jellemzi, kiemelt szerepe van védett növény- és madárvilágnak. Érintett Fejér megyei települések: Aba, Alap, Alsószentiván, Cece, Csısz, Gárdony, Káloz, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Seregélyes, Soponya, Székesfehérvár, Tác, Vajta.

14 14 2. Zámolyi-medence Magas Természeti Értékő Terület Teljes területe ha, támogatható terület: 9467 ha. A Natura 2000 területek aránya 39 %. A terület páratlan és rendkívül gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik, számos védett faj élıhelye. Érintett települések: Bodmér, Csákberény, Csákvár, Gánt, Pátka, Szár, Vértesboglár, Zámoly. Ramsari területek február 2-án az iráni Ramsar városában írták alá a nemzetközi jelentıségő vizes élıhelyekkel kapcsolatos nemzetközi szerzıdést. A megállapodás hivatalos neve "Egyezmény a nemzetközi jelentıségő vizes területekrıl, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyérıl". Az egyezmény értelmében vizes területnek tekintendık azok az akár természetes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tızeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize álló, áramló, édes, félédes, sós, ideértve azokat a tengervíz-területeket is, amelyek mélysége apálykor nem haladja meg a hat métert, valamint az idıszakosan kiszáradó szikes tavak. Az egyezményhez csatlakozó országnak gondoskodniuk kell arról, hogy a Ramsari listára bejelentett terület ökológiai jellege fennmaradjon. Az egyezmény 1975-ben lépett hatályba, melyhez Magyarország 1979-ben csatlakozott és jelenleg 23 nemzetközi jelentıségő vizes élıhellyel szerepel a ramsari listán. Fejér megyében levı Ramsari területek: 1. Rétszilasi halastavak Az 1508 hektáros terület 1997 április 30 - ától szerepel a nemzetközi jelentıségő vizes élıhelyek jegyzékén. A terület 18 különálló halastóból áll, melyek körül nádasok alakultak ki. A tavak konkrét területe 805 hektár, a többit a körülötte lévı vizes élıhelyek, nádasok, nedves rétek, legelık, és bokorfüzesek teszik ki. 2. Velencei - tó és Dinnyési - Fertı: A Fejér megyében található két vizes élıhely 965 hektáros összterülete 1979 óta szerepel a nemzetközi jelentıségő vizes élıhelyek listáján. Fontos Madárélıhelyek (IBA: Importand Bird Areas) A Fontos Madárélıhelyek (IBA-területek) a madarak élete szempontjából kulcsfontosságú fészkelı-, táplálkozó- vagy pihenıterületek, amelyek megfelelı védelem, a természetvédelmi szempontokon alapuló hasznosítás esetén biztosíthatják a Föld vadon élı madárvilágának fennmaradását. Magyarországon jelenleg 54 Fontos Madárélıhely található, az ország területének több mint 15 százalékán, 1,4 millió hektáron. Magyarországon az IBA-területek mintegy 79%-a kapott uniós védelmet a csatlakozás után, azaz ennyi került be a Natura 2000 hálózatba.

