AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA SZERZŐ: SUHAJ PETRA KONZULENS: DR. NAGY ANITA EGYETEMI DOCENS 1

2 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF CRIMINAL PROCEDURE THE EDUCATE, THE EMPLOYMENT AND THE RELIGION OF THE CONVICTED AUTHOR: SUHAJ PETRA CONSULTANT: DR. NAGY ANITA UNIVERSITY DOCENT 2

3 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Nagy Anita egyetemi docensnek, aki a konzulens szerepét vállalva munkásságom egész szakaszát folyamatosan figyelemmel kísérte, felügyelte és ellenőrizte, továbbá családomnak és két kedves barátomnak, akik tanulmányaim alatt végig támogattak, biztattak. 3

4 Tartalomjegyzék Bevezetés A dolgozat tárgya, célja... 5 I. Az elítéltek nevelése A nevelés tartalma... 7 II. Az elítéltek foglalkoztatása ALAPVETÉS Szocializáció AZ ELÍTÉLTEK RESZOCIALIZÁCIÓJÁT ELŐSEGÍTŐ ELEMEK MEGHATÁROZÁSA Az elítéltek megismerése Az elítéltek oktatása Az elítéltek munkáltatása Az elítéltek szabadidős tevékenysége és gyógyító-nevelő csoportokban való részvétele Az elítéltek vallásgyakorlása NŐI ELÍTÉLTEK SZABADSÁGVESZTÉSE MAGYAR BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS Szervezeti felépítés Intézmények Gazdasági Társaságok III. Összegzés IV. Melléklet V. Irodalmi jegyzék VI. Internetes hivatkozás VII. Felhasznált jogszabályok jegyzéke

5 BEVEZETÉS A dolgozat tárgya, célja A hazai jogirodalomban jó néhány olyan alkotás született már, amely az elítéltek börtönön belüli életével, helyzetével foglalkozik, azon belül is a nevelésükre vonatkozó tényezők vizsgálatára helyezve a hangsúlyt, hiszen ezen tényezők hatékony igénybevétele során érhető el a fogvatartottak sikeres beilleszkedése a börtönök világába, majd eredményes visszavezetése a társadalomba. A szabadságvesztés végrehajtása céljának megvalósulása érdekében fontos szerepet játszik, hogy az elítéltek a szabadságvesztés kezdetétől hogyan is töltik el idejüket. Zárkáikba bezárkózva naphosszakat tétlenkednek vagy pediglen értelmesen, hasznosan töltik az időt, tehát dolgoznak, tanulnak, képzik magukat, továbbá különféle programokon vesznek részt, amelyek a személyiségük formálódására fejt ki hatást. A letartóztatott személyekkel való emberséges bánásmód minimum irányelveiről szóló ENSZ ajánlás (MSZ) szerint a cél csak akkor érhető el, ha a szabadságvesztés időszakát arra használják fel, hogy amennyire lehetséges az elítéltben ne csak akaratot, de képességet is teremtsenek arra, hogy a társadalomba való visszatérése után törvénytisztelő és önmagát eltartó életmódot tanúsítson. 1 Mindez a foglyok megfelelő nevelésével érhető el elsősorban. A neveléshez tartozik az elítélt megismerése, képzése, szakképzése, önképzésének elősegítése, szabadidős, illetve rehabilitációs programok biztosítása és szervezése, munkáltatás, jutalmazás és fegyelmezés, valamint a családi és társadalmi kapcsolatok támogatása. 2 Mindezen lehetőségekben való aktív részvétel az elítéltek rehabilitációját segíti elő és utat mutat a reszocializácó felé. Szakdolgozatom célja elemzés alapján általános érvényű meghatározások kifejtése a fogvatartottak nevelését, foglalkoztatását és vallásgyakorlását illetően. A dolgozatom három részből tevődik össze. Az első fejezetben az elítéltek nevelésének 1 Aleku Mónika Csordás Sándor Pacsek József: A fogvatartottak foglalkoztatásának és programlehetőségeinek jelenlegi helyzete. Börtönügyi Szemle sz. 65.o. 2 Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog. Dialog Campus Kiadó, Budapest Pécs o. 3 (megtekintés időpontja: ) 5

6 tartalmi ismérveit bontom ki. A második részben a hipotézis felállítását követően, annak megértéséhez szükséges fogalmak meghatározására kerül sor, majd ezt követően a hazai büntetés-végrehajtás rendszerében jellemző megismerési lépésekre, továbbá az oktatásra, munkáltatásra, szabadidős programokra, vallásgyakorlásra vonatkozó megállapításokra helyezem a hangsúlyt. Ebben a részben kap helyet a női elítéltek helyzetének vizsgálata főként a speciális igényekre, illetve az anya-gyermek kérdéskörre koncentrálva, valamint a magyar büntetés-végrehajtás szervezetrendszerét mutatom be, az intézetekkel, intézményekkel és gazdasági társaságokkal együttesen. Végül a harmadik fejezetben összegzésre kerül sor. Alapvetésem szerint a bűnözői magatartás kialakulásában a szocializációs folyamat sikertelenségének meghatározó szerepe van, kiemelt helyet foglal el. Ezen személyek esetében a szocializáció nem a normális, megszokott módon ment végbe. Mindezt bizonyítja az alacsony iskolai végzettségük, ugyanis az elítéltek képzetlenebbek az átlagnál. 3 Viszont a börtönben lehetőség nyílik a hiányzó ismeretek pótlására, hiszen oktatással, képzéssel fejleszthetőek képességeik és a későbbi társadalmi beilleszkedést mindez nagymértékben elősegítheti. 3 (megtekintés időpontja: ) 6

7 I. Az elítéltek nevelése a nevelés tartalma A szabadságvesztés végrehajtásának célja a törvényben meghatározott joghátrány érvényesítése során elősegítse az elítéltnek a szabadulása után a társadalomba történő beilleszkedését, és azt, hogy tartózkodjék újabb bűncselekmény elkövetésétől. 4 Ennek a megvalósításához járul hozzá a büntetés-végrehajtási nevelés, melynek programja szerint minden ember formálható és nevelhető, így az elítélt is. Az elítélteknek és a társadalomnak is az az érdeke, hogy az elítéltek olyan nevelési programba kapcsolódhassanak be, amely a börtönön kívüli életbe történő eredményes beilleszkedését tűzte ki célul. 5 De mi is ez a nevelés, és hogyan valósítható meg? A nevelés egy tudatos, tervszerű tevékenység, melynek általános célján túl feladata, hogy egyénileg alakítsa helyes irányba a személyiség antiszociális irányultságát, megváltoztassa a magatartás hibás motivációját, indítékrendszerét. 6 A nevelés fő feladata eleinte az embertelen bánásmód kiaknázása volt. A későbbiekben a nevelők és a pszichológusok az emberséges bánásmód alkalmazásának elérésén fáradoztak. 7 A mai felfogás szerint nem a fogvatartottak átalakításával kell foglalkozni, hanem azzal, hogy önmagukat képesek legyenek megváltoztatni. 8 Emellett meghatározó szerepet játszik a fizikai, szellemi egészség megőrzése, helyreállítása, az önbecsülés fenntartása, a felelősségérzet kialakítása, s így pozitív irányú befolyásolás jön létre, amelynek szerves része az elítélt megismerése, foglalkoztatása és önképzése, a rehabilitációs és a 4 Bv. Kódex 19. (1) bek o. (megtekintés időpontja: ) 6 Czenczer Orsolya: Az oktatás, mint reszocializációs eszköz a fiatalok büntetés-végrehajtási intézeteiben. Börtönügyi Szemle sz. 1.o o. (megtekintés időpontja: ) 8 Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése. Börtönügyi Szemle sz. 55.o. 9 Kőszegi Szilvia: i.m. 55.o. 7

