A gyermekvállalás motivációinak vizsgálata szakiskolás roma lányok körében

Átírás

1 A gyermekvállalás motivációinak vizsgálata szakiskolás roma lányok körében - véletlen, vagy szándék? - Konzulens: Dr. Szabó-Tóth Kinga egyetemi docens Szociológiai Intézet Szerző: Pócsik Julianna MA Miskolc, 2015.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Problémafelvetés a vizsgálat területe és módja Vizsgálati hipotéziseim Vizsgálati módszer Alapfogalmak Szociokulturális hátrányokon A fiatal anyát nevelő család típusa: A fiatal lány jelenlegi családi állapota: Fogamzásgátlás: Megélhetési motiváció: Cigánynak lenni annyi, mint cigány módon élni A cigányság definíciói A cigányság definíciója A cigányság definíciója Módszertani megközelítés Antropológiai megközelítés Társadalompolitikai hatásokra változó fogalom A cigány népesség helyzete a romakutatások tükrében (1971, 1993, 2003) Népességnövekedési adatok Termékenységi mutatók Családi állapot Földrajzi eloszlás Iskolai végzettség A kisegítő iskola Jövedelmi viszonyok Foglalkoztatás Fogamzásgátlási ismeretek a éves szakiskolába járó lányok körében A fogamzásgátlásról és gyermekvállalásról szóló kérdőívek felmérési eredményei A minta: Fogamzásgátlás gyakorlata: Felvilágosítás: Váratlan terhesség vállalása Jövőkép... 33

3 5.3. Összegzés A korai gyermekvállalás hátterében álló anyaszerep vizsgálata iskolánkban Röviden a vizsgálatról Vizsgálati eredmények Ki hoz döntést? Fontos e hogy dolgozzon a nő? Példaképvizsgálat Az így kialakult anyakép Az így kialakult apakép Összegzésképpen Gyermekvállalási körkép A teljes termékenységi arányszám Borsod-Abaúj-Zemplén megye fertilitási mutatói A roma nemzetiségűek fertilitási mutatói A roma népesség Iskolai végzettség és termékenység Alacsony iskolai végzettség az ok Munkanélküliség és fertilitás korai gyermekvállalás Családi jövedelmi viszonyok hatása az iskolai végzettségre Az interjúalanyok közvetlen iskolai környezetének szociális háttere: a MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola vizsgálati anyaga Az iskolai populáció helyzetére vonatkozó iskolai vizsgálat célja: A gyermekvállalás idő tér kontinuuma A gyermekvállalás megkezdésének késleltetése A nők szüléskori átlagéletkora A házasságon kívül született gyermekek A terhesség-megszakítás A korai gyermekvállalás fogalmi háttere A relatív életkor A korai gyermekvállalás térbelisége: a környezeti hatások Borsod kontra Baranya Lápos kontra Palóca Gyermekvállalási motivációk a roma nők körében Magyarországon a szakírók szerint és a... 65

4 9.1. A korai gyermekvállal lehetséges szakirodalmi okai Néhány lehetséges megközelítés a kutatók szempontjából A magas termékenységet magyarázó hipotézisek: Biológiai vagy kultúra? Komplex reprodukciós magatartás Összegzés Egy lehetséges programjavaslat: Befejezés Irodalomjegyzék Idegen nyelvű összefoglaló Mellékletek... 95

5 1. Bevezetés Kettőezer-tizenötöt írunk. Leendő szociológusként a szociológia talán -, egyik legszebb területéről választottam, amikor kutatási témául a romák körében történő vizsgálatra szántam magam. Nem leszek úttörő a kutatásommal, hisz Magyarország legnagyobb lélekszámú kisebbségi csoportját már sokan górcső alá vették. A vizsgálatok nyomán eredmények, beszámolók, megállapítások születtek, jelentékeny a szakirodalmi háttér is a romakutatásban. A cigány népesség demográfiai, foglalkoztatáspolitikai, oktatási, társadalmi mutatói hosszú ideje foglalkoztatják a közvéleményt és a tudományt is. Mindezek ellenére úgy vélem, hogy sok ellentmondás, feltáratlan összefüggés húzódik meg e kutatások hátterében. Ellentétes nézőpontok, homályos fogalommagyarázatok, eltérő számszaki adatok azonban nem arra utalnak, hogy a kutatások elnagyoltan, hibás módszertannal készültek volna. E tudományos flexibilitás ráillik arra az etnikai csoportra, amelyre irányul, nevezetesen a cigányságra. Nincs pontos adat, leginkább csak becslés, a cigányság lélekszámát illetően, sőt, abban sincs egység, pontosan kit, kiket sorolunk be a cigány kategóriába, ill. roma kategóriába (mert ez sem ugyanaz). [ ] a cigányság helyzetének megismerését, a kialakult válságos helyzet kezelését nagyban megnehezíti az a körülmény is, hogy igencsak hiányosak, nem teljes körűek az erre irányuló kutatások, a hazai cigányság pontos számát, elterjedését, demográfiai jellemzőit, életkörülményeiket feltáró adatok. (CSERTI 2011:13) Mára kétségtelen tény, hogy a romakutatás Magyarországon nem nélkülözhető, s ezt nem csak társadalmi-gazdasági-szociális folyamatok indokolják, hanem humanitárius okai is vannak. Európa szívében nem csak beszélnünk kell az esélyegyenlőség problematikájáról, hanem praktikus, megvalósítható, működő módszereket, programokat kell kidolgoznunk az egyenlő esélyek biztosítására, melynek egyszerű mottója lehet Magyarország Alaptörvényének II. cikkeje, mely szerint Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz (Alkotmány 2012:25) S bár megoszlanak a vélemények arról, mit jelent a cigánykérdés a mai Magyarországon, az nem okoz dilemmát, hogy a roma kisebbség tagjainak jelentős hányada, halmozottan hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő, veszélyeztetett embertársunk, akik nem alkotnak homogén csoportokat a társadalmunkon belül. 1

6 Számomra nem csak nemzeti hitvallás : valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét (Alkotmány 2012:11), hanem saját elkötelezettségem is. S bár tudom, a szegénység kérdése nem csak romakérdés, a depriváció és etnikai hovatartozás összefüggése az elmúlt közel 20 éves munkatapasztalatom alapján mégis egyértelmű. Úgy vélem, a gyakorlati segítségnyújtás, innovatív, a hátrányokból kivezető módszer megtalálására azok az intézmények, szervezetek a legesélyesebbek, akik mindennapi kapcsolatban vannak a veszélyeztetettekkel. Munkahelyem, a MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Miskolc belvárosában, magániskolaként, kezdetben egy alapítvány, jelenleg egy gazdasági társaság fenntartásában felvállalja a hátrányos helyzetű diákok oktatását, szakmai képzését, szakiskolai, szakközépiskolai ágazatokban. Jelenlegi infrastruktúráját, elkötelezett pedagógusi, szakoktatói gárdáját a hátránykompenzáció, az esélyteremtés szolgálatába állítja. Alapvető eszközünk az oktatás, a nevelés, az odafigyelés. Hiszünk abban, hogy a szeretetteljes környezet támogatja a tanulási folyamatot, motiválja a diákokat, reménykedünk abban, hogy támogatásunkkal esélyt adunk számukra a kiemelkedésre, kitörésre. Első szakdolgozatom - a Szegénységről -, kutatási eredménye alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az oktatás elsődleges szerepű a hátránykompenzációban, a képzés esélyt ad a munkaerőpiacon, kiutat mutat a megfosztottságból. Akkor ezerkilencszázkilencvennyolcat írtunk. Pedagógusként, iskolavezetőként úgy gondolom, arra kell törekednünk, hogy minél tovább iskolában tartsuk a hátrányos helyzetű roma tanulókat, s ezidő alatt a lehető legmagasabb szintű tudással, szakmai kompetenciával vértezzük fel őket. Jelen munkámban a korai gyermekvállalás motivációját, és annak az iskolai végzettségre történő kihatását vizsgálom szakiskolás, éves korú roma lányok körében. 2

7 2. Problémafelvetés a vizsgálat területe és módja 2001 óta dolgozom a MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskolában. Hat éve igazgatói feladatokat is ellátok. Iskolánkban minden főállású pedagógusnak legalább két osztályban kell osztályfőnöki feladatokat ellátni. Ezekben az osztályokban osztályfőnökként és az iskolában igazgatóként szerzett tapasztalataim segítettek a témaválasztásban. Iskolánk fő tevékenysége a szakiskolai és szakközépiskolai képzés. Szakiskola évfolyamokon valósul meg, s ez év közötti korosztályos képzést jelent, persze vannak rendhagyó életkorok is, általában túlkorosság évfolyam évesek diákjaink. A szakközépiskolában érettségire felkészítő szakasz és érettségi utáni szakképzés is folyik. Ez éves korosztályos fiatalokat jelent. Magyarországon 2011 óta a tankötelezettség felső korhatára 16 év, a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 45.. (1) bek. szerint: Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. (3) bek.: A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. Nappali tagozatos jogviszonyt 21. életév betöltésig jogosult létesíteni a diák, a korábbi szabályozás szerint 18. életévig volt tanköteles egy diák és lehetősége volt 23. életévig nappali tagozaton tanulni. A megfigyelésem az, hogy évről évre növekvő számban jelennek meg az iskoláskor alatt tankötelesként gyermeket vállaló lányok. A kutatásom arra irányul, mi motiválja a gyermekvállalást, s hogyan befolyásolja a szülés és a gyermekgondozás az iskolai végzettség alakulását. Tehet-e valamit az iskola intézménye annak érdekében, hogy a fiatalon gyermeket vállaló anyák esélyt kaphassanak az iskola végzettség, esetleg szakmai képesítés megszerzésére Vizsgálati hipotéziseim 1. A tankötelezettségi korhatár 18. életévről (tanév utolsó napjáig) csökkentése 16. életévre elősegíti a gyermekvállalási döntést a szakiskolába járó lányok körében. 2. A teherbeesés hátterében gyakran a véletlen áll, melyet leginkább az alulinformáltsággal azonosítanék, vagyis azt feltételezem, hogy a lányok nem elég tájékozottak a fogamzásgátlás terén. Feltételezhető az is, hogy a fogamzásgátlás és 3

8 születés-szabályozás bizonyos módszereivel szemben tradicionális ellenállást mutatnak. 3. A gyermekvállalás hátterében az alacsony iskolai végzettség, az elmaradott szociokulturális környezet és a szegénység is mutat korrelációt. 4. A gyermekvállalás hátterében különösen szinte gyermekkorban -, a szeretethiányos mindennapok, a csonka családban neveltetés, a kisgyermekkortól fennálló figyelemhiány is áll. A gyermekvállalás idején a fiatal anya és a leendő gyermek apja nem élnek házastársi viszonyban, de ez a párkapcsolat megerősíti a gyermek felvállalását. 5. A roma kisebbséghez tartozó lányok körében emelkedő tendenciát mutat a korai gyermekvállalás, melynek hátterében a közvélekedéssel szembe -, nem állnak racionális gazdasági, pénzügyi döntések a romák a segély miatt vállalnak gyereket előítélet, az első gyermek vállalása esetében nem motivációs tényező. 6. Könnyebben vállal gyermeket az a lány, aki több testvérével együtt nagycsaládban nevelkedik, a sokgyerekes minta erős motivációs tényező a korai anyaság vállalásában, csakúgy, mint az anyaszerep pozitív megítélése, mint lehetséges életcél, a tartalmában matriarchális családmodell stabilitásával együtt Vizsgálati módszer Az interjúk alapján a kutatásom alapvetően kvalitatív módszert használ. Az interjú elkészítése során mód nyílik arra, hogy alaposabb, mélyebb információhoz jussak a gyermekvállalási motiváció témakörében. Mélyinterjúkat készítettem, amely nyitott kérdések révén viszonylag nagy szabadságot ad a megkérdezett személyeknek, megismerhettem életkörülményeiket, érzéseiket, vágyaikat, félelmeiket, jelenlegi vagy múltbéli problémáikat. Négyszemközt maradtam a lányokkal, és engedélyükkel hangfelvételt készítettem a beszélgetéseinkről. Részben strukturált interjúk készültek, de a beszélgetés közben irányítottam a témákat. Az interjú minimum egy órát vett igénybe. 13 fővel készül interjú, 11 fő év közötti lány, akik közül három fő várandós, 8 főnek már gyermeke van, közülük 3 fő már szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik, 1 fő 8 osztályos végzettségű 4 gyermek anyja, a többiek pedig jelenlegi tanulói jogviszonnyal rendelkeznek iskolánkban. 1 fő iskolánk védőnője és 1 fő óvónő-szociálpedagógus a 4

9 Vasgyári Óvodában, ahol a gyermekek 70%-a halmozottan hátrányos helyzetű roma családok által gondozott, az ő szüleik között sokan 18 éves koruk előtt adnak életet a kicsiknek. Interjúalanyaim mindnyájan roma származásúnak vallják magukat, illetve rasszjegyeik alapján a környezetük (osztályfőnök, tanárok, osztálytársak) ide sorolják őket. Miután ez a fogalom egy sarkaltos pontja a dolgozatomnak a cigány definíció szakirodalmi hátterét is elemzem. Miután az interjúalanyok nagy része iskolánk jelenlegi vagy volt tanulója, ezért a gyermekvállalással összefüggő tényezőket (családok szociokulturális háttere, jövedelmi viszonyok, lakhatás) az iskolai alapadatokon keresztül elemzem, de kitérek a romák általános életkörülményeinek elemzésére is. A fogamzásgátlással és az anya-szereppel kapcsolatban kérdőíves felmérést is készítettem az iskolán belül. A fogamzásgátlással kapcsolatban 75 kérdőívet töltettem ki a osztályos szakiskolás lányokkal, mert kíváncsi voltam arra, hogy az interjúalanyok korosztályába tartozó, hasonlóan alacsony státuszú diákok milyen információs háttérrel rendelkeznek ebben a témakörben. (3. sz. melléklet) 50 kérdőívet kérdeztettem le ugyanezekben az osztályokban az anya-szerep megítélésével kapcsolatban. (4. sz. melléklet) A vizsgálatot leszűkítem a korai gyermekvállalásra, ezért külön fejezetben elemzem a jelenlegi európai és magyarországi mutatókat, amelyek a romák korai gyermekvállalásának hátterében húzódnak meg. Érdekes aspektusa a korai gyermekvállalásnak az időbeliség és térbeliség kérdése, mely rendkívül relativisztikus összefüggéseket mutat, erre is kitérek egy fejezet erejéig. A saját kutatási eredményeimet az eddigi kutatások eredményeibe ágyazva mutatom be, majd vonom le a következtetéseimet. Nem mulasztom el megvalósítani dolgozatom valódi célját, s általa kísérletet teszek arra, hogy egy lehetséges intézményi programjavaslattal, segítő módszerrel álljak elő, mely talán előremutató lehet a korán gyermeket vállaló fiatalok hátránykompenzációjában. 5

