MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI

Átírás

1 A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 11. MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI DECEMBER MÁJUS 31. Magyar Országos Levéltár Budapest 2003

2 A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 11. MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI DECEMBER MÁJUS 31. Összeállította: Csapó Mária, Haász Réka, Kurecskó Mihály, Szűcs László, G. Vass István SZERKESZTETTE: G. VASS ISTVÁN Magyar Országos Levéltár Budapest 2003

3 A Magyar Országos Levéltár fenntartója: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Megjelent a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával ISSN ISBN Kiadja a Magyar Országos Levéltár Felelős kiadó a Magyar Országos Levéltár főigazgatója A számítógépes szerkesztés a szerzők munkája Készült 400 példányban, 36,5 ív terjedelemben a MOL Sokszorosító Műhelyében (nyomtatás és kötés)

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ. 7 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 15 NAPIRENDI PONTOK JEGYZÉKE Dálnoki Miklós Béla kormánya [Ideiglenes Nemzeti Kormány] 17 (1944. december december 15.) december december január január január 18. és január 25. és február február február február február február február március március március március március március március április április április április április május május május május május május május június június június június június július július július 18. és július augusztus augusztus

5 augusztus augusztus augusztus augusztus augusztus szeptember 4. délelőtt szeptember 4. este szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember október október október október október október október november november november Tildy Zoltán kormánya (1945. november február 4.) november november november november november december december december december december január január január január január január Nagy Ferenc kormánya (1946. február május 31.) február február február február február február február március március

6 március március március március március április április április április április április április április május május május május május május május június június június június június június június július július július július július július augusztus augusztus augusztus augusztus [1946. augusztus 12. A jegyzőkönyv nem készült] augusztus augusztus augusztus augusztus szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember október október

7 október október október október november november november november december december december december december december január január január február február február február február március március március március március április április április május május május május május május május MUTATÓK 317 Tárgymutató 317 Személynevek mutatója Földrajzi nevek mutatója Rendeletszámok mutatója A minisztertanács ülésén nem tárgyalt (valószínűleg körözés útján jóváhagyott) ME rendeletek jegyzéke

8 BEVEZETŐ Magyarország alkotmányos kormányzásának kezdetétől az országgyűlés (törvényhozó testület) és az államfő mellett a Kormány ülése, a minisztertanács képezte a legfontosabb igazgatási fórumot. Következésképpen a minisztertanács üléseiről felvett jegyzőkönyvek jelentős forrásai a nemzet történetének. Különös fontosságuk van az december 22. és szeptember 5-e közötti koalíciós kormányok üléseiről készült jegyzőkönyveknek. Ennek az időszaknak jelentős részében a háborús vereség folytán a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felügyelete alá került az ország, s így szuverenitása csak részlegesen maradt meg. Ilyen körülmények között kellett pótolni a háborús veszteségeket, végre kellett hajtani egy demokratikus átalakítást, és nem utolsó sorban külső nyomásra helyt kellett adni egy a hagyományos berendezkedéstől eltérő szocialista, kommunista irányzatú társadalom-átalakítási törekvésnek. Mindezen folyamatoknak hű tükörképét nyújtják a korszak minisztertanácsi jegyzőkönyvei. * A kormány munkája során az előző korszakban alkotott hatályos jogszabályokból eredő kötelezettségek teljesítésére és az új körülményekből eredő feladatok megoldására törekedett. I. Az 1945 előtt született jogszabályok, illetve egyéb jogi normák által a minisztertanács elé utalt fontosabb, a kormány közötti munkájában is tükröződő ügytípusok, feladatkörök a következők voltak: 1. Törvényjavaslatok és fontosabb országgyűlési előterjesztések jóváhagyása, továbbá kormányrendeletek alkotása, és esetenként egyéb rendeletek kibocsátásához való hozzájárulás. 2. Az állami költségvetési törvény végrehajtása, és az ettől eltérő minden kiadás foganatosításának jóváhagyása, beleértve a több évre szóló kötelezettségvállalást tartalmazó szerződéseket is. 3. A jóváhagyott költségvetés keretét túllépő hitelszükséglet elbírálása. 4. Az állami költségvetésben beruházásokra, közgazdasági célokra, vállalatok segélyezésére előirányzott összegek felhasználásának jóváhagyása. 5. Az állami ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletek (egy meghatározott érték felett). 6. Az ország közigazgatási beosztása, valamint a bírói és közigazgatási hatóságok között felmerült illetékességi kérdések. 7. Új közigazgatási szervek, vagy új hivatali állások létesítése, illetve létező hivatalok megszüntetése. 8. Az állami tisztviselők kinevezése a VI., és az ennél magasabb fizetési osztályokba; továbbá állami tisztviselőknek a rendesnél magasabb fizetési fokozatba való sorolása. 9. A törvényben szabályozottnál magasabb nyugellátás, vagy kivételes kegyelmi nevelési járulék, illetve özvegyi ellátás megállapítása. 10. Az államkincstár vagy közalapok terhére alapítványok vagy ösztöndíjak létesítése. 11. Felhatalmazás nemzetközi egyezmények létesítésének kezdeményezésére. 7