8 szabadidő programok szervezése, a családi és társadalmi kapcsolatok támogatása. 9 Mindezek által a középpontba a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése, a reszocializáció és a szocializáció, valamint a reintegráció megvalósítása került. 10 A szabadságvesztés kitűzött céljának eredményességéhez a reintegrációs program elengedhetetlen eszköz, melynek lényege a tervezett és tudatosan irányított eseményeknek az összefüggő sorozata, melyek előkészítik, valamint lehetővé teszik az elítélt intézeti rendbe, majd a társadalomba történő beilleszkedését. Fontos szempont, hogy a cél elérése érdekében a büntetés-végrehajtási szervezet igénybe veheti társadalmi, gazdasági, továbbá civil szervezetek segítségét is, együttműködési szerződés alapján. A program központi eleme a nevelés, mely a reintegrációt kívánja megvalósítani, így egyrészt a büntetésvégrehajtási nevelés együtt jár a szabadságvesztés végrehajtásával, másrészt, ha lehetséges a fogvatartottat alkalmassá kell tenni arra, hogy képes legyen a szabadulása utáni önálló életre, mely eleget tesz a társadalmi elvárásoknak ábra: A szabadságvesztés-büntetés célja, feladata és ezek módszere szabadságvesztés-büntetés cél feladat módszer visszailleszkedés elősegítése reintegrációs program végrehajtása büntetésvégrehajtási nevelés Forrás: Büntetés-végrehajtási Igazgatás (Szerk.: Ruzsonyi Péter). 146.o o. (megtekintés időpontja: ) 11 Büntetés-végrehajtási igazgatás. 146.o. (megtekintés időpontja: ) 8

9 A büntetés-végrehajtási nevelés fejlesztő és korrigáló hatások összehangolt rendszere, mely jogszabályi keretek és zárt intézeti viszonyok között, az elítélt személyiségéhez igazodó differenciáltsággal segíti elő, a büntetés-végrehajtási cél elérését, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges viselkedés és magatartás kialakulását. Az előre eltervezett és tudatosan irányított események összefüggő sorozatai fejlesztő és korrigáló hatásúak lehetnek, s ezek előkészítik, valamint lehetővé teszik a szabadult fogvatartott társadalomba történő beilleszkedését. A jogszabályi keretek és a zárt intézeti viszonyok lényeges hatást fejtenek ki a nevelési módszerek, eszközök és eljárások meghatározására. A nevelés során az alkalmazott eljárásokat az elítélt személyiségéhez, egyéni képességeihez, szükségleteihez kell igazítani. A végrehajtáshajtás egyéniesítése nem egyenlő azzal, hogy az intézet minden egyes fogvatartottat egyedi módon kezeljen, de szükségessé teszi az elítéltek meghatározott szempontok alapján történő differenciálást (csoportképzését). Az egyéniesítés érvényessége az egyes csoportokon belül létrehozott speciális nevelési, kezelési, gondozási módszerek alkalmazásával valósulhat meg Büntetés-végrehajtási igazgatás 147.o. (megtekintés időpontja: ) 9

10 II. Az elítéltek foglalkoztatása 1. Alapvetés Hipotézisem az, hogy a bűnözői magatartás kialakulásában a szocializációs folyamat sikertelenségének meghatározó szerepe van, kiemelt helyet foglal el. Ahhoz, hogy megértsük miről is van szó pontosan, szükség van a szocializáció, mint fogalom meghatározására és kifejtésére. Szocializáció A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, ennek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat. Ezáltal humanizálódunk, és egy egész életet felölelő folyamat. 13 David Goshlin megfogalmazása szerint: a szocializáció az embert érő hatások, az ezekre való reakciók, visszahatások egész folyamata, amelynek során az egyén megszerzi azt a tudást, azokat a gyakorlati ismereteket és készségeket, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy többé-kevésbé hatékonyan vegyen részt az egész társadalom, illetve az egyes csoportok életében. 14 Harmadik megállapításunk szerint a szocializáció fogalma nem más, minthogy a gyermek elsajátítja a társadalom normáit, értékeit és ismereteit. 15 Továbbá melynek során magáévá teszi azokat a szerepeket, melyeket be kell töltenie az életében. 16 August Comte nevét különösen fontos megemlíteni, mint a szociológia alapítóját. Három részre osztotta a szociológiát: a teológiai szakasz, azaz a gyermekkor, amikor a gyermek ismerkedik a dolgok belső természetével. A metafizikai szakasz, vagyis az ifjúkor, ekkor a serdülők az evilági dolgok felé fordulnak, de keresik az élet értelmét, célját is. Végül a pozitív szakasz, vagy más néven felnőttkor, ennek folyamán az érett ember értelmezi a 13 (megtekintés időpontja: ) 14 szociologiaszak.uni-miskolc. (megtekintés időpontja: ) 15 (megtekintés időpontja: ) 16 Dr. Teleki Béla PhD: Szocializáció, Erkölcsi, társadalmi és családi élet alapjai, Sopron o. 10

