:: Székelyföld

Átírás

1 A tordai sókamaraház Hozzáadta: VASS Erzsébet (Kivonat) A tordai Sókamaraház, amelyet gyakran a szakirodalomban is tã vesen â žfejedelmi házâ, â žfejedelmi kastã lyâ, â žfej lotaâ nã ven említenek, Torda egyik leg-rã gebbi à pã¼lete, 1581-ben kezdtã k à píte-ni. Ma a Tordai Tà rtã nelmi Múz található benne. A dolgozat vázolja tã rtã netã t, majd leírja magát az à pã¼letet, mellã keli a kã t fennmaradt 17. századi leltári listát à s LUX Kálmán leírását ból. (Kivonat) A tordai Sókamaraház, amelyet gyakran a szakirodalomban is tã vesen â žfejedelmi házâ, â žfejedelmi kastã lyâ, â žfej lotaâ nã ven említenek, Torda egyik leg-rã gebbi à pã¼lete, 1581-ben kezdtã k à píte-ni. Ma a Tordai Tà rtã nelmi Múz található benne. A dolgozat vázolja tã rtã netã t, majd leírja magát az à pã¼letet, mellã keli a kã t fennmaradt 17. századi leltári listát à s LUX Kálmán leírását 1911â 13-ból. Bevezetõ Erdà ly sorsát meghatározó számtalan há-ború, vita oka a terã¼letã n lã võ sokfajta gazdasági forrás: felszíni- à s altalajkincsek, kã zã ttã¼k a só. Az Érchegysà g kapujában, az Aranyos folyó bal partján lã võ város szerepkã re a tã rtã -nelem folyamán gyakran változott, ám bánya-városi szerepe csak a 19. században csã kken à s a 20. században szûnik meg. Az õskor óta ismert, kitermelt, hasznosított altalajkincs, a só Torda város lakottságát mondhatni megszakítatatlanul biztosította. Ezt nem csak az ismert dák à s római kori leletek bizonyítják, a város a nã pvándorlás idejã n is csak idõlegesen nã ptelenedik el (KÕ-VÁRI 1866; ORBÁN 1889; BÃRBULESCU 1994). Sóbányászata számottevõ, a város hatá-rában a â ždã rgõâ -ben à s a â žbányáâ -ban található sós tavak a római felszíni sókitermelã s eredmã -nyei. A sóbányászat a áttã r a mã ly-kitermelã sre, kã¼lã n jogállású sóvágórend jelenik meg a város polgársága mellett (ORBÁN 1889; vã. WOLF, kã zirat). A Tordán kitermelt sósã¼ve-geket a Marosig szekereken szállították, Maros-újvártól pedig vízi úton jutott tovább Magyar-országig. Jogilag a sóaknák à s a sókereskedelem állami tulajdont kã peztek, a só kitermelã sã t à s hasznosítását sókamarák igazgatták. Ezek a sókamarák kamaraházakban vagy uradalmi vá-rakban mûkã dtek. Erdà ly sókamarája Tordán is szã kelt. Sókamaraházról, mint speciális funkci-ójú à pã¼letrõl a Dà sen à s Tordán à pã¼lt kamara-házakról tudunk, a dã kamaraházat 1932-ben lebontották. Így a tordai kamaraház à pã¼lete az egyetlen ilyen jellegû à pã¼let Erdà ly (egyben Ro-mánia) terã¼letã n, formai analógiái a kolozsvári Basta házban à s a szintã n kolozsvári â žmátyásâ házban találhatók, míg udvarkã pzã se a 17. századi udvarházakkal rokonítja (SEBESTYÉN 1966; BALOGH 1983). A tordai sókamarásokról a 15. század óta vannak adatok, sókamaraházról, mint speciális funkciójú à pã¼letrõl írott forrásokban 1524-ben esik szó (Kolozsmonost. Konv. L.T.: Urbaria F. 786â 890, in: JAKÓ 1990), 1528-ban pedig DERNSCHWAM mint rossz karban lã võ házat említi ben BÁTHORI Zsigmond elkezdi a kã vetkezõkben bemutatott kamaraház à pítã sã t. A tordai kamaraház à pítã sã vel csaknem egyidõben kezdik el a dã si kamaraház à pítã sã t (BALOGH 1983). A tordai kamaraházban mûkã dik az Er-dà lyi Sókamara egã szen az abszolutizmus ko-ráig. Ekkor az Erdà lyi Sókamara intã zmã nyã t áthelyezik Nagyszebenbe ben Kolozsvárt állítanak fel egy bányaigazgatóságot, vã gã¼l az erdã lyi sóhivatalok felã¼gyelõsã gã t áthelyezik Marosújvárra (ORBÁN 1889). A sóhivatalnak otthont adó à pã¼letegyã¼t-tes, mely egyben a kamaraispán lakása is, más, idõnkã nt állami funkciókat is ellát, úgymint: fejedelmek à s azok kã¼ldã tteinek szállása, posta-állomás, mã szárszã k, borkimã rã s, pálinkafõzã s stb. A sóhivatal szerepã nek csã kkenã se a 19. században az à pã¼letek állapotának erõteljes romlását vonta maga után, mígnem 1902-ben a telket a rajta lã võ à pã¼letekkel egyã¼tt â žtorda város kã -zã nsã geâ vette át (Tordai Telekkà nyv). A telek piactã r felã esõ rã szã re az eklektikus stílusú â žposta à s Pà nzã¼gyi Palotaâ à pã¼lt. 191 kamaraházat felújították, à s a â žmagyar Kà zmûvelõdã s Házáâ -vá alakították (HARMATH 1913; PETRARU 1922). Az I. világhá-borút kã vetõen is megõrizte kã zmûvelõdã si ház szerepã t, így egy múzeumi rã szleg is mûkã dã tt benne, nagyterme pedig a Román Kaszinó-nak adott helyet (PETRARU 1922) tól (vã. POP 1945) napjainkig az egã sz à pã¼letben tã rtã nelmi múzeum mûkã dik. 1. A tordai sókamaraház beilleszkedã se a városszã vetbe  A Tordai Kamaraház à s a kã rã tartozó belsõ ingatlan (a város határában is sok szántó, kaszáló stb. tartozott a fiskális birtokhoz) a tã r-tã nelmi városmaghoz viszonyítva dã lnyugatra fekszik, az enyedi út nyugati oldalán. Az udvar-

2 házszerû kamaraház fõã pã¼lete az utcafronthoz kã pest 60â 65 m-rel hátrább van, az utcafrontra más mellã kã pã¼letek nyíltak (borkimã rã s, mã -szárszã k stb.). Az ingatlan, melyen áll, nagyobb kiterjedã sû egyházi birtok volt (ORBÁN 1889), ko-lostor állott a helyã n, amely a reformációt kã vetõ szekularizáció nyomán fiskális birtokba kerã¼lt. A templomot erõdítã s (kastã ly) vette kã rã¼l (KÕVÁRI 1866; ORBÁN 1889; WOLF 1993), innen a tã ves â žkastã lyâ erõdítã s kã rã¼l az ellátó kertek (vetemã nyes à s csûrã s kertek) húzódtak. A kastã ly kã rvonalát rã gã szeti feltáráso nem azonosították. A kastã ly à pítã sã -nek idejã t egyesek a 15. század kã zepã re teszik, a mai múzeum dã lkeleti sarokszobáját, az emele-tes torony à pã¼letã t ennek egyik bástyájának tart-ják. A kastã lyt említõ szã vegek homályosak, tã bbfã lekã ppen à rtelmezhetõek: â žtordán is az kamaraã pã¼let mellett, amely egy à reg egyház, a kastã lyba levõ BASTA Gyà rgy idejebeli romlásban az ott való szegã ny lakosok beszorulván, az à szak felõli oldal lã vã ssel reájuk ontatván, attól fogva pusztában állott vala annak is I. RÁKOCZI Gyà rgy fejedelem romlását felã pítvã n, mind tornyostul szã pen hã jazat alá vette, s tornyába is harangot à ntetettâ â írja SZALÁRDI János. A szã nem tûnik ki a templomkastã ly à s a kamaraház udvarának elkã¼lã nã¼lã se. A 17. században a templomtól dã lre esõ terã¼letet megerõsítik (ORBÁN 1889; B. NAGY 1973; WOLF 1993), az erõdítã s maradványai napjainkban is látszanak. Ennek az erõdítã snek az à szaki oldalát a templom kã pezi, ám a temp-lom falainak vastagsága nem elegendõ vã dõfal. A templomtól à szakra fekvõ kamaraház udvarának