10 2.3. Alapfogalmak Szociokulturális hátrányokon azt értem, hogy a fiatal lányt nevelő családban a szülők iskolai végzettsége alacsony, egzisztenciális bizonytalanságban élnek, csonka családban, rossz lakókörülmények között, hátrányos helyzetű településen. Ezek a tényezők hátrányosan befolyásolják a gyermek fejlődését. Általában tanulási nehézséget okoznak, beilleszkedési zavarokat, amelyek először az óvodai majd az iskolai közösségben lesz szembetűnő. A verbális hátrányokkal érkező gyermek nagyon nehezen fejleszthető. A hátrányok, a depriváltság (szegénység különböző fokozatai) általában újratermelődnek a családon belül. A szegénység kihat a gyermek egészséges fejlődésére is (táplálkozás, légúti egészség stb.) s ez visszaveti őket a mentális fejlődésben is. Az eszközökkel való ellátottsága is jelentős hátrányokat okoz az iskolai előmenetelben, fejlődésben. A család értékrendjéből fakadó hátrányok is negatívan befolyásolják a fiatal fejlődését - munkához, tanuláshoz való hozzáállásban nyilvánulhat meg jellemzően az alulmotiváltság. Akaratgyengeség, önérvényesítő képesség hiánya, befolyásolhatóság, sodródás a jellemző A fiatal anyát nevelő család típusa: csonka család, abban az esetben, ha a lányt halál, vagy válás miatt csak az egyik szülő (anya vagy apa, esetleg nagyszülő neveli. Nevelőszülőknél nő fel ha nem az édesanyja és édesapja neveli, hanem bármilyen okból hatósági elhelyezésre nevelőszülőkhöz került. Teljes a család akkor, ha a lányt az édesanyja és édesapja neveli, akik élettársi vagy házastársi kapcsolatban élnek A fiatal lány jelenlegi családi állapota: leányanya az apa személye nem ismert, vagy nem vállalja a gyermeket. Élettársi kapcsolatban áll a magzat édesanyja és édesapja, ha nem kötöttek törvényes házasságot, de egy háztartásban élnek. Házasok és egy háztartásban élnek, akkor is, ha valamelyik szülő nem az adott településen dolgozik pl. külföldön. Együtt járnak a szülők akkor, ha nem házasodtak össze és nem is élnek egy háztartásban, a fiatal szülők a saját családjaikkal élnek, de kapcsolatuk nyilvános. 6

11 Fogamzásgátlás: A nem kívánt terhesség megelőzése valamely választott módszerrel, mely függ az életkortól és az életmódtól is Megélhetési motiváció: Bár empirikus vizsgálatok nem támasztják alá a feltételezést, az alacsony iskolai végzettségű és egyben munkanélküli családokban sokszor az egyetlen jövedelemforrás a szociális ellátórendszertől érkezik. Az egyik jellegzetes forrás a családok támogatása, pénzbeli juttatás. Miután a segélyek folyósítását mindössze a gyermekvállaláshoz kötik (alanyi jogon jár!) ezért ez egyetlen feltételnek való megfelelés mellett döntenek sokan. Mindemellett nem életidegen a fiatal anya gyermekével, mert a nagycsalád léte a hátrányos helyzetű családokban jellegzetes. 7

12 3. Cigánynak lenni annyi, mint cigány módon élni 3.1. A cigányság definíciói A cigányság definíciója 1. A cigánykutatásokkal foglalkozó szociológusok körében a ki a cigány? több, egyszerű kérdésnél, mert bár nem költői a kérdésfeltevés, nincs egyetlen helyes válasz. Ladányi és Szelényi írásukban keresik a helyes klasszifikációs szempontrendszert. A kérdést azért kellene pontosan megválaszolni, hogy pontos-számszerű választ lehessen arra adni, milyen arányban van a nevezett etnikum az összlakosságon belül, s ha ezt tudjuk, a vizsgálatok, felmérések rájuk tudnak fókuszálni. A válasz azonban nem egyszerű. Arra lehet válaszolni, hogy egy adott időben, adott helyen ki tartja magát cigánynak. A módszertan önminősítésnek definiálja ezt. A kutatók egy része ezt a módot megbízhatatlannak ítéli, mert bizonyos történelmi-társadalmi-politikai helyzetek befolyásolhatják, s ha a válaszadó úgy érzi, hátránya származik abból, hogy cigánynak vallja magát, akkor nem ad valós választ, vagy fordítva. Ezért szembesülünk azzal, hogy a hivatalos adatfelvételek számadatai sokszor eltérnek a becsült adatoktól A cigányság definíciója 2. A másik módszer a cigányság definiálására az, hogy a kutatás irányítói által önkényesen, vagy véletlenszerűen kiválasztott csoport (a környezet) kit tekint cigánynak. A Központi Statisztikai Hivatal felméréseiben támaszkodott így jó helyismerettel rendelkező számlálóbiztosra is. De mit jelent a jó helyismeret? Azokat a családokat vonják be a felmérésbe, akik cigány módon élnek. Ez egy újabb problémát is felvet. Azok a cigányok, akik a környezetükhöz hasonlóan, nem cigány módon élnek, alulreprezentáltak. Vagyis a felmérés a problematikus cigány családokat fogja cigánynak tekinteni. Magyarországon nem jellemző, de Dél-Európai országokban a rasszjegyek sem teszik őket megkülönböztethetővé, de vegyes házasságok miatt néhány generációt alatt itthon is kifakulhatnak e külső bélyegek. A kutatások törekszenek az objektivitásra, a szakirodalom számszerű mutatókkal, százalékokkal körülírva igyekszik körülhatárolni a cigány etnikai kisebbséget. Mégis úgy érzem igazi konszenzus abban van, hogy az etnikai határokat az életmód, életstílus jelöli ki. 8

13 A cigány életforma azért mutat bámulatos túlélési képességet, mert a leggazdaságosabban a társadalmi munkamegosztáshoz való periférikus kapcsolódással ellátható funkciók iránti igény állandóan újratermelődik, az etnikai diszkrimináció pedig állandóan de történelmileg változó módon és mértékben- megmerevíti, illetve szimbolikusan felnagyítja a marginálisan és a normálisan integrálódó csoportok közötti különbséget. (LADÁNYI-SZELÉNYI 1997:183) Az cigányság kijelölésére szolgáló objektív sajátosságok tehát időről-időre változnak, a történelmileg átalakuló társadalmi-gazdasági viszonyrendszer által determinált jellegzetességekkel együtt. A cigány kultúra, életmód, identitás tehát nem közelíthető meg egy történelmen kívüli állandóságként, nem határolható el éles vonalakkal, homogén kisebbségként a cigányok nem közelíthetőek meg Módszertani megközelítés Kemény István a kiemelt kutatásaiban alapul vett meghatározást a következőképpen fogalmazza meg: Az 1971-es felmérésben azokat a személyeket soroltuk a cigányok közé, akiket a nem cigány környezet cigánynak tekint. Ugyanezt az elvet követtük az 1993-as és a 2003-as adatfelvételben is. (KEMÉNY 2004:12) Ahogy a kultúra rendszerénél a legkülönfélébb megközelítési módok merülnek fel, úgy a cigányság mint társadalmi alakulat megjelölésében is elég sokféle és differenciált kép rajzolódik ki. Van, aki nemzetiségként, van, aki etnikumként, van aki kulturális csoportként, van, aki társadalmi osztály-, illetve rétegenként, és van, aki egyszerűen deviáns társadalmi csoportként említi őket. A megközelítéseknek két szélső pontját látjuk. Az egyik megközelítésben abból kell kiindulnunk, amit a társadalom többsége, a hatalom, az intézményrendszer mond és állít emberekről, a másik megközelítésben pedig abból, hogy a különböző társadalmi csoportok önmagukról mit mondanak és mit állítanak. Az egyik esetben kijelölő, a másikban választó, önmeghatározó álláspontról van szó. A cigány etnikai csoport nem homogén, rendkívül flexibilis, nem csak életmódjuk, életkörülményeik, de még rasszjegeik is változnak (vegyes házasság révén), és évszázadok alatt változott a megítélésük is. Nagyon nehéz definiálni a csoportot, különösen úgy, hogy a cigányokhoz való társadalmi hozzáállás is változik. Az a cigány, aki annak mondja magát, az a cigány, akik nem cigány környezete annak tart, az a cigány, akit a csoport 9

14 magáénak tekint sokszor attól függ, hogy milyen előnyök, vagy milyen hátrányok társulnak az identitáshoz. Érdemes-e bevallani, a cigány mivoltunkat, vagy inkább elhallgassuk. Másik koncepció állítja, hogy a cigányság olyan etnikai közösség, melynek megvannak a kulturális sajátosságai, és ez jól elkülöníthető a környezetétől. Nem a hiányokat hangsúlyozza, hanem a cigányok önként vállalt magatartásának eredményét. [ ] az es rendszerváltásig asszimilációt értett a beilleszkedés fogalma alatt. Az évtizedes asszimiláció-integráció vita mégsem volt hiábavaló, mert jelentős részben a kisszámú cigány értelmiségnek köszönhetően sikerült kivívni az etnikai jelzőt (a cigányság nem nemzetiség ugyan, de önálló etnikum), aminek révén fel lehetett készülni a rendszerváltozás utáni kisebbségi törvényre s a cigány kisebbségi önkormányzatok létrehozására. (TUZA 1999:29) 3.3. Antropológiai megközelítés Az antropológiai kutatások tisztítani próbálják a meghatározást, és azt állítják, hogy az az igazi cigány (rom), aki még beszéli a cigány nyelvet anyanyelvi szinten, autentikus közösség. A romungrók magyarrá lett cigányok, nemcigányok. Közöttük élő zenészcigányok több esetben hazájukban művészeti elismertségre tettek szert, hozzájárultak a többségi társadalom értékeihez, ezzel mintegy asszimilálódtak is, bár az egyén megítélése ezt nem fedi minden esetben. Sőt, az értelmiségi roma emberek, vállalják származásukat, etnikai identitásukat. Daróczi Ágnes A cigányközösségek értékrendje című előadásában elemzi, hogyan értelmezhető rendszerszerű és tudatos választás nyomán létrejött értékrendként mindaz, amit a szociológia a hiány, illetve a szegénység kultúrájaként jellemez.(daróczi 1993:15) Másképp fogalmazva, hogyan értelmezhető a cigányság kultúrája etnikus kultúraként. Azt, hogy a cigányok egyik napról a másikra élnek, és nem alakul ki a magántulajdonhoz való erős kötődésük több okkal magyarázza, mely a cigányok történelmére vezethető vissza. Életformájuk a vándorlás, s miután sokszor kerültek konfliktusba a helyi közösségekkel, a szökés, a menekülés is azzá vált. Nem volt értelme felhalmozni az értékeket, tárgyakat, hisz nem tudták magukkal vinni. Értéket inkább az emberi kapcsolat képvisel a testvír, mindnyájan kerülhetnek nehéz helyzetbe, s a cigányok összefognak, segítik egymást, ez egy belső érték, mely kötelez. 10

15 A vándorló élet-és létforma következménye az adott napnak élés, hisz nem lehet tudni, hogy mit hoz a másnap, ennek a nehézségét kell megoldani, e napnak az örömét kell megélni, mintha nem lenne következő. A többségi társadalom sokszor elítéli a hangos, túláradó, örömteli cigány ünnepségeket is, holott ez ebből az alapvető életérzésből fakad. Csemer Géza könyvében az etnikus karakterológia rendszertelen, ám elég gyakran hallható halmazát nyújtja. "De ránk cigányokra, akik a másik legkeletibb népe vagyunk Európának, az se mondhatni, hogy sok évszázaddal anyaföldünkről való elszakadás után egy picit is asszimilálódtunk volna. Igen sok keleti vonást tartottunk meg lelki világunkban - mentalitásunkban. Mint a többi keleti nép, mi is pesszimisták vagyunk - a legtöbb dologra lusták -, de hisszük a csodákat, a babonákat - szeretjük a szerelmet és mindnyájan művészek vagyunk - az ének, zene, tánc, kis- és nagymesterei -, bár korántsem azonos nívón [ ] rejtélyesek vagyunk. Közmondásosan szép lányaink, szilaj legényeink - jóságos anyáink bölcs öregjeink születnek és élnek szerte a világon, titoktudók vagyunk. A cigány becsap, hazudik, kuruzsol - mindenre másképp reagál [ ] Hirtelen haragú[ ]anya-, testvér- és családszerető, de egyszersmind gondatlan - ez a mi csilicsálé népünk." (CSEMER 1994) [ ] az életmód nem külsőségként rögzíthető valami volt, hanem nagyon is kézzelfogható, a cigányság, mint fogalom lényegéhez kapcsolódó valóság, lesz a múltban, sőt a jelentben is tulajdonképpen annyit jelent, mint cigány módon élni. (TÓTH 2006:136) A cigányok ugyanis valóban mások, tehát lehetetlen, vagy legalábbis nagyon nehéz megérteni őket. (TÓTH 2006:138) Tóth Péter könyvében felhívja a kutató figyelmét arra a feladatra, hogy [ ] megismerje, megértse és legfőképp másokkal is megértesse ezt a másságot, annak reményében, hogy beteljesedjenek e szavak: (melyeket Rostás-Farkas Györgytől idéz a szerző): Talán jogos a reményünk, hogy ha a többségi társadalom megismeri a cigányok évszázados történetét, etnikai-kulturális örökségüket, talán könnyebb lesz a>másságot< elfogadni, egymáshoz közelebb kerülni. (TÓTH 2006:139) 3.4. Társadalompolitikai hatásokra változó fogalom A romák életmódjának alakulására az őket körülvevő társadalom mindig hatással volt, időnként direkt, máskor társadalmi-gazdasági átalakulások következményeként indirekt módon erős formáló ráhatással bírt. Bár érintettségük Magyarországon már a XIII-XIV. 11

16 században is jelentős volt, most csak a 60-as évekig nyúlnék vissza. Mérföldkőként emlegetjük az MSZMP KB 1961-ben hozott határozatát, mely leegyszerűsítve arról szólt, hogyan lehet egy jól megfogalmazott határozattal a cigány kisebbséget egycsapásra asszimilálni. A cigány lakosság felé irányuló politikában abból az elvből kell kiindulni, hogy bizonyos néprajzi sajátossága ellenére sem alkot nemzetiségi csoportot. Problémáik megoldásánál sajátos társadalmi helyzetüket kell figyelembe venni és biztosítani kell számukra a teljes állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, és ezek gyakorlásához szükséges politikai, gazdasági és kulturális feltételek megteremtését. Sokan nemzetiségi kérdésként fogják fel, és javasolják a»cigány nyelv«fejlesztését, cigány nyelvű iskolák, kollégiumok, cigány termelőszövetkezetek stb. létesítését. Ezek a nézetek nem csak tévesek, de károsak is, mivel konzerválják a cigányok különállását és lassítják a társadalomba való beilleszkedésüket." (MSZMP KB ) Ebben az időszakban a felmérések szerint több mint 2000 cigánytelep volt Magyarországon. A szocializmus építő korszakában ez nem fért bele a vezetés által előirányzott ideálképbe, ezért 1965-től megkezdődött a cigánytelepek felszámolása. A romákat kedvezményes hitelprogramokkal lakáshoz, később munkához is juttatták. Magyarországon ekkor csak rejtett munkanélküliség létezett, a munkakerülést szigorúan büntették. Közveszélyes munkakerülés (kmk) mint vészjósló árnyék jelet meg az emberek között. Már ekkor is Szabolcsban és Borsodban élt a legtöbb cigány. Mátészalkáról indult korareggel az ún. fekete vonat, amivel a Budapesten dolgozó férfiak munkába jártak. A legtöbb roma foglalkoztatott betanított munkás volt, bányákban, üzemekben, gyárakban végeztek kevés szakértelmet igénylő munkát. A rendszerváltást követően, majd a gazdasági recesszió hatására tömegesen vesztették el a munkájukat, az elsők között voltak az elbocsátásban. Harmadára esett vissza a foglalkoztatási mutatójuk. Hiteltörlesztési és egyéb adósságok, újabb kölcsönök, esetleg uzsora, rohamosan csökkentették a cigány családok életszínvonalát. A as évek felfelé ívelő, asszimilációra is hajlamosító életmódja tehát gyorsan visszafordult, tömeges munkanélküliség, halmozódó hátrányok, romló egészségi állapot jellemezte a cigány kisebbséget. A többségi társadalom a romák romló helyzetét nem tudta megakadályozni, tekintve, hogy a gazdasági nehézségek nem csak a kisebbséget sújtották. Sőt, jelentősen nőtt a társadalmi diszkrimináció, mellyel együtt a marginalizálódásuk is elkerülhetetlen volt. Megjelent egy új kifejezés is a társadalmi kommunikációban, ami szintén nem a 12

