57. évfolyam, szám 700 Ft

Átírás

1 57. évfolyam, szám 700 Ft

2

3 TARTALOM Krónika Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit Főmunkatárs: Békés Sándor Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: , Fax: Internet: Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN Online: HU-ISSN A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja Tiltakozás a pályázatírás államosítása ellen 2 Regionális EU-támogatási térkép 2 A Roszatom építheti az új paksi blokkokat 2 Megválasztották az ELI igazgatóit 3 Újabb tiszai árvízvédelmi beruházás 3 Innováció Innovációs politika évrôl évre 3. 4 Horizont 2020 támogatások: 15 milliárd euró az elsô két évre 6 Gazdaság EU: szociális integráció 7 Gépipar Nem kihívás a nagy alkatrészek megmunkálása 8 Termelékenységnövelô Horn innovációk 9 Kompozit anyagok megmunkálása 10 Termékfejlesztés STARTUP módra, Moldflow, mint kommunikációs eszköz 12 A norelem Normelemete KG. vállalati profilja 14 Méréstechnika Tartályszint mérés mûszerei 15 CAD, CAM, CAE, PLM Rekord évet zárt az S&T PLM üzletága 16 Hatékony és innovatív 3D-s tervezés SolidWorks 2014-el 18 Informatika CES 2014 a dolgok internete jegyében 19 Építészet E számunkban megjelenô társaságok Alba-Tools 13 Horn B/4, 9 Hungexpo B/3 IC-Hungary B/1, 8 Ipar Napjai B/3 Mens B/2 norelem 14 S&T 17 Tooltechnik 3 Weszta-T 15 Tudományos Diákköri Konferencia a SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Karon Szabadalom Magyar találmány maradt az üvegbeton 24 Ipartörténet Magyar háborús ipar (2) 25 Atomenergia További beruházások az RHK Kft.-nél 27 Ûrkutatás 12 év 30 bevetés az ûrben 28 Technika 2014/1 1

4 KRÓNIKA Tiltakozás a pályázatírás államosítása ellen Vita tárgyát képezi az a kormánydöntés, hogy között a magyarországi uniós pályázatok előkészítését, tervezését, szakértői munkáit kötelezően állami keretek között végezzék, amivel több ezer, az elmúlt 10 év során szakmai tapasztalatokat szerzett szakértői és pályázatíró cég lehetlenül el, 10 ezer mérnök veszítheti el munkáját, miközben félő, hogy a döntéssel nem lesz garantálható a pályázati ügyek hatékonyabb, gyorsabb kezelése. A Magyar Mérnöki Kamara, tiltakozva a döntés ellen, megjegyezte, hogy a magáncégek kireksztésével az államnak számtalan mérnökirodát kell létrehozni, ráadásul nincs olyan építkezés ma, amiben ne lenne EU-s pénz, és a legtöbb esetben részben, vagy egészben az állam a beruházó. Az elmúlt időszakban nem a mérnökirodák hibájából húzódtak el pályázati ügyek, hanem a kiírás hibái miatt. hangoztatja az MMK. A változtatás ellen az építészek is tiltakoztak. Herczog Edit EP-képviselő az EB állásfoglalását kérte az ügyben, mivel a lépés felveti a közösségi jog sérelmének aggályát, és kérte, hogy a bizottság vizsgálja meg, a változtatás nem sérti-e a vállakozások szabadságát, nem hozza-e hátrányba a külföldi vállalkozásokat és hogy ezután a Bizottság miként tudja garantálni, ellenőrízni a pályázók esélyegyenlőségét, a pályáztatás hatékonyságát és átláthatóságát. Regionális EU-támogatási térkép Elkészült az ország regionális támogatási térképének koncepciója a közötti uniós költségvetési időszakra, mely szerint az egyes régiók eltérő forrásokhoz juthatnak a verenyszabályok alá tartozó tevékenységekhez nyújtható állami beruházási támogatások esetében. Az Európai Bizottságnak jóváhagyásra benyújtandó regionális támogatási térkép koncepciójában a közép-magyarországi régió beruházásainál a támogatás intenzitása nulla százalék. Ez alól vannak kivételek, főleg kistelepülések, amelyek támogatása 35 százalék, továbbá 20 százalékos támogatásra jogosult Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisvörösvár és Solymár. Az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi és dél-dunántúli régióban 50 százalék, a középdunántúli régióban 35 százalék, míg a nyugat-dunántúli régióban 25 százalék a beruházási támogatás. A fenti támogatási mértékek a kisvállalkozásoknál 20 százalékkal, a középvállalkozásoknál 10 százalékkal emelhetők. A Roszatom építheti az új paksi blokkokat A január 14-én Moszvában aláírt megállapodás szerint az oroszországi Roszatom építheti meg a Paksi Atomerőmű bővítését szolgáló két új MW-os blokkot, amihez Oroszországtól három ezer milliárd forintos hitelt kaphat a magyar állam. Oroszország a 0-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz az állami hitelt, 30 évre biztosítja, A két új erőműblokk magyar tulajdonban marad és az első blokk 2023-ban kezdi meg működését, majd a második blokkal együtt még jó tíz évig párhuzamosan termel a négy régi, 500 MW-os blokkal. A Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítéséhez 2009 márciusában adott szinte egyhangúan előzetes elvi engedélyt az Országgyűlés, azóta a Teller-projekt keretében folyt a megvalósítás lehetőségeinek és a szóbajöhető szállítóknak a felmérése, majd részükre a tender kiírása elhúzódott, végül el is maradt. Maga a beruházás 1 százalékkal növelheti a GDP-t és 6-8 ezer ember számára jelent munkalehetőséget. Egy felmérés szerint több mint másfélszáz olyan hazai cég van, amely a tervezési, a mérnöki szolgáltatások, az építőipar, a gépipar valamint a villamos- és irányítástechnika területén tud felkészülni a beruházásra, ezen felül az üzemeltetéshez is tudnak majd szolgáltatást nyújtani. 2 Technika 2014/1