15 15 Ökológiai folyosók Az ökológiai folyosóknak kiemelt szerepük van a különbözı tájak, élıhelyek közötti összeköttetés biztosításában, kapcsolatot biztosítanak a természetes és természetszerő területek között, lehetıvé teszik a természetes élıvilág migrációs folyamatait, a fajok természetes elterjedését, biztosítják a fajok számára a géncserét, valamint a kedvezıtlen hatások elıl való kitérést. Léptékük alapján az ökológiai folyosók lehetnek interkontinentális, kontinentális, regionális és lokális jelentıségőek. Az Európai Ökológiai Hálózat (EECONET) egy Európát "átszövı" ökológiai folyosórendszer, melyben a védett ökoszisztémákat megfelelı területfejlesztési iránymutatással és földhasználati, valamint egyéb gazdasági intézkedésekkel fenntartott "folyosók" - vagy élıhelymozaikok láncolatai - kötnek össze, biztosítva a területek közötti biológiai kapcsolatokat. Kialakításának alapvetı indoka az volt, hogy az európai országok többnyire elszigetelt, védett vagy természeti értékekben még gazdag területeit egységes szempontrendszer alapján kialakított ökológiai hálózattá kösse össze. Az Európai Ökológiai Hálózat elemei a magterületek, az ezeket körülvevı ún. puffer zónák, valamint a magterületeket összekötı, a magterületek közötti kommunikációt biztosító folyosórendszerek. A Nemzeti Ökológiai hálózat: a Páneurópai Ökológiai Hálózat részét képezı Magyarországi Nemzeti Ökológiai Hálózat tervezése 1993-ban kezdıdött meg, feladata az ország valamennyi védett ill. védelem alatt nem álló élıhelyei összeköttetésének biztosítása. Az Országos Ökológiai Hálózat Övezete az Országos Területrendezési Terv (OTrT) alapján az OTrT-ben megállapított övezet, amelybe az országos jelentıségő természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtı ökológiai folyosók egységes, összefüggı rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. Az ökológiai folyosó övezete (OTrT alapján) az a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedéső, folytonos vagy megszakított élıhelyek, élıhelysávok, élıhelymozaikok, élıhelytöredékek, élıhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntı részben természetes eredetőek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élıhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. A magterület övezete (OTrT alapján) a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élıhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemzı természetes élıvilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentıségő fajnak adnak otthont. A magterületek jelentıs mértékő biológiai sokféleséget ırzı, természetes, természetközeli vagy féltermészetes élıhelyek, általában már védett, vagy védendı területek. Ezek a területek érintetlenül megırizendık, elsıdleges céljuk a biodiverzitás komplex védelme, gazdasági célú hasznosításuk nem megengedett, csak a szükséges állapotstabilizációs, kutatási és monitoring tevékenységek végezhetık.

16 16 A pufferterület övezete a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetéső területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezıtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek. Rehabilitációs területek: a magterületek, ökológiai folyosók és védıövezetek hálózati elemek területein belül zárványként jelentkezı, vagy ezekkel határos ökológiailag sérült állapotú területek, melyek megszakításokat okoznak az egyes zónákban. Helyreállításukat követıen a hálózathoz kapcsolhatóak. A Fejér Megyei Területrendezési Terv (FMTrT) tartalmazza a térségi jelentıségő ökológiai folyosók, magterületek és pufferterületek megyei szintő lehatárolását, az Országos Területrendezési Tervben lehatárolt Országos Ökológiai Hálózatnak megfelelıen. Az ökológiai hálózat fıbb elemei döntıen a vízfolyások, állóvizek környezetében találhatók, melyek biztosítják az élıhelyek összekapcsolását pl. Duna völgye, Által-ér völgy, Császár-víz-völgy, Szent László-patak völgye, Váli völgy, Móri-árok, Gaja-völgy, Sárvíz-völgy, Bozót-patak völgye, Cinca-patak völgye, Velencei-tó, víztározók (pl. pátkai, zámolyi, fehérvárcsurgói, soponyai), Sió, a dinnyési és rétszilasi halastavak stb. Emellett a Vértes, Bakony ill. Velencei-hegység térségében is jelentıs ökológiai folyosók találhatók. Az OTrT ill. az FMTrT alapján az ökológiai folyosó és a magterület övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki - kivéve, ha a települési területet az ökológiai folyosó/magterület körülzárja, és a kijelölést más jogszabály nem tiltja az utóbbi során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, ökológiai folyosó természetes és természetközeli élıhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan mőködése. Ezen övezetekben közmővezetékeket és járulékos közmőépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó mőszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. A közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élıhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok mőködését nem akadályozó mőszaki megoldások alkalmazásával helyezhetı el. Új külszíni mőveléső bányatelek nem létesíthetı, meglévı külszíni mőveléső bányatelek nem bıvíthetı. A magterület övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elı kell írni a tájszerkezetbe illeszkedı beépítési mód, a tájra jellemzı építészeti hagyományok és építmények megırzését és ezek követelményeit. Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. A Fejér Megyei Területrendezési Terv természetvédelmi célú szabályai, ajánlásai Megjegyzés: Az Országos Területrendezési Terv módosítása jelenleg zajlik, melyhez megtettük a Fejér megyét érintı javaslatokat.

