Tartalomból. Az autó elindult, de a kormányt, a féket még szerelik. A szerkesztõség

Átírás

1 ÚJ KATEDRA Kedves Olvasóink! Megkezdõdött a választási kampány. Az egymással vetélkedõ pártok sorra hozzák nyilvánosságra oktatási elképzeléseiket is. Az Új Katedra ahogyan azt a korábbi választások esetében is tette igyekszik megkönnyíteni a tájékozódást, ezért márciusi és áprilisi számunkban közöljük a pártok oktatási programját. (Mostani számunkban az Élõlánc, az MDF és az SZDSZ elképzeléseinek adunk helyet, következõ, március végén az iskolákba kerülõ, számunkban pedig a Fidesz és az MSZP programját ismertetjük.) Négy évvel ezelõtt a pedagógus életpályaprogramról, az ingyenes tankönyvekrõl, a kollégiumokról, 1998-ban leginkább a tandíj eltörlésérõl zajlott komoly szakmai, politikai vita. A mostani kampánykezdet alapján úgy tûnik, a nagy pártok a célegyenesre tartogatják tartalékaikat. De az sem lehetetlen bár mi furcsának tartanánk hogy a mostani kampányidõszaknak nem lesz központi témája az oktatás. Ez a lehetõség ugyanakkor talán még fontosabbá teszi vállalkozásunkat. Miközben böngészgetjük a jövõ lehetséges forgatókönyveit, szép csendben célegyenesbe érnek az idén érettségizõ és egyetemi, fõiskolai felvételire készülõ fiatalok. A tavalyi példátlan botránysorozat után érdemes áttekinteni, vajon adottak-e a feltételei annak, hogy idén minden visszatér majd a normális kerékvágásba. Vajon a diákok és pedagógusok felkészülten vágnak-e neki a megmérettetésnek, különös tekintettel arra, hogy 2006-ben jelentõsen változik a felsõoktatás? Vajon a minisztérium és az OKÉV képes lesz-e biztosítani a rendszer biztonságos mûködését és az esélyegyenlõséget? Az utóbbit illetõen még kevés biztosat tudhatunk. A tételek gyártása és terjesztése a tavaly válságmegoldásként kialakított módon történik majd. Akkor mûködött, talán idén is így lesz majd. Az esélyegyenlõség biztosításának kérdésében hosszas tanakodás után történt elmozdulás: megszûnt az pontszerzési lehetõség, amelynek segítségével tavaly sok korábban érettségizõ diák elõnyhöz juthatott frissen maturáló versenytársaihoz képest, ugyanakkor a nyelvvizsgáért megszerezhetõ pontok aránya még mindig rendkívül magas, ami inkább a tehetõsebb családokból származó diákoknak kedvez. A felvételi eljárás egyik feszültségpontja lehet, hogy a tavalyi az Alkotmánybíróság által is kifogásolt gyakorlat következményeként az idei felvételizõk között feltehetõen sokan lesznek olyanok, akik tavaly az irreálisan magas pontszámok miatt nem jutottak be a felsõoktatási intézményekbe, vagy éppen felvételt nyertek, de nem az általuk leginkább kívánatosnak tartott szakra. Ez várhatóan a legnépszerûbb szakokon eredményez majd kiélezett versenyt, s különösen azért, mert idén szintén a tavalyi év tapasztalataiból okulva lényegesen többen tesznek majd emeltszintû, azaz magasabb pontszámmal járó érettségi vizsgát. A legtöbb felvételizõnek azonban alighanem a felsõoktatás átalakítása, az új képzési szerkezetre történõ átállás jelent majd nehézséget. A felsõoktatási törvény kései elfogadása miatt késett a tájékoztatás is, így sokan forgatták tanácstalanul a felvételi tájékoztatót, amelybõl eltûntek az évtizedek óta ismert szakok. Ennél is nagyobb bizonytalanságot jelent azonban, hogy az orvosnak, jogásznak, építészmérnöknek jelentkezõk kivételével mindenki a (többnyire) hároméves alapképzésre jelentkezik, s ma nem tudhatja, hogy milyen feltételekkel léphet majd be a mesterképzésbe. De nem tudja azt sem, kell-e a további tanulmányokért fizetni, s az is bizonytalan, hogy az adott intézményben indul-e majd olyan képzés, ami az õ terveiben szerepel, ugyanis a mesterképzések akkreditációja még nagyon az elején jár. Az autó elindult, de a kormányt, a féket még szerelik A szerkesztõség Pedagógusok pedagógusképzõk lapja Kiadja: COMMITMENT Kft Budapest, Pozsonyi út 50. Tel./fax: Felelõs kiadó: dr. Guller Zoltán Fõszerkesztõ: Pecsenye Éva Szerkesztõk: Barlai Róbertné, Endrõdy Orsolya, Varga Gabriella Szerkesztõbizottság: Kojanitz László (elnök), Szebedy Tas, Zsolnai Anikó Szerkesztõség címe: 1133 Budapest, Pozsonyi út 50. Tel.: Fax: info@ujkatedra.hu Tervezõszerkesztõ: Bordácsné Mórocza Éva Typo-Bau Kft., Veszprém Tördelõ: Valczer János Nyomdai munkák: OOK Press, Veszprém Felelõs vezetõ: Szathmáry Attila Tartalomból Bérhelyzet 2006 Ígéretek és valóság 6 Romaoktatás Vita egy miniszterelnöki javaslatról 10 Érettségi 2006 Idén nehezebb lesz? 17 Pártok oktatási programja 28 Tanulmány a tanári habitusról 34 Új fõigazgató a Commitment Pedagógiai Intézet élén 39 Sulitéka Kerékgyártó János: Bampa háta gömbölyeg 43 Kottavarázs Vizy Márton, a tûz és a töredék 45 Új Katedra Klub alakult 47 Szertenézõ Narnia Krónikái 48 Fõhajtás Beszélgetés Sasvári Sándorral 51 A címlapon: a 125 éve született Bartók Béla a fonográffal; Sasvári Sándor lovasparadicsomában 1

2 Hírek, pályázatok Az OM sem tudja, hol lehet majd tanári diplomát szerezni Nem lehet tanári diplomát szerezni a hároméves alapképzésben. Aki tanár akar lenni, annak a szakterületének megfelelõ alapszak után mesterszakon kell továbbtanulnia. Ezekrõl viszont még semmit nem lehet tudni. A tanító- és óvóképzõk rendszere nem változik. Aki ilyen fõiskolára jelentkezik, az már a végzés után elhelyezkedhet. Aki például történelemtanár akar lenni, annak történelem alapképzésre kell beadnia február 15-ig a felvételi lapját. Az alaptárgyát ki kell egészítenie egy kisebb szakkal, majd mesterképzésre kell jelentkeznie, ahol megszerzi a tanári végzettséget, és kreditet szerez az alapszakjából és a kiegészítõ szakjából is. Így kétszakos tanárként vállalhat munkát. A mesterszakok kialakítása során messzemenõkig figyelembe veszik a munkaerõ-piaci igényeket. Ebbõl a szempontból fontosnak tartják az Oktatási Minisztériumban, hogy a képzések tartalmának kidolgozásánál jelen legyenek azok, akik a felhasználói oldalt képviselik. (InfoRadió) Felhígulhat a kínálat a felsõoktatásban Nagyon sok új szakot akkreditáltattak a felsõfokú intézmények, ezért elképzelhetõ, hogy a gyenge minõségû intézménynek nem lesz piaca a felsõoktatásban mondta Mang Béla, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára tegnap Kecskeméten. Mang Béla kifejtette: az új szakok közül több mint hetvennek nem volt elõzménye az adott intézményben, tehát szélesedett a profil, még nagyobb lett a létszám, a jelentkezõ hallgatók pedig fogynak. (MTI) Magyar Bálint magyarázkodik Az oktatási miniszter állítja, hogy nem befolyásolja az intézmény vezetõjének pártkötõdése, amikor az egyetemek szakindítási kérelmeit bírálja el. A Fidesz szerint azonban Magyar Bálint felelõtlensége miatt megint a diákokon csattan majd az ostor. Nem befolyásolja az adott intézmény vezetõjének pártkötõdése a szakok akkreditációjáról szóló döntést jelentette ki Magyar Bálint lapunk cikkére reagálva. Hozzátette: soha meg se nézi, hogy az érintetteknek milyen a párthovatartozása. Magyar szerint olyan egyetemek kapnak jelentõs forrásokat, ahová 2 volt miniszterként õt be sem engedték az elõzõ kormányzati ciklusban. A miniszter kijelentette: az soha nem merül föl, hogy az egyébként fideszes vezetésû Debrecen egyetemének hány milliárdos támogatást nyújt a kormány. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai mûhelyének vezetõje szerint ezzel szemben komoly kockázatot jelent, hogy a miniszter a hasára ütve felülbírálja a szakértõi testület álláspontját. Hozzátette: ez súlyos felelõtlenség a tárcavezetõtõl, hiszen az õ feladata az, hogy a hallgatók helyzetét tartsa szem elõtt, és ne bizonyos intézmények érdekeit. Sió szerint az ideiglenes engedéllyel elindított szakokon nem biztosított a megfelelõ színvonalú oktatás, és a képzés jövõje is bizonytalan. (Magyar Nemzet) Titkolt diploma Nincs országos lista az állami finanszírozásról Elvben csak az járhat államilag finanszírozott képzésre, aki korábban még nem szerzett támogatott formában diplomát. A gyakorlatban azonban lehetetlen ellenõrizni: van-e már oklevele a hallgatónak. Néhány éve az ELTÉ-n egy államilag finanszírozott képzésre járó hallgató el akarta ismertetni korábbi tanulmányait, mivel nem akart olyan szemináriumra bejárni, amit egyszer már elvégzett. Pechjére így kiderült az is, hogy már van egy diplomája. Vagyis: az akkor hatályos jogszabályok szerint nem járhatott volna államilag finanszírozott képzésre, ezért fegyelmi indult ellene. Ha a hallgató nem buktatja le saját magát, talán soha nem derült volna ki, hogy jogosulatlanul veszi igénybe másodszor is az állami támogatást. Azt ugyanis, hogy ki, hol és milyen finanszírozási formában szerzett diplomát, csak az adott egyetem vagy fõiskola regisztrálja, központi nyilvántartás nincs róla. Az állam 12 szemeszternyi tanulmányt finanszíroz. Ez pedig azt jelenti, hogy aki költségtérítéses képzésben szerezte elsõ diplomáját, az most ismét elvégezhet egy képzést, de most már az állam pénzén. Sõt akár kettõt is, hiszen a szeptembertõl mindenütt elinduló új, bolognai rendszerû felsõoktatásban 12 félév alatt meg lehet szerezni egy bachelor és egy mester diplomát is. A hallgatóknak azonban igazolniuk kell, hogy elsõ diplomájukért fizettek, különben úgy veszik, ÚJ KATEDRA mintha a 12 támogatott félévbõl hetet már felhasználtak volna. Néhány félévet még így is nyerne az, aki azt állítaná: költségtérítéses képzésben szerezte oklevelét, holott állami pénzen tanult. Mert aki korábban fõiskolai oklevelet szerzett állami támogatással, annak már csak négy, aki egyetemi végzettséghez jutott állami pénzen, annak pedig már csak két támogatott féléve marad. (Népszabadság) Tizenháromezer új kollégiumi helyet ígér Magyar Bálint Tizenháromezer új kollégiumi férõhely készül el 2007 közepéig a 2002-ben indult programban, továbbá 20 ezer férõhely újul meg jövõ év végéig - közölte az oktatási miniszter. Magyar Bálint azt követõen nyilatkozott, hogy Gödöllõn részt vett a Szent István Egyetem új, 464 férõhelyes kollégiumának ünnepélyes alapkõletételén. A létesítményt a Magyar Universitas Program keretében építik fel magántõke bevonásával. A program keretében felújítanak továbbá 940 kollégiumi férõhelyet is, ezzel valamennyi, a Szent István egyetemhez tartozó kollégiumi férõhely felújításra kerül. (MTI) Fidesz: hihetetlenül drágák az új kollégiumok Magyar Bálint: a PPP konstrukció hasznos A már elkészült és át is adott, PPP (Public Private Partneship melynek lényege, hogy a magántõkét és az állami finanszírozást ötvözi) konstrukcióban felépült diákszállók a Fidesz szerint méregdrágák, és a Magyar Bálint által ígért tízezer új kollégiumi férõhely töredéke készül csak el áprilisig. A miniszter a miskolci épület átadásán közölte: a magyar felsõoktatásban ilyen nagy arányú felújítás, valamint korszerûsítés nem történt legalább ötven éve. A Veszprémben és Miskolcon átadott Hotel Magister, Uni- Hotel, Hotel Sandra és Campus Hotel a minõséget és szolgáltatásokat tekintve is többet nyújtanak az eddigi diákszállóknál. A tervek szerint a jelenlegi 41 ezer kollégiumi férõhelybõl 17 ezer újul meg 2006 végéig, és 13 ezer új létesül, összesen 55 milliárd forintos áron. Az oktatási miniszter szerint a PPP konstrukció nem csak azért hasznos, mert nem az államnak kerül pénzbe az üzemeltetés, hanem

