Bárdos József Galuska László Pál FEJEZETEK A GYERMEKIRODALOMBÓL. Nemzedékek tudása
|
|
- Frigyes Sándor Szőke
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bárdos József Galuska László Pál FEJEZETEK A GYERMEKIRODALOMBÓL Nemzedékek tudása
2 Tartalom Bevezetés A gyermekirodalom fogalma (Bárdos József) A gyermekirodalom meghatározása Más megközelítések Népköltészet és gyermekirodalom (Bárdos József) Elõzmények A Herder-hatás Népköltészeti gyûjtemények A népköltészet fontosabb gyermekirodalmi mûfajai Az európai népmese (Bárdos József) A népmese fogalma Az európai mesekincs legismertebb csoportjai A tündérmesék proppi elmélete Egy Grimm-mese vizsgálata (Bárdos József) Bevezetés A mese ritmusa Mese és valóság Mese és világkép Összegzés A meseregény mûfaji sajátosságai (Bárdos József) A meseregény helye a mûfajok rendszerében A meseregény csoportosítási lehetõségei A meseregény típusai A jó és a gonosz harca a mesében és a meseregényben
3 Tartalom 6. A világirodalom klasszikus meseregényeibõl (Bárdos József) Milne: Micimackó Travers: A csudálatos Mary Saint-Exupéry: A kis herceg Baum: Óz, a csodák csodája A Harry Potter-jelenség (Bárdos József Galuska László Pál) Joanne Kathleen Rowling (Galuska László Pál) A mítosz (Bárdos József) Bestseller vagy értékteremtõ mû? (Galuska László Pál) John Ronald Reuel Tolkien (Galuska László Pál) Tolkien és a fantasy A fantasy sémái A Gyûrûk Ura világa A gyermekirodalom legendás történetei és alakjai (Bárdos József) Mitológiai történetek Legendássá vált irodalmi alakok A gyermekirodalom klasszikus alkotói (Bárdos József) Charles Dickens James Fenimore Cooper Alexandre Dumas (id.) Jules Verne Joseph Rudyard Kipling Samuel Clemens alias Mark Twain Erich Kästner A fantasztikus irodalom és társai Jerome David Salinger A magyar gyermekirodalom kezdetei (Bárdos József) Bezerédj Amália Petõfi Sándor A János vitéz Benedek Elek
4 Tartalom 12. A magyar gyermekirodalom klasszikus alkotói (Bárdos József) Jókai Mór Mikszáth Kálmán Gárdonyi Géza: Egri csillagok A XX. század elsõ felének magyar gyermekirodalmából (Bárdos József) A gyermeklapok történetébõl Szerzõk és mûvek Móra Ferenc Móricz Zsigmond (Bárdos József) A gyermekversek zsenije A Légy jó mindhalálig problematikussága Molnár Ferenc (Bárdos József) A világhírû drámaíró A Pál utcai fiúk Karinthy Frigyes (Bárdos József) Az író A Tanár úr kérem A magyar gyermekköltészet megújulása (Bárdos József) A gyermekköltészet funkciója Az irodalom megjelenése az iskolában A fordulat elõzménye A Bóbita egyik titka Az áttörés után A modern magyar meseregény (Bárdos József) A meseregény szemléletmódja A mai magyar meseregény Lázár Ervin A lányregény (Bárdos József) Egy nem létezõ mûfaj születése A lányregény jellegzetességei Szabó Magda: Abigél
5 Tartalom 20. A gyermekirodalom határterületei (Bárdos József Galuska László Pál) A mesedrámáról (Galuska László Pál) A film világa (Bárdos József) A magyar gyermekfilm (Bárdos József) A Walt Disney-jelenség (Bárdos József) A magyar animációs film (Bárdos József) Gyermekirodalom ma Magyarországon (Bárdos József) A gyermekirodalom helyzete ma A jó gyermekvers jellemzõi A legújabb magyar gyermekirodalomról Ajánlott gyermekkönyvek (Bárdos József) Babairodalom (0 3 éves korig) Ovisirodalom (2 6 éves korig) Suliirodalom (5 9 éves korig) Kamaszirodalom (8 13 éves korig) Ifjúsági irodalom (12 17 éves korig) Irodalom Könyvek Folyóiratcikkek Internetes címek
6 Bevezetés Ez a könyv nem azért született, hogy megoldja a gyermek- és ifjúsági irodalom ma egyre nyilvánvalóbb elméleti problémáit. Nem mintha a szerzõk nem volnának tisztában azzal, hogy elõbb-utóbb éppen a gyermekirodalom fejlõdése érdekében muszáj lesz elméleti síkon is megválaszolni a legalapvetõbb kérdéseket. Ám ez nem egy ilyen könyv feladata. Ez elsõsorban azt a célt kívánja szolgálni, hogy a ma már meglévõ ismereteket és nézeteket adja könnyen elérhetõ s fõképpen tanulható formában a gyermekirodalommal majd a hétköznapi, gyakorlati (óvodai, iskolai) munka során találkozó leendõ pedagógusok (és nem pedagógusok) kezébe. Éppen ezért a könyv igen kevéssé foglalkozik elméleti kérdésekkel. Mindenekelõtt a magyar és világirodalom legfontosabb, a gyermekek (és felnõttek) számára pótolhatatlan értékeket hordozó, az európaiság alapjaihoz tartozó mûveit igyekszik elõsorolni, bemutatni, ajánlani. Ebbõl következõen természetesen máris válogat: látókörén kívül esik mindaz a kulturális értékegyüttes, amely nem része a tágan értelmezett európai hagyománynak. Azaz könyvünkben például természetesen szó esik Az Ezeregyéjszaka meséirõl, hiszen az rejtve vagy közvetítõkön keresztül nyilvánvalóan évszázadok óta jelen van Európában, ugyanakkor az óriási civilizációs hagyománnyal rendelkezõ kínai vagy japán irodalom kívül maradt érdeklõdésünkön. Mindenekelõtt azért, mert másfajta, az európaitól eltérõ gondolkodásmód, másfajta mitikus világ jelenik meg bennük, olyan, amilyenrõl leggyakrabban fogalmunk sincs. Mégpedig a szó eredeti értelmében: az ott megjelenõ lényekre szavunk sincsen, s például egy mesefordítás során szinte lehetetlen értelmezni alakjukat. Világos, hogy globalizálódott, egyre inkább multikulturális világunkban az ilyen döntések egyre kétségesebbek mind jogosságukat, mind kivihetõségeket illetõen. Hiszen például az irodalom egyik határterületén a japán manga mûfaj mind képregény, mind rajzfilm formájában egyre erõteljesebben jelen van, és egyre népszerûbb nálunk is. Ám lehet, hogy éppen a globalizáció, a sokféle kulturális hatás jelenléte miatt fontos, hogy elsõsorban a magyar és az európai hagyomány álljon a középpontban. 9
7 Bevezetés Ez a hatalmas anyag is válogatásra kényszerít. És mint minden válogatás, ez sem mentes a szubjektivitástól. Mégis igyekeztünk a gyermekirodalom általánosan ismert és elismert mûfajait, mûveit mind felsorakoztatni. Ahol pedig választanunk kellett (hiszen már csak a terjedelmi korlátok sem teszik lehetõvé, hogy minden arra érdemes mûvet szóba hozzunk), remélhetõen arra érdemes szerzõket és mûveket sikerült ajánlanunk. Könyvünk nem akar tudományos szakmunka lenni, de azért lehetõség szerint éltünk az általunk használt szakirodalomra való folyamatos (és a tudományos munkáknál szokásos és elvárható) utalásokkal. Az egyes fejezetekben felhasználtuk mindazokat a hasznos és okos gondolatokat, amelyekhez valamilyen módon sikerült hozzájutnunk. Ezekért szerzõiknek ezúton is köszönetet mondunk. Még egy terminológiai megjegyzés: a következõkben az egyszerûség kedvéért a gyermekirodalom megnevezést alkalmazzuk mindarra, amit néha gyermekirodalom, néha gyermek- és ifjúsági irodalom néven szokás emlegetni, azaz mindarra az irodalomra, amelynek fogyasztója elsõsorban a felnõttkort még el nem ért olvasó. Köszönettel tartozunk a Kecskeméti Fõiskolának, amely lehetõséget adott, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzunk, hogy ez a könyv létre jöhessen. Köszönjük a Kiadónak, hogy munkánkat megjelentetésre érdemesnek ítélte. Hálásak vagyunk a könyv lektorának, dr. Steklács Jánosnak véleményéért, tanácsaiért, végül, de nem utolsósorban szerkesztõnknek, Hernádi Katalinnak, aki türelmes munkával formálta véglegessé szövegünket. 10