megerõsítã sã rõl nincsenek ebbõl az idõbõl adataink. Talán az állam à a város kã zã tti ellentã t az oka, hogy a város lakosainak tulajdonát kã pezõ templomkastã lyt erõsítik, az állami tulajdont elhanyagolva. Az ezt kã vetõ telekfeldarabolódást már pontosan nyomon kã vethetjã¼k: század elejã n a kolostortemplom a tõle dã lre fekvõ erõdített terã¼lettel az Ótordai Református Eklà zsia tulajdonába kerã¼l, â ugyancsak a Református Egyházhoz kerã¼l a templomtól à szakra fekvõ â žgyã¼mã lcsã sâ, - Kamaraháztól dã lre fekvõ terã¼letet fiúiskola à pítã sã re adományozza APAFI Mihály a Református Egyháznak, ben (Az Ótordai Református Egyház Levà ltára: à vi leltári adatok, 1753; A Tordai Református Eklà zsia vagyonã sszeírása, 1697), - Kamaraháztól à szakra levõ parcella a WESSELÉNYI-család birtokába kerã¼lt, tudjuk meg a â žsanyarú világâ c. WESSELÉNYI István-à nã letrajzból. A megmaradt parcella 1902-ben a â žtorda város kã zã nsã geâ javára átjegyeztetik (l. Tordai Telekkà nyv). Ugyanebben az à vben a parcella piacfrontra esõ rã szã re felã pã¼l a Posta- à s Pà nz-ã¼gyi palota. A Kamaraház à pã¼letã t 19 kã zmûvelõdã si házzá nevezik ki, majd 1911â 13 kã zã tt LUX Kálmán tervei alapján felújítják à s restaurálják. 2. A sókamaraház leírása 2.1. A kamaraház à pã¼letã nek tã rtã nete A tã bb szakaszban à pã¼lt kamaraház elsõ változatának à pítã si idejã re vonatkozó pontos adataink nincsenek. A most folyó helyreállítási munkálatok során sem vã geztek mã g kormegha-tározó laboratóriumi vizsgálatokat. Ha az ingatlan birtokviszonyait vesszã¼k kiinduló pontnak, à s a mai református templom (egykori kolostortemplom) kã rã emelt à pã¼-letkomplexum tagjakã nt vizsgáljuk, à pítã sã nek kezdete a 14. század vã gã re, a 15. század kã pã re tehetõ (KÕVÁRI 1866; ORBÁN 1889; ENTZ 1996). A kolostorhoz tartozó terã¼let nagyságáról â žtorda város à s kã rnyã keâ címû munkájában ORBÁN Balázs hû kã pet ad, idã zve 12â 15. századi határjárások jegyzõkã nyveibõl. A reneszánsz à pítã st megelõzõ korból nagyon ellentmondásos adatok maradtak fenn. ENTZ Gà za az 1526-ban említett Szent Erzsà bet ispotályt helyezi ebbe az à pã¼letbe, ám forráskã nt csak az Adattárat említi, a mellette lã võ templomot Szent István johannita kolostorkã nt tartja számon. KÕVÁRI László a johanniták (ispotályo-sok) rendjã nek Szent Imre kolostorát a mai vá-rosháza terã re teszi, amely akkor a város szã lã t kã pezte. Bár, mint tudjuk, a johannita szerzetes rendnek ispotályalapító à s betegápoló szerepkã re is van, mã gsem valószínû, hogy a Szent Erzsà bet ispotály ebben az à pã¼letben mûkã dã tt volna. Egy tã ny: a tã bb szakaszban à pített à s bõvített à pã¼let elsõ alakja kã zã pkori, 15. századi torony, amely talán a templomot kã rã¼lvevõ kas-tã ly rã sze volt, à s melyet az 1580-as à vek elõtt à szak felã bõvítettek egyosztatú pincã sã gekkel. A torony elsõ emeletã n LUX Kálmán munkálatai által feltárt gótikus ablakkeretmaradvány igã nyes kivitelezã se az à pã¼letnek a kastã lyegyã¼ttesã ben elfoglalt magasabb rangjára enged kã vetkeztetni (HARMATH

3 1913). Az à pã¼let funkciója ezekben az idõkben ismeretlen. Legnagyszerûbb alakját a BÁTHORI Zsigmond fejedelem idejã n, 1581â 1594 kã zã tt tã rtã nt, sókamaraházzá való átã pítã se során nyer-te (BALOGH 1983). Ekkor kolozsvári kõfaragó mûhelyek mesterei dolgoztak a kamaraházon: BRASSAY Ambrus (1590), KEOMIES DABO Lõrinc (1590), KUTHY János (1592), talán KÉPÍRÓ Pà ter â piktor, fundáló mester, az olasz GINGA Simon (H. TAKÁCS 1968; B. NAGY 1970; B. NAGY 1973). Ezt kã vetõen a kamaraházon csak javítások, karbantartások tã rtã ntek, a 20. század eleji restaurálásig. A tã rtã nelem viharai során mind-egyre veszített pompájából, talán volumetriája is változik. A sóhivatal funkciójának hanyatlása az à pã¼let állagának leromlását vonta maga után, megszûnte pedig funkcióváltást. Az egykor fontos hivatal à pã¼letã ben kez-detben a hivatal tevã kenysã gã hez kã tõdõ funk-ciók (a sókitermelã s szer ellenõrzã se, szállításának számontartása), a kamaraispán la-kása, fejedelmek à s azok kã veteinek elszállásolása, udvarán pedig posta- à s átrakodóállomás, borkimã rã s, mã szárszã k mûkã dã tt. A tordai sókamaraház sorsa szerencsã -sen alakult a dã si (vele egy idõben à pã¼lt) kamaraházã hoz viszonyítva, melyet századunk 30-as à veiben lebontottak, mert a sóhivatal megszûn-te után a â žtordai Magyar Kà zmûvelõdã si Házâ kapott benne otthont 1913-tól, az I. világháború után a tordai Kultúrotthon mûkã dã tt benne 1943-ig, amikor is a város tã rtã nelmi múzeu-mává alakult át. A szájhagyományban elterjedt kã¼lã nbã zõ elnevezã sek, mint a â žbocskai házâ, â žbethlen fejedelmilakâ, â žfejedelmi-házâ (PETRARU 1922; VÃTêIANU 1959; OPRIª 1988), melyekbõl a rom szairodalom is átvette a â žfejedelmi házâ vagy â žfejedelmi palotaâ elnevezã st, az 1907-ben elkezdett, a ház megmentã sã re irányuló akció rã szã t kã pezik, mellyel a polgárok à s az állam támogatását igyekeztek megnyerni. Az akció elã ggã sikeresnek mondható, LUX Kálmán vezetã sã vel valóban si-kerã¼lt a Kamaraházat megmenteni a pusztulás-tól. A II. világháborút kã vetõen az à pã¼leten kã¼lã nbã zõ javításokat vã geztek, a legszámottevõbb most van folyamatban A tordai sókamaraház à pítã szet- à s mûvã szettã rtã nete A tã bb korszakot átfogó à pítkezã s elsõ szakaszában a Szent István (vagy Szent Imre) johannita kolostor templomát kã rã¼lvevõ à pã¼let-komplexum tagja volt, de az is valószínû, hogy az üresen maradt kolostor udvarának falait à pítik ki a 15. században kastã llyá. A kã zã pkori átã pí-tã sekrõl, tulajdonos- à s funkciócserã rõl írott dokumentumok nem mara ránk. A johannita vagy â žkeresztesâ szerzetesrend Szent István templomát ENTZ Gà za a 13. század vã gã re da-tálja, à s a kerci mûhely munkásságának nyomát viseli magán (ENTZ 1981). Ugyanõ a kolostor egyã b à pã¼leteit a templom dã li oldalára feltã te-lezi. A kolostor udvarát határoló fal kã rvonaláról pontos adataink nincsenek, rã gã szeti kutatásokat a terã¼let beã pítettsã ge nem tesz lehetõvã. A templom a 14. században díszes elõre-ugró gótikus à szaki à s nyugati kaput kapott. Az à szaki kapu à s a tõle à szaknyugatra fekvõ â žkamaraházâ (akkor mã g torony) díszes kikã p-zã se az ott lakók rangjára enged kã vetkeztetni Mindezt alátámasztja az itt számos alkalommal megtartott, akár tã bb hã tig is elhúzódó országgyûlã sek