17 17 A Fejér Megyei Területrendezési Terv 2. sz. mellékletében számos természetvédelmi szempontú területrendezési ajánlás is szerepel, mint pl.: Alapvetı elvárás, hogy a meglévı erdıterületeket ne vonják belterületbe, illetve azokat ne minısítsék beépítésre szánt területté. Meglévı természetes-, természetközeli állapotú erdık fenntartásával, erdıtelepítésre alkalmas új területek kijelölésével, erdık telepítésével az a cél, hogy Fejér megye átlagos erdısültsége a jelenlegi 12,4%-ról - az OTrT szabályaival összhangban 15 %-ra növekedjen. Védelmi rendeltetéső erdıket egyrészt az ökológiai hálózat rendszerszerő fejlesztése érdekében természetvédelmi, másrészt árvízvédelmi, talajvédelmi, levegıtisztaságvédelmi és településvédelmi céllal indokolt telepíteni. A nem ıshonos fafajokból álló hullámtéri erdıket amennyiben az árvíz-védelmi célokkal nem ellenkezik állományszerkezet-átalakítás révén természet-közeli állapotú erdıkké célszerő alakítani. A megye védett tájainak erdıterületein az elsıdleges természetvédelmi rendeltetés mellett meghatározó az egyéb védelmi és közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai) funkció is, ezért ezeken a területeken indokolt összehangolni a vízgazdálkodás, a táj- és természetvédelem, az ökoturizmus, valamint az erdıgazdálkodás szempontjait. Az erdıtelepítésbıl kizárandó a természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterület, védelemre tervezett gyepterület és a természeti területnek minısülı gyep. A védett és a NATURA 2000 hálózatba tartozó területeken erdıtelepítést az illetékes nemzeti park igazgatóság hozzájárulása alapján lehet végezni. Gazdasági erdık telepítésénél a gazdasági szempontok az irányadók, a természeti adottságokat károsító hatások kizárása mellett. Az erdıtelepítéseknél ahol a termıhelyi viszonyok lehetıvé teszik ıshonos fafajok alkalmazásával elınyben kell részesíteni a természet-közeli erdıtársulások létrehozását. A meglévı homoki és sziki gyepek, valamint a lápterületek megırzése és természetvédelmi célokat is integráló hasznosítása kiemelten fontos feladat. A Velencei-tóban a kialakult víz-nádfelület arányt fenn kell tartani. Új partvédımővek építésénél, ill. a meglévı mővek rekonstrukciójánál törekedni kell a lídós, ill. fövenyes partszakaszok kialakítására. a Velencei-tó nyugati medencéjét elsıdlegesen természetközeli környezetként kell megırizni. Az állandó és idıszakos vízfolyások rendezésénél a vízvédelmi és ökológiai követelményeket egyaránt érvényesíteni kell. Javasolt a tényleges geográfiai adottságok figyelembevételével a településeket védı zöldövezeti erdık, fásítások létesítése, a beépített területeken zöldfelületek, parkok növelése. Települések belterületei és a mellettük tervezett fıútvonalak, elkerülı utak között védı-takaró zöldsávok létesítése javasolt. Az FMTrT az élıhelyek beépítésének visszaszorítása érdekében az alábbi ajánlásokat tartalmazza: A település beépítésre nem szánt területeit beépítésre szánt területté minısíteni csak akkor indokolt, ha az ezzel elérni kívánt cél (lakó, gazdasági, üdülı vagy különleges terület kialakítása) beépített terület újrahasznosításával nem érhetı el, vagy ehhez nincs elég beépítésre szánt terület. Az új beruházásokat, lakóterületnövelést elsısorban a meglévı beépített területek rehabilitációs és rekonstrukciós területein indokolt elhelyezni. Ennek megfelelıen korlátozni javasolt új területek igénybevételét zöldmezıs beruházások, ipari parkok, új lakóterületi egységek és lakóparkok céljára.