9 12. Bármely ügy, mely általános jelentősége miatt, vagy az adott körülmények között nyert fontosságánál fogva az egész kormány politikai helyzetét érintheti. II. Az új körülmények között a felsorolt feladatok az alábbiak szerint módosultak, illetve az alábbiakkal egészültek ki: 1. A Fegyverszüneti Egyezményből eredő kötelezettségek. A vesztett háborúból és az ország korlátozott szuverenitásából a kormányra sorozatos intézkedéseket követelő kötelezettségek hárultak. Ezek a kötelezettségek túlnyomórészt csak a békeszerződés aláírásával, illetve egyesek még később szűntek meg. a) A Szövetségesek ellen viselt háború megszüntetése; hadüzenet Németországnak; a szovjet csapatok szabad mozgásának biztosítása, illetve az ezzel kapcsolatos költségek viselése b) A magyar hadsereg újjászervezése, illetve a Németország elleni háború befejezése utáni leszerelése és békeállományba helyezése. c) Az 1937-es határok visszaállítása, a magyar csapatok és hivatalnokok visszavonása a megszállt területekről. d) A hadifoglyok, internáltak szabadon bocsátása, a menekültek hazatérésének segítése. e) A szövetséges hatalmak állami vagy társadalmi szervei, vállalatai, intézményei, illetve egyes polgárai tulajdonát képező javak épségben való megőrzése és visszaszolgáltatása. f) Valamennyi német tulajdon zárolása, később a potsdami egyezmény értelmében pedig a Szovjetunió részére való átadása. g) Az országot megszálló, és a békeszerződés aláírásáig megszállva tartó Vörös Hadsereg teljes ellátásának biztosítása (élelmiszerrel, pénzzel, árukkal, szolgáltatásokkal, eszközökkel stb.) h) Jóvátétel fizetése a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia részére. i) A háborús bűncselekményekkel vádolt személyek üldözése, kiadatása, kiadása, illetve elítélésében való közreműködés. j) A fasiszta politikai és katonai szervezetek feloszlatása, a jövőben ilyen jellegű szervezetek alakulásának megakadályozása k) A SZEB jóváhagyásának kérése minden a sajtótermékek kiadását, behozatalát, terjesztését, továbbá színielőadások rendezését, filmek bemutatását, a rádióállomások, a posta, a távíró és a távbeszélő működését érintő kérdésben. l) A Szövetséges Ellenőrző Bizottság működési feltételeinek biztosítása, elhelyezéséről és ellátásáról való gondoskodás. m) Az ország korlátozott szuverenitásából következett, bár ezt a fegyverszüneti egyezmény tételesen nem említi, hogy Magyarország határátkelőhelyeit a szovjet katonai hatóságok ellenőrizték. A határt csak a SZEB engedélyével lehetett átlépni. Magyar állampolgárok ki- és beutazási engedélyeinek kiadását a kormánynak kellett kezdeményeznie. 2. Békeelőkészítés. Diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok létesítése. A békeszerződés előkészítésével, Magyarország békecéljainak meghatározásával 1945 nyarától foglalkozott a kormány. Ezzel párhuzamosan lépéseket tett a szomszédos államokban élő magyarok jogainak biztosítására, illetve megvédésére. Az adott körülmények között azonban lehetőségei mindkét vonatkozásban igen korlátozottnak bizonyultak. Súlyos teherként nehezedett az egymást követő kormányokra a magyarországi németek kitelepítése és a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény végrehajtása. 8

10 A teljes külpolitikai és gazdasági elszigeteltség felszámolása érdekében a Szövetséges Ellenőrző Bizottság jóváhagyásával 1945 végétől a kormány fokozott aktivitást tanúsított a diplomáciai és kereskedelmi-pénzügyi kapcsolatok újjáépítése terén. Az európai államok többségével valamint az Egyesült Államokkal ismét felvette a háborús viszonyok között megszakadt diplomáciai kapcsolatokat, és több állammal kötött kereskedelmi és fizetési egyezményt. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiépítése terén a fokozódó szovjet nagyhatalmi törekvések eredményeként egyre kivételezettebb helyet foglalt el a Szovjetunió. 3. A kormány politikai helyzetét érintő kérdések. A kormány ülésein viszonylag gyakran kerültek szóba a koalíciós viták, és a jegyzőkönyvekben tükröződnek az időről-időre kirobbanó kormányzati válságok, de a kormányzati szakkérdések tárgyalására is gyakran rányomta bélyegét az egyes miniszterek pártkötődéséből és eltérő politikai felfogásából adódó nézetkülönbség. A kormány ülésein megoldhatatlannak mutatkozó kérdéseket rendszerint pártközi értekezlet mint magasabb fórum elé utalták. Az ország közjogi és különösen politikai viszonyait érintő fontos kérdések tehát több esetben nem a minisztertanács és nem is a Parlament ülésén dőltek el, hanem pártközi egyeztetéseken. 4. Törvények előkészítése, rendeletek kibocsátása. A megelőző korszakhoz képest a törvényjavaslatok előkészítése terén észrevehetően csökkent a kormány szerepe. Jellemző, hogy a bemutatott időszak olyan sarkalatos jogszabályai, mint a földreformról, a Magyarország államformájáról, a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről valamint a szövetkezetekről szóló törvények tervezetei, illetve a két választást megelőző törvénymódosítások jószerivel úgy kerültek a Parlament elé, hogy azokról a minisztertanács érdemben nem, vagy alig tárgyalt. Az ekkor született minisztertanácsi rendeletek többsége a korszak jogszabályi anyagát közreadó kiadvány 1 szerkesztői szerint nem a hagyományos értelemben vett, konkrét törvényi felhatalmazáson alapuló végrehajtási rendelet, hanem ún. törvényerejű rendelet. Ezek olyan kérdéseket szabályoznak, amelyeknek rendezése rendes körülmények között a törvényhozás hatáskörébe tartozik. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés már december 22- én tartott ülésén hozzájárult a kormány rendeletkibocsátási jogának kiterjesztéséhez, amikor határozatilag kimondta: Örömmel veszi, hogy magyar kormány alakulhatott, bizalmat nyilvánít vele szemben és felhatalmazást ad neki az ország ügyeinek vezetésére. Ezt a felhatalmazást megújította az szeptember 13-án, Budapesten tartott ülésén, amikor az Ideiglenes Nemzeti Kormány addigi intézkedéseit jóváhagyva egyúttal felhatalmazta azt, hogy az állami élet rendjének fenntartása érdekében további rendelkezésig rendelettel a jövőben is megtehessen a rendkívüli helyzetben szükséges bármely magánjogi, büntetőjogi, közigazgatási és eljárási rendelkezést és ezek körében a fennálló törvényektől eltérő szabályokat is állapíthasson meg. Ennek hatályát az időrőlidőre törvénybe iktatott kivételes felhatalmazás az 1945:XI. tc a, illetve az 1946:VI. tc., XVI. tc. és XXVIII tc. 1. -a stb. hosszabbította meg. Az új Magyarország kormánya rendeleteit novemberéig (1945:XI. tc.) mint Ideiglenes Nemzeti Kormány, ezt követően mint magyar felelős minisztérium, a Magyarország államformájáról rendelkező évi I. tc. hatálybalépése után pedig mint a Magyar Köztársaság Kormánya bocsátotta ki. 1 Két év hatályos jogszabályai Bp., p. 9