sorozata. A torony, a mai à pã¼let legrã -gibb eleme emeletã nek keleti homlokzatán fennmaradt, LUX Kálmán által elõtárt kõablak keret-tã redã k magas mûvã szi szinten faragott pálcái a Torda kã zpontjában álló plã bániatemplom (à pã¼lt 1468â 150 kã zã tt) kõkereteivel mutat analógiát. Ezt a torony (bástya, a mai dã lkeleti sarokszo-bák) jellegû à pã¼letet, melynek magasságára nin-csenek utalások, kã sõbb kibõvítik à szaki à s talán nyugati irányba. Az à szaki bõvítã sek nyoma kã - vethetõ a fã ldszint keleti homlokzatán (a vakolat leverã se után elõtûntek az à pítkezã s szakaszai), a nyugati termek padlószintje alól egy rã gebbi ala-pozás maradványait tárták fel. E bõvítã sekbõl mára csak kã t fã ldszinti terem (a mai elõcsarnok à s az irodák helyisã ge) à s a kã t dongaboltozatú pince terme maradt fenn. A most folyó rã gã szeti kutatáso feltárták a harmadik, tã bbnyire merõ-legesen boltozott, beszakadt, a tã bbivel egybe-nyíló pincehelyisã get is, az à pã¼let à szaki folytatásában. A torony ma dã lkeleti sarokszoba, pince nã lkã¼li fã ldszintje boltozott volt, ugyancsak boltozatot indító kõkonzolok maradtak meg az à szaki bõvítã sek fã ldszintjã n. A kã zã pkori à pã¼letbõl bejárati ajtó à s a dã li sarokszobába nyíló ajtó csúcsíves kõ keretei maradtak ránk. 1581â 1594 kã zã tt BÁTHORI Zsigmond uralkodása alatt átã pítik sókamaraházzá, ekkor nyeri el az à pã¼let legteljesebb formáját. A meg-levõ à pã¼letet nyugatra à pített kã t új szobával tette â žlâ alakúvá, à s valószínûleg az eg à pã¼letre emeletet húzott. Megtartva a fã ldszint à s a pince kã zã pkori, gótikus elemeit, csak az újonnan à pí-tett rã sz kaptak reneszánsz jelleget. A piac frontja felã elkã szã¼lt az udvar galambbúgos kapuja, melyen a BÁTHORIak címere à s a kã vetkezõ felirat állt (BALOGH 1983): REGNANTE ILLVSTRISSIMO PRINCIPE DOMINO

4 DOMINO SIGISMUNDO BATHORI DE SOMLIO VAIVODA REGNI TRANSYLVANIAE MAGNIFICO DOMINO IOANNE GICZY CAMERARIO... GASPARE BARTHAKOVIT PORTA LAPIDEA ERECTA EST...FACIENTES NEMINEM TIMEMVS A kamaraházon a kã vetkezõ kã tszáz à v során vã gzett munkálatok csak szegã nyítettã k az à pã¼letet. A sok háború ez az à pã¼let sem vã szelte át nyom nã lkã¼l ban leã gett, ám az à szaki szárny emeletã t kã sõbb veszítette e (WOLF 1993; ORBÁN 1889). Az újjáã pítã sek mind szegã nyesebbek, a 18. század folyamán elveszítette kã¼lsõ lã pcsõit. A kã zeli Rákos-patak gyakori áradásai miatt fellazult talaj komoly repedã sekkel gyengítette az à pã¼letet ban egy általános tatarozás során, amikor a falakat támpillã rekkel próbálták megerõsíteni, a keleti homlokzat oszlopokon nyugvó erkã lyã t elpusztították, az egã sz à pã¼let kã¼lsõjã t megszegã nyítettã k, belsõ tereit átrendeztã k. A fã lds nyugati szobáját fã l-kã ríves nagy nyílású falakkal felosztották, az emeleti â žebã dlõ palotátâ szintã n kettã osztották ban lebontották a piacra nyíló BÁTHORI-címeres kaput, melynek kõfeliratát 1913-ban a restaurált kamaraház fõhomlokzatára helyeztã k (ORBÁN 1889) kã zã tt a kamaraház à pã¼letã t restaurálták à s új funkcióval látták el (HARMATH 1913). Ekkor az à pã¼let belsõ tereit is átrendezik, az elõcsarnokból kõlã pcsõ vezet az emelet faoszlopokon álló elõterã re, melyrõl a nagyterembe, a dã lkeleti sarokszobába berende-zett kã nyvtárba à s az erkã lyre vezet ajtó. A lã p-csõ elsõ pihenõjã rõl fedett tornácra lehet kimenni, amelyet mára a teremõrã k szobájává alakítottak, a második pihenõrõl a padlástã rre. A pince lejárata módosul, az eredetit helyszûke miatt le-zárták, à s az új emeleti lã pcsõ alatt helyeztã k el a pincelejáratot. Errõl a lã pcsõfordulóról a Kultúr-ház udvarára lehet à rni. Ugyanekkor új fûtã srendszert alkalmaztak, melynek kã zpontját a pincã be helyeztã k. Az 1913-as helyreállítás, az akkori igã -nyes kivitelezã s ma már mûemlã kszámba megy, teljesen indokolt à s optimális megoldása a bo-nyolult helyzetnek. Az elsõ világháborút kã ve-tõen számottevõ javításokra nem kerã¼lt sor. A kã -sõbbi múzeummá válás sem tett szã¼ksã gessã szerkezeti változtatásokat. A II. világháború tatarozásokat tesz szã¼ksã gessã, ezeknek a szakszerûtlensã ge a mai problã mák forrása (a pinceboltozat tã gláinak fúgáit cementhabarccsal tã ltik ki, nem javították ki a csatornákat stb.). Nem minden munkálatot elõ-zã tt meg tervezã s ben az 1160/55-à s minisztertanácsi határozat alapján felkerã¼l a romániai mûemlã kek listájára, 699-es sorszám alatt a tordai Curia â žcasa fisculuiâ â Muzeu (â žfiskusházâ -Kúria â Múzeum) elnevezã ssel, máig megtarto mûemlã k státusát ben az akkori Nà ptanács terve-zõirodája kã szített egy feljavítási tervet (Proiect Nr. 27/1964), melyben tetõszerkezetjavításokat, pincefelújítást, cserã pcserã t, kã mã nyã pítã st irá-nyoztak elõ à s valósítottak meg. 1971â 72-ben a Constructorul (Kolozs-vár) cã g kã szített javítási tervet 14/S szám alatt, ugyanezen cã g kivitelezã sã be dã lkeleti sarok-szoba fã ldszinti à s emeleti fã dã mjã t vasbeton fã dã mmel cserã lik ki, a villanyhálózatot kibõví-tik, b kã¼lsõ falak vakolatának kijavítását, a termek parkettázását, gázfûtã sû csempekályhák à pítã sã t, falak, ajtó- à s ablakkeretek, fa szerkezeti elemek (faoszlopok, fã dã mek, korlátok) lefestã sã t, cserã pcserã t, csatornaelemek kicserã lã sã t valósították meg. Az à pã¼let meghibásodását fokozta az 1970-es à vben bekã vetkezett árvizek által fellazított talaj, valamint az à pã¼let keleti oldalán tã rtã nt utcaszintfeltã ltã s à s aszfaltozás. A LUX Kálmán vezette helyreállítást kã vetõen az utcaszintet 3 lã pcsõfok magasságig lecsã kkentettã k, de mára visszatã ltõdã tt, az utca-szint à s a belsõ szint kã zã tt csupán 10 cm-es kã¼lã nbsã g maradt. A Múzeum vezetõsã ge már a â 80-as à vek eleje óta kã rvã nyezi a javítások el-vã gzã sã t, ám csak a â 90-es à vek elejã n kezdtã k e tervdokumentáció à sszeállítását. A kolozsvári S.C. PROIECT S.A. tervezõintã zet által az 1991â 1996 idõszakban el-kã szített konszolidálási tervet nem