3 ÚJ KATEDRA mert különbözõ szolgáltató egységek, például ABC, fodrászat, kozmetika, szolárium, számítástechnikai szaküzlet vagy könyvesbolt is helyet kaphatnak benne. A minisztérium legutóbbi tájékoztatása szerint júliusa és októbere között állami költségvetésbõl, saját forrásból és magántõke bevonásával férõhely létesül, ezen kívül októbere és decembere között férõhely épül magántõke segítségével. A kollégium rekonstrukciós program keretében összesen mintegy ezer férõhelyet terveznek felújítani. A debreceni Campus Hotel 930 fõt fogad be, négy milliárd forintért építette fel a beruházó. 437 fõt képes fogadni a nyíregyházi Hotel Sandra. Miskolcon az Uni-Hotel két milliárdos költséggel épült, 603 férõhellyel. A 854 fõs veszprémi Hotel Magister 2,7 milliárd forintos költséggel épült. A veszprémi intézmény havi 32 millió forint bérleti díjat fizet a beruházónak, majd húsz év múlva egy forint vételárért az egyetem tulajdonába kerül a kollégium. Addigra körülbelül 7,5 milliárd forintot fizet ki összesen az egyetem. Ebben az összegben természetesen az üzemeltetés költségei is benne vannak. Az még kérdéses lehet, hogy év múlva az intézmények tulajdonába került épületek rekonstrukciójára lesz-e majd pénz, azt ugyanis már nem a beruházó fizeti. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke azt nyilatkozta, hogy az intézmények 20 éves elkötelezettsége felelõtlen és ártalmas, hiszen, míg külföldön korlátozott a magánszereplõ bevonása, ritkán haladja meg a 30 százalékot, addig Magyarországon 100 százalékos magánforrásról beszélünk. A politikus szerint ezek a konstrukciók föl fognak borulni. A Fidesz szerint hihetetlenül drágán és mások pénzén is csak az eredetileg ígért kollégiumi férõhelyek harmada készül el a kormány megbízatásának lejártáig. A kormány ugyanis tízezer új kollégiumi helyet ígért, de ennek csak töredéke készül el áprilisig. A beruházás ráadásul a lehetõ legdrágább konstrukcióban zajlik, aminek következményeként 20 év alatt háromszor, négyszer kell kifizetni a kollégiumok árát. A következõ kormányoknak szembe kell nézniük azzal, hogy ez a konstrukció nem tartható fenn, mert néhány éven belül csõdbe vinné a felsõoktatási intézményeket és a minisztériumi költségvetést, ezért a Fidesz Magyar Polgári Szövetség a kormányváltást követõen kezdeményezni fogja az elõnytelen szerzõdések felülvizsgálatát és módosítását. Eladják a Sulinet Közhálót? Információk szerint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium eladja a 7200 közintézményt nagyrészt internetes kapcsolattal ellátó Sulinet Közhálót, mivel komoly gondot okoz az üzemeltetési számla kifizetése. A Magyar Nemzet értesülése szerint a tárca emiatt a beruházás eladása mellett döntött és kiírta a közbeszerzési eljárást. A hatezer-ötszáz iskolai és mintegy hétszáz közintézményi internetes végponttal ellátott rendszert 2,33 milliárd forintért árulja a tárca. Lapértesülések szerint a terv az, hogy a minisztérium visszabérli az új tulajdonostól az eszközöket, vagyis állami pénzbõl fizet azok használatáért. Erdész Zoltán fideszes képviselõ, Kovács Kálmán informatikai miniszterhez intézett interpellációjában azt tudakolta, milyen gazdasági indokok szóltak az eladás, majd visszabérlés mellett. A Sulinet tender kiírását, mint emlékezetes, számtalan botrány követte. Az eljárást elõször a Magyar Bálint vezette oktatási tárca írta ki. A tender versenyellenességére hivatkozva a bíróság megsemmisítette az eredményt, a Közbeszerzési Döntõbizottság pedig megbírságolta a páyázatot lebonyolító céget. Ezután az IHM vette át a tender lebonyolítását. (Magyar Nemzet) Hírek, pályázatok Ombudsmani elmarasztalás romaszegregáció miatt Diszkriminációt és jogsértéseket állapított meg Kaltenbach Jenõ kisebbségi ombudsman a kerepesi Széchenyi István Általános Iskolában. A vizsgálat megállapította, hogy az igazgató a jogszabályokkal ellentétesen alakította ki a nem gyógypedagógiai osztályokat: volt olyan, amelyikben egy roma vagy sajátos nevelési igényû gyermek sem tanult, egy másikban viszont nyolcvan százalék volt a romák, huszonöt pedig a sajátos nevelési igényû diákok aránya. Az órák idején kulcsra zárták azt a folyosóajtót, amely a romákból álló gyógypedagógiai osztályok épületrészét választotta el az iskola többi termétõl. A gyógypedagógiai osztályban tanulók számára az egyetlen kijárat tûz esetén is a bezárt ajtón át vezetett volna. A vizsgálat idézi az oktatási tárca háttérintézményének korábbi elemzését is, amely megállapította: az iskola szakvélemény nélkül, saját hatáskörben döntött arról, melyik sajátos nevelési igényû diákot integrálja, azaz ki járhat normál osztályba és ki a gyógypedagógiaiba. Az ombudsman felszólította az iskolaigazgatót a törvénytelenségek megszüntetésére. (Magyar Hírlap) A menzaétlapokat is átalakítják Az iskolai büfékéhez hasonló irányelvek és ajánlások megalkotását tervezik, hogy beleszólást engedjenek a pedagógusoknak és az iskolai egészségügyiseknek abba, mibõl álljon a menzák kínálata. A cukor, a só és a tészták túl gyakori szereplõi a közétkeztetésnek, míg a zöldségek, a gyümölcsök és a barna kenyér alig-alig, hal pedig szinte egyáltalán nincs a menüsorokban. S bár elsõként a büfék kínálatához nyúltak hozzá a szakemberek, a fiatalok étkezési szokásait inkább befolyásoló közétkeztetés most kerül napirendre. A kezdeményezés az élelmiszergyártók, illetve gyermek-egészségügyi szakemberek ötlete volt. Elsõként mintákat állítanak, s ezek alapján ajánlásokat adnak, amelyeket minden, a közétkeztetésben részt vevõ megkap, az iskolai vezetõk, illetve az iskola-egészségügy szereplõi, az orvosok és a védõnõk vétójogot kapnak, hogy kivel és milyen feltételekkel kössön az adott intézmény szerzõdést. Mint egy vizsgálatból kiderült, a közétkeztetés erõsen hat a táplálkozási szokásokra, a rosszul megválasztott ételeknek szerepük van abban, hogy folyamatosan romlik a gyerekek egészsége. A fiatalok körében egyre gyakoribb a helytelen táplálkozásból származó betegség. Egyre több a túlsúlyos, a magas vérnyomású és a cukorbeteg gyermek, s mind több a kórosan sovány fiatal is: a kövérek két százalékának már most magas a vérnyomása. Az óvodai és az iskolai étkeztetés reformjában a szakemberek szerint nemcsak az egészségesebb ételek szerepeltetése fontos, hanem az is, hogy ezek elérhetõbb árúak legyenek. A gyerekek rendszertelen, egészségtelen étkezésének ugyanis anyagi okai is vannak. A felmérések szerint a zöldség és a gyümölcs fogyasztásának hiánya sokkal inkább a szegényebb családokra jellemzõ. Egy fõvárosi kutatás szerint minden negyedik budapesti diák 3

4 Hírek, pályázatok nem jut ebédhez, hazánkban mintegy húszezer iskoláskorú gyermek éhezik, és közel százezren alultápláltak. Sokan közülük az iskolán kívül egyáltalán nem jutnak élelmiszerhez, pedig az iskolai ebéd a napi tápanyagszükségletnek csupán a 35 százalékát biztosítja, és a háromszori étkezés is csak a 65 százalékát fedezi. A szakemberek szerint az egyébként rossz minõségû közétkeztetésben részt vevõk táplálkozása még így is kiegyensúlyozottabb, mint azoké, akik nem fizetnek be a menzára. (Népszabadság) 4 Csõdbe juthatnak az iskolák a fûtésszámla miatt? Hónapokon belül fizetésképtelenné válhat számos oktatási intézmény, mivel a rendkívüli hideg miatt országosan naponta mintegy 30 millió forinttal többet kell költeni fûtésre, és a többletkiadásra nincs fedezet jelentette ki az Oktatási Intézményeket Fenntartók Országos Szövetségének (OFOSZ) elnöke. Arató Gergely, az oktatási tárca politikai államtitkára cáfolta a helyzet súlyosságát, és kijelentette, hogy a tárca nem adhat több támogatást. Március végére több iskola is fizetésképtelenné válhat, mert a hideg miatt naponta mintegy 30 millió forinttal többet kell költeni fûtésre mondta az InfóRádióban az OFOSZ elnöke. Kaszás Mátyás beszélt arról is, hogy az iskolák, óvodák jelentõs része igen elhanyagolt állapotban van, a szigetelésük is rossz, ezért folyamatos, teljes intenzitású fûtéssel lehet csak fenntartani a meleget. Az éjjel-nappali fûtés viszont a duplájára emeli a költségeket. Éjszakára és hétvégére sem lehet kikapcsolni a fûtést, mert annyira kihûlnének a termek, hogy nem lehetne idõben felfûteni õket tette hozzá. Ez intézményenként naponta mintegy 10 ezer forintos többletkiadást jelent ami intézményt érint, így összege országosan mintegy napi 30 millió forint kalkulált Kaszás, aki szerint a kormányzat magukra hagyja az iskolákat. Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára szerint ezek a számok még becslésnek is rosszak, országos összesítést pedig különösen nehéz kiszámolni, mivel az egyes iskoláknak különbözõ fûtési rendszere van. A tárca többletforrásokat nem tud adni a fûtésköltséghez, ezt az iskoláknak az éves normatívából kell kigazdálkodniuk hangoztatta. Ezen felül többlettámogatásra nincs módunk fûzte hozzá. Ismeretes: nem ez volt az elsõ eset, amikor az OFOSZ az iskolák tarthatatlan anyagi állapotára igyekezett felhívni a figyelmet. A szervezet elõször minimális összegû tandíj bevezetésére tett javaslatot, majd petícióban fordult az országgyûlési képviselõkhöz, hogy ne fogadják el a 2006-os költségvetést. Január elején pedig arra kérte a minisztériumot, hogy az engedélyezze az iskoláknak a téli szünet meghosszabbítását, mondván, az iskolák csak a fûtésen tudnak spórolni. (Magyar Nemzet) Csökkent a diákhitel kamata Ismét csökkent a diákhitel kamata, ezúttal 1 százalékkal közölte a Diákhitel Központ. A 2005/2006-os tanév tavaszi szemeszterére érvényes kamatláb eszerint 10,22 százalék. A csökkentést az tette lehetõvé, hogy a központ az elmúlt tanulmányi félévben kedvezõbb feltételekkel tudott hitelezési forrásokat bevonni. A diákok változatlanul felvehetik egy öszszegben is a félévre igényelhetõ kölcsönt. (radio.hu) Hibás felvételi hat középiskolában Tévedésbõl a rossz feladatsort, a pótfelvételit töltették ki hat középiskolában a felvételizõkkel. Õket nem érte kár, 330 középiskolába azonban új felvételi póttételeket kell kiküldeni. Egyszerûen felcserélték a január 29-i és a február 2-i, jól láthatóan dátumozott feladatsorokat. A diákok vizsgái ettõl függetlenül érvényesek. Az érintett középiskolák: a budapesti Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, a Budai Nagy Antal Gimnázium, a paksi Vak Bottyán Gimnázium, a kecskeméti Szentgyörgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképzõ Iskola, a dunaújvárosi Kereskedelmi és Vendéglátói Szakközép- és Szakiskola és a péceli Ráday Pál Gimnázium. Azt nem lehet tudni, pontosan hány diák írt pótfelvételit, mivel a rossz csomagot bontó középiskolákban is volt, aki a jó feladatsort kapta, míg mások a pótfelvételi példákat kapták. Pósfai Péter az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) vezetõje érthetetlennek nevezte a tévedést, mert mint mondta, a felvételi ÚJ KATEDRA példák olyan átlátszó csomagolásban vannak, mint az érettségi feladatok. Már a csomagoláson feltûnõ, nagy betûkkel van feltüntetve a dátum. Az OKÉV vizsgálatot indított az ügyben. Az érintettekre maximálisan ötvenezer forintos pénzbírságot szabhatnak ki. (MTI, HVG) Parlamenti vitára alkalmatlannak nyilvánították a szakbizottságok az Ifjúsági törvény tervezetét Az általános vita megkezdésének nem feltétele, de természetes velejárója a bizottsági támogatás. A jelek szerint lehet, hogy hasonló kálvária elõtt áll az új Ifjúsági törvény, mint alkotmányosság kritériumát ki nem álló új Felsõoktatási törvény, jelen esetben azonban nem az Alkotmánybíróság intett jelképes megálljt a kormányzati elõterjesztésnek, hanem már a parlamenti szakbizottságok sem engedték volna tovább. A kormánypárti többségû Ifjúsági és Sportbizottság egy szavazattöbbséggel alkalmatlannak minõsítette, és ezzel eddig szinte példátlan módon nem támogatta a kormány által elõterjesztett új törvényjavaslat általános vitára bocsátását. A kérdéssel szintén foglalkozó hasonló paritású Önkormányzati Bizottságban sem volt pozitívabb a megítélés, igaz, ott szavazategyenlõséggel vonták meg végül a bizalmat az elõterjesztõktõl. Az Ifjúsági törvény megalkotása az egész kormányzati ciklus egyik fõ szakpolitikai prioritása volt, hasonlóan a Felsõoktatási törvényhez. (Edupress) Összeférhetetlenség a minisztériumban? Rendszeres havi bérért vállalt tagságot a Bajcsy-Zsilinszky Kórház felügyelõtanácsában Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. Arató Gergely nyilvános vagyonnyilatkozata szerint az oktatási tárca 910 ezer forintos fizetéssel járó politikai államtitkársága mellett egy havi 86 ezer forintos bruttó jövedelemmel járó munkaviszonya is van. Arató Gergely 2004-ben lett az OM politikai államtitkára. Kinevezése után is megtartotta posztját a Bajcsy-Zsilinszky Kórház felügyelõ testületében, ahova 2000-ben került be ben megszûnt a megbízatása, és lejárt kõbányai önkormányzati képviselõi mandátuma. Bár a fõvárosi önkormányzat rendelete szerint