17 cigányokat segítette a megélhetési bűnözés -, melyet az emberek a cigányokkal azonosítanak, noha ezt empirikus adatokkal senki nem tudja alátámasztani. Mindenki igyekezett a hátrányokat enyhíteni, a válságot túlélni. A cigányok minden lehetőséget megragadtak arra, hogy az állami támogatási lehetőségeket is igénybe vegyék. A társadalmi ellenszenv szerencsére megállt a társadalmi kirekesztés és a verbális agresszió szintjén. A válság enyhülése után sokan vállalkozásba kezdtek, közmunkaprogramban vettek részt, rövid idejű, legális munkákat vállaltak el. Napjaink jellemző tendenciája a kivándorlás, a jobb élet reményében, megélhetés miatt családjaikkal együtt külföldre távoznak. A többség indulattal kezeli a jelenséget, legyen az hazai támogatás, külföldi elvándorlás, s ez sokszor lecsapódik társadalmi-politikai megnyilvánulások radikalizmusában is. Magyarországon már jó ideje az etnikus meghatározások leggyakoribb módja, hogy a többség vagy annak hatalmi, politikai intézményei a kisebbséget illetően saját ítéletükre és megállapításaikra hagyatkozva a maguk terminológiájával jelölnek meg egy-egy csoportot, függetlenül attól, hogy az adott csoport egyfelől egyáltalán valójában létezik-e, másfelől valóságos létezésének valóban azt a fogalmi hálót tartja érvényesnek, mellyel őket mások illetik. (SZUHAY 2002:10) Ez a terminológiai azonban már az első cigányösszeírástól kezdődően így működött, s eredményeképpen a ma cigányai már nem tudják függetleníteni magukat e klasszifikációtól. Talán megértjük a klasszifikációs törekvések nehézségét ha látjuk azt, hogy több szemléletmód egymásra hatva próbálja pontosítani a fogalmat. Eszerint beszélhetünk köznapi; közigazgatási és hatalmi; tudományos osztályozási kísérletekről és legvégül a cigánynak nevezett csoportok saját felosztásáról. (SZUHAY 2002:11) A nézőpontok egymásra-hatása nem jelentene problémát önmagában, Magyarországon azonban az tapasztalható, hogy a cigány csoportok meglehetősen zárt közössége, nem tart kapcsolatot más közösségi alakulatokkal, nehezen megismerhetőek. A szociális-politikai intézményrendszer intézkedései a többségi társadalom ellenszenvét váltja ki. A pozitív diszkrimináció negatív hatásaként (pl. túlsegélyezés). A köznapi megközelítés pedig sokszor olyan életmódbeli deformitásokat tart számon, ami az előítélet melegágya. [ ] Magyarországon mind a mai napig a cigányoknak mondott társadalmi csoportokkal 13

18 szemben hatalmas előítéletrendszer működik, sőt újabb és újabb elemekkel egészül ez ki (SZUHAY 2002:15) Úgy vélem, hogy a társadalmi-politikai-szociális intézményrendszer a közvéleményt is befolyásoló kommunikációja azt sugallja, hogy a cigányokat (életmódjukat) meg kell változtatni. Nacionalista politikai felhangok akár drasztikusabb módszereket is bevezetnének, s ha mégsem fogadja el a többségi normákat a cigány, szegregátumokat kell létrehozni számukra a szélsőséges gondolatok szerint. Egy ilyen erős belső értékekkel rendelkező etnikumot nem lehet könnyen asszimilálni, de miért is kellene? Az integrációs folyamatok nyomán általuk elfogadhatónak vélt együttélési normákat szükséges számukra közvetíteni, de úgy, hogy ez esetben a többségi társadalom törekedjék a megismerésükre. Több kutató egyetért abban, hogy mielőtt beavatkozásra szánjuk el magunkat, meg kell ismerni és főleg meg kell érteni a cigányok érték és normarendszerét. Talán nem puszta fantazmagória annak a hipotézisnek a megfogalmazása, mely szerint a csoportok közötti konfliktusokat oldaná, ha a tudományok egyenértékűnek tekintenék a cigány etnikai csoportok kulturális rendszereit, másfelől pedig, ha a cigány csoportokról szóló eredmények jobban áthatnák mind a politikai közigazgatási, mind pedig a mindennapi élet és közvélemény cigányokról szóló ismereteit. Az is feltételezhető, hogy ha a többség és annak intézményei a cigánynak nevezett csoportok klasszifikációját és belső értékrendjét jobban ismernék, kevesebb balvélelemmel és előítélettel kellene a csoportoknak szembenézniük, s nem hagynák a közéjük húzott határvonalak erősödését, s így az egymással szembeni szolidaritás mértéke növekedhetne. (SZUHAY 2002:30) 14

19 4. A cigány népesség helyzete a romakutatások tükrében (1971, 1993, 2003) A magyarországi cigányság életviszonyaival kapcsolatban az elmúlt évtizedekben három nagymintás vizsgálat készült: 1971-ben, 1993-ban és 2003-ban. Az 1971-es vizsgálat vezetője Kemény István, a 93-asé Kemény István, Havas Gábor, Kertesi Gábor, a 2003-s vizsgálat vezetői pedig Kemény és Janky Béla volt óta minden vizsgálatnál következetesen alkalmazott Kemény-elvet követtük, mely szerint cigány az (ennél fogva válaszadóként a mintába is az kerülhet be), akit a nem-cigány környezet annak tart. (JANKY 2003:14) A cigány népesség számát pontosan megállapítani nem lehet, a kutatók szerint is csak becsült adatok állnak rendelkezésünkre ezer fő ezer fő ezer főre tehető a cigányok lélekszáma hazánkban. Kemény a saját bevallása szerint is a 93-as adatokat pontosabb alapúnak tartja, mert ekkor még léteztek ún. iskolastatisztikák, összeírások, melyek hitelesnek és pontosnak vélhetőek. A 2003-as felmérés idején már ezek az összeírások diszkriminatívnek minősültek, tehát az iskolák ilyen feljegyzést a diákjaikról és családjaikról nem készíthettek. A következőkben azokat a demográfiai adatokat emelem ki, és mutatom be, melyek a vizsgálatom szempontjából fontos kontextusát adják a gyermekvállalási motivációk kutatásának. 15

20 4.1. Népességnövekedési adatok Magyarország népessége 1.sz. táblázat Vizsgálati év Népességszám ezer fő Saját szerkesztés Forrás: (KSH,2011) Az ország népességének egyértelmű fogyása állapítható meg az adatokból, míg Kemény István felmérése szerint a cigány népesség lélekszáma folyamatosan emelkedett, 2003-as felmérés szerint 6% a növekedési arány Termékenységi mutatók A felmérések szerint 1971 és 2003 között 20 %-kal csökkent a cigányok élveszületésének aránya, ugyanakkor több cigánygyermek született, mint nem cigány. Csökkenést mutat a termékenység a cigány nők körében, de nem olyan nagy mértékű a csökkenés, mint az összlakosságban. Közel 30 %-kal nagyobb a termékenység a cigányoknál. A cigány asszonyok ma már függetlenül attól, hogy házas vagy élettársi kapcsolatban él, több gyermeket vállal. Termékenységi mutatók a roma és nem roma nők körében 2004-ben 2.sz. táblázat Gyermekvállalás Nem cigány házas nők (%) Cigány házas nők (%) 1 gyermeket vállal

21 2 gyermeket vállal vagy több gyermeket vállal Saját szerkesztés Forrás: (KEMÉNY,2004) Tendenciózusan fordított arány azt bizonyítja, hogy a cigány nők szívesebben vállalnak több gyermeket. Kemény egy érdekes adatot emel ki a népesedésre vonatkozóan, mely a köztudatban is létezik. A gyerekszám sokkal nagyobb a cigányoknál, de sokkal nagyobb a halálozások száma és aránya is. A 15 év alatti gyerekek száma kétszer akkora, mint a teljes népességben, de a 60 évnél idősebbek ötször annyian vannak a többségi társadalomban, mint a cigányoknál. (KEMÉNY,2004:18) 4.3. Családi állapot A kutatás eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a roma családokban sokkal gyakoribb az élettársi kapcsolat, mint az össztársadalomban. Az interjúalanyaim közül egyik pár sem kötött hivatalosan házasságot, de nem ritka, hogy közel egy évtizede hűséges kapcsolatban, élettársi kapcsolatban élnek. Elnevezésként, amikor a gyermek apját említették a megkérdezettek párom, férjem kifejezéseket használták. A cigány háztartásokban az összes háztartáshoz képest magasabb az együtt élők létszáma. (KEMÉNY,2004) A cigányoknál hagyományosan nagy család kialakulásának egyik oka lehet az, hogy itt magasabb az eltartott gyermekek száma (termékenységi mutatók), s a másik, hogy gazdasági megfontolások miatt több család, több generáció él együtt. Megkérdezettjeim közül szinte valamennyien az egyik fél szüleihez vagy testvérhez költöztek és ott nevelik közös gyermeküket. 17

22 A háztartások összetétele az együtt lakók száma szerint (%) 3. sz. táblázat Háztartás összetétele Cigányság 1971 Cigányság 2003 Cigányság 2013 Népszám lálás fős fős fős fős fős fős fős fős fős vagy több fős összesen Forrás: TÁMOP Szociális Szolgáltatások Modernizációja Módszertani kiadványok 11.old. A 2011-es népszámlálási adatok jól tükrözik, hogy az összlakosságban 2-3 fős családok vannak túlsúlyban, a romáknál sokkal szórtabbak a mutatók től a számok is bizonyítják egészen napjainkig, hogy a cigányoknál a leggyakoribb a 4-5 fő / család, háromszor-négyszer magasabb a 6 fős családok száma, mint a többségi társadalomban. Ugyanitt 2011-ben nem volt 9-10 fős család, míg a cigányoknál igen, és látjuk azt is, hogy 1971-ben jelentősége nem elhanyagolható náluk. Ha a cigány családokat a nagycsalád jelzővel illetjük, az a számok tükrében tényszerűnek mondható Földrajzi eloszlás A felmérési időpontok között is változás figyelhető meg a földrajzi elhelyezkedésük terén. Erősen növekedett számuk és arányuk az északi régióban (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves 18

23 és Nógrád megye) (KEMÉNY, 2004:13) A megélhetés miatt egyre többen költöznek városokba, és a fővárosba. Jelenleg 293 ezer a városokban lakó cigányok száma, a cigány népesség 48,8 százaléka, amely meghaladja a városlakók 47 százalékos arányát (KEMÉNY,2004:15) a jelenleg több mint 10 éve volt, azóta a számuk növekedhetett. 19

24 Megyei létszámok és százalékarányok 2003-ban (kiemeléssel) 4.sz. táblázat Sorrendiség Megye Cigány létszám a megyében Százalékarány az ország cigány népességében 1. Borsod-Abaúj-Zemplén ,5 2. Heves ,2 3. Békés ,6 4. Szabolcs-Szatmár-Bereg ,6 19. Komárom-Esztergom ,6 Saját szerkesztés Forrás: (KEMÉNY,2004:14.) Dolgozatom szempontjából fontos a területi eloszlás is, hiszen a vizsgálatot BAZ megye székhelyének Miskolcnak egyik magániskolájába járó tanulói körében folytattam le. Ha Borsod megyét Komárom-Esztergommal hasonlítjuk össze, láthatjuk a nagymértékű létszámeltérést. A cigányok területi elhelyezkedését jellemzi, hogy erősen növekedett a cigányok száma és aránya az északi régióban Iskolai végzettség E kutatás ugyanakkor megállapítja, hogy az iskolai végzettségben növekedés látható, mely leginkább abban nyilvánul meg, hogy egyre többen fejezik be a 8 osztályt, vagy szereznek szakmát. A hátrányos helyzetű rétegek képviselői által megszerzett szakmákat manapság úgy nevezzük, hogy alapszintű szakmai végzettség, a korábbi szakmunkás képesítésnek megfelelő. A kutatás azt állítja, hogy a munkaerőpiacon épp e kettőnek nincs értéke. Én ezzel az állítással nem értek egyet teljes mértékben. A 8 osztály nem értéktelen, hanem inkább úgy fogalmaznék, nem elegendő. A szakmunkás képesítésnek nem a szintjével, nem a meglétével van a gond, hanem a tartalmával. Be kell látnunk, hogy a duális képzés, a szakma mestereitől való közvetlen tanulási folyamat egyelőre nem megoldott a magyar szakmai képzésben. Vízvezeték-szerelőre, festőre, hegesztőre szükség lenne, de találunk-e felkészült, jól képzett szakembereket? Nem elég a végzettséget igazoló bizonyítvány, ha mögöttes tudás, szakmai kompetencia, gyakorlati rutin nincs. Nem a képzett személy okolható egyedül e hiányosságért. 20

25 Iskolai végzettség a magyar lakosságban és a cigányságban (%) 5.sz. táblázat Iskolai végzettség Népszámlálás Cigányság Nem járt iskolába osztály osztály Szakmunkásképző Érettségi 31 4 Felsősokú végzettség 18 1 Összesen Forrás: TÁMOP Szociális Szolgáltatások Modernizációja Módszertani kiadványok 26.old. A többségi társadalomban a középfokú végzettség expanziója figyelhető meg, és az arra épülő felsőfokú végzettség megnövekedett aránya. A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező aránya a fiatalok között minden korcsoportban 80% felett (!) van, ami egyben előrevetíti a gyenge munkaerő-piaci pozíciót is. (NFFT Műhelytanulmányok No.1, 2011:136.) A 2004-ben született adatok alapján a 19 éves kor feletti magyarországi roma népesség egészében még közel harminc százalék nem végezte el az általános iskolát és több, mint az e népesség harmada csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A romák ötöde szakmunkásképzőt végzett, és az összes érettségivel rendelkező aránya mindössze 11,4 %. A felsőfokra való bejutás esélyei roppant korlátozottak. (BABUSIK, 2004:8) Iskolai végzettség eloszlás % sz. táblázat Iskolai végzettségi szint Aránya a cigány lakosság körében 8 osztálynál kevesebb 30,2 általános iskola 8 osztálya 36,4 21