8 1. A gyermekirodalom fogalma 1.1. A gyermekirodalom meghatározása A gyermekirodalom fogalmának meghatározása nagyon nehéz. Mindenekelõtt azért, mert az irodalomtudomány ma általában véve sem szolgál egyértelmû és mindenki által elfogadott definícióval arról, hogy mitõl válik egy szöveg irodalmi szöveggé, illetve mi különbözteti meg az irodalmi szövegeket a hétköznapi nyelvhasználat szövegeitõl. Legegyszerûbben úgy járhatunk el, ha az irodalmat a kommunikáció egy sajátos esetének tekintjük. Ebben az esetben érthetõvé válik, hogy az irodalomtudomány három irányból: a szerzõ (feladó), a szöveg (üzenet) vagy a befogadó (címzett) felõl közelít(het)i meg a kérdést. Az elsõ nézet képviselõi 1 úgy vélekednek, hogy a szerzõ által létrehozott szöveg olyan esztétikailag értékes üzeneteket hordoz a mû téma- és formaválasztásában, struktúrájában, szüzséjében, nyelvi és metanyelvi szintjeiben, amelyeket a szerzõ az alkotófolyamat során tudatosan (vagy nem tudatosan) épített bele. Az olvasó feladata e felfogás szerint, hogy dekódolja, azaz mintegy megfejtse a nyelvi és irodalmi kóddal megfogalmazott üzenetet, és minél többet magáévá tegyen a szerzõ által küldött üzenetbõl. Alapvetõen ilyen véleményen volt a XIX. században kialakult pozitivista irodalomtudomány, de érintkezett ezzel a felfogással a freudista, sõt, bizonyos tekintetben a dekonstrukciós elmélet is, amennyiben ez utóbbi a megértés kulcsának a szerzõnek a szöveg által elrejtett valódi gondolatai feltárását tekintette. 2 A második nézet képviselõi (elsõsorban a strukturalista iskolák) a szöveget leválasztják a szerzõrõl azzal az indoklással, hogy valójában semmit sem tudhatunk az alkotói szándékról. Elsõsorban azért, mert nem vagyunk képesek belehelyezkedni egy (esetleg egészen más korban élt) másik ember gondolatvilágába. Ráadásul a szerzõ szándéka (célközönsége) és a mû valódi sorsa gyakran 1 Az irodalomelméleti kérdésekkel kapcsolatban általában lásd: Bevezetés a modern irodalomelméletbe. Szerk.: JEFFERSON, A. ROBEY, D., Osiris, Budapest, Errõl JEFFERSON A.: Strukturalizmus és posztstrukturalizmus = Bevezetés a modern irodalomelméletbe, Különösen a Derridáról szóló rész:
9 1. A gyermekirodalom fogalma látványosan eltér egymástól. Az irodalmi mûvet éppoly önálló entitásnak tekintik, mint bármely más mûvészi alkotást. Ebbõl következõen az irodalmi szöveg lényegét a hétköznapi szövegtõl való eltávolodásban, a mû összefüggésrendszereiben, megszerkesztettségében, azaz a formában, a struktúrában vélik felfedezni. 3 A harmadik felfogás a befogadó felõl közelíti meg a kérdést. Egyes szélsõséges nézetek képviselõi magának a mûnek a létezését is megkérdõjelezik, azt állítva, hogy a megértés forrása kizárólag a befogadó belsõ világa, amelybõl minden esetben más és más lehetséges olvasat jön létre. Az olvasat központi fogalma a sokkal mértéktartóbb Paul Ricoeur munkásságának. 4 Elméletének lényege, hogy az irodalmi szöveg jelentésstruktúrája a szöveg és a befogadó folyamatos és egyre elmélyültebb diskurzusának eredménye. Ezt a folyamatot, amely az egyre mélyebb megértéshez vezet, hermeneutikai körnek nevezi. Minden befogadó a maga korának ismeretköre, mûveltsége, személyes életkora, akár pillanatnyi lelki állapota szerint kezd párbeszédbe a szöveggel, és a mû irodalmi hatása ennek a párbeszédnek az eredményeképpen alakul ki. 5 A gyermekirodalom meghatározása számára legkézenfekvõbbnek a hermeneutikai iskola azon, szintén Ricoeur által (is) megfogalmazott nézete tûnik, amely az irodalmi szöveg specifikumának a metaforikusságot 6 tekinti. Ezt másképpen, a kiinduló kommunikációs elmélet felõl úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az irodalmi szöveg az alapvetõ, minden szövegre jellemzõ nyelvi kód mellett (felett) egy második, egy irodalmi kóddal is kódolva van. Az ilyen szöveg megértésének tehát csak elsõ, szükséges, de nem elégséges mozzanata a nyelvi kód megfejtése. A valódi jelentés(ek) feltárására csak ezután kerülhet sor. Az ezen az alapon létrejött (irodalmi) szövegek halmazát most képzeletben érintkezésbe hozzuk azon szövegek halmazával, amelyekkel egy gyermekbefogadó diskurzusra tud lépni (azaz olyan irodalmi és nem irodalmi szövegek halmazával, amelyek képesek megszólítani a gyermeket, illetve amelyekben a gyermekbefogadó képes a benne forrongó legkülönfélébb kérdésekre válaszokat keresni). Az ez utóbbi halmazba tartozó szövegeket tartalmazó könyveket (a rágható könyvektõl a gyermeklexikonokon keresztül az ismeretterjesztõ 3 A strukturalista iskolák nézeteirõl jó áttekintést ad a következõ összeállítás: Strukturalizmus. Szerk.: HANKISS Elemér, Európa, Budapest, Errõl lásd: RICOEUR, P.: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Osiris, Budapest, Ezért van például, hogy ha szerelmesek vagyunk, a lelkünk mélyéig meg tud fogni bennünket egy szép szerelmes vers, amelyet más lelkiállapotban esetleg unalmasnak, édeskésnek, netán olvashatatlannak éreznénk. 6 Ezt más megközelítésben így fogalmazza meg Umberto Eco: esztétikai jel az, amit Morris ikonikus jelnek nevez, tehát amelynek szemantikai oldala nem merül ki a denotátumra való utalásban, hanem valahányszor használjuk vagyis élvezzük az adott anyagban való helyettesíthetetlen megtestesülését, sokrétûbbé válik, mert a jelentés folytonosan visszaverõdik a jelölõn, és új visszhangokkal gazdagítja. Lásd: ECO, U.: Nyitott mû. Európa, Budapest, 1998,
10 1.2. Más megközelítések és persze irodalmi szövegeket tartalmazó kiadványokig) a gyermekkönyvek halmazának nevezzük. A két halmaz metszete kijelöli a gyermekirodalmi mûvek összességét. A fentiek értelmében tehát gyermekirodalomnak 7 tekintjük mindazokat az irodalmi szövegeket, amelyekkel a gyermekbefogadó eredményes diskurzusra tud lépni Más megközelítések A következõkben áttekintjük a ma közkézen forgó egyéb meghatározásokat, amelyekkel valamilyen okból részben vagy egyáltalán nem lehet egyetérteni Szórakoztatva nevel? A ma még sajnos legelterjedtebb felfogás szerint a gyermekirodalom olyan irodalmi vagy nem irodalmi szövegek összessége, amely pedagógiailag helyes, amely didaktikus, amely mind tartalmával, mind nyelvi megformáltságával a gyermekek nevelését szolgálja. Szokás ehhez a meghatározáshoz egyenesen Horatius megerõsítõ szavait idézni: a gyermekirodalom nevel és szórakoztat (vagy ha tetszik, szórakoztatva nevel). Ez a meghatározás azonban túlságosan bõ. Természetesen egy percig sem tagadható, hogy megvan a létjogosultsága a gyermek könyvespolcán az Ablak Zsiráfnak és egyéb gyermeklexikonoknak, ismeretterjesztõ könyveknek, de ettõl ezek még nem tartoznak az irodalom körébe (mint ahogy a felnõtteknek sem jut eszükbe, ha irodalomra vágynak, hogy Bulgakov helyett a filozófiai lexikont kezdjék el olvasni). Egy szöveg tehát attól, hogy oktat, nevel, netán szórakoztatva teszi mindezt, nem gyermekirodalom (ha nem irodalom), még akkor sem, ha kifejezetten gyermekek számára készült. Különösen elhibázottak a mindenféle nem irodalmi, de nagyon tanulságos, állítólag nevelõ hatású történetek. Persze megtudható belõlük, mi az elvárt, a helyes magatartás, de miután mindez nem válik (épp a mûvészet eszközeinek segítségével) érzelmileg megalapozottá, átéltté, csak fogalmi szinten mûködik, és csak addig, amíg a külsõ irányítás érvényesül. Sokan és sokszor emlegették már, hogy az iskola kétlelkûségre tanít: a gyermek hamar kitanulja, milyen vá- 7 Itt és az egész könyvben a gyermekirodalom szót a hagyományos gyermek- és ifjúsági irodalom kifejezés jelentésében használjuk. Ugyanígy a gyermekbefogadó kifejezést is tág értelemben használjuk: a felnõttkort még el nem ért olvasó/befogadó megnevezésére. 13