5 alkalmazzák, szerã ny elkã pzelã se miatt. Jelenleg a besztercei S.C. CREATIV GROUP S.A. restauráló à s konszolidáló tevã -kenysã ggel foglalkozó cã g vã gzi a munkálatokat, à pítõtelepen kiadott rendelkezã sek alapján. A terveket mã g nem vã glegesítettã k a tervezõk: Virgil POLIZU à pítã szmã rnã k a bukaresti Ion MINCU Építà szeti E Mûemlà kres-taurátor Tanszà kã nek professzora à s Dr. Dan IONESCU à pítõmã rnã k szintã n az említett intã z-mã Tanszà kã nek professzora. Az archeológiai kutatásokat Horaþiu GROZA muzeográfus vã gzi. A most feltárt pincã kben, az à pã¼let belsejã ben à s kã¼lsõ kerã¼-letã n az eddigi leletek kã zã tt edã ny- à s kemence-cserã pmaradványok találhatók, állati csontok, pã nzã rme. A nyugati szobák járószintje alatt fel-tárult egy kisebb à pã¼letszárny maradványa, mely mã g akkoriban megrepedt a talaj lazasága miatt, az à szaki pincã t is most tárták fel. A megfogyat-kozott terã¼letû udvaron már aligha lehet rã gã szeti feltárásokat kezdemã nyezni, mivel a â 90-es à vek helyreállításának elsõ fázisa a patak felã es terã¼letek megszilárdítása, a Rákos-patak felã biztosító támfal à pítã se volt. Jelenleg is folynak helyreállítási munká-latok, melyeket a komoly szerkezeti meghibásodások tettek szã¼ksã gessã Fõ formai jegyek à s a LUX-fà le restaurálás A sókamaraház típusát a kã zã pkori kã z-ã pã¼letek à s reneszánsz udvarházak kã zã tt kereshetjã¼k. Tà megalakítása a kã zã pkori városi kã z-ã pã¼letekã, míg kã¼lsejã n reneszánsz jegyeket hordoz. Masszív volumetriáját nem tã rik meg fã¼ggõleges vagy vízszintes elemek. A kõlába-zattól az eresz párkányzatáig vakolt kõfalat csak a kõkeretes nyílások tã rik meg, keleti homlokzatát pedig a bejárati ajtó fã lã tti kõerkã ly emeli ki. Fà ldszintjã n szemã ldã kpárkányok nã l-kã¼li gótizáló kõablakkeretek, a bejárati ajtó csúcsíves kõkerete à s a keleti homlokzat fã ld-szintes szárnyának csúcsára állított nã gyzetes ablak utalnak a kã zã pkori à pã¼letrã szekre. Emeleti ablakai à s nyugati szobáinak fã ldszinti ablakai is reneszánsz kõkeretesek. Re-neszánsz stílust viselt magán az a mai kõerkã lyt megelõzõ, oszlopokon álló erkã ly, melyre a nyitott lã pcsõ vezetett az emeletre. Mai kã¼lsejã t az 1913-ban befejezett helyreállítás után kapta. A 20. század eleji helyreállításról LUX Kálmán, a helyreállítással megbízott à pítã sz jelentã se (l. HARMATH 1913) hûsã ges kã pet adhat: â žeredetileg nagyon egyszerã¼, csak egyetlen sor helyisã get magába foglaló fã ldszintes à pã¼let lehetett, melynek egy rã sze, a mai elõcsarnok à s gondnoki lakás, nemkã¼lã nben a csatlakozó, most lebontott kapualáhajtó alatti rã sz dongaboltozatos pincã vel volt ellátva. A pincã ben mã g most is látható kã t fã lkã ríves záródásu gót ízlã sû ajtókõkeret alakítása valósággal kormeghatározó. De a XV. század elejã nek ízlã sã t mutatja az elõcsarnok fã ldszínti sarokszobaajtó kõkerete is. Az elõcsarnok fã ldszínti rã szã ben mã g a múlt század kilencvenes à veiben látható volt eredeti elhelyezã sã ben egy aránylag kis mã retû ablakkõkeret, melynek kã veit a postaã pã¼let à pítã se alkalmával kibontottá hogy helyã re egy ideiglenes ajtót lã tesítsenek. A kã vek azonban fennmaradtak, igy módomban állott a fã ldszínti rã sz gó ízlã sû ablakait az eredeti alakításnak à s tagozatoknak megfelelõen elkã szíteni. Ugyancsak ezen elsõ à pítã si kor maradványainak tekinthetõk a gondnoki lakás szobájában látható csúcsra állított kicsiny nã gyszã gletes ablaknyílás kõkerete à s a fã ldszinti sarokszobában à s a gondnoki lakásban látható mennyezettartó kõkonzolok. A helyreállító à s alakító munkálatok megkezdã se alkalmával foganatositott vakolatleverã si à s feltárási munkák igen à rdekes nyomot derítettek fel, melybõl kã vetkeztetni lehet a kã vetkezõ à pítã si idã ny korára. A fõhomlokzat elsõ emele jelenlegi kã nyvtárhelyisã g falában ugyanis egy igen szã pen faragott pálca-mûves háromosztásu kã sõ gót ablak kõkeretã re bukkantunk, mely nyomokat láthatóvá tettem. Az ablak stílusa Mátyás király korának jellemzõ sajátságait mutatja, nagy mã rete pedig arra enged kã vetkeztetã st, hogy az akkori fogalmak szerint igen elõkelõ terem világítására szolgált. Nem valószínã¼tlen a hagyomány azon feltevã se, hogy Mátyás király tordai tartozkodása alkalmával ezen, ugynevezett fejedelmi palotában szállt meg. Sajnos, nem áll módomban az említett kã nyvtárhelyisã get ezen eredeti ablakkikã pzã ssel eredeti alakjába visszaállitani. A kã sõ gót kikã pzã snek egyã b nyomára nem akadtam. Annál tã bb mûrã szlete maradt fenn a XVI. század kã zepã n dívó renaissance à pítkezã snek, midõn az à pã¼letet átalakították à s kibõvítettã k. Itt kã¼lã nã sen megemlítendõk az emeleti helyisã gek ajtó- à s ablakkõkeretei. Az említett renaissance ajtó- à s ablakkeretek tagozása nã mileg mã g a gót stílus rendszerã re emlã keztet, mert a fã¼ggõleges kõszálakon a profilt nem vezettã k le a talp-, illetve a kã¼szã bkõig, hanem bizonyos magasságban a tagozatot vizszintes irányba tã rítettã k. Érdekes a fogsorral ellátott szemã ldã kpárkány alkal-mazása, melyet az emeleti

6 ablakoknál láttunk, a fã ldszíntieknã l a változatosság kedvã à rt szemã ldã kpárkányt egyáltalán nem is alkalmaztak. Figyelemremà ltó XVI. századbeli maradvány a kã t terembõl egyesített elõadóterem famennyezete. A kã t terem famennyezet gerendái azonos rajz szerint kã szã¼ltek, de a megmunkálási módjukban alig à szrevehetõ kã¼lã nbsã get lehet megállapítani. A XIX. század elejã n az à pã¼let gyã keres átalakításon ment át. A renaissance ablakok osztókã veit eltávolitották, magukat a keretkã veket pedig egyszerûbbre átfaragták, illetve az akkori ízlã snek megfelelõen átalakították. Ezen átfaragás emlã kei gyanánt említhetõk a kã nyvtárszoba ablakai, de mã g figyelemremã ltóbbak e tekintetben az elõadóterem ablakai, melyeken az eredeti szemã ldã kpárkányok à pen meghagyattak. Már valószínûleg az elõbb említett átalakítás alkalmával pusztították el a faragott kõoszlopokon nyugvó szabadlã pcsõt, mely minden valószinûsã g szerint fából kã szã¼lhetett à s az esõvíz behatásai ellen messze kiugró eresszel volt megvã dv Az à sszes helyi-sã geket választófalakkal megosztották à s az egã sz à pã¼letet eredeti jellegã tõl megfosztották. A XIX. század vã gã n a roskadozó falakat támpillã rekkel igyekeztek támogatni. De a támpillã reket sok helyen az à pã¼let szerkezetã nek nem megfelelõ rã szen alkalmazták à s olyan felã¼letesen alapozták, hogy azok az à pã¼let falaitól csakhamar nyolc-tíz centimã ternyire elváltak. Az egã sz à pã¼let a munkák megindításakor egy roskadozó alkotmány szánalmas benyomását keltette, melynek zsindelyfedte tetejã n mindenã¼tt becsurgott az esõ- à s hóvíz, a falak à ssze-vissza repedezve, helyen-kint a behatoló nedvessã g által teljesen szã troncsolva, a fã¼sttõl