11 világot. 17 Az elsődleges szocializációs közeg a család, míg másodlagos a kortárscsoportok, óvoda, iskola, média, munkahely, szomszédság. 18 A család a társadalom legfontosabb szocializációs színtere, ugyanis a gyermek ennek hatása alá kerül legelőször, a legintenzívebben és a leghosszabb ideig. A család egy önszabályozó rendszer. Szűrőt képez a gyermek számára a kultúrával és a társadalommal szemben. A társadalmi normák közül kiválasztja azokat, amelyek a családban, mint szabályrendszer érvényesülnek. Jelentős mértékben meghatározza a család struktúrája a személyiség fejlődését. 19 Tehát a személyiség fejlődésének oldaláról nézve a családi közösség a primer közeg. A család legmeghatározóbb résztvevői a szülők. A szülők fontosságának tekintetében felállítható egy rangsor, mely szerint az anya jut hangsúlyosabb szerephez, hiszen a megértés, a bizalom, a törődés és gyengédség az anyai szerepben testesül meg, egyfajta védelmi funkciót juttat érvényre. 20 Másodlagos szocializációs tényezők közül kiemelt szerepe van a kortárs csoportoknak, melyet a testvérkapcsolatok és a hasonló korú gyermekek baráti alapközösségei alkotják. Ezekben a kapcsolatokban fejlesztik ki egyéniségüket, identitásukat, továbbá gyakorolják a lojalitást és az intimitást: a másik elismerése, megértése, a másik iránt való elkötelezettség. A baráti szálak szövögetése meghatározó. Különösen nagy jelentősége van ezeknek a kapcsolatoknak serdülőkorban, de ugyanakkor egész életünkben is. 21 Az óvoda és az iskola is komoly jelentőséggel bír a személyiség formálódásában, hiszen fejlesztik a gyerekek értelmi, akarati, érzelmi, esztétikai és mozgásos adottságait. A tudásszerzés, tanulás, közös munka öröméhez kellene hozzájárulnia. 22 A média, a tömegkommunikációs eszközök szerepe egyértelműen kirajzolódik a szocializáció esetén. Az újságok, folyóiratok, könyvek, rádió, televízió, filmek zene által o. (megtekintés időpontja: ) o. (megtekintés időpontja: o.) o (megtekintés időpontja: ) 20 Csicsayné Solymosi Mária Balázs László: Egy elfelejtett szó Börtönügyi Szemle sz. 117.o o. (megtekintés időpontja: :) o. (megtekintés időpontja: ) 11

12 rengeteg élményre és információra tehetünk szert, azonban káros hatása is megmutatkozik, hiszen az erőszak és agresszivitás ezáltal folyamatosan jelen van mindennapjainkban. A munka emberformáló erővel rendelkezik, viszont a munkanélküliség fokozódása leszoktatta az embereket a munkaszeretetről. Leginkább annak tudható be, hogy a munkásnak és a munkának nem volt méltósága, valamint a munka sem volt elégséges. A szomszédságnak is megvan a maga sajátos opciója, hiszen nem mindegy, hogy milyen közegben is élünk: faluban vagy városban, jómódú kertvárosi részben vagy hátrányos helyzetű lakótelepen. Városokban az emberek feszültebbek, frusztráltabbak, kapcsolataik ziláltak. 23 Mindezek közül véleményem szerint kiemelkedően fontos szerepe a családnak, mint mikroközösség egy pontjának van, hiszen ez a legfontosabb személyiségformáló közeg. 24 Általánosan megállapítható, hogy a legtöbb fogvatartott esetében komoly szocializációs problémák lelhetők fel gyermekkorában, s ami nagyon lényeges, hogy az anyával való kapcsolat valamilyen formában zavart, sérült volt. 25 Mindemellett ha a családban antiszociális erkölcsi normák, morálisan kifogásolható életvitel a meghatározó, akkor a külső nevelési hatásokra nyitott gyermek számára mindez kedvezőtlen mintául szolgálhat, ugyanis a bűnöző, deviáns életvitelű szülők gyermekei gyakran választják szüleik útját. Ennek magyarázata, hogy az alapvető erkölcsi, magatartási sémák kialakulásának mechanizmusát az utánzás, és az azonosulási folyamatok alkotják. Tehát a kedvezőtlen családi minta jelentős befolyással bír az antiszociális személyiségfejlődésben. 26 Mindent összevetve meghatározható, hogy a szocializáció biztosítja a csoportba tartozást és a társadalmi integrációt gyermeknek, fiatalnak, felnőttnek és idősnek egyaránt. 27 A szocializációhoz harmonikus családi háttér, valamint a kortárscsoportokkal való jó o. (megtekintés időpontja: ) 24 Marczi Csaba: A fogvatartottak agresszív tendenciái a Szirmabesenyői Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében. Börtönügyi Szemle sz. 38. o. 25 Pintér Tibor: A bűnözői magatartás kialakulásának lehetséges szocializációs, mentális okai. Börtönügyi Szemle sz. 35.o. 26 Marczi Csaba: A fogvatartottak agresszív tendenciái a Szirmabesenyői Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében. Börtönügyi Szemle sz. 40.o. 27 Teleki Béla: A szabadultak szociálpedagógiai ellátása. Börtönügyi Szemle sz. 31.o. 12

13 kapcsolat szükséges, ennek hiánya szocializációs zavarokhoz vezethet. 28 A sikertelen, negatív szocializáció deviáns viselkedést, sőt bűnözést eredményezhet. 29 A bűnözői magatartás kialakulása legnagyobb mértékben a gyermek és az anya, illetve a gyermek és a család hiányos, sérült kapcsolatára vezethető vissza. 30 Tehát ha a szocializáció nem megfelelően épül fel, akkor az az egyén eltévelyedéséhez vezet, azaz devianciát okoz. Az egyén nem lesz képes elfogadni a társadalmi értékrendet és normákat. Ekkor újabb szocializációra, illetőleg reszocializációra van szükség Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest, o. 29 Teleki Béla: i.m. 31.o. 30 Pintér Tibor: A bűnözői magatartás kialakulásának lehetséges szocializációs, mentális okai. Börtönügyi Szemle sz. 35.o o. (megtekintés 13

14 2. Az elítéltek reszocializációját elősegítő elemek meghatározása Az elítéltek megismerése A fogvatartottak nevelési folyamatának első, kiemelt szakasza a befogadás utáni megismerésük. Eme megismerés központi szerepe, hogy az elítélt és a nevelő együttműködve célszerűen tervezik meg az egyén azon életszakaszát, mely időtartam alatt szabadságvesztését tölti. Következésképp a nevelőnek a lehető legalaposabb és legpontosabb ismereteket kell a fogvatartott személyiségéről beszereznie. 32 Ennek, valamint a reintegrációs programok elősegítése érdekében A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárásról szóló évi CCXL. törvény új jogintézményt vezetett be Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet néven. Fogalmát tekintve, az az egység, ahol azon elítéltek kezdhetik meg szabadságvesztésüket, akik legalább másfél évet kaptak. Az elítélteket az itt elvégzett szakértői vizsgálatok után szállítják a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetekbe. A befogadáskor kijelölt egészségügyi, pszichológiai és biztonsági szempontok szerint, továbbá a fogoly személyiségére, előéletére, családi körülményeire, valamint a bűncselekmény természetére nézve kezdenék meg a szabadságvesztés végrehajtását. Az egyes személyre szabott reintegrációs programot az intézetek időnként felülvizsgálnák, s esetleg módosítanák is, ha szükségesnek látják. 33 A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer alapján elvégzi az e törvényben meghatározott elítéltek kockázatelemző, valamint az egyéb reintegrációs programokat és döntéseket elősegítő vizsgálatát. A tizennyolc hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt személyt a KKMI-ben kell elhelyezni, ha várható szabadulásáig több mint egy év van hátra. A KKMI-ben az elítélt 30 napig tartózkodik, amit a KKMI főigazgatója további harminc nappal meghosszabbíthat. A KKMI-ben eltöltött időszak kockázatértékelési összefoglaló jelentéssel zárul, amely tartalmazza az elítélt befogadáskor mért általános visszaesési és fogvatartási kockázatát, időpontja: ) 32 Lőrincz József Nagy Anita: Büntetés-végrehajtási jogi alapfogalmak. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, o (megtekintés időpontja:

