Írta és elkészítette: Békési Krisztina. Szerkesztette, lektorálta: Dr. Mucsi Gyula Varga István,

Átírás

1

2 Készült március hónapban (kézirat lezárva: ) a korábban befolyt munkavédelmi bírságok felhasználására kiírt nyilvános pályázat során elnyert támogatásból, az OÉT Munkavédelmi Bizottság jóváhagyásával (Mvt. 80..) Írta és elkészítette: Békési Krisztina Szerkesztette, lektorálta: Dr. Mucsi Gyula Varga István, Nyomdai elkészítés, desing: Pelyhe Zoltán PREVENTIVE ZOOM Bt Békéscsaba, Kastély u. 52/3. Nyomtatás: SIRÁLYKA Kft. Ügyvezet igazgató: Zelenyánszki András Békéscsaba, József Attila u. Példányszám: 1000 db. Kiadó: MUVAPI Szakérti, Tanácsadói és Szolgáltató Kft Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. I/1. Felels kiadó: Varga István ügyvezet igazgató Telefon/telefax: (66) muvapi@t-online.hu Web:

3 Elzmények A kemizáció negatív következményeinek megakadályozására az ENSZ nemzetközi összefogást hirdetett meg ben összehívta az els Környezetvédelmi Világkongresszust. A Kongresszust követen nemzeti szint intézkedéseken alapuló nemzetközi szabályozások léptek életbe, meghirdették a nemzetközi kémiai biztonsági programot. A program jelents részeredményeket hozott, de globális sikereket nem tudott biztosítani, ezért fejlesztést igényelt. Ez a fejlesztés az ún. helyes vegyi anyag kezelés programjának meghirdetésével 1992-ben a Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejldés Világkonferencián, illetleg az ezt záró Föld-csúcson elfogadott Feladatok a 21. századra cím, ún. Agenda 21 dokumentummal vette kezdetét. Az Agenda 21 tizenkilencedik fejezete fogalmazza meg azokat a feladatokat, amelyeket az egyes országoknak a kémiai biztonság továbbfejlesztése, a riói értekezleten definiált helyes vegyi anyag kezelés érdekében meg kell oldaniuk. Ez a program az emberi egészség védelme és a környezet védelme mellett a társadalom és a gazdaság fejldésének fenntartását is célul tzi ki. A kémiai biztonságról szóló többször módosított évi XXV. törvény (továbbiakban: Kbtv.) szellemisége ezt a koncepciót követi és teljesen harmonizál a kémiai biztonság területén hatályos EU-s irányelvekkel. A törvény, amely egy korszer, az európai követelményeknek megfelel erny-törvény, alkalmas arra is, hogy a kémiai biztonság valamennyi területét lefedje, biztosítsa a kémiai biztonság egységes, világos, szigorú, de kiszámítható, betartható és hatékony szabályozását. A kémiai biztonság több mint állampolgári jog, minden Magyarországon tartózkodó ember alanyi joga. A kémiai biztonság fogalma: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését - csökkentését vagy elkerülhetvé tételét- célul kitz, illetleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan rendszerszemlélet - összessége, amely egyidejleg tekintetbe veszi a fejldés fenntarthatóságának szükségességét. A törvény célja: a kemizáció káros hatásainak, kockázatainak prevenciója, megszüntetése, vagy elfogadható szintre való csökkentése. A törvény hatálya: kiterjed az embert és a környezetet (növényeket, állatokat,) veszélyeztet, a törvény szerint veszélyesnek minsül anyagok és készítmények gyártására, forgalmazására, kereskedelmére, felhasználására, megsemmisítésére, illetleg az ezekkel folytatott minden fajta tevékenységre. Fontos: amíg a törzskönyvezési eljárást be nem fejezik, addig valamennyi új anyagot, készítményt veszélyesnek kell tekinteni, illetve a Kbtv. szerint végrehajtott osztályozásig valamennyi anyagra kiterjed a törvény hatálya. Csak néhány készítmény (peszticidek, gyógyszerek, kábítószerek, növényvéd szerek, stb.) nem tartozik az Kbtv. hatálya alá, de a gyártási tevékenységre, valamint a késztermékek anyag-komponenseire vonatkozik. I. A gyártó, a magyarországi forgalomba hozó feladatai: Az anyagok és készítmények veszélyesség szerinti osztályozása: Végzi: Aki az anyag, illetleg a készítmény magyarországi bejelentését, vagy törzskönyveztetését kezdeményezi (gyártó, magyarországi forgalomba hozó,). Az osztályozás alapja: az anyag és készítmény fizikai, fizikai-kémiai, kémiai tulajdonsága, mérgez (toxikológiai) tulajdonsága, környezetkárosító (ökotoxikológiai) jellemzje. Változás: a korábbi rendkívül gyúlékony, nagyon gyúlékony és gyúlékony kategória megnevezése változott meg: fokozottan tzveszélyes, tzveszélyes és kismértékben tzveszélyes kategóriára. Az osztályozás szempontjait: a többször módosított 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 1, 2, és 3-as számú mellékletei tartalmazzák.