5 ÚJ KATEDRA csak önkormányzati képviselõk lehetnek tagjai a felügyelõ testületnek, újra a tanács tagja lett. A kormány tagjai és az államtitkárok jogállását szabályozó törvény szerint a kormányzat tagjai nem létesíthetnek további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, kivéve néhány tudományos, mûvészeti és szellemi tevékenységi kört. A tiltott állások közt van a felügyelõ-bizottsági tagság is. Arató Gergely az Index érdeklõdésére azt mondta, hogy benne is felmerült államtitkári kinevezését megelõzõen, hogy összeférhetetlen a kórházi felügyelõ-tanácsi megbízatás a kormányzati munkájával. Azt állítja viszont, hogy az általa megkérdezett szakemberek és a tárca jogászai is úgy vélték, hogy a tilalom csak akkor lenne érvényes, ha egy gazdasági társaságban töltene be hasonló pozíciót. (Index) Önadózók lesznek az érettségin felügyelõ tanárok? Tanárok ezrei válhatnak idén önadózóvá, mert felügyeletet vállaltak az érettségin. Az Oktatási Minisztérium azt javasolja, végezzék társadalmi munkában ezt a tevékenységet. A közremûködésért járó pár ezer forintot ugyanis nem az iskolájuk, hanem az Oktatási Minisztérium (OM) számlázza, háttérintézményén, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponton (OKÉV) keresztül. Az így kapott juttatás viszont egyéb tevékenységbõl származó jövedelemnek minõsül, azaz a tanárok arra kényszerülnek, hogy maguk készítsék el adóbevallásukat. Ráadásul a vizsgán végzett munkáért járó forintot a minisztérium gyakran csak fél éves késéssel utalja át. Az adóbevalláshoz szükséges igazolást is csak a múlt héten kapták kézhez a tanárok. A probléma megoldására az Oktatási Minisztérium azt javasolja, a tanárok a jövõben társadalmi munkában (ingyen) végezzék az érettségi felügyeletet. Így ugyanis kikerülhetõ az önadózás, hiszen nincs egyéb tevékenységbõl származó jövedelem. (Kossuth Rádió) Freedomfighter -vetélkedõ diákoknak 56-ról Csaknem kétezer diák nevezett be az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából az Oktatási Minisztérium, az 56-os Intézet és a Történelemtanárok Egylete által szervezett vetélkedõsorozatra. A csapatoknak a weboldalon közzétett kérdésekre kell válaszolniuk. A játékra 372 csapat, csaknem 2000 diák nevezett, az elsõ forduló január 25-ig tart... A pályázaton magyarországi és határon túli középiskolai csapatok egy fõ segítõ tanárral nevezhettek. A játék január 23-ától október 23-áig tart. (Magyar Nemzet) Magánhitellel faragják az iskola adótartozását Az egyik balatonszemesi általános iskola igazgatója személyi hitelbõl próbálja törleszteni az intézmény adótartozását. A balatonszemesi Beszédjavító Általános Iskolát mûködtetõ alapítványt a kötelezõ béremelések hozták lehetetlen helyzetbe. Az iskola ugyan valamennyi dolgozójának kifizette a megemelt béreket, de a járulékokra már nem futotta. A késedelmi pótlékokkal együtt mára 3 és fél millió forinttal tartoznak az adóhivatalnak. Szabóné Molnár Mónika, az intézmény igazgatója az RTL Klub Híradójának elmondta, csak alig több, mint 400 ezer forint kölcsönt kapott - így az adósság egy részét tudja kifizetni. A speciális képzést igénylõ gyerekek oktatása a megyei önkormányzat feladata lenne. Ezt a munkát vállalta át az iskolát fenntartó alapítvány. Az iskola dolgozói és a tanulók szülei is úgy gondolják, hogy a mostaninál jóval nagyobb támogatást érdemelnének. Budapesten egy hasonló feladatot ellátó alapítványi iskolának a Fõvárosi Önkormányzat 41 ezer forintot fizet havonta gyerekenként. Az ide járó gyerekek után viszont a balatonszemesi iskola mindössze ezer forintot kap a Somogy Megyei Önkormányzattól. (RTL Klub) Hírek, pályázatok Verekedõsek a magyar lányok A magyar tinilányok csaknem egyharmada vett már részt aktív félként verekedésben - olvasható az [Origo]-n. Az Edinburgh-i Egyetem most közzétett tanulmánya szerint a 11 és 15 év közötti magyar iskolás lányok csaknem egyharmada (pontosan 32,1 százalékuk) volt verekedés aktív résztvevõje a es tanév folyamán. A magyar tinilányok ezzel 35 ország bakfisai közül vitték el a pálmát. Utánunk sorrendben az észtek, a litvánok és a francia ajkú belgák következtek. Az angolok és a skótok 29,2 és 29,1 százalékos eredménnyel az ötödik és hatodik helyen szerénykednek. A francia tinilányoknak 21,1, a németeknek pedig csupán 15,8 százaléka bizonyult verekedõsnek. A németek mellett különösen békésnek mutatta a vizsgálat a macedónokat és a finneket is. A finn tinilányok bizonyultak a legjámborabbaknak, a vizsgált idõszakban csak 13,3 százalékuk keveredett verekedésbe. A 35 ország iskolás serdülõjére kiterjedt felmérésben szerepeltek a hasonló korú fiúk is, akik nem meglepõ módon, még mindig jóval erõszakosabbak a lányoknál. Itt a cseh ifjak lettek az elsõk: a vizsgált idõszakban, 69,1 százalékuk vett részt legalább egy bunyóban. (Origo) Tanárképzés törvénytelenül Engedély nélkül tartott továbbképzést tanároknak az oktatási tárca háttérintézményeként mûködõ Sulinova Kht. egészen tavaly nyárig. A közhasznú társaság nem akkreditálta magát felnõttképzési intézményként, márpedig a törvény szerint ezt meg kellett tennie ahhoz, hogy továbbképzéseket tarthasson. A jogszerûtlen helyzetre egy tavaly év eleji APEH-ellenõrzés derített fényt, a Sulinova ugyanis írásos igazolásokat adott ki képzésekrõl, hogy a tanárok leírhassák a befizetett összeg egy részét az adójukból. A Sulinova jogszabályi ellentmondással magyarázza a bakit. Az akkori pedagógus-továbbképzési kormányrendelet szerint a Sulinovának az alapítási engedélylyel automatikusan járt az akkreditáció, a felnõttképzési törvény szerint pedig nem. Ez utóbbi elkerülte az intézmény figyelmét. A rendeletet tavaly a Sulinova kezdeményezésére módosították, a kht. pedig 2005 májusában megszerezte a törvényben elõírt akkreditációt állítja az intézmény továbbképzési igazgatóságának vezetõje, Polinszky Márta. A Magyar Hírlapnak azt mondta: az APEH nem érvénytelenítette a kiadott igazolásokat. Az APEH az üggyel kapcsolatosan nem kívánt nyilatkozni. A Sulinova 68 igazolást állított ki a 2004-es képzésekrõl, tavaly pedig összesen 640 pedagógus végezte el a társaság valamelyik, az ügyben érintett tanfolyamát. (Magyar Hírlap) 5

6 Aktuális A évi választások elõtt Medgyessy Péter, a szocialista párt miniszterelnök-jelöltje az ígérte, hogy egyszeri jelentõs béremelést valósítanak meg, majd garantálják, hogy a pedagógus bére és más juttatásai az országos átlagot meghaladó mértékben növekednek majd. A Fidesz programja ezzel szemben a pedagógus életpályaprogram bevezetésével kívánta megvalósítani azt a célt, hogy 2006-ra a pedagógusok átlagkeresete 25 százalékkal haladja meg a nemzetgazdasági átlagot. A választási matematika eredményeként végül szocialista-szabad demokrata kormány alakult. Néhány héttel a választási ciklus vége elõtt már mód van arra, hogy elemezzük, teljesültek-e az ígéretek, s azt is megvizsgálhatjuk, melyik párt 2002-es gyõzelmével jártunk volna jobban. A évi kormányváltást követõen a Medgyessy-kormány valóban jelentõs béremelést hajtott végre. Akkor még nem tudtuk, hogy ezt három szûk esztendõ követi majd, azaz a szocialista ígéret második fele nem teljesül ban ugyanis 0%-os emelést voltunk kénytelenek elkönyvelni, 2004-ben pedig a kormánypártok olyan költségvetési törvényt fogadtak el, ami sem a béremelés anyagi forrását, sem a végrehajtás kötelezettségét nem tartalmazta. Az eredmény: az Állami Számvevõszék jelentése szerint az önkormányzatok háromnegyede, 2355 helyi önkormányzat nem tudta végrehajtani a béremelést. Baljósan indult a évi költségvetésrõl szóló vita is, hiszen a törvénytervezet üres bértáblát tartalmazott. A törvény végül éves szinten átlagosan 9% körüli béremelést irányzott elõ. Mindez azt jelentette, hogy az egyszeri emelést követõen még a bérek szinten tartása sem sikerült, nemhogy azok reálértékének növelése. A pénz lassanként elolvadt, míg 2003-ban a pedagógusok havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlagkereset 125%-át érte, 2005-ben már csupán 116%-át. 6 Bérhelyzet 2006 Ígéretek és a valóság A pedagógusok havi bruttó keresetének alakulása az önkormányzati intézményekben ÚJ KATEDRA forint Pedagógus Nemzetgazdasági átlag (Forrás: OM) A pedagógusok reálkeresetének alakulása között forint Pedagógus Nemzetgazdasági átlag Fogyasztói 114,3% 110,0% 109,8% 109,2% 105,3% 104,7% 106,8% 103,6% árindex Ha csak ez utóbbi adatot nézzük s eljátszunk a gondolattal, hogy mi lett volna, ha a Fidesz nyeri 2002-ben a választást és teljesíti vállalását, akkor egyértelmû, hogy a mostani legnagyobb ellenzéki párttal jártak volna jobban az oktatás területén dolgozók. A mi lett volna, ha kezdetû megközelítéseket természetesen a helyükön érdemes kezelni, ugyanakkor tanulságos lehet, az elõzõ és a jelenlegi kormányzat teljesítményének összevetése ban a pedagógusok havi bruttó átlagkeresete Ft volt, ben pedig ennek több mint kétszerese, Ft. Ez utóbbi összegben szerepel már a szeptemberi béremelés arra az évre esõ hatása is, ugyanakkor meg kell említeni, hogy szeptembertõl az Orbán-kormány is jelentõs béremelést hajtott volna végre ben az eddig rendelkezésre álló adatok szerint Ft körül alakult a pedagógusok havi átlagkeresete, ami kicsivel több, mint 42%-os emelkedést jelent. Mindeközben természetesen változott a keresetek reálértéke is hoz képest 2002-re a bérek reálértéke 36%-kal emelkedett, míg a kormányváltást követõen mostanáig 27%-os a növekedés. Összességében az elmúlt nyolc év alatt a pedagógusok keresetének értéke 63%-kal, miközben a (Forrás: OM) nemzetgazdasági átlagkereset reálértéke 36%-kal növekedett. A keresetek emelkedése azonban önmagában nem jelenti azt, hogy minden, a pedagógusok által elvégzett feladat megfelelõ díjazással jár. Az osztályfõnöki munka, a munkaközösség-vezetés, a pályakezdõ pedagógusok segítése mind olyan tevékenységek, amelyeket a mai bérrendszerben messze értékük alatt kezelnek. A polgári kormány utolsó évében a Fidesz állt elõ azzal a javaslattal, hogy a lényegében három lábon álló bérrendszer (alapbér, pótlék, minõségi munka díjazása) valamennyi eleme kerüljön megerõsítésre. A pedagógus életpályamodell, amelynek szakmai vitáját is levezényelte az akkori kormánypárt, egy a mainál lényegesen differenciáltabb rendszert írt le, amelyben a többet vállaló, illetve magasabb színvonalú munkát végzõk jelentõsebb jövedelemre számíthatnak. A választásokat követõen az új kormány levette a napirendrõl az életpályamodell bevezetését és helyette egységes béremelés mellett döntött. A szakértõk többsége szerint a népszerû intézkedésért komoly árat fizetett az oktatás, mert a kormány ezzel elszalasztotta annak lehetõségét, hogy olyan bérreformot hajtson végre, amely az oktatás színvonalának emelését is támogatta volna.