15 meghatározza a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat, amelyet a bv. intézeteknek a reintegrációs tevékenység során figyelembe kell vennie. 34 A KKMI elvégzi az elítélt újbóli kockázati csoportba sorolását a kiemelkedően magas kockázattal bíró elítéltek rezsimváltását megelőzően és a fogvatartásra különös veszélyt jelentő események bekövetkezésében részt vevő elítéltek esetében. 35 A KKMI a tevékenysége során keletkező fogvatartotti kockázatelemzéshez szükséges adatokat rendszerezi, elemzi, értékeli, indokolt esetben adatot szolgáltat a büntetésvégrehajtási ügyben döntésre jogosultak részére. Az elítéltről készült kockázatelemzési jelentéseket a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell és a bv. intézet által az elítélttel kapcsolatban kezelt iratok között kell elhelyezni. 36 A bv. intézetek Befogadási és Fogvatartási Bizottságot (a továbbiakban: BFB) működtetnek. A 92. (2) bekezdésében meghatározott kivizsgálást követően az elítéltet haladéktalanul a számára kijelölt bv. intézet befogadó részlegébe kell helyezni, ahol legfeljebb tíz napig tartózkodhat. A befogadó részlegben tájékoztatni kell az elítéltet a kockázatértékelési összefoglaló jelentés tartalmáról, a javasolt visszaesési és fogvatartási kockázatot csökkentő reintegrációs programok igénybevételéről. Az elítélt együttműködésével a bv. intézeti befogadást követően a kockázatértékelési összefoglaló jelentés alapján a befogadó részleg vezetője rögzíti az elítélt beleegyezésével elkészült egyéniesített fogvatartási programtervet, majd a BFB az elítélt személyes meghallgatását követően nyolc napon belül dönt az elítélt rezsimbe helyezéséről és a bv. intézetben működő reintegrációs programokban történő részvételéről. 37 A börtönrezsim a fogvatartottak nevelésének kerete. A szabadságvesztés végrehajtásának módját jelenti, s magába foglalja az elítélt életmódjának, életrendjének, a bánásmódnak, jogok és kötelezettségek terjedelmének és gyakorlatának milyenségét. Az európai gyakorlat alapján négyféle rezsim különböztethető meg: szigorúan őrzött, magas biztonsági fokozatú, 02.) évi CCXL. tv. a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról évi CCXL. tv. 93. (1) bek évi CCXL. tv. 94. (1) bek évi CCXL. tv. 95. (1) (2) (3) bek. 15

16 valamint közepes biztonsági fokozatú; illetve félig nyitott és teljesen nyitott rezsim. 38 A nevelés keretében szükséges megemlíteni a fegyelmezés kérdéskörét, ami magában foglalja a jutalmazást és a fegyelmi felelősségre vonást. A jutalmazás egy pozitív ösztönzési rendszer. Rendeltetése, hogy ösztönözze a végrehajtás célját szolgáló szabályok betartását, erősítse a helyes magatartásforma választását, úgy hogy a fogvatartott magatartását pozitívan értékeli. 39 Az elítélt példamutató magatartásáért, a munkában elért eredményeiért, a tanulásban tanúsított szorgalmáért, az elítéltek nevelésében való közreműködéséért, élet vagy jelentős anyagi érték megmentéséért vagy súlyos veszély elhárításáért jutalomban részesíthető. A jutalmak: a) dicséret, b) annak engedélyezése, hogy az elítélt soron kívül csomagot kapjon, c) látogató fogadása soron kívül, a látogatási idő meghosszabbítása, d) a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése, e) tárgyjutalom, f) pénzjutalom, g) fenyítés elengedése, h) a végrehajtott fenyítés nyilvántartásának törlése, i) rövid tartamú eltávozás, j) kimaradás. 40 Az elítélt jutalmazására a személyi állomány tagja tehet javaslatot, továbbá a jutalmak adására pedig kizárólag a parancsnok jogosult. Az intézet rendjének, fegyelmének betartását a jogalkotó elsősorban az elítéltek önkéntes jogkövetésétől várja, de számításba veszi azt is, hogy a fogvatartottak egy része megszegi a bv. rendjének szabályait. Az elítéltet büntetőjogi és fegyelmi felelősség egyaránt terheli. Büntetőjogi felelősség akkor terheli, ha vétkes magatartása bűncselekményt is megvalósít. 41 Ha a fegyelemsértés szabálysértést is megvalósít, azt fegyelmi vétségként kell elbírálni Pallo József Törőcsik Balázs: A fogvatartottak nevelésével kapcsolatos ajánlások. Börtönügyi Szemle sz. 24. o o. (megtekintés időpontja: ) 40 Bv. Kódex 41. (1) (2) bek. 41 Lőrincz József Nagy Anita: i.m. 46.o. 42 Bv. Kódex 43. (2) bek. 16

17 A bv. kódex alapján a következő fenyítések szabhatók ki: a) feddés, b) a személyes szükségletre fordítható pénzösszeg csökkentése és c) magánelzárás. 43 A fegyelmi fenyítések közül a feddés a legenyhébb, míg a legsúlyosabb forma a magánelzárás. 44 Az elítéltek oktatása A büntetés-végrehajtás keretei között zajló nevelés alapvető célja az elítéltek sikeres visszavezetése a társadalomba. 45 E cél elérése érdekében jelentős szerepe van annak, mint azt már fent említettem, hogy a fogvatartottak a szabadságvesztés kezdetétől miként töltik el idejüket. Zárkáikba bezárva naphosszakat tétlenkednek, vagy pedig hasznosan, értelmesen töltik az időt, tehát dolgoznak, tanulnak, képzik magukat, esetleg különféle programokon vesznek részt, melyeknek a személyiségük formálódásában van kiemelt jelentősége. 46 A nevelés egyik kiemelten fontos területe a foglalkoztatás. Ide tartozik a munkáltatás, az alapfokú iskolai oktatás, a szakirányú képzés, a terápiás foglalkoztatás, a művelődési, szabadidős, sport-, személyiségfejlesztő, gyógyító, rehabilitációs programokon való részvétel. A foglalkoztatás biztosítja a testi és mentális egészség fenntartását, valamint a kinti társadalomban is felhasználható alap- és szaktudás megszerzését, normális életvitelhez szoktat, segít elkerülni az agressziót és a depressziót, amit a kényszerű semmittevés okoz. 47 A bv. intézeti nevelés középpontjában az elmaradt vagy hiányos szocializáció pótlására szolgáló általános- és szakműveltséget nyújtó képzés áll. Olyan oktatási keretek megszervezésére került sor, amelyek lehetővé teszik, hogy az értelmi funkciókon túlmenően az elmaradt készségek és képességek fejlesztését, így a készségtárgyak oktatását Bv. Kódex 42. (1) bek. 44 Lőrincz József Nagy Anita: i.m. 47.o. 45 Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése Börtönügyi Szemle sz. 55.o. 46 Aleku Mónika Csordás Sándor Pacsek József: A fogvatartottak foglalkoztatásának és programlehetőségeinek jelenlegi helyzete Börtönügyi Szemle sz. 65.o. 47 Kőszegi: i.m 55.o. 48 Kőszegi Szilvia Varga Zoltán: A fogvatartottak oktatása. Könyvtári Figyelő 2013/ o. 17

