MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI

Átírás

1 A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 11/2. MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI JÚNIUS FEBRUÁR 25. Magyar Országos Levéltár Budapest 2004

2 A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 11/2. MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI JÚNIUS FEBRUÁR 25. Összeállította: Csapó Mária, Haász Réka, Kurecskó Mihály, Szűcs László, G. Vass István A személynévmutatót készítette: Pintér Mariann Szerkesztette: G. VASS ISTVÁN Magyar Országos Levéltár Budapest 2004

3 A Magyar Országos Levéltár fenntartója: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Megjelent a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával ISSN ISBN Kiadja a Magyar Országos Levéltár Felelős kiadó a Magyar Országos Levéltár főigazgatója A számítógépes szerkesztés a szerzők munkája Készült 300 példányban, 41,5 ív terjedelemben a MOL Sokszorosító Műhelyében (nyomtatás és kötés)

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ. 9 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE.. 17 NAPIRENDI PONTOK JEGYZÉKE Dinnyés Lajos kormánya [Első összetételben] (1947. június szeptember 24.) június június június június június június július július július július július július július július augusztus augusztus augusztus augusztus szeptember szeptember szeptember szeptember Dinnyés Lajos kormánya [Második összetételben] (1947. szeptember augusztus 5.) szeptember szeptember október október október október október október november

5 november november november december december december december január január január február február február február március március március március április április április április április május május május május június június június június július július július július július Dinnyés Lajos kormánya [Harmadik összetételben] (1948. augusztus december 10.) augusztus augusztus augusztus augusztus

6 szeptember szeptember szeptember szeptember /a szeptember október október október október [259/a] október október november november november november december december Dobi István kormánya [Első összetételben] (1948. december június 11.) december december december december január január január január február február február február március március március március április április április április május május május

7 május június június Dobi István kormánya [Második összetételben] (1949. június február 25.) június június június július július július július augusztus augusztus augusztus augusztus szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember október október október október november november november december december december január január január január február február február február

8 MUTATÓK 399 Tárgymutató 399 Személynevek mutatója Földrajzi nevek mutatója Rendeletszámok mutatója A minisztertanács ülésén nem tárgyalt (valószínűleg körözés útján jóváhagyott) rendeletek jegyzéke

9 8

10 BEVEZETŐ A minisztertanács üléseiről felvett jegyzőkönyvek 1848, illetve 1867 Magyarország alkotmányos kormányzásának kezdete óta a magyar történelem kutatásának kiemelkedően fontos forrásegyüttesét képezik, amit a levéltári kutatók részéről megnyilvánuló érdeklődés is bizonyít. Ezért vette tervbe a Magyar Országos Levéltár már évtizedekkel ezelőtt a jegyzőkönyvek kiadását. A II. világháborút követő (1944. december 23. utáni) korszak kormányülései anyagának kiadására, illetve feltárására csak az iratok titokvédelmi minősítésének törlése után, azaz az 1990-es évek elejétől nyílt lehetőség. * A szövegek (jegyzőkönyvek és fontosabb előterjesztések) tudományos apparátussal való közzététele azonban nyilvánvalóan hosszú időt igénybe vevő vállalkozás, és anyagi, illetve személyi okok miatt csak a forrásanyag töredékére terjedhet ki. Ezért szükségesnek tartottuk egy nagyobb időszakot átfogó és általánosabb áttekintés lehetőségét biztosító segédlet elkészítését: a minisztertanács által tárgyalt napirendi pontok mutatókkal kiegészített jegyzékének összeállítását. Ez elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy segítse az iratanyagban való tájékozódást, mindenekelőtt a kutatók munkáját. Fontos funkciója azonban az is, hogy a feldolgozott levéltári anyag mikrofilmezése után az abban való tájékozódást, kutatást is segítse. Végül mintegy előmunkálatát képezi a minisztertanácsi jegyzőkönyvek és mellékleteik digitalizálása után létrejövő nagyszabású, és széles körben hozzáférhető elektronikus adatbázis megteremtésének is. Munkánk 2003-ban megjelent első kötete az december 23. és május 31. között keletkezett, sorszámú jegyzőkönyv anyagát dolgozta fel. A jelen kötet e munka szerves folytatásaként immár február 25-éig tartalmazza a minisztertanács által tárgyalt ügyek jegyzékét, azaz a sorszámú ülések, továbbá az egykorúlag 255/a sorszámmal jelölt, illetve egy sorszám nélküli (általunk [259/a] sorszámmal jelölt) rendkívüli ülés jegyzőkönyveit dolgozza fel. Az első kötetben feldolgozott 180 ülésen a minisztertanács több mint 7500, a jelen kötetben feldolgozott 149 ülésen néhány híján 9000 napirendi pontot tárgyalt meg. A teljes feldolgozott időszakban közel 3500 kormányrendeltet és egyéb jogszabályt alkotott, illetve készített elő. Még ha számításba is vesszük, hogy a tárgyalt előterjesztések egy része a mai kutatók többsége számára csak közvetett jelentőséggel bír, ezt ellensúlyozza, hogy más esetekben az ország akkori helyzetére, közállapotaira vonatkozó alapvetően fontos adatokat, tényeket, intézmény- és jogtörténeti elemzéseket, vagy éppen gazdasági, szociális, kulturális stb. reformjavaslatokat tartalmaznak, amelyek nélkülözhetetlenek a korszak magyar történelme alaposabb megismeréséhez. Azt is bízvást állíthatjuk, hogy alig volt a korszakban olyan fontos kérdés, amellyel a testület valamilyen formában ne foglalkozott volna. S ha az * Eddig megjelent: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) minisztertanácsi jegyzőkönyvei december november 15. Szerk.: Szűcs László. Bp p. Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei február november 15. Szerk. Szűcs László. Bp p. Dinnyés Lajos kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei június december 10. Szerk.: Szűcs László. Bp p. 9