4 Magyarországi veszélyes anyag jegyzék: az osztályba sorolt veszélyes anyagokat tartalmazza. Háromhavonta közzéteszik az egészségügyi tárca közlönyében. A veszélyességet meghatározó vizsgálatok: az OECD (Gazdasági Együttmködési és Fejlesztési Szervezet) ajánlások, valamint az EU irányelvei alapján történik a GLP (Helyes Laboratóriumi Gyakorlat) elírásainak teljes kör figyelembevételével. Fontos: korábban a fenti követelmények alkalmazásának hiányában elvégzett vizsgálatok megismétlésérl, kiegészítésérl a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (OKK) figazgatója dönt. Nem szükséges vizsgálat: a közösségi jegyzékben (67/548/EGK Irányelv I. sz. melléklet) már szerepl, osztályba sorolt veszélyes anyagok esetén. A közösségi jegyzék változásait az egészségügyi tárca hivatalos lapjában közzéteszik (Pl.: 8004/2000. (EüK.22.) EüM, 8003/2002. (EüK. 19.) ESzCsM tájékoztató). Az osztályozás során meghatározzák az anyagra vonatkozó - veszélyességnek megfelel - szimbólumot, veszélyjelet, R szám és R mondatot, illetve S számot és S mondatot. Újraosztályozást el kell végezni, amennyiben: ismert összetétel, már osztályba sorolt veszélyes készítmény összetételében változás történt (a komponensek bármely koncentrációja a fenti rendelet 2. számú mellékletében közzétett, megengedett koncentrációváltozást meghaladja). valamely összetev helyettesítése vagy további anyagok hozzáadása történt, függetlenül a helyettesít, illetve a hozzáadott anyag veszélyességétl. a veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény veszélyességére vonatkozó új információ megszerzése után. Az elnevezést meg kell változtatni: a motorhajtó és tüzelanyagok csoportjába tartozó kolajipari termékek kivételével a készítmény összetételének megváltozása (komponensek száma, összetevk cseréje) esetén; ez alól felmentést az OKK figazgatója adhat olyan esetekben, amikor az összetétel változása sem a készítmény veszélyességében, sem pedig a használati értékében nem okoz változást. Veszélyes anyagok és készítmények bejelentése: Végzi (az osztályba sorolást követen): a magyarországi gyártó vagy forgalmazó az azzal kapcsolatos tevékenysége megkezdése eltt. Be kell jelenteni az OKK-OKBI-nak: a magyarországi veszélyes anyag jegyzékben még nem szerepl, nem új veszélyes anyagot, az ELINCS-ben (Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke) feltüntetett veszélyes anyagot a veszélyes anyagok magyarországi jegyzékébe, minden veszélyes készítményt a terméknyilvántartásba történ felvétel céljából. OKK-OKBI: Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézetének Veszélyes Anyagok Bejelentése és Törzskönyvezése Osztálya, Cím: 1096, Budapest, Nagyvárad tér 2. tel.: Bejelentés módja: Veszélyes anyag: bejelentését a fenti rendelet 5. számú mellékletében szerepl bejelentlapon kell megtenni. A bejelentéshez csatolni kell a magyar nyelv biztonsági adatlapot és címketervet, amelyeken fel kell tüntetni az anyag veszélyesség szerinti besorolását. Az ELINCS-ben közreadott veszélyes anyag bejelentése során a bejelent laphoz csatolni kell a veszélyes anyagot az EU területén törzskönyveztet írásbeli hozzájárulását a bejelentéshez, valamint a törzskönyveztet által kiadott, a rendelkezési jog biztosítását igazoló iratot. Veszélyes készítmény: bejelentését a fenti rendeletben meghatározott bejelentlapon kell megtenni, melyhez a magyar nyelv biztonsági adatlapot 2 példányban kell mellékelni. A bejelentett készítmény csak bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyagot tartalmazhat. 2

5 A veszélyes készítmény bejelentési eljárása során a bejelent kérheti a készítményben lév anyag (ok) pontos kémiai neve helyett alternatív megnevezés használatának engedélyezését, meghatározott kritériumokat kielégítve (irritáló, ártalmas, irritáló vagy ártalmas, robbanó, oxidáló, tzveszélyes, vagy környezetre veszélyes tulajdonsággal rendelkezik kizárólag). Fontos: A veszélyes anyag bejelentésével kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatásért, az adatok hitelességéért a bejelent a felels. Felmentés a bejelentési kötelezettség alól: Az OKK-OKBI a gyártástól, illetleg a forgalomba hozataltól számított egy évig felmentést adhat, amelyet az OKK figazgatója további egy évvel meghosszabbíthat. Aki a bejelentés mellzésével élni kíván, annak az OKK-OKBI által hozzáférhet írásbeli nyilvántartást kell vezetnie a gyártott, illetleg a forgalomba hozott veszélyes anyagokról vagy veszélyes készítményekrl, a feliratozási és mennyiségi adatokról. Fontos: nem kell bejelenteni azokat a készítményeket, amelyeket a törvény hatályba lépése eltt már bejelentettek, illetleg amelyek országos forgalmazási engedélyt kaptak. Törzskönyvezés: Végzi: a törzskönyveztet - a módosított Kbtv. alkalmazásában- : a) az EU területén gyártott anyagok esetén a törzskönyvezend anyagot, illetve az anyagot tartalmazó készítményt forgalomba hozó gyártó; b) az EU területén kívül gyártott anyagok esetén a törzskönyvezend anyagot tartalmazó készítményt az EU területén forgalomba hozó, illetleg az, akit az anyag gyártója az EU területén történ törzskönyveztetés kezdeményezésére feljogosít. Magyarország területén új anyag önmagában vagy készítmény összetevjeként akkor hozható kereskedelmi vagy bármely gazdasági tevékenység céljából forgalomba, ha azt a hazai törzskönyvez hatóság törzskönyvezte. Fontos: minden új anyag törzskönyvezend, veszélyessége csak a törzskönyvezés során derülhet ki. Törzskönyvezés kérelmezése: a módosított 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 6. számú mellékletében szerepl törzskönyveztet bejelentlapon történik: új veszélyes anyagok esetén az OKK-OKBI felé benyújtott kérelemhez 2 példányban csatolni kell a törzskönyveztet által elkészített mszaki dossziét, a vizsgálati bizonylatokat, a biztonsági adatlapot és a címketervet, nyilatkozatot a gyártani, vagy forgalmazni tervezett mennyiségrl (tonna/év) és a javasolt felhasználási és hulladékkezelési módról, veszélyes anyagnak nem minsül új anyagok esetén a kérelemhez 2 példányban a vizsgálati bizonylatokat és a mszaki dossziét kell mellékelni. Az EU területén kívül gyártott új anyag esetén a gyártó nyilatkozatát is csatolni kell arról, hogy az anyag EU területén történ forgalmazását végztl különböz törzskönyveztet a törzskönyvezés iránti kérelem benyújtására jogosult. Ismételt törzskönyvezés: Az ELINCS-ben szerepl, az EU valamely tagállamában már törzskönyvezett új anyag esetében valamennyi új gyártó, illetleg az új anyagot nem közvetlenül valamely EU-tagállamból importáló (amennyiben a gyártó, illetve a törzskönyveztet írásbeli hozzájárulásával nem rendelkezik) új forgalmazó köteles az anyag ismételt törzskönyveztetésére. Ez esetben az állatkísérletek megismétlésének lehetség szerinti elkerülése érdekében az els, illetve bármely korábbi törzskönyveztettl elkérheti a kísérleti adatokat. Ennek érdekében a törzskönyveztet az állatkísérletek megkezdése eltt köteles tájékozódni az OKK-OKBI-nél arról, hogy az új anyagot korábban törzskönyvezték-e, megteszi a szükséges intézkedéseket az állatkísérletek adatainak megosztására irányuló megegyezés érdekében, megállapodás hiányában köteles kérni az OKK-OKBI közremködését. Egyszersített törzskönyvezési eljárás: amennyiben a gyártani, vagy forgalmazni kívánt mennyiség az évi 1 tonna mennyiséget gyártónként, forgalmazónként nem éri el. 2