26 szakmunkásképző 20,6 szakközépiskola, technikum 5,1 gimnázium 6,3 összes érettségizett 11,4 egyetem, főiskola 1,3 Forrás : Babusik Ferenc, Delphoi Consulting augusztusában mindenki számára kötelezővé tették a 8 osztály elvégzését Magyarországon, ez az alapiskolai végzettség mind a mai napig. Ennek nyomán emelkedett a lakosság iskolai végzettsége is ben a éves cigányok 27%-a elvégezte a 8 osztályt, 1993-ban ugyanebben a korosztályban a 8 osztályt végzők aránya 77,7 %-ra emelkedett. Ekkor azonban már a Magyarországon megjelenő munkanélküliség erősen veszélyeztette az aluliskolázott réteg képviselőit, etnikumtól függetlenül. A hivatkozott kutatások arra is bizonyítékot mutatnak, hogy a cigányok körében az általános iskola megkezdése kitolódik 6 évről 7, 7,5 évre, nem ritka a bukások száma, melynek következményeként túlkorosan fejezik be a romák az általános iskolai tanulmányaikat. 8. osztályt 14 évesen végzi a cigányok 31,3 %-a, 15 évesen 43,6 %, 16 évesen 62,7 %, 17 éves befejezéskor a cigányok 64,4%-a és 77,7 %-uk betöltötte a 18. életévét. (KEMÉNY 2004:79) A évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről (XII.31) hatályba léptetése óta azonban ennek veszélye nem áll fenn az idézett paragrafus rendelkezése miatt. 60. (1) A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) az e törvényben foglaltak szerint vehet részt. (2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik, életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet A kisegítő iskola A romák közül sokan kisegítő iskolába jártak, melyek általában általános iskolaként sorolódtak be a közoktatás rendszerébe évi Közoktatási törvény alapján, de alacsonyabb iskolai csoportlétszámmal, csökkentett tantervvel működtek. Ezeknek a 22

27 diákoknak nem minden esetben támasztotta alá szakértői vélemény a csökkent kognitív képességeket, de ezek az iskolák estek közel a cigánytelepekhez, ide járt a család többi tagja is. Ide jártak a IQ teszt alapján megítélt enyhe értelmi fogyatékos gyerekek, de sokszor egy hiperaktív akkoriban egyszerűen rossz magaviseletű -ként definiált kisiskolás is. Ezek az iskolák túlnyomó részben gyógypedagógus végzettségű tanárt alkalmaztak, fejlesztő pedagógus foglalkozott a diákokkal, a kisegítő (fogyatékos) iskola mégis zsákutca maradt fiatalok számára. Egyetlen kivezető lehetőség kínálkozott akkoriban, és ez a speciális szakiskola volt. Magyarországon a as években minisztériumi rendelet engedélyezte a cigány tanulócsoportok elkülönítését a többi osztálytól az általános iskolákban. Ez a saját tapasztalatom szerint nem területi elkülönítést jelentett, hanem az évfolyamok szervezésének volt egy sajátos módszertana. Az adott évfolyam a osztályába a magasabb beosztásban dolgozó, pártfunkciókat betöltő szülők gyermekei nyertek besorolást, a b osztály egyszerű munkások gyermekeit gyűjtötte, a c osztályba kerültek a cigányok, faluról, tanyáról bejáró, szegény-sorsú diákok. Azt gondolom ez alapja lehet annak a ma már közismert tényszerűségnek, hogy az iskola képes megszilárdítani és elmélyíteni a társadalmi egyenlőtlenséget. Akkoriban a cigány származású diákok továbbtanulási lehetőségei legfeljebb a szakmunkásképzőkre korlátozódott. A rendszerváltást követően azonban jelentősen csökkent a gyereklétszám az iskolákban, bevezették az állami normatív finanszírozást a közoktatásban, tehát az iskolák túlélési esélyeit növelte, ha megteremti a létszámot. Egyre több gyengébb képességű, alacsonyabb tanulmányi átlagú diák került be szakközépiskolákba, gimnáziumokba. Ma már tisztán kirajzolódnak a határok az ún. elit iskolák és a nem kiemelt iskolák, gyűjtő iskolák között. Az elmúlt évben bekövetkezett szakképzési struktúraváltás lassan visszaállította a szakiskolák (volt szakmunkásképzés) rendszerét, melynek nyomán egyre több roma származású 8 osztályos került az oktatás rendszerébe. Saját tapasztalatom az, hogy a felvételi eljárásban a tanulmányi átlag alsó határa akár 1,5-1,7 között is lehet. A legtöbb iskola már nem teheti magasabbra a lécet különösen kisvárosok iskolái -, mert az az iskola fennmaradását veszélyeztetné. Az alacsony iskola tanulmányi átlag mögött nem csak az általános iskola oktatási színvonala áll, hanem azok a szociokulturális hátrányok, amelyekkel a cigány gyerekek az iskolába érkeznek. Ezeket a hátrányokat egyrészt a gyermek családjának alacsony iskolai végzettsége, a nevelés hiánya jelentette, másrészt az, hogy a cigány gyermekek nagy része 23

28 nem járt óvodába ban a 3-5 éves cigány gyerekek 58,5 %-a nem járt óvodába (KEMÉNY,2004:84). Később kötelezővé tették az iskola-előkészítő évfolyamot, de ez nem tudta bepótolni a 3 éves lemaradást os tanévtől azonban már óvodalátogatási kötelezettséget ír elő a Köznevelési törvény. Amennyiben a szülő nem viszi gyermekét óvodába, szabálysértést követ el, eljárás indul ellene, és átmenetileg megvonják a gyermeknevelési hozzájárulást is. Az óvodai ellátás nem csak a tanulási képességeket, de a szociális hátrányokat is enyhíteni tudja. A roma háztartásokban élő saját gyerekek településnagyság szerint 1. sz. ábra Forrás: Roma társadalom Készült a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet megbízásából 4.6. Jövedelmi viszonyok A cigány népesség összjövedelmének a 33 százaléka származik főállásból vagy mellékállásból, és további 8 százaléka származik alkalmi munkából vagy idénymunkából. A jövedelmüknek a többi 59 százaléka egyéb jövedelemből, nyugdíjszerű ellátásból, egészségkárosodáshoz köthető ellátásból vagy más jogcímen kapott járulékból adódik. Ezzel szemben az össznépesség jövedelmének a 67 százaléka származik munkajövedelemből. 24

29 A cigányság rossz munkaerőpiaci helyzete is tény, melynek egyik oka az alacsony iskolai végzettség, szakképesítés hiánya, továbbá, ahogyan láthatjuk is a dolgozatban a lakóhely. Olyan településeken, megyében élnek, ahol a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. A lakóhely hátrányt jelent a munkavállalásban, de a képzésben is oly módon, hogy a napi bejárás technikai és anyagi nehézségbe is ütközik. Nincs megoldott helyi közlekedés, a vonat, autóbusz költsége pedig olyan magas, amit a család nem tud felvállalni. Néhány helyi kezdeményezésről már hallottunk itt a régióban, ahol a települési polgármesteri hivatal állja az iskolabusz, vagy munkásbusz költségeit, ezzel segítve a lakosságot Foglalkoztatás Foglalkozási státusz a éves magyar lakosság és cigányság körében (%) 7.sz. táblázat Foglalkozási státusz Magyar lakosság Cigány lakosság alkalmazott vállalkozó 7 1 alkalmi munkát végez 3 4 közmunkás 0 14 munkanélküli 7 27 nyugdíjas gyes, gyed 5 19 tanuló 8 2 egyéb 2 7 összesen Forrás: TÁMOP Szociális Szolgáltatások Modernizációja Módszertani kiadványok 23.old. Megállapítható, hogy a cigány etnikumhoz besorolt népesség rosszabb élet-és munkakörülményekkel rendelkezik, mint a többségi társadalmat képviselő lakosság. Alacsonyabb iskolai végzettséggel, ezáltal rosszabb foglalkoztatottsági mutatókkal bírnak. Körükben nagyobb a relatív és abszolút szegénység aránya is. Szegénységük, depriváltságuk hatással van lakáskörülményeikre, melyek befolyásolják egészségi 25

30 állapotukat is. A nélkülözés a táplálkozásban és a tartós fogyasztási cikkel birtokolásában is megmutatkozni látszik. A rendszerváltás előtti magasabb foglalkoztatottság a társadalmi-gazdasági alakulás nyomán újra jelentősen visszaesett, az akkor szociálpolitikai támogatásból felépült ún. Cs. lakások nem kerültek felújításra, lelakottak, elhasználódtak. A cigányság azzal együtt, hogy elveszítette munkáját, a társadalom perifériájára szorult. Ha az ország hátrányos helyzetű településén lakik, akkor ez az állapot tartósnak minősíthető. A cigánynépességen belül a nők helyzete még rosszabb, mint a férfiaké, a több gyermeket vállaló családok egy főre jutó jövedelme sokszor Ft/hó alatt van. A több gyermekes családok szegényes életkörülményei rontják az iskoláskorúak kiemelkedési esélyeit, mert a család nem tudja biztosítani a nyugodt tanulás feltételeit, eszközeit, a kollégiumi ellátást, a bejárás költségeit. Tisztán átlátható, hogy a problémák nem egyenként jelentkeznek a családokban, hanem egymást generálva, rövid időn belül válságba, krízisbe sodorhatják a szereplőket. Példaként csak egyet említek: rossz lakáskörülmény rossz egészségi állapotot eredményez, a gyakori táppénz pedig a munkahely elvesztéséhez vezethet. A válság ezt követően elmélyülhet, és újratermelődik. Ha azt látjuk, hogy komplex a cigány etnikumban bekövetkező problémahalmaz - melyben a társadalmi diszkrimináció még nem is kapott szót-, akkor látnunk kell, hogy csak komplex szociális és társadalmi megoldás, feloldás kereshető. 26

31 5. Fogamzásgátlási ismeretek a éves szakiskolába járó lányok körében Az interjúk elkészítése során arról az a feltételezés alakult ki bennem, hogy a hátrányos helyzetben lévő családok éves szakiskolás gyermekei keveset tudnak a fogamzásgátlási lehetőségekről, ismereteik hiányosak, tévesek. Az a kép alakult ki, hogy a családokban sokszor nincs olyan személy, aki felvilágosítaná a serdülőkorú lányt a nemi érettségével és a terhesség megelőzéssel kapcsolatban. A lányok arról számoltak be, hogy otthon erről szégyen beszélni, az édesanya gondosan kerüli ezt a témát. Leginkább a sógornő és a barátnők azok, akikkel lehet erről beszélgetni. S noha ez a generáció már rendszeresen él szexuális életet, a partnerrel sem beszélgetnek ezekről a témákról. A felvilágosítással kapcsolatban megkérdeztem az iskolai védőnőt is. Ebben a témakörben az alábbi eredmények születtek A fogamzásgátlásról és gyermekvállalásról szóló kérdőívek felmérési eredményei A minta: a vizsgálat során kérdőívvel kerestem meg 75 fő év közötti szakiskolába járó, iskolánkban nappali tagozatos jogviszonnyal rendelkező lányt. A vizsgálat ideje alatt 17 éves 19 fő, 16 éves 30 fő, 15 éves 24 fő és 14 éves 2 fő Fogamzásgátlás gyakorlata: Az első megállapításom nem volt meglepő az adott korosztály tekintetében. A lányok 37 %-a már túl van az első szexuális kapcsolaton, ezek 60%-a rendszeres szexuális kapcsolatban van. 27

32 Élsz -e nemi életet? 1. Még nem volt szexuális kapcsolatom. 2. Már volt, de csak egyszer. 3. Igen, már többször. 4. Eddig minden párkapcsolatomban éltem nemi életet. 2. sz. ábra Szexuális élet gyakorisága a éves szakiskolás (MIOK) lányok körében Ezzel szemben arra kérdésre, hogy fogamzásgátló tablettát szed-e, vagy bármilyen módszerrel védekezik-e, a válaszadók 90%-a válaszolt úgy, hogy nem használ fogamzásgátlást, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy a lányok közül csak 28 főnek van szexuális kapcsolata. A 28 lány 50%-a óvszert használ, két lány fogamzásgátlót szed (egyiküknek már van egy 1,5 éves gyermeke), 9-en vigyáznak, és 3-an nem védekeznek, mert az zavaró lenne. A szexuális életet élő lányok 40 %-a bizonytalan védekezési módot használ! Ha feltételezzük, hogy az óvszer beszerzése és használata körül van némi bizonytalanság, vagy a rendszeres tablettaszedés elmarad betegség, vagy pontatlanság miatt, akkor az arány tovább növekszik. Hiába védekeztünk, de nem úgy ahogy kellett volna. Én szedtem a gyógyszert is de nem úgy rendszeresen, elfelejtettem bevenni, volt olyan is. Egyszer-kétszer elfelejtettem, feledékenységből adódik. Már két éve szedtem, mert nekem voltak ilyen problémák, ezért az orvos ezt írta fel, mert nekem is voltak ilyen daganataim, mint anyának. De mondják, hogy attól is kialakulhat. Volt saját orvosom, ő mondta, hogy szedjem. (Annamária, 16 éves) Az interjúalanyok sokszor fogalmaztak úgy, hogy teherbe esésük véletlen volt. Nos, az összefüggésekből azonban megállapítható, hogy a véletlen mögött emberi hiányosságok, hibák állnak, s a véletlen nem okolható a nem várt terhesség kialakulásában. Lea becsúszott. Óvszerrel védekeztünk, de nem úgy alakult. Igen van véletlen. Technikailag úgy alakul, hogy véletlen. Nagyon megijedtem, hogy anyáék mit fognak szólni. Nagyon szégyelltem. (Éva, 17 éves) 28