7 ÚJ KATEDRA Matyóné Forintos Csilla háromgyermekes anyuka, statisztikai elõadó: A pedagógusé az egyik legõsibb hivatás. Aki erre esküszik fel, az elõtt Matyóné Forintos Csilla le a kalappal. A pedagógus azon túl, hogy megtanítja a gyerekeinket írni, olvasni és számolni, példaképül is áll elõttük. A pedagógusok bére véleményem szerint csak részben felel meg annak a jogos elvárásnak, hogy a tanárok jövedelme álljon arányban munkájuk értékével, felelõsségük súlyával. Hiszen valamennyiüknek önállóan kell a saját gyerekcsoportjukban helytállniuk. A felgyorsult világ pedig a tanulóktól, tanítóktól, a közösség minden tagjától a folyamatos megújulást várja el. A legtöbb településen például, úgy tudom, súlyos intézmény-fenntartási gondok is vannak, szerencsére az iskolák összevonása, bezárása Gyömrõn egyelõre nem lehet veszély az elegendõ gyermeklétszám miatt. A szabad iskolaválasztás és a fogyatkozó gyermeklétszám versenyhelyzetet teremt. Olyan légkörre (anyagi és morális) és pedagógiai programra van szükség, amellyel sikerül meggyõzni a szülõket arról, jó döntést hoznak, ha gyerekeiket a választott iskolára bízzák. A pedagógus társadalom valóban nagyobb fizetést érdemel, de azt is el kell ismerni, hogy egy hónap alatt nem lehet megoldani azt, amit több kormány az elmúlt 15 év alatt elmulasztott. A 10 évnél nagyobb múlttal rendelkezõ pedagógusoknak nagyobb arányban kellene megemelni bérét, mert az a pedagógus nagy valószínûséggel alkalmas arra, hogy a felnövekvõ generáció lámpása legyen. Balázs Antal nyugdíjas gépészmérnök: A pedagógus bérekkel nem vagyok teljesen tisztában, de mint újságolvasó mostanában sokat olvastam a kérdést illetõ anomáliákról. Úgy tudom, szeptembere óta nem volt jelentõsebb emelés. A nemzetgazdasági átlag alatti volt a bérük. Úgy tudom, a béremelés 50 60%-át Tanítás a zuglói Liszt Ferenc Általános Iskolában Balázs Antal Aktuális fedezte csupán az állam, másik részét az önkormányzatok bevételeibõl kellett fedezni, de a szegényebb önkormányzatok nehezen tudták csak ezt kigazdálkodni. Azóta emlékezetem szerint nem volt emelés, ám nagyon sok gondról hallottam. Az egyházi iskolák például 6-8%-kal kevesebb bért kaptak. Jogos a panasz, hogy nem emelkedett a pedagógusok bére annyival, mint ezt a kormány hangoztatta. A PDSZ többször megszakította a tárgyalásokat, mert kevesellte az emelést. Mindenkinek az érdeke, 7

8 Aktuális ÚJ KATEDRA 8 Bakonyi László hogy a pedagógusok megbecsült tagjai legyenek a társadalomnak, hiszen évekig képezték magukat. Ezen kívül fontos, hogy a bérkorrekciók után tûnjön el a pedagógusok bére és más foglalkozásúak bére közti különbség, és ha egyszer korrigálták, akkor maradjon is meg az a bérszint, mert a megfelelõ anyagi háttér nagyon fontos a pedagógusoknak. Nem szabad megengedni, hogy a bérek visszacsússzanak. Másik kérdés, hogy a pedagógusoknak megemelkedtek a feladatai a technikai fejlõdés miatt, és az is nagyon bonyolult feladat, hogy különbözõ háttérrel rendelkezõ, különbözõ felkészültségû gyerekeket tanítanak. A feladat nehézsége miatt is fontosnak tartanám, hogy a pedagógusok a béremeléssel megbecsültebb tagjai legyenek a társadalomnak. Ha jobban keresnének, az inspirálná õket arra, hogy órán kívül is foglalkozzanak a gyerekekkel, és kevesebbjüknek kellene pályát módosítania. A pedagógus a nemzet napszámosa. Idegileg is fárasztó lehet annyi gyerekkel foglalkozni. Bakonyi László középiskolai angoltanár Tatabánya, Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Nem titok, hogy a tanári bérek alacsonyak. Az sem, hogy eddig nem igazán született jó megoldás a bérek rendezésére. Gondolok itt az elmúlt évek béremeléseire, amelyeket tömeges elbocsátásokkal és fizetésen kívüli támogatások megvonásával, csökkentésével kompenzáltak. Ha ez a tendencia folytatódik, a szakma továbbra sem lesz versenyképes, sok ember szemében csak végsõ szükségmegoldás marad a tanítás mint pálya. Ez pedig tovább rontja az amúgy is folyamatosan romló oktatási színvonalat, a még a pályán lévõ elhivatottak száma egyre inkább felhígul a muszájtanárokkal, hozzá nem értõkkel. Csabai Károlyné Matematika-testnevelés szakos tanár Maglódi Általános és Vermesi Péter Mûvészeti Iskola szeptemberében a pedagógusok papíron 48%-os emelést kaptak, ami a gyakorlatban nettó 40%-os keresetnövekedés volt. Ez az emelés Csabai Károlyné csak az alapbéreket érintette, a pótlékokat nem, így összesen 20%-kal emelkedtek a bérek. Ezek után két és fél évig semmiféle emelés nem volt. A fõ gond, hogy a pótlékokat nem emelik. Ma egy osztályfõnöki pótlék nálunk bruttó 5600 Ft, a törvény szerint 6200 forint lehet, ám ennek nincs túl nagy ösztönzõ hatása. En-

9 ÚJ KATEDRA nyire értékeli a kormány egy osztályfõnök havi munkáját! Ennél többet, ha az iskola tudna adni, akkor sem adhatna, mert az a törvénnyel ellenkezne. Az elszegényedett önkormányzatok képtelenek bármilyen plusz forrást bevonni az oktatásba. Megnövekedett feladataikat is alig tudják finanszírozni. 10 éve az állami-önkormányzati fejkvóta arány 70%:30% volt, ma 90%:10%. A minõségi bérpótlék az elmúlt 4 évben alig-alig emelkedett, személyenként 3900 Ft-ról 5000 Ft-ra. Magyar Bálint már a Horn kormány idején Ft-tal kecsegtette a pedagógusokat Nincs jutalomalap sem, mi a bérmegtakarításból fizettünk ruhapénzt tavaly, összesen 20 ezer forintot. Sokan vállalnának szakköröket, de nem tudunk fizetni a szakkörökért sem. Színházra és könyvre sem jut elég, vasárnapi ebédrõl egy étteremben pedig nem is merek álmodni. Az igényeinket teljesen leadtuk. A pedagógusok ma a kínai piacról és a túrkálóból öltöznek. Érdekes kérdés még a helyettesítés. Arról volt szó, hogy lesz helyettesítési pótlék, de ma Kovács Péter a pedagógusok ilyenkor csak óradíjat kapnak, és a tanár kiválasztásánál fontos szempont, hogy minél fiatalabb legyen, mert a fiatalabbaknak alacsonyabb az órabérük. A 3 éve kapott nettó kb. 20%-os bérnövekmény mára elértéktelenedett, szerintem megint nem érjük el a versenyszféra átlagát. A pedagógusé még mindig nem közelíti meg egy kõmûves, egy ügyvéd, vagy egy banki alkalmazott életszínvonalát. Aktuális Kovács Péter igazgató Liszt Ferenc Általános Iskola szeptemberében volt egy emelés, ám sajnos ez az emelés három-három és fél év alatt elolvadt. Nagyon nehéz a pályára hozni kreatív kollégákat, férfiakat. Kevés szaktanár van fizikából, kémiából. Akik a TTK-n végeztek, vagy nívósabb egyetemen, ezért a kis fizetésért nem jönnek tanítani. Ma egy kezdõ pedagógus fizetése hetven ezer forint körül van, a Tescóban az árufeltöltõk bére is ennyi. Sokat hallani az állandó továbbképzésrõl, élethosszig tartó tanulásról, de anyagilag ezt nem fedezik. A pótlékok emelése elmaradt. Az igazgatói pótlék is olyan kevés, hogy az egykorú kollégák ha helyettesítést vállalnak jobban keresnek, mint az intézményigazgató, aki a személyi állományért és az egész intézményért felelõs. A többi pótlék, például az osztályfõnöki is nagyon alacsony. Megalázó és nevetséges a 2000 forintos osztályfõnöki és a többi pótlék. Jobb lenne, ha az igazgató határozhatná meg, ki az, akit tûzvédelmi vagy munkavédelmi felelõsnek nevez ki. Az igyekvõ pedagógus 8-9 órát az iskolában tölt, és nem csak tanít az órán, hanem neveli is a gyerekeket. Egyre nehezebb a feladat, mert egyre nehezebb a diákokat megközelíteni. Ezen kívül egy pedagógusnak tájékozottnak kell lennie a mai életben, színházba, múzeumba járni, hétvégén pihenni és hétfõn kipihenten, mosolygósan tanítani. Mindezek miatt megint idõszerûnek tartanék egy 50%-os emelést, ez inspirálná a pedagógusokat. (eo) 9

10 Aktuális ÚJ KATEDRA Romaoktatás vita egy miniszterelnöki ötletrõl Nemrég botrányt kavaró kijelentést tett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A DEMOS és a POLICE NETWORK decemberben megtartott konferenciáján beszédében a magyarországi mélyszegénységrõl szólva kijelentette: Meg kell szakítani a generációs láncot és a szegény családok gyermekeit bentlakásos iskolába kell küldeni. A kijelentés azóta a Parlamentben is elhangzott, és a szegénységgel foglalkozó szervezetek, köztük több romavédõ egyesület is tiltakozott. Az elképzelés a nagy felháborodás miatt nem valószínû, hogy a parlamenti plénum elé kerül tervezet formájában. Összeállításunkban az elképzelést járjuk körül az érvek és ellenérvek ütköztetésével. Lapunk megkereste az Oktatási Minisztérium hátrányos helyzetû és roma gyermekek integrációjáért felelõs miniszteri biztosát, Daróczi Gábort, valamint az ügy kapcsán többször nyilatkozó Roma Nõvédelmi Közhasznú Szervezet elnökét, Makai Istvánnét és az ügy kapcsán talán legélesebb kritikát gyakorló debreceni Cigány Önkormányzat elnökét, Aba- Horváth Istvánt. Egy kisvárosi tanítónõ osztálykirándulást szervezett diákjainak Egerbe. A kirándulás szervezése annyira jól sikerült, hogy csupán csekély költõpénzt kellett volna a diákoknak magukkal vinni, ám a tanítónõ legnagyobb meglepetésére alig jelentkezett pár diák a kirándulásra. Ismerõsei és kollégái megkérdezték, hány roma származású diák jár az osztályba, és hány roma szülõ megy velük kirándulni. A tanítónõ elgondolkozva azt felelte, hogy az osztály nagyobb része roma származású... Ismerve ezen diákok helyzetét, elhatározta, elmegy meglátogatni õket, s beszél szüleikkel. Kiderült, hogy a szülõk valóban nem a hozzájárulást tartják soknak, hanem féltik gyermekeiket, hisz egy roma szülõ sem ment volna kísérõként. A tanítónõ kérte, hogy jöjjön legalább egy szülõ velük. A családok egész éjjel tanácskoztak, míg végül úgy döntöttek: a legerõsebb férfi kíséri õket, hisz lehet, védelemre van szükségük, és egy asszony, aki anyai segítséget nyújt és a legravaszabb ember. A tanítónõ nem kis meglepetésére ekkor az eredetileg tervezett egy busz helyett hármat kellett rendelnie, mert a diákok testvérei és unokatestvérei is jelentkeztek. A kis történet jól példázza a romaszülõk viszonyát gyer- Fotó: PR Herald mekeikhez. Csak akkor érzik biztonságban õket, ha védõszárnyaik alatt tudhatják õket. A ragaszkodás és az összetartás sokkal inkább jellemzi a romaközösségeket, mint más családokat. Ezért fordulhat elõ, hogy sok diák a tanár kér- Közlemény A Lungo Drom országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség elnöksége megdöbbenéssel és felháborodással fogadta, hogy Gyurcsány Ferenc Magyarország jelenlegi miniszterelnöke egy pedagógiai tárgyú konferencián a felvilágosult abszolutista uralkodók cigányügyi rendelkezéseit felidézõ kijelentést tett. Felszólalásában kifejtette, hogy a mintegy hétszázezer magyarországi mélyszegények a piacgazdaság szempontjából nem lehet mit kezdeni, le kell mondani arról, hogy õket a munkaerõpiacra visszahozzák. Számukra az állami eltartott státuszt, legfeljebb közhasznú munkából történõ vegetálást szánja. A költségvetés katasztrofális helyzetébõl sejthetjük, hogy ez milyen színvonalú életet jelent az ország csak nem egytizedét kitevõ népesség számára. Ennél is felháborítóbbnak tartjuk azonban azt a javaslatát, hogy a legszegényebbek esetében meg kell szakítani a generációs láncot, azaz a gyermekek nevelését a családok helyett állami intézményekre kell bízni. Ez II. József és Mária Terézia cigányellenes intézkedéseit juttatja eszünkbe, akik hasonlóképpen, a gyermekek szülõktõl való elszakításával kívánták jobbágyi sorba felemelni a cigányokat. A miniszterelnök kerüli a cigány szót, de a leírásából világosan kitûnik, hogy fõképpen rájuk utal. Ezért a Lungo Drom elnöksége tiltakozik e megalázó, az alapvetõ emberi jogokba és társadalompolitikai alapelvekbe ütközõ megnyilvánulás ellen. Egyben szolidaritást vállalunk azokkal a magyarokkal is, akik önhibájukon kívül kerültek hasonló helyzetbe, és akik esetében a család államosításának tervét éppolyan felháborítónak tartjuk, mint a cigányság esetében. Ugyanakkor követeljük, hogy a mindenkori kormány a generációs lánc megszakítása nélkül nyújtson a jelenleginél sokkal több intézményes segítséget a szegény, és fõként a legszegényebb családoknak, hogy gyermekeiket emberhez méltóan nevelhessék fel. Egyben felszólítjuk az emberi és kisebbségi jogokat védõ civilszervezeteket, hogy a különbözõ kormányok teljesítményét egyenlõ mércével mérve emeljék fel szavukat az ilyen súlyos veszélyeket felidézõ megnyilvánulások ellen. Budapest, január 13. Farkas Flórián a Lungo Drom elnöke 10