6 Vizsgálatok: A mszaki dosszié összeállításához elvégzend vizsgálatok száma és félesége a gyártani vagy forgalmazni kívánt törzskönyvezend anyag tömegétl függ. A követelményeket a fenti rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. A fizikai, fizikai-kémiai, kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai sajátosságokat feltáró vizsgálatokat GLP minsítés, illetve akkreditált laboratóriumokkal kell végeztetni. Az OKK-OKBI-t a laboratórium nevérl és címérl tájékoztatni kell, valamint igazolást kell benyújtani, hogy jogosult a benyújtott vizsgálati adatok felhasználására. Tájékoztatási kötelezettség az OKK-OKBI felé: a törzskönyveztetnek írásban kell tájékoztatni az OKK-OKBI-t az általa törzskönyveztetett új veszélyes anyag: a) éves halmozott mennyiségének változásáról; b) emberre, illetve környezetre kifejtett hatásaira vonatkozó ismereteirl; c) új felhasználásairól; d) összetételének változásairól; e) gyártójának, illetleg az EU területén forgalmazójának az adataiban bekövetkezett változásokról. Adatvédelem: az OKK-OKBI, az OKK figazgatója, illetve az ETTSZ a tudomására jutott üzleti titoknak, illetve bizalmasan kezelend adatnak minsül információkat nem hozza nyilvánosságra. Abban az esetben, ha a törzskönyveztet, a gyártó vagy a forgalmazó ezen adatokat maga hozza nyilvánosságra, errl az OKK-OKBI-t tájékoztatnia kell. Nincs szükség törzskönyvezésre: azon új anyagok tekintetében, amelyek esetében a magyarországi forgalomba hozatalt végz, a törzskönyveztet az EU valamely tagállamában a forgalomba hozni szándékozott anyagot már törzskönyveztette. Vegyi anyagok kockázatának becslése: Végzi: az OKK-OKBI a Környezet- és Természetvédelmi Ffelügyelség bevonásával azokra az új vegyi anyagokra, készítményekre, valamint az EINECS-anyagokra, melyek gyártott vagy forgalmazott mennyisége eléri az évi 10 tonnát. (EINECS: Létez Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzéke) Az új anyagokra és készítményekre vonatkozó szabályok: A törzskönyvezéshez benyújtott adatok szükségesek a kockázatbecslés elvégzéséhez. Az EINECS-anyagokra vonatkozó szabályok: A évet követ naptári évekre az évi 10 tonnánál nagyobb mennyiségben EINECS- anyagot önmagában vagy készítmény összetevjeként gyártónak vagy forgalmazónak akkor kell bejelentést tenni az OKK-OKBI részére a módosított 12/2001.(V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete 1-2. pontja szerint, amennyiben a bejelentési kötelezettség korábban részére nem állt fenn. Bvebb az adatszolgáltatás köre az évi 1000 tonnát elér vagy meghaladó mennyiségben történ gyártóval vagy importálóval szemben (a 3. számú melléklet 1-6. pontja) Elsbbségi lista: az OKK-OKBI által kiválasztott azon anyagok listája, amelyek tekintetében a kockázat becslést haladéktalanul indokolt elvégezni a Környezetvédelmi és az Egészségügyi tárcák hivatalos lapjában jelenik meg évente. Adatszolgáltatás szabályai: Amennyiben a gyártott vagy forgalmazott anyagok az elsbbségi listán szerepelnek a gyártónak vagy importálónak a lista közzétételétl számított 6 hónapon belül be kell nyújtaniuk az anyaggal kapcsolatos kockázatokra vonatkozó összes információt, illetve vonatkozó tanulmányt. Ha a kockázat becsléshez bármely jellemz nem áll rendelkezésre, a gyártónak vagy importálónak el kell végezniük azokat a vizsgálatokat, amelyek a hiányzó adatok beszerzéséhez szükségesek. A vizsgálati eredményeket 12 hónapon belül be kell nyújtani. A gyártók és forgalmazók kötelesek évente az elállított és a forgalmazott anyag mennyiségére (tonna/év) vonatkozó adatokat közölni, amennyiben ezekben változás következik be. Mentesség az adatszolgáltatás alól: az adatszolgáltatást nem igényl vegyi anyagok listája a rendelet 4. sz. mellékletében szerepel. 3