33 Nem vártam én se meg ő se, hát nem védekeztünk. 8 hónap után feküdtem le vele. Ő elvárta, hogy szűz legyek. Én nem tudom miért nem védekeztünk, pedig én mondtam neki. Mondtam, hogy menjen be a boltba és vegyen ilyen óvszert, de nem ment, én meg még jobban nem mentem. (Enikő, 17 éves) Óvszerral védekeztünk, csak úgy lett, akkor is védekeztünk, de akkor ott történt valami. Most azt gondolom, ez nem biztonságos. Akkor egyszer történt baj, anyáék nem is tudták, hogy lefeküdtem vele. 14 évesen már együtt voltunk. (Mónika,16éves) Nem figyelünk oda dolgokra. Így most lányoknál, én nem szedtem semmilyen fogamzásgátlót és nem is védekeztünk, és így. Tudtam, hogy kellene, de mielőtt szedni akartam már késő volt. De én nem tudtam, hogy mit kellene, mert én anyukámmal úgymond nem tudtam elbeszélgetni. Szégyelltem magam előtte, meg nem is olyan, hogy el lehessen vele, így magamtól meg nem. A fiúval meg így nem akartuk, ő is szégyellős volt. (Beáta 16 éves) A és 31. kérdésben a fogamzásgátlással és teherbeeséssel kapcsolatosan mélyebb ismeretekre is rákérdeztem. A 26. kérdésre adott válaszokat életkorra vetítve vizsgáltam. A 14 és 15 évesek 60%-a tájékozatlan a fogamzásgátláshoz tartozó fogalmakkal (elnevezésekkel) kapcsolatban, ez a 16 évesek 23%-áról, a 17 évesek 31 %-áról állítható. Vagy gumi, vagy gyógyszer, nem folyamatosan szedtem. Nem tudom milyen volt, már elfelejtettem. Előtte kellett bevenni. Akkor pont nem védekeztünk. Nem gondoltam, hogy abban az időben vagyunk, mert nekem az az idő a menstruáció elején van, amikor veszélyes, nekem az másodikán szokott lenni. Mikor vagy a legtermékenyebb? Hát azt nem tudom. (Vivien, 16 éves) A 31. kérdésnél is több válasz megadására volt lehetőség. Arra kerestem a választ, a lányok tudják-e milyen helyzetben kisebb a teherbeesés veszélye. A legtöbb válaszban az óvszer használatát (53 jelölés), a havi fogamzásgátlást (44 jelölés), a pesszáriumot (28 jelölés) és a menstruáció alatti együttlétet (30 jelölés) említik, helyesen. Akik helyes válaszokat adtak, általában ezek közül jelöltek 2-3 lehetőséget. Igaz, hogy a peteérés és a ciklus utáni 5 nap is szerepelt 16 jelölésnél, 3 válasz szólt arról, hogy kisebb a teherbe esés veszélye ha nagyon hidegben történik és egy válasznál az alkohol fogamzásgátló hatással bírása is feltételeződik. Ezekről az adatokról nem lehet állítani, hogy a lányok teljesen tájékozatlanok a fogamzásgátlással kapcsolatban, mégis vannak súlyos tévedések, ugyanakkor nem volt olyan kérdőív, amelynek válaszadója az összes lehetőséget be tudta volna jelölni Felvilágosítás: A lányok 30 %-a azt nyilatkozta, hogy még nem kapott felvilágosítást a fogamzásgátlásról, 60 %-ukhoz semmilyen vélemény, visszajelzés nem jutott még el ezzel kapcsolatban. 29

34 Ez kimondottan érvényes a roma lányokra, hiszen náluk a női dolgokról beszélni nem illik, a család férfi tagjai nem is tudhatnak arról, hogy a nők mikor menstruálnak. Sok téma tabu és elvárás, hogy a roma lány úgymond tudatlanul menjen az ágyba, biztosítva a férfit arról, hogy érintetlen. Volt olyan szülő, aki visszajelzett, hogy az ő lányával ne beszéljek ilyesmiről. Mivel a hagyományuk szerves része, hogy korán szüljenek, nehéz őket meggyőzni, hogy miért van szükség a fogamzásgátlásra. Amennyiben a roma lányok nem szülnek időben meddőnek tekintik és kiközösítéssel járhat. (K.Zs. védőnő) Aki bármit is hallott a fogamzásgátlásról, az azt tudja, hogy a fogamzásgátlás véd a teherbeeséstől (5 fő), 7 lány azt tudja, hogy hízni lehet tőle, károsítja a szervezetet, nem biztos a hatása és még nemi betegséget is lehet kapni tőle. Védekeztünk óvszert használtunk, én gyógyszert nem szedtem, mert arról is annyi rémhír terjengett, legutóbb azt hallottam, hogy aki dohányzik annak felborul a hormonja, volt aki meg is halt, van aki hízik, vagy lefogy. A párom vette, én ilyeneket nem szoktam venni. (Alexandra, 19 éves) A 9. kérdésben rákérdetem arra is, ha kapott felvilágosítást, azt kitől kapta. Nem válaszoltak mindnyájan. 44 lány válaszolt, közülük 16-an édesanyjuktól, 21 fő védőnőtől, és 7 fő az iskolai tanárától kapott információt. Azt mutatják a számok, hogy a felvilágosítás leginkább az iskola felől érkezik a fiatalokhoz, mely eredményt az interjúk is megerősítik. Nálunk egyszer volt 8.-ban de akkor se teljes volt, elmondták, hogy van olyan, hogy fogamzásgátló, de nem nagyon tudtunk kérdezni. Jó lett volna valakivel erről beszélni. (Vivien,16 éves) Anya nem mondott semmit, nem mondta, hogy muszáj védekezni. Volt ilyen óra 7.- ben, ahol a védőnő megmutatta, aztán már komolyan vettük, mert volt olyan, aki 12 évesen szült, az még gyerek (Enikő,17 éves) A diákok 90%-ának van otthon számítógépe, az iskolában is van lehetősége géphasználatra, de egyetlen válaszban találtam azt, hogy információi a szexuális élettel kapcsolatban a net -ről valók. Úgy tűnik, hogy bár az információszerzés eszközei rendelkezésre állnak, ez a téma nem tart számot az érdeklődésre, vagy szégyellnek ilyen oldalakat böngészni. Durst Judit a Születésszabályozás a gettóban című munkájában szintén arra jutott, hogy a fogamzásgátlási ismeretek az egymástól való társadalmi tanulás útján terjednek. A média, azon belül is a televízió mint a társadalmi tanulás közvetítő csatornájának a hatása[ ]elhanyagolható. Sokkal inkább saját maguk, valamint szűkebb környezetük tapasztalatai alapján ítélnek [ ] (DURST,2000:91) 30

35 A mai világban adott, hogy az információhoz bárki könnyen hozzájuthat, ők mégsem használják ki. Gondolok itt arra, hogy több lánynak van olyan mobil készüléke, melynek segítségével könnyen szerezhetne információt vagy vezethetne menstruációs naptárt, még sem teszi. (K.Zs. védőnő) Váratlan terhesség vállalása A kérdőív következő részében azzal a gondolattal kellett azonosulniuk a lányoknak, hogy most teherbe esnek, milyen reakciót váltanak ki a környezetükből, vajon mit tesznek a kialakult helyzetben. A 75 lányból mindössze 2 fő volt kivétel, ők titkolnák, de a többiek elmondanák szüleiknek, legtöbben csak az édesanyjuknak (38 fő). A megkérdezettek 40 %-a azt nyilatkozta, hogy megtartaná a nem kívánt terhességet, további 40 % bizonytalan, a család tanácsát követné, s mindössze 20 % mondja azt, hogy elvetetné. Milyen döntésre szánnád el magad, ha most teherbe esnél? 1.Elvetetném. 2. Megtartanám. 3. Azt tenném, amit a szüleim tanácsolnak. 4. Nem tudom. 3. sz. ábra Váratlan terhesség vállalása (saját kutatás) De nálam szóba se jöhetett, nem akarok megölni egy ártatlant, ő nem tehetett semmiről, ha már így sikerült, akkor vállalom a felelősséget. (Vivien, 17 éves) Anya vitt el orvoshoz. Ez 8. után volt a nyári szünetben. Anya azt mondta, hogy gondoljuk át, hogy fel-e készültünk már rá, ha szeretnénk meghagyni a babát, akkor hagyjuk meg, nem azt mondta, hogy nem segít, meg ilyesmit. De volt úgyis, hogy nem hagyjuk meg, mert még nem is voltunk annyi ideje együtt, meg fiatal is voltam még, de 31

36 megbeszéltünk mindent, és mondta a párom, hogy nem fog elhagyni, mert akkor nem nősült volna ilyen hamar. (Szabina,17 éves) A 18. kérdésre adott válaszokból azonban az is látható, ha mégis dönteni kell, a gyermek nem vállalása mellett döntene a fiatal lány. 31 fő mondta azt, hogy biztosan nem vállalná. Ha összehasonlítást teszünk a 14. és 18. kérdés között, azt állapíthatjuk meg, hogy a lányok fele vállalná, fele pedig nem, a terhességet. Dolgozatom témája miatt nagyon fontosnak gondolom a 18. kérdésre adott válaszokat, hiszen én arra keresem a választ mi motiválja a gyermekvállalást a fiatalok körében. A válaszadók közül 30 fő (40 %) a gyermek iránti szeretetet, a családalapítást helyezte előtérbe és csak 15 fő, akik a segélyt és az iskolába járás kötelezettsége alóli mentességet (20 %). Részletezve az alábbi diagramon láthatóak a válaszok Nem kellene iskolába járnom. Akkor kapnék gyermekápolási segélyt. Elvenne feleségül a barátom. Szeretem a gyerekeket. Biztosan nem vállalnám. Nem válaszolt. 0 Ha most teherbe esnék vállalnám, mert. 4. sz. ábra A gyermekvállalás lehetséges motivációja (saját kutatás) Ha gyermeke születne, de nem lenne képes ellátni, a lányok 84 %-a a családjára számítana, őket kérné meg, hogy neveljék a kicsit, szinte fel sem merül, hogy állami ellátást vegyen igénybe. Ezzel úgy vélem összecseng az a minta melyet maga körül lát, a nagycsaládban élés kontextusa, melyet a kérdések járnak körül. Ezek a lányok egy-két kivétellel már minden csecsemőgondozási feladatról úgy nyilatkoztak, hogy el tudják látni, több mint 32

37 50 %-uk napi, heti rendszerességgel foglalkozik csecsemővel. Valószínűsíthető, hogy ezért van az a pontosság a válaszadásokban, amit a 28. és 29. kérdésekben látunk. Egy lányt kivéve mindenki tisztában van azzal, milyen támogatást kap az anya a gyermek születésekor és milyen juttatások illetik meg gyermeknevelés esetén. Voltak olyanok is, akik forintosított összeget is leírták. A 30. kérdésben arról kellett döntést hozni, mit tenne, ha a terhesség alatt kiderülne az, hogy a gyermek nem egészséges. A mutatók akkor is 50%-os vállalást mutatnak. A 15. kérdésben arra kértem a lányokat fejtsék ki, hogyan reagálna a környezetük, ha most esnének teherbe, vagyis az iskolai évek alatt. 39 lány (52 %) azt nyilatkozta, hogy a családja nem örülne, csalódott lenne ebben az esetben. 10 lány nem tudja mire számíthatna, 7 lány volt abban bizonyos, hogy a család örülne, segítene, a lányok közel 10 %-a tehát nem tart a család ellenállásától. Aztán elmondtuk a szüleimnek, neki nem voltak szülei ő lakásotthonba nőtt fel. A szüleim idegesek voltak, nagyon is ki voltak akadva, apa kiabált, anyával veszekedett, hogy miért nem figyelt oda rám. (Mónika, 16 éves) Apa is nagyon örült, csak félt, hogy baja lesz a bábának, mert későn vették észre. (Annamária,17 éves) 10 lány (13 %) azonban azt nyilatkozta megölnének, agyon vernének, ha most esne teherbe. Ez utóbbi megítélésnél érezhető a családi szigorú kontroll, esetleges szankció, de a lányok 50 %-ánál az a finom tényszerűség, hogy mindössze nem örülnének, a puhamegengedő nevelési háttérre, a fiatalkori teherbeesés elfogadhatóságára utal. A nem tervezett gyermek mindig meglepetés, de ez a romáknál nem okoz megbotránkoztatást, ma már az sem feltétel, hogy házasságba szülessen egy gyermek. Mivel a család nő tagjai otthon vannak, mindig van segítség egy gyermek felnevelésében. (K.Zs. védőnő) 5.2. Jövőkép Arra a kérdésre is kerestem a választ, vajon szerepel-e a gyermekvállalás, a családalapítás a közeljövőbeli terveikben, hiszen a gyermekvállalási motiváció keresésénél ez fontos aspektus lehet. 17 lány, (23%) nagy valószínűség szerint 2-3 éven belül gyermeket vállal, 9 fő, 12 %-uk teljesen biztos volt ebben, de 52%-uk teljesen biztos abban, hogy más terveket valósít meg a közeljövőben. 33

38 A tervek között elsősorban a szakmatanulás és/vagy munkavállalás szerepel, miután itt több választ is bejelölhetett, a becsült mutató %. Számomra meglepően magas volt azok aránya, akik a településről szeretnének elköltözni, bár sokan közülük vidékiek, a költözés célja tehát lehet a megyeszékhely, vagy akár más ország is (25 %). 10 %-uk gyermeket vállalna, s ez a mutató a fenti állításomat is megerősíti. Én ugyanúgy fogok járni iskolába, meg gyakorlatra is, minek hagyjak ki, ha bírok, akkor végig járok, a gyereket majd ott hagyom anyára, vagy a páromra és megyek a nyári gyakorlatra is. (Vivien, 16 éves) El akarom végezni az iskolát, aztán dolgozni akarok, tetszik a munkám, hátha felvesz a TESCO. Hármas négyes tanuló vagyok. Nem szeretnék még egy gyereket. (Mónika, 16 éves) 5.3. Összegzés Megállapítható tehát, hogy a éves szakiskolás lányok fogamzásgátlással kapcsolatos ismeretei általában pontosak, inkább hiányosak, mint tévesek. Feltételezhető, hogy a véletlen teherbeesés oka nem az ismeretek teljes hiányából, hibás információkból fakad, hanem a módszerek pontatlan, meggondolatlan alkalmazásából. A további veszélyekre a védőnő felhívja a figyelmet, bár erre a kérdőívben nem fogalmaztam meg kérdéseket. Ha védőnői szemszögből nézem, sok esetben testileg alkalmatlanok a szülésre, sok köztük az alultápláltság és a vérszegénység. Az is előfordul, hogy káros szenvedélynek hódolnak (pl. cigaretta), amit a terhesség alatt sem szüneteltetnek. Mindezek koraszüléshez, fejlődési rendellenességhez, vetéléshez vezethet. Egy terhesség vállalásnál nagyon fontos a pszichés és szomatikus fejlettség, valamint nem elhanyagolható szempont az anyagi biztonság. A roma lányoknál sok esetben ezek a feltételek nem állnak fenn. (K.Zs. védőnő) Kétszer annyian kapnak felvilágosítást az iskolában ill. az iskola védőnőtől, mint az anyától, tehát a védőnő szerepe a felvilágosításban megkérdőjelezhetetlen. Nem szabad arra várni, hogy az otthoni környezet, a család, az anya vagy a nagymama készíti föl a fiatal lányt a terhességgel, anyasággal, biológiai éréssel kapcsolatos kérdésekben. Látni kell azt, hogy az iskola itt kiemelt szerepet tölt be. A családalapítás és a fogamzásgátlással kapcsolatos előadások a évfolyamra tehető, ami bizonyos esetekben későinek tekinthető, ide tartoznak a roma 34