11 1. A gyermekirodalom fogalma laszokat és magatartásokat várnak el tõle, látszólag teljesíti is, miközben mindez idegen marad a számára. A gyermekirodalom viszonylag új fogalom, mint ahogy viszonylag új maga az a felismerés is, hogy a gyermek nem valamiféle elromlott vagy még éretlen felnõtt, hanem teljes világképpel rendelkezõ egész személyiség, aki minden tekintetben más, mint egy felnõtt. Éppen ezért a gyermekek számára készült könyvek, a gyermekkönyvek története 8 sokkal régebben kezdõdik, mégpedig tankönyv jellegû munkákkal, ideértve a gyermekek számára készült vallási oktató könyvecskéket éppúgy, mint az elemi iskoláztatás számára készülteket. Már a legelsõ bibliafordítások is részben azzal a szándékkal készültek, hogy az ifjakat jó keresztény (keresztyén) szellemben nevelni lehessen. Komjáthy Benedek 1533-ban készült munkájának (Az Szent Pál levelei magyar nyelven) ajánlásában beszél errõl a céljáról. De említeni kell Bornemisza Péter munkáját, címe Négy könyvecske a keresztyéni hitnek tudományáról (1577), amely kifejezetten gyermekeknek készült, ahogyan Szenczi Molnár Albert Latin magyar szótára (1604) is. Az elsõ magyar ábécéskönyv már 1538-ban megjelent Gálszécsi István tollából, hogy aztán iskolai könyvek sora kövesse, a legnevezetesebb közülük talán Comenius Orbis Pictus címû munkája, amelynek magyar nyelvû változata elõször 1669-ben látott napvilágot. Már szinte napjainkig érõ a hatása Losontzi Hányoki István nagykõrösi iskolamester könyvének, amely a Hármas kis tükör (1771) címet viselte, miután három külön részben az általános ismereteket, a földrajzi tudnivalókat, illetve a történelmi ismereteket tárgyalta. A következõ száz esztendõben nemzedékek sora nõtt fel ennek a könyvnek újra és újra kiadott, aktualizált változatain (pl. belekerültek az újabb uralkodók). Érdekessége, hogy õrzi a középkori iskola mnemotechnikai megoldását: rímes versbe faragva tálalja és magoltatja be az ismereteket. Íme egy részlet belõle: Ha fordulsz Pest, Pilis és Sólt vármegyére, Itt akadsz Pest, Buda, Vácz és Szent-Endrére, Szent András és Csepel híres szigetére; Hol épült Ráczkeve, Makád a szélére. Itt vagyon Czegléd is, Kõrös Kecskeméttel, Gazdag három város vörös bor-szürettel; Kalocsa, Solt, Dömsöd, a Kis-Kún helyekkel; Mellyek bõvelkednek tölt búza-vermekkel. 9 8 Itt és a késõbbiekben elsõsorban erre a könyvre támaszkodunk: DRESCHER Pál: Régi magyar gyermekkönyvek. ÁKV, Budapest, 1986 (reprint). 9 LOSONTZI HÁNYOKI István: Hármas kis tükör. Magyar Irodalmi Ritkaságok. Bev.: OSVÁTH Ferenc, Kir. Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1942,
12 1.2. Más megközelítések A Hármas kis tükör használatának az eötvösi tanügyi reform vetett véget, új, modern tankönyvekkel látva el az újjászervezett magyar iskolarendszert. De a verses memorizálás még a XX. század fordulóján s talán valamivel késõbb is kísérte az iskolát. A magyar gyermekirodalom (ahogyan errõl lesz még szó) valamikor között született, most itt csak Bezerédj Amália könyvét, a Flóri könyvét (1840) említjük, amely jól mutatja a korszak átmeneti jellegét: a könyv ábécéskönyv, tartalmaz ismeretterjesztõ és nevelõ szövegeket, de gyermekversgyûjtemény is. Azaz folytatója a korábbi gyermekkönyvek sorának, de már megjelenik benne a modern értelemben vett gyermekirodalom is Gyermekekrõl szóló irodalom? Elég sokfelé találkozhatni azzal a felfogással is, hogy a gyermekirodalom körébe kell sorolnunk azokat az irodalmi mûveket, amelyeket gyermekekrõl írtak. Semmiképpen nem lehet elfogadni ezt a meghatározást. Hogy ez miféle zûrzavart okoz, azt általában ennek a felfogásnak a hívei is érzékelik. Meghatározásuk szerint besorolják a magyar és világirodalom egynémely gyermekszereplõs mûveit a gyermekirodalomba (pl. József Attila Iszony címû versét), de aztán hozzáteszik, hogy nem gyermeknek való. Mint ahogy nem tartoznak a gyermekirodalom körébe Szabó Lõrinc Lóci-versei sem, bármennyire szeretik ezeket néha gyermek versmondók szájába adni. A zavar csak úgy kerülhetõ el, ha eleve elvetjük a gondolatot, hogy ahol gyermekszereplõkkel (is) találkozunk, ott gyermekirodalommal van dolgunk. A szereplõk köre valószínûleg teljesen irreleváns egy mû ilyenfajta besorolása szempontjából. Vannak a gyermekirodalom körébe tartozó mûvek, amelyeknek vannak gyermekszereplõi, de nem ettõl tartoznak az adott körbe. Mint ahogy ennek a meghatározásnak a képtelenségét mutatja a népmesék döntõ többsége is, amelyeknek ugyanis szinte egyáltalán nincsenek gyermekszereplõi. Ellenkezõleg: a népmesék majdnem mindig ott kezdõdnek, amikor a hõs (a legkisebb fiú, a parasztlegény, a királyfi) éppen kilép a gyermekkorból. Emlékezzünk csak, a király magához hívatja fiait, és azt mondja: eljött az ideje, hogy valamelyikõtöknek átadjam a trónomat. Vagy a szegénylegény elindul, mert eljött az ideje, hogy szerencsét próbáljon. Nem is szólva azokról a mesékrõl, amelyekben a hõs azért indul útnak, hogy feleséget találjon magának. A népmesék (igen gyakran) éppen a felnõtté válásról beszélnek. Azaz gyermekszereplõk léte sem nem elégséges feltétele, sem nem kritériuma annak, hogy egy irodalmi mûvet a gyermekirodalom fogalmi körébe soroljunk. 15