11 5. Az állami intézményrendszer átalakítása. Minthogy első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy a politikai változásokat mélyreható alkotmányjogi változások fogják követni, az első intézkedések közé tartozott a királyság, illetve a Horthy-rendszer jellegzetes intézményeinek megszüntetése. Ugyancsak fokozatosan megszüntették a korábbi hadviseléshez és hadigazdálkodáshoz kapcsolódó intézményeket is. Ezzel párhuzamosan részben a koalíciós erőviszonyoknak megfelelő arányok érvényesítése érdekében új főhatóságokat (Népjóléti Minisztérium, Újjáépítési Minisztérium, majd Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium, Tájékoztatásügyi Minisztérium, Gazdasági Főtanács, Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium) hoztak létre, illetve az időszerű bel- és külpolitikai feladatok ellátására új kormányzati hivatalokat (Népgondozó Hivatal, Jóvátételi Hivatal, Áttelepítési Kormánybiztosság, Anyag- és Árhivatal stb.) szerveztek. Újjászervezték a Magyar Honvédséget és a korábbinál lényegesen nagyobb hatáskörrel, illetve az egész ország területére kiterjedő illetékességgel a Magyar Államrendőrséget. A szűken vett államigazgatáson túl módosították a büntetőeljárást és a bírósági szervezetet is, többek között a népbíróságok létrehozásával és a népbírósági eljárás szabályozásával. 6. Az államháztartás normális kereteinek és egyensúlyának helyreállítása. Az ország pénzkészletének jelentős részét 1944 végén nyugatra menekítették, illetve részben a szovjet csapatok kezére került. A háborús pusztítás, majd annak helyreállítása, a termelés újraindítása, a lakosság ellátásával kapcsolatos jogos igények kielégítése, a Vörös Hadsereg és a SZEB ellátása és a jóvátételi kötelezettségek teljesítése stb., ugyanakkor az állami kiadások rendkívüli megnövekedését eredményezte. Ezt kezdetben egyre gyorsuló pénzkibocsátással igyekeztek ellensúlyozni. E tényezők együttesen vezettek a rendkívüli méretű infláció kialakulásához. 1946/47 folyamán a mezőgazdasági és ipari termelés fokozatos újraindítása, az adózási fegyelem javítása, az adóbevételek növelése érdekében tett intézkedések kerültek előtérbe, s teremtették meg a forint bevezetésével egy viszonylagos stabilizáció feltételeit. 7. Az állami intézmények napi működési feltételeinek biztosítása. A kisebb beszerzések, felújítások engedélyezése meglehetősen nagy teret kapott a minisztertanács ülésein. Ez részben az érvényben lévő államháztartási törvényből, részben pedig abból eredt, hogy nem volt jóváhagyott állami költségvetés. A kormány törekvése mindenesetre az volt, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében a pénzügyminiszter korlátot állíthasson az egyes tárcák ellenőrizetlen költekezése elé. Ezek a tárgyak épületek felújítása, berendezése, telefon beszerelése, gépkocsik beszerzése, minisztériumok, intézmények beszerzési csoportjainak hitelellátása stb. a mai kutató számára kevés információt adnak, legfeljebb egyes intézmények történetéhez, illetve magához a korhoz szolgálnak jellegzetes adalékul. 8. Az állami intézmények személyi állományának felülvizsgálata és fokozatos lecserélése, illetve új tisztviselői garnitúra kinevezése túlnyomórészt politikai indíttatásból történt. Kétségtelen azonban, hogy a tisztviselők egy részének Nyugatra menekülése miatt rá is kényszerült a kormányzat arra, hogy alacsonyabb beosztásban levőket soron kívül előléptessen, illetve államigazgatási ismeretekkel és gyakorlattal jórészt nem rendelkező személyeket alkalmazzon. Miután a korábbi szabályozáshoz igazodva az újonnan alkotott rendeletek (1150/1945. és 2500/1945. ME sz. rendelet) a soron kívüli előléptetés engedélyezését és az előírt képesítés megléte alóli felmentést a minisztertanács hatáskörébe utalták, a testület kénytelen volt ülésről-ülésre több tucatnyi ilyen előterjesztést tárgyalni, s többnyire természetesen jóváhagyni. Ezek a napirendi pontok esetenként önmagukban is fontos információt adnak az 1945 utáni korszak egy-egy jellegzetes szereplőjéről, 10

12 összességükben pedig fontos bázisát képezik természetesen más forrásokkal együtt a korszakban lezajlott elitváltás kutatásának. 9. A zsidóság jogainak helyreállítása, illetve a politikai, faji vagy vallási okból sérelmet szenvedettek rehabilitálása. A zsidók jogainak helyreállítása, vagyonuk visszajuttatása illetve az egyes nem csupán zsidó származású személyek által faji hovatartozás vagy politikai meggyőződés miatt elszenvedett büntetés, illetve anyagi és előmeneteli hátrány jóvátétele részben a fegyverszüneti szerződésből eredt, részben pedig az új politikai viszonyok logikus következménye volt. Mindenekelőtt hatályon kívül kellett helyezni a faji diszkriminációt tartalmazó törvényeket és egyéb jogszabályokat, majd biztosítani kellett a zsidóságnak a vállalkozásai és ingatlanai feletti szabad rendelkezési jogot. Ezzel párhuzamosan intézkedések történtek az ingóságok legalább részleges visszajuttatására is. Az egyes személyeket ért sérelmek rehabilitálásának kérdését átfogóan szabályozó 9590/1945. ME sz. rendelet értelmében a politikai jellegű bírósági ítéletek felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése mellett az állam a közszolgálatból a fent felsorolt okok miatt elbocsátott vagy az előléptetésben mellőzött alkalmazottak sérelmeit is orvosolta. A sérelmet szenvedett közszolgálati alkalmazott az illetékes miniszterhez nyújthatott be kérelmet, amelyről a minisztertanács jogorvoslat kizárásával határozott. Ezen kérelmek tárgyalása szintén meglehetősen megnövelte a minisztertanácsra háruló terheket. Kortörténeti szempontból és esetenként egyes személyek élettörténetének megismerése szempontjából ezek is kétségtelenül fontosak és érdekesek, a mai kutató számára mégis kevés hozadékuk van, annál is inkább, mivel az előterjesztések rendkívül egyenetlenek. Esetenként teljesen ismeretlen és csekély szerepet játszott személyekről külön-külön részletes előterjesztés készült, míg más esetben személy rehabilitálását egyetlen előterjesztés kezdeményezi, anélkül, hogy a felsoroltak cselekedeteit és érdemeit sőt sokszor életrajzi adatait érdemben ismertetnék. * A minisztertanács működésének alapelve, hogy a miniszterek az általuk fontosnak tartott ügyekben, vagy azokban az ügyekben, amelyeket jogszabályok egyértelműen a minisztertanács hatáskörébe utalnak a kormány ülésén előterjesztést tesznek, s ezekről a testület határozatot hoz. Az előterjesztések és a határozatok lényegét, illetve esetenként az elhangzott hozzászólásokat a jegyzőkönyv rögzíti. A jegyzőkönyv mellett bár nem hiánytalanul szokás szerint lerakták az előterjesztéseket és esetenként a tárcák hozzászólásait is. (A jelen segédlet segítségével tehát azt is meg lehet állapítani, hogy egy-egy államigazgatási feladat intézése, vagy valamely konkrét eseménnyel vagy kérdéssel való foglalkozás mely tárca feladatkörébe tartozott, s ez által a napirendi pontok jegyzéke kiindulópontja lehet az egyes minisztériumok iratanyagában való további kutatásnak is.) A jegyzőkönyveket 1944-től 1954 végéig folyamatos sorszámmal látták el. A sorszámok az ülés dátumával együtt egyértelműen azonosítják az egyes jegyzőkönyveket, ezért a feldolgozás során ezeket változtatás nélkül átvettük. A minisztertanács üléseinek 1945 első néhány hónapját leszámítva többé-kevésbé szabályosan ismétlődő tárgyalási rendje volt. Egy-egy miniszter többnyire egy blokkban terjesztette elő az általa képviselt ügyeket. A miniszterelnök megnyitó szavai és esetleges fontos bejelentése után a Miniszterelnökség politikai államtitkára tette meg előterjesztéseit a miniszterelnök nevében majd következett a belügyminiszter, külügyminiszter, pénzügyminiszter stb. Ez utóbbiak sorrendje azonban nem volt kötött, gyakran változott. Magától értetődőnek tűnt, hogy a több ezer napirendi pont tengerében való tájékozódást a mutatók mellett az is megkönnyíti, ha az előterjesztő minisztert is feltüntetjük, s ezzel mintegy tematikailag tagoljuk a szöveget. 11