7 Csomagolás: Forgalomba hozatal: a veszélyes anyagot, illetve veszélyes készítményt kiszerelt, nem ömlesztett formában olyan csomagoló-eszközben, zárással, feliratozással, szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva lehet, hogy az a veszélyes anyag, illetleg a veszélyes készítmény felhasználásáig biztosítsa az egészségkárosodás, illetve a környezetszennyezés vagy károsodás elkerülését. Lakossági forgalomba hozni: nagyon mérgez, mérgez, maró anyagokat, illetve készítményeket a gyermekek védelmét szolgáló biztonsági zárással, illetve a gyengén látók és a vakok védelmét szolgáló kitapintható jelképekkel lehet. A kitapintható jelképeknek az ártalmas, a fokozottan tzveszélyes, tzveszélyes anyagok, illetve készítmények csomagoló eszközén is rajta kell lenniük. Gyermek biztos zárral kell ellátni: azon termékek csomagolását, amelyekben a metanol koncentrációja eléri vagy meghaladja a 3 %-ot, illetve a diklórmetán koncentrációja eléri vagy meghaladja az 1 %-ot. azon termékeket, amelyeket Xn és R 65, aspiráció veszélyére utaló jelzéssel láttak el, kivéve az aeroszolként vagy szórófejjel ellátott tartályban forgalomba kerülket. Élelmiszerek és takarmányok védelme: érdekében veszélyes anyagot vagy veszélyes készítményt tilos elállítani, csomagolni élelmiszernek, illetleg takarmánynak minsül terméket elállító üzemben. Pecséttel történ lezárás: ez esetben az els felbontáskor a pecsétnek olyan módon kell megsérülnie, hogy az eredeti pecsét újrafelhasználására ne kerülhessen sor. Fontos: A fogyasztói forgalomba hozott veszélyes anyag és veszélyes készítmény csomagolásának sem alakja, sem megjelenése nem lehet alkalmas: - a gyermekek figyelmének fokozott felkeltésére, - a fogyasztók megtévesztésére, - az élelmiszerekkel, a takarmányokkal, a gyógyszerekkel, illetve a kozmetikai termékekkel való összetévesztésre. Feliratozás: Elírt kötelezettségek: A felirat (melyet a tevékenység során alkalmazott valamennyi csomagolási egységen a gyártó vagy forgalmazó elhelyez) magyar nyelven, jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tartalmazza: a termék nevét, a benne lév veszélyes anyag megnevezését a közösségi jegyzék, illetve, ha ebben nem szerepel, a magyarországi jegyzék szerint valamely megnevezésének megfelelen, vagy valamely hivatalos nemzetközi elnevezés magyar megfeleljét, a magyarországi bejelent vagy törzskönyveztet megnevezését és teljes címét, telefonszámát, a termék veszélyességére utaló szimbólumot, az R és S mondatokat, az EINECS, illetve az ELINCS szerinti jegyzékszámot (ilyenkor a feliraton szerepelnie kell az EK felirat szavaknak is), a magyar törzskönyvezési számot. A módosított 44/2000.(XII. 27.) EüM rendelet 10. számú melléklete a címke tartalmi és formai követelményei mellett kitér egyes speciális veszélyes készítmények feliratozására vonatkozó külön rendelkezésekre (lakosságnak árusított veszélyes készítmények, ólom tartalmú festékek, lakkok, azbeszt tartalmú termékek stb.). A felirat elhelyezése: a csomagolás egy, illetve több oldalán úgy, hogy ha a csomagot szabályosan teszik le, azt vízszintesen lehessen olvasni, megtéveszt jelölést vagy szöveget nem tartalmazhat. Nincs szükség címkézésre: a szükséges adatok közvetlenül a csomagoláson jól láthatóan feltüntetésre kerültek. 4