11 ügyek sokszor nem is a minisztertanács ülésén dőltek el, a jelen segédlet segítségével és a jegyzőkönyvek kézbevételével mindig segítséget kaphatunk a további kutatáshoz. * A most feldolgozott két és háromnegyed év alatt Magyarország politikai viszonyai és alkotmányos berendezkedése teljesen átalakult. E változásokat közismert tények és események jelzik: Hatályba lépett a békeszerződés, és meghatározóvá vált a Szovjetunióhoz kötődő egyoldalú külpolitikai orientáció. Egyesült a két munkáspárt és az egyesült párt most már nyíltan a politikai és gazdasági hatalom kizárólagos birtoklására törekedett. Ezzel párhuzamosan a polgári pártok, az egyházak, a társadalom önrendelkezését és önszerveződését megtestesítő civil szervezetek egyre inkább kiszorultak az ország közéletéből elejéig lezárult a bankok, a nagyipar és nagykereskedelem, majd a kisipar államosítása, ezzel egyidejűleg jórészt kiépült az állami tulajdonba került javak kezelésére és működtetésére hivatott intézményrendszer (állami vállalatok, iparigazgatóságok, ipari központok stb.), és megtörtént a szocialista jellegű tervgazdálkodásra való áttérés. Hatályba lépett az új alkotmányról szóló törvény, amely megszüntette a hatalommegosztás elvén alapuló polgári jellegű államot és az Országgyűlés szerepét eljelentéktelenítve a pártirányítás alá helyezett kormányzati szervekre bízta a legfontosabb kérdések eldöntését. Az előző kötet bevezetőjében összesen 21 pontban ismertettük azokat a fontosabb feladatokat, illetve témaköröket, amelyeket a hatályos jogszabályok és a gyorsan változó külés belpolitikai viszonyok által meghatározott keretek között a kormánynak kellett tárgyalni, illetve megoldani. Az alábbiakban anélkül, hogy felesleges ismétlésekbe bocsátkoznánk röviden áttekintjük, hogy melyek voltak azok a feladatok, amelyek továbbra is rendszeresen szerepeltek a minisztertanács ülésein, melyek azok, amelyek fokozatosan megszűntek, illetve amelyeket a kormány újonnan létrehozott szervekre bízott, végül amelyek az említett politikai és közjogi változások következtében újonnan kerültek a feladatkörébe, illetve vont hatáskörébe. I. Az 1945 előtt született jogszabályok, illetve részben már 1945 után alkotott rendelkezések és nemzetközi szerződések által a minisztertanács elé utalt fontosabb a most feldolgozott időszakban is gyakran napirenden szereplő ügytípusok, feladatkörök a következők voltak: 1. Törvényjavaslatok és fontosabb országgyűlési előterjesztések jóváhagyása, továbbá kormányrendeletek alkotása, és esetenként egyéb rendeletek kibocsátásához való hozzájárulás. E vonatkozásban továbbra is a minisztertanács rendeletalkotó és -kibocsátó tevékenysége volt a meghatározó. (Lásd bővebben az előző kötet bevezetőjét!) Az országgyűlés törvényalkotó, és a kormányzat munkáját ellenőrző tevékenysége fokozatosan elsorvadt. A kormány ennek következtében egyre terebélyesedő illetékességét és hatáskörét szűkítette viszont az augusztus 20-án kihirdetett új alkotmány által az Elnöki Tanácsra ruházott azon feladat- és hatáskör, hogy egyes kérdéseket törvényerejű rendeletekkel szabályozzon. 2. Az állami költségvetési törvény végrehajtása, és az ettől eltérő minden kiadás foganatosításának jóváhagyása, beleértve a több évre szóló kötelezettségvállalást tartalmazó szerződéseket is. 3. Az ország közigazgatási beosztása, valamint a bírói és közigazgatási hatóságok között felmerült illetékességi kérdések. 10

12 4. Egyre nagyobb intenzitással folyt az állami intézményrendszernek az új politikai viszonyokhoz, a termelő kapacitások egy részének állami tulajdonba vételéhez és a tervgazdálkodás kiépítésével kapcsolatos igényekhez igazodó átalakítása, új közigazgatási szervek (és új hivatali állások) létesítése, illetve létező hivatalok megszüntetése. 5. Államtitkárok, főispánok, követek és követségi tisztviselők, valamint az újonnan létrehozott intézmények, vállalatok vezetőinek kinevezése, megbízása továbbra is rendszeresen szerepelt a minisztertanács ülésein. 6. Nemzetközi egyezmények létesítésének kezdeményezése, nemzetközi szervezetekhez való csatlakozás ügyei. E tekintetben kiemelkedő jelentőségük volt a magyar-szovjet gazdasági tárgyalásoknak (1947), amelyek egyes kérdéseit a kormány több ülésén tárgyalta, illetve az egyes országokkal megkötött árucsereforgalmi és pénzügyi egyezményeknek. Fontosak voltak a békeszerződés egyes kérdéseit rendező kétoldalú megállapodások is, melyek sorából a Csehszlovákiával kötött Csorba-tói egyezmény érdemel mindenekelőtt figyelmet. 7. Azok az ügyek, amelyek általános jelentőségük miatt, vagy az adott körülmények között nyert fontosságuknál fogva az egész kormány politikai helyzetét érintették. Így politikai kérdések 1949 nyaráig továbbra is rendszeresen szerepeltek a minisztertanács napirendjén. II. Az előző időszakhoz képest fokozatosan megszűnő feladatok: 1. A fegyverszüneti szerződés végrehajtásával kapcsolatos, és a minisztertanács munkáját súlyosan megterhelő kérdések többsége (mindenekelőtt a megszálló Vörös Hadsereg és a SZEB ellátása és a velük való kapcsolattartás) a békeszerződés szeptember 15-én történt hatálybalépése után természetszerűleg jórészt lekerült az ülések napirendjéről. 2. Lezárult a földreform, illetve fokozatosan erejét vesztette az annak revíziójára irányuló törekvés. Nem jelentett már a minisztertanács szintjén tárgyalandó napi problémát a közellátási kérdések megoldása. Lekerült a napirendről legalábbis abban a formában, ahogyan a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt szorgalmazta a szövetkezetek ügye. 3. A magyar-csehszlovák lakosságcsere, a német lakosság kitelepítése és a német javaknak a potsdami egyezmény értelmében a Szovjetunió részére való átadása ugyan fokozatosan lezárult, de még ebben az időszakban is többször szerepelt a minisztertanács napirendjén. 4. Lényegében lezárult az állami intézmények személyi állományának felülvizsgálata, valamint a B-listázás eredményeinek részleges revíziója. Ugyanakkor feltartóztathatatlanul folytatódott a közszolgálati és más alkalmazottak politikai célzatú minőségi cseréje, de ezt részleteiben túlnyomórészt már nem a minisztertanács szintjén tárgyalták. 5. Fokozatosan lezárult a zsidóság jogainak helyreállításával kapcsolatos jogalkotási tevékenység, és a politikai, faji vagy vallási okból meghurcoltak rehabilitálása. Bár egyes ügyeket természetesen még továbbra is megtárgyalt a kormány. III. A kormányzati feladatok egy részét a minisztertanács fokozatosan átruházta az általa újonnan létrehozott szervekre. S bár e szervek határozatai az 1946 januárjában létesült Gazdasági Főtanács határozatait kivéve közjogilag csak a minisztertanács 11