13 1. A gyermekirodalom fogalma Gyermekek írta irodalom? Itt kell kitérni arra a felfogásra, amely a gyermekirodalomhoz kívánja sorolni azokat a munkákat, amelyeket gyermekek írtak. Ezzel a nézettel kapcsolatban igazából két probléma van. Egyfelõl még nemigen látott senki olyan irodalmi mûveket, amelyeket gyermekek írtak volna. (Újra hangsúlyozzuk, hogy a gyermekirodalom tárgykörébe csak irodalmi mûveket, azaz mûvészi alkotásokat sorolhatunk!) Az elképzelhetõ, hogy gyermekek által elõállított szövegek esetleg egészen új kontextusba helyezve irodalmi hatást kelthetnek (némi erõszakkal idesorolható G. Rodari néhány könyve), de nyilvánvaló, hogy a szövegdarabok hatása és üzenete önmagában korántsem azonos a kompozíció egészével. Természetesen nem zárható ki az a rendkívüli szituáció sem, hogy egy igazi zseni már gyermek- vagy ifjúkorában irodalmat alkosson. Karinthy Frigyes elsõ, fantasztikus regénye még gimnazista korában jelent meg nyomtatásban. Ez talán jelezte, hogy mekkora tehetség bontakozik benne, de azért ezt a könyvét nemigen jegyzi az irodalomtörténet. Egyébként sem biztos, hogy a megszületett mû, ha az irodalom körébe tartozik, beletartozik a gyermekirodalom halmazába is. R. Radiguet 19 évesen (tehát még az ifjúkor végén) írta nagy vihart kavart regényét, A test ördögét, ám életkora okán sem jutott még senkinek eszébe ezt a regényt gyermek- vagy ifjúsági regénynek minõsíteni Gyermekek számára írt irodalom? Közkeletû felfogás, hogy gyermekirodalom mindaz, amit gyermekek számára írtak vagy gyermekek számára átdolgoztak. Amint látható, ez a nézet lényegében a szerzõi szándékot tekinti a besorolás alapjának. Az alkotói szándék azonban nem biztosíték a szöveg irodalmi értékét illetõen, illetve nem döntõ a szöveg sorsát, befogadói státuszát tekintve sem. E meghatározásban is van azonban valami, ami bizonyosan igaz: az, hogy a gyermekirodalom célközönsége a gyermek. Ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a felnõttek számára nem hordoz(hat) nagyon is fontos üzeneteket. Minden mûalkotásból (az irodalmi alkotásból is) a befogadó a maga számára annyit képes elsajátítani, amennyire a mûveltsége, az életkora, a pillanatnyi helyzete és hangulata képessé teszi. Nyilván egy felnõttet másként és mással szólít meg egy szöveg, mint egy gyermeket, de ez nem változtat a már megfogalmazott elvünkön, hogy a gyermekirodalom az irodalom részhalmaza. Érdemes egy pillantást vetni a példa kedvéért Milne Micimackójára. A következõ részlet a könyv elejérõl való: 16
14 1.2. Más megközelítések Íme, medveczky Medve úr, amint bukdácsol lefelé a lépcsõn, kopogtatva a feje búbjával, kipp-kopp, minden lépcsõfokon egy koppanás. Elõtte Róbert Gida, az õ gazdája. Amennyire Micimackó értelme terjed, meg van gyõzõdve róla, hogy ez az egyetlen módja a lépcsõn való közlekedésnek. Néha ugyan kétség fogja el, mintha lehetne másképp is, de ezt csak akkor tudná megfontolni, ha egy pillanatra megállnának a lépcsõn, és módjában volna fontolgatni. Talán akkor se. Különben épp most ért le a lépcsõ aljára, és hajlandó nektek bemutatkozni: Micimackó. Amikor elõször hallottam a nevét, én is azt kérdeztem, amit ti akartok kérdezni: Hát nem fiú? Azt hittem, fiú. Én is azt hittem mondja Róbert Gida. De hát akkor nem lehet Mici a neve! Mért hívod Micinek? Nem én hívom... De hát azt mondtad. Mert úgy hívják. Nem érted, hogy úgy hívják? De igen, hogyne mondtam gyorsan 10 Egy gyermekolvasó számára ez a részlet valószínûleg arról beszél, hogy milyen különleges ez a medve, hogy nem akármilyen, lám a neve is furcsa. Meg talán arról is, hogy igen, ilyenek ezek a dolgok, néha nehéz megmondani, mi miért történik a világban. És persze a felnõttek is ilyenek, ha csinálnak valamit, sosem akarják megmagyarázni, mit miért is tesznek. A gyereket mintegy kizárják ezzel a maguk világából, ahol nyilván (a gyerek így gondolhatja, a felnõtt-társadalom minden mozdulatával ezt sugallja) minden okozatnak azért megvan az értelmes oka. S miközben azt hiszik, mindent tudnak, mert felnõttek, még azt sem értik meg, hogy ezt a mackót azért hívják Micinek, mert Róbert Gida ezt a nevet adta neki. Hát nem egyszerû? Egy felnõtt ezzel az okoskodással nem sokra megy. Mi már tudjuk, nagyon is irracionális néha a világ, néha magunk sem tudjuk megmondani, mit miért teszünk, és még ha volna is ok, bizony a mi felnõttségünk egyáltalán nem elég arra, hogy ezt az okot ismerjük is. Viszont egy felnõtt talán elgondolkodik a szövegnek azon a darabkáján, amely arról szól, hogy Micimackót nem én hívom Micinek. De hát azt mondtad. Mire a válasz: Mert úgy hívják. Nem érted, hogy úgy hívják? És mi tudjuk, hogy így van: a dolgok neve nem tõlünk függ, készen kapjuk a nyelvvel együtt, mint az egész kulturális hagyományt. Mi csak belenövünk, használjuk ezeket a neveket, aztán magunk is továbbadjuk. Mit is mond errõl a nyelvészet? A nyelvi jel önkényes és tradicionális. Nincs ok-okozati kapcsolat a jelölõ és a jelölt között. (Miért pont Mici ez a mackó? Ezekre a kérdésekre nincs logikus magyarázat.) De ha egyszer létrejött a kapcsolat, akkor már nem lehet megváltoztatni, akkor már így hagyományozódik, öröklõdik. Akkor már úgy áll a dolog, mint Micimackó nevével: Nem én hívom Így hívják. Nem érted? 10 MILNE,A.A.:Micimackó. Postabank, Budapest, 1995, 7. 17
15 1. A gyermekirodalom fogalma Vagy érdemes megnézni a nagy port fölvert Harry Potter-regények alapvetõ helyszínét, a varázslóiskolát. Hogyan beszélget ez az egyetlen apró elem egy gyermek- és egy felnõtt olvasóval. A gyermekolvasó számára varázslatos, különleges iskola ez, amely elsõsorban azért érdekes, mert varázsolni tanulnak benne. De azért is, mert itt a gyermekolvasó számára meglepõ módon állandóan egyenruhában járnak, a diákok egész tanévben (a szünetet leszámítva) az iskolában laknak (amely tehát egyszerre iskola és kollégium), ahol házak versengenek egymással, a csapatokat egész évben pontozzák, a közösségi és egyéni nevelésnek valami nagyon furcsa együttesét alkalmazzák, ahol a tanárok (zömmel!) igazságosak, és így tovább. Egy magyar felnõtt olvasó számára mûveltségétõl függõen sok minden ismerõs lehet. Úgy gondolhatja, hogy ez az iskola az angol bentlakásos iskola tipikus példája. Ettõl a dolog jelentése megtelik az angol kultúrával kapcsolatos asszociációkkal, beleértve az angol demokrácia hagyományai iránti vonzalmat/ellenszenvet is. Egy angol felnõtt számára azonban, aki tudja, hogy a mai angol iskola egyre kevésbé ilyen, mert ott is terjed az európai tömegiskola, Harry Potter varázslóiskolája az angol múlt értékei iránti nosztalgiát idézi fel, hozzá nyilván a jelen és a jövõ iránti kételyt, a kontinentális dolgoktól való tartózkodást. Visszatérve meghatározásunkra, nyilvánvaló, hogy vannak olyan irodalmi alkotások, amelyek úgy kerültek a gyermekirodalom körébe, hogy átdolgozták a gyermekek számára. A világirodalom nagy és nevezetes hõseirõl szóló történetek tartoznak ide. Például Don Quijote (Cervantes hõse) és persze szolgája, Sancho Panza, a szerelme, Dulcinea, vagy a szélmalomharc egyébként is önállósult mára. Mesélhetõ, de olvasható ifjúsági kiadásban 11 is. Mint ahogy Robinson Crusoe, Defoe hõse is közkinccsé vált, története a természettel való küzdelem nagy példájává nõtt, beszél ember és természet viszonyáról, összhangjáról. De Gulliver utazásai vagy Robin Hood története nélkül sem igen szabad felnõnie ma valakinek. Annak ellenére, hogy Swift regénye eredetileg abszolút felnõttkönyv volt, szatíra mindenekelõtt Angliáról és az egész európai világról is. Mint ahogy a Robin Hoodról szóló balladák is inkább kuriózumok ma már, a romantika óta születnek az igazságosztóról regények, regényes feldolgozások. Kár volna az is, ha a jövendõ generációi nem ismerkednének meg Münchhausen báró vagy Háry János történetével. A magyar irodalomban valamennyi hõsrõl jó ifjúsági átdolgozások vannak, amelyeket bátran ajánlhatunk. De ne feledjük: az átdolgozások esetében is az alapvetõ kérdés, vajon irodalmi érték született-e. Ha a Lamb testvérek Shakespeare-meséire gondolunk, nyu- 11 CERVANTES M. de: Don Quijote (RADNÓTI Miklós átdolgozásában). Osiris, Budapest,