8 Reklámozás: A veszélyes anyag és veszélyes készítmény veszélyességét a reklámozás során is egyértelmen közölni kell. A reklámozás nem lehet félrevezet. Biztonsági adatlap: A gyártó feladata: a biztonsági adatlap elkészítése (a veszélyes anyagot, illetve veszélyes készítményt csak magyar nyelv biztonsági adatlappal hozhatja forgalomba), a benne foglalt információkért felels. Az adatlapok tartalmi és formai követelményeit a módosított 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 11. számú melléklete tartalmazza. Az adatlapot abban az esetben is el kell készíteni, ha a veszélyesként nem osztályozható készítmény legalább egy olyan veszélyes anyagot tartalmaz, amelynek mennyisége nem gázállapotú készítmény esetében az 1 tömeg %- ot, gázállapotú készítmény esetében a 0,2 térfogat %-ot meghaladja, a veszélyes anyag egészség- vagy környezetkárosító kockázattal bír, illetve munkahelyi expozíciós határértékkel rendelkezik. Használati utasítás: Elkészítése: a gyártó feladata. Tartalmaznia kell: a kezelésre-, tárolásra-, a használatra-, az elssegélynyújtásra, a hulladékkezelésre vonatkozó információkat. A forgalmazó mellékeli: a lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett formában forgalomba hozott minden veszélyes anyaghoz, illetve veszélyes készítményhez. Egyes tevékenységek korlátozása: A módosított 41/2000. (XII. 20.) EüM KöM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kizárólag az e rendeletben meghatározott feltételek mellett, illetve korlátozásokkal hozhatók forgalomba, illetve használhatók fel. Bejelentési és elzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási (PIC) eljárás: A nemzetközi információcsere rendszerben elfogadott eljárás, amelynek alapján a nemzetközi kereskedelemben a betiltott vagy szigorúan korlátozott anyagok, illetve az ezen anyagokat tartalmazó készítmények kiviteléhez az importáló ország elzetes értesítése és egyetértése szükséges. Export: A 46/2000. (XII. 29.) EüM-FVM-KöM-GM együttes rendelet 1. és 3. számú mellékleteiben felsorolt betiltott vagy szigorúan korlátozott anyagok, illetve az ilyen anyagot tartalmazó veszélyes készítmények exportja esetén a kivitelt megelzen legalább 30 nappal- az exportr értesíti a hazai kijelölt hatóságot (növényvéd szerek és termésnövel anyagok esetén a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, egyéb anyagok esetében az OKK- OKBI). Biocid termékek: Engedélyezési és a regisztrációs eljárás: általános szabályait, az engedélyezés (termék, hatóanyag) rendjét a biocid termékek elállításának és forgalomba hozatalának feltételeirl szóló 38/2003. (VII. 7.) EszCsM-FVM- KvVM együttes rendelet tartalmazza. Szabályozza továbbá az osztályozást, feliratozást, csomagolást, a biztonsági adatlapok tartalmi és formai követelményeit, a termékek reklámozásának elveit. Kérelmez: aki a biocid terméket forgalomba hozatal céljából els alkalommal gyártja, illetve forgalmazza. Forgalomba hozás feltétele: biocid termék esetén az OTH által kiadott engedély, kis kockázattal járó biocid termék esetén a termék regisztrációja. (A biocid termék fogalma: hatóanyag, illetve egy vagy több hatóanyagot tartalmazó készítmény, a felhasználóknak szánt kiszerelési formákban, melynek az a célja, hogy valamely kártékony biológiai szervezetet kémiai vagy biológiai eszközökkel elpusztítson, elriasszon, ártalmatlanítson, károkozásában akadályozzon, illetleg valamilyen más módon korlátozó hatást gyakoroljon rá, és besorolható a 38/2003. (VII. 7.) EszCsM- FVM-KvVM együttes rendelet 5. számú melléklet szerinti valamely terméktípusba;) 5

9 II. Forgalmazók (értékesítk) feladatai: Árusító hely: veszélyes anyagot, készítményt csak megfelel tároló és elárusítótérrel ellátott üzletben lehet árusítani, amelyben rendelkezésre állnak a terméket, illetve a létesítmény tzveszélyességi besorolásától függ tárolóeszközök, tzvédelmi és kárment eszközök. Az A és B osztályú anyagok (pl: festékek) tárolási módját és mennyiségét az árusítóhely üzemeltetjének írásos formában meg kell határoznia. Anyagforgalmi nyilvántartás: a veszélyes termékekrl az üzletnek anyagforgalmi nyilvántartást kell vezetnie (anyag fajtánként rögzíteni a beszerzési, eladási és készletezési mennyiségi adatokat). Az adatokat 5 évig meg kell rizni. Kiszolgálás: a foglalkozás körében felhasználandó veszélyes anyagot és veszélyes készítményt kiszolgálni csak a tevékenység végzésére jogosult, a biztonságos alkalmazásra képes nagykorú természetes vagy jogi személynek, vagy ezek képviseletében eljáró nagykorú személy részére szolgáltatható ki, aki a bejelentés tényét, illetve az átvételre jogosultságot igazolni tudja. Biztonsági adatlap: a tevékenységet végzt legkésbb a termék els alkalommal történ kiszolgálásakor el kell látni. A termék ismételt kiszolgálásakor külön kérésre kell biztonsági adatlapot adni. Az átadás történhet írásban vagy a felhasználó hozzájárulásával elektronikus úton. A forgalmazónak a biztonsági adatlap átvevjérl nyilvántartást kell vezetnie, és a tudomására jutott új információkról haladéktalanul tájékoztatni kell (ez a kötelezettség az átvett veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény szavatossági idejének lejártáig áll fenn). Fontos: Nem lehet korlátozni azoknak a veszélyes anyagoknak, illetve veszélyes készítményeknek a forgalmazását, amelyek a törvényben foglalt követelményeknek megfelelnek; (Az EU áruk szabad áramlása biztosítása alapelvének megfelel elírás.) III. A felhasználók feladatai: A veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel végzett tevékenység feltételei: Tevékenység alatt a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos elállítást- ideértve a bányászatot (feltáró fúrás, kitermelés) is-, a gyártást, a feldolgozást, a csomagolást, a tárolást, az anyagmozgatást, a forgalmazást, az értékesítést, a felhasználást, továbbá a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények elemzésével, ellenrzésével kapcsolatos vizsgálatot kell érteni. Tevékenység végzés feltétele: o csak igazolható módon bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel végezhet. o a biztonsági adatlap, illetve használati utasítás a tevékenységet végz birtokában legyen. Tevékenység bejelentése: a tevékenység megkezdése eltt a módosított 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 13. számú mellékletében szerepl 1. Adatlapon kell megtenni az ÁNTSZ tevékenység gyakorlási helye szerint területileg illetékes városi/fvárosi intézetének. Fontos: hogy amennyiben a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adat megváltozott, a bejelentést meg kell ismételni a fenti rendelet 2. Adatlapján. Nem kell bejelenteni ismételten a tevékenységet: az érvényes általános tevékenységi engedély, illetve országos forgalmazási engedély visszavonásáig (a korlátozott tevékenységi engedélyek érvényessége már lejárt). Természetesen ezt az ellenrz hatóság számára dokumentálhatóan be kell mutatni. Veszélyes anyagok jelölése: Ha a veszélyes anyag tároló tartály mérete vagy csomagolása következtében a tartalmának megfelel címkézésre nem alkalmas, akkor a munkavállaló számára hatékony felismerhetségi jelekrl kell gondoskodni pl.: függ címke alkalmazása vagy kísér dokumentum biztosítása. 6