13 jóváhagyását követően váltak hatályossá, az alábbi ügyek tételes tárgyalására a kormányüléseken már nem került sor: 1. Az egyes állami szervek póthitel- és rendkívüli hitelkérelmeinek (azaz a jóváhagyott költségvetés keretét túllépő hitelszükséglet) elbírálása, az államosítás előtti gazdaság egyes szereplőinek hitelkérelmei, támogatása stb., a közellátás érdekében szükséges egyes intézkedések meghozatala, végül az árhatósági feladatok ellátása fokozatosan átkerült a Gazdasági Főtanácshoz. 2. A közszolgálati alkalmazottak VI. fizetési osztályba, vagy ennél alacsonyabb besorolásba történő kinevezésével, illetve a jogszabályban meghatározottnál kedvezőbb besorolásával kapcsolatos javaslatok, továbbá a magasabb nyugellátás, vagy kivételes kegyelmi nevelési járulék és özvegyi ellátás iránti igények elbírálására Kinevezési és Alkalmazási Bizottság elnevezéssel szeptember 16-i hatállyal hozott létre új szervet a kormány (252/41. számú napirendi pont). Ugyanezen szerv vette át az előző időszakban elszenvedett sérelmek jóvátételére, egyes személyek rehabilitációjára vonatkozó kérelmek elbírálását is. 3. A külföldi kiküldetések jóváhagyása a békeszerződés hatálybalépése után már a magyar kormányzat szuverén döntésétől függött, s akár az egyes minisztériumok illetékességébe is kerülhetett volna. Ennek ellenére a centralizált döntési jogkört a minisztertanács magának tartotta fenn, az egyes ügyek elbírálására azonban tárcaközi bizottságot, illetve az ügyek bonyolítására (beleértve a külföldi személyek, küldöttségek meghívását, fogadását is) Külföldi Kapcsolatok Hivatala elnevezéssel önálló hatóságot hozott létre (228/3. számú napirendi pont). 4. Az állami tulajdonba került ingatlanok újraelosztásával kapcsolatos jogügyletek előkészítésére, jóváhagyására, illetve a bérbeadással, hasznosítással kapcsolatos ügyek intézésére szintén tárcaközi bizottság létesült (219/4. számú napirendi pont). IV. Ugyanakkor, mint fentebb már utaltunk rá, a bel- és külpolitika illetve a gazdaságpolitika változásai új feladatokat teremtettek, amelyek közül a minisztertanács főként az alábbiakról tárgyalt ismétlődően: 1. A békeszerződés hatálybalépése után gondoskodni kellett a régi-új országhatárnak a szomszédos államokkal egyetértésben való megállapításáról és kijelöléséről, a közös határterületeken levő kettős birtokosok ügyének, valamint a vízszabályozási és árvízvédelmi kérdéseknek, a kishatárforgalom kérdéseinek stb. rendezéséről. 2. A pénzintézetek, az ipar és a nagykereskedelem államosítása következtében a kormányzatra hárult a tulajdonosi feladatok ellátása: vállalatok alapítása, összevonása, megszüntetése; vezetők kinevezése; gazdálkodásuk ellenőrzése stb. A minisztertanács tehát miközben a közszolgálati alkalmazottak személyi ügyei, a kiküldetési ügyek, a kormányzati szervek pénz- és hitelellátásával kapcsolatos ügyek stb. tárgyalása alól fokozatosan mentesült újabb, rendszerint egyedi döntést igénylő feladatkört vállalt magára. Ezen a helyzeten csak a Népgazdasági Tanács 1949 júniusában történt létrehozása, a gazdasági ügyekben való döntési jogkör részére való átadása enyhített. 3. A szocialista típusú tervgazdálkodás bevezetése a gazdasági döntések centralizálását szolgálta. Ennek intézményrendszere és jogi kerete szintén a kötet által feldolgozott időszakban teremtődött meg jórészt a kormányzati döntések nyomán. 4. A minisztertanács egyre nagyobb mértékben avatkozott be a vármegyék és a települési önkormányzatok ügyeibe. Gyakran tárgyaltak e körbe eső személyi kérdéseket, döntöttek 12

14 az önkormányzatok és magánosok által korábban kötött ingatlanhasznosítási és egyéb szerződések felbontásáról stb. Fokozatosan szűkítették vagy megszüntették a törvényhatóságok és községek bevételi forrásait, megszüntettek korábban fontos pénzügyi alapokat. Módosították az ország területi beosztását, csökkentették a megyék számát, s előkészítették a települések jogállásának módosítására vonatkozó jogszabályokat. 5. Az egyházi iskolák államosítása, az egyházi vezetők ellen indított eljárások szintén azt jelezték, hogy a politika, és annak végrehajtójaként a kormányzat a társadalom életének egy fontos területét kívánja befolyása alá vonni. Az ezzel kapcsolatos kérdések és intézkedések tárgyalása gyakran szerepelt a minisztertanács ülésein. * A minisztertanács, mint testületi szerv működésének alapelve, hogy a miniszterek az általuk fontosnak tartott ügyekben, vagy azokban az ügyekben, amelyeket jogszabályok egyértelműen a minisztertanács hatáskörébe utalnak, a kormány ülésén előterjesztést tesznek, s ezekről a testület határozatot hoz. Az előterjesztések és a határozatok lényegét, illetve esetenként az elhangzott hozzászólásokat a jegyzőkönyv rögzíti. A jegyzőkönyv mellett szokás szerint bár sajnos korántsem hiánytalanul lerakták az előterjesztéseket és esetenként a tárcák hozzászólásait is. (A napirendi pontok felsorolásának tárcánkénti tagolása révén a jelen segédlet segítségével tehát azt is meg lehet állapítani, hogy egy-egy államigazgatási feladat intézése, vagy valamely konkrét esemény vagy kérdés megvizsgálása, értékelése mely tárca feladatkörébe tartozott, s ez által kötetünk kiindulópontja lehet az egyes minisztériumok iratanyagában való további kutatásnak is.) A jegyzőkönyveket 1944-től 1954 végéig folyamatos sorszámmal látták el. A sorszámok az ülés dátumával együtt egyértelműen azonosítják az egyes jegyzőkönyveket, ezért a feldolgozás során ezeket változtatás nélkül átvettük. A minisztertanács üléseinek többé-kevésbé szabályosan ismétlődő tárgyalási rendje volt. A miniszterelnök megnyitó szavai és esetleges fontos bejelentése után többnyire a Miniszterelnökség politikai államtitkára tette meg előterjesztéseit a miniszterelnök nevében majd következtek az egyes miniszterek, akik általában egy blokkban terjesztették elő az általuk képviselt ügyeket. Magától értetődő, hogy a több ezer napirendi pont tengerében való elsődleges tájékozódást megkönnyíti, hogy az előterjesztő minisztert is feltüntettük, s ezzel mintegy tematikailag tagoltuk az egyes ülések jegyzékét. A jelen kötetben feldolgozott időszakban az ülések előkészítése és a jegyzőkönyvek vezetése már rutinszerűen zajlott, bár érthetetlen pontatlanságok (számtévesztés, sőt egyes szövegrészek kimaradása, helyenként pedig ismétlések) ebben az időszakban is előfordultak. Az ülés előkészítése során, a Miniszterelnökségen az előterjesztéseket főhatóságonként csoportosították, s az ülés során általában (de nem mindig!) ebben a sorrendben tárgyalták, majd a jegyzőkönyvben egytől növekvő sorszámmal látták el. Előfordult azonban, hogy egyes bejelentéseket nem tekintettek önálló napirendi pontnak, s így nem látták el külön sorszámmal, vagy a sorszámozást a jegyzőkönyv szerkesztése, illetve leírása során elvétették. Ilyen esetben az eredeti sorszám megtartása mellett a napirendi pontokat folyamatosan növekvő szerkesztett sorszámmal láttuk el, s ezeket [szögletes zárójel]-be tettük. A szerkesztett sorszám mellett azonban feltüntettük az eredeti sorszámot is. A napirendi pont tárgyának a jegyzőkönyv megfelelő helyével, illetve a jegyzőkönyv melletti előterjesztéssel való megbízható összekapcsolása ugyanis csak így lehetséges. A napirendi pont tárgyának meghatározása során a jegyzőkönyvből indultunk ki, s támaszkodtunk az előterjesztések előzetesen összeállított jegyzékére (azaz az előzetes napirendi jegyzékre). Amennyiben az előterjesztés jogszabály kiadását kezdeményezte, és az 13