átitatva, a padlók legnagyobbrã szt elrothadva. A helyreállítás mûvã nek meglehetõs nagy nehã zsã gekkel kellett megkã¼zdenie, melyeket mã g csak fokozott a postaã pã¼let kã zelsã ge, mely a szabadlã pcsõ megoldásának lehetõsã gã t egyáltalában kizárta. Kà ltsã get okozott nagyarányú tereprendezã s, illetve fã ldeltávolitás, melyet a fã ldbe sã¼llyedt à pã¼let kiemelã se tett szã¼ksã gessã. Nehà zsã get okozott a lã pcsõház mã ltó megoldása, a mellã khelyisã gek cã lszerû elhelyezã se, a pincelejáró à s padlásfeljáró helyes elrendezã se, a rã gi megroppant fedã lszã k megerõsítã se. Korlá-tot szabott a rendelkezã sre álló à sszeg meghatározott volta, melyet tullã pni nem volt szabad. Viszont a stílszerûsã g kã vetelmã nye megkã vetelte, hogy minden ajtó, minden ablak változatos alakításban rajz szerint kã szíttessã k. Az elõcsarnok mennyezetei, fõlã pcsõ feljáró tã lgyfakorlátja, mindenfã le à pítã szeti rã szlet mindmegannyi kã¼lã n-kã¼lã n rajz szerint kã szã¼ltek. Iparosaink igyekeztek feladatukat tõlã¼k telhetõleg jól megoldani. Külà n kell kiemelnem KIRÁLY József tordai à pítõmester B. BAK Lajos fiai kolozsvári asztalos, MÁTRAI Zoltán budapesti, MISKOLCZI tordai lakatosmestereket, MAJOROS budapesti üvegfestõt, HEUFFEL Sándor budapesti kã zponti fã¼tõberendezõt, kiknek kã zremûkã dã se mellett sikerã¼lt a munkálatokat vã grehajtanom à s a fã lig-meddig romba heverõ à pã¼letet új, nemes hivatásának megfelelõ módon karbahoznom.â A kã t csúcsíves ajtókereten kívã¼l minden más ajtón az 1913-ban kã szített keret áll, me-lyeket egy ajtótã redã k rekonstruálásából nyertek. Az ablakkeretek is újak, a kõerkã ly is. A bejárati ajtó fã lã helyeztã k el az 1883-ban lebontott kapu feliratát: REGN NILLVSTRIMO PRIN DNO DNO..VS..VN BATHORI DESOMLIO VAIVODAO REGNI TRANSYL MAG..CO DNO IOANNE GICY CAME-RAR..SPARE BAREI..POVYT PORTA LAPIDEA ERECTAEST A FACIEN NEM IL..M TIMEMVS Az emeleten az erkã lyajtó à s ablak kã zã tt belã¼lrõl ez a szã vegtã redã k áll: MANEA F..IOES SPES F..ARITAS TRIA..ET 2.4. A kamaraház à pã¼letã nek jelenlegi állapota A kã zã lt alaprajzok sajátkezû felmã rã sek eredmã nyei, melyeket 1996â 1997-ben vã geztem decembere óta a munkálatokat vezetõ à pí-tã sz, Virgil POLIZU, a bukaresti â žion MINCUâ Építà szeti Egyetem tanára bizonyos változtatásokat látott szã¼ksã gesnek, melyeket teljes egã -szã¼kben nem ismerek, csupán a látható eredmã nyeket kã zlã m. Leírásom az 1996-ban mã g mûkã dõ Tà rtã nelmi Múzeumra vonatkozik, mely ma a helyreállítási munkák miatt zárva van. Fà ldszint: A bejárás a keleti homlokzat kã zepã n ál-ló gótikus keretû ajtón keresztã¼l tã rtã nik. Az elõ-csarnokból a kiállítótermekbe,

7 irodákba, a pin-cã be, illetve a belsõ lã pcsõkã n keresztã¼l az eme-letre lehet eljutni. Az elõcsarnok a toronytesttõl à szakra à pã¼lt szárny elsõ terme, melyet a ma irodákra tagolt második terem kã vet. A harmadik helyisã ge, az à szaki szárny lebontott, beomlott à s betã mõdã tt pincã je most van feltárás alatt. A kiállítótermekhez az elõcsarnokból dã lre a â žtoronyâ fã ldszintjã re vezet egy eredeti csúcsíves kõkeretû ajtó, melybõl kã t egymásba nyíló szobába à rã¼nk â ide az elõcsarnokon át nyugatra (a bejárati ajtóval szemben lã võ ajtón keresztã¼ haladva is elã rhetã¼nk. A kã t nyugati terem a 18â 19. század során kã t nagy fã l-kã ríves nyílással ellátott fallal tagolódott, melyeket a jelenlegi munkálatokat vezetõ à pítã sz eltávolított. Az elõcsarnokból díszes kõlã pcsõ vezet az emeletre, melynek elsõ fordulójából kis tor-nácra, ma már befalazott mellã khelyisã gre nyílik egy ajtó. A díszes kõlã pcsõ alatt vezet a pincã be egy LUX Kálmán által megoldott lejárat. A tor-nác alatt található egy az udvarra (a Rákos-patak felã ) vezetõ kapu. A pincã k kã t egymásba nyíló helyisã ge fã lkã rív kõajtókeretã nek megismã à szak felã a pincã k folytatására utal. Az à szakabbra fekvõ terem (az irodák alatt) keletre nyíló fã¼lkã je az eredeti pincelejáratot jelã li. A pince raktárnak használt helyisã gei kã zã¼l az elsõ-ben oldották meg az à pã¼let kã zponti fûtã sã t. Az emelet: A második lã pcsõfordulóból nyílik egy lã pcsõ az à szaki szárny padlására, melyrõl elã rhetõ az egã sz à pã¼let padlást A lã pcsõrõl egy oszlopokon álló nyitott galã riába à rã¼nk, melybõl keletre a kõerkã lyre, nyugatra a nagyterembe (ez a kã nyugati szoba à sszenyitása folytán jã tt lã tre), dã lre pedig egy másik kiállítóterembe (utóbbi az egykori toronyban található) juthatunk. A kiállítótermek egy-másba nyílnak. * Az à pã¼lettõl nyugatra egy fã ldszintes, vasbeton szerkezetû raktárã pã¼let áll. Az à pã¼let jelenlegi javítását megelõzõ állapotra legjobban Dr. Cornel BIA à pítõmã rnã k 1995-ben (*** Proiect Nr. 31/1995) kã szített szakvã lemã nye világít rá: Bár a faanyagot nem à rte biológiai káro-sodás, az à pã¼leten komoly meghibásodások à sz-lelhetõk: â általános talajnedvessã g, felszivárgás, falnedvessã g, â a pince tã glaelemei meghibásodtak az átszellõzã st gátló cementhabarccsal kitã ltã tt fugák miatt, â a nyugati fal kidõlã se, â 4 cm-nã l nagyobb repedã sek a falon, â ablak- à s ajtókeretek szemã ldã keinek eltã rã se, â repedã sek a falak találkozásánál, â a fã dã mek à s falak talákozása mentã n 40 cm-es elmozdulások is vannak, â esõvízelvezetõ csatornák hiánya à s meghibásodása A tordai sókamaraház tã rtã neti belsõ tereinek leírása A kamaraház 17. századi enteriõrjã nek pontos leírását adják az 1660-as (Erd. Kápt. Orsz. L.T.: Lymb XVI/1.) à s 1677-es leltári listák (Urbaria F. 786â 890, in: JAKÓ 1990), melyeket alább idã zek. Az 1660-as leltári lista: â žmi DIÓSI Gáspár à s PÁVAI János az mi kegyelmes Urunk õ Nagysága nagyobbik cancellariáján lã võ hã¼tã s íródeákok recognoscimus per praesentes, hogy õ Nagysága mi nekã¼nk parancsolván, hogy eljã vã nk õ Nagyságának tordai kamaraházához az ott levõ minden bonomokat, kamaraházzal egyã¼tt s ahhoz való pertinentiakkal à s akármi res mobilisról, hasonlókã ppen a tordai aknáit proventussával egyã¼tt, inventálnok. Mi annak okáã rt engedelmesek lã vã n az õ Nagysága parancsolattyának, die 2 Mensis Aprilis anni praesentis 1660, õ Nagyságának meghnevezett kamaraházához à rkezvã n sub sequentibus denotatis diebus azon udvarházban levõ partinentiákat à s res mobiliseket, kã¼lsõket is, annak felette aknákat à s proventusit regestraltuk ez inventariumban, mely rendszerent igy kã vetkezik beirtuk.