39 lányok is, akiknek már osztályban szükségük lenne ezekre az információkra, amit vegyes osztály esetén elég nehéz megoldani. Ezekben az esetekben nagyon jól működik a kiscsoportos előadás, amely alkalmával külön lehet velük beszélni bizonyos dolgokról. (K.Zs. védőnő) Törekedni kell az iskolában arra, hogy a szükséges információk időben érkezzenek el a diákokhoz. Miután a roma lányok mindig is korán szültek (K.Zs.) a felvilágosítást már az általános iskolában meg kellene kezdeni, rendszeresíteni, megteremteni a beszélgetések intim feltételeit, hogy merjenek beszélni a kérdéseikről, kételyeikről, be tudják fogadni az ismereteket. Véleményem szerint elsődleges szempont egy bizalmi kapcsolat kiépítése, a hagyományaik megértése és a kulturális szokásaik átültetése a mai haladó világba. Nehéz megtalálni a középutat, ami csak akkor működik, ha ők is partnerek ebben. Gondoljunk bele milyen nehéz volt egy sátras cigánynak (akik évszázadokon keresztül vándoroltak és árulták a kézzel készített portékáikat) letelepedni és az adórendszerhez igazodnia. (K.Zs. védőnő) Mindezek ellenére téves lenne azt feltételezni, hogy a fogamzásgátlási ismeretek bővítése, a felvilágosítás megakadályozná a korai gyermekvállalást a fiatal, hátrányos helyzetű lányok körében, hiszen a korai gyermekvállalás komplex probléma, társadalmi jelenség. Önmagában a fogamzásgátlással kapcsolatos felvilágosítással nem sokra lehet jutni (GYUKITS, 2004.) Komplex megoldást kell keresnünk, melyben a szociális ellátórendszer, az oktatáspolitika és a társadalmi integrációt segítő valamennyi szervezetnek szerepet kell vállalnia. A gyermekvállalási motivációnál sokkal erősebbek az emocionális érvek, mint a gazdasági megfontolások, kötelezettség alóli mentesülés kívánalma. E mögött egy megengedő, sokszor támogató családi háttér további megerősítést, a nagycsaládok, kisgyermekek jelenléte mintát ad a fiataloknak. Féltünk, hogy anyuék mit fognak szólni. Anya mindig félemlített, hogy ha terhes leszek elveteti tőlem, de végül is nem. Meg hogy ilyen fiatalon bármi baj is lehet. Elsőnek ideges volt, de mikor meglátta az ultrahangképen, akkor örült. Anya döntött helyettem végül is. Apa örült, azt mondta, hogy várhattam volna még legalább két évet. Szeretik a páromat, megbíznak benne. (Beáta, 16 éves) Nem terveztem, csak így jött. El is akartuk vetetni,k de anya nem hagyta, mert ha az elsőt elvetetjük, lehet, hogy többet nem lett volna. Segíteni fog mindenbe, támogat. (Annamária,17 éves) 35

40 A jövőképükben azonban az látszik, hogy nem a gyermekvállalás az elsődleges cél, hanem a szakmaszerzés, tanulás, munkába állás. Ezt a törekvést támasztják alá az interjúk is. A korai terhesség és szülés következtében szinte mindegyik leánynál abbamarad az iskola. A későbbiek során nincs lehetőségük a félbeszakadt tanulmányok befejezésére. De talán még elszomorított azoknak a lányoknak a helyzete, akiknél valamilyen szakiskola marad félbe, hiszen nekik karnyújtásnyira volt a lehetőség, hogy a későbbi életük során sorsuk jobbra forduljon. (GYUKITS, 2004) Jártam iskolába a terhesség alatt, szülés után nem mentem 1 hónapig, de utána mentem. A gyerek vagy anyáéknál volt, vagy tesóm jött fel, ha nem tudtam megoldani, akkor hiányoztam a suliból. Még a nevelőapukám is sokat vigyázott rá, ha nem iszik, akkor normális. Nem dolgozik. (Merci, 19 éves) 7 hetes terhes voltam, akkor jött a nyári szünet, 10.-es voltam csak megbuktam. Jártam be iskolába, csak 6 hónaposan lettem magántanuló. (Vivien, 17 éves) Ha a diákokban erős a késztetés a tanulásra, a fejlődésre, akkor azt nem csak az szakképzés és közoktatás rendszerének kell támogatnia, hanem az oktatásirányításnak is. Az iskolából kimaradók kérdése, ami tekintettel a probléma súlyosságára mindenképpen megoldást kíván, hiszen ez a fiatalkorú anyák társadalmi integrációjának biztosítéka. Ezért a helyi szociális ellátásban dolgozóknak, vagy civil szervezeteknek aktív szerepet kellene játszaniuk abban, hogy ilyen programokat sikerre lehessen vinni. (GYUKITS, 2006.) Ha anya nem lenne, akkor bajba lennék, a szakmát minden kismamának így kellene, nem kellene otthagyni senkinek az iskolát. Mi van ha a párja otthagyja, bármi benne van a pakliba, ha megy a gyerek óvodába, akkor én is tudja dolgozni, ha bármi van. (Éva, 17 éves) Az interjúalanyok közül 2 lánynak már szakmai végzettsége van, jelenleg munkájuk azonban nincs. Nagyon sok segítséget igényelnek abban, hogy megtudják, hogyan kell hatékonyan munkát keresni. Ebben is segítségre, tanácsadásra szorulnak. Egy lánynak több végzettsége is van és jelenleg dolgozik is. A legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező anya, négy gyermeket nevel, jelenleg nem jár iskolába és nincs munkája sem, de tervei vannak. Vannak vágyai és kérdésemre el is tudta mondani, hogyan tervezi a jövőjét. A gyerekek menjenek továbbtanulni, legyen okosabb, mint én, iskolázottabb. A mai világban, ha nincsen jó iskolája, nem tud semmit kezdetni az életével. A mai ésszel azt mondom, szül 1-2 gyereket és otthon ül. Ha nem lennének nem lenne ilyen öröm az életem, de másként gondolkodnék már. Ha már nincs otthon a gyerekek, akkor tudnék 36

41 menni iskolába vagy dolgozni. Egy évben letehetek 2 osztályt és utána már lehet szakmát tanulni. (Szabina, 17 éves) A többiek iskolába járnak, vagy felfüggesztett jogviszonyuk van jelenleg, de módjukban áll a folytatás, és két kivételtől eltekintve valamennyien törekszenek a megfelelő iskolai végzettség megszerzésére. Többen említették az érettségit a terveik között, mert úgy gondolják az ma már alapkövetelmény, hogy munkahelye legyen valakinek. Az interjúalanyok felének jelenlegi párja külföldön dolgozik, vagy ha még most szakmát tanul, akkor már van olyan rokoni kapcsolat, amely külföldi munkavállalás lehetőségével kecsegteti a fiatalokat. 37

42 6. A korai gyermekvállalás hátterében álló anyaszerep vizsgálata iskolánkban Dolgozatomban arra keresem a választ, mi motiválja a roma szakiskolás lányokat a korai gyermekvállalásra. A kérdést úgyis megfogalmazhatnám, miért akarnak időelőtt anyává válni. Egy nőből anya akkor válik, ha gyermeket hoz a világra. Ha nőnek lenni nemi identitás, és anyának lenni szerep, akkor is bizonyos, hogy a női identitást gazdagító szerepről van szó. Egy nő gyermekvállalását korosztálytól függetlenül -, befolyásolja, megalapozza az az attitűd, amely benne az anyai szerepkörrel kapcsolatban kialakult. Ezért voltam kíváncsi arra, hogy abban a korosztályban, amelyben a korai gyermekvállalási motivációkat vizsgálom, vajon milyen kép társul az anyához? A csoportban az anyák és a nagyanyák a főszereplők, az informális vezetők. Nemcsak személyiségük dominanciájára orientáltságával vívják ki azt a helyet, amelyet úgyis örökölnek, hanem ők valósítják meg a nevelési stílust, amelynek centrumában van, hogy ők igazi cigány családok, hogy a családtagok vérbeli cigányok. (FORRAY-HEGEDŰS 2000:275) 6.1. Röviden a vizsgálatról A MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola szakiskolai részébe járó 50 lányt kérdeztem meg kérdőív segítségével az anya szerepről. A lányok életkora: év Iskola végzettségük: 9. vagy 10. osztály Nagy részük roma származású, hátrányos helyzetű diák, akik iskolába naponta bejárnak, távolabbi településekről. A kérdőív 14 feleletválasztós, általában zárt kérdést tartalmaz Vizsgálati eredmények A kérdőív első 4 kérdése a családfenntartó, döntéshozó, tanító, betegápoló szerepet, feladatot vizsgálja annak fényében, hogy ezeket a tényezőket a diákok az apához, anyához, mindkettőjükhöz kötik, vagy egyiket sem jelölik meg e szerepekben. 38

43 Mindkét szülő együttesen döntéshozó 28 fő estében, tehát 56 % azt gondolja a döntéshozás együttes családi feladat. Azok közül, akik voksoltak anya és apa közül választva, közel kétszerese az anyát jelölte meg döntéshozóként. (Anya 14 fő, Apa 8 fő) Ki hoz döntést? kérdésre még érdekesebb a válasz, mert több mint 60 %-uk választott és hangsúlyosan az anyát tette döntési helyzetbe. Kétszer annyi diák jelölte meg az anyát, mint az apát. (Anya a döntéshozó: 21 főnél Apa: 10 fő családjában Mindketten: 18 fő) Kitől tanul többet? - a válaszadó (gyerek) kérdésben nagyon kevesen gondolták úgy, hogy az apától. Mindössze 3 fő, ez kevesebb, mint 10 %. Az anya itt is magasan vezeti a mezőnyt. (Anya: 26 fő Apa: 3 fő Mindkettőtől: 19 fő) Ha a gyermek beteg 27 fő szerint az anya maradjon otthon vele, 20 diák szerint otthon a helye mindkét szülőnek. A következő modulban Igen és Nem válaszokkal lehetett véleményt nyilvánítani egy-egy állításról: Fontos e hogy dolgozzon a nő? 37 igen 13 nem. Ugyanakkor a kérdőív végén csak kevesen jelölik a fontos tulajdonságok között a szakmát. Bár ez azt is jelentheti, hogy nem kell feltétlen szakmával rendelkezni annak, aki munkát végez. Sok családban alkalmi munkát, közmunkát végeznek az anyák, otthon varrnak, takarítani járnak. Feltételezhetem azt is, hogy a lányok a házi munkát úgy értékelik, mintha az anya dolgozna. Néhány évtizeddel ezelőtt - bár pejoratív felhanggal -, ezt háztartásbelinek (htb.) nek mondták. A férfit dolga megvédeni a családot! 100 % az egyetértés. A lányok 2 fő kivételével segítenek az anyukájuknak és tőle tanulják a házimunkát. A lányok több mint 30 %-a (17 fő) nem osztja meg édesanyjával örömét, bánatát, pedig a fontos tulajdonságoknál nagy számban emelik ki jó tulajdonságként, hogy tudjanak beszélgetni az anyával, érdeklődjön irántuk. A lányok közel 80%-a jónak értékeli saját édesanyja gyermeknevelését és azt nyilatkozza, hogy követné a példáját a nevelésben. 39

44 A nők, amikor nevelnek, inkább lányaikat nevelik, mint fiaikat. Nyilván nagyon hasonló stílusban nevelnek, mint ahogy őket nevelték, s emiatt lányaik is nagyon hasonlóak lesznek, kulcsszereplők és hagyományhordozók.[ ] nevelésükben inkább vesznek részt a nagymamák is. Ennek következménye, hogy több melegség jut nekik, de a hagyományokból is, a tabukból is többet kapnak, viselkedésük érzelemgazdag kontrollja sokkal erősebb, mint a fiúké. (FORRAY-HEGEDŰS,2000: 274) 2 fő kivételével a lányok azt gondolják, hogy az anya legfontosabb feladata a gyermeknevelés, s amikor kifejtik a nyitott kérdésre adott válaszoknál, ott is a gondoskodás a gyermekekről, odafigyelés, nevelés fontossága kerül előtérbe a megítélésükben. Több mint a 90 %-uk úgy véli, hogy nem feltétele a jó anyaságnak az, hogy az anya férjezett legyen, egyedül is nevelheti a gyermekét és adhat meg mindent számukra, lehet jó anya. Azt valószínűsítem, amit a kutatási eredmények is alátámasztanak, hogy sok gyermek születik házasságon kívül, a lányok látnak erre példákat a saját környezetükben, mint ahogyan arra is, hogy az apa börtönben van, vagy elhagyta a családot. Érdekes számomra, hogy a diákok 48%-a úgy gondolja, hogy az az igazi család, ahol legalább 3 gyermek van, tehát a nagycsalád hagyománya és értéke továbbra is jellemző a körükben, ezt a kutatási eredmények is alátámasztják. A cigányok nagycsaládokban élnek, minden családnál több gyermek van, ezért a fogamzásgátlásra nem is igen törekednek, mert az vált ki megbecsülést minél több gyerekük van (KARSAI és tsai,1994) Példaképvizsgálat Ebből a modulból külön kiemelem a 7. és a 10. kérdést. 7. kérdés = Szeretnél-e hasonlítani anyukádra? Nem szeretne hasonlítani az anyukájára 12 fő, ez több, mint 20 %, elsősorban azt jelölték meg okként, hogy nem rendes, vagy nem indokolták. Aki példaképnek tekinti az édesanyját, annak leggyakoribb indoka, hogy okos, gondoskodik a családról, életrevaló, mindent a családért és gyermekeiért tesz. mert őt szeretem a világon a legjobban és hasznos tanácsokkal lát el. 40

45 mert ő egy inteligens, okos, bátor nő! Akibe annyi szeretett van mint senki másban! mert ő sokmindent át élt és mindig tovább lépett. mert felfigyel rám, azért mert okos szép és csodálatos az az csodálatos ahogy nevel és óv és szeret (helyesírási korrekció nélkül) 10. kérdés = Szerinted fiatalon szült-e édesanyád? 12 fő anyukája évesen szült és ezt mindnyájan fiatalnak gondolták. 11 fő édesanyja éves kora között szült, szintén fiatalnak gondolták, de azt hiszem jó értelemben. Megoszlanak a vélemények éves kor közötti szülésről. Ezt fele-fele arányban tartják fiatalnak és adtak nemleges választ is ugyanarra a korra a diákok. 22 év fölött szülni, az már senkinél nem számít fiatalnak. A válasz itt 100 %-ban nemleges lett Az így kialakult anyakép 3 kérdésben módja van a megkérdezettnek kifejteni a véleményét a jó apáról és anyáról, választania kell saját családját illetően. A válaszokat indokolni is kértem. Végül 30 tulajdonságot soroltam fel, és arra kértem a válaszadót, jelölje a jó anya 10 legfontosabb tulajdonságát. Legfontosabb tulajdonság a nyitott kérdésekre adott válasznál: a gondoskodás, a családdal törődés, az anya megértő és harmadrészt segítőkész. Főz és takarít, szereti a gyerekeket. Ez összecseng azzal a ponttal is, ahol a 10 legfontosabb anyai tulajdonságot említik a diákok. 41