15 valóban meg is jelent, a jogszabály címét tekintettük a napirendi pont tárgyának. Sok esetben azonban ez sem eredményezett a mai olvasó számára értelmezhető tárgymeghatározást. Korábbi jogszabály módosítása esetén, pl. sok esetben csak az előző jogszabály számát tünteti fel mind a jegyzőkönyv, mind az előzetes napirendi jegyzék, mind pedig a közzétett rendelet, más esetekben pedig csak az előterjesztő főhatóság iktatószámát rögzítették a jegyzőkönyvben, illetve legfeljebb néhány szóval az előterjesztés tárgyát. Ilyen esetekben az előterjesztés indoklása, továbbá a megjelent rendelet és a hivatkozott rendelet áttanulmányozása után igyekeztünk a tárgyat úgy meghatározni, hogy az a kutató, illetve használó számára minél inkább kifejezze az előterjesztés és az esetleges vita lényegét. Ennek maradéktalan megvalósítását ugyanakkor esetenként a tömörségre való törekvés gátolta. Szükség esetén utaltunk arra is, hogy a javaslatot a minisztertanács elutasította, pártközi értekezlet vagy más fórum elé utalta, további előkészítésre a Gazdasági Főtanácshoz tette át, esetleg a döntést vita után (vagy a nélkül) későbbre halasztotta. Amennyiben jegyzékünkben a tárgymeghatározás ilyen utalást nem tartalmaz, az általában azt jelenti, hogy a minisztertanács az előterjesztést elfogadta. Ilyen esetben is gyakran előfordult azonban, hogy az adott rendelettervezetet vagy egyéb javaslatot valamilyen oknál fogva ismételten a testület napirendjére tűzték. Mint ahogyan az is előfordult, hogy a jegyzőkönyv szerint az előterjesztést a minisztertanács nem fogadta el, de a rendelet néhány nap múlva mégis megjelent a Magyar Közlönyben, anélkül, hogy arról a minisztertanács ismételten tárgyalt volna. Mindezt a tárgymutató segítségével lehet nyomon követni. Amennyiben a napirendi pont személyi döntést tartalmazott, általában közöljük az érintett személy, illetve személyek nevét is. Ezt azért tartottuk fontosnak, mert a tisztviselői és értelmiségi elit személyi állományának dinamikus változása közepette a korábbi tisztviselői garnitúra tagjaira vonatkozó adatok éppúgy fontosak lehetnek, mint az alacsonyabb fizetési osztályokba frissen kinevezett új alkalmazottak, akik közül bárki betölthetett később fontosabb tisztséget is. A szöveg és a névmutató tehermentesítése érdekében egészen szűk körben (egyes rehabilitációs előterjesztések, illetve kegyelmi ellátásra, özvegyi nyugdíjra vonatkozó javaslatok) mégis éltünk azzal a lehetőséggel, hogy az érintett személynek csak a foglalkozását tüntettük fel. Amennyiben a napirendi pont tárgyalásának eredményeként a minisztertanács jogszabályt alkotott, ennek számát és közzétételének adatait is közöljük. Alapelvnek tekintettük, hogy csak minisztertanácsi (ME, Korm. MT) rendeletet, illetve határozatot veszünk fel a jegyzékbe, alacsonyabb szintű jogszabályt (miniszteri rendelet stb.) nem. Ezt annál is inkább megtehettük, mert ilyen előterjesztéseket a minisztertanács még ritkában tárgyalt, mint az előző időszakban. Felvettük ugyanakkor az előző kötettől eltérően a minisztertanács ülésén megtárgyalt törvények és törvényerejű rendeletek adatait, noha ezeket természetesen az Országgyűlés, illetve az Elnöki Tanács alkotta és bocsátotta ki. A jogszabályok megjelölése és közzétételének módja között többször változott, ezért erről kissé részletesebben kell szólni. A minisztertanács által alkotott rendeleteket a XIX. században, a kiegyezés után kialakult gyakorlatnak megfelelően június 25-ig (MK RT 141. szám) miniszterelnökségi (ME) számmal, majd június 28-tól (MK RT 144. szám) a kormány rendeleteként (Korm. sz.) tették közzé. A változtatással egyértelműen kifejezésre kívánták juttatni, hogy a szóban forgó jogszabályok a kormány számára adott felhatalmazás alapján születtek és az összkormányzat akaratát tükrözik szeptember 6-ától a rendeletek a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa (MT) rendeleteiként jelentek meg, miután az évi XX. törvénybe iktatott alkotmány 25. -a értelmében ez vette át a Magyar Köztársaság Kormányának rendeletkibocsátási jogkörét. 14