5 KRÓNIKA Megválasztották az ELI igazgatóit A 2015-re elkészülő szegedi ELI (Extreme Light Infrastruture) lézeres kutatóközpontnak már megválasztották a 2014-től felálló menedzsment két vezetőjét: Dimitris Charalambidis lett az intézet tudományos igazgatója és Osvay Károly a műszaki, kutatási igazgatója. Dimitris Charalambidis Athénban és a németországi Freiburgban szerzett fizikusi diplomát, majd posztdoktori diplomával különböző posztokat töltött be a Kréta-szigetén lévő FORTH-intézetben (a görög KFKI-ban), 2003-tól mostanáig professzorként dolgozik a VoC fizikai osztályán és címzetes kutatói pozícióban a FORTH-nál. Kezdettől fogva részt vett az ELI projektben. Feladata lesz az ELI tudományos stratégiájának kidolgozása. Osvay Károly a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett fizikusként és 1996 óta a TeWaTi, a máig az egyetlen hazai terawatt csúcsteljesítményű lézerrendszert megvalósító kutatócsoport alapítója és vezetője től a szegedi egyetem optikai és kvantumelektronikai tanszékének megbízott tanszékvezetője volt, között az ELI projekt előkészítési stádiumában stratégiai és oktatási kérdésekkel foglalkozott, majd a sikeres magyar pályáztatást követően az ELI-HU Nonprofit Kft. tudományos projektmenedzsere, 2012-től a tudományos munkacsoport vezetője. Feladata lesz a projekt implementációs szakaszának ( ) szervezése és irányítása, az együttműködés megvalósítása az ELI két Újabb tiszai árvízvédelmi beruházás Az EU támogatta Környezetvédelmi Operatív Program keretében, összesen 33,1 milliárd forintból Jánd és Gulács között 60 négyzetkilométer területű beregi árapasztó létesül, amely 19 térségi település árvízi védelmét látja majd el. Ennek részeként épül majd meg a 9 négyzetkilométeres lónyai fióktározó, amely a kiengedett vizek gyors visszavezetésében és a belvíz tározásában kap majd szerepet. A két létesítmény 70 millió köbméter vizet tud majd befogadni. A tározó megnyitásával a Tisza vízszintjét mintegy 60 cm-rel lehet apasztani, ezáltal a jövőben 250 ezer ember árvízvédettségéről gondoskodni.. Az EU között 1410 millió euró támogatást irányzott elő vizeink jó kezelésére, benne a jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítására. A legújabb tiszai árvízvédelmi beruházás 26,8 milliárd forint európai támogatást élvez. A támogatás azért fontos, mert az ország területének egynegyede ártérben helyezkedik el és az ott élők fele nem megfelelően védett. A hét év alatt így 382 milliárd forint jutott árvízvédelemre. pillér országával (Románia, Csehország). A szegedi ELI-nek összesen 22 fő lesz a menedzsmentje és a 2016-tól kiépülő 150 fős tudományos személyzetben fele-fele arányban lesznek a magyar és a külföldi szakemberek. A juniorkutatók képzése nyolc hazai kutatóintézet és egyetem együttműködésében történik, 3 új egyetemi szakirány elindításával. Technika 2014/1 3

6 INNOVÁCIÓ Innovációs politika évrôl-évre 3. Sorozatunkban a rendszerváltás óta eltelt több mint két évtized kormányzatainak innovációs politikáját tekintjük át, hátha valakik abból tanulságokat vonhatnak le a harmadik évtizedre. Magyarországon az Innovációs Alapról, majd az innovációról szóló törvény elfogadásáig az innováció témakörét jobbára az államigazgatási szempontok uralták: kire-mire tartozzon, ki kezelje a forrásokat, stb. Pungor Ernő, az OMFB elnöke, tárcanélküli miniszter 1994-ig sikertelenül terjeszthette elő javaslatát az innovációs törvényről, azt egy akkori miniszterelnök-helyettes elvetette. Az Antall-kormány után következő Horn-kormányzat idején is egy hivatalos átrendezés lökte le a sínről a K+F elindult vonatát: az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság rendelkezésére bocsátott K+F forrásokat az Ipari Minisztériumhoz tartozó Gazdaságfejlesztési Alaphoz csatolták, ezzel persze kihúzták az OMFB alól a pénzügyi alapját, a bizottság, ahogy akkor mondták, béna kacsa lett. Viszszaállt tehát a régi rendszer, amit Pungor azért helytelenített, mert így a minisztériumi presztízsszempontoknak alárendelve igen sok K+F forrás áramolhat az innováción kívüli szükségletekre. A minisztériumok természetesen örültek a talált pénznek, a rendszer pedig elfedte, hogy tulajdonképpen mennyit is szán a kormány a K+F-re. Nos, az előzőeknél is kevesebbet: a GDP korábbi 0,8 százaléka helyett a 0,3 százalékát. Mindezt előre látva, Pungor lemondott. Az OTKA-ügy A következő innovációs politikában igen sok kritizálni való akadt, amit a volt OMFB-elnök nem volt rest hangoztatni a felkért interjúiban. Ilyen volt az, amikor ben az Oszágos Tudományos Kutatási Alapprogramot (OTKA) a kormány be akarta integrálni egy másik alapba, így a magyar tudományos alapkutatás, felügyelet alá kerülésével elvesztette volna a korábbi önállóságát, kutatási szabadságát. Ez ellen is tiltakozott Pungor a miniszterelnöknek írt levelében, amire kompromisszumos megoldást tartalmazó választ is kapott a miniszterelnöktől: az Oktatási Minisztérium helyett az évi OTKA előirányzatokat a Magyar Tudományos Akadémia fejezeti költségvetésébe javasolják majd beépíteni az évivel azonos támogatási összeggel, millió forinttal. Az Országgyűlés ezt az évi költségvetéssel később el is fogadta. Szintén egy korábbi Pungorjavaslat megvalósításával megnövekedtek az innovációs források: lehetővé tették a vállalati termelőeszközök értékcsökkenésének degresszív leírását, amivel a cégek a műszaki fejlesztéshez több pénzhez jutottak. Ám ez a kormány a kétharmados többségével gavallérosabb is lehetett volna az innovációhoz a több adó- és vámkedvezmény nyújtásával. Ezek hiányában jobbára csak a külföldi tőke beáramlása és közvetlen hatásai miatt a privatizáció segíthette elő az innováció pezsdülését. A privatizációs lökés A Horn-kormány, lényegében befejezve a korábban megkezdett 165 privatizációs tranzakciót, 1966 végéig 720 milliárd forint értékű vagyont privatizált, 86 százalékban külföldi kézbe. Viszont kétségtelen, hogy az egyébként elvileg, vagy aktuálpolitikai szempontokból sok ban vitatható privatizációs hullámnak igen nagy hozadéka volt a magyar innováció számára. A külföldi cégekkel igen sok tudás áramlott be és a tulajdonváltásnak is köszönhető volt, hogy például a GE Tungsramnál, tehát Újpesten összpontosult a GE öszszes fényforráskutatása és a GE Lighting Europe termelésének 97 százaléka, valamint elsősorban az új kutatási lehetőségek alapozták meg a Chinoin és a Sanofi frigyét, az Ericsson magyaroszági szoftver fejlesztései szétáramolhattak a világcég globális hálózatában, nagy jelentőségűvé vált a K+F a Knorr- Bremsénél a magyar munkatársak révén is és jelentős fejlesztéseket tartalmazott az ABB-Láng minden nagy összegű exportüzlete. Egyre több nagybefektető döbbent rá arra, hogy fejleszteni is érdemes Magyarországon. Így tehát a privatizáció fokozta a fejlett technika beáramlását, ami Magyarország versenyképességének erősödéséhez vezetett. A 90-es évek második felének innovációs eredményei azután kapcsolatban voltak azzal is, hogy Magyarország mind nagyobb szerepet kaphatott a legfontosabb európai K+F szervezetek munkájában. Az egyetemek és a multinacionális vállalatok között létrejött kapcsolatok sokban növelték az oktatás anyagi forrásait is, ez hatással volt a tananyag korszerűsítésére. Minderre a következő kormány is támaszkodhatott. Az elsô Széchenyi Terv Mint ahogy valamenyi eddigi kormány programjában, de leginkább retorikájában, az 1998-ban hivatalba lépő Orbán-kormánynál is előkelő helyet foglalt el a K+F támogatása. Bár kijelölte a Nem- 4 Technika 2014/1