16 1.2. Más megközelítések godtak lehetünk. Sajnos nem mondható ez el a nagy számban a piacon forgó névtelen ponyváról! Van azonban ennek a meghatározásnak egy nyilvánvalóan gyenge pontja. Az tudniillik, hogy számos olyan irodalmi alkotást ismerünk, amelynek célközönsége nem a gyermek volt, ennek ellenére azonnal (vagy az idõ múlásával) a gyermekirodalom részévé vált. Hogy csak két példát említsünk a világirodalomból, ilyen Mark Twain mûve, a Tom Sawyer kalandjai. A szerzõ humoros regénynek, mégpedig felnõtteknek címzett regénynek szánta. Ha lehet hinni a fámának, hát õ maga volt a legjobban meglepõdve, hogy könyve a fiatalok kezébe került, és ott szárnyalt igazán. Az õ esete azért különleges, mert megélte ezt a változást, szembe kellett nézni vele, s volt elég humorérzéke (vagy csak tehetsége?) ahhoz, hogy ezt elfogadja. Igaz, a Tom Sawyer a léghajón címû mondhatnánk folytatást már kifejezetten gyermekolvasóknak írta, s benne igyekezett megfelelni annak az elképzelésnek, amit kora a gyermekeknek szánt irodalomról gondolt: az eredmény, hogy az új könyv didaktikus és ismeretterjesztõ is lett, és sokkal kevésbé jó irodalom, mint az elsõ. A másik eset Jules Verne, azaz Verne Gyula esete. Az a romantikus kalandregény, amelynek õ az élvonalába tartozott, a XIX. század végének legkedveltebb olvasmánya volt. A Nemo kapitány egyáltalán nem gyerekregénynek készült. Sõt: egyfajta társadalmi utópiafélét is hordoz. Mára ez lett a legsápadtabb belõle, pedig ami igazán nem szenzáció már, az látszólag a regény lelke, a tengeralattjáró. És mégis: a búvárhajók és a televíziózás korában is Nemo kapitány él, elsõsorban mint gyermekirodalom. Látszik, megint az irodalmi szöveg tud valami olyasmit, ami nem a szöveg nyelvi szintjén, hanem valahol mélyebben, a szöveg struktúrájában, a hõsök egymáshoz való viszonyában, író és olvasó megfoghatatlan diskurzusában rejtõzik Amit a társadalom gyermekirodalomnak tart? Ezt a meghatározást, bár csak egyetlen szempont szerint közelít a kérdéshez, alapjaiban el lehet fogadnunk. Valóban, mindenekelõtt valamiféle (nehezen megfogható) társadalmi-kulturális kánon szabja meg, hogy mi soroltatik a gyermekirodalom körébe. Igaz, ez egy nagyon sokszereplõs játszma: az alkotótól a kulturális intézményrendszer elemein át (kiadó, illusztrátor, nyomda, kereskedõ, árviszonyok, bolthálózat, könyvtár, sajtó, reklám stb.) az oktatásirányításig, a szülõktõl és nagyszülõktõl, az olvasáskutatóktól és a pszichológusoktól a pedagógusokig mindenki szerepel benne. Mégis létezik egyfajta társadalmilag elvárt gyermekolvasói magatartás. Ezt az elvárást, a társadalmi kánont elsõsorban az 19
17 1. A gyermekirodalom fogalma óvodának és az iskolának kell közvetítenie (felhasznált irodalmi anyaggal, kötelezõ és ajánlott olvasmányokkal, iskolai könyvtárral stb.). Valójában itt meg is állhatnánk, mondhatnánk, ha ez az egész nem volna annyira bizonytalan és megfoghatatlan. És most nem is csak arra gondolunk, hogy nehéz pontosan megmondani, mi is ez a bizonyos társadalmi elvárás, hogyan is ragadható meg ez a bizonyos kánon. Az igazi probléma másutt van. Abban, hogy amit mondjuk 1880-ban gyermekirodalomnak tekintettek, azt ma már nemigen olvassuk (olvastatjuk). Amit 1900 körül jóformán minden gyermek olvasott, az ma már gyakran fogyaszthatatlan. Amit viszont 1900 körül még abszolút mértékben felnõttirodalomnak tartottak, annak egy részébõl mára gyermekirodalom lett. Felhozhatunk közismert példákat a magyar irodalom történetébõl. Érdemes egy pillantást vetni a XX. század elsõ felének gyermekirodalmára. Ezt mindenekfelett Pósa Lajos neve (Az Én Újságom címû gyermeklap és a szerkesztõ bácsi költészete) fémjelezte. Érdemes beleolvasni ebbe a kioktató hangú, lekezelõ, didaktizáló költészetbe (nem a legrosszabb verset választottuk): Tamás Sivalkodik a Tamás, Összecsípte a darázs. Lelt az erdõn egy odút, Édes mézért belenyúlt. Keserü lett az a méz, Merre fusson, arra néz. Nem fogadta szavamat: Képe csupa daganat. Sivalkodik a Tamás, Kergeti a sok darázs. Másfelõl ott a János vitéz vagy a Toldi, ezek a maguk korában nagyon is felnõttolvasmányok voltak. Sõt, a János vitéz mind formáját, mind tartalmát tekintve olyan mértékben volt újdonság, ha tetszik, botrányosan is, hogy azt ma szinte elképzelni sem tudjuk. Vagy ott van Jókai Mór esete. Azok a fiatalok, akik éves korukig nem olvassák ki Jókait, már nem nagyon fognak találkozni vele. Az olyan nagy jelentõségû, a maga korában közgondolkodást befolyásoló (1848 emlékét kialakító, a kiegyezést elõkészítõ!) regényeit, mint Akõszívû ember fiai, Az új földesúr, az Egy magyar nábob, a Fekete gyémántok, ma az ifjúságnak ajánljuk: gyermekirodalom lett belõle. Miért? Hogyan? Attól, 20
18 1.2. Más megközelítések hogy iskolai tananyaggá lettek? Ezek szerint az, hogy Arany Toldija bekerült a tananyagba, ártott a mûnek? Mert gyermekirodalommá tette? Nyilván nem, már csak azért sem, mert a gyermekirodalom irodalom, tehát nincs minõségi vagy rangkülönbség közöttük. De akkor mitõl lesz egy mû egyszer csak gyermekirodalommá? Azaz mitõl változik a kánon? Talán attól, hogy változik a gyerekek ismeretanyaga, világképe, tapasztalata? Hogy egy mai tizenkét éves többet tud önmagáról, a világról, születésrõl, életrõl, halálról, mint egy XIX. századi felnõtt? Talán érzelmi téren is mások, talán érettebbek, talán könnyebben megérinthetõk, mint a régiek. Mindenesetre az bizonyos, hogy az válik gyermekirodalommá, amit egy adott korszak gyermekei meg tudnak emészteni, el tudnak fogyasztani. Azaz a befogadónak képesnek kell lennie arra, hogy dekódolja a maga számára az irodalmi mû nyelvi és nem nyelvi üzenetét. Úgy tûnik, ez a meghatározási kísérlet megbukik, ha nem vesszük figyelembe, hogy a gyermekirodalom történetileg változó fogalom. Olyan, amelyrõl a különbözõ korok különféleképpen vélekednek, és amelynek határai állandóan elmozdulóban vannak. A kánon maga is elmozdul. Lassan, néha túlságosan is. De csak azért, mert a gyermekirodalom igazi irodalom, mert a nemzeti kultúra része, és mert a nemzedékek csak akkor és csak úgy képesek szót érteni, ha tudják, mirõl beszélnek, ha egy nyelven beszélnek. És ennek a közös nyelvnek (a kultúra nyelvének) a fõ hordozója az irodalom. E meghatározásnak így is van gyenge pontja: a társadalmilag képviselt kánon tartalmazhat értéktelennek bizonyuló mûveket, miközben más, esetleg valódi irodalmi értékek valamilyen okból kimaradhatnak belõle. Szerencsére a kánonnnal szemben mindig kialakul(nak) ellenkánon(ok) 12 is, így a gyermekirodalom köre folytonos mozgásban, változásban van Amit a gyermekek olvasnak? Meghatározzák néha a gyermekirodalmat úgy is, hogy az tartozik ebbe a körbe, amit a gyerekek olvasnak. Mint látható, ez megint egészen más szempontú megközelítés, de megint csak egyetlen elemét akarja megragadni a kérdésnek. Ráadásul egy olyan elemet, amely talán a legnehezebben fogható meg: a gyermek ugyanis nem rendelkezik azzal a fogalmi apparátussal, amivel választását (ha tényleg õ választ) meg tudná indokolni. Az olvasásszociológia a maga módszereivel sokat megtudhat a dologról, de biztos eligazítást nem tud adni. Két probléma azonban azonnal világossá válik, ha közelebbrõl megnézzük ezt a meghatározást. 12 Az irodalmi kánon(ok) kérdésérõl lásd: SZAJBÉLY Mihály: A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után. Universitas, Budapest, 2005,