16 1948 novemberében (2970/1947. Korm. sz. rendelet, MK RT november 7., 253. sz.) további lényeges változás következett be azáltal, hogy míg addig a minisztertanács által alkotott jogi normákat egységesen rendeletként bocsátották ki, ezt követően az állami hatóságok, hivatalok működését érintő, főként szervezési jellegű döntéseket minisztertanácsi határozatként tették közzé. Ezeket eredetileg csak miniszterelnökségi iktatószámmal jelölték, és utólag, 1948 márciusában tettek közzé a Magyar Közlönyben egy listát arról, hogy mely határozat milyen számot kapott (225/7. sz. napirendi pont). A követhetőség, illetve azonosíthatóság érdekében a napirendi pont címe mellett mindkét számot feltüntettük, a jogszabályok számmutatójában azonban csak az utólag adott jogszabályi azonosító számot. A törvények 1948 novemberének közepéig az Országos Törvénytárban jelentek meg november 19-től (MK RT 255. szám) a törvényeket (később a törvényerejű rendeleteket is) a Magyar Közlönyben tették közzé. Az évi 275. számában ugyanis közlemény tudatta, hogy a Gazdasági Főtanács racionalizálási szempontból elrendelte az Országos Törvénytárnak a Magyar Közlönybe való beolvasztását, amely ezt követően annak mellékleteként jelent meg egészen április 30-ig (1949. évi sz.). Május 1. és augusztus 27. között ( sz.) a Magyar Közlöny Törvények és Rendeletek Tára alcímmel jelent meg, majd augusztus 30-tól az év végéig párhuzamos lapszámozással két külön sorozatban Törvények és Törvényerejű rendeletek Tára ( sz.), illetve Minisztertanácsi és Miniszteri Rendeletek Tára ( sz.) alcímmel. * A kötet használatát mutatók segítik. A tárgymutató az egyes napirendi pontok címében ténylegesen előforduló tárgyakról ad tájékoztatást a címszavak (tárgyszavak) alfabetikus sorrendjében. A tárgymutatóban többnyire keresztmutatózást alkalmaztunk, azaz egy-egy napirendi pont minden mutatózásra érdemes szavát figyelembe vettük a mutató szerkesztése során. Módszertanilag a jogszabálygyűjtemények (pl. Két Év Hatályos Jogszabályai, Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye) mutatózási gyakorlatát követtük, azaz arra törekedtünk, hogy természetesen a megfelelő tárgyszó kiemelésével az adott napirendi pont címe felismerhető, azonosítható legyen. Az előző kötethez képest gyakrabban éltünk azzal a lehetőséggel, hogy az azonos vagy rokon témakörök adatait egy címszóhoz csoportosítsuk, általában azonban kerültük a mesterségesen konstruált gyűjtőfogalmak alkalmazását, illetve az egyes tárgyak államigazgatási ágak szerinti, vagy egyéb módon való csoportosítását, összevonását. A tárgymutató keretében oldottuk meg az intézménynevek mutatózását is. Ezáltal lehetővé vált, hogy egyes fontosabb, a minisztertanács által kiemelten kezelt szervezetek esetében további tematikai bontást végezzünk (pl. alapítás, megszüntetés, feladatkör, hatáskör, dologi ügyek, személyi ügyek stb.) Az egyes tárgyszók, szókapcsolatok, címrészletek, intézménynevek után a jegyzőkönyv és azon belül a napirendi pont sorszámára (ha van, szerkesztett sorszámára!) történik utalás. A szerkesztett sorszámra való ilyenfajta hivatkozás talán kissé szokatlan, és első pillanatban nehézkesnek is tűnhet. Miután azonban sokszor előfordult, hogy egyes fontos kérdések tárgyalása a jegyzőkönyvben nem kapott külön sorszámot, másrészt a jegyzőkönyv vezetője gyakran vétett számozási hibát, azaz előfordult, hogy ugyanazt a sorszámot kétszer, esetleg többször is felhasználta, csak a szerkesztett sorszámra való utalás biztosítja az egyes tárgyszavaknak és a vonatkozó napirendi pontnak a megbízható összekapcsolását. A tárgymutató szerkesztése során eltekintettünk a rehabilitációs ügyek adatainak összegyűjtésétől, valamint e címszó alatti mutatózásától, és ugyancsak eltekintettünk az 15

17 alacsonyabb fizetési osztályba történt kinevezésekkel, szolgálati idő beszámításával kapcsolatos ügyek stb. feldolgozásától. A személynévmutatóban természetesen ezeket is feldolgoztuk, amennyiben az érintettek nevét a napirendi jegyzék tartalmazza. A személynévmutató szintén csak a napirendi jegyzékben szereplő nevek, s nem a jegyzőkönyvek és előterjesztések teljes névanyaga feldolgozására terjed ki. A név után itt is a jegyzőkönyv sorszámát és a napirendi pont sorszámát (ha van, szerkesztett sorszámát) tüntettük fel. Idegen nevek esetében is a családnevet tettük első helyre, majd vessző után következik a keresztnév. A cirill betűs neveket a jelenleg érvényes átírási szabályok szerint fonetikusan írtuk. Az egyes személyek nevéhez kapcsolódó titulusokat (pl. dr.) a napirendi jegyzékben általában feltüntettük, a névmutatóban azonban nem. A jegyzékben sem tüntettük fel azonban a korábbi nemesi rangra utaló rövidítéseket (pl. gr. stb.), miután ezek használatát ebben az időszakban már rendelet tiltotta és általában az iratanyagban sem szerepel. Ismertebb személyek esetében törekedtünk a hivatalosan használt névalak megállapítására. Az eredeti szövegben való tájékozódás megkönnyítése érdekében azonban néhányszor feltüntettük a jegyzőkönyvekben és előterjesztésekben előforduló korabeli névváltozatokat. Kevésbé ismert személyekkel kapcsolatban azonban gyakran előfordul, hogy ugyanaz a minisztérium a nyilvánvalóan ugyanarra a személyre vonatkozó javaslatát tartalmazó előterjesztéseiben az illető nevét többféleképpen írja, és a hivatalosan használt névalak nem állapítható meg teljes biztonsággal. Ilyen esetekben az egyik névváltozatot zárójelben közöljük. A földrajzi nevek mutatójába a helységnevek (községek, városok) mellett felvettük a földrészek, országok, tartományok, tájegységek, megyék folyók és hegyek neveit, sőt Budapest esetében az egyes városrészek, utcák nevét is. A rendeletszámok és az előző kötettől eltérően a törvények és törvényerejű rendeletek mutatója egyúttal a korszak joganyagában való tájékozódást is segíti. Ugyancsak ezt a célt szolgálja, hogy függelékben közöljük a minisztertanács napirendjén nem szerepelt valószínűleg körözés útján jóváhagyott ME, Korm. MT rendeletek jegyzékét. * A kötetben feldolgozott jegyzőkönyveket 1990-ben vette át a Levéltár (akkor még Új Magyar Központi Levéltár) a Miniszterelnöki Hivatal irattárától, s XIX A 83 a jelzet alatt sorolta be állományába. G. Vass István 16