8 Belsõ bolt. Az leghbelsõbb boltba vagyon egy asztal, kã t csiki deszka. Egy gyertyásláda, melyben vagyon 1386 gyertya. Egy tã mlõre való vas. Egy ajtó. Számtartóház. Az számtartóházban az kemence jó. Ajtó. Az bolthajtás rossz, kã t nyillal támasztott, kã t üres ecetes általagh. Egy pohárszã k. Egy asztal. Egy ágy, egy almárium. Egy karszã k, kã t pad. Fogas, egy más kicsin, egy üvegablak, kã t tángyã r hã ja, egy rosta. Pitvar. Az pitvarban egy gyertyásláda, egy pad, kã mã nyre való ajtóvas, egy-egy fa[...?]. Padlása az pitvarnak igen romladozott állapottal, rajta való ajtók kettõ, egyik a kertre a másik az udvarra nyilik. Az kert felõl való puszta ház. Rajta kã t, jó, bã llett, ajtó, ablakráma, egy felsõ házra való ajtó. Egy rossz fã llábú szã k. Padlásnak egy darabja beã gett. A kert felõl való második puszta ház. Vagyon benne egy hosszú asztal, kã t rã vid. Egy pohárszã k, fogas. Egy ajtó, rajta üvegablak, rossz rajta. Az egyiken, másikon nincsen deszkával padimentozat, kemence nincsen az házban, padlásnak egy darabja beã gett. Gabonásház. Vagyon benne egy à regh szuszã k, grádiccsal egyã¼tt. Egy ecetes tartószã k, kã t rossz hordó, feneketlen. Egy rossz ajtó, más ajtó is vagyon az ház ajtóján. Egy kã mã nyen való ajtó, egy kã mã nyre való plã h. Egy fã¼rã szdes felsõ házban való rossz ajtó. Sütõház. Az sã¼tõházban egy kaloda, rajta való nyakban való lánc. Egy pohárszã k. Egy pad, egy ablakráma. Tûzhely benne, kemence letã rt. Egy ajtó rajta. Pince felõl való tornác. Új zsendelezet, fellyã¼l nincs deszkázása, kã t, rossz ágy benne, kã t deszka. Az grádics alatt egy rossz asztalláb, kã t rossz szã k, három istállóra való ablakfa. Udvara. Az udvaron kã t rakás fa, egy kút zsendelyezã sã vel. Konyha. Jó, jól megh van csinálva. Azon kã t tábla ajtó, jó rajta, kapu jó rajta, azon retesz. Egy mã szárszã k. Az mellett egy darabrã sz jó fã¼tõkemence. Egy cipószaggató asztal. Egy istálló üszà gã ben felszarvazva, negyedrã sze fellã cezve. Tizennyolc hajódeszka. Nà gy sasnak való darab fa. Egy bokor rossz szekã roldal. Kà t, istállóra való, ajtófã l. Egy bã res szekã rbeli tengely, ágassával egyã¼tt. Tiz szarufa. Felsõ ház. Az kert felõl való ház, hátulsó ház. Az elsõ házban egy romlott kemence. Az ablakon nã gy darab romladozott üvegablak. Az második házban egy kemence, egy rossz pad, nã gy darab romladozott üveghablak. Udvar felõl való elsõ ház. Vagyon benne hat szál deszka, egy vas kã mã nyajtó, egy musikásoknak való rostã lyos rossz szã k, egynã hány rossz kályha, egy kã mã nyre való ajtó. Az második házban tûzhely alá való kã vek. Az harmadik házban egynã hány kályha, jó tûzhellyel egyã¼tt. Az felsõ házoknak padlások egy csepp sincs, gerendái rosszak à s kevesek. Kert. Rajta egy ajtó, az kertben egy jã gh-verem, tele jã ggel. Benne romladozott lugas, kevã s lã c rajta. Élõ fák is vannak benne, jó kerttel van bekeritve, az kertben jó szõlõvesszõ. Pincà k. Az elsõ pincã ben nã gy ászok, ajtó rajta. Az második pincã ben kã t ászok, egy szuszã k, ajtó rajta. Az gyertyás pincã ben egy gyertyatartó szuszã k, egy kád, kevã s káposzta is benne. Az gyertyás pince által van deszkával rekeszve, egy hústartó ráma, kã t szál deszka a kã¼lsõ pincã ben. Pince torok. Benne kã t jó szuszã k, kã t vaskerã k, kã t vas heával. Egy eke gerendely szarvastól, egy darab fenyõfa. Egy felõl szekã roldal, egy ajtó, rajta pántokkal." Az 1677-es leltári lista: â žvagyon Tordán Kamaraház. Só aknák à s azokhoz tartózó dolgok. Az Kamaraház udvarára nyilik egy kã tfele nyiló hitván deszkás kapu melyek sarkain van csap 2, vaskáva 2, retesz 1, reteszfõ is 1, kis ajtaján is vas sark 2, pánt 2, retesz 1, reteszfõ is 1, lakat kol-csostól 1. Az kamara ház udvarának keritã se dã l felõl leszás fã vã ny, az mã szarszã knál is, az istálló vã ginã l egy darab is, az tã bbi kõfal. Ebben az udvarban vagyon kamaraház, konyha, mã szárszã k, istálló, szekã rszin is.