11 ÚJ KATEDRA désére felelve unokatestvéreit és lakóközösségben élõ játszópajtásait is testvérei közé sorolja. Sok óvodában ahol négyig lehetnének a gyerekek, a roma anyukák már fél kettõkor megjelennek. Számtalan példát sorolhatnánk még a romaanyák gyermekeikhez való ragaszkodására. Mindezekbõl talán érthetõ, miért váltott ki akkora felháborodást a javaslat a romavédõ szervezetek körében. A roma anyák nem adják bentlakásos iskolába gyermeküket Göncz Kinga esélyegyenlõségi miniszter szerint a miniszterelnök javaslata a bentlakásos iskola-program elsõsorban a tanyavilágban élõknek jelenthet megoldást, de senkit sem kényszeríthetnek erre. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok miniszteri biztosa megkeresésünkre elmondta: Magyarország szabad ország. javaslatai, tervei mindenkinek lehetnek, bárki megfogalmazhatja véleményét. A terv nem törvény, így nem kívánt állást foglalni az ügyben. Makai Istvánné, a Roma Nõvédelmi Közhasznú Szervezet elnöke szerint: A roma anyák a legcsaládcentrikusabbak, ezért nem jelent megoldást a gyerekek saját környezetébõl való kiragadása. A család elsõdleges feladata, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a gyerekek. Ugyanekkora felháborodást keltene, ha a nyugdíjasokat akarnák kötelezõen nyugdíjas otthonba zárni. Mint mondta, több romaszervezet petícióval kíván tiltakozni az ügyben. Göncz Kinga szerint azonban a javaslat nem önálló elképzelés, hanem egy több elembõl álló program része. Szerinte a tanyavilágban élõk közül többen élnének ezzel a lehetõséggel, mert ott az iskolák általában nagyon messze vannak a gyerekek lakásaitól. Az ilyen szegény sorsú családok gyermekein más módon is próbálnak segíteni: fejlesztik az iskolabusz-hálózatot, és jobb minõségû utakat építenek a kistelepülések között. Több, mint nyolcszáz településen választottak már falugondnokot, akinek feladata többek közt az óvodás és iskoláskorú Aktuális gyerekek szomszéd településen levõ iskolába, uszodába vagy színházba való elvitele. Botrány a Parlamentben Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke szerint a kormányfõ a közhasznú munkákból történõ vegetálást szánja a cigányságnak, s bár javaslatában nem említi, a javaslat egyértelmûen a cigányságról szól. Ismert Ön már életében gyermekes cigány családot? Tudja Ön, hogy a cigány ember az életénél is jobban szereti gyermekét? kérdezte. Soltész Miklós képviselõ az üggyel kapcsolatban a miniszterelnöktõl azt kérdezte: Ön valóban azt javasolja, hogy a legszegényebb emberektõl vegyék el gyermekeiket? Azért mert ezek az emberek nem jutnak munkához, el kell tõlük venni a gyerekeket? Gyurcsány Ferenc szerint azonban annak a családnak, amelynek egy váltás fehérnemû gondot jelent, a bentlakásos iskola jelentheti a legjobb megoldást. Mint említette õ is így tudta elvégezni a középiskolát. Kollégium vagy felzárkóztatás? A romákkal foglalkozó sajtótermékeket két kijelentés tartja lázban hetek óta. Az egyiket Gyurcsány Ferenc tette, amikor decemberben a Csapi kollégium átadásán úgy fogalmazott: A szegénység megszüntetésére a generációs lánc megszakítása jelenti a megoldást, és jó hatással lenne a nagy szegénységben élõ családok gyerekeire, ha több idõt töltenének ezekben az intézményekben. A bentlakásos iskolákban a gyerekeket rendszerességre és felelõsségvállalásra szoktatnák, szemben azzal, amit sok esetben otthon látnak, hogy munkanélküli szüleik állandóan otthon vannak. A másik esetben Orbán Viktor, majd Farkas Flórián fejtette ki nézeteit szegregációról illetve felzárkóztatásról. Mivel mindkettõ az Oktatási Minisztériumot érinti, illõ hát, hogy ezen intézmény is letegye voksát sokak által jól ismert módon egy harmadik verzióra. Mindkét fél megnyilvánulásában számomra teljesen világosan elkülönül három dolog: szándék tett kommunikáció. Miniszteri biztosként magam is tapasztaltam, hogy e három dolgot nagyon nehéz egyenlõ arányban, jó hangsúlyokkal, félreérthetõség nélkül végezni. Fontosnak tartom azonban leszögezni, hogy míg a miniszterelnök úr, így a kormányzat integráció iránti elkötelezettsége konkrét tettekben is megjelenik, addig a legnagyobb ellenzéki párt kormányzása idején a valós esélykiegyenlítõ szándékok legalábbis háttérbe szorultak. A csapi kollégium átadása kapcsán elhangzott beszéd tehát abban az esetben félreérthetõ, ha figyelmen kívül hagyjuk az elmúlt négy év erõfeszítéseit az oktatási integráció megvalósításában. Az ez irányban tett kormányzati cselekedetek és döntések fogadtatása persze nem egyöntetû és nem is konfliktusmentes. Témánknál maradva: a Csapiban komoly állami támogatással felépített kollégium megítélése, illetve az elõzõ ciklusban megfogalmazott hátrányos helyzet kitétele vagy az örökösen emlegetett felzárkóztatás komoly kérdéseket vethet fel. Van-e szükség Magyarországon kollégiumokra? Igen! A véges mennyiségû férõhelyekhez az arra leginkább rászorultaknak kell hozzáférést biztosítani? Igen! A legrászorultabbak között a romák magasan túlreprezentáltak? Ez is igaz A Csapi kollégium esete kifejezetten az a helyzet, amit nagyon alaposan körüljárva és nagyon szõrözve kell végiggondolni, és egy sor más kérdést is fel kell tegyünk magunkban. Az adott kollégium segít-e a meglévõ szegénységi lánc megszakításában? Az intézmény által kitûzött célok arányban vannak-e befektetéssel? És talán a legfontosabb kérdés: a kollégium (Folytatás a 12. oldalon) 11

12 Aktuális Kollégium vagy felzárkóztatás? (Folytatás a 11. oldalról) által nyújtott támogatás-e a legmegfelelõbb forma? Ha egy mai kollégista nagy valószínûséggel majdan vissza kell(!) hozza a saját gyerekeit is a csapi vagy hasonló intézménybe, mert a külsõ segítség nélküli élethez nem lesz képes megteremteni a feltételeket, akkor valószínûleg az a kollégium nem jó terepe a társadalmi integrációnak. Ahhoz, hogy egy ilyen intézmény beváltsa a hozzá fûzött reményeket, például az ide járó bármilyen hátterû vagy etnikumú gyermek a tanulási folyamatban versenyképes szakmát szerezvén el tud helyezkedni az elsõdleges munkaerõpiacon nagyon fontos, hogy ott megfelelõ szintû nevelést és oktatást is biztosítsanak. Jó példának említhetjük a Pécsett található Gandhi Gimnáziumot és kollégiumot, ahonnan a kikerülõ diákok ugyanolyan arányban kerülnek be egyetemre és fõiskolára, mint a város más hasonló intézményébõl. Ha a Gandhi példáját nézzük, akkor azt kell lássuk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetû és/vagy roma középiskolás korú diákok szülei igenis élnek a kollégium nyújtotta lehetõséggel, szívesen küldik oda gyerekeiket, hiszen Magyarország településszerkezete magával vonja azt, hogy az esetek döntõ többségében nincs ingázásnyi távolságra egyetem és fõiskola. Egészen más a helyzet az általános iskolákkal, pláne az óvodákkal. Véleményem szerint mindenek elõtt az óvoda és lehetõség szerint az általános iskola alsó tagozata helyben kell rendelkezésre álljon; és a helyi felelõs szerveknek pedig az a legfõbb feladata, hogy a családokat abban segítse, hogy ezeket a szolgáltatásokat igénybe tudják venni. Orbán Viktor azon kijelentése, miszerint Nem hisszük, hogy egyetlen kaptafára lehetne húzni a roma és a magyar közösségek együttélésének kérdését, van ahol tudnak közösen is egy osztályba járni, van ahol ezt nem szeretnék, ezért van ahol ilyen, van ahol amolyan megoldást kell választani számomra már sokkal súlyosabb kérdéseket vet fel: ki az, ki nem szeretné; miért nem szeretné együtt járatni gyermekeit; és a legfontosabb a nem szeretésnek milyen következményei vannak. Meg kell állapítsuk azt a tényt, hogy a társadalom egyes tagjai határozottan nem szeretnék, ha gyermekeik 12 hátrányos helyzetû, vagy pláne roma kortársaikkal lennének egy osztályban/iskolában/padban. Tudjuk, hogy ma Magyarországon igenis komoly következményei vannak annak, hogy ki milyen szintû oktatási szolgáltatásokhoz férhet hozzá. A 2003-ban megjelent PISA kutatás szerint ebben a tekintetben elsõ helyen állunk a megvizsgált 25 ország közül. A társadalmi felelõsség pedig akkor merül fel önkormányzati, politikai vezetõnek, oktatáspolitikai döntéshozónak, pedagógusoknak, amikor ezt a szegregációs igényt a pillanatnyi állapot nyugalmáért kielégítve megteremtik a szegénységi csapdát. Ha elfogadjuk, hogy vannak olyan területek, ahol nem kell a társadalomnak összetartania, ahol a hátrányos helyzetben lévõket épp a pillanatnyi állapotukra hivatkozva hagyjuk ki a fejlesztésekbõl, nem engedünk hozzáférni meglévõ közszolgáltatásokhoz, akkor nagyon hamar el fog jönni az az idõ, amikor két Magyarországról beszélünk. Az egyik versenyt tud tartani Európa többi részével, míg a másik a harmadik világgal lesz egy platformon. Amikor növekszik azok száma, akik nem tudnak kikerülni a szegénységi csapdából, és akiknek az eltartása egyre nagyobb terhet ró azokra, akik annak idején önös érdekbõl kizárták õket abból a lehetõségbõl, hogy belépjenek az aktív keresõk közé. A szegregációs igény indoklásaképp leginkább azt szoktuk hallani, hogy a hátrányos helyzetû gyermekek olyan lemaradásban vannak, hogy azonos tanulócsoportban hátráltatnák társaikat. Nemzetközi és hazai kutatások már régóta kimutatták: ha különbözõ szociális hátterû családok gyermekeit együtt tanítjuk, akkor a jobb szociális hátterû család gyermekeinek ez semmiféle lemaradást nem okoz, míg a szegényebb családok gyermekei nagyságrendekkel jobban teljesítenek. Persze ez csak akkor igaz, ha abban az osztályban valódi integráció történik, a pedagógusnak például vannak ismeretei a kooperatív oktatásról, a heterogén csoportban való differenciálásról vagy a szöveges értékelésrõl. Ezek a képességkibontakoztatás eszközei. Ezzel ellentétben a felzárkóztatás mindig két meglévõ szint között valósul meg. ÚJ KATEDRA Azok között, akik 3-4 éves óvodáztatás után már az írástanítás elõfeltételének számító kialakult rajzképpel jönnek, és azok között, akiknek nem volt lehetõségük ezt elsajátítani. Az iskola szerepe itt vetõdik fel elõször. Az iskola csak hozott anyagból dolgozik, és a meglévõ különbséget alapul véve azt az iramot diktálja, ami az elöl haladóknak kényelmes; vagy feladata minden gyermekre egyénileg szabott oktatást nyújtva az egyéni képességeket kibontakoztatni. Az oktatási kormányzat nem csak erre a kérdésre adta meg a választ, hanem iránymutatást, eszközöket és feltételeket is teremtett hozzá. A rossz elõfeltételekkel érkezõ diáknak immár három tanéve van arra, hogy megmutassa, van olyan képességû, mint társai. A tanárokat felkészítjük arra, hogy ehhez minden segítséget meg tudjanak adni, és ne önmagát beteljesítõ jóslatként negyedikben megállapítsák, hogy eddig sem lett volna szabad minden tanév végén átengedni a tanulót. Más példákat említve: a tanulók értékelésében a sok frusztrációra okot adó osztályzás helyett a szöveges értékelés került. A képességkibontakoztatáshoz illetve az integrált neveléshez külön normatívák igényelhetõk. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében hamarosan több mint pedagógus sajátítja el a fent említett kompetenciákat. Végezetül szeretném egy barátomat idézni, aki arra a kérdésre, hogy miért fontos az integrált oktatás azt válaszolta egyszer: Mondd meg milyen iskolába jársz, megmondom ki vagy!. Remélem egyszer eljön az az idõ, amikor nem lesz igaza, mert minden iskola azonos minõségû szolgáltatást tud biztosítani, és mindenki egyenlõ esélyekkel fér azokhoz hozzá. Daróczi Gábor miniszeri biztos