18 Rövidítések jegyzéke ÁFOSZ B-lista BHÉV BSZKRT CASBI ENSZ (UNO) FAO FÉKOSZ FM Ft GF GYESEV IBUSZ IKART JOINT KAB KGST KIK Korm. KÖZÉRT KSH KÜLBÁRT MABI MADISZ MAHART MALERT MÁLLERD MAORT MÁSZ MASZOBAL MASZOLAJ MASZOVLET MASZOVOL MÁV MÁVAG MÁVAUT ME MEFESZ Általános Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezet közalkalmazottak létszámának az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében végrehajtott csökkentése (valójában politikai jellegű szelektálása) során alkalmazott kifejezés Budapesti Helyi Érdekeltségű Vasút Rt. Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt. Ellenséges Javakat Kezelő és Felügyelő Hivatal (Románia) Egyesült Nemzetek Szervezete Food and Agricultural Organisation of the United Nations (Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) Földhözjuttatottak és Kisbirtokosok Országos Szövetsége Földművelésügyi Minisztérium forint Gazdasági Főtanács Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Rt. Iparművek Képviselete Állami Érdekeltségű Rt. Joint Distribution Commitee (Egyesült Szétosztó Bizottság) Kinevezési és Alkalmazási Bizottság Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Közületi Ingatlan Központ kormány Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. Központi Statisztikai Hivatal Kül- és Belforgalmi Állatértékesítő Rt. Magánalkalmazottak Biztosító Intézete Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség Magyar Hajózási Rt. Magyar Légiforgalmi Rt. Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság Magyar Állami Szénbányák Rt. Magyar-Szovjet Bauxit-Alumínium Rt. Magyar-Szovjet Olaj Részvénytársaság Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. Magyar-Szovjet Nyersolaj Rt. Magyar Államvasutak Magyar Állami Vas-, Acél-, és Gépgyárak Magyar Államvasutak Központi Gépkocsi Üzeme Miniszterelnökség, miniszterelnök, miniszterelnöki Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szövetsége 17

19 MESZHART Magyar-Szovjet Hajózási Rt. MFTR Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. MK MTMRT Magyar Közlöny Minisztertanácsi és Miniszteri Rendeletek Tára MK RT Magyar Közlöny Rendeletek Tára MK TRT Magyar Közlöny Törvények és Rendeletek Tára MK TTRT Magyar Közlöny Törvények és Törvényerejű Rendeletek Tára MNB Magyar Nemzeti Bank MNDSZ Magyar Nők Demokratikus Szövetsége MOGÜRT Magyar Országos Gépkocsi Üzem Rt. MOLAJ Magyar-Szovjet Olaj Rt. MOSZK Magyar Országos Szövetkezeti Központ MTI Magyar Távirati Iroda NÉKOSZ Népi Kollégiumok Országos Szövetsége NIK Nehézipari Központ NV Nemzeti Vállalat OKH Országos Központi Hitelszövetkezet OKISZ Országos Kisipari Szövetkezet OMB Országos Munkabérmegállapító Bizottság OSZH Országos Szövetkezeti Hitelintézet ONCSA Országos Nép- és Családvédelmi Alap OT Országos Tervhivatal OTBA Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap OTI Országos Társadalombiztosító Intézet PK Pénzintézeti Központ PM Pénzügyminisztérium r. rendelet RT Rendeletek Tára Rt. részvénytársaság sz. szám, számú SZEB Szövetséges Ellenőrző Bizottság SZOT Szakszervezetek Országos Tanácsa SZÖVOSZ Szövetkezetek Országos Szövetsége tc. törvénycikk thj. törvényhatósági jogú tv. törvény UNESCO United Nations Educational, Scientific and Cultural Organisation (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) UNICEF United Nations International Children`s Emergency Fund (Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Segélyezési Alapja) UNRRA United Nations Relief and Rehabilitation Administration (Egyesült Nemzetek Segélyezési és Helyreállítási Hivatala) USA Amerikai Egyesült Államok VB Végrehajtó Bizottság vm. vármegye 18

20 NAPIRENDI PONTOK JEGYZÉKE 4. Dinnyés Lajos kormánya (Első összetételben) június szeptember 24. ( jegyzőkönyv) Jkv/napirend i pont száma NAPIRENDI PONTOK TÁRGYA (CÍME) június 2. (Miniszterelnök:) 181/[1] Az új kormány tagjainak üdvözlése. Pesta Lászlónak a Jóvátételi Hivatal elnökévé; Vas Zoltánnak a Gazdasági Főtanács főtitkárává és miniszterelnökségi politikai államtitkárrá való kinevezése. 181/2. A távollévő pénzügyminiszter helyettesítésére Bárányos Károly földművelésügyi, s az ugyancsak távollévő kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter helyettesítésére Bán Antal iparügyi miniszter felkérése. 181/3. Egyes kormánybiztosok személyére vonatkozó javaslatoknak a pártközi értekezlet elé utalása. 181/4. A Nemzetgyűlés összehívása; a miniszterelnök bemutatkozó beszédének előkészítése; javaslat a békeszerződés becikkelyezésére; a bányák államosításával kapcsolatos kártalanítási törvény megalkotására megállapított határidő meghosszabbítása; vita és határozat az egységes tankönyvekről és a fakultatív hitoktatás bevezetésének függőben tartásáról évi XVIII. tc évi XV. tc. (Földművelésügyi miniszter:) 181/5. A földbirtokreformmal kapcsolatos függő kártalanítási ügyek rendezése. 181/6. A román-magyar határ vízügyeit rendező bizottság tagjai részére határátlépési igazolványok kiadása. (Gazdasági Főtanács főtitkára:) 181/7. A Gazdasági Főtanács felhatalmazása a június havi hitelek folyósítására június 9. (Külügyminiszter:) 182/1. Gordon Ferenc berni, Szegedy Maszák Aladár washingtoni és dr. Auer Pál párizsi követ lemondása, illetve felmentése; 19