10 Tárolás, szállítás: Tárolásért, szállításért felels: szervezett munkavégzés esetében a munkáltató, nem szervezett munkavégzés során a vállalkozó, illetve a tevékenység végzésére a tevékenység bejelentésével jogot szerz természetes vagy jogi személy. Elírás: o a tárolt veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne veszélyeztesse, illetleg a környezetet ne szennyezhesse, károsíthassa. o a szállítóeszközt úgy kell megválasztani, hogy a szállított veszélyes anyag, készítmény a rakodás és szállítás során az egészséget, illetve a környezetet ne veszélyeztesse, illetleg ne károsíthassa. Fontos: a biztonsági adatlapok: o 7. pontja az adott anyag/készítmény kezelésére és tárolására, o 14. pontja pedig a szállításra vonatkozó konkrét elírásokat tartalmazza. Ezeket az információkat oktatni, ismerni és tudni kell! Kémiai kockázatbecslés: Végzi: A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel tevékenységet végz a tevékenység megkezdése eltt az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést kell készítenie a módosított 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 5. -a szerint. Ez nem új feladat, hiszen a Munkavédelmi törvény 54.. (2) bekezdése már 1997-tl kötelezvé tette. Javasolt lépések: 1. A veszély azonosítása: A helyszín és a tevékenységek összegz jelleg, rövid ismertetése. A felhasznált veszélyes anyagok listája, amelyen belül külön kezelendk a rákkelt anyagok. A felsorolt veszélyes anyagok biztonsági adatlapjainak tárolási helye. 2. Az expozíció-hatás összefüggés elemzése: Fel kell sorolni: a veszélyes anyag egészségkárosító hatásait - expozíció-hatás elemzés- röviden, hivatkozva a biztonsági adatlapokra, összefoglaló jelleggel, a veszélyes anyag felhasználás lehetséges veszélyeinek meghatározása során- a tevékenységek megadásánál- a szóba jöv expozíciós utakat, az exponált dolgozók számát. Célszer a tevékenységet a szerint csoportosítani, hogy expozíció lehetséges vagy nem lehetséges. A rákkelt vegyi anyagok expozíciós lehetségeit külön fejezetben javasolt kezelni. 3. Az expozíció mérése (becslése): Mérés: a munkahelyi légtér veszélyes anyag koncentrációja méréssel határozható meg. Nagyon fontos gyakorlati tudnivaló: a fenti rendelet 1. és 2. számú mellékletében elírt mérést, analízist csak akkreditált laboratórium végezheti. A mérést üzemi állapotban kell végezni. (mennyiségi- és idbeli expozíció) Ha nincs mérési lehetség: becsülni kell. Becslés: alapja a veszélyes anyag felhasznált mennyisége, fizikai-kémiai jellemzi, a munkakörülmények, a felhasználás mszaki színvonala, összes tényezje. Nem misztifikálni kell a kérdést, hanem józan-ésszel gondolkozva megoldani. 4. A kockázat minségi, illetve mennyiségi jellemzése: Az expozíciós érték -munkahelyi légtér koncentráció ismeretében a munkahelyi légtér határértékeihez kell hasonlítani a munkahelyek jellemzit. A kémiai kockázat minsítése (mivel az jogszabályban nem elírt) többfajta lehet: Pl.: A./ kockázat lehetséges, kockázat elfogadható, kockázat nem elfogadható, ezért valamilyen védintézkedés szükséges. B./ 7

11 triviális elfogadható mérsékelt lényeges elfogadhatatlan Ebben a részben javasolt megadni: adott tevékenység egyéni védfelszerelés elírásait. a kollektív védfelszereléseket és védintézkedéseket. egyéb kockázatcsökkent intézkedések, mint pl: megfelel szakértelem, technológia-, munkavédelmi oktatások, riasztási- és mentési gyakorlatok, rendszeres karbantartás, üzemi higiénia, üzemi rend és takarítás stb. a munkaterület foglalkozási megbetegedéseit, munkabaleseteit összegz jelleggel, az okok megjelölésével, néhány évre visszamenleg. Kockázatbecslés felülvizsgálata: az Mvt. szerint évente és akkor, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében, vagy a munkavállalók körülményeiben, -egészségi állapotában olyan változások következtek be, amelyek a korábbi értékelés, becslés felülvizsgálatát indokolják. Fontos: korábban nem alkalmazott veszélyes anyaggal tevékenység csak akkor kezdhet, ha a kockázatbecslés és a szükséges kockázatkezelés megtörtént. Kockázatkezelés: Végzi: a szervezett munkavégzés keretében tevékenységet irányító és a biztonságért, az egészségért és a környezet megóvásáért felels munkáltató, a nem szervezett munkavégzés során a munkát végz egyéni vállalkozó, illetve a munkát végz személy. Vizsgálni kell: az expozíció csökkentésének lehetségeit! Erre a Munkavédelmi Törvényben (továbbiakban: Mvt.) lefektetett alábbi alapelvek alkalmazásával kerülhet sor: a) a veszélyek elkerülése; b) a nem elkerülhet veszélyek értékelése; c) a veszélyek keletkezési helyükön történ leküzdése; d) az emberi tényez figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütem munkavégzés idtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaid beosztására; e) a mszaki fejldés eredményeinek alkalmazása; f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel; g) egységes és átfogó megelzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafelté- telekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezk hatására; h) a kollektív mszaki védelem elsbbsége az egyéni védelemhez képest; i) a munkavállalók megfelel utasításokkal történ ellátása. (Példa az expozíció csökkentésére: ha a munkát megfelel egyéni védeszköz megfelel használatával végzik, akkor a munkahelyi kockázat nulla. A munkahelyi expozíció ugyanis a károsító anyag koncentrációjának (munkahelyi légtér) és az expozíciós idnek a szorzata. Ha bármelyik szorzótényez nulla, akkor a kockázat is nulla. Hasonló a helyzet a munkavállaló megfelel védfülkében végzi a munkáját. A kockázat elkerülése, eltrhet szintre csökkentése a munkafolyamat megtervezésével, mszaki intézkedésekkel, megfelel karbantartással, az exponált munkavállalók számának minimalizálásával, az expozíciós koncentráció és idtartam csökkentésével, kollektív és/vagy egyéni védelem biztosításával, higiénés intézkedésekkel, a hulladék biztonságos kezelésével.) A kockázatértékelés és kockázatkezelés, tehát az intézkedések végs célja és eredménye nem minden esetben lehet az, hogy a kockázatok teljes mértékben megsznjenek! A cél az, hogy a megtett intézkedéseket követen a fennmaradó kockázat szintje elfogadható legyen. 8