18 Az elítéltek iskolai végzettsége világszerte alacsonyabb, mint a társadalmi átlag, ennek eredménye lehet az is, hogy az elkövetők nagy részénél a szocializációs folyamatokban zavar alakult ki. A bv. intézetek a visszaesés lehetőségét próbálják ellensúlyozni ezen hiányok pótlásával. A nemzetközi ajánlások értelmében az oktatás és művelődés elemeit nem lehet ráerőltetni a rabokra, a választási szabadságukat tiszteletben kell tartani, a szabad választás lehetőségét pedig biztosítani kell számukra ábra: A fogvatartottak végzettség szerinti megoszlása Megnevezés Fő Százalék Analfabéta 153 0,8 Általános Iskola 8 osztály ,8 Szakmunkásképző Iskola ,2 Szakközépiskola 753 4,3 Gimnázium 576 3,3 Főiskola 288 1,6 Egyetem Forrás: Kőszegi Szilvia Varga Zoltán: A fogvatartottak oktatása Könyvtári Figyelő 2013/ o. Az elítélt jogosult általános iskolai, indokolt esetben középfokú, valamint felsőfokú tanulmányok folytatására, a vizsgákra való felkészüléshez a jogszabályban meghatározott tanulmányi és vizsgaszabadságra. 50 A büntetés-végrehajtásban kialakított fogvatartotti oktatás, képzés típusai: általános iskola, középiskola, iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, felsőfokú tanulmányok. Az elmúlt időszak oktatási adatait, mely az általános iskolára, középiskolára és szakképzésre vonatkozik, a következő táblázat szemlélteti. 49 Kőszegi Szilvia Varga Zoltán: i.m. 270.o. 50 Bv. Kódex 36. (1) bek. n) pont 18

19 3. ábra: Az elítéltek oktatására vonatkozó adatok Tanév Általános iskola Középiskola Szakképzés Összesen 2001/ / / / / / / / / / / / Forrás: Kőszegi Szilvia Varga Zoltán: A fogvatartottak oktatása Könyvtári Figyelő 2013/ o. A bv. intézetek mindegyikében biztosított az a lehetőség, hogy a fogvatartottak általános iskolai tanulmányokat folytathassanak önkéntes jelentkezés alapján /13-as tanévben 787 fő kezdte meg alapfokú tanulmányait. 52 A középiskolai képzésnek nem elsődleges feladata az érettségire való felkészítés, hiszen a négy évfolyamos képzés közben a tanulmányaikat megkezdők nagy része szabadul. Ennek ellenére e tanulmányok megszervezése jelentős feladat, mert a 10. évfolyam befejezése után megnyílik a fogvatartott előtt olyan szakképzésbe való bekapcsolódás lehetősége, amely szabadulását követően nagyobb esélyt biztosít elhelyezkedésére. 53 Az elítéltek 45,8%-a rendelkezik 8 általános iskolai osztállyal, ami a szakképzés megkezdéséhez elengedhetetlen. Jelenleg 361-en folytatják tanulmányaikat tíz bv. intézet 51 A Büntetés-végrehajtási Szervezet évkönyve, Budapest, BVOP Sajtó Iroda, o. 52 Kőszegi Szilvia Varga Zoltán: i.m. 271.o. 53 Kőszegi: i.m. 61.o. 19

20 18 fajta képzésén. A megszerzett ismeretek szinten tartására, pótlására szakkörök, kiegészítő programok, tréningek jöttek létre ábra: Szakképzések alakulása Bv. intézet Szakképzés Típusa Fő Balassagyarmati Fegyház és Börtön Hegesztő-vágógép kezelője 12 Balassagyarmati Fegyház és Börtön Targoncavezető 15 Hajdú-Bihar Megyei Bv. Intézet Festő-mázoló 16 Hajdú-Bihar Megyei Bv. Intézet Számítógépes adatrögzítő 13 Heves Megyei Bv. Intézet Takarító 15 Heves Megyei Bv. Intézet Takarító 16 Somogy Megyei Bv. Intézet Ingatlanfenntartó, karbantartó 15 Somogy Megyei Bv. Intézet Térburkoló 17 B-A-Z. Megyei Bv. Intézet Targoncavezető 18 B-A-Z. Megyei Bv. Intézet Targoncavezető 19 B-A-Z. Megyei Bv. Intézet, Szirmabesenyő Ingatlanfenntartó, karbantartó 18 B-A-Z. Megyei Bv. Intézet, Szirmabesenyő Térburkoló 20 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bv. Intézet Számítógépes adatrögzítő 14 Baranya Megyei Bv. Intézet Ingatlanfenntartó, karbantartó 17 Baranya Megyei Bv. Intézet Térburkoló 18 Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön Konyhai kisegítő 20 Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön Bútorkárpitos 20 Tolna Megyei Bv. Intézet Ingatlanfenntartó, karbantartó 17 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bv. Intézet Takarító 19 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bv. Intézet Konyhai kisegítő 16 Tiszalöki Országos Bv. Intézet Szobafestő 15 Tiszalöki Országos Bv. Intézet Gyógy- és fűszernövénytermesztő 16 Tiszalöki Országos Bv. Intézet Takarító 12 Összesen 378 Forrás: Kőszegi Szilvia Varga Zoltán: A fogvatartottak oktatása Könyvtári Figyelő 2013/ o. A bv. kódex kimondja, hogy indokolt esetben lehetővé kell tenni, hogy az elítélt a megkezdett felsőfokú tanulmányokat folytassa. A részt vevő személyek levelezős 54 Kőszegi Szilvia Varga Zoltán: i.m. 273.o. 20