46 Ha sorrendet állítanák fel az a következő lenne: 1. Tud főzni: 49 az 50-ből 2. Szépen takarít, rendben tartja a lakást 3. Érdeklődik arról mit csinálok 4. Jó vele beszélgetni 5. Nem verte meg a gyerekeket 6. Ügyesen vásárol 7. Jól gazdálkodik a pénzzel 8. Finom süteményt süt Csinos legyen és jó táncon az fontosabb, mint az olvasás, hogy jó tanuló legyen, vagy legyen szakmája. Mindössze 3 fő írta, hogy sokat olvas, ugyanők és még 8 fő, hogy fontos a szakma az anyánál. 29 fő sokkal inkább azt tartja fontosnak, hogy finom süteményt süssön. Háromszor annyira fontos a sütemény adta élvezet, mint a szellemi táplálék az olvasás - mondhatnánk némi túlzással. Az anya a megkérdezettek szerint nem szigorú, mindössze 2 fő írta fontos tulajdonságnak, nem fontos, hogy értsen a politikához, nem kell szeretni az időseket, metszeni nem kell tudnia, de sajnos a mesélés sem tartozik a fontosabb tulajdonságokhoz és a vasalást 100%- ban felülírja a főzés, takarítás Az így kialakult apakép Az apáról alkotott képben az apa az, aki dolgozik és eltartja a családot, tehát ő keresi a pénzt. Fontos jellemvonása, hogy ő a család védelmezője, nem hagyja el a családot. Többen említik fontosnak, hogy a jó apa mentes a káros szenvedélyektől. Ugyanakkor tőle azt várják el, hogy engedékeny legyen, ne legyen szigorú, ne korlátozzon. A diákok, miután megfogalmazták kit tartanak jó anyának és jó apának, arról kértem a véleményüket, hogy válasszanak, vajon az ő családjukban ki nyeri el ezt a címet és miért? Néhányan azt válaszolták, hogy olyan jó szüleik vannak, hogy nem tudnak választani, mindkettő nagyon jó szülő, közel 10 válaszban olvasható ilyen. 2 fő az, aki nem gondolja egyik szülőjét sem jónak, ez számomra azonban nagyon megnyugtató kép az iskolába járó diákjaink szülői hátteréről. 42

47 Mégis % arányban (anya-apa) az anyára voksoltak, őt választották a válaszadó diákok jobb szülőnek. Saját családjában azért, mert megérti őt, jobban, mint az apukája, hiszen, vagy pont azért, mert többet van a gyerekeivel, több időt töltenek együtt, beszélgetéssel, vagy más tevékenységgel, jobban ismerik a gyerekek az édesanyjukat, differenciáltabb az anyakép. Apa azonban nincs otthon hiszen ő az aki dolgozik -, s ha mégis ő a jobb szülő azért, mert engedékeny! 6.5. Összegzésképpen A vizsgálatomat nem előzte meg hipotézis, ezt már sajnálom, hisz számomra meglepő eredményt hozott a kiértékelés után ez a felmérés. A kérdőív vizsgálta a nemi szerepeket anya és apa tekintetében, bár hangsúlyosabb volt az anya jellemzése. Ennek ellenére úgy gondolom nem a kérdések számbeli fölénye döntött az anya szerepnagysága mellett. (A felmérésben 50 lány adott választ a kérdésekre, ez a tény meghiúsítaná azt az állítást, hogy a éves szakiskolásokról állítsunk valamit. Hangsúlyosnak érzem, hogy az anyaképről a lányok visszajelzését vizsgáltam.) A vizsgálat eredménye egy alapvetően matriarchális családmodellről árulkodik. A férfias szerepösszetevőket is az anyának tulajdonítják a diákok (döntéshozó, családfenntartó, gondozó). Érezhető a válaszokból a lánygyermek és az apa közötti távolságtartás, a kapcsolat hiánya, hiányossága. Bár erre is volt néhány esetben ellentétes példa. Az apa keresi a pénzt, és védelmez, de mindezt, mint egyfajta kívülálló teszi. Úgy éreztem és azt tapasztaltam, hogy az iskolánkba járó diákokat nagyrészt szeretetteljes, anyáskodó környezet veszi körül. S bár az egyéb iskolai felmérésekből tudjuk, hogy sok a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű diák, a veszélyeztetettséget nem éreztem ki a felmérésből. Ha ezt iskolavezetőként úgy kezelem, mint adottságot, vagy mint humán tőkét az oktatás, és hátránykompenzáció, esélyteremtés, egyenlőtlenség megszüntetése területén, azt látom, hogy ezek szerint a családra a szülőre kellene még jobban építeni, bevonni az oktatásba, együttműködést erősíteni, kikérni a véleményüket. De persze nem úgy, hogy ő jöjjön az iskolához, mert ott van neki a többi kistestvér, akit nem tud kire hagyni, hanem az iskola közelítse meg a szülőt. 43

48 Ami talán elszomorító számomra, hogy a legfontosabb tulajdonságok között alig szerepel olyan jellemző, aminek a szakmatanuláshoz, olvasáshoz, egyéb intellektuális tevékenységhez köze lenne. Minden más fontosabb. Vagyis nem érték a tanulás, nem érték a tudás. De érték a főzni sütni takarítani gyermeket ápolni tudás. Talán jó program lenne számukra, ha az oktatásba, szakképzésbe beépíthető lenne a gazdálkodás, háztartásvezetés, gyermekápolás. Ha ezt úgyszintén továbbgondolom, talán ilyen tudásnak a birtokában a fiatal anya-jelölt időben megtanulná a családtervezés összetevőit, elemeit, felkészülne az első gyermek vállalására, a véletlen teherbe esést felváltaná a tudatos döntés. Ebben az oktatás, az iskola tudatos szerepvállaló kell legyen! Engem az erőteljes matriarchális attitűd is meglepett. Az alábbi nyilatkozatok, vélemények megerősítik, hagyományos értelemben beszélnek a romák ezen családi kötöttségeikről. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Roma közéleti és kulturális weboldal egyik írása szerint: Társadalmuk kezdetektől fogva matriarchális, azaz anyaközpontú, anyajogú volt. Leginkább az ősközösségi viszonyokra emlékeztető, kötetlen, szabad életmód, életvitel jellemezte. A nemzetségi társadalmi berendezkedés vérségi kapcsolatokon nyugodott. A férfiak állatokkal, vásárokkal, kézműiparral foglalkoztak, a családot azonban az asszony tartotta el. Alapvetően matriarchális társadalom a cigányoké, még ha kívülről nem is úgy látszik, mert társaságban az asszony csak bólogat, viszont otthon ő a főnök, a kasszás, és ott a férfi bólogat. Azt sem tudják sokan, hogy a cigány társadalom nem homogén, hanem nagyon is heterogén, és iszonyatos gyűlölet tud lenni cigány és cigány között, fajtánként, sőt családonként is. A félig cigányt kilökik maguk közül, és azt is, aki kiemelkedik közülük, azt mondják rá, hogy magyaros see mora at: (JÁRÓKA) Így nyilatkozott Márton Szilvia kiskunhalasi roma referens a Roma és nem Roma Nők Akadémiája február 20-án tartott rendezvényén. Azt erősíti meg, hogy konzervatív, matriarchális társadalom a romáké, ahol a gyermeknevelés, a család áll a központban. 44

49 A hétköznapi ember sokszor annyit lát a családmodellből, hogy a roma férfi büszkén halad elől, míg az asszony leszegett fejjel, több lépéssel mögötte követi. A látszat, a belső szerkezet mégis eltérést mutat, s mi hajlamosak vagyunk a látszat alapján ítélni. Tóth Péter a cigányság történetét ismertető könyvében és előadásain is hangsúlyozza, hogy mielőtt bármit tennénk a cigányságért, mellett, ellen, előbb arra törekedjünk, hogy megismerjük őket. Csak így érthetjük meg a cselekedeteik, viselkedésük mögött álló összefüggéseket, s nincs ez másképp a korai gyermekvállalás hátterében álló motivációval sem. Forray R. Katalin-Hegedűs T.András írásában meghatóan idealizálja a romák körében kialakult asszony-képet. Szerintük egy olyan családszerkezetről és funkcióról (van szó), ahol nagyon sok a teher, nagyon sok a felelősség, de a lányok és asszonyok szépek, háziasak, okosak, rátermettek, bárhonnan származó igényt viszonylag gyorsan és viszonylag kifogástalanul kielégítenek. Nem hősök, nem mártírok, hanem kötelességüket teljesítik. (FORRAY-HEGEDŰS,2000:276) 45

50 7. Gyermekvállalási körkép 7.1. A teljes termékenységi arányszám Magyarországon 2002 és 2013 között az EUROSTAT adatai alapján csakúgy, ahogyan az Európai Unió tagállamainak nagy részében -, csökken a fertilitási mutató. 5. sz. ábra Teljes termékenység Magyarországon között Saját szerkesztés alapján. Forrás: EUROSTAT A teljes termékenységi arányszám 2012-ben Magyarországon: 1,34 Az élveszületések száma 1990 és 2010 között 28%-kal csökkent és 1997-ben haladta meg utoljára a 100 ezret. A csökkenés annak ellenére következett be, hogy egészen 2001-ig nőtt a termékeny korban lévő 15 és 49 év közötti női népesség száma. (NFFT Műhelytanulmányok No.1, 2011) 7.2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye fertilitási mutatói Hazánk megyéit megvizsgálva megállapítható, hogy változatlanul Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviseli a legmagasabb termékenységű területeket. Az élve születések mutatója I. negyedévében a legmagasabb Budapesten: 17,5%, megyék között legmagasabb Pest Megye: 12,8%, BAZ Megye: 7,8 %, legalacsonyabb: Nógrád: 1,9% (KSH,2014) 46

51 6. sz. ábra Teljes termékenységi arányszám Forrás: KSH, A roma nemzetiségűek fertilitási mutatói A roma nemzetiségű népesség átlagos termékenysége az 1990-es évek folyamán 3,12 volt, ami annak felel meg, mintha 100 nő átlagosan 312 gyermeket vállalna élete során. A termékenységük az 1990-es évek során csökkent, de változatlanul igen magas szintű. Az évi 3,4-hez képest a évi becsült érték 2,9. Összehasonlításul az országos mutatók: 1990-ben 1,9, 2001-ben 1,3. A 2001-es népszámlálási adatok szerint ekkor még kutatható az etnikai hovatartozás -, a hagyományosan magas fertilitású cigányság jelentős része, 40 %-a a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségekben koncentrálódik. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma a cigányoknál 1971-ben 32 volt, 1993-ban 28,7, 2002-ben 25,3. A születések száma a romáknál is csökkenő tendenciát mutat, de a csökkenés mértéke jóval nagyobb országosan. (KEMÉNY és tsai 2004) A roma népesség a teljes népesség csökkenő tendenciájával ellentétben gyorsan növekszik ben a népszámlálási adatok tanúsága szerint az összlakosság 2%-át tette ki, azóta azonban már csak becsült adataink vannak, melynek alapján e szám 7 %-ra emelkedett. 47

52 A gyors ütemű növekedés fő forrása a magas termékenység. A cigány nők 2001-ben közel háromszor annyi gyermeknek adtak életet évente, mint a többségi társadalom nő tagjai. A cigányok körében a halandóság is magas, így a romák korösszetétele igen fiatal, ez a tény a létszámuk további emelkedésére enged következtetni. (NFFT Műhelytanulmányok No.1, 2011) Hablicsek László ezzel egyetértésben állítja: hogy korösszetételük főként a magas termékenység folytán igen fiatal, a gyermekkorúak mintegy 40 százalékos arányával. Ez is arra utal, hogy a roma népesség a demográfiai fejlődés más szakaszában van, mint a nem roma népesség: még fiatal a korösszetétele, még magas a termékenysége, még viszonylag magas a halandósága. Ezekből a jellemzőkből az következik, hogy a következő időszakban a résznépesség további jelentős létszámnövekedése várható. Különösen érezhető lesz ez a fiatalok esetében, (a növekedés), akik között néhány évtized múlva akár minden hatodik gyermek roma lehet, rendkívül nagy területi eltérések kialakulása mellett. (HABLICSEK, 2007a:38) 7.4. Iskolai végzettség és termékenység 2010-es KSH adatok alapján megállapítható, hogy az iskolai végzettség szintjének emelkedésével párhuzamosan csökken a született gyermekek születési sorrendjének átlaga. A különbség a 0 7 osztályt végzettek és a felsőfokú végzettségűek között több mint kétszeres, az előbbieknél 3,36, míg az utóbbiaknál 1,63 volt. A roma és nem roma népesség demográfiai magatartása közötti különbség egyértelmű összefüggést mutat az iskolai végzettséggel. Babusik Ferenc által vezetett kutatás rávilágít arra, a gyermekszülés, gyermeknevelés puszta ténye milyen mértékben befolyásolja radikálisan az iskolai fokozatok elvégzésének esélyét. Gyermeknevelés és az iskola végzettség összefüggése %-os arányai a éves roma nők körében sz. táblázat Iskolai végzettség Nincs gyermeke Van gyermeke 8 osztálynál kevesebb 4,6 25,8 általános iskola 8 osztálya 24,6 45,4 szakmunkásképző 23,9 18,5 48

53 érettségi 42,7 9,3 egyetem, főiskola 4,2 0,9 Forrás: Babusik Ferenc: Delphoi Consulting-2004 A táblázatból látszik, hogy azoknak a nőknek, akiknek nincs gyermekük, az iskolai végzettsége jóval magasabb, mint azoknak a nőknek, akik gyermeket nevelnek, függetlenül attól hány gyermek nevelését jelenti ez az adott korcsoportban. Azoknak a nőknek, akiknek gyermeke van 70 %-a legfeljebb 8 osztályos, alapiskolai végzettség a legmagasabb meglévő fokozat, míg ez a gyermektelen nőknél 30 %. Nem gondolom lényeges eltérésnek a szakmunkások eltérését, azt azonban leolvashatjuk, hogy azok a lányok végzik el a középiskolát és szereznek érettségit, akik nem nevelnek gyermeket. Négyszer többen vannak azok, akik gyermektelenül érettségiznek. Közülük kerülnek ki azok is, akik bejutnak a felsőoktatásba Alacsony iskolai végzettség az ok Már találkoztunk azzal a nézettel, hogy ebben az összefüggésben az iskolázottság az ok és a kisebb gyermekszám a következmény. A valóságos összefüggés nem ilyen egyszerű. Inkább arról van szó, hogy az általános iskolát végző lánynak és családjának választania és dönteni kell: elvégzi-e az általános iskolát, és továbbtanul, vagy gyermeket szül. A választást és a döntést különböző tényezők befolyásolják. A tényezők közé tartoznak az iskola végzéséhez szükséges anyagi eszközök megléte vagy hiánya. Szakmunkásképzőt vagy középiskolát többnyire a jobb anyagi helyzetben lévő lányok végeznek. (KEMÉNY,2004:24) A 30 évesnél fiatalabb korcsoportban jellemző az alapfokú iskolai végzettségnél alacsonyabb iskolázottsági szint, vagy legfeljebb 8 osztállyal rendelkezés. A romák körében a szakközépiskolai és gimnáziumi továbbtanulás nagyon alacsony mutatószámot visel, s nagyon kevesen jutnak el a felsőoktatásba. A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező aránya a fiatalok között minden korcsoportban 80% felett (!) van, ami egyben előrevetíti a gyenge munkaerő-piaci pozíciót is. (NFFT Műhelytanulmányok No.1, 2011) Dolgozatomban a korai gyermekvállalási motivációk vizsgálata alatt azonban nem hozható összefüggésbe az alacsony iskolai végzettség és a fiatalon szülés, tekintve, hogy a korai gyermekvállalás épp abban a korosztályban értelmezhető, melyben még nem is lehet magasabb iskolai végzettség, mint legfeljebb 8 osztály. 49