9 Az kamaraház kõbõl à pitettett jó sendelyes fedã l alatt alsó à s felsõ renden. Pitvar: Ennek ajtaja bellett párkányos, vagyon rajta sark 2, pánt 2, bevonó 1, vaskilincs 1, kilincstartó 1. Az pitvar felsõ gerendái padolatlan vadnak. 1. Bolt: Az pitvarból mennek az Boltba melyben az Kamara ispán szokott lakni ennek ajtó melly à ke tã lgyfából való, nyiló ajtaja jó bellet párkányos, rajta vas sark 2, pánt 2, jó felszer zár 1, kolcs 1, forditó 1, ütkà zõ 1, bevonó 1, ablaka 1. Ebben vas rúd felnyulólag 2, keresztã¼l is 1. Ãœveg ablaka fába foglalva ujonnan csináltatott kã t à reg kristályã¼veg benne. Vagyon az boltban új zã ldmázas kályhából csinált csipkã s pártázatú belã¼l fûtõ kemence melynek szájában egy pántvas. Ugyanitt rã gi hosszú asztal 1, padszã k 1, parasztfogas 1, nyoszolya 1, fejã r almáriumocska Bolt: Ebbõl az boltból más boltba nyilik egy bellet ajtó melyã ke deszkával bellet, vassal foglaltatott az kõfalhoz. Ezen vagyon vas sark 2, pánt 2, retesz 1, reteszfõ 1. Vagyon itt ó cseber 1, cipótartó pad 1, abrak cipó 250, legumina láda 1, szarvas teknõ 1, újkapa 3, ó kapa 2. Új felszerhám 3, vászonsark 3, magyarországi apró singvas 3. Apró darab (...) 11. Lencse egy fazã kban 20 ejtel, borsó 1/2 vã ka. Árpakása egy vã ka 3 ejtel. Innen az árnyã kszã kre szolgál egy ajtó ezen is vas sark 2, pánt Szoba: Az boltból visszatã rve az pitvarba à s onnan napnyugat felã tartván, az nagy szobára, ennek ajtó mellyã ke fábó vagyon, nyiló ajtaja párkányosan bellet, azon vas sark 2, pánt 2, bevonó 1, kilincs 1, kilincstartó 1, faszegezõjã nek iszkábája 2, ütkà zõ 1. Rossz lantornás ablaka 2. Vagyon benne belã lfûtõ fã nyes kályhás kemence melynek szájában egy pánt vas. Mellette ismã t ugyanaffã le kályhákból kivã¼lfûtõ formára csinált kemencã cske, melyet az másikból szoktak fûteni. Az falon 3 darab fogas egy parasztasztal, kã t padszã k. Vagyon ezen házban egy fenyõdeszkából csinált rekesz, azon vagyon egy párkányos fejã r ajtó melyen vas sark 2, pánt 2, retesz 1, reteszfõ 1, ütkà zõ 1, fa tolózárjának kã t iszkábája, paraszt nyoszolya 1, az falon egy toljo deszka, azon reteszfõ Szoba: Ezen házból nyik más házra egy ajtó, melynek fa mellyã ke nyiló ajtaja jó bellet párkányos. Azon vassark 2, pánt 2, bevonó 1, retesz 1, reteszfõ 1, lakat kolcsostól 1, faszege-zõjã t tartya 2 iszkába. Ablaka 1, fákkal berakva. Felsõ padlása megh vagyon gerendázva, de padlás nã lkã¼l vagyon azon 2 szál hajó deszka, apró fûrã szdeszka 1. (...) bõr 1. Ezen házban vadnak nagy deszkarekeszek melyekben búzát, árpát à s holmi leguminát szoktak tartani. Innen is az árnyã kszã kre nyilik egy fã l ajtó, melyen vas sark 2, pánt 2, retesz 1, reteszfõ is 1. Az felsõ rendben (...) vagyon 3 palota, kettõ puszta, elõtte vagyon 2 lábon álló folyosócska, az ablak a pince toka felett való nyilt tornácz deszkás párkánya. Ezekre szolgáló fa grádics is melyik alsó reszã n egy felszer ajtó ezen vas sark 2, pánt 2, fa kilincse, kilincstartója. Egy Ebà dlõ Palota felmenve az garádicson fából való ajtó nyilik melyik nyiló ajtó nã lkã¼l vagyon fenyõfából vagyon. Ablaka tokok à s szemek nã lkã¼l az 5 fenyõfa az hatodik egã szen kõ. Az falban három darab pohár szã k helyt. Ennek a palatnak elsõ rã sze, mint az második, az harmadik palatnak is fenyõ gerendákra fenyõ deszkákkal parkanyosan megvagyon padolva, csak tapasztás hija, ahol pedig az pitvar felett padolatlan. Vagyon itt hosszú hajó deszka 1, aprófûrã szdeszka is Palota: Ennek ajtajának mellã ke, kã¼szã be, szemã ldã ke egã szen faragott kõbõl vagyon, azon egy felszer deszka ajtó melyen vas sark 2, pánt 2, retez 1, retezfõ 1, ablaka 2. Árnyà kszã kre nyiló ajtó mellã ke fenyõfa, nyiló ajtó nã lkã¼l sz nã lkã¼l. 3. Palotának is gyalulatlan fenyõ deszkából való nyiló ajtaja felszer azon vas sark 2, pánt 2, retez 1, retezfõ 1, lakat kulcsostól 1. Kõablaka 2, egyiken rã gi tok meg vagyon abban ablak szemecske üveg nã lkã¼l 2, vassarkocskák rajta az forditó is. Az ebã dlõ palotából à szak fele menõleg vadnak 2 puszta palatak, az amelyik felsõ gerendáit felrakták de padolatlanok az alján penig sem gerenda sem deszka. Pince: Az kamara ház elõtt vagyon egy kõbõl rakott pince, kã¼lsõ à s belsõ ajtaja felszer ajtó mellyã kei tã lgyfából vadnak. Az kã t ajtón vas sark 4, pánt 4, retez 2, retezfõ 2, lakat kolcsostól hozzá. Vagyon üres búzás kas 2. Ebben az pincã ben egy à reg szsuszã k az elõbbi inventar szerint kellett volna lenni (...).

10 Vagyon cseber 11, bornak 60, búzának 20, de nem találtattam. Vagyon átmã rõ vã ka 1. Egy hordó káposzta, egy rã gi tã lgyfa kád, egy jó cseber, szapuló cseber is 1. Gyertyás láda 3, ezekben gyertya 3600, jó vászon zsák 9. Targoncának való bikfa deszka 8, fûrã szdeszka 2. Az mã szárszã k boronából volt, szalmával fedett, ennek leeresztõ táblája 1, azon vas sark 2, pánt 2, retez 1, retezfõ 1, ajtaján is hasonló kã ppen vas sark 2, pánt 2, retez, retezfõ rajta. Az istálló kõbõl rakott, mellette elõl mindvã gig tornác szarufákra (...) jó sendelyes fedã l alatt huzó gerendáinak fã vã ny padlása, az tornácnak hasonló kã ppen. Ezen istállóban 2 rendben jó fã vã ny jászol affelet saroglyák vadnak felkã tã zve, honnan az lovak az szã nát eszik. Felszer paraszt ajtaja 3, azokon vas sark 6, pánt 6. Vagyon itt hosszú hajódeszka 12. Ennek az vã giben va-gyon egy istálló melynek oldala tapaszos fã vã ny, ezen vagyon egy fã lszer deszka ajtó, vas sarkos, hevederes hosszú fenyõdeszka jaszoly benne. Ennek is az vã giben vagyon egy szekã r szin, ahol egy faborona, ugyanitt vagyon egy jó szán is rudastól. Konyha: Az konyha kõbõl rakott, jó sendelyes fedã l alatt. Ennek felszer ajtaján, vas sark 2, pánt 2, ütkà zõ 1, leeresztõ tábla kettõ azokban vas sark 4, pánt 4, vagyon itt egy hitván rossz asztal amellett padszã k 2, más holmi is padszã k 2. Egy embernek való padszã k 2, fias asztal 1, dagasztó teknõ 1, teknõláb 1, szita 2, rossz hitván üst 1, fa (...) 