21 hallgatóként tanulhatnak. 55 A 2012/13-as tanévben 38 fő kezdte meg felsőfokú tanulmányait, ebből öten könyvtár szakos hallgató voltak. A legnépszerűbb szaknak a teológia számít, de a gépészmérnöki, ifjúság segítői, logisztikai szakmenedzseri idegenforgalmi, illetve gazdálkodási menedzseri pálya is vonzó a fogvatartottak körében. 56 Általánosságban kijelenthető, hogy a börtönökben tanító tanárok és az ott dolgozó nevelők különféle területekről érkeznek, eltérő képzettségi háttérrel. A legtöbbjük semmiféle speciális tréninggel sem rendelkezik. 57 Európában a tanárok börtöntanárokként való alkalmazásának több típusa ismeretes: önellátó modell: ebben az esetben a tanárok a bv. állományába tartoznak, import modell: külsős iskolák oktatói párhuzamosan tanítanak a börtönben és a kinti társadalomban is, szerződéses modell: külsős tanárok kizárólag a börtönben tanítanak, vegyes modell: egyes intézetek saját iskolát üzemeltetnek saját tanári karral, ezzel párhuzamosan más helyeken a külső iskolák oktatóit veszik igénybe. 58 A fogvatartottakban megvan a vágy, h fejlesszék magukat, így büntetés-végrehajtás az alapfokú oktatás, a szak-és betanított képzések biztosításával járul hozzá, hogy az elítélteknek lehetőségük legyen a munkaerőpiacon értékesíthető tudásanyaggal fellépni. 59 Elítéltek munkáltatása A foglalkoztatás következő színtere az elítéltek munkáltatásának lehetőségei. A munka az ember által energia kifejtése révén hasznos, ellenszolgáltatásért végzett, különböző tartalmú célirányos tevékenység, tehát valaminek a létrehozására, átalakítására, megváltoztatására irányul azért, hogy a keletkező javakat az ember vagy más haszonélvező használni, hasznosítani, elfogyasztani tudja. Antropológiai fogalomként az ember szabad tevékenységét jelenti, mely által személyisége fejlődik. A társadalom nem nélkülözheti a munkát, így a büntetés-végrehajtás sem, így kiemelten fontos szerepet tölt be a 55 Kőszegi: i.m. 61.o. 56 Kőszegi Szilvia Varga Zoltán: i.m. 273.o. 57 Ruzsonyi Péter: Reflexiók Az oktatás helyzete a bv. intézetekben című cikkhez. Börtönügyi Szemle sz. 37.o. 58 Ruzsonyi Péter: i.m. 36. o. 21

22 fogvatartottak munkáltatása a bv. rendszerben. 60 Célja az hogy elősegítse az elítélt testi és szellemi erejének fenntartását, lehetőséget adjon a szakmai gyakorlottság megszerzésére és fejlesztésére és ezáltal megkönnyítse, hogy a szabadulás után a társadalomba beilleszkedjék. 61 Fogalmát a Bv. szabályzat 101. (1) bek. jelöli, mely szerint munkáltatásnak minősül az elítélt szervezett foglalkoztatásának az a formája, amikor a munkavégzés rendszeresen, díjazás ellenében történik. Viszont a Bv. szabályzat 102. (1) bekezdése értelmében nem minősül munkáltatásnak az elítéltnek a Bv. tvr a (1) bekezdésének e) pontja alapján, az intézet tisztán tartásában és ellátásában való díjazás nélküli, kötelező részvétele. Az elítéltet adottságainak megfelelően kell társadalmilag hasznos munkával foglalkoztatni. Figyelembe kell venni a munka kijelölésénél a fogvatartott testi és szellemi képességeit, ha lehetséges szakmai képzettségét és érdeklődését is. A munkáltatásnak három formáját különböztetjük meg: az elítéltet munkával az intézet, vagy az e célra alapított gazdálkodó szervezet foglalkoztatja; a munkáltató szerződése alapján az elítélt más gazdálkodó szervezetnél is végezhet munkát, illetve a költségvetési munkáltatás. 62 A büntetés-végrehajtás reszocializációs tevékenységében a gazdasági társaságok által végzett elítélt-foglalkoztatás komoly szerepet kap. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a társaságok átlagban fő elítéltet foglalkoztatnak piaci körülmények között. A börtönökben kétféle munkalehetőség valósulhat meg: az egyik forma, amikor a fogvatartott az intézeten belül dolgozik, így például főz, takarít, karbantartási és felújítási teendőket lát el. Ez a költségvetési munkáltatás. A másik forma pedig, amikor a bv. intézetek mellett működő, állami tulajdonban lévő 12 Kft. valamelyikénél dolgozik az elítélt. 63 Ebből nyolc könnyűipari, amely három vegyesipari, három konfekcióipari, egy papíripari és egy cipőipari tevékenységet foglal magában; négy pedig mezőgazdasági jellegű társaság Kőszegi Varga: i.m. 275.o. 60 Szabó Zoltán A büntetés-végrehajtás központi ellátási tevékenysége. Börtönügyi Szemle sz. 39.o. 61 Bv. Kódex. 44. (1) bek. 62 Cséri Zoltán Hírják András Péter: A fogvatartottak foglalkoztatása és a kapcsolódó gyakorlati problémák a Közép- Dunántúli Országos Bv. Intézetben és az Annamajori Kft-nél. Börtönügyi Szemle sz. 19.o (megtekintés időpontja: ) 64 Tóth László i.m.: 2.o. 22

23 Napjainkban komoly nehézséget és kihívást jelent a bv. intézetek számára az elítéltek foglalkoztatása. A munkavégzésnek szubjektív és objektív akadályai vannak. Az objektív akadályok oldalán említendő a fogvatartottak létszámához igazodó megfelelő munkalehetőség hiánya. Emellett a nehézségeket tovább fokozza a vállalkozások, intézmények megrendeléseinek csökkenése, ugyanis a magánvállalkozások a kedvezőbb költségviszonyok ellenére sem szívesen alkalmaznak fogvatartotti munkaerőt. Továbbá külső foglalkoztatásra sincs elegendő lehetőség. Ezenkívül telítettség jellemző az intézetekben, s így a fogvatartottakra kevesebb munkahely jut. Szubjektív nehézségek az elítéltek oldalán nyilvánulnak meg. Nagyobb esélyük akkor van a munkáltatásra, ha szakmai gyakorlattal, szakképzettséggel rendelkeznek. Viszont jelentős részük iskolázatlan, szakképzetlen. Egészségügyi állapotuk az átlagnépességnél rosszabb, ezért általában csak könnyű fizikai munkát végezhetnek. A könnyű vagy megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása is jelentős probléma, hiszen kevés lehetőség adódik az állapotuknak megfelelő munkáltatásra. Mindezeken kívül akadnak olyan fogvatartottak, akik sohasem dolgoztak, nem is akarnak, ugyanis nincsenek ráutalva az intézeti keresményre. 65 A felvetődött problémákra tekintettel próbált a kormány valamilyen megoldást találni az eredményes foglalkoztatás kérdésében. A kormány célja, h a rabok többsége dolgozzon, ezért szigorítottak a törvényen, így január elsejétől kötelező dolgozniuk a munkaképes elítélteknek, a munkadíjukból pedig hozzájárulnak eltartásukhoz. 66 Ehhez kapcsolódnak a következő feladatok: a fogvatartottak foglalkoztatásának növelése, belső ellátás növelése, valamint közmunkaprogramban való minél szélesebb körű részvétel. Mivel a feladatok nagyrészt a fogvatartottak munkával való ellátására irányul, ezért a feladatmegoldás jelentős részben az elítéltek foglalkoztatására létrehozott büntetésvégrehajtási gazdasági társaságok hatókörébe tartozik Budai István: Az elítéltek költségvetési foglalkoztatása. Börtönügyi Szemle sz. 14.o (megtekintés időpontja: ) 67 Hetyei Gábor: Új utakon a foglalkoztatás A Pálhalmai Agrospeciál Kft. belső ellátási tevékenysége. Börtönügyi Szemle sz. 55.o. 23