12 A munkáltató feladata: a biztonsági adatlapokon alapuló anyag-nyilvántartás vezetése a munkahelyeken alkalmazott veszélyes anyagokról, illetleg naprakész nyilvántartást vezessen a munkavállalói expozíciókról. Ezeket az adatokat a munkaviszony megsznte után 10 évig (rákkeltvel történ expozíció esetén 40 évig) meg kell riznie, és ezeket az adatokat a munkavállalók és képviselik számára hozzáférhetvé kell tennie. A munkáltatónak kiemelt feladata: a módosított 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 1. és 2. mellékletében felsorolt (a munkahelyi levegben megengedett veszélyes anyag koncentráció) határértékek alatt való tartása, tehát méréseket kell végeztetni. Az els méréseket az MSZ EN 689:1999 szabványban elírt gyakoriságú idszakos mérésekkel kell ellenrizni, a mérési adatokat jegyzkönyvben kell rögzíteni, illetve ezt a dokumentációt meg kell rizni. A méréseket csak akkreditált laboratórium végezheti el. A munkáltató tájékoztató jelleg mérései nem fogadhatók el. A kötelez idszakos vizsgálatok közötti idszakok kiválasztásához az alábbi táblázat ad segítséget: A legutóbb mért munkahelyi koncentráció A következ (idszakos) mérés legkésbbi idpontja (MMK) és a határérték (HÉ) viszonya MMK (0,25 x HÉ) 64 hét = 15 hónap = 448 nap (0,25 x HÉ) < MMK (0,5 x HÉ) 32 hét = 7,5 hónap = 224 nap (0,5 x HÉ) < MMK HÉ 16 hét = 3.75 hónap = 112 nap Fontos: a határérték túllépés esetén a munkáltatónak azonnali intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek írásban kell rögzíteni. Az intézkedés eredményességérl soron kívüli kockázatbecsléssel kell meggyzdni. Baleset, üzemzavar, veszélyhelyzet leküzdése: A munkahelyen elforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére a munkáltatónak (más jogszabályok elírása alapján is) intézkedési tervet (mentési tervet is beleértve) kell készíteni. Az említett események elfordulásakor a munkáltató azonnal intézkedik: csökkenti a káros hatásokat, tájékoztatja az érintett munkavállalókat, elrendeli, hogy az érintett területen csak a rendkívüli helyzet megszüntetésén dolgozók tartózkodhatnak. ha a rendkívüli esemény a munkavállalók egészségkárosodásának kockázatnövekedésével járhatott, errl külön tájékoztatja az érintetteket. a rendkívüli esemény területét figyelmeztet és tájékoztató jelzésekkel el kell határolni. A munkavállalók tájékoztatása, oktatása: A tájékoztatást a munkavállalók és képviselik számára érthet nyelven, munkaidben kell adni. Terjedjen ki: o a munkavégzésre, o a munkahelyen elforduló veszélyes anyagokra, (biztonsági adatlapok) o határértékekre, o kockázatokra, o az anyagok pontos címkézésére, o feliratozására, o munkavédelmi és munkaegészségügyi elírásokra. Az oktatásokon a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató is adjon részletes tájékoztatást. Ennek igénye, elrendelése és ellenrzése is a munkáltató kötelezettség. Az oktatásokat, képzéseket, tréningeket, gyakorlatokat dokumentálni szükséges.. 9