13 A napirendi pontokat kezdetben nem látták el sorszámmal, ilyen esetben ezt pótoltuk és az ily módon szerkesztett sorszámot [szögletes zárójel]-be tettük első felében előfordult, hogy egy-egy napirendi pont tárgyalását megszakították, majd az ülés során ugyanarra a témára újra visszatértek. Ilyen esetben a folytatást nem vettük fel új napirendi pontként végétől az ülés előkészítése során, a Miniszterelnökségen az előterjesztéseket főhatóságonként csoportosították, s az ülés során mint fentebb utaltunk rá általában (de nem mindig!) ebben a sorrendben tárgyalták, majd a jegyzőkönyvben egytől növekvő sorszámmal látták el. Előfordult azonban, hogy egyes bejelentéseket nem tekintettek önálló napirendi pontnak, s így nem adtak neki sorszámot, vagy a sorszámozást a jegyzőkönyv szerkesztése, illetve leírása során elvétették. Ilyen esetben az eredeti sorszám megtartása mellett a napirendi pontokat folyamatosan növekvő szerkesztett sorszámmal láttuk el, s ezeket szintén [szögletes zárójel]-be tettük. A szerkesztett sorszám mellett azonban feltüntettük az eredeti sorszámot is. A napirendi pont tárgyának a jegyzőkönyv megfelelő helyével, illetve a jegyzőkönyv melletti előterjesztéssel való megbízható összekapcsolása ugyanis csak így lehetséges. A napirendi pont tárgyának meghatározása során a jegyzőkönyvből indultunk ki, s támaszkodtunk amennyiben ilyen készült az előterjesztések előzetesen összeállított jegyzékére. Amennyiben az előterjesztés jogszabály kiadását kezdeményezte, a jogszabály címét tekintettük a napirendi pont tárgyának. Más esetekben a jegyzőkönyv és az előzetes napirendi jegyzék alapján, vagy ha ez sem volt elég, az előterjesztés áttanulmányozása után igyekeztünk a tárgyat úgy meghatározni, hogy az a kutató, illetve használó számára minél inkább kifejezze az előterjesztés és az esetleges vita lényegét. Ennek maradéktalan megvalósítását ugyanakkor esetenként a tömörségre való törekvés gátolta. Szükség esetén utaltunk arra is, hogy a javaslatot a minisztertanács elutasította, esetleg a döntést vita után (vagy a nélkül) későbbre halasztotta. Amennyiben a tárgymeghatározás ilyen utalást nem tartalmaz, az általában azt jelenti, hogy a minisztertanács az előterjesztést elfogadta. Ilyen esetben is gyakran előfordult azonban, hogy az adott rendelettervezetet vagy egyéb javaslatot valamilyen oknál fogva ismételten a testület napirendjére tűzték. Ezt a tárgymutató segítségével lehet nyomon követni. Amennyiben a napirendi pont személyi döntést tartalmazott, általában közöljük az érintett személy (kivételesen személyek) nevét is. Ezt azért tartottuk fontosnak, mert a tisztviselői és értelmiségi elit személyi állományának dinamikus változása közepette bármely név viselője betölthetett később fontosabb tisztséget is. A szöveg és a névmutató tehermentesítése érdekében egészen szűk körben (egyes rehabilitációs előterjesztések, illetve kegyelmi ellátásra, özvegyi nyugdíjra vonatkozó javaslatok) mégis éltünk azzal a lehetőséggel, hogy az illetőknek csak a foglalkozását tüntettük fel. Két-három esetben az egymást követő ilyen előterjesztéseket egy tételbe vontuk össze. Amennyiben a napirendi pont tárgyalásának eredményeként a minisztertanács jogszabályt alkotott, ennek számát és közzétételének adatait is közöljük. Alapelvnek tekintettük, hogy csak minisztertanácsi (ME) rendeletet veszünk fel a jegyzékbe, minthogy a minisztertanács ülése elé általában csak ilyen előterjesztések kerültek első felében azonban még gyakran megesett, hogy egy-egy miniszter olyan kérdésekben is kérte a minisztertanács állásfoglalását, amelyeket később mégis az általa kiadott miniszteri rendeletben szabályozott. Kivételképpen tehát, a korszak sajátos körülményeire tekintettel minthogy a lakosság szélesebb körét érintő fontos kérdéseket szabályoztak a minisztertanács ülésén tárgyalt, és 1945 júniusáig közzétett miniszteri rendeleteknek az adatait is közöljük. * 12