24 A fent említett feladatok megvalósulási fázisait szeretném szemléltetni a Pálhalmai Agrospeciál Kft. által. Először is a belső ellátással, majd a közmunkaprogrammal foglalkoznék. A belső ellátás megfelelő kialakítása három lépésből tevődik össze: 1. bekapcsolódás a bv. intézetek élelmiszer-ellátásába: A létszámbővítés legegyszerűbb módja új munkahely létesítése, a meglévő termékek feldolgozottsági fokának növelése. Első mozzanatként a társaság élősertés vágásával kezdte el a szállítást a környező intézetek részére, mely által a vágóhídi kapacitás kihasználtsága megnőtt január elsejétől Pálhalmáról biztosítják az összes hazai bv. intézetnek a sertéshúst. Ezt követően zöldségfeldolgozás által nyújtottak értelmes, hasznos és hatékony munkát az előzetes fogvatartottak számára. Jelentősége egyrészt abban rejlik, hogy ténylegesen a foglalkoztatás bővítésével járt, valamint kifejezetten előzetesek számára lett kiépítve új munkahely, amely korábban még nem fordult elő. Az üzem folyamatosan működik napi 2,2-2,8 tonna zöldség kibocsátásával teszi lehetővé a szerződött partnereknek a friss és konyhakész burgonyát, sárgarépát, zellert, hagymát, fehérrépát, káposztát és további zöldségféléket. 68 Forrás: Hetyei Gábor: Új utakon a foglalkoztatás. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. belső ellátási tevékenysége Bsz sz. 58.o. 68 Hetyei Gábor: i.m o. 24

25 2. mosodai szolgáltatás a magyar egészségügy számára: Mosodai szolgáltatás 2002 óta működik Pálhalmán. A bv. intézetek szennyes ruháinak mosása itt zajlott. Ez az állomány a szolgáltatásnyújtás 30%-át tette ki. Ezen kívül mostak szállodáknak, gyógyfürdőknek és kórházaknak is. Mivel a szolgáltatásra erőteljes igény volt a kórházak felől új kapacitást kellett kialakítani. 69 Ebből fakadóan létrejött egy többszintes rendszer, mely által a fogvatartottak munkáltatása biztosított volt, jelentős beruházást nem okozott, továbbá a speciális igényeknek is megfelelt, mellesleg főnek biztosít munkát. A rendszer fő elemei a kórházi mosodák, melyekkel külső partnerekkel kötöttek szerződést. Kétirányú tevékenységet ölel át: a mosoda vállal mosási szolgáltatást az intézet által diszponált tételek tekintetében, valamint saját tevékenységében biztosítja a fogvatartottak foglalkoztatását. Mivel a pálhalmai mosoda külső igényeknek megfelelő kialakítása megtörtént, a házi mosodával nem rendelkező intézetek számára kellett megoldást találni. Ebben a Fővárosi Bv. intézet nyújtott segítséget egy specializált mosoda létesítésével, ahol fogvatartotti textíliák tisztántartására kerül sor, továbbá 55 fő előzetes fogvatartottnak nyújt lehetőséget. A rendszernek részét képezi a rendőrségi és egyéb államigazgatási megrendelői igények kielégítése. A kis mennyiség miatt gazdaságtalan volt, (fuvarozási távolság, a géppark nem tudta befogadni a kis mennyiséget) ezért az egyes bv. intézeteknél működő kis teljesítményű mosodáknak is be kellett kapcsolódnia, ezáltal hatékonyan tudják a kívánt célt elérni Hetyei Gábor: i.m. 58.o. 25

26 Forrás: Hetyei Gábor: Új utakon a foglalkoztatás. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. belső ellátási tevékenysége Bsz sz. 58.o. Harmadik lépésként az elektromos és elektronikai hulladékok bontása és hasznosítása kerül színre. Az OHÜ által kiírt pályázat értelmében társaságunk tagja a Hunelectric Konzorcium az e-hulladék bontását elnyerte, így jelentős szerepe van a Kft.-nek, ugyanis a fogvatartottak foglalkoztatása szociális szempont volt a döntéshozatalkor. Kézi és gépi bontás jól kiegészíti egymást, s Pálhalmán és a Fővárosi Bv. intézetben foglalkoztatottak közül főnek van biztos munkalehetősége. 71 A másik lényeges program a közmunka lehetősége. A közmunkaprogramok jelentős eszközökké váltak a munkahelyteremtésben. A Kft. több ponton vett részt a közmunkaprogram rendszerében. Egyik jelentős feladat volt a növedékállat biztosítása a háztáji állattenyésztési módszerek újraélesztése szempontjából. Ennek folyamán kb választott malacot szállítottak a szerződött önkormányzatok részére. A Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány több mint 600 db-os malacvásárlása nagymértékben hozzájárul az állami szerepvállaláshoz. A kiszállításról ez esetben is a társaság gondoskodott. Ezeken 70 Hetyei Gábor: i.m. 59.o. 71 Hetyei Gábor: i.m. 60.o. 26

27 túlmenően a közmunkaprogram sikerességéhez a társaság jelentős számú mezőgazdasági program szakmai véleményezésével járult hozzá. 72 Mindezen munkáknak az eredménye lassan érik, azonban nyilvánvaló tény, hogy így nagymértékben emelkedett a hasznosan és eredményesen dolgozó fogvatartottak létszáma, új munkahelyek létrejöttét generálta, továbbá hozzájárult a munkahelyek fenntartásához. 73 Szabadidős tevékenységek, terápiás foglalkoztatás, gyógyító nevelő csoportokban való részvétel lehetősége A nevelés kérdésköréhez kapcsolódik a Börtönszabályok alapján a szabadidős tevékenységek szabályozása, melybe minimum napi egy órás szabadtéri testmozgás, aktív pihenési formák (pl.:sport), különféle kulturális programok szervezése, illetve a szabadidő bármilyen más, hasznos módon történő eltöltése és annak tárgyi feltételei tartoznak. 74 A szabadidő eltöltése a börtönélet egyik meghatározó része. Egyrészt megvalósulhat pihenéssel, szórakozással, regenerálódással, másrészt olvasással, művelődéssel, önképzéssel és sportolással is. 75 A Bv. tvr. 36. (1) bekezdésének m) pontja kimondja, hogy az elítélt jogosult önképzésre, sajtótermékek megrendelésére, a büntetés-végrehajtási intézet művelődési és sportolási lehetőségeinek igénybevételére. Valamint a Bv. tvr ának (2) bekezdése alapján a szabad idő hasznos felhasználása érdekében lehetőséget kell biztosítani az elítéltek művelődésére és sportolására. A Börtönszabályok nem határozta meg, hogy mennyi az az időtartam, melyet az elítélteknek szabadidős tevékenységgel kell eltölteniük, viszont a CPT napi 6-8 óra zárkán kívüli értelmes elfoglaltságot tart helyénvalónak. A tapasztalatok alapján azonban ezek az elvárások a magyar bv. intézetekben nem érvényesülnek kellőképp. Ez kiváltképp a hétvégi és munkaszüneti napokon figyelhető meg, ilyenkor a részvételük zárkán kívüli programokon és egyéb elfoglaltságokon korlátozott, hiszen nincs lehetőség elegendő 72 Hetyei Gábor: i.m. 61.o. 73 Hetyei Gábor: i.m. 62.o. 74 Pallo József Törőcsik Balázs: A magyar büntetés-végrehajtás szabályozási környezete az európai elvárások tükrében (1. rész). Börtönügyi Szemle sz. 29.o. 75 Boros János Csetneky László: Börtönpszichológia. Rejtjel Kiadó, o. 27