13 ÚJ KATEDRA Aktuális Szavakkal nem lehet eredményt elérni Környei László Az Új Katedra Környei Lászlót, az Orbán-kormány közoktatási helyettes államtitkárát kérdezte Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor nyilatkozatairól. A miniszteri biztos úgy fogalmaz, míg a miniszterelnök úr, így a kormányzat integráció iránti elkötelezettsége konkrét tettekben is megjelenik, addig a legnagyobb ellenzéki párt kormányzása idején a valós esélykiegyenlítõ szándékok legalábbis háttérbe szorultak... Hogyan értékeli ezt a kijelentést? Nem szerencsés, ha egy köztisztviselõ politikai elkötelezettsége alapján értékel történéseket. Nem elsõsorban azért, mert ez ellentétes a köztisztviselõséggel, hanem azért, mert mint ahogyan ez ebben az esetben is történt torzítja, szelektívvé teszi az értékelést. Tény ugyanis, hogy az elõzõ kormányzati ciklusban három sikeres PHARE program zajlott, összességében mintegy 10 Mrd Ft támogatással, amelyek a hátrányos helyzetû, közöttük is kiemelten a roma fiatalok esélyteremtését szolgálták. Jelentõsen emelkedett a roma ösztöndíjasok száma. Elindult az Arany János program, majd annak roma alprogramja. Az elsõ évfolyam 2005-ben érettségizett, s elmondható, soha ennyi hátrányos helyzetû, köztük roma származású fiatal nem került be a felsõoktatásba egyetlen programnak vagy adminisztratív intézkedésnek köszönhetõen. Nem állítom, hogy nem maradt elvégzendõ munka bõségesen, ám az eredmények eltagadását felelõtlenségnek tartom. Felelõtlenségnek, mert ezekre építve, a sikeres programokat bõvítve lehetne elõrelépni. És hogyan értékeli az elmúlt négy esztendõ törekvéseit? Azt gondolom, sokat elárul a végzett munkáról, hogy bár miniszteri biztosi posztot hoztak létre ennek a fontos problémának a kezelésére, elõrelépés alig-alig történt. A szakma elégedetlen. Programok álltak le így például a kiemelt oktatási körzetek támogatása részbe, több hónapos késéssel fizetik ki a roma diákok ösztöndíjait, nem bõvült, csak átszervezõdött az Arany János program. Érdemi munka helyett adminisztratív intézkedések történnek, mint pl. az iskolai körzethatárok nagyon nehezen megvalósítható módosításának elõírása. Átgondolatlanul alakítgatják a finanszírozási szabályokat is, így sokszor éppen oda nem jut el a támogatás, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Jó példa erre a kötelezõ tanórai foglalkozások számottevõ csökkentése, mely épp a nehéz sorsú családok gyermekeit sújtja legjobban, hiszen õk nem tudják ezt a szolgáltatást megvásárolni. S akkor még nem szóltam az óvoda- és iskolabezárásokról, átszervezésekrõl, ami szintén a hátrányos helyzetû családokat sújtotta leginkább. A legnagyobb hibának azonban talán azt tartom, hogy kizárólag emberjogi problémaként kezelik ezt a nagyon összetett társadalmi problémát, amelynek oktatási, szociális, foglalkoztatási és más aspektusai is vannak az emberjogi megközelítés mellett. De igazságtalan lennék, ha nem említeném meg például az Útravaló programot, amit jó kezdeményezésnek tartok, és az is jó, hogy bár korábban nagyon meg akarták szüntetni az Arany János programot, végül mégis a megtartása mellett döntöttek. A munka és a támogatás nem spórolható meg, ezek nélkül nincs siker. Szavakkal, papírokkal nem lehet eredményt elérni. Hogyan értékeli a két politikusi megnyilvánulást, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor nyilatkozatait? Gyurcsány Ferenc szerintem nem gondolta végig, hogy mit beszél. Ha mégis, akkor alapvetõ dolgokkal nincs tisztában. Vannak eszközök, amelyekkel sikeresen lehet növelni a roma gyerekek esélyeit, ilyenek a már említett programok vagy például a hátrányos helyzetû gyerekek óvodai nevelésbe való korai bekapcsolódásának ösztönzése, az iskolaotthonos oktatás. Ma ugyanis például helyhiányra hivatkozva éppen ezeket a gyerekeket utasítják el, mondván az anyuka munkanélküli, otthon van, tud vigyázni rájuk. Azzal, amit a miniszterelnök mondott, egyetlen dolgot lehet elérni: felesleges indulatokat szítani. És a Fidesz elnökének nyilatkozata? Orbán Viktor ugye azt mondta, hogy nem hisszük, hogy egyetlen kaptafára lehet húzni a roma és a magyar közösségek együttélésének kérdését, van ahol tudnak közösen is egy osztályba járni, van ahol ezt nem szeretnék, azért van ahol ilyen, van ahol amolyan megoldást kell választani. Nem látok problémát ezzel a kijelentéssel. Orbán Viktor azt mondta ezzel, hogy többféle sikerre vezetõ megoldás is lehet. Daróczi Gábornak ennek a kijelentésnek a nem szeretnék elemével van gondja. Nézze, a Gandhi Gimnáziumot a Horn-kormány idején hozták létre. Ez egy kizárólag roma tanulókat fogadó gimnázium. Az ezt kitaláló roma értelmiségiek szerettek volna egy ilyen, elkülönült oktatási megoldást létrehozni, és megcsinálták. Támadta ezt valaha valaki? Vagy hogy egy másik példát hozzak, az Arany János programot annak idején élesen kritizálták, hogy miért hátrányos helyzetû program, miért nem roma program. Még tüntetést, virrasztást és hasonlókat is szerveztek. Pedig ez egy integrációra építõ program volt. A miniszteri biztos úr tehát félreértette vagy félre akarta érteni azt, amit Orbán Viktor mondott. A mi kormányzati gyakorlatunk az integrált oktatást támogatta, s ezen a jövõben sem kívánunk változtatni. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ha egy közösség önálló intézményt akar, mint például történt ez a Gandhi Gimnázium esetében, akkor ezt ne tudnánk támogatni. 13

14 Aktuális Elsõsorban azokat a tényeket szeretném felsorolni, amelyek sértik az általam megkérdezettek esélyegyenlõségeit. Mit is mondott a Miniszterelnök úr? Van úgy kb. 500 ezer aktív korú ember, akiket nem lehet a munkaerõpiacra visszaintegrálni. Ezekrõl az emberekrõl a javaslat szerint az államnak, a köznek, a többinek kell gondoskodni, segélyek, közhasznú munkák, közcélú munkák által. Van kb. 700 ezer mélyszegénységben élõ család, ahol a generációsláncot úgy lehet megszakítani, ha már óvodáskortól bentlakásos intézményben oktatjuk, neveljük, segítjük a gyermekeket. A magyar kormány 10 európai országgal együtt meghirdette a roma évtized programját. Ebben nagy hangsúlyt kívánnak fektetni az oktatás, a foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy, a kultúra javítására, megõrzésére. Néhány éve megy a program, de kézzel fogható változás még nem történt. Mosolygós, jól megfizetett cigány fiatalok, minisztériumi referensek, miniszteri biztosok, politikai államtitkár mesél, reklámozza, azokat a folyamatokat, amelyek elméletben léteznek, de ÚJ KATEDRA Mesét a gyermekeknek, valóságot a felnõtteknek a valóságban globálisan még nem jelentek meg abban a dübörgõ, robogó gazdaságban, melyet irigyel Nyugat-Európa, s abban az országban, ahol csökkent a pénzügyminiszter szerint a szegények és a gazdagok közötti különbség. Megállva a cigánytelepeken, beszélve a cigány közösségekkel, azt gondolom, hogy az országban van egy másik ország. Többszázezer mélyszegénységben élõ cigány és nem cigány nem érzi azt, amirõl meg akarnak gyõzni minket, hogy annyira jó Magyarországon, hogy nincs éhezés, fázás, betegség, oktatási diszkrimináció, rasszizmus, cigányügy, csak néhány õrült ember elmélete ez. Megítélésem szerint ez egy európai népmese magyar szociális-liberális kormányzati módra. A saját szememmel látom a szegénységet, a fájdalmat, a kilátástalanságot, a reménytelenséget, a változás utáni vágyakozást az emberek szemében, beszédében a telepeken decemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Hajdú-Bihar megyében kb. 600 családot kértünk meg, hogy értékelje a kormány négyéves munkáját és beszéljen arról, mit Aba-Horváth István, a debreceni Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke szeretne a jövõben elérni. Az eredményünk a következõ: a szociális-liberális kormány munkáját mindennapos életükben javulást nem tapasztalva 0%-ra értékelik. Megjegyzem, itt fõként azokról a cigány családokról van szó, akik Magyarországon élnek és nem tartoznak saját hazánkon belül abba a másik országba, amit kiváltságosoknak, kormányzati roma holdudvarnak neveznek. A legmegdöbbentõbb jövõképük az volt a megkérdezett családoknak, hogy bárki kerül kormányzatra, biztosítson foglalkoztatást a cigány ember számára, valamint gyorsítsa fel a társadalmi beilleszkedést az élet minden területén (lakhatás, oktatás, egészségügy, igazságszolgáltatás stb.). Ezen felmérés alapján Gyurcsány Ferenc ne mondjon le egyetlen aktív korú dolgozni akaró cigány emberrõl sem. A Magyar Nemzetben megjelent cikk után négy városban (Debrecen, Hajdúszoboszló, Hajdúhadház, Nyíradony) egy-egy órát kértem a munkatársaimtól, hogy ez idõ alatt mutassák be a miniszterelnök úr javaslatát a cigány családoknak, és aki ezzel nem ért egyet, írja alá a mi tiltakozó ívünket. Közel 400 család írta alá azt az ívet, amelyben nemet mondunk a baloldali kormányzat szegényekkel szembeni közönyére és a mélyszegénységben élõ családok szétszakítására. Személyes meggyõzõdésem az, hogy aki családjából kiszakadva önálló életet kezd, az ragaszkodik minden hajtásához, minden eredményéhez. A cigány ember életének legfõbb értéke a gyermek. A családból kikerülõ éves gyermeket is síró szemmel, remegõ szívvel engedi ki védõszárnyai alól továbbtanulni. Az óvodáskorú gyermekérõl pedig nem is hajlandó a lemondást végiggondolni. A bentlakásos intézmény minimum azt jelenti, hogy hétfõtõl péntekig kollégium, hétvégén haza. A generációslánc megszakítása ebben az esetben azt jelenti, hogy elvágom a gyermek kultúráját, hovatartozását és belenevelem azt a kultúrát, amelyet természetes módon kellene megismernie, valamint saját döntésén kellene alapuljon, hogy megtartja mindkettõt (cigány kultúra, magyar kultúra) vagy választ. Erõszakosan ezt nem lehet, ebbe Mária Terézia és II. József bicskája is beletört, ami persze Gyurcsánynak sem fog sikerülni. Ha egy ember önazonosságát, kultúráját, identitását elvágod, megölöd, hontalanná teszed, s nem lesz nemzettudata, magyarsága. Az ilyen ember sohasem lesz hasznos tagja a társadalomnak, ezért utasítjuk el ezt a javaslatot, ötletet, mert a cigány ember úgy akar bol- 14

