okmány- és irománytár Az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetéhez

Átírás

1

2 okmány- és irománytár Az rdélyi úzeum-gyesület történetéhez I

3 Az jubileumi kiadványai Gróf ikó Imre beszédei és felhívásai Hivatás és tudomány. Az rdélyi úzeum-gyesület kiemelkedő személyiségei Az rdélyi úzeum-gyesület régi és újabb gyűjteményei Az rdélyi úzeum-gyesület kiadványainak bibliográfiája rdélyi agyar Szótörténeti Tár XIII. kötet Romániai agyar Irodalmi Lexikon V. kötet Okmány- és irománytár az rdélyi úzeum-gyesület történetéhez I. ( )

4 okmány- és irománytár Az rdélyi úzeum-gyesület történetéhez I Válogatta és sajtó alá rendezte gyed Ákos és Kovács szter Kolozsvár 2009

5 egjelent a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával Szerkesztette: Kovács szter Felelős kiadó: Sipos Gábor Kiadó: rdélyi úzeum-gyesület, Kolozsvár Borítóterv: Könczey lemér űszaki szerkesztés: Idea Plus Nyomdai munkálatok: GLORIA, Kolozsvár Igazgató: Nagy Péter Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României GYD, ÁKOS Okmány -és irománytár az rdélyi úzeum-gyesület történetéhez / gyed Ákos, Kovács szter. - Cluj-Napoca : Societatea uzeului Ardelean, 2009 ISBN I. Kovács, szter 069(498 Cluj-Napoca)

6 Tartalom Tartalom...5 lőszó I. Az erdélyi úzeum-gyesület és rdélyi úzeum megalapításának kezdeményezése 1841-ben Kolozsvár, február Gróf Kemény József és gróf Kemény Sámuel bejelenti Küküllő megye közgyűlésének, hogy a legközelebbi országgyűlésen könyv-, kézirat- és ásványgyűjteményeiket Kolozsvárt állítandó Nemzeti úzeumnak ajánlják fel. 2. Kolozsvár, március Újsághír gróf Gyulai Lajos felajánlásáról egy létesítendő erdélyi múzeum számára. 3. Kolozsvár, március I