28 létszámú személyzet szolgálatba állítására. 76 A bv. intézetekben művelődési, sportolási és tömegkommunikációs programok állnak a fogvatartottak részére. Az egyik nagyon fontos és közkedvelt művelődési lehetőség a könyvtár, melyet a fogvatartottak nagy része rendszeresen látogat. 77 Jelentős szerepet kap a sport és a testnevelés az elítéltek életében. Kedvező hatással van a rabok szociális tulajdonságainak fejlesztésében, továbbá egészségi- és pszichikai állapotuk javítására szolgál, éppen ezért talán a legvonzóbb kikapcsolódási lehetőség. A Bv szabályzat 78. -a alapján az intézet feltételeitől függően biztosítani kell, hogy az elítélt tájékozódhasson a világ eseményeiről, az ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. Egyrészt erre szolgálnak a tömegkommunikációs programok, így a televízió közvetítések, továbbá az intézeti videófilm-vetítések. A fogvatartottnak saját tulajdonú televízió- és rádiókészülék tartására is van lehetősége. Ezen kívül újságokat, folyóiratokat rendelhetnek saját költségen, vagy meg is kaphatják hozzátartozóik által. 78 A művelődési és szabadidős programok keretében rendszeres foglalkozásokra, illetve ad hoc jellegű programokra van lehetőség. A rendszeres programokat nagyrészt szakkörök formájában tartják, melyeket külső szakemberek és a bv. intézetek szakemberei vezetik. Fontos megemlíteni, hogy mindezek mellett alkalmanként nagyobb szabású rendezvények lebonyolítására is sor kerülhet. 79 A Bv. tvr bekezdése szerint lehetőséget kell adni az elítélt önképzésére. Ez többek között általános vagy szakmai műveltségének gyarapítására, felfrissítésére irányul, amely alkalmas arra, hogy idegen nyelvet tanuljon, vagy érdeklődésének megfelelő egyéni tanulást végezzen. 80 A szabadidős tevékenységek megvalósulását a Váci Fegyház és Börtön programjai által szemléltetném. Az intézetben a fogvatartottak szabadidejüket tartalmasan, hasznosan tölthetik. Ennek érdekében különféle szakkörök működnek pl.: irodalmi szakkör 15 fővel, külső munkatárs 76 Pallo József Törőcsik Balázs: i.m. 29.o. 77 Aleku Mónika Csordás Sándor Pacsek József: A fogvatartottak foglalkoztatásának és programlehetőségeinek jelenlegi helyzete. Börtönügyi Szemle sz. 71.o. 78 Csernyánszky Lajos Horváth Tibor Heylmann Katalin Kabódi Csaba Lőrincz József Nagy Ferenc Pallo József: Büntetés-végrehajtási jog. Rejtjel Kiadó o. 79 Aleku Csordás Pacsek: i.m o. 80 Csernyánszky: i.m. 129.o. 28

29 irányításával; képzőművészeti szakkör keretében festéssel, üvegfestéssel, dekupázs képek és bőrtárgyak készítésével, agyagozással foglalatoskodhatnak a rabok; általában a résztvevők száma 12 fő körül mozog; továbbá vallási zenekar 3 fővel és a hozzájuk tartozó fős énekkar színesíti a lehetőségek skáláját. Szabadidős programokkal is bővelkedik az intézet. Rendszeresen tartanak rendezvényeket, előadásokat, hangversenyeket ismert művészekkel, sportolókkal. Az olvasóteremben lehetőség nyílik PC használatára, CD jogtár eléréssel. Kiemelt jelentősége van a Tudásklub című rendezvénynek. Természetesen a sportfoglalkozások sem hanyagolhatók el: évente futballbajnokság kiírására kerül sor. Lábtenisz-, asztalitenisz- és sakkbajnokságok szerepe jelentős. 81 Forrás: A fogvatartottak részére nemcsak művelődési, sportolási és egyéb szabadidős jellegű programok állnak rendelkezésre, hanem gyógyító, nevelő, rehabilitációs foglalkozásokon is részt vehetnek. A bv. szabályzat 76. (1) bekezdése kimondja, hogy az elítélt kérelme alapján részt vehet a személyiségfejlesztő, gyógyító vagy rehabilitációs programokon, a parancsnok engedélyezheti, hogy az elítélt intézeten kívüli szakemberek ilyen jellegű szolgáltatásait is igénybe vehesse, ha költségeket fedezni tudja és a feltételek az intézetben biztosíthatók. A különféle gyógyító programok közül először az állatterápiát szeretném bemutatni (megtekintés időpontja: ) 29

30 Hazánkban több helyen is működik ez a fajta gyógyító, nevelő hatású eszköz. A fiatalkorú fogvatartottak a miskolci börtön szirmabesenyői telephelyén Vakvezető- kutya kölyöknevelő program -ban vesznek részt. A rabok meghatározott kiképzési gyakorlatban működnek közre, kiskutyákkal foglalkoznak, hogy azok minél több ingerrel szembesüljenek, amíg a Kiképző Iskolába visszakerülnek. 82 Szegeden a Csillagbörtönben rágcsálók a fegyházban állatterápia működik. A fogvatartottak jelen esetben tengeri malacokat nevelgethetnek, szám szerint 13-at, ebből 5 van a tényleges életfogytiglanra ítéltek körében, a többi pedig a gyógyító-nevelő csoportban található. Kecskeméten az elítéltek kutyamenhelyen élő négylábúakat tanítgatnak alapengedelmességre, míg a tököli intézetből rabokat szállítanak menhelyekre, ahol házakat készítenek a kutyusoknak. 83 Az állatterápia javítja az önértékelést és az önelfogadást. Az állatokról való gondoskodásnak, a folyamatos gyakorlásnak fontos szerepe van az elítéltek életében, hiszen fejleszti kommunikációs készségüket, felelősségérzetüket és hozzájárul társas kapcsolataik javulásához is. 84 Forrás: Az állatterápiához hasonlóan a meseterápiának is gyógyító ereje van. A Heves Megyei Bv. Intézetben 2010-ben indították el a programot. A cél többek között a családi kötelékek erősítése, valamint a fogvatartottak olvasási készségének, képességének fejlesztése, o. (megtekintés időpontja: ) 83 (megtekintés időpontja: ) o. (megtekintés időpontja: ) 30