18 18 Korlátozni kívánatos, illetve szigorú feltételekhez javasolt kötni a beépítésre szánt területek bıvítését, valamint területhasználatát a védett természeti területek környezetében és az ökológiai hálózat egyéb területein, továbbá a kiváló termıhelyi adottságú szántó, szılı- és gyümölcsös termıterületeken, hidrogeológiai védıterületen, belvíz- és árvízveszélyes területen, továbbá ott, ahol azt a településképvédelmi szempontok megkövetelik. Tájképvédelem Fejér megye jelentıs tájképi értékekkel rendelkezik - mint pl. a Vértes, Velenceihegység, Duna-völgy, Bakony, Sárvíz-völgy, Sárrét, Dél-Mezıföld, Váli-völgy stb.,- melyek megóvása nemzetközi jelentıségő feladat, ezért a terület- és településfejlesztési ill. rendezési tevékenységek, döntések során kiemelten figyelembe kell venni a tájképvédelmi szempontokat. A Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció Feltáró-Értékelı anyaga alapján: Tájhasználati konfliktust okoz a Velencei-tó környéki szılıhegyek (történelmi borvidékek) szinte egybefüggı beépülése üdülıkkel. A tó terhelése szempontjából kedvezıtlen a déli part agglomerálódása. A bányászati tevékenységbıl eredı tájsebek jelentıs része az értékes tájakat érinti (Vértes, Bakonyalja, Gerecse), és rehabilitálásuk országos érdek. Az FMTrT tartalmazza az országos, valamint térségi jelentıségő tájképvédelmi övezet lehatárolását és övezeti szabályait, valamint az országos ill. térségi komplex tájrehabilitációt igénylı területek lehatárolását és övezeti szabályait. Az FMTrT alapján az országos ill. térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezetében csak olyan megyei területfelhasználási kategória jelölhetı ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhetı ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az övezetben közmővezetékeket és járulékos közmőépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó mőszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenırzéséhez a tájképet jelentısen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. Az FMTrT Fejér megye tájképi értékeinek védelme érdekében az alábbi fıbb ajánlásokat tartalmazza: Tájképvédelmi övezetben a települési területek összenövését meg kell akadályozni, ilyen területeken a beépítésre szánt települési terület határa a közigazgatási terület határát max. 200 m-re közelítheti meg. A kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken indokolt elkerülni a település hagyományos szerkezetének és jellegének megváltoztatását, a települések beépített területének kiterjesztését és a közlekedési

19 19 hálózat fejlesztéséhez kötıdı üzletközpontok, raktárbázisok céljára új beépítésre szánt területek kialakítását. Városias települési térségbe tartozó településeken a zöldterület (közpark), valamint közjóléti erdı funkciójú területek, továbbá a rekreációs igények kielégítését szolgáló egyéb, zöldfelületi jellegő különleges területek megırzendık, arányuk a beépítésre szánt területekhez képest ne csökkenjen. A hagyományosan vidéki települések térségében a hagyományos településszerkezetekhez, településkarakterhez, beépítési módhoz, még meglévı értékes népi építészeti hagyományokhoz nem illeszkedı lakó és egyéb területek kijelölése nem engedhetı és egyéb új területfelhasználási egységnél is figyelembe veendı az adott vidéki település léptéke, szerkezete. A hagyományosan vidéki települések táji kapcsolatait, táji összhangját meg kell ırizni, különösen a védett tájelemek vonatkozásában (természeti védettség alá esı és Natura 2000 területek, ökológiai hálózat területei), valamint az üdülés-rekreáció szempontjából kiemelten értékes területeken, így a Velence-Vértes üdülıkörzetben. Területfejlesztés és természetvédelem A Fejér Megyei Önkormányzat mint a megyei területfejlesztési koncepció ill. fejlesztési program tervezéséért felelıs koordinátor a Kormány rendeletének megfelelıen készíti elı (iteratív tervezés módszerével) a területfejlesztési koncepciót és programot. A legfrissebb információk alapján a 18 felzárkózó megyével együtt az EU-s források 16,5 5-át kapják. Ezen túlmenıen a természet- és környezetvédelmi, Natura 2000 területekkel kapcsolatos feladatok végrehajtására a KEHOP (Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program) jó lehetıségeket biztosít. Rendkívül fontos, hogy a Közös Stratégiai Keret 11 tematikus célkitőzése és prioritás kiterjedjen mind a megyei, mind a megyei jogú városi és várostérségi