13 Orvosi alkalmassági vizsgálatok: A munkáltató köteles: - az elzetes és idszakos orvosi alkalmassági vizsgálatokra a munkavállalót elküldeni. A vizsgálatok rendjét a módosított 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szabályozza. - amennyiben a munkavállalónál a foglalkozás-egészségügyi orvos a veszélyes anyaggal végzett munka következtében megbetegedést vagy egészségre káros hatást, illetve biológiai határérték túllépést észlel: a kockázatbecslést újra elvégezni, a kockázat csökkentésére hozott intézkedéseket felülvizsgálni, figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos elírásait a kockázat csökkentésének bevezetésére, figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét a munkavállalók további foglalkoztathatóságát illeten, kezdeményezni a többi munkavállaló egészségi állapotának soron kívüli vizsgálatát. Biocid termékek: A biocid termékek az OTH által kiadott engedély alapján, kis kockázattal járó biocid termék a termék regisztrációját követen használható fel. Rákkelt vegyi anyagok: A foglalkozási eredet rákkelt anyagok elleni védekezésrl és az általuk okozott egészségkárosodások megelzésérl szóló módosított 26/2000. (IX. 30.) EüM rendeletben elírt munkáltatói kötelezettségek: A rákkeltk határértékeinek betartása (környezeti monitorozás). A rákkelt okozta terhelés meghatározása, eltrhet szint kontrollja (biológiai vizsgálatok). Kockázatbecslés legalább kétévenkénti (szükség esetén, elrendelés esetén gyakoribb) végrehajtása, írásos dokumentálása. ((A 26/2000. EüM rendelet 4. (3) bekezdés írja el ezt a gyakoriságot! Az Mvt. évente igényli a felülvizsgálatot)) A rákkelt választásának indoklása. A populációs kockázat csökkentése. A terhes nk, a rákkelt hatására fogékonyak foglalkoztatásának tiltása, a fiatalkorúak foglalkoztatása (egyéni védeszköz használata). Az expozíció csökkentését és megelzését szolgáló kötelezettségek, pl: zárt rendszer, automatizálás, légtechnikai eljárások, rákkelt anyagok mennyiségének, exponált munkavállalók létszámának, munkaés expozíciós id korlátozása, stb.). Az elre nem látható (rendkívüli) helyzetre hozott munkáltatói intézkedések: riasztási és intézkedési terv ( balesetelhárítási, mentési, menekülési, dekontaminálási, helyreállítási) készítése, gyakoroltatása, a munkáltató soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálatra küldése ha az elre nem látott esemény bekövetkezett. Az elre látható expozícó-növekedés (pl: karbantartás) megakadályozására hozott intézkedések pl: egyéni védeszköz biztosítása, munkaid korlátozása, munkavégzés helyének megjelölése, körülhatárolása. Illetéktelenek távoltartása a veszélyeztetett területrl. Higiénés, személyi higiénés elírások: munkahelyi evés, ivás, dohányzás tiltása, megfelel szociális helyiségek (fekete-fehér rendszer öltöz-mosdó-zuhanyzó, WC, tartózkodó), tisztálkodó, dekontamináló szerek. A munkavállalók oktatása, tájékoztatása: írásban, szükség esetén szóban, munkaidben kell tartani az óvintézkedésekrl, az egyéni védeszköz használatáról, munkavállalói magatartásról havária esetén. Az elsajátított ismeretekrl meg kell gyzdni. Rákkeltket tartalmazó berendezések, tárolók feliratozása, címkézése (szembetn, a munkavállaló számára érthet nyelven). Munkavédelmi fórum (konzultáció) biztosítása a prevencióval kapcsolatban felmerül kérdések megvitatására (évente). Ez összevonható az oktatással. A munkáltató által vezetett naprakész nyilvántartás: munkavállalóra vonatkozó adatok, expozíciós adatok (40 évig meg kell rizni). A munkavállalók orvosi alkalmassági vizsgálatainak teljesülése- elzetes, idszakos, soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálatok, valamint záróvizsgálat vágzése. 10

14 A munkáltató éves és soron kívüli jelentési kötelezettsége: minden év január 10-ig az ÁNTSZ városi intézetének bejelenteni a rendelet 3. számú mellékletének I-III. pontjaiban elírtakat (rákkeltvel végzett tevékenység, használt anyagok, készítmények, eljárások, változások, határérték túllépése, létszámváltozás). A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrl szóló évi LXXIV. törvény és a végrehajtását szolgáló a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrl szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet a SEVESO II. irányelvvel megegyezen egyértelmen meghatározza a veszélyes létesítmények üzemeltetinek a súlyos ipari balesetek megelzésével, az azokra való felkészüléssel és azok elhárításával kapcsolatos feladatait: az alsó küszöbérték veszélyes üzem üzemeltetjének a biztonsági elemzést, a fels küszöbérték veszélyes üzem üzemeltetjének a biztonsági jelentést kell elkészítenie. ezek alapján a dominóhatás veszélyének csökkentése és az irányítás összehangolása érdekében az érintett üzemek kölcsönös adatszolgáltatásra kötelezhetek. a veszélyes üzem üzemeltetjének a veszélyek következményeinek elhárítására bels védelmi tervet kell készítenie, melyet 3 évente felül kell vizsgálni, illetve a rendeletben meghatározottak szerint gyakoroltatni kell. a nyilvánosság tájékoztatása a veszélyes tevékenységrl, a lakosságot esetlegesen ér veszélyekrl, a tett védelmi intézkedésekrl. a veszélyes üzemben történt súlyos balesetrl a kivizsgálást követen haladéktalanul, rendkívüli eseményrl a kivizsgálást követ 15 napon belül jelentést készít a BM Országos Kataszrófavédelmi Ffelügyelet részére. A kémiai biztonság megvalósítását szolgáló szabályok betartásának ellenrzését közegészségügyi szempontból elssorban az ÁNTSZ városi/fvárosi kerületi intézetei végzik. Jogszabály jegyzék: A kémiai biztonságról szóló évi XXV. Törvény; A 25/2000. (IX. 30.) EüM- SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról; A 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól A 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredet rákkelt anyagok elleni védekezésrl és az általuk okozott egészségkárosodások megelzésérl 8/2004. (XII. 1.) EüM-FVM-KvVM-GKM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kivitelével, illetve behozatalával összefügg bejelentési eljárás részletes szabályairól A 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról 12/2001. (III.30.) EüM- FVM együttes rendelet a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenrzésérl A 12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becslésérl és a kockázat csökkentésérl A 8004/2000. (EüK. 22.) EüM tájékoztató az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékérl, valamint az EINECS-ben szerepl veszélyes anyagok jegyzékének közreadásáról A 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM- FVM-KvVM együttes rendelet a biocid termékek elállításának és forgalomba hozatalának feltételeirl Az évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrl A 2/2001.(I. 17.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrl Fontos: Felhívjuk a tisztelt olvasó (felhasználó) figyelmét arra, hogy a fenti jogszabályok többségét már többször módosították, ezért mindig a hatályos változatot szíveskedjenek alkalmazni! Megszokásból ne intézze ügyeit, elbb mindig tájékozódjon arról, hogy változtak-e a követelmények! 11