19 1. A gyermekirodalom fogalma Az elsõ, hogy nyilvánvaló szakadás látszik a társadalmi kánon és a gyermekek által preferált irodalom között. De még mielõtt kétségbe esnénk emiatt, jusson eszünkbe, hogy már Petrarca idején is nagyjából így lehetett. Mert miközben a költõt (kitalált) római szokás szerint költõfejedelemmé koszorúzták nagyszerû latin nyelvû munkáit elismerve, a korabeli diák a szonetteket olvasta képletesen szólva a pad alatt. (S a diákok választása bizonyult helyesnek.) Másfelõl az is nyilvánvaló, hogy a mai (és a mindenkori) gyermekolvasó éppen kiszolgáltatott helyzete miatt igen nagy mennyiségben fogyaszt irodalom alatti szövegeket. A rossz meseátdolgozástól és a rettenetes versikéktõl kezdve a kalandjáték-könyvecskéken keresztül a giccses ifjúsági regényig és tovább. Mindez attól, hogy olvassák, nem válik irodalommá. De persze kétségbeesésre semmi ok, az egészséges gyomor sokat kibír, és az idõ haladtával a gyermek egyre igényesebben tud választani. 13 *** Láthatjuk, a sokféle meghatározás mind hordoz részigazságokat. A gyermekirodalom az irodalom része (nem kisebb értékû, nem alkalmazott irodalom, nem didaxis, nem ismeretterjesztés). Olyan irodalom, amelynek a szerzõ elképzelése (vagy az idõk változása) folytán elsõsorban a gyermek a célközönsége. Olyan irodalom, amelyet a társadalmi kánon gyermekirodalomnak tart, amivel meg akarja alapoztatni a nemzeti kultúra elsajátítását. Olyan irodalom, amelyet a gyerekek el tudnak (és el akarnak) olvasni. És persze olyan szöveg, amely (ha ragaszkodunk ilyen felsorolásokhoz) szórakoztat, nevel, szocializál, magatartás- és döntésmintákat ad, interperszonális kapcsolatok létrehozására tanít és késztet, gondolkodtat, fejleszti a fantáziát és a memóriát, javítja az érzelmek átélésének és kifejezésének képességét, segít megismerni és megérteni a világot, egyszóval: IRODALOM. 13 Nagy írók visszaemlékezései tanúsítják (mondjuk Arany Jánosé vagy Makszim Gorkijé), hogy gyermekkorukban válogatás nélkül olvasták, ami írott szöveghez hozzájutottak, és ami, zömmel, ponyva volt. Úgy tûnik, nem ártott sem ízlésüknek, sem tehetségüknek. 22
Ó, mondd, te mit választanál! A tanár felelôssége és lehetôségei a kötelezô olvasmányok kiválasztásában
Document4 09/7/31 11:42 AM Page 43 OLVASÁSPEDAGÓGIA GOMBOS PÉTER Ó, mondd, te mit választanál! A tanár felelôssége és lehetôségei a kötelezô olvasmányok kiválasztásában Aligha kell felmérésekkel alátámasztani,
RészletesebbenBán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget
Mindentudás Egyeteme 85 SZÖVEG ÉS KÉP HATÁRÁN Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget Kutatási területed eredetileg az irodalmi modernizmus. Írásaidban,
Részletesebbenrend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar
Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,
RészletesebbenTIBORC FAZEKAS: BIBLIOGRAPHIE DER IN SELBSTÄNDIGEN BÄNDEN
Tiborc Fazekas: Bibliographie der in selbständigen Bänden erschienenen Werke der ungarischen Literatur in deutscher Übersetzung (1774 1999). Eigenverlag des Verfassers, Hamburg 1999 A magyar irodalom (önálló
RészletesebbenA gyermek, aki sosem voltam
A gyermek, aki sosem voltam Emlékezések Annette Kuhn Ez a történet egy fényképrõl szól; vagy inkább sok történet egy témára, melyeket sok fényképrõl el lehetne mondani. A képen látható hatéves kislány
RészletesebbenThimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL
RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,
RészletesebbenAUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás
102 AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás A Felszámolás a holokauszt és a rendszerváltás könyve. B., az egyik fõszereplõ Auschwitzban, koncentrációs táborban születik, neve a combjába tetovált fogolyszám
Részletesebben9. osztály. 10. osztály. 11. osztály. Kötelez olvasmányok 2015/2016. tanév
Kötelez olvasmányok 2015/2016. tanév 9. osztály Szophoklész: Antigoné szövegismereti dolgozat október William Shakespeare: Rómeó és Júlia szövegismereti dolgozat április Molière: Tartue szövegismereti
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenInterjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával
JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,
Részletesebben"Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal
"Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal 2014. október 29. szerda, 08:00 Az idei Vidor fesztiválon Őze Áron és Kedvek Richárd nyerte a legjobb főszereplő párosnak járó Pantalone-díjat az
RészletesebbenVarga András. Õsi magyar nyelvtan
Varga András Õsi magyar nyelvtan Õsi magyar nyelvtan Tartalomjegyzék Õsi magyar nyelvtan...1 Bevezetõ...1 Mi a probléma az indogermán nyelvelemzõ készlettel?...1 Alá és fölérendelt mondatok...1 Az egész
RészletesebbenFejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN
Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.
RészletesebbenAz elsõ magyar ombudsman Gönczöl Katalin Kóthy Judit: Ombudsman, 1995 2001. Helikon kiadó. Budapest, 2002.
KERTÉSZ IMRE Az elsõ magyar ombudsman Gönczöl Katalin Kóthy Judit: Ombudsman, 1995 2001. Helikon kiadó. Budapest, 2002. Az elsõ magyar ombudsman története divatos kifejezéssel élve sikersztori. Pedig igencsak
RészletesebbenS TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78.
S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78. KÓKAY NAGY VIKTOR A BIBLIA SZÖVEGE ÉRTELMEZÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI Egy költő üldögél, reggeli újságját OLVASGATVA és kávéját fogyasztva, a múlt század elején, egy zsúfolásig
RészletesebbenVéletlen vagy előre meghatározott
Véletlen vagy előre meghatározott Amikor fejlődésről beszélünk, vagy tágabb értelemben a világban lezajló folyamatokról, akkor mindig felmerül az a filozófiai kérdés, hogy a jelenségek, történések vajon
Részletesebben1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában
Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó
RészletesebbenPszichoterapeuták a homoszexualitásról. Válaszok egy körkérdésre
Thalassa (21) 2010, 4: 117 124 Pszichoterapeuták a homoszexualitásról Válaszok egy körkérdésre Ankétunkban gyakorló pszichoanalitikusokat, terapeutákat kérdeztünk meg arról, milyen tapasztalataik és elgondolásaik
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
Részletesebben2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1.