21 javaslat a berni követnek a háború alatt létesített miniszterelnöki rendelkezési alappal való elszámoltatására. 182/2. Nagy Ferenc volt miniszterelnök lemondó levelének elhelyezése a köztársasági elnöki hivatal irattárában, illetve másolatának bekérése a miniszterelnöki irattár részére. (Gazdasági Főtanács főtitkára:) 182/3. A június havi rendkívüli hitelekkel kapcsolatos előterjesztés jóváhagyása, azzal a kiegészítéssel, hogy a Szovjetunióból hazatérő hadifoglyok szállítására 1 millió dollár fordítandó. (Miniszterelnök:) 182/4. Tájékoztató a Nemzetgyűléshez korábban beterjesztett törvényjavaslatokról: a népbíráskodás egyes kérdései; a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok módosítása; a tehetséges szegénysorsú gyermekek kollégiumi nevelése; Magyar Népi Művelődési Intézet létesítése; a levéltárügy rendezése; mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet létesítése és működésének szabályozása; a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet módosított alkotmányának és évi egyezményének becikkelyezése; a békeszerződés becikkelyezése; vita a Nemzetgyűlés soron következő ülésének lefolytatásáról évi VI. tc évi XVIII. tc évi XXI. tc évi XXXIV. tc évi II. tc. 182/5. A minisztertanács ülésezési rendjének és a következő ülés időpontjának meghatározása június 12. (Miniszterelnök:) 183/[1] Politikai államtitkárok és főispánok kinevezése. 183/2. Személygépkocsi biztosítás Károlyi Mihály részére. (Miniszterelnökségi államtitkár:) 183/3. Egyes állások betöltése a Jóvátételi Hivatalnál. 183/4. Egy tisztviselő kinevezése a Gazdasági Főtanács hivatalához. (Gazdasági Főtanács főtitkára:) 183/5. A hároméves gazdasági tervre vonatkozó törvényjavaslat Nemzetgyűlés elé terjesztése évi XVII. tc. 183/6. A Tervgazdasági Tanács és az Országos Tervhivatal létesítésére vonatkozó rendelettervezet jóváhagyása. 8530/1947. Korm. sz. r., MK RT július sz. (Miniszterelnökségi államtitkár:) 183/7. A B-lista-revízió határidejének meghosszabbítása. 7300/1947. ME. sz. r., MK RT június 14., 132. sz. (Gazdasági Főtanács főtitkára:) 183/8. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter felhatalmazása az orosz-magyar kereskedelmi szerződés megkötésére; vita az e tárgyban kiadandó kommünikéről. 183/9. Magyar építőmunkások jugoszláviai foglalkoztatásának engedélyezése. 183/10. A minisztériumok által folyósított rendkívüli hitelek engedélyezésének szabályozása. (Igazságügyminiszter:) 183/11. A népügyészségi állások átalakítása államügyészségi állásokká. 183/12. Irodasegédtisztek és altisztek kinevezése az Igazságügyminisztériumhoz. 183/13. Miniszteri osztályfőnök és miniszteri tanácsos kinevezése az Igazságügyminisztériumhoz. 183/14. Tanácsköztársaság alatti magatartásáért korábban elbocsátott igazságügyi tisztviselő rehabilitálása. 20

22 183/15. A Kúria másodelnökére vonatkozó kinevezési javaslat levétele a napirendről. 183/16. Egy igazságügyi tisztviselő rehabilitálása és kedvezőbb besorolása. 183/17. Egy igazságügyi tisztviselő nyugdíjának megállapítása. 183/18. Egy volt járásbírósági jegyző elvált feleségének nyugdíja. 183/19. Határozat a bírói képesítési pótlékról és a népbírák pótlékáról. (Földművelésügyi miniszter:) 183/20. Vita és határozat a földreformmal kapcsolatos műszaki munkák előmozdítása tárgyában készült rendelettervezetről. (Honvédelmi miniszter:) 183/21. Törvényjavaslat az orosz katonai emlékművek és temetők kegyeleti gondozásáról évi XIX. tc. 183/22. Hozzájárulás a honvédelmi tárca szerződéses alkalmazottai közül egyesek kinevezéséhez. 183/23. Új polgári alkalmazottak felvétele a Határőrség parancsnokságához. 183/24. Egy honvédelmi minisztériumi miniszteri osztályfőnök rehabilitálása, illetve szolgálati idejének beszámítása. (Vallás- és közoktatásügyi miniszter:) 183/25. Dr. Bruckner Győző miskolci evangélikus jogakadémiai tanár egyetemi rendes tanári címmel való kitüntetése. 183/26. Egy középiskolai tanár előléptetése. 183/27. Hetényi Géza kinevezése egyetemi nyilvános rendes tanárrá. 183/28. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz egy tisztviselő kinevezése. 183/29. Vaszy Viktor zeneművészeti főiskolai tanár és társai kinevezése. 183/30. Illyés Gyula író részére szolgálati útlevél kiadása. 183/31. Műszaki főtanácsosi cím adományozása a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyik munkatársának. 183/32. Egyes vallás- és közoktatásügyi számvevőségi tisztviselők mentesítése a kinevezésükhöz előírt képesítési kellékek megléte alól. 183/33. Kedvezőbb nyugdíj megállapítása egy népiskolai tanító részére. 183/34. Kedvezőbb nyugdíj megállapítása egy népiskolai tanító özvegye részére. 183/35. Egy népiskolai tanító rehabilitálása. 183/36. Egy népiskolai tanító rehabilitálása. 183/37. Vita az iskolai tankönyvek használatát illető törvényjavaslatról; határozat az illetékes egyházakkal a felekezeti iskolák tankönyvei ügyében folytatandó tárgyalásokról. (Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter:) 183/38. Külkereskedelmi tanácsos kiküldése Párizsba és Bernbe a Magyar Külkereskedelmi Kirendeltség ügyvitelének felülvizsgálata céljából. 183/39. Tisztviselők kinevezése a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztériumhoz. 183/40. A Magyar Külkereskedelmi Igazgatóság aligazgatójának kedvezőbb feltételek melletti nyugdíjazása. 183/41. Miniszteri osztályfőnök kinevezése a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztériumhoz. 183/42. Egy miniszteri fogalmazó kinevezése a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztériumhoz, és a képesítési kellékek megléte alóli mentesítése. 183/43. Állások betöltése egyes nem állami kereskedelmi középiskoláknál. 183/44. Két kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztériumi tisztviselő előresorolása és a képesítési kellékek megléte alóli mentesítése. 183/45. A Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium egy irodatisztje esetében a szabadpályán töltött idő beszámításának engedélyezése. (Pénzügyminiszter:) 183/46. Egyes pénzintézetek ellenőrzése. [Hozzájárulás az egyes pénzintézetekhez állami felügyelő 21