15 ÚJ KATEDRA dogulni, hogy a többi emberhez hasonlóan adózó állampolgár akar lenni, segítve, építve ezzel a magyar gazdaságot, a magyar társadalmat. Annyi, de annyi kutatás született már a cigányokról, s ezeket a vágyakat, õszinte belsõ érzelmeket a miniszterelnök úr körül senki sem ismeri? Miért nem emeli fel a szavát Magyarország cigány közösségének politikai államtitkára a miniszterelnökkel szemben? Hol van az esélyegyenlõségi miniszter? S a kérdéseket folytathatnám. Lehangoló gazdaság, soha nem látott adósság az országnak, s a nehéz ügyek alól való kibúvás jellemzi a szociális-liberális kormányzatot, ahol a milliárdoktól az emberi szabadságig mindent meg lehet venni, tenni, de az esélyegyenlõség, a liberalizmus, az igazi lehetõség még nem érte el a közel cigánytelepet az országban. Bár világosan tudjuk, hogy autóhoz autópálya, helikopterhez leszállópálya kell. A világon nem ismerek olyan cigánytelepet, ahol autópálya, helikopternek leszállópálya lenne. Sok helyen még víz, és villany stb. sincs. A cigány ember nem is kér ilyet, csak annyit, hogy adjanak esélyt dolgozni, a munkaerõpiacon eladható szakmához jutni, s akkor õ már tud tervezni. Senki se ígérje azt, hogy a roma évtized programjában uniós polgárként nekem majd jó lesz, legyek türelmes, viseljem hátrányaimat, amíg mások mosolyogva, vidáman egy új országot alakítanak. E sorokat írva egyre inkább elkeseredve azon töprengek, hogy a romaügyet mindenki ismeri, a megoldási kulcsokat is, de nem találtunk még olyan kormányt, kormányfõt, aki ennek a közösségnek is igazi vezére lenne. Olvasatomban az a jó kormányfõ, aki döntéseiben mindig a népének kedvez, még akkor is, ha saját érdekei esetenként kárt vallanak. Egy ilyen emberre vágyunk, egy ilyen kormányfõt akarunk bizalmunkkal támogatni, s vele együttmûködve európai polgárrá válni. Aba-Horváth István, a debreceni Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökének véleménye Aktuális Igazságosság, méltányosság, család és szeretet Magyarországon ma közel egymillió állampolgárnak nincsen meg a 8 általános iskolai végzettsége mondja a Miniszterelnök úr! Elég szomorú! Azt gondolom, hogy funkcionális analfabéta az, aki a szûkebb és tágabb értelemben vett környezete által a számára támasztott olyan követelményeknek, amelyeknek az olvasás, illetve írás képességére van szükség, minimálisan sem tud eleget tenni Az említett követelményekért az adott társadalom a felelõs, míg az egyén írásbeli képességének a szintjéért az anyanyelvi nevelési rendszernek kell felelõsséget vállalnia. Mindezekre alapozva úgy tartom, hogy a legfontosabb teendõ a szemléletváltás az anyanyelvi nevelésben, nyitás egy élményközpontú, a gye- Makai Istvánné, Gizella, a Roma Nõvédelmi Közhasznú Szervezet országos elnöke rekek igényeit figyelembe vevõ, valós élethelyzetekre felkészítõ anyanyelvi nevelési rendszer felé. Ezzel párhuzamosan pedig a hivatali rendszer kommunikációjának az igazítására lenne szükség a társadalomban élõk képességeihez. Az említett közel egymilliónak a fele munkaképes korban van, ezeknek a többsége roma származású. Ötszázezer ember nem lehet a társadalom áldozata abból a szempontból, hogy munkaképes, de nem kap munkalehetõséget. Ezekért az emberekért kilencmillió-ötszázezer ember a felelõs! A szegénység megelõzésére, a szegénység kockázatának csökkentésére, valamint a szegénység által veszélyeztetett de a munkaerõpiac szempontjából aktív korú nõk helyzetének javítására programokat, képzéseket, valamint egyéb szolgáltatásokat kell nyújtani, különös tekintettel az alábbi célcsoportokra: romák és nõk, ezen belül szakképzettséggel nem rendelkezõ, a tartósan munkanélküli, valamint a gyermeküket egyedül nevelõ nõknek. A társadalom feladata, hogy ösztönözze a nõket a munkavállalásra és a tanulásra, hogy tanulási képességeiket gyermekük mellett is tudják hasznosítani. Tanfolyamok, képzések szerve- (Folytatás a 16. oldalon) 15

16 Aktuális Igazságosság, méltányosság, család és szeretet (Folytatás a 16. oldalról) zésével csökkenthetõek a társadalmi különbségek. A tanfolyamon ezeket a nõket megtanítják jól kommunikálni, viselkedési mintákat vesznek át és diszkrimináció-mentes munkavállalási lehetõségekrõl hallanak. A tanfolyamok üzenete a hátrányos helyzetû aktív nõknek, hogy még van kiút, esetleg a szegénység megelõzésére, vagy kockázatának csökkentésére, hiszen ha munkába tudnak állni, csökken a szegénység, és egészségesebb családi viszonyok alakulnak ki. Legyen hosszú távú cél, a képzett roma humán-erõforrás munkaerõpiacra helyezése. Õk vihetik tovább a tudást. Példát tudnak mutatni az iskoláskorúaknak és segíthetnek tanulási nehézségeik leküzdésében. Legyen minden állampolgár érdeke a szegénység csökkentése, a roma kisebbség teljesebb társadalmi integrációjának elõsegítésével, a gazdasági életben és a munkaerõpiacon való részvételük esélyegyenlõségének biztosítása. 16 Legyen ingyenes családi napközi A foglalkoztatottság bõvítését az szolgálná legnagyobb mértékben, ha szélesebb körben elterjedne az ingyenes családi napközi, amely a többgyermekes anyákat foglalkoztatná, valamint a jelenleginél alkalmasabb nyitvatartási renddel mûködõ hagyományos gyermekintézmények, melyek lehetõvé teszik, hogy gyermekeiket hazavigyék munkájuk elvégzése után. Rajzoló gyerekek ÚJ KATEDRA A roma anyákat senki sem választhatja el gyermekeitõl A miniszterelnök úr vagy ötletadója bizonyára hallott már az anya-gyermek kapcsolatról, az anyai ösztönökrõl, vagy éppen arról, hogy nemigen választható el az anya a gyermekétõl! A miniszterelnök az üggyel kapcsolatosan érintetteket megalázó prioritásokat fogalmazott meg. Tény, hogy a házasság, a család fogalma, szerepe változóban van. Erre a válások igen magas száma utal. Stabilitás csak akkor alakulhat a családban, ha az alapvevõ szükségletek kielégítésre alkalmas és vannak olyan közös élmények, melyek segítségével egy ember szoros együvé tartozást érezhet egy másik emberrel vagy csoporttal. A család fogalma hagyományokra épül. Milyenek voltak a mi szüleink, hogyan éltek, milyen tudásalappal hagytuk el a szülõi házat. Ma már meg lehet vizsgálni azt, hogy mit tesz a társadalom, a civilek a családi élet minõségének, feltételeinek biztosítására. Azt is tudjuk, hogy a házasságon és a családi életen belüli problémákért nem csak a társadalom a felelõs hanem saját magunk is. A roma anyák dühösek lesznek és erejük többszörösére növekszik akkor, mikor arra kérik õket, hogy váljanak meg gyermekeiktõl. Ugyanis nincs a világon olyan népcsoport, amely családcentrikusabb lenne, mint a romák. A roma anyák gyermekei iránti szeretete olyan erõs, hogy semmi nem választhatja el õket tõlük, sem a bentlakásos iskola, sem a jó felszereltséggel rendelkezõ óvoda, sem a legkedvezõbb ösztöndíj rendszer. Anya és gyermeke egy test egy lélek! Azt gondoljuk, hogy a bentlakásos iskolák javaslatával nem lehet megoldani a szegénységben lévõk kilátástalan élethelyzetét. Makai Istvánnénak, a Roma Nõvédelmi Közhasznú Szervezet elnökének véleménye

17 ÚJ KATEDRA Érettségi 2006 Idén sokkal nehezebb lesz? A Szent István Gimnázium évek óta benne van az elsõ tízben a felvételi rangsor tekintetében. Sokat hallani az istvános szellemiségrõl is, ezért voltunk rá kíváncsiak, hogy egy ilyen jó hírû iskolában mik a tapasztalatok az elmúlt év érettségi vizsgájáról, és hogyan készülnek az idei évre. Beszélgetõ partnerem Lázár Tibor, a Szent István Gimnázium igazgatója. Hogyan látta, felkészült-e a tantestület a kétszintû érettségi lebonyolítására? Amennyit mi megtehettünk, azt megtettük tavaly. Kezdetektõl fogva azt mondtam, hogy nekünk fel kell készülnünk az új kétszintû érettségire, bármilyen is a külsõ környezet, ezért 40 kollégám felkészítõ képzésen vett részt. Úgy gondolom, hogy rajtunk nem múlott. Elég volt-e a lebonyolításhoz a költségvetés? Nem, de mint intézményigazgató megpróbáltam pótolni más forrásból azt, a 40 kollégám költségét ráfordítással 80 százalékban az intézmény fizette. Nem volt elég a képzési normatíva. A továbbképzés költségeit például csak úgy tudtam megoldani, hogy más forrásból átcsoportosítottam bizony jó lett volna, ha erre több pénzt kapunk. Mennyire volt zökkenõmentes a jegyzõi munka? Elég nehéz volt a tavalyi esztendõ. A felkészítésük elmaradt, így saját bõrükön kellett megtanulniuk az érettségihez kapcsolódó adminisztrációt, másrészt egy akkora többletteher volt rajtuk pedagógusként, hogy nagyon sok energiát kellett felszabadítaniuk. Ezért olyan pedagógusokat választottam, akik ezzel az energiával rendelkeznek, de bizony számukra is ez megterhelõ feladat volt. Bár meghirdették elõre, hogy a jegyzõket majd képezni fogják, idõben késve történt meg, másrészt az ott kapott anyag alkalmatlan volt arra, hogy ebbõl felkészüljenek. Nem zavarta Önöket a tételek utáni szaladgálás? Nagyon kellemetlen volt, hogy minden nap nekem vagy a helyetteseimnek tételekért kellett menni. Ez nem csak azt jelentette, hogy korán kellett kelni és biztonságosan autóval idehozni a tételeket, hanem azt is, hogy rajtunk múlt, hogy idõben el tudjuk kezdeni az érettségit. Ráadásul állandóan kamerák kereszttüzében voltunk, és az újságírók állandóan megszólítottak minket. Az egész egy olyan többletteher volt, amit mind a mai napig senki sem fizetett meg, de mi azért vállaltuk, hogy zökkenõmentes legyen az érettségi lebonyolítása. Hogyan tudták biztosítani a gyerekek védelmét a tétel-botrány közben? Nekem az fájt leginkább, hogy talán a gyerekekkel foglalkozott legkevésbé a rendszer, így nekem az volt a feladatom, hogy megnyugtassam õket. Azonnal összehívtam a 12.-eseket, és elmondtam nekik, hogy mi történt. Kértem tõlük, hogy mûködjenek együtt velünk. Azt hiszem, mind a diákokat, mind a szülõket sikerült megnyugtatnom, hiszen ez nem okozott pánikot vagy törést bennük. Mit szóltak mindehhez a gyerekek? Valószínûleg meglepõdtek. Azonnal érdeklõdtünk, hogy mennyire tudták a gyerekek, de a mi iskolánkban ez nem volt annyira ismert, mint más iskolákban. Valaki tudott arról, hogy a történelem-tételek a neten voltak. Én úgy gondolom, hogy ezt a folyamatot így kellett megállítani, mert a mi gyerekeinkben benne volt az, hogy õk nagyon jól felkészültek, és most a többiek, akik így megtudták a tételeket, Lázár Tibor Aktuális gyakorlatilag olyan elõnyre tettek szert, ami nem teljesen fair dolog. A becsületük helyreállítása miatt jó volt, hogy ismét tiszta lapokkal kezdett mindenki. Milyen százalékban jelentkeztek a diákok az emelt szintre? Nálunk átlagosan kijött az, hogy minden gyereknek 2 emelt szintû érettségije volt: egy emelt szintû és egy vagy két nyelvvizsgája. Ezért nem jelentett gondot a felvételi, és 96%-os lett a felvételi arány. Ezek szerint elegendõek voltak a szerzett pontszámok a felvételihez. Elégedettek voltak a gyerekek az eredményükkel? Volt, aki csalódott, mert nem oda jutott be, ahova elsõ helyre jelentkezett. A legkurrensebb egyetemekre, a legjobb szakokra jelentkeztek diákjaink, de volt, hogy 1-2 ponttal csúsztak le ezekrõl a helyekrõl, és ez nagy keserûség volt számukra, de valahova bejutottak. Így lehetõségük van, hogy idén újra próbálkozzanak arra a helyre, ahova eredetileg szerettek volna bejutni, ha nem elégedettek. Hogyan tudták idõben és pontosan tájékoztatni a diákokat? Ez bizony elég nehéz volt. Elhatároztuk, hogy bármilyen információhoz hozzájutunk, megosztjuk az érintettekkel. Az információ volt a legnagyobb érték. Mivel éreztük azt, hogy a (Folytatás a 18. oldalon) 17