2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Karasszon Dezső: Ésaiás könyvének magyarázata,
RészletesebbenKonzervatív (kon)textusok
ROMSICS GERGELY Konzervatív (kon)textusok Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika. (XIX XX. század) Budapest, Századvég Kiadó, 2005. Egedy Gergely új könyve több szempontból is érdekes
RészletesebbenNekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével
Nekem ez az életem Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével A patika igényesen felújított, orvosi rendelôknek is helyet adó épületben található a kisváros egyik terének sarkán. A
RészletesebbenMarx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika
Játék a végtelennel MAGYAR TUDÓSOK Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Péter Rózsa Játék a végtelennel Matematika kívülállóknak
RészletesebbenTolkien: a keresztény író, aki nélkül nincs fantasy
2013 január 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Január 3-án született 121 éve J. R. R. Tolkien angol író, nyelvész,
RészletesebbenA történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz
A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára Kritika és válasz Érdeklődéssel olvastuk Repárszky Ildikó és Dupcsik Csaba elemzését a történelem érettségi szerkezetében
RészletesebbenFrank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó
1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása
RészletesebbenEgy pályázat ürügyén
BÁRDOS JÓZSEF Egy pályázat ürügyén Holle anyó a szorgalmas lányt aranyesõvel jutalmazta, a lustát szurokkal büntette. Vajon igaza volt? Vagy tehetett volna másképp? Kell-e büntetni és jutalmazni? Ha igen,
RészletesebbenA dolgok arca részletek
1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye
RészletesebbenLegénytoll a láthatáron II.
DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.
RészletesebbenTantárgytömbösített tanmenet magyar órára 6. osztály 2009/2010. tanév
Tantárgytömbösített tanmenet magyar órára 6. osztály 2009/2010. tanév Készítette: Váraljai Tímea Intézmény: Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Művelődési Ház Ménteleki Általános Iskolája 6008 Méntelek,
RészletesebbenTestvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ. (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium
Testvérmúzsák vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ Megoldások (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium Előzetes kutatások I. A Pécsi Szemle című várostörténeti
RészletesebbenMUNKAANYAG. Vargáné Subicz Beáta. Az információforrások alkalmazása a nem formális tanulás eszköztárában. A követelménymodul megnevezése:
Vargáné Subicz Beáta Az információforrások alkalmazása a nem formális tanulás eszköztárában A követelménymodul megnevezése: Egyéni fejlesztés és segítő támogatás A követelménymodul száma: 1896-06 A tartalomelem
RészletesebbenMiért van szükség közigazgatási minimumra?
Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, az MKKSZ szakmapolitikai vezetõje, a KözigPress fõszerkesztõje Miért van szükség közigazgatási minimumra? Iránymutató és példaadó Mesterek után mindig nehéz szólni.
RészletesebbenRadóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához
Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page 1 Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV az Irodalom 7. tanításához Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page
RészletesebbenBói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.
Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés
RészletesebbenPropaganda vagy útleírás?
Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS
RészletesebbenKompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/
Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Oktatáspolitikai alapdokumentumok kívánják meg a ma iskolájától, hogy mielőbb jusson túl azon a tartalmi és módszertani váltáson, amit már maga
RészletesebbenBata Mária BIBLIAÓRÁK 6. RÉSZ NOÉ ÉS AZ ÖZÖNVÍZ
Bata Mária BIBLIAÓRÁK 6. RÉSZ NOÉ ÉS AZ ÖZÖNVÍZ 2. www.ujteremtes.hu Noé és az özönvíz Az emberek sokasodni kezdtek a föld színén, és leányaik születtek. Látták az Istennek fiai az emberek leányait, hogy
RészletesebbenAz árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI KHT Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére (Az MKIK-GVI és a megyei kamarák kérdõíves vállalati
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK AZ AGRESSZIÓRÓL
HEGEDÛS JUDIT PEDAGÓGUSOK AZ AGRESSZIÓRÓL Az utóbbi évek eseményei azt sugallják, hogy az iskola belsõ világához egyre inkább hozzátartozik az agresszió. Az agresszív gyermekek (és felnõttek, szülõk) különösen
RészletesebbenStratégiai Pénzügyek. avagy a tulajdonosok és cégvezetők eszköztára. Interjú Horváth Zoltán Cashflow Mérnökkel
Stratégiai Pénzügyek avagy a tulajdonosok és cégvezetők eszköztára Interjú Horváth Zoltán Cashflow Mérnökkel Stratégiai Pénzügyek HR: Üdvözlöm a kedves hallgatókat! Hídvéghy Róbert vagyok és egy interjút
Részletesebbena kezdetek kezdetén nem mesélt eleget a gyerekének, mert nem ért rá?
OLVASÓVÁ NEVELÉS 1 Tóth Tibor műfordító: Olvasónak nem születik az ember; az olvasóvá válás nevelési folyamat eredménye, s itt kell keresni a baj okát. Nem éri a gyerekeket kellő számban olyan hatás, amelyre
RészletesebbenAz Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE
Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE 2015. december Gyurkó József: KARÁCSONYVÁRÓ ÜZENETEK Kedves Testvérek, a 2015 év vége felé haladva
RészletesebbenDr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez
Dr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez Mindenki számára világos, hogy új világrend van kialakulóban. Az óra ketyeg, az átállás közeledik attól függetlenül, hogy mennyi skandallumot, komplikációt
RészletesebbenHOLNAP MÁR KÉSÕ. pontról pontra. Fordulópont 49 VASY GÉZA
VASY GÉZA HOLNAP MÁR KÉSÕ SZEMÉLYESEN Egy irodalomtörténésztõl, fõleg akkor, ha még kritikus is, elvárható lenne, hogy fontos és komoly kérdésekhez alapos és sokoldalú tanulmányozás után szóljon hozzá.
RészletesebbenKÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.
Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai
RészletesebbenA legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit.
FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. (József Attila) A rendszerváltozás veszteseinek
RészletesebbenGrilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés
Az ikrek nevelése R.: - Önt talán azért is érdekli az ikerkutatás, az ikergyerekek világa és élete, mert Ön is egy iker, ikerpár egyik tagja. Önök egypetéjû ikrek, vagy kétpetéjû ikrek? Métneki Júlia,
RészletesebbenINTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az
INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az or;;zái2,g'~tűl(~s elnökének a felsőoktatási törvényjavaslat vitája során. Pénzügyminisztertámogatta és sürgette a felsőoktatási
RészletesebbenPedagógiai program. IX. kötet
1 Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai program IX. kötet Értelmi fogyatékos tanulók 9-10. évfolyam
RészletesebbenSzabó Ervin és Budapest közkönyvtára
BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta
RészletesebbenA minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben
Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás
RészletesebbenZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,
RészletesebbenMiért tanulod a nyelvtant?
Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk
RészletesebbenVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció
RészletesebbenAz átlagember tanítvánnyá tétele
február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont
RészletesebbenF. Dárdai Ágnes Kaposi József
FDÆrdai`-KaposiJ_ProblØmaorientÆlt.qxp 2008.07.03. 6:02 Page 353 353 F. Dárdai Ágnes Kaposi József A PROBLÉMAORIENTÁLT TÖRTÉNELEMTANÍTÁS ÉS A FEJLESZTÕFELADATOK BEVEZETÉS A 20. század második feléhez,
RészletesebbenA boldogság emlék* A tanulmány eredetileg előadás formájában hangzott el Pécsett, a Pszichológiai Kultúra Hete rendezvényén, 1985 októberében.
Pressing Lajos M A BOLDOGSÁG MINT MISZTÉRIUM A boldogság emlék* élyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! 1 Arra kértek, hogy a mai estén a boldogságról beszéljek Önöknek. Én azonban nem kívánok arról szólni,
RészletesebbenAZ ANEKDOTA (NEM LEHET) TÁMASZ Kertész Imre: K. dosszié
111 AZ ANEKDOTA (NEM LEHET) TÁMASZ Kertész Imre: K. dosszié A K. dosszié német kiadásának alcíme Eine Ermittlung vizsgálat, nyomozás, kutatás. Talán ennek (is) köszönhetõ, hogy, ahogyan az Élet és Irodalomban
RészletesebbenTanmenetjavaslat. dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla VILÁGJÁRÓ. címû 7. osztályos irodalomtankönyvéhez
Tanmenetjavaslat dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla VILÁGJÁRÓ címû 7. osztályos irodalomtankönyvéhez 1 Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program általános iskola 1 8. osztály 7. osztályos része
RészletesebbenCélunk a vidéki térségek életminõségének emelése.
Miért a mezõváros? Miért most? Miért itt? Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Mind az emberek, mind a természeti környezet életminõségének emelése. Közép-Kelet-Európában és így Magyarországon
RészletesebbenFertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei. Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal
KÖNYVISMERTETÉS Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. december (1027 1031. o.) Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal Fertõ Imre könyvének nincs
RészletesebbenIsmeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai
Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.
Részletesebbenszövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző
Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából
RészletesebbenKamasz vagyok. Mindenem változik: a testem is, és az is, ahogy gondolkodom.
Tartalom Kamasz vagyok 4 Hát a fiúk? Miért olyanok még mindig, mint a gyerekek? 6 Mi történik a pubertás során? 8 És mik azok a hormonok? 10 Szôr, szôr, és megint csak szôr! 12 Nagy mell, kis mell 14 Egy
Részletesebben,,Tele vagyunk fiatallal,,
t a v a s z t ó l õ s z i g,,tele vagyunk fiatallal,, Vakáció, szabadidõ: mindannyiunk iskolája! A nyári, a családi, közösségi idõtöltés, a táborok, minden, ami nem az iskolában, nem a televízióban, nem
RészletesebbenAktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:
RészletesebbenIFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika
IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt
RészletesebbenFelfedeztem egy nagyon érdekes és egyszerű internetes pénzkeresési módot, amihez nulla forint befektetés szükséges.
Kedves Olvasó! Felfedeztem egy nagyon érdekes és egyszerű internetes pénzkeresési módot, amihez nulla forint befektetés szükséges. Eredetileg egy barátomnak akartam segíteni, aki egyik napról a másikra
RészletesebbenApedagóguskutatás nagy állomásai: a pedagógus tulajdonságainak személyiségének, A kezdõ pedagógus. Szivák Judit
Szivák Judit A kezdõ pedagógus Az elsõ és legfontosabb dolog: legyen bátorságunk elkezdeni. Clemenceau Új címszó jelent meg a pedagóguskutatás nemzetközi szakirodalmában a hatvanas hetvenes években: a
RészletesebbenMiért alaptalan a magyar demokrácia
KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés
Részletesebben[Erdélyi Magyar Adatbank] MINDENKORI KORTÁRSAK
MINDENKORI KORTÁRSAK Mit akart mondani Szilágyi Domokos a huszadik század hatvanas éveiben Arany Jánosról? Vagy: mit akart mondani Arany Jánossal Szilágyi Domokos a huszadik század hatvanas éveiben? Elmondani
RészletesebbenHogyan mondjuk meg a gyerekeknek?
Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek? Tudod, az úgy van próbált Verena beszélgetést kezdeményezni Alexandrával a reggelinél. Nyújtotta a szavakat, nem nagyon tudta, hogyan mondja meg négyéves kislányának,
RészletesebbenSzakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA
TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek
RészletesebbenSORSKÉRDÉSEK és a SEGÉLYEZÉSI IPAR
SORSKÉRDÉSEK és a SEGÉLYEZÉSI IPAR Beszélgetés Majoros Márta szociálpszichológussal, narkológussal mélypont SORSRONTÓ SZENVEDÉLYEK A dohányzás, az alkohol, a kémiai szerek használata után a játékfüggõség
RészletesebbenMint a nyomozó, rakosgatom a részleteket a fejemben
Kelemen Emese Mint a nyomozó, rakosgatom a részleteket a fejemben Tóth Krisztina: Pixel. Magvetõ Kiadó, Budapest, 2011 Az Idegen szavak és kifejezések szótára szerint a pixel jelentése elemi képpont, amelyek
RészletesebbenEgy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján)
Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) http://centropastudent.org/?typ=sprache&flang=hu&movid=6&nid=43&q=m Óravázlat Korcsoport: 11-12. évfolyam
RészletesebbenEngedelmeskedjetek egymásnak
Erdélyi Gyülekezet Zalatnay István Reménység Szigete 2010. augusztus 22. Lekció: 4Móz 9,15-23 Textus: Ef 5,21-6,9 Engedelmeskedjetek egymásnak Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. Az asszonyok
RészletesebbenHárom arcél a Nyugat harmadik nemzedékébõl
HáromarcélaNyugatharmadiknemzedékébõl Jékely A Poundon és Elioton nevelkedett olvasó valószínûleg idegenkedik Jékelytõl, mert versei nem a jéghegyelv szerint mûködnek: a szavak a megszenvedettcsöndhelyétiskiakarjáktölteni,ökonomikusszabatosságukban
Részletesebben,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.)
Az individuálpszichológia megjelenése a nevelési tanácsadói munkában avagy: ˇBirtokba venni a Napot nem elég, ha nem tudjuk másoknak is odaadni. Készítette: Kolozsvári Katalin pszichopedagógus Óvodai intézményünkben
Részletesebben2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni!
2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! Annak ellenére, hogy bár Jézus tanítását törekszünk megérteni, befogadni, mégis azt éljük meg, hogy bizonyos esetekben nem tudtunk, vagy nem tudunk jól dönteni.
RészletesebbenA fordítás váratlan fordulatai
KÁNTÁS BALÁZS A fordítás váratlan fordulatai Kappanyos András Bajuszbögre, lefordítatlan Műfordítás, adaptáció, kulturális transzfer című monográfiájáról Kappanyos András ötödik, akadémiai doktori értekezésként
RészletesebbenSokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban
RészletesebbenSZEMLE. Gulyás Miklós. xxde mert én ezekkel a népekkel rokonságot érzek, megengedem magamnak ezt a szóhasználatot. Ne felejtse el az olvasó, hogy
SZEMLE Gulyás Miklós A LAPPOK [ ] aprók és csenevészek, füsttõl elvakított szemük zavarosan vizenyõs, lábuk görbe az angolkórtól, hajuk durva, merev és fekete, bõrük vöröslõen sötét, ami még sötétebbnek
RészletesebbenPöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?
Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet
RészletesebbenA cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó
A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenA magyar munkaközösség 2014-2015. tanévi versenyei és a hozzájuk kapcsolódó anyagok 7. 8. 9. évfolyam
A magyar munkaközösség 2014-2015. tanévi versenyei és a hozzájuk kapcsolódó anyagok 7. 8. 9. évfolyam A verseny anyaga megtalálható a www.szepi.hu/iskola/versenyek/segédanyagok/magyaros versenyek 2014-15.
RészletesebbenA Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.
2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem
RészletesebbenPál származása és elhívása
11. tanulmány Szeptember 5 11. Pál származása és elhívása SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 9:1-22; 26:18; 1Korinthus 15:10; Galata 2:1-17; Filippi 3:6 De az Úr azt mondta neki:
Részletesebben"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"
"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az
RészletesebbenMozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.
Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,
RészletesebbenA tanítás-tanulás két sikertényezője
A tanítás-tanulás két sikertényezője BÁCSI János SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája, Szeged bacsi@jgypk.u-szeged.hu Ha feltesszük
RészletesebbenRECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok)
RECENZIÓK Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) A Mûemlékvédelmi Hivatal ameddig létezett eléggé hivatalosnak tûnhetett a laikusok számára ahhoz,
RészletesebbenA fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról
POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról
RészletesebbenAz akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka
Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka Mérlegen 1996: az Akadémia a nemzet tanácsadója Nemzeti stratégia, döntéshozók, társadalom 2001: a stratégiai kutatások haszna a kutatók, a társadalom
Részletesebbenjor ge bucay 20 lépés eló re Töténetek, melyekbôl az életet tanultam
jor ge bucay 20 lépés eló re Töténetek, melyekbôl az életet tanultam 5. LÉPÉS H ALLGASS MEG MÁSOKAT A személyes tökéletesedés felé vezetô út következô lépése, amelyet egyszerûen így is megfogalmazhatnánk:
Részletesebbenrealismust a humanismus felébe ragozni Magyar nyelv és irodalom: egy régi diszciplína a változó felsőoktatásban
realismust a humanismus felébe ragozni Magyar nyelv és irodalom: egy régi diszciplína a változó felsőoktatásban Éppen ez év őszén lesz negyven éve annak, hogy előbb hallgatóként, majd oktatóként közelről
RészletesebbenPartyBor. DunaBor: A történet, amit bejártatok kevésbé ismert, mint manapság már boraitok, nevetek
Borászportré Az Alföld zászlóshajója Frittmann Jánost nem kell bemutatni a borszeretõ közönségnek, de ahhoz, hogy ezt így kimondhassuk, hosszú, rögös utat kellett bejárnia a pincészetnek. Az Alföld, Kunság,
Részletesebben