4, kisteknõ 2, nagy vas nyárs 1, kissebbis 1, vas serpenyõ 1, cseber 1. Kút: kõbõl rakott jó gárgyás sendelyes fedã l alatt, az kereke vã gin vas karika 2, egy ostorkã tã l, az vã gã n vagyon vasabroncs foglalójával egyã¼tt. E mellett vagyon egy kõ vályú. (...) Vetemà nyes kert: az udvaron kivã¼l vagyon 2 csã¼res kert is 1. Az elsõ vetemã nyes kertre az kamara ház pitvarából nyilik egy felszer ajtó melyen vas sark 2, pánt 2, retesz 1, fa zárjához reteszfõ 1, vaskilincse, kilincs tartója. Ezen kert vagyon az kamara ház mellett napnyugat felõl egy rã szã n kõ fallal nagyobb rã szã n leszás fã vã nnyel vagyo bekeritve, nã hol nyitott leszázást kiván. Ezen kertbe egy karfás grádicson le menve vagyon rajta egy felszer ajtó vas sarkos pántos. Egy retesz à s reteszfõ. Vagyon ebben holmi vetemã ny úgymint fokhagyma, mogyoróhagyma, saláta. Egy darabja ezen kertnek szõlõvel vagyon beã¼ltetve, nem lã vã n vetemã ny-nek való. Az kã zã psõ mezejã n is szõlõve ültetve be, lugas formával, vadnak itt holmi gyã¼mã lcs fák is ugymint almafák, megyfák à s szilvafák. Vagyon itt egy jã gverem is, egy szalmával fedett, most teli jã ggel. A halastócska is vagyon egy melyet mivel most tisztitották volt a vizet kibocsátották belõle, most nincs viz benne, vagyon itt egy kõasztal is kõlábastól. Ezen túl vagyon más vetemã nyes kert is kõrõs kõrnyã¼l jó támaszos fõvã nnyel bekeritve. Ez is mostan holmi tavaszi vetemã nnyel teli, most jó vetemã ny benne. Errõl nyjlik az csûres kertre egy felszer ajtó melyen vas sark 2, pánt 2. Csûr: az csûres kertnek nagyobb rã sze jó leszás támaszos fã vã nnyel vagyon bekeritve kã t darab helyen pedig tã vissel à s holmi ággal vagyon becsinálva à s elis vagyon árkolva. Ezen kertnek deszkás kapuja, melyen vas csap 1, vas káva 1, retesz 1, reteszfõ 1. Emellett egy felszer kis ajtó, melyen is vas sark 2, pánt 2. Vagyon itt egy ágasokra fenyõ fákra à pitett, szalmával jól megfedett csûr, melyik kã t fã vã ny oldalai tapaszosok. Ugyanitt vagyon egy ágasokra csinált à kã r istálló tizenkã t bokor szarufákra lã cezett à s sassal fedett huzó gerendak tartják melynek az viz felõl való oldala egã sszen meg van fonva, az kert felõl való oldalának tã bb fonás kivántatik, három fa sarkon forgó ajtó rajta, 2 fã vã ny jászoly benne. Ezen istállóban vagyon mintegy kã t szekã r szã na, melyet az kolosi szã na helyã be kell adni. Ugyan az Kamara ház udvara felõl vagyon, egy marha rekesz, kã rã s-kã rã¼l jó leszás támaszos kerttel bekeritve melyre nyilik egy felszer ajtó kin vagyon vas sark 2, pánt 2, retesz 1, reteszfõ 1. Vagyon itt mã g bã res szolga 4. Ezen keze alatt vagyon most bã res à kã r 6. (Az elõbbi inventárhoz 4 deficitis.) Azok amelyek most jelen vadnak mind jó szolgálatra való marhák, nem alább-valók az elõbbieknã l. Az 4 à kã r is dã g, min holtanak el kõzõnsã gesen lã vã n dã gi az marháknak az országban. Bà res szekã r vagyon most 2, mik minden fa à s vas eszkã zã kkel mostan jók mások vasaival, foga karikáival, à s egyã eszkã zã kkel, ezek vasas lõcs kávái 8, Tanier karika 11, csatlóhám 2, Derà kszã g 4, à reg kã tã l 2, járom 10 (...) csikolt 8, kerã k agyain (...) karika (...) karika 26, Jó kã sz eke 2, azokhoz laposvas 2. Hosszú vas is 2, faragó fejsze 1.

11 Fejõs tehã n vagyon mostan 2. Ezek borjai 2, harmadfû üszõ 1, tavalyi à kã rborjú 1. (...) Disznó esztendõs 6, tavalyi sã¼ldõ 12, ezek most mind Kolozson vadnak. Tyúk vagyon itt 12, kakas 1, lúd 6.â Irodalom  1. BAJUSZ István (1998-ban mã g kã zirat): Az ótordai református templom tã rtã nete. 2. BALOGH Jolán (1983): Kolozsvári kõfaragó mûhelyek, Ma-gyar Tudományos Akadà mia Mûvelõdà stã rtã neti Kutatócsoportja. 3. BÃRBULESCU, Mihai (1994): Potaissa â studiu monografic, Turda. 4. B. NAGY Margit (1970): Reneszánsz à s barokk Erdà ly-ben, Kriterion Kà nyvkiadó, Bukarest. 5. B. NAGY Margit (1973): Várak, kastã lyok, udvarházak, Kriterion Kà nyvkiadó, Bukarest. 6. CURINSCHI VORONA, Gheorghe (1981): Istoria arhitecturii à n Romà nia, Editura Tehnicã. 7. ENTZ Gà za (1996): Erdà ly à pítã szete a 14â 16. században, Erdà lyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár. 8. HARMATH Domokos (1913): Emlà kkã nyv, â žmagyar Kà z-mûvelõdã si Házâ, Torda. 9. H. TAKÁCS Marianna (1968): Magyarországi udvarhá-zak à s kastã lyok, Budapest. 10. JAKÓ Zsigmond (1990): A Kolozsmonostori Konvent jegyzõkã nyvei, Akadà miai Kiadó, Budapest. 11. KACS Gyula (1995): Ismerjük meg a bútorstílusokat, Háttà r Kiadó, Budapest. 12. KÕVÁRI László (1866): Erdà ly à pítã szeti emlã kei, Stein Nyomda, Kolozsvár. 13. MUREªAN, Camil (1963): Monumente istorice din Tur-da, Editura Meridiane, Bucureºti. 14. OPRIª, Ioan (1988): Protejarea mãrturiilor cultural artistice din Transilvania ºi Banat dupã Marea Unire, Edi-tura ªtiinþificã ºi Enciclopedicã, Bucureºti. 15. ORBÁN Balázs (1889): Torda város à s kã rnyã ke, Budapest. A hivatkozások az 1986-as kiadásra vonatkoznak (Európa Kiadó). 16. PETRARU, Coriolan, Dr. (1922): Muzeele din Transil-vania, Banat, Criºana ºi Maramureº â trecutul, prezentul ºi administrarea lor, Ed. Cartea Romà neascã, 17. POP, Dariu (1945): Spaþiul arheologic al Potaissei ºi Mu-zeul Turdean, in: Apullum II 1943â POP, Viorica (1994): Colecþia de mobilier din Muzeul Naþional de Istorie a Transilvaniei â catalog selectiv, Cluj-Napoca. 19. SEBESTYÉN Gheorghe (1966): Arhitectura renaºterii à n Transilvania, Editura Academiei R.P.R., Bucureºti 20. VÃTêIANU, Virgil (1959): Istoria artei feudale à n Þã-rile Romà ne, vol. I., Editura Academiai R.P.R., Bucureºti. 21. VOIT Pál (1993): Rà gi magyar otthonok, Balassi Kiadó, Budapest. 22. WOLF Rudolf (1993): Torda város tanácsi jegyzõkã nyve Erdà lyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár. 23. WOLF Rudolf (kã zirat): Erdà lyi sóbányászat a XX. századig, megvã dã sre elõkã szített doktori disszertáció. 24. *** Proiect nr. 27/1964 pentru restaurarea monumentului istoric Nr. 699/HCM nr. 1160/55 â Curia â žcasa Fisculuiâ Muzeu Turda, Ministerul Culturii, Arhiva Inspect. de prot. Monum., Bucureºti. 25. *** Proiect Nr. 14/S/1971 pentru renovarea ºi modernizarea Muzeului din Turda, Ministerul Culturii, Arhiva Inspect. de prot. Monum., Bucureºti. 26. *** Proiect Nr. 30/1995., â žconsolidarea palatului Turdaâ, PROIECT S.A. â Cluj.

12 27. *** Proiect Nr. 31/1995, â žexpertizã tehnicã palat voievodal Turdaâ, Proverex S.R.L. 28. *** Proiect nr. 61/1994 â Stabilirea zonelor protejate cu valoarea deosebit? à n municipiul Turda, Prim?ria Turda. Universitatea Tehnic? Cluj-Napoca, Catedra de Arhitectur?. (A családnevek majuszkulás kiemelã sã t, az idã zett szã vegeket beleã rtve, kã tetszerkesztã si szempontok indokolják. Szerk. megj.) ACTA (A Szà kely Nemzeti Múzeum, a Csíki Szà kely Múzeum à s az Erdõvidà ki Múzeum Évkà nyve) Â