18 Aktuális (Folytatás a 17. oldalról) diákok és a szülõk nagyon nagy bizonytalanságban vannak az érettségi kapcsán, többször tartottunk általános tájékoztatót. Erõsítettük a diákokban, hogy képesek az emelt szintû érettségi letételére, és szükségük van a pontokra. A szülõket pedig igyekeztünk megnyugtatni. A szaktanárok maximálisan felkészítették a gyerekeket a középszintû érettségire, és sokat foglalkoztak az emelt szintûvel is. Mekkora volt a fellebbezések aránya? Mely tantárgyaknál volt a legtöbb véleménykülönbség vagy javítási gond? Középszinten nem, ám emelt szinten a fellebbezések aránya % volt, különösen magyarból és történelembõl. Mindkét tantárgy értékelése szubjektív, ezért volt ilyen magas az arány. Elég volt a pénz az elnökök, a jegyzõk, a vizsgáztatók elismeréséhez? Nem, az anyagi ellentételezés volt a legnehezebb. Nagyon sok emelt szinten vizsgáztató kollégám csak õsszel kapta meg a fizetését. Az intézmény pedig csak decemberben kapta meg az emelt szintû vizsgaközpontért járó illetményét. Ki fedezte a tételszállítás költségeit? Senki. Csapatmunka volt, mi a két helyettesemmel beosztottuk, mikor ki megy a tételekért. Hogyan tudták használni a központi információs hálózatot? A fennakadást az okozta, hogy a rendszer nagyon lassú volt, a túlterhelt idõszakokban pedig leállt. Akkor volt a legkellemetlenebb mindez, amikor le akartuk zárni a középszintû érettségit, és eredményt hirdetni, ám erre nem volt lehetõségünk, mert nem kaptuk meg a szükséges adatokat. 18 Volt olyan iskola, ahol másnap hirdettek eredményt, pedig eddig az volt a szokás, hogy az érettségi végén eredményhirdetés van. Most pedig az informatikai rendszer lassúsága miatt arra kellett várni, hogy mikor jön meg a központi adat, ugyanis egyeztetések nélkül nem lehet eredményt hirdetni és bizonyítványt írni. Mit állapítottak meg a rendõrségi vizsgálat során, vettek fel jegyzõkönyvet? Igen, voltak itt a kerületi rendõrségtõl, nem volt semmi probléma. Amikor elõször be kellett menni a tételekért, akkor kellett volna minden igazgatónak a felbontatlan tételeket bevinni. Akkor lehetett volna szembesíteni, hogy ki hibázott: az- igazgató, a tanárok vagy a minisztérium. Csak ezt ÚJ KATEDRA az adott helyzetben nem merték felvállalni. Kaptak valakitõl elismerést, köszönetet a lebonyolítás zavartalanságáért? Az OKÉV a neten küldött egy levelet az igazgatóknak és a szaktanároknak, melyben megköszönte a lebonyolítás zavartalanságát, de nem kaptak a kollégák megnyugtatást, elismerést. Mit szól az érettségifelkészítésre szánt továbbképzési normatíva megszûnéséhez? Az elsõ évben jóval nagyobb öszszeget kellett volna adni az intézményeknek, és utána kellett volna csökkenteni. Elsõ évben kevés volt, a második évben pedig nem tudtam az egészet igénybe venni, ugyanis sokszor a meghirdetett továbbképzés a kevés jelentkezõ miatt nem indult be, pedig lett volna jelentkezõ az iskolánkból. Hogyan oldják meg azok képzését, akiknek nem volt eddig módjuk, idejük részt venni a felkészítésben? A továbbképzési normatíva megmaradt részébõl fogjuk finanszírozni. Mi várható 2006-ban? Az egyik legnagyobb gond az, hogy a mostani 12.-esek tisztában vannak azzal, hogy milyen volt a tavalyi érettségi. A feladatokat kétszer-háromszor megcsinálták, és olyan könnyûnek találták, hogy nehéz a feladatunk annyiban, hogy sulykolnunk kell: idén sokkal nehezebb lesz. Tavaly a statisztikák miatt szükség volt a jó eredményre, a rendszer vizsgázott, így átment az elsõ szûrõn. Matematika tagozatos gimnáziumként például megalázóan könynyûnek találták a matematika feladatsort. Történelem érettségin például szövegértéses feladatok vannak. Minden tantárgyból elõjött az, hogy nehezebb feladatokra van szükség, és ezért van bennük a bizonytalanság, hogy vajon mennyire lesz nehéz az érettségi. Van a régi és az új típusú feladatsor, és valahol meg kell találni a kettõ közt a harmóniát. Történelembõl például adatokat kellett reprodukálni a gyerekeknek a felvételin, tesztfeladatokkal. Ma a tesztfeladatok könnyebbek, és az esszéknek megnövekedett az ázsiója. Javítókulcsot kapnak a tanárok, és azzal, hogy megmondják, mire hány pontot lehet adni, objektivizálják az esszét. A próbaérettségin számtalan kollégám volt javítótanár, és rájöttek, hogy ennyi pénzért ilyen idõigényes munkát végezni bizony nem éri meg. Nagyon nehéz így a javítás. Nagyon fárasztó és nehézkes. Mennyire fog nõni az emelt szintre való jelentkezés? Nagyon, mert a gyerekek rájöttek, hogy többletpontok nélkül nem lehet bejutni az adott intézménybe.

19 ÚJ KATEDRA A tanárok mennyire érzik felkészültnek magukat a munkára? A második év lesz, így jobban ráhangolódtak már erre, jobban tisztában vannak az emelt és középszintû feladatok típusaival, a gyerekekkel pedig begyakoroltatták a típusfeladatokat. Jelentett valamilyen változást, módszertani megújulást az új érettségi az iskola életében? Igen. Például eddig nem volt írásbeli történelembõl, a kérdések nagy része teljesen más, mint a korábbi felvételi feladatsor, így az új típusú feladatokra kellett ráhangolni a gyerekeket. A feladatgyûjteményeken keresztül a mi értelmes gyerekeink ráhangolódtak erre. Mennyire jut el idõben Önökhöz a törvényi és eljárási változásokra vonatkozó információ? Mi berendezkedtünk az önvédelemre. Én a leveleim mellett az OM honlapját nézem meg rögtön azután, hogy belépek a munkahelyemre. Új sajtótermékeket rendeltünk meg, folyamatosan tájékozódunk. Van iskolai jogászom is, egy angol szakos kollégám, aki jogász végzettségû is egyben, gyakran megyek hozzá jogi tanácsokért. Az iskolákra mostanában sok teher hárult, hiszen az alapdokumentumokat, többek közt a pedagógiai programot is meg kellett változtatni. Mit tud a nyelvvizsgák beszámításáról, hány pont lesz idén a közép- és az emelt szint értéke? Ez hogyan, mikor változik? Év elején, a nyitó értekezleten beszéltem a lehetséges változásokról a kollégáknak, ám végül maradt minden a régiben, azaz 7 pont és 10 pont a közép- és emelt szintért. Hogyan tudnak tanácsot adni a diákoknak a jelentkezéshez? Várják a gyerekek a tanácsadást, mert nagy a bizonytalanság bennük. A kollégáimnak ez nemes és nehéz feladat, hogy egyénre szabottan próbáljanak tanácsot adni a gyerekeknek, hogy melyik egyetemre, milyen szakra Aktuális menjenek tovább. Nagyon nagy felelõsséget látok a pedagógus kollégák részérõl, mert mi jobban látjuk, hogy a diák milyen pályára termett. Két héttel ezelõtt tartottunk egy tájékoztatót az érettségirõl és a felvételirõl, valamint a bolognai rendszerrõl. A gyerekeknek is fontos volt, hogy milyen variációk lehetségesek az emelt és középszintû pontszámításnál. Milyen pozitív élményei vannak az új kétszintû érettségivel kapcsolatban? Az elvet mindenki elfogadja, mert így a diáknak nem kell kétszer vizsgáznia. A gyerekek bizonyítottak. Egy ilyen helyzetben, amikor nagyon sok bizonytalanság volt, nagyon sok probléma merült föl, botrányok, hisztérikus vagy katasztrofális helyzetek is elõfordultak. A gyerekek higgadtak voltak, bölcsek voltak, és nyújtották azt a maximális teljesítményt, amit egy istvános diák nyújthat. Endrõdy Orsolya Helyezés és Intézménynév / Közgazdasági és üzleti karok Összesítés Túljelentkezés Nagyvállalatok véleménye Fejvadászok véleménye OTDK Diák/tanár arány Oktatói összetétel 1. Budapesti Corvinus Egyetem 4,12 1,65 4,778 4, , Pécsi Tudományegyetem 3,467 1,25 3,667 4,2 3,724 4,907 3, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Felsõoktatási rangsor ,418 4, ,3 2 4,188 2, Szent István Egyetem (Gödöllő) 3,35 5 1,778 3,6 3 4,699 2, Budapesti Gazdasági Főiskola 3,318 2,31 4 4, ,817 2,193 Helyezés és Intézménynév / Szálloda- és idegenforgalmi szakok Összesítés Túljelentkezés Nagyvállalatok véleménye Fejvadászok véleménye OTDK Diák/tanár arány Oktatói összetétel 1. Budapesti Gazdaság Főiskola 4, ,667 4,333 3,956 4, Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája 3, ,167 3, Szolnoki Főiskola 3,229 2, , , Harsányi János Főiskola 3, , Helyezés és Intézménynév / Jogászképzés Összesítés Túljelentkezés Nagyvállalatok véleménye Fejvadászok véleménye OTDK Diák/tanár arány Oktatói összetétel 1. ELTE ÁJK 3,993 2,932 4,048 4,25 5 3,972 3, Pázmány Péter Katolikus Egyetem 3,352 2,297 3,095 3,667 4,586 4,343 2, Debreceni Egyetem 3,301 2,218 2,143 3,667 4,103 4,961 2, Szegedi Tudományegyetem 3,237 2,582 3,857 4,1 3,207 3,681 1,998 5: Pécsi Tudományegyetem 3,111 2,173 3,857 4,083 3,276 3,543 1,735 19

20 Aktuális Szülõi szemmel az érettségirõl Szülõként, és aggódó állampolgárként írom ezt a cikket. Olyan szülõként, aki a tavalyi év során végigszenvedte gyermeke érettségijét és felvételijét és eközben maga is sokat okosodott, tanult. Megértette, hogy pontosan miképp mûködik a magyar oktatás rendszere, hol vannak ennek a rendszernek a hibái. Megértette, hogy miért van szükség a civil kurázsira, miért szükséges a civil társadalom eszközeivel is fellépniük a szülõknek a saját és gyermekeik érdekében. Nézzük tehát sorban. Az Alkotmány 70/F. (1) és (2) bekezdései valamenynyi állampolgár számára megkülönböztetés nélkül biztosítják a mûvelõdéshez való jogot, a képességei alapján mindenki számára hozzáférhetõ közép- és felsõfokú oktatást, továbbá az oktatásban részesülõk anyagi támogatását. A fenti jogszabályhely alapján a Magyar Köztársaságban az azonos képességû állampolgárokat minden megkülönböztetés nélkül megilleti a továbbtanuláshoz való jog és az államilag finanszírozott oktatásban való részvétel joga. Ezen jogok diszkrimináció-mentes gyakorlását a Magyar Köztársaság Kormánya minden eszközzel köteles a középfokú oktatásban részt vevõk számára biztosítani. Az elsõ problémát leginkább abban látom, hogy gyermekeink akkor, amikor életük elsõ, igazán fontos döntéséhez, a felvételihez, és így a pályaválasztáshoz érnek, azt kell, hogy érezzék: az állam nem gondosan, az Alkotmány szavaihoz hûen bánik velük. Egyetértek azzal, hogy a felvételit, az állami támogatással, azaz az adófizetõk pénzébõl fenntartott felsõoktatási helyeket versenyen osszák ki, mérjék meg, de mélységesen ellenzem, ha az éppen hogy nagykorúvá lett magyar állampolgárok azt érezhetik, hogy ez a verseny nem igazságos. A tavalyi érettségi alkalmával nem diák és diák (a korábban és a tavaly érettségizõ) közötti konfliktus jelentkezett valójában, hanem az állampolgár és az állam javai felett õrködõ intézményrendszer, az államigazgatás közötti konfliktus. Érettségizõ diákjaink többsége persze nem olvassa az Alkotmányt. Sajnos. De egészséges jogérzéke van. Pontosan megérzi, ha igazságtalan vele a világ, ha az erõsebb visszaél a jogával. Ezt érezték tavaly érettségizõ gyerekeink. Különösen sajnálatos, ha mindez a hazai iskolarendszer tradícióiban elõkelõ helyet elfoglaló érettségi kapcsán történhetett meg, rombolva annak presztízsét, hitelét. Meggyõzõdésem, hogy a diákok, tanárok és szülõk elõtt világos jogi anomália és az ebbõl fakadó viták valamint zavarodottság vezetett az érettségi tételek nyilvánosságra kerüléséhez, az érettségi botrányhoz. Ugyanis minden érintett elõtt nyilvánvalóvá vált a vizsga sportszerûtlensége, szabályainak igazságtalansága és ez felbátorította azokat, akik tisztességtelen módszerekkel kívántak elõnyhöz jutni az érettségi vizsgák során. Ismételten állítom: nem a tételek ellopása és nyilvánosságra hozása, hanem az érettségi tekintélyének ÚJ KATEDRA romlása, presztízsének kikezdése volt az igazi probléma. Vajon a következõ években hány és hány valódinak vélt tételsor fog megjelenni az Interneten vagy bárhol máshol, hány diák és tanár fog biztos információkkal rendelkezni a kérdésekrõl és fogja ezzel az érettségi nyugalmát megzavarni? Természetesen találgatások mindig voltak és lesznek, de a tavalyi botrányok többszörösére növelték a találgatások talajának tápértékét. A fenti problémák átélése indokolta a Tüskevár Egyesület életre hívását. Szervezetünk létrejöttét olyan szülõk kezdeményezték, köztük magam is, akiknek 2005-ben érettségizõ gyermekük volt. Gyermekeink iskolai pályafutását követve már 4-5 évvel ezelõtt látható volt, hogy valószínûleg õk lesznek az elsõ olyan évfolyam, akik az ún. kétszintû érettségi rendszerében kell, hogy letegyék vizsgáikat. Minden szülõ fokozott izgalommal várja az érettségi évét, hát még, ha egy teljesen új rendszert vezetnek be gyermekeinken. Jómagam is azok közé tartoztam, akik gyermekem iskolájában több fórumon szülõi értekezleten, szülõi munkaközösségben - többször is jeleztem: minél részletesebb tájékoztatást kell kapnunk a megváltozott érettségi rendszerérõl. Úgy láttam, hogy nem csak a diákok és szüleik, de a középiskola tanárai is sokszor csak vállukat vonogatták egy-egy, az érettségi lebonyolításával, a felvételivel való összekötésével kapcsolatos kérdésre. Az egyesület létrejöttének közvetlen kiváltó oka az volt, amikor világossá vált: az idõ elõre haladtával nemhogy csökkent, de nõtt a bizonytalan kérdések száma, különös tekintettel a leglényegesebb kérdésre, a felvételi pontszámok számításának kérdésére. A Tüskevár létrejötte egy valódi civil kezdeményezés. Sokszor tapasztaltam: 20