7 INNOVÁCIÓ zeti Kutatási Fejlesztési Program Rendszerét, de árfogó tudományés innnovációs politika megalkotása ekkor sem sikerült között csak a GDP 0,8 százalékát költötték K+F-re (igaz, a következőkben sem ment fel 1,1 százalék fölé), ám sikerült azon a szinten megállítani a K+F források csökkenési trendjét, sőt némi emelkedés is volt. Ám ez több is lehetett volna, ha az 1. Széchenyi Tervből többet fordítottak volna erre 15 milliárdnál a 120 milliárdból (emlékezzünk, két kormányal előbb több mint 20 milliárd ment K+F pályázatokra). A viszonylag kis összeg annál is inkáb kevés volt, mivel a Széchenyi Tervbe, sok egyéb alap mellett bevették a K+F előirányzatokat is. Később az Állami Számvevőszék ezért is is bírálta a terv végrehajtását és például a Magyar Fürdőszövetség szerint is a 78 gyógyfürdőre fordított 28 milliárd forintból a fürdők harmada nem is készült el. Valójában azért is többet lehetett volna fordítani K+F-re, mert az előző Bokros-csomag megtartásával is javultak az ország makrogazdasági adatai, az államadóssági ráta százalék volt, a GDP átlagosan 4,6 százalékkal nőtt. Jó lett volna figyelembe venni Matolcsy Györgynek az Élet és Irodalom január 31-i számában írott intelmét: Paradox módon a hazai K+F bázis megrendülése jelenti a legnagyobb veszélyt, mert míg a másolás és az import a termelésben csak a kereskedelmi mérleg deficitjét eredményezi, addig az oktatásban a képességek fejlesztésének elmaradásához vezet. A tudás és a képességek deficitje hoszszútávon nagyobb veszély egy országra nézve, mint a kereskedelmi, fizetési vagy költségvetési mérlegek deficitje, mert az előbbi épp az utóbbiakat termelheti bővítetten újra. Innovációs Alap és NKTH A Medgyessy-Gyurcsány kormányzat azzal kívánta előrelendíteni az innovációt, hogy ban létrehozta a költségevetési innovációs alapot (Innovációs Alap), amelyet a vállalatok innovációs járulékából töltöttek fel, összegét a kormány pedig ugyan annyival kiegészítette, de a KKV-k mentesültek a járulék fizetése alól Ezután megalkotta az Innovációs Törvényt. Ez éppen Pungor Ernő 80. életévében történt és hogy a törvény az ő tevékenységének elismerése is volt, még 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemérem Nagykeresztjével tüntették ki. Valójában meg is pörgött az innováció, 2005-ben a vállalatok támogatta Innovációs Alapból 207,8 milliárd volt az ország ráfordítása erre, csak sajnos ennek az összegnek a felét 17 nagyvállalat költötte el. Az Alap kezelését egy Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) kezelte. Megjelentek az első egyetemimultinacionális vállalati kooperációk, ám az OECD is keveselte a GDP egyszázalékos juttatást az egyetemeknek (Lásd előbb a Matolcsy-idézetet), mivel a tudományos, technikai-kutatási munkahelyek 62 százaléka, 2016 ilyen intézmény az egyetemeken volt található. Viszont dicsérte, hogy a Magyarországon befektetett kockázati tőke arány elérte a GDP 0,6 százalékát, ami az európai oszágok között az 5. helyet biztosította. Az innováció és a K+F iránti elkötelezettség kinyílvánítása volt, hogy a válság közepette a Bajnai-kormány kutatóegyetemi rendszert indított és milliárdokat irányzott elő a kutatóegyetemi cím birtokosainak. Viszont a korszak egyfajta adóssága, hogy Magyarország nem lett tagja az ESA-nak, ami az űriparon és az űrkutatáson kívül a magyar innovációnak is lökést adhatott volna. Ambíciózus tervek 2020-ig Az új kormány 2010-től másfél évre befagyasztotta az EU-s és egyéb pályáztatást, majd a korábban bevezetett innovációs járulékból a vállalatok ezután nem írhatták le a saját fejlesztéseik költségeit től megszűnt a KKV-k innovációs járulék fizetési mentessége. Így azt lehet mondani, hogy nagyobb részt a vállalatok befizetései és az EU-s források finanszírozzák az ország K+F-jét ben 336,5 milliárd forintot fordítottak nálunk K+F-re, köszönhetően a vállalatoknak és az EU-s pályázatoknak, miközben az állam ráfordítása stagnált (128 milliárd forint). Bevezették a vállalatok innovációs tevékenységének adó- és vámhivatali ellenőrzését, a K+F projektek minősítését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzi, a kormány jóváhagyta e hivatallal kapcsolatban a szellemi tulajdon védelméről szóló stratégiát, amely a maga részéről fontos innovációbarát kezdeményezés. Az EU új, 2020-ig tartó támogatási projektjével kapcsolatban elhatározás született, hogy ig a K+F ráfordítás érje el a GDP 1,8 százalékát, a jelenlegi kutatói létszám 27 ezerről 50 ezerre emelkedjen és a támogatások 8 százalékát az ország K+F-jére költik. Befejezésül meg kell emlékezni a Novofer Alapítvány és a Magyar Innovációs Szövetség kormányzatokon átívelő tevékenységéről, a Novofer Gábor Dénes-díjáról, amellyel elősegítették az innováció fontosságának elismertetését. Komornik Ferenc Technika 2014/1 5