14 A kötet használatát mutatók segítik. A tárgymutató az egyes napirendi pontok címében ténylegesen előforduló tárgyakról ad tájékoztatást a címszavak (tárgyszavak) alfabetikus sorrendjében. A tárgymutatóban keresztmutatózást alkalmaztunk, azaz egy-egy napirendi pont minden mutatózásra érdemes szavát figyelembe vettük a mutató szerkesztése során. Módszertanilag a jogszabálygyűjtemények (pl. Két Év Hatályos Jogszabályai, Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye) mutatózási gyakorlatát követtük, azaz arra törekedtünk, hogy természetesen a megfelelő tárgyszó kiemelésével az adott napirendi pont címe felismerhető, azonosítható legyen. Az azonos vagy rokon témakörök adatait egy címszóhoz csoportosítottuk, általában azonban kerültük a mesterségesen konstruált gyűjtőfogalmak alkalmazását, illetve az egyes tárgyak államigazgatási ágak szerinti, vagy egyéb módon való csoportosítását, összevonását. Egy ilyenfajta tartalmi feltárás elvégzését nem tekintettük feladatunknak. A tárgymutató keretében oldottuk meg az intézménynevek mutatózását is. Ezáltal lehetővé vált, hogy egyes fontosabb, a minisztertanács által kiemelten kezelt szervezetek esetében további tematikai bontást végezzünk (pl. alapítás, megszüntetés, dologi ügyek, személyi ügyek stb.) Az egyes tárgyszók, szókapcsolatok, cím-részletek, intézménynevek után a jegyzőkönyv és azon belül a napirendi pont sorszámára (ha van, szerkesztett sorszámára!) történik utalás. A szerkesztett sorszámra való ilyenfajta hivatkozás talán kissé szokatlan, és első pillanatban nehézkesnek is tűnhet. Miután azonban sokszor előfordult, hogy egyes fontos kérdések tárgyalása a jegyzőkönyvben nem kapott külön sorszámot, másrészt a jegyzőkönyv vezetője gyakran vétett számozási hibát, azaz előfordult, hogy ugyanazt a sorszámot kétszer, esetleg többször is felhasználta, csak a szerkesztett sorszámra való utalás biztosítja az egyes tárgyszavaknak és a vonatkozó napirendi pontnak a megbízható összekapcsolását. A tárgymutató szerkesztése során eltekintettünk a rehabilitációs ügyek adatainak összegyűjtésétől, valamint e címszó alatti mutatózásától. A személynévmutatóban természetesen ezeket is feldolgoztuk, amennyiben az érintettek nevét a napirendi jegyzék tartalmazza. A személynévmutató szintén csak a napirendi jegyzékben szereplő nevek, s nem a jegyzőkönyvek és előterjesztések teljes névanyaga feldolgozására terjed ki. A név után itt is a jegyzőkönyv sorszámát és a napirendi pont sorszámát (ha van, szerkesztett sorszámát) tüntettük fel. Idegen nevek esetében is a családnevet tettük első helyre, majd vessző után következik a keresztnév. A cirill betűs neveket a jelenleg érvényes átírási szabályok szerint fonetikusan írtuk. Az egyes személyek nevéhez kapcsolódó titulusokat (gr., dr. stb.) a napirendi jegyzékben általában feltüntettük, a névmutatóban azonban nem. Itt jegyzem meg, hogy mind a napirendi jegyzékben, mind a személynévmutatóban a hivatalos, illetve általánosan használt névalakot vettük fel. Egyes ismertebb személyek esetében azonban az eredeti szövegben való tájékozódás megkönnyítése érdekében feltüntettük a jegyzőkönyvekben és előterjesztésekben előforduló korabeli névváltozatokat is. A földrajzi nevek mutatójába a helységnevek (községek, városok) mellett felvettük a földrészek, országok, tartományok, tájegységek, megyék folyók és hegyek neveit is. A rendeletszámok mutatója egyúttal a korszak joganyagában való tájékozódást is segíti. Ugyancsak ezt a célt szolgálja, hogy függelékben közöljük a minisztertanács napirendjén nem szerepelt valószínűleg körözés útján jóváhagyott ME rendeletek jegyzékét. * 13

15 A kötetben feldolgozott jegyzőkönyveket 1990-ben vette át a Levéltár (akkor még Új Magyar Központi Levéltár) a Miniszterelnöki Hivatal irattárától, s XIX A 83 a jelzet alatt sorolta be állományába. Néhány év múlva az OTKA és az NKA támogatásával elkezdődött a jegyzőkönyvek kiadása. 2 E munka részeként készültek el a napirendi pontokat, azaz a tárgyalt témákat áttekintő első jegyzékek. Az akkori kéziratok közül a jelen munkához Szűcs László és G. Vass István jegyzékein kívül felhasználtuk Boreczky Beatrix és Petrik Jánosné listáit is. G. Vass István 2 Eddig megjelent: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) minisztertanácsi jegyzőkönyvei december november 15. Szerk.: Szűcs László. Bp Dinnyés Lajos kormánya június december 10. Szerk.: Szűcs László. Bp

16 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE CASBI Ellenséges Javakat Kezelő és Felügyelő Hivatal (Románia) EMAG Egyesült Magyar Gépgyárak ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete FAO Food and Agricultural Organization of the United Nations (Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) GF Gazdasági Főtanács IBUSZ Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Rt. MAHART Magyar Hajózási Rt. MALLERD Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek MAORT Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság MASZOVLET Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. MASZOVOL Magyar-Szovjet Nyersolaj Rt. MÁV Magyar Államvasutak MÁVAG Magyar Állami Vas-, Acél, és Gépgyárak MÁVAUT Magyar Államvasutak Központi Gépkocsi Üzeme ME Miniszterelnök, miniszterelnöki MESZHART Magyar-Szovjet Hajózási Rt. MFTR Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. MK Magyar Közlöny MOGÜRT Magyar Országos Gépkocsi Üzem Rt. MOLAJ Magyar-Szovjet Olaj Rt. MTI Magyar Távirati Iroda OKH Országos Központi Hitelszövetkezet OTBA Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap OTI Országos Társadalombiztosító Intézet Rt. részvénytársaság SZEB Szövetséges Ellenőrző Bizottság thj. törvényhatósági jogú UNRRA United Nations Relief and Rehabilitation Administration (Egyesült Nemzetek Segélyezési és Helyreállítási Hivatala) vm. vármegye 15