23 kirendelése ügyében teendő javaslat körözés útján való jóváhagyásához.] 6850/1947. ME sz. r., MK RT június 1., sz. 183/47. A földkataszteri munkálatok erdőművelési ágában nyilvántartott területek kataszteri tiszta jövedelmének leszállítása. 7430/1947. ME sz. r., MK RT június 18., 135. sz. 183/48. Elemi csapások által a földbirtok termésében okozott rendkívüli károk címén a földadó elengedése, illetve leszállítása. 7450/1947. ME sz. r., MK RT június 17., 134. sz. 183/49. Vita az új közszolgálati és egyéb alkalmazások tilalma ügyében készült rendelettervezetről. A tervezet levétele a napirendről. 183/50. Vita és határozat a csehszlovák-magyar lakosságcsere kapcsán kitelepítésre jelentkezett, illetve jelentkezésüket visszavonó közszolgálati alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló rendelettervezetről. [Rendelet nem jelent meg.] 183/51. A MÁVAUT által behozni kívánt autóbuszok behozatali díjának elengedése. 183/52. A Magyar Állami Szénbányák hiteligényével kapcsolatos állami kezességvállalás. 183/53. Miniszteri titkár kinevezése a Pénzügyminisztériumhoz. 183/54. Gépírónői állás betöltése a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságánál. 183/55. A Postatakarékpénztárnál tervezett új kinevezések ügyének a Gazdasági Főtanács elé utalása. 183/56. Egy műszaki segédtiszt kinevezése a Pénzügyminisztériumhoz. 183/57. A Pénzügyminisztérium egyik gazdasági igazgatójának szerződéses alkalmazására és egy osztálytanácsos szolgálati idejének beszámítására vonatkozó javaslat levétele a napirendről. 183/58. Dr. Fóris László kinevezése pénzügyminisztériumi adminisztratív államtitkárrá. 183/59. Állami kezességvállalás a kisiparnak nyújtott hitelek esetében. 183/60. A Dohányjövedék Központi Igazgatóságánál egy szerződéses könyvszakértő alkalmazása. (Közlekedésügyi miniszter:) 183/61. Az Alapítványi Postás Kórház javára feláras bélyegsorozat kibocsátása. 183/62. A MÁV és az államkincstár között az augusztus 1. előtti időszakban létrejött, de időközben törölt megrendelések ügyének a Gazdasági Főtanács elé utalása. 183/63. A MÁV elnökének kiküldése Svájcba az ottani vasutak százéves jubileumi ünnepségein való részvétel céljából. 183/64. A MÁV két tisztviselőjének kiküldése Prágába a csehszlovák-jugoszláv köteléki díjszabási tárgyalásokon való részvétel céljából. 183/65. A MÁV két mérnökének kiküldése Jugoszláviába vasúti talpfák átvétele céljából. 183/66. Három tisztviselő kinevezésére vonatkozó korábban már elfogadott javaslat levétele a napirendről. 183/67. A MÁV részére folyósított forgótőke-kölcsön törlesztése tárgyában készült előterjesztésnek a Gazdasági Főtanács elé utalása. 183/68. A MÁV 32 volt dolgozójának rehabilitálása. 183/69. Egy volt postatiszt nyugdíjának megállapítása. 183/70. Légügyi tisztviselők kiküldése Belgrádba a magyar-jugoszláv légiforgalmi egyezmény megkötése céljából. 183/71. Az új budapesti helyközi távbeszélő központ 6 millió Ft értékű berendezésének megrendelése a Standard Villamossági Rt.-nél. (Építési és közmunkaügyi miniszter:) 183/72. Az építőipari munkák teljesítménybér-rendszerben való végzésére, a gyógy- és üdülőhelyeken fekvő lakóházak, penziók és szállodák helyreállításának meggyorsítására, valamint az Országos Házépítő Intézet Rt. illetve Szövetkezet létesítésére vonatkozó javaslat levétele a napirendről. 183/73. A Fővárosi Közmunkák Tanácsához két új tag kinevezése. 183/74. Hozzájárulás az Építési és Közmunkaügyi Minisztérium költségvetési hitelének bizonyos átcsoportosításához. (Népjóléti miniszter:) 22

24 183/75. A Közmunkaváltság Alap terhére foglalkoztatott munkavállalók betegségi, öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási kötelezettségének szüneteléséről szóló 5400/1947. ME sz. rendelet kiegészítése. 9020/1947. Korm. sz. r., MK RT július 26., 168/a. sz. 183/76. A fürdőügy igazgatására vonatkozó előterjesztés levétele a napirendről. 183/77. A hazatérő hadifoglyok ügyében Romániába kiküldendő tárgyaló bizottságra vonatkozó javaslat levétele a napirendről. 183/78. Dr. Simonovits István kinevezése a Népjóléti Minisztérium miniszteri osztályfőnökévé. 183/79. Dr. Rády Ödön Komárom-Esztergom megyei tisztifőorvos kinevezése az V. fizetési osztályba. 183/80. Községi óvónők megválasztásának jóváhagyása. 183/81. Dr. Négyessy Árpád szociális főfelügyelő és Palla Ákos szociális felügyelő kinevezése a Népjóléti Minisztériumhoz. 183/82. A Budapesti Állami Gyermekmenhelynél két gépkocsivezető alkalmazása. 183/83. Dr. Réthi Aurél főorvos kinevezése a budapesti közkórházakhoz. 183/84. Dr. Haas Lajos egyetemi magántanár kinevezése a Fővárosi Közkórház röntgenfőorvosi állására. 183/85. A szombathelyi gyermekmenhely telepfelügyelőjének kegydíjban részesítése. 183/86. Két személy kiküldése a Londonban tartandó Anya- és Csecsemővédelmi Kongresszusra. (Földművelésügyi miniszter:) 183/87. Az állami mezőgazdasági ingatlanok egységes kezelésére vonatkozó előterjesztés levétele a napirendről. 183/88. A halászatra vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló 6700/1945. ME sz. rendelet kiegészítése. 7400/1947. ME sz. r., MK RT június 22., 139. sz. 183/89. A földreform műszaki munkálatainak előmozdítása. 7500/1947. ME sz. r., MK RT június 24., 140. sz. 183/90. A jogerős népbírósági ítéletek alapján elkobzott egyes [mezőgazdasági] vagyontárgyak felhasználása. 7440/1947. ME sz. r., MK RT június 24., 140. sz. 183/91. Kiküldetés a Vadászat Nemzetközi Tanácsának párizsi ülésére. 183/92. Huszonkilenc gazdasági felügyelő kinevezése. 183/93. Ideiglenes állami gazdasági felügyelő kinevezése, képesítési kellékek megléte alóli felmentése. 183/94. Hozzájárulás Gonda Béla gazdasági főfelügyelő és Csaby Dénes gazdasági felügyelő állami vizsga letétele alóli mentesítéséhez. 183/95. A Balkán Koop és társa szófiai cég által a magyar államkincstárral szemben támasztott kártérítési igény perenkívüli egyezség útján való rendezésére vonatkozó előterjesztés elutasítása. 183/96. Erőss János közellátásügyi miniszter szabadpályán eltöltött idejének a nyugdíjába való beszámítása. (Külügyminiszter:) 183/97. Vita és határozat a Romániában (a CASBI által) zár alá vett magyar javak felszabadítása és visszabocsátása ügyében létrejött jegyzőkönyv aláírásáról. 183/98. Dr. Bárd Imre és dr. Barsi Imre kinevezése külügyminisztériumi osztályfőnökké. 183/99. Dr. Perényi József moszkvai követségen teljesített szolgálati megbízatásának meghosszabbítása. 183/100. Magyarország tagdíjhátralékának rendezése a felszámolás alatt lévő és az Egyesült Nemzetek Szervezetébe beolvadó Nemzetek Szövetségével [Népszövetséggel] szemben. 183/101. Harry E. Carlson budapesti amerikai főkonzul működésének engedélyezése. 183/102. Oltványi Imre kinevezése kairói követté. (Tájékoztatásügyi miniszter:) 183/103. A hároméves terv propagandájára Ft rendkívüli hitel engedélyezése. 183/104. Havi Ft engedélyezése az MTI tudósítók kiküldetésének költségeire. (Belügyminiszter:) 183/105. Vita és határozat a mozgófényképüzemi berendezések bérletével kapcsolatos egyes kérdések 23