54 Azokban a megyékben, ahol a legmagasabb a roma kisebbség aránya (Szabolcs-Szatmár- Bereg, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megye) népességének kedvezőtlen iskolai végzettség szerinti összetétele a szülő nők iskolázottsági szintjében is visszaköszön: a javulás ellenére 2010-ben még mindig több mint négytizedük csak 8 általánossal vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezett. (KSH, 2012.okt.) A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének igazgatója Papp Z. Attila a HVG ezévi április 4-i számában az alábbi kutatási eredményeket ismertette. Országosan 298 olyan iskola van, ahol a diákok több mint fele roma származású. Ezekben az iskolákban a szövegértés (országos kompetenciamérés) mutatói nagyon rosszak. Papp Z. Attila ugyanakkor leszögezi, hogy [ ] a család szocioökonómiai státusa a meghatározó, zárójelbe teszi a vélt etnikai hatást, azaz nem a roma etnikum, hanem a rossz családi háttér az, amely meghatározza ezeknek a diákoknak a teljesítményét Munkanélküliség és fertilitás korai gyermekvállalás A munkalehetőségek elmúlt évtizedekben látható beszűkülése, a keleti, észak-keleti területek leszakadása a fentiek ellenére tényszerűen rámutat a munkanélküliség és a születések kapcsolatára. Azok a nők, akik bizonytalannak érzik belépésüket a munkaerőpiacra, hamarabb döntenek a gyermekszülés mellett, mint akik ezzel a munkahelyüket kockáztatják. Az ország régióit tekintve a nők munkanélküliségi aránya és a termékenység igen szoros, pozitív irányú kapcsolatot mutat, a magasabb munkanélküliségi rátával rendelkező régiókban a termékenység is magasabb. A magasabb iskolai végzettség tehát kedvezőbb munkaerő-piaci pozíciót valószínűsít, az pedig feltételezhetően az elérhető jövedelmet is pozitívan befolyásolja. A két mutató kistérségi szintű egybevetése során a legmagasabb termékenységűek közé tartozó Bodrogközi, Encsi és Edelényi bizonyult a leghátrányosabb helyzetűnek 2010-ben, e három kistérségben ugyanis a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű szülő nők aránya meghaladta a 60%-ot, míg a foglalkoztatott szülő nők hányada épphogy elérte a 20%-ot. (KSH, okt.) Az eddigi kutatások alapján azonban nem lehet kimutatni a munkaerőpiaci lehetőségek közvetlen hatását a korai gyermekvállalásra (JANKY, 2006; HUSZ, 2011) 50

55 7.6. Családi jövedelmi viszonyok hatása az iskolai végzettségre Az egyes iskolai fokozatokat végzettek %-os arányának két sarokpontja a éves generációban, a családban egy főre jutó munkajövedelem függvényében Iskolai végzettsége a család fiatal felnőttjeinek Ha a család 1 főre eső jövedelme Ft alatti 9. sz. táblázat Ha a család 1 főre eső jövedelme Ft feletti 8 osztály alatt 39,1 6,4 általános iskola 8 osztálya 51,1 8 szakmunkás 9,8 44,1 érettségi végzettség 0 34,2 egyetem, főiskola 0 7,3 Forrás: Babusik Ferenc: DELPHOI CONSULTING 2004 Az adatsor igen látványosan mutatja, hogy a családban egy főre jutó munkajövedelem mértéke roppant erősen befolyásolja az iskolai fokozatok elvégzésének esélyét; a legmélyebb szegénységben élők közel negyven százaléka nem fejezi be az általános iskolát, míg a felső jövedelmi tizedbe tartozó családok fiatal felnőtt tagjainak 34 % -a érettségit szerzett, és (az átlaghoz képest) igen magas arányban jutottak be felsőfokra. (BABUSIK, 2004.) Babusik Ferenc 2004-es kutatása érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmet a gyermeknevelés és a házastársak, élettársak gazdasági aktivitása között. A fiatalkorú anyák inaktivitása jellemző, illetve a nő háztartásban való alkalmazása. Minél nagyobb a gyermek, annál nagyobb a nők gazdasági aktivitása is. Még az 50 év feletti szülők esetén is jellemző az aktivitás. Ennek magyarázataként Babusik azt állapítja meg, hogy éppen a gyermeknevelésből adódó többletköltségek fedezése miatt kell a forrásokat megtalálniuk az eltartóknak. Ahol a gyermekek között 6 év alattiak vannak jelentős számban, ott csaknem biztos, hogy az anya inaktív. Ennek oka elsősorban nem a roma kulturális sajátosságokban rejlik, sokkal prózaibb az ok: a közelben nincs megfelelő óvodai ellátás, a gyermeket a szobatisztaság elérése előtt nem veszik fel az óvodák, amíg a szülő otthon van a 3 év alatt gyermekével a nagyobbat nem szívesen fogadják a túlzsúfolt óvodák. Előfordul az is, hogy távolabbi helyen, településen lévő óvoda, bölcsőde 51

56 megközelíthetetlen a szülő számára, messze van, bejárási nehézsége van, a többi gyermekét nem tudja kire hagyni. A családokban az egy főre eső munkajövedelem abban az esetben, ha a család gyermeket nevel, a gyermektelen családok hasonló jövedelmének fele kétharmada. A hiányzó jövedelmeket ugyan pótolják a támogatások elsősorban a gyermek utáni, illetve szociális támogatások, illetve ezek mértéke a család inaktív tagjai számának növekedésével ugyancsak nő, azonban látjuk, hogy a család egy főre eső összes bevételek egyrészt az inaktivitással csökken, másrészt a gyermeket nevelő családokban alacsonyabb. Az országos felvétel adatai tehát megerősítik a két évvel ezelőtti, borsod megyei kutatás során leírtakat: a roma családok lényegesen jobban érdekeltek a munkával megszerezhető jövedelmek mint az egyes támogatások (ezen belül a gyermek utáni támogatások) megszerzésében noha ez utóbbiak nyilvánvalóan nélkülözhetetlenek. Mint láttuk, a roma családok mintegy felében mindkét házasfél inaktív. E családokban, ha gyermekük is van, az egy főre jutó, támogatásokkal együtt számított bevételek összege átlagosan húszezer forint alatt marad, ezek a családok mélyen a létminimum alatt élnek. (BAUSIK, 2004:19.) Tudjuk, hogy a rossz szociális körülmények között élők általában korábban és több gyermeket vállalnak, a családonkénti gyermekszám a világon mindenhol fordítottan arányos az életszínvonallal. (BÉKI,2013:117) A társadalmi egyenlőtlenség bizonyos rétegek marginalizálódásához vezet, ez egy tartós deprivált helyzet kialakulását, szegénységet eredményez, a tinédzserkori anyaság pedig a szegénység következménye (KELLY,1998) Leginkább a társadalmi kirekesztődést okolja a korai gyermekvállalásért Durst Judit és Gyukits György is Az interjúalanyok közvetlen iskolai környezetének szociális háttere: a MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola vizsgálati anyaga A kérdőíves felmérés esetében nem volt fontos szempont az etnicitás, hanem a szakiskolai jogviszony és a korosztály volt érdemleges Az iskolai populáció helyzetére vonatkozó iskolai vizsgálat célja: az iskolánkban tanuló fiatalok szociális, családi, hátrányos helyzetének 52

57 felmérése. A megkérdezést kérdőíves módszerrel végeztük, melyben rákérdeztünk a lakóhely típusra, a lakhatási és a családi körülményekre, valamint a szülők iskolai végzettségére és természetesen a munkaerő-piaci helyzetükre is. A tanulók válaszoltak a családban, illetve a háztartásban használt tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kérdésekre is. A kérdőíveket az osztályfőnökökön keresztül jutattuk el az érintettekhez és rajtuk keresztül is érkeztek be. A fiatalok többsége egyedül töltötte ki az íveket, de sokan hazavitték és a szülőkkel, illetve családtagokkal egyeztetve dolgoztak. Természetesen a válaszadás teljesen önkéntes, és anonim módon történt. A kiosztott kérdőívek közül 218 darabot juttattak vissza, ezek közül 12 darab volt csupán értékelhetetlen. A vizsgálat értékeléséhez ismerni kell az iskolánk tanulóira vonatkozóan a teljes sokaság adatait is, mint az összlétszám, amely a vizsgálati időpontban 524 fő, akik közül hátrányos és halmozottan hátrányos 105 fő, vagyis az összlétszám 20%-a. A teljes sokaság azonban tartalmazza az érettségi utáni szakképzésre és az esti tagozatos gimnáziumi oktatásra járó felnőtt diákokat is. A kérdőíveket azonban célzottan a szakiskolába járó tanulóink kapták meg, akik alapsokasága szerinti létszáma: 315 fő. Erre a vizsgálati mintára meghatározottan a hátrányos helyzetűek aránya: 33 %, mely vélhetően a vizsgálatból kimaradt személyek helyzetének ismerete alapján további emelkedést mutatna, becsléseink szerint a szakiskolások %-a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák. (a két kategóriát a vizsgálat során nem különítettük el) Konklúzió Összegzésként elmondható, hogy az iskolánkba járó fiatalok jelentős hányada a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek közé sorolható. Alátámasztják ezt a megállapítást a lakhatásra, a szülők iskolai végzettségére, munkaerő piaci helyzetére vonatkozó kérdésekre adott válaszok. A fiatalok több, mint 36%-a nagycsaládban nevelkedik, ahol nem, hogy saját élettere nincs, de többed magával kell osztozni a lakóingatlan helyiségein is. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített diákok nagy aránya a tanulói létszámon belül jelzi, hogy többségük esetében alacsony a szülők iskolai végzettsége, alacsony a foglalkoztatottság szintje és nem megfelelőek a lakhatási feltételek. 53

58 Miskolc vonzáskörzetében sok település tartozik a leghátrányosabb helyzetű települések közé, iskolán tanulóinak jelentős része szintén ezekről a településekről származik. Diákjaink közel 30%- a csonka családban él, ami szintén meghatározó a társadalmi, szociális, jövedelmi helyzet szempontjából. Még az olyan családokban is, ahol két szülő neveli a gyerekeket, sajnos nagy arányban - több, mint 10%-az édesapa külföldön tartózkodik, de vannak olyan családok, amelyekben az édesanya talált munkát külhonban, illetve mindkét szülő külföldön dolgozik. Ezekben az esetekben a nagyszülők, illetve az idősebb testvérek viselik gondját a gyerekeknek. A jelenség az utóbbi időben felerősödni látszik, s az interjúalanyok egy része is arra utalt, hogy a gyermekével a jövőt nem itthon képzeli el, hanem a jobb megélhetés reményében, külföldön. A cigányok integrációja akadozik, asszimilálódni nem akarnak, sajnos sokszor a harmadik utat választják, elvándorolnak azokban a fejlett országokba, ahol reménykednek a könnyebb élet lehetőségében. Ezt a nyolcvanas évek közepén kezdődött és a kilencvenes években felerősödő törekvést egyes kutatók keletről nyugatra történő migárcióként jellemzik. Valójában a tömeges elvándorlásra nincs reális lehetőség. Nyitott kérdés: mi lesz a cigányokkal? (TUZA 1999:30) A fent említett társadalmi, szociális problémák hatásai mind-mind visszatükröződnek a fiatalokon. A nem, vagy nem megfelelően kezelt helyzetek minden esetben rontják a tanulóink életesélyeit. Mi az iskola tantestülete, és összes dolgozója együtt azon munkálkodunk minden egyes nap, hogy a szakmai tudáson kívül az EMBER-t is átadjuk ezeknek a fiataloknak. Tudjuk, hogy a munkánk nem rövidtávú befektetés, de hisszük, hogy a jövőben megtérül. 54

59 8. A gyermekvállalás idő tér kontinuuma 8.1. A gyermekvállalás megkezdésének késleltetése Miközben a világ fejlett, nyugati része az elöregedő társadalmak problémájával küszködik: míg Magyarországon, akárcsak a többi közép-kelet-európai rendszerváltó államban hosszú évek óta az az egyik legnagyobb probléma, hogy az évi születések száma még a népesség egyszerű reprodukciójához sem elegendő, addig vannak olyan hátrányos helyzetű elcigányosodó ( gettósodó ) kistelepülések, ahol az országos [ ] tendenciával is ellenkedő irányú folyamatot: az élveszületések számának növekedését [ ] figyelhetjük meg a nyolcvanas évek közepe óta (DURST, 2007:74) A roma nők a társadalmi, gazdasági átalakulásra nem reagáltak olyan intenzív demográfiai magatartással, mint a többségi társadalom nőtagjai. Kelet-Közép-Európában több száz éve élnek romák, és a demográfiai magatartásuk - érdekes módon -, mégsem olvadt be a térségbe. (HUSZ,2009) Amíg a többségi társadalomban az iskolai és munkaerő-piaci lehetőségek változásaitól valószínűleg nem függetlenül elkezdődött a gyermekvállalás megkezdésének késleltetése (JANKY,2005), a roma nők körében nem látható a változó, alkalmazkodó tendencia, a demográfiai magatartásuk nem változott meg gyökeresen. Ennek persze több oka is lehet: egyrészt a középiskola és felsőoktatás expanziója nem érinti az alacsony iskolai végzettségű deprivált rétegek fiataljait, a roma fiatalok egy része esetleg jelentősen alulbecsüli az iskolázottság munkaerőpiaci hozadékát (JANKY,2005) nem is lát szűk szociális környezetében ettől eltérő, követendő pozitív mintát. A másik ok, ami a fenti magatartást épp, hogy ellenkezőjére fordítja, s kissé paradox módon a bármilyen formában inaktív szülőt készteti gyermekvállalásra, az azért lehet, mert nekik kevesebb rendelkezésre álló anyagi erőforrásról kell ennek kapcsán lemondaniuk. [ ] az alanyi jogon járó anyasági juttatás (gyes) három évig stabil biztosított jogviszonyt, elfogadott társadalmi státust és nem elhanyagolható mértékű pénzbeli juttatást jelent. (KAPITÁNY-SPÉDER,2007) 55

60 7. sz. ábra Az első gyermek születésekor az anya átlagos életkora, iskolai végzettség szerint Magyarországon Forrás: KSH, A nők szüléskori átlagéletkora Magyarországon a 70-es években év volt a nők átlagos életkora első gyermeke születésekor. Ez az ún. keleti típusú gyermekvállalási magatartás, elkülönült a fejlett nyugati országokban szokásostól, ahol a nők évesek voltak átlagosan első szülésükkor. Hazánkban a felmérések szerint nem történt meg ekkora ugrás az évek között, de áttevődött a gyakoriság a éves korcsoportba, s az utóbb évtizedben méginkább kitolódott. A roma nők körében ez az életkori kitolódás sem történt meg olyan mértékben, mint a nem roma nőknél.(janky,2006) A 35 év feletti nők lassú, de folyamatos termékenység emelkedése jellemző. Az 1990-es évek vége óta kétszeresére emelkedett ennek a korcsoportnak a szülésgyakorisága, az EUROSTAT adatai szerint napjainkban a magyar nők átlagosan 29,4 éves korukban vállalnak gyermeket, ami több mint 4 évnyi emelkedést jelent az as évek gyermekvállalási gyakorlatához képest. A leghátrányosabb helyzetű megyéinkben, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a 26. életévük betöltése előtt szülnek a nők jellemzően. 56