17 16

18 NAPIRENDI PONTOK JEGYZÉKE 1. Dálnoki Miklós Béla kormánya (Ideiglenes Nemzeti Kormány) december november 15. (1 67. jegyzőkönyv) Jkv/napirendi pont NAPIRENDI PONTOK JEGYZÉKE december 23. (Miniszterelnök:) 1/[1] Üdvözlés, megnyitás. 1/[2] Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának bejelentése a szovjet kormánynak, az elismerés kérése. 1/[3] A fegyverszünet előkészítése, a Moszkvába utazó küldöttség összeállítása, a Németországhoz intézendő hadüzenet kérdése. 1/[4] Határozat az új honvédség felállításáról. (Honvédelmi miniszter:) 1/[5] Vita a közbiztonság megjavítása érdekében szükséges intézkedésekről (Miniszterelnök:) 1/[6] A vezérkari főnök és az államtitkárok kinevezése; vita a nemesi előnevek, a grófi és vitézi címek használatáról, valamint a Nemzetgyűlés elnöksége és a Minisztertanács egymáshoz való viszonyáról. 1/[7] Megállapodás a minisztériumok megalakításáról, a hivatalos pecsétről és más szervezési kérdésekről. 1/[8] Határozat a sajtóügyek irányításáról december 28. (Miniszterelnök:) 2/[1] Megnyitás, az ülés programjának ismertetése. (Belügyminiszter:) 2/[2] Tájékoztatás a közrend és a közbiztonság helyreállításáról, a szovjet hatóságokkal folytatott megbeszélésről és a politikai rendészet megszervezéséről. (Miniszterelnökségi államtitkár:) 2/[3] Tájékoztatás a kormány pénzügyi helyzetéről és lehetőségeiről. 2/[4] Tájékoztatás a szovjet féllel a fegyverszünetről és a Németország elleni hadüzenetről folytatott megbeszélésekről valamint az ország lakosságához intézendő kiáltványról. 17

19 (Népjóléti miniszter:) 2/[5] Vita a népjóléti miniszter hatásköréről január 4. (Belügyminiszter:) 3/[1] Rendelet a közbiztonság fokozottabb védelméről. 13/1945. ME sz. r., MK január sz. 3/[2] Tájékoztató a futárszolgálatról, a Magyar Közlöny megindításáról és a minisztériumok iktatószámkeretéről. 3/[3] Rendelet a közigazgatás ideiglenes rendezéséről. 14/1945. ME sz. r., MK január sz. 3/[4] Határozat a főispáni állások betöltéséről. 23/1945. ME sz. r., MK január sz. (Igazságügyminiszter:) 3/[5] Rendelet a közalkalmazottak igazoltatásáról. 15/1945. ME sz. r., MK január sz. 3/[6] Határozat a közalkalmazottak eskü- és fogadalomtételéről. 17/1945. ME sz. r., MK január sz. (Pénzügyminiszter:) 3/[7] Tájékoztató a dohányjövedék ügyéről. 3/[8] Határozat a tisztviselői illetményfizetés rendjéről. 18/1945. ME sz. r., MK január sz. 3/[9] Javaslat az elmenekült háztulajdonosoknak járó lakbérek közadóként való behajtására. 19/1945. ME sz. r., MK január sz. 3/[10] Javaslat Debrecen város világítási alkalmazottainak fizetésemelésére. (Közellátásügyi miniszter:) 3/[11] Tájékoztató a közellátás helyzetéről, rendelet a készletek számbavételéről /1945. KM sz. r., MK január sz /1945. KM sz. r., MK január sz. (Földművelésügyi miniszter:) 3/[12] Határozat az ország gazdasági helyzetének felméréséről és a Vörös Hadsereg Főparancsnokságához a lefoglalt készletek, üzemanyag és állatállomány felszabadítása ügyében intézendő kérésekről. (Közellátásügyi miniszter:) 3/[13] A magyar hadseregről megjelent újságcikk helyreigazítása. (Iparügyi miniszter:) 3/[14] Tájékoztató az ipar helyzetének felméréséről. (Népjóléti miniszter:) 3/[15] Tájékoztató a gyógyszerellátásról, a közegészségügyi és szociális helyzetről január 12. (Közellátásügyi miniszter:) 4/[1] Közellátási kormánybiztosok kinevezése. 4/[2] Rendelet a közellátási kormánybiztosok hatásköréről és területi illetékességükről. 43/1945. ME sz. r., MK január sz. 18

20 4/[3] A konyhakerti területek kiosztására és az élelmiszerek gyűjtésére vonatkozó rendelettervezetek levétele a napirendről. (Belügyminiszter:) 4/[4] A sajtóügyek megvitatása. 4/[5] Vita a közbiztonságról és a rendőrség megszervezésére vonatkozó rendelettervezet elfogadása. 4/[6] Főispánok kinevezése, a főispáni értekezlet napirendjének meghatározása. (Igazságügyminiszter:) 4/[7] Határozat a népbíróságok megalakításáról és a Kegyelmi Tanács létrehozásáról. (Népjóléti miniszter:) 4/[8] Az elhagyott lakások kérdéséről szóló előterjesztés megtárgyalásának elhalasztása. (Iparügyi miniszter:) 4/[9] Tájékoztató a bányák helyzetéről és a szénellátásról. (Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter:) 4/[10] Tájékoztató a közlekedési viszonyokról és a vasúti nyugdíjasok illetményéről. 4/[11] Kinevezésekkel kapcsolatos vitás kérdések elhalasztása a következő ülésre január 18. és 19. (Népjóléti miniszter:) 5/[1] Rendelet az elhagyottá vált lakások kérdésének szabályozásáról. 34/1945. ME sz. r., MK február sz. (Pénzügyminiszter:) 5/[2] Tájékoztató az ország pénzügyi helyzetéről, javaslat új pénz kibocsátására. (Népjóléti miniszter:) 5/[3] Határozat a menhelyes gyermekek ellátási díjának kiegészítéséről. 5/[4] Határozat a gyógyszerárak felemeléséről. (Vallás-és közoktatásügyi miniszter:) 5/[5] Tájékoztató a közoktatás megindításának nehézségeiről. 5/[6] Javaslat a futárszolgálat irodájának felállítására. (Közellátásügyi miniszter:) 5/[7] Rendelettervezet az élelmiszerek összegyűjtéséről és határozat a Vörös Hadsereg által lefoglalt készletek felszabadításának kezdeményezésére /1945. KM sz. r., MK január sz. 5/[8] Rendelet a vágóállatok forgalmának és levágásának szabályozásáról /1945. KM sz. r., MK január sz. 5/[9] Rendelet a konyhakertek hasznosításáról /1945. KM sz. r., MK január sz. (Honvédelmi miniszter:) 5/[10] Rendelet a honvédségnél lefolytatandó igazoló eljárásról /1945. HM sz. r., MK január sz. 5/[11] Határozat a honvédségbe történő toborzásról. 5/[12] Határozat a hadisegélyekről. (Belügyminiszter:) 5/[13] Tájékoztató a rendőrség felfegyverzéséről, rendelet a közbiztonsági szervek tagjainak megkülönböztető jelzéséről. 5/[14] Tájékoztató a névmagyarosításokról. 19

21 (Vallás-és közoktatásügyi miniszter:) 5/[15] Tájékoztató a Debreceni Tudományegyetem épületének szovjet parancsra történő kiürítéséről. (Pénzügyminiszter:) 5/[16] A megrongált épületek helyreállítására vonatkozó rendelettervezet levétele a napirendről. (Iparügyi miniszter:) 5/[17] Határozat a munkabérmegállapító bizottságok felállításáról; új szabályozás kezdeményezése. 78/1945. ME sz. r., MK január sz. 5/[18] Rendelet az ipartestületi önkormányzati szervek újraválasztásáról /1945. IpM sz. r., MK január sz. 5/[19] Határozat a Budapest elfoglalása után szükségessé váló rendelkezésekről. (Miniszterelnök:) 5/[20] Az Országos Zsidó Szövetség memorandumával kapcsolatos kérdések megvitatása. (Igazságügyminiszter:) 5/[21] Rendelettervezet a magyar területre áttelepítettek és menekültek igazolásáról. 5319/1945. BM sz. r., MK március sz. 5/[22] Vita a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz kinevezendő államtitkárról. (Közellátásügyi miniszter:) 5/[23] Budapest ellátásához szükséges anyagok rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos, a szovjet kormányhoz intézett levél elfogadása január 25. és 26. (Miniszterelnök:) 6/[1] A fegyverszüneti egyezmény megbeszélésének előkészítése. 6/[2] Az Újjáépítési Kormánybiztosság létrehozásának elhatározása. (Belügyminiszter:) 6/[3] A háború során megrongálódott házak helyrehozatalára vonatkozó javaslat levétele a napirendről. 6/[4] Az általános közmunka-kötelezettségről szóló javaslat levétele a napirendről. (Miniszterelnök:) 6/[5] Állásfoglalás a Szovjetunió vezetőihez intézendő üdvözletek továbbítása ügyében. 6/[6] Rendelet a népbíróságok [és népügyészségek] felállításáról, a Kegyelmi Tanácsról, vita a kormányzó felelősségre vonásáról, a háborús bűnösök kiadásának kérdéséről. 81/1945. ME sz. r., MK február sz. (Földművelésügyi miniszter:) 6/[7] Tájékoztató a tavaszi mezőgazdasági munkálatok előkészítéséről s határozat e tárgyban a szovjet kormányhoz intézendő kérésről. (Közellátásügyi miniszter:) 6/[8] Tájékoztató Budapest lakosságának ellátása érdekében tett intézkedésekről. 6/[9] Bejelentés a Magyar Vöröskereszt működésének újrafelvételéről. (Miniszterelnök:) 6/[10] Miniszteri tanácsosok kinevezése az Igazságügyminisztériumhoz. (Vallás-és közoktatásügyi miniszter:) 6/[11] Rendelettervezet a közoktatási igazgatásról /1945. VKM sz. r., MK február sz. 6/[12] Az üzemi bizottságok létrehozásával kapcsolatos kérdések megvitatása. 20

22 (Népjóléti miniszter:) 6/[13] A Népjóléti Minisztérium ügyköreinek megállapítása. 90/1945. ME sz. r., MK február sz. (Miniszterelnök:) 6/[14] Határozat a munkaszolgálatból visszatérő zsidók ingóságainak kiszolgáltatásáról. (Belügyminiszter:) 6/[15] Tájékoztató a Zemplén vármegyei, a balmazújvárosi s az észak-erdélyi magyar lakosság Szovjetunióba történő elhurcolásáról, javaslat kisebbségi kormánybizottság létesítésére, illetve államtitkár kinevezésére. 6/[16] Határozat a trianoni határon túlról érkező magyar tisztviselők számbavételéről. (Pénzügyminiszter:) 6/[17] Állásfoglalás a katonai szolgálatot teljesítő személyek családtagjainak ellátásáról. (Belügyminiszter:) 6/[18] Tájékoztató a futárszolgálatról. 6/[19] A hivatalos lap előfizetési díjának meghatározása. 6/[20] Határozat a zsidó ügyek rendezésének előkészítéséről február 1. (Külügyminiszter:) 7/[1] Vita a fegyverszüneti bizottság munkájáról és a fegyverszüneti egyezményről. 525/1945. ME sz. r., MK március sz. (Igazságügyminiszter:) 7/[2] Tájékoztató a jugoszláv partizánok dél-magyarországi atrocitásairól. 7/[3] Tájékoztató a Jugoszláviában internált csángók helyzetéről, a menekültekről, épületek lefoglalásáról, állásfoglalás menekültügyi kormánybiztos kinevezése ügyében. 7/[4] Tájékoztató különböző szállításokról; a Minisztertanács tagjainak étkezési lehetőségéről február 3. (Pénzügyminiszter:) 8/[1] Tájékoztató a bankjegynyomdának és a budapesti bankjegykészletnek szovjet hatóságok által történt lefoglalásáról, visszaigényléséről, a pénznyomtatás lehetőségeiről, a dohányjövedékről. (Iparügyi miniszter:) 8/[2] Rendelet az üzemi bizottságokról /1945. IpM sz. r., MK február sz. (Honvédelmi miniszter:) 8/[3] Tájékoztató a hadsereg szervezéséről; a honvéd karhatalmi alakulat létrehozására vonatkozó javaslat levétele a napirendről; határozat a hadirokkant ügyeknek a Népjóléti Minisztériumhoz történő átadásáról; 209/1945. ME sz. r. MK március sz. vita a honvédség fizetéséről; határozat a nélkülözhetetlen alkalmazottak mentesítéséről; tájékoztató a Svéd Vöröskereszt megbízottjának Debrecenbe hívásáról. (Belügyminiszter:) 8/[4] A közigazgatás újjászervezésére vonatkozó javaslat levétele a napirendről. 8/[5] A moziengedélyről szóló rendelet levétele a napirendről. 21

23 8/[6] Baráth Endre kinevezése Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjává. 8/[7] Tájékoztató az Ideiglenes Nemzetgyűlés naplójának sokszorosításáról. (Külügyminiszter:) 8/[8] Tájékoztató a német nevű magyarok és az északi megyék egyes lakosainak elhurcolásáról, valamint a jugoszláv partizánok atrocitásairól. (Közellátásügyi miniszter:) 8/[9] Tájékoztató Budapest közellátásának megszervezéséről, valamint az üzemanyagellátás és a szállítási eszközök feletti rendelkezés terén felmerült gondokról, a szovjet segítségről február 5. (Honvédelmi miniszter:) 9/[1] Átirat a szovjet kormányhoz a hadsereg felállításához szükséges anyagok és hadifoglyok kiadását illetően. (Földművelésügyi miniszter:) 9/[2] Határozat az időjárás- és vízjelző hálózat kiépítéséről. 9/[3] Határozat az autók és üzemanyaguk biztosítása érdekében teendő intézkedésekről. (Igazságügyminiszter:) 9/[4] Vita az Elhagyott Javak Kormánybiztosának kinevezéséről; a kérdés levétele a napirendről. 9/[5] Rendelet a zsidótörvények hatályon kívül helyezéséről. 200/1945. ME sz. r., MK március sz. (Iparügyi miniszter:) 9/[6] Vita a debreceni nyomdaipari munkásoknak fizetendő drágasági segélyről, a közszükségleti cikkek áralakulásáról, Gazdasági Tanács létrehozásáról, a kormányrendeletek Budapesten történő kihirdetésének szükségességéről. (Miniszterelnök:) 9/[7] Tájékoztató a vidéken előfordult atrocitásokról. 9/[8] Kovács Béla belügyi államtitkár kiküldése Budapestre. (Külügyminiszter:) 9/[9] Kinevezés a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot ellátó gazdasági hivatalhoz. (Miniszterelnök:) 9/[10] Pokorny Hermann altábornagy kinevezése az összekötő törzs [Fegyverszüneti Tárcaközi Bizottság] élére. (Kereskedelem-és közlekedésügyi miniszter:) 9/[11] Tájékoztató a szénszállításról, a vagonberakásoknál észlelt késedelmekről; határozat a MÁV gépjavító üzem munkásainak 100%-os béremeléséről. (Miniszterelnök:) 9/[12] Intézkedés a rendőrségnél mutatkozó visszaélések megszüntetése ügyében február 9. (Igazságügyminiszter:) 10/[1] Határozat a fegyverszüneti egyezmény kormányrendelettel való kihirdetéséről. 525/1945. ME sz. r., MK március sz. 10/[2] Rendelet a német állampolgárok internálásáról. 302/1945. ME sz. r., MK február sz. 22

24 10/[3] Rendelet az ország területének változására vonatkozó egyes törvények hatályon kívül helyezéséről. 526/1945. ME sz. r., MK március sz. 10/[4] Rendelet a politikai, faji vagy vallási okokból internáltak szabadon bocsátásáról /1945. IM sz. r., MK március sz. 10/[5] Rendelet a kitelepítettek, menekültek, zsidók és hontalanok védelme és biztonsága ügyében. 5319/1945. BM sz. r., MK március sz. 10/[6] Rendelet az Egyesült Nemzetekhez tartozó országok területéről elszállított tárgyak visszaszolgáltatásáról. 527/1945. ME sz. r., MK március sz. 10/[7] Rendelet a német állampolgárok magyarországi vagyontárgyainak bejelentéséről. 528/1945. ME sz. r., MK március sz. 10/[8] Rendelet a fasiszta jellegű pártok, egyesületek feloszlatásáról. 529/1945. ME sz. r., MK március sz. 10/[9] Rendelet a fasiszta szellemű sajtótermékek megsemmisítéséről, tájékoztatás új tankönyvek kiadásáról. 530/1945. ME sz. r., MK március sz. (Miniszterelnök:) 10/[10] Határozat a jóvátételi kötelezettség teljesítésére vonatkozó terv készítéséről. (Honvédelmi miniszter:) 10/[11] Tájékoztató egyes katonák és egy nemzetgyűlési küldött igazolásáról, hadifoglyok átvételéről, a hadsereg szervezéséről. (Belügyminiszter:) 10/[12] Állásfoglalás határőr alakulatok szervezése ügyében. (Miniszterelnök:) 10/[13] A Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal való kapcsolat kiépítésének megbeszélése, a magyar kormány és a SZEB közötti érintkezésre vonatkozó szabályzat elfogadása. 10/[14] Tájékoztató a Miskolccal való telefonösszeköttetés és közlekedés helyreállításáról. (Vallás- és közoktatásügyi miniszter:) 10/[15] Rendelet a sajtótermékek egy példányának tudományos célú kötelező beszolgáltatásáról. 390/1945. ME sz. r., MK március sz. 10/[16] Állásfoglalás a Szovjet Magyar Baráti Társaság létrehozása ügyében. (Népjóléti miniszter:) 10/[17] Határozat Hadirokkant osztálynak a Népjóléti Minisztérium keretei között történő felállításáról. 335/1945. ME sz. r., MK március sz. (Belügyminiszter:) 10/[18] Az egyesületek feloszlatásával kapcsolatos hatásköri kérdés tisztázása. 10/[19] Napilapok engedélyezésével és a papír biztosításával kapcsolatos kérdések megvitatása. 340/1945. ME sz. r., MK március sz. (Közellátásügyi miniszter:) 10/[20] Köszönetnyilvánítás a szovjet katonai parancsnokságnak Budapest ellátásának megszervezéséért. (Miniszterelnökségi államtitkár:) 10/[21] A Minisztertanács üléseiről szóló kommünikék kiadásának szabályozása. (Iparügyi miniszter:) 10/[22] Vita az üzemek és a szén feletti rendelkezési jog tisztázásának szükségességéről. (Vallás- és közoktatásügyi miniszter:) 10/[23] Állásfoglalás az Észak-Erdélyből elvitt felszerelések, tárgyak sorsát illetően. (Földművelésügyi miniszter:) 23