programokra (mint pl. a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erısítése; az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetıségének, használatának és minıségének javítása; a KKV-k, a mezıgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történı elmozdulás támogatása minden ágazatban; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelızés és -kezelés ügyének támogatása; a környezetvédelem és az erıforrás-hatékonyság propagálása; a fenntartható közlekedés elımozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a fıbb hálózati infrastruktúrákban). A klímaváltozás hatásainak mérséklése, az energiafüggıség csökkentése, a védett természeti és épített értékek védelme, az ivóvíz, levegıtisztaság, biodiverzitás európai és magyarországi értékeinek megırzése és magasabb szintre emelése fontos érdek. Az elızı idıszaknál nagyobb mértékben nyílik lehetıség a forráskoordinációra (pl. ERFA, ESZA). A tervezés folyamatában kiemelkedı szerepet kap mint átfogó cél a fenntartható, magas hozzáadott érték termelésre és a foglalkoztatás bıvítésére épülı gazdasági növekedés. A versenyképesség, foglalkoztatás, energiahatékonyság, a társadalmi felzárkóztatás, valamint az emberi erıforrás és infrastruktúra-fejlesztés, a környezetvédelem és az energiafelhasználás racionalizálása kiemelt prioritás. Elıtérbe kerül az egyszerősített

20 20 eljárásrend, az önerı méltányos megítélése, a tömeges pályázatok helyett a koncentrált és integrált pályázati rendszerek. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program egyeztetése jelenleg folyik. A 7+2 operatív program között kiemelkedı jelentıségő lesz a KEHOP (Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program). Az irányító hatóságok a minisztériumokhoz kerülnek, a TOP (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) beavatkozási célterületei: 450 milliárd Ft a megyéknek (megyénként milliárd Ft), 220 milliárd Ft a megyei jogú városoknak (8-10 milliárd Ft + GINOP - Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP prioritás városonként). 298 milliárd Ft a városi térségeknek. Az új típusú CLLD LEADER formájában történik a forráselosztás. Külön figyelmet érdemel, hogy a Natura 2000 területeken külön kell választani a kiemelt kormányzati programba került javaslatokat és a nemzeti forrásból megvalósulókat. A tervezés és majd a TOP készítése során a partnerségi egyeztetésre külön hangsúlyt kell fordítanunk. Javasoljuk, hogy a Fejér megyei Önkormányzat külön kérjen majd tájékoztatást a védett vagy védelemre tervezett területek további fejlesztésérıl. A Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció természetvédelemmel kapcsolatos jövıképe A Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció egyeztetési anyagában szereplı jövıkép alapján 2030-ra a megye természetközeli területei, elsısorban az erdı és a természetes gyepterületek is fokozatosan bıvülnek, a természetközeli területek 19%- os növekedése várható, elsısorban a természetes gyepek és az erdık bıvülésével. Az erdıterületek fokozatos bıvülésével 2030-ra a megyei erdısültség mintegy 30 %- kal nıhet, közel 266 ezer hektárra. Az új erdıterületek kialakulásának helyét a meglévı erdıterületek és az erdık számára kedvezı természeti adottságok határozzák meg. Ennek megfelelıen az új erdık többsége a ma is meglévı, összefüggı erdıfoltokhoz kapcsolódva, elsısorban a magasabban fekvı területeken alakul ki. A természetes gyepek sok esetben a vizes élıhelyek helyén alakulnak ki, utóbbiak szukcessziós folyamatai, illetve a talajvízszint csökkenés okozta kiszáradás miatt, amit az éghajlatváltozás is felerısít. Kedvezıtlen környezet- és természetvédelmi szempontból, hogy a koncepcióban vázolt jövıkép szerint a jövıben valószínőleg tovább növekszik a beépített területek kiterjedése. A beépített területek, illetve az erdıterületek kialakulása elsısorban a jelenlegi, kevésbé értékes szántóterületeken várható. A koncepció jövıképe alapján: veszélyként jelentkezik, hogy a kiváló termıhelyi adottságú szántóterületeken, a nagytáblás mezıgazdaság térnyerésével a mezıvédı erdısávok, kisebb erdıfoltok fokozatosan eltőnnek a tájból. Természetvédelmi célú támogatások Természetvédelmi szempontból kiemelt jelentısége van azoknak a területalapú és egyéb támogatásoknak, melyek hozzájárulnak a Natura 2000 területek, a védett természeti területek és az Érzékeny Természeti Területek fenntartásához. Ilyenek pl.