8 INNOVÁCIÓ Horizont 2020 támogatások: 15 milliárd euró az elsô két évre Az Európai Bizottság december 11-én közzétette az Európai Uniónak a közötti időszakra 80 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező kutatási és innovációs programjának, a Horizon nak (magyarul Horizont 2020, vagy H2020) a keretében a évekre vonatkozó első pályázati felhívásait. Az első két évben a 15 milliárd eurót meghaladó finanszírozás célja Európa gazdaságának egyre fokozottabb tudásalapúvá tétele, illetve megoldást találni az emberek mindennapi életének kulcskérdéseire. Összesen 151 pályázati felhívás részletes információi érhetők el a program egységes ügyfélkapuján, a Participant Portal -on keresztül. A évi pályázati felhívásokra elkülönített keret mintegy 7,8 milliárd eurót tesz ki. A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) a december 13-án megtartott budapesti rendezvényén, az AirTN projekt workshop H2020 Közlekedési Info Nap című konferenciáján a NIH munkatársai tájékoztatást adtak a Horizont 2020 munkaprogramjáról is. 6 Technika 2014/1 Három alappillérre épülô H2020 Az Európai Bizottság most először finanszírozási prioritásokat is kijelölt az elkövetkező két évre, s ennek köszönhetően várhatóan az uniós kutatási politika iránya világosan körvonalazódik a kutatók és vállalkozások előtt. A Horizont 2020 keretprogramot részletesen bemutató Csuzdi Szonja, a NIH külkapcsolati főosztályvezető-helyettese kiemelte, hogy a 78,9 milliárd eurós összköltségvetésű H2020 finanszírozása három fő pillérre épül. Ebből az Unió tudományos pozíciójának a megerősítését szolgáló Kiváló tudomány 24,4 milliárd eurót (a költségvetés 31 százaléka) kap, az EU ipari innovációban betöltött helyét megerősíteni hivatott Ipari vezető szerep pillér 17 milliárd euróval (22 százalék) részesül, a minden európait érintő Társadalmi kihívások megoldására 29,7 milliárd eurót (38 százalék) szánnak, a fennmaradó rész pedig főként kutatóközpontok megerősítését szolgálja. Kiváló tudomány A Kiváló tudomány prioritás 24,4 milliárd eurós keretéből 13,09 milliárd eurót az Európai Kutatási Tanács (EKT) a legkiválóbb tudósok támogatására fordítja, 2,6 milliárd eurót a jövőbeli és feltörekvő technológiákra költenek, a Marie Sklodowska Curie cselekvésekre szolgáló 6,1 milliárd euróból pedig fiatal kutatóknak biztosítanak ösztöndíjat. Ennek a pillérnek a es költségvetése 3 milliárd euró, amelyből 1,7 milliárd eurót az EKT oszt el, a Marie Curie ösztöndíjakra pedig 800 millió euró jut. Ipari vezetô szerep Az EU az ipari vezető szerepre vonatkozó prioritásnál abból a meggyőződésből indult ki, hogy a kulcsfontosságú technológiákba való stratégiai beruházások ilyenek az infokom, a korszerű gyártás vagy a nanotechnológia megerősítik a meglévő és fejlődő szektorok innovációját. Erre a prioritásra 17,015 milliárd eurót fordít a H2020, amelyből 13,5 milliárd euróval az alap- és ipari technológiák területén akarnak vezető szerepet biztosítani, 2,8 milliárd euró jut a kockázatfinanszírozásra, 616 millió eurót pedig a KKV-kban történő innovációra költenek. Az idei évben 1,8 milliárd eurót szánnak Európa ipari vezető szerepének a megerősítésére. Itt kap helyet az innovatív KKV-k segítése, valamint az innovatív K+F+I cégek és projektek kockázatfinanszírozása. Vadonatúj elem az induló vállalkozások (startupok) támogatása, amelyen belül három fázist különböztetnek meg. Az első körben eurót adnak a legkisebbeknek a reményteljes ötletek kidolgozására, a második fázisban 2,5 millió eurós felső értékhatárig terjedő összeget szánnak a jelentős innovációs potenciált felvonultató cégek K+F demonstrációjára és külpiacra jutására, míg a harmadik fázis az innováció piacosítására vonatkozik. Társadalmi kihívások Az Unió meggyőződése, hogy innováció nélkül nem lehet eredményeket elérni az állampolgárokat és a társadalmat érintő ügyekben például az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, az energetika vagy a közlekedés területein, illetve tesztelni az ígéretes megoldásokat. A 30,9 milliárd eurós költségvetésből 7,4 milliárd eurót fordítanak egészségügyre, 3,8 milliárd eurót élelmezésbiztonságra, 5,9 milliárd eurót energiára, 6,3 milliárd eurót közlekedésre, valamint 3,08 milliárd eurót az éghajlatváltozás következményeinek a felszámolására költenek. A legfontosabb társadalmi kihívások megoldására ben 2,8 milliárd euró jut. Békés Sándor

9 GAZDASÁG EU: szociális integráció Mostanában sokakat foglalkoztat az a kérdés, vajon az ország ki tudja e húzni magát a hajánál fogva a mai állapotából, mint tette azt magával és lovával a legendás Müchausen báró a föld rabságából szabadulva. Különösen a mély szociális válság teszi fel ezt a kérdést: mennyit tudunk enyhíteni önerőből a szegénység, a kirekesztettség, az állástalanság, az egészségügy gondjain. A szegénység terjedésének szomorú adatai már egyre ismertebbek. A mai helyzethez a segélyezés eleve alacsony színvonala vezetett: a központi és önkormányzati segélyekre a GDPnek kevesebb mint fél százaléka jut, ennek is csak egyötöde kerül a mélyszegényekhez rendszeres szociális segélyként. Így összesen a népesség mintegy 3-4 százaléka élhet kizárólag a segélyből. Ez a tábor a legutóbbi időben még azokkal is nőtt, akiket érzékenyen érintettek a évi válsági megszorításokat követő olyan szociálpolitikai intézkedések, mint a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre emelése, a táppénz 10 százalékkal való csökkentése, a családi pótlék összegének rögzítése két évre, a lakástámogatási rendszer felfüggesztése, az áfa 27 százalékra növelése, a jövedéki adó emelése, stb. Bentragadt milliárdok Egy EU-s tagország a szociális válság ilyen adataival természetesen nem büszkélkedhet. Tíz éves tagságával Európa legfejlettebb országainak közösségében, jelentős támogatásokat élvezve már előbbre kellene járnia az emberek szociális biztonságának szavatolásában, de hátrébb a belépés idejéhez képest semmiképpen sem! A helyzetet magyarázza, hogy a ben kezdődött EU-s költségvetési időszak alatt az Európai Szociális Alap számunkra előirányzott 3,6 milliárd eurós keretünkből legjobb esetben is csak százalékot tudunk lehívni, az EU átlagánál sokkal kevesebbet. A felhasználás ilyen alacsony fokát az első két évben a felkészülés nehézkességével, ben pedig a pályáztatás teljes szüneteltetésével tudtuk produkálni. Nyilvánvaló, hogy mostantól 2020-ig Magyarország nem engedheti meg magának, hogy az EU-s szociális támogatásokat, annak egy részét se ne vegye igénybe. De talán az EU sem nézhetné el, ha valamelyik tagországa a saját hibájából a lehetségesnél kevesebbet merít az Európai Szociális Alapból, amely együtt a régiós felzárkóztatással általában az EU költségvetésének 35 százalékát teszi ki. Már csak azért sem, mivel bár a kohéziós, a regionális alapok hozzájárulnak az életkörülmények javulásához, a szociális alap címzettje közvetlenül az európai ember, az ő mindennapos, véges életével. Szociális felzárkóztatást Az Európai Bizottság 2011-ben indította A szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem platformját. Az EU, mint láttuk, igen jelentős összegeket irányoz elő szociális célokra, ám a tagországok maguk alakítják ki a szociális ellátórendszerüket, az EU-nak eddig csak koordináló szerep jutott, főleg a más EU-s állampolgárok ilyen juttatásainak biztosítására. Viszont a jelenlegi szociális állapotok nem csak nálunk, de egész Európában is szükségessé tesznek egy európai szociálpolitikát mint egyes szervezetek mondják szociális minimummal együtt. Ez meghatározná a szerény táplálkozáshoz, lakhatáshoz, minimális közüzemi ellátáshoz, az ingyenes oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz, öregségi gondoskodáshoz való jogot. A különösen rászorultaknak a támogatás túlnyomó része ingyen járna. Az EU e követelmények teljesítéséhez, akár egyes infrastruktúrális támogatások rovására is megnövelhetné a szociális célok támogatását, szigorúbban ellenőrizhetné ennek célzott felhasználását és e támogatások igénylését, lehívását is. Az EU még külön keretet is létrehozhatna a szociálpolitikai téren hátrányos helyzetbe jutott tagországok kiegyensúlyozására. A szegényellenesség ellen Ilyen megoldások alkalmazásával az EU jogot formálhatna arra, hogy megkövetelhesse különösen Kelet-Európában az erős társadalmi és lakóhelyi szegregáció elleni harcot, a munkaalkalmak bővítését, a területfejlesztést, új közösségi szolidaritási termelési közösségek létrehozását, különösen az oktatásban az esélyegyenlőség biztosítását. Szorgalmazhatná a fellépést a növekvő közöny, a szolidaritáshiány, valamint a szegényellenesség és a szegények hibáztatásának populista irányzataival szemben. Bennünket közelebbről érinthetik ezek a követelmények, ezért is érdekeltek vagyunk az európai szociális integráció erősítésében. Hiszen mint ahogyan az OECD legutóbbi országjelentése is megállapítja, Magyarországon a legmagasabb a nélkülözők aránya a lakosságon belül az európai OECD-tagállamokon belül, meghaladja a 25 százalékot, míg ban még 20 százalék volt, a régió többi országában pedig nagyságrendekkel alacsonyabb. Komornik Ferenc Technika 2014/1 7

10 GÉPIPAR Nem kihívás a nagy alkatrészek megmunkálása Az OR-Laser gépek a legtöbbet hozzák ki magukból Az innovatív OR-Laser gépei már jó ideje kiváló minőséget biztosítanak a feliratozás és a gravírozás területén. Az LPX még ennél is tovább megy. Az 50W-os lézernek és a kiemelkedő precíziónak köszönhetően kétséget kizáróan minden feladatra megoldást kínál. A minimális csíkszélesség 50μm, a maximális impulzus energia 1.5 MJ. A kimagaslóan precíz és dinamikus rendszer 5 tengelyes megmunkálásra képes. Minden tengely 1 m/s² gyorsulással rendelkezik, és az elérhető legnagyobb sebességük 30 m/perc. A maximális precízióról a portál felépítésű gránit szerkezet és a direkt mérőrendszer gondoskodik. Fô az egyszerûség és az ellenôrizhetôség A megmunkálás előtti beállítások a kamerának köszönhetően jelentősen lerövidülnek. A nagyfelbontású kamerarendszernek köszönhetően nagyon egyszerűen és pontosan határozhatjuk meg az alkatrész pozícióját. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően a felhasználó most már valós időben határozhatja meg a feliratozás pozícióját, valamint élőben kísérheti figyelemmel a megmunkálási folyamatot. A szoftvercsomag fontos eleme az automatikus alkatrészpozíciófelismerő rendszer. A nem palettázott, egyedileg behelyezett munkadarabok helyzetét a rendszer felismeri, és végül automatikusan a megfelelő helyen kezdi el a munkát kg-mal is gond nélkül elbír A berendezés kategóriájában különlegesen tágasnak számító belső térrel rendelkezik, 800 x 800 x 200 mm nagyságú munkadarabok is megmunkálhatóak. Ez a felsőkategóriás pásztázó-fejnek és a lineármotoros hajtású dinamikus precíziós tengelyeknek köszönhető. A munkaasztal egy egyszerű, masszív gránitlapból áll. Ennek köszönhető, hogy az asztal teljesen vibrációmentes, így nagy tengelysebességeknél is különleges pontosság érhető el. A berendezés maximális rugalmasságát az opcionális forgó tengellyel tapasztalhatjuk meg. Ahogy az OR-Laser többi zárt munkaterű gépe, úgy ez is megfelel minden biztonsági előírásnak, és további biztonsági intézkedések nélkül is bármilyen térben használható. Hibátlan mûködés: saját fej lesz tésû szoftver és hardver A gép vezérléséről az OR-Laser által fejlesztett gravírozó program gondoskodik. A szoftver számos funkcióval rendelkezik, amelyek a modern ipari követelményeket minden tekintetben kielégítik: közvetlen szövegbevitel, vonalkód bevitel, különféle CAD rendszerekkel való kompatibilitás. Egyszerűen importálhatunk többek között DXF, HPGL, BMP és JPG fájlokat. Valós időben követhetjük az egész folyamatot a nagyfelbontású kamerának köszönhetően. További hasznos funkciók könnyítik a munkát, így elősegítve a gazdaságos és hatékony gyártási folyamatokat. Horváth Tamás IC-Hungary Kft 8 Technika 2014/1

11 GÉPIPAR Termelékenységnövelô Horn innovációk A németországi tübingeni székhelyû Paul Horn GmbH legújabb vágóeszköz-innovációinak közös jellemzôje, hogy általában több munkafolyamatot integrálnak, jelentôsen csökkentve a vágószerszámok anyagköltségét, és ezzel párhuzamosan biztosítva a termelékenység jelentôs növekedését. Az innovatív vágószerszámokkal történô termelés egyszerûsödése az egész termelési rendszert jóval gyorsabbá és hatékonyabbá teszi. A fenti állításokat két új innováció bemutatásával illusztráljuk. Hatvanszázalékos szerszámélettartam-növelés A Horn által kifejlesztett új M409- es tangenciális marórendszer meggyőző teljesítményt produkál a rombusz alakú megfordítható lapkáival. A 32 mm-es és a 40 mm-es vágási kör átmérőjű sarokmarókat (DIN 8030-A), illetve a 40, 53, 63 és 80 mm-es vágási kör átmérőjű résmarókat (DIN 1835-B) egyaránt az innovatív M409-es rendszer vágólapkáival szerelték fel. A precíziós élezésű, rombusz alakú, megfordítható lapkákkal rendkívüli vágási pontosság és kiváló felületminőség érhető el. A pozitív hátszögnek és a pozitív axiális szögnek köszönhetően a vágás könnyűvé válik, míg a második lapkánál integrált sarokmarás kiváló síkfelületek létrehozását teszi lehetővé. Egy további ferde letörési művelet integrálása stabil vágási szög és különösen megbízható marás elérését garantálja. Az r-0, 8 mm-es lekerekítési sugarú marás ap-9,3 mm-es vágási mélységet eredményez, és ideálisan alkalmazható a 90 fokos sarokmarásnál. A megfordítható lapkákat az új AS4B keményfém-minőségben állították elő: a keményfém alaphordozót TiAIN bevonattal látták el, hosszú élettartamot kölcsönözve a nagyolásnál és idomításnál alkalmazott vágószerszámoknak. Mindezt egy fölöttébb hatékony belső hűtési megoldás egészíti ki, amit a lapkák vágási mezőjére orientált folyadékkivezetővel láttak el. A vágó-élek geometriáját a forgácsformák szimulációjával fejlesztették ki, amelynek köszönhetően kiváló forgácseltávolítás mellett lehet a vágást lebonyolítani. Továbbá a másodlagos lapkák kiálló részei egyrészt kiváló szögkialakítással látják el ezeket a pengéket, ugyanakkor pótlólagos védelmet biztosítanak a hátradőltebb pozíciójú elsődleges vágóbetétnek. A kemény és nagy szilárdságú felületi bevonatnak köszönhetően a maró-lapkák alapteste fokozottan védett a forgácsok által gyakorolt koptató hatás ellen. A 42 CrMo4 típusú acélból kidolgozott M409- es tangenciális forgácsoló és rombusz alakú fordítható lapkákból álló rendszer élettartama 60 százalékkal haladja meg a piacon jelenleg található hasonló eszközök élettartamát. Moduláris menetvágó A Horn által szabadalmaztatott vadonatúj speciális moduláris, cserélhető kialakítású csőmenetvágó rendszer szerszámtartóból, illetve öt egyedi vágóbetétből áll. Kopás esetén csak a szerszámtartón lévő Moduláris csômenetvágó rendszer vágópengéket cserélik ki. Ez a tény komoly megtakarítást eredményez, ugyanis ily módon kiküszöbölhető a pengék köszörülése. Az eddig használt csőmenetvágó keményfém vágógyűrűk súlya elérte a 275 grammot egy R1/2 méretű menet esetében. A most kidolgozott, öt vágóbetéttel ellátott moduláris rendszer esetében a keményfém forgácsoló lapkák súlya nem haladja meg a 23 grammot, és kevésbé durva bánásmódot eredményez a drága anyagoknál. A szerszámtartó ugyanakkora méretű, mint a keményfém vágógyűrűk, és megfelelően illeszkedik a jelenlegi befogó berendezésekhez. A fordítható vágó-élek szorító ékkel történő rögzítése és az automatikusan önzáró, acél szerszámtartó kiváló szilárdsági tulajdonságokkal rendelkezik, hozzájárulva a termelés-növekedéshez. Mikor a szerszám élettartama a végéhez közeledik, elég csak a pengéket vagy a vágólapkákat kicserélni, ahelyett, hogy az egész blokkot helyettesítsék, mint korábban. Az új megoldással jelentős költségcsökkentés érhető el növekvő termelékenységi szint mellett. Békés Sándor Technika 2014/1 9

12 GÉPIPAR Kompozit anyagok megmunkálása A jelenlegi gépipari gyártás erőteljes kutatásra ösztönzi az anyagtudományt. A leginnovatívabb anyagok között tartják ma számon a kompozitokat, amelyek több anyag kombinációjából épülnek fel, és kiválóan alkalmazhatók számos területen, főleg a repülőgépiparban és az autógyártásban, valamint a védelmi iparban. A nagy keménység, kis súly, illetve a korrózióállóság csak néhány olyan tulajdonság, amelyek vonzóvá teszik a kompozit anyagokat. Főként a méhsejt szerkezetben felépülő kompozitok a legnépszerűbbek, azonban megmunkálhatóságuk számos technológiai problémát vet fel, és alkalmazástól függően eltérő jellegzetességeket vonultat fel. Sikeres anyagkombináció A kompozitok, vagy társított anyagok olyan összetett anyagokból állnak, amelyek két vagy több különböző szerkezetű makro-, mikrovagy nanoméretekben elkülönülő anyagkombinációkból épülnek fel a hasznos tulajdonságok kiemelésére és a káros jellemzők csökkentésére. A kompozitok alapanyaga az erősítő fázissal ér el előnyösebb Kompozit erôsítô anyagaként alkalmazott szénszál-szövet Üvegszállal megerôsített kompozit Az Airbus A400 létrehozásánál széleskörûen használtak fel méhsejt szerkezetû kompozit paneleket tulajdonságokat. Az alapanyagot mátrixnak, a többi elemet pedig második, vagy erősítő fázisnak nevezik. A kompozitok tulajdonképpen két bármilyen anyag például fém, kerámia, polimer kombinációjából előállíthatók, és az alapanyagot számos morfológiájú második fázissal rövid vagy hosszú szálakkal és részecskékkel erősíthetik meg. A kompozitok rengeteg előnye közül kiemelendő, hogy olyan előnyös tulajdonságoknak a különleges kombinációját hozzák létre előállításukkal, amelyek egy adott tartományon belül folyamatosan megváltozhatnak. Lényeges még, hogy a kompozitok olyan fizikai tulajdonságokkal is rendelkezhetnek, amelyek ezen gyártott anyagok egyetlen alkotójával sem érhetők el külön-külön. Ugyanakkor kiváló, és a gyártási igények szerint szabályozható szilárdsággal, képlékenységgel és korrózióállósággal rendelkeznek. A kompozit anyagok világpiacát 2013-ban 7, 9 millió tonnás termelés, 68 milliárd eurós kereskedelmi forgalom, nél több foglalkoztatott, illetve legalább ötszázalékos éves növekedés jellemezte. A vezető ipari országok tartják a tempót, azonban a kompozitok piaca fölöttébb heterogénnak tekinthető a szakemberek szerint. Így például a gazdasági válság kirobbanása óta általában háromszázalékos visszaesés volt tapasztalható több ország termelésében, ám a repülőgépiparban és az autóiparban, valamint a megújuló energiák piacán alkalmazott kompozit anyagok piaca eléri akár a 15 százalékos éves növekedési szintet is. Szendvics koncepció A kompozit anyagok tipikus szerkezeti felépítése leginkább egy szendvicshez hasonlítható, amelynél a nemes anyagok több rétegben kapcsolódnak egymáshoz. Az emberi testhez hasonlítva, ezek a rétegek képezik a bőrt, míg az alacsony sűrűségű kötőanyagok a kompozit lelkét alkotják. Ez a szendvics magas hajlító-merevséggel és alacsony tömörítési ellenállással rendelkezik abban az esetben, amikor derékszögű terhelésnek van kitéve az anyag. A kompozit kötőanyagának alacsony sűrűséggel és jó tömörítő merevséggel kell rendelkeznie. Ez az úgynevezett szilárd sejteknek köszönhető, amelyek a szilárd műanyagban lévő gáz-diszperzióból előállított habokból származnak. Méhsejt szerkezet A kompozit anyagok magvát, vagy lelkét alkotó kötőanyag méhsejt szerkezetű, amely a megerősített, illetve a nem megerősített polimerektől kezdve a fémekig különböző sűrűségű anyagokból származhat, s ezek a 20 és 200 kg/köbméter értékek között mozognak. A Du Pont 10 Technika 2014/1

13 GÉPIPAR által kidolgozott Nomex erősített polimert nagyra értékeli a szakma különleges könnyűsége és extrém merevsége miatt. A Nomex-et főleg szerkezeti megerősítésre használják az autóiparban, a vasútiparban, a hajózásban, a repülőgépiparban, illetve a védelmi iparban. A fém méhsejtek közül a legelterjedtebb az alumínium, ezt akkor alkalmazzák, ha a könnyűség, a merevség, a termikus, a tömörítési és vágási ellenállás a főbb elvárások. Legfrissebb tanulmányok szerint a legnagyobb hajlítási merevség és szilárdság akkor érhető el, ha a szendvics belsejét képező méhsejt súlya a külső bőrt alkotó panelek súlyának az százaléka között mozog. Kompozit-feldolgozás A kompozit anyagok feldolgozása során az anyageltávolítással járó üzemi mechanikai megmunkálást ajánlatos a minimális szintre csökkenteni. Ennek ellenére a mechanikai megmunkálás során a fúrásra mindenképpen szükség van összeszerelt szerkezetek létrehozásánál. A fúrt lyuk minősége sokszor döntő fontosságú az egész szerelvény szempontjából. A legkritikusabb az ilyen esetekben a kompozitnál az anyagszétválás veszélye, amelyet a szerszámok által kiváltott rezgések okoznak. További problémát eredményezhet a munkadarab és a szerszám közötti kontaktusból származó hő-kibocsátás, amelynek a mértékét kordában kell tartani a szakemberek szerint, hogy a felmelegedés ne érje el a kompozit alkotó elemei által elviselhető maximális határt. Az ilyen megmunkálásoknál erőltetett aerodinamikai hűtési eljárásokat is bevetnek, mivel a klasszikus kenőanyagok gyakran oldószer-hatást váltanak ki. Hasonlóan gyakori a kontúrozás, amelyet kör- vagy szalagfűrésszel, illetve marással végeznek. Az 5-tengelyes marás alkalmazása a kontúrozás alakzatától függ. A kontúrozást gyakran két műveletben végzik, először a nagyolást, majd a simítást kivitelezik, elérve a szükséges érdességet, s nem haladva meg a kompozit anyagok által elviselhető hőmérsékleti határt. Az anyageltávolítással járó, úgynevezett szubtraktív megmunkálások esetében a klasszikus feldolgozó eszközök alkalmazása mellett előnyös a lézer- és a vízsugár-technológia alkalmazása is. A vízsugárral való megmunkálás során kevés por termelődik, nem használódnak el a szerszámok, viszont a kompozit anyagoknál ügyelni kell a belső nyomás által előidézhető rétegleválás veszélyére. Forgácseltávolítással járó megmunkálás A kompozit anyagok forgácseltávolítással járó megmunkálása öszszeegyeztethetetlen a hagyományos fémtárgyak kidolgozásával. Ezért a kompozit-megmunkálásra szakosodott műhelyekben történik a feldolgozás, ahol gyakran összevontan végzik a szendvics-szerkezetű kompozit anyagok, illetve a titán ötvözetek, ritkábban pedig az alumínium-ötvözetek fúrását. Bármilyen is legyen a forgácseltávolítással járó megmunkálás, kritikus lehet a kompozit megmunkálásnál a szerszámok vágóélének a kopása, illetve az anyagszétválás veszélye, amelyhez csatlakozik a felmelegedés és a kompozit kötőelemeinek főleg a polimer alapúnál a szétválási lehetősége. Nagyon fontos ilyen esetekben a szerszám és a gép közötti szinergia, a szerszámgeometria gondos kiválasztása, a vágóbetétek minősége, valamint a vágás technológiai paramétereinek a pontos betartása. A szendvics-szerkezetek megmunkálása általában 5-tengelyes Kompozit anyagmegmunkálás Kompozit anyagok robotizált megmunkálása szerszámgépeken történik, amelyeknek erre a célra kiképzett funkcióik vannak. A vágóberendezéseknek alacsony nyomatékkal és átlagos sebességgel kell működni. A kompozitok megmunkálására általában a N/m orsónyomaték mellett a fordulat/perces sebesség a legalkalmasabb, de a vágási sebesség semmiképpen nem haladhatja meg a fordulat/percet. A nagy sebesség ugyanis rétegleváláshoz, míg a túl alacsony fordulatszámon történő vágás nagy helyi hőtermeléshez vezethet. Mivel a kompozitok megmunkálását a méretek megismételhetetlensége jellemzi, nagyon fontos a folyamatirányítási rendszerekkel ellátott szerszámgépek alkalmazása, amelyek ennek köszönhetően figyelemmel követhetik a munkadarab méretváltozásait, illetve a deformálódását. Békés Sándor Technika 2014/1 11

14 GÉPIPAR Termékfejlesztés STARTUP módra, Moldflow, mint kommunikációs eszköz Kétségtelen tény, hogy az utóbbi évek világgazdasági folyamatainak hatására a piaci igények egyre hatékonyabb kielégítése, és a fenntartható fejlődési elvek szem előtt tartása kiemelt szerepet kaptak a műanyag alkatrészek fejlesztése során. A kiemelkedő hozzáadott érték előállításához a folyamatos visszacsatolás, iteráció, és a legmodernebb eszközök, technológiák használata elengedhetetlen a teljes termékfejlesztési ciklus során. Fröccsöntött alkatrészek gyártásának esetében az elmúlt években a fejlesztési láncban résztvevők száma jelentősen megnőtt, a megrendelő és a gyártó térben és időben is elkülönül egymástól. Ezzel szemben a napjainkra sikeressé vált STARTUP vállalkozások magas növekedési potenciállal, globális piacon versenyző, sikeres induló, innovatív vállalkozások merőben eltérő szemlélet szerint működnek. A sikerhez vezető út természetesen nem írható le képletszerűen, a kreativitás, a rugalmasság és a vállalkozás azon képessége, hogy rövid idő alatt képes felismerni/beismerni hibáit; nélkülözhetetlen tulajdonságok. Kétségtelen, hogy az állandó és közvetlen vevői kapcsolat fontos eleme a sikernek, hiszen a fejlesztés során a vevők valós és látens igényeinek figyelembe vétele, kielégítése elengedhetetlen. A fröccsöntött műanyag alkatrészgyártás területén a kihívások három fő csoportra oszthatók: termékkel szembeni követelmények, szerszámmal-, és gyártási folyamattal kapcsolatos elvárások amelyek elválaszthatatlan egységet alkotnak, és a három részes cikksorozatunkban részletesen kielemzünk. 1. ábra Termék, szerszám, technológiai kritériumok (1. ábra). A startup vállalkozások analógiájából kiindulva, a siker kulcsa egyértelműen e kritériumok egy egységként történő kezelése a teljes fejlesztési ciklus során. A kialakult általános vertikális vállalati struktúra precízen meghatározza az egyes szereplők feladatát, velük szemben támasztott követelményeket. E hierarchia hátránya, hogy a lánc végén álló szereplő a számára előírt követelményeknek való megfelelésből kifolyólag szükség esetén akár a termék vagy a szerszám módosítást is javasolhat, amivel előre nem kalkulált többletköltséget okozva, akár hónapokkal is visszavetheti a termék piacra kerülését. A startup-oknál tapasztalható horizontális működés esetén a különböző szervezeti egységek együttműködése leegyszerűsödik, növelve a vállalat hatékonyságát, lerövidítve egy adott termék piacra kerülési idejét. Érdemes tanulni a startupoktól. A műanyag alkatrészek fejlesztése során, e hibák elkerülésének egyik legjobb eszköze mint egy kommunikációs csatorna a szimulációs szoftverek széleskörű, folyamatos alkalmazása a termékfejlesztés korai szakaszától egészen a gyártási folyamat optimalizálásáig. A termék gyártási költségeinek megközelítőleg százaléka [1] befolyásolható a tervezés korai szakaszában, ezért nagyon fontos a szimuláció megfelelő időben történő alkalmazása. A különböző szimulációs szoftverek segítségével virtuális környezetben vizsgálhatjuk meg a terméket, szerszámot és a folyamatot a különböző kritériumoknak megfelelően. A folyamatos kommunikáció, a szaktudás és a state-of-the-art szoftverek alkalmazásával az eltérő szempontok együttes figyelembe vétele lehetővé teszi a kiemelkedő hozzáadott értékteremtést. Az Autodesk Simulation Moldflow fröccsöntés szimulációs szoftver a képzett szakember kezében lehetőséget biztosít a folyamatban résztvevő szakemberek számára megfelelő megoldást találni az olykor egymásnak ellentmondó kritériumoknak. A konstruktőrnek a termék fejlesztés korai szakaszában elsődleges feladata az alkatrész funkciójának biztosítása, a polimer alkatrészek tervezési irányelveinek figyelembe vételével. Számtalan hiba kiszűrésére nyílik ekkor lehetőség a fröccsöntés szimuláció alkalmazásával. A szoftver a formaüreg virtuális kitöltését végzi, amely segítségével meghatározhatóak a fröccsöntésre jellemző legalapve- 12 Technika 2014/1

15 GÉPIPAR 2. ábra Összecsapási front tőbb információk. Rálátást kapunk arra, mi történik az ömledék előre haladása során, kialakulnak e és amennyiben igen, hol a terhelhetőséget rontó összecsapási frontok, légzárványok. (2.ábra). Az áramlási kép alapján láthatjuk, számíthatunk e kitöltési problémákra, minőségi hibákra. Műszaki műanyag alkatrészek tervezésekor a szilárdságtani szoftverek (ANSYS, Abaqus, Autodesk Simulation) használata elengedhetetlen, ám a gyártási folyamat során végbemenő belső változások, szálorientációk, maradó feszültségek figyelembevétele komoly kihívás elé állítja a mérnököket, mivel ezek figyelmen kívül hagyása számottevő elhanyagolást jelenthet a teherviselő termékek tervezésekor. A hagyományos végeselemes szimulációk során alkalmazott lineáris, homogén, izotróp anyagmodell a polimer alkatrészek vizsgálata során túlzott mértékű egyszerűsítést okoz. Az 3.ábra Fotorealisztikus megjelenítés erősített és töltött anyagok esetén fröccsöntés szimulációs eredmények figyelembe vételével, gyárthatósági és vetemedési kritériumok alapján megválasztott meglövési pont jelentősen befolyásolja a termék terhelhetőségét meghatározó szálorientációt. A fröccsöntés szimulációs szoftverrel készített analízisek eredményei közvetve/ közvetlenül átadhatóak a szilárdságtani szoftvereknek, így a valóságot közelítő anizotróp anyagmodellel tudjuk elvégezni a terhelési analíziseket. A témában kiterjedt szakmai ismeretünk segítségével eltérő eljárásokkal tudjuk biztosítani a lehetőséget az adatcserére, így mindenki számára képesek vagyunk átfogó megoldást kínálni. Mivel egyes esetekben a fröccsöntés és a szilárdságtani szimulációk (FEA) eltérő végeselemes hálóval dolgoznak, így a feladat megoldásában kulcs szerepe van az eltérő hálók közötti adatcsere (DA- TA MAPPING) megoldásának is. Harmadik fél által szállított szoftverek (DIGIMAT és CONVERSE) alkalmazása, segítségével az adatátadáson túl a polimerek nem lineáris tulajdonságainak figyelembe vétele mellett meghatározhatóak tönkremeneteli kritériumok is. A beszívódásokkal kapcsolatos legnehezebb kérdés, hogy az adott területen valóban látható mértékű felületi hibát okoz e vagy elhanyagolható annak mértéke. A szimulációs eredmények fotorealisztikus megjelenítése a vevő számára érthető módon lehetővé teszi a fröccsöntés szimulációs eredmények kommunikációját a tervező számára. (3.ábra). A szimulációs szoftver nem csak egy optimalizációs eszköz, hanem egy kommunikációs csatorna is, amely segítségével a terméktervezési folyamat résztvevői - terméktervező, a szerszámtervező, a technológus - lehetőséget kapnak arra, hogy szoros együttműködés mellett közösen érjék el a termékkel szemben támasztott követelményeket, magas hozzáadott értéket teremtve vállalatuk és vevőik számára. Seres Viktor Szimulációs Szakértő Alba-Tools Kft. viktor.seres@albatools.hu Irodalomjegyzék [1]Ullman, D. G. (1992). The Mechanical Design Process, McGraw Hill, New York. Technika 2014/1 13

16 A norelem Normelemete KG. vállalati profilja A Stuttgart melletti Markgröningen székhelyű norelem Normelemente KG. világviszonylatban is az egyik legnagyobb beszállító a szabványos gépelemek, rendszerek és komponensek területén a gép- és berendezésgyártásban, valamint a mérés és ellenőrzés eszközeinek körében. A közel normáliával és gépelemmel a norelem saját szakterületén teljes választékot kínál. A norelem vevői világszerte a legkülönbözőbb méretű vállalatok a gép- és berendezésgyártásban, valamint a kisiparban. A norelem-nél hagyományosan nagy jelentőséggel bír a professzionális tanácsadás, a nagy raktárkészlet, a gyorsaság, megbízhatóság és a vevőkhöz való különleges közelség. Modern logisztika biztosítja a gyors áruküldést és a választék közel teljes raktáron tartását. A vevők és az érdeklődők vagy a klasszikus, közel 1300 oldalas norelem katalógus (THE BIG GREEN BOOK), vagy pedig az internet segítségével tekinthetnek be a széles termékspektrumba, azok minden releváns paraméterébe, és adhatnak le rendeléseket ( Vevőink már 1995 óta közvetlenül elérhetik az összes norelem termék CAD modelljét, ezeket problémamentesen és gyorsan beemelhetik saját terveikbe. A norelem manapság még inkább innovatív partnerként és rendszerszállítóként jelentkezik, amely a technikusoknak, konstruktőröknek és mérnököknek a helyszínen nyújt támogatást az ötleteket és tervezeteket norelem termékek használatával a mindennapokban is jól használható és gazdaságos megoldásokká alakítani. A vevőkhöz való közelség a norelem-nél azt jelenti, hogy ismerjük azt, amire a vevőnek ma szüksége van és a jövőben igényelni fog. Számos elismerés és design-díj jelzi azt a magas minőségi igényt, melyet vállalatunk a saját termékeivel szemben támaszt. A norelem hosszú évek óta fontosnak tartja a szakképzést cégen belül és azon kívül is. Ennek fontos célpontja az innovatív és gyakorlatorientált projektek támogatása a szakképzésban és a műszaki felsőoktatásban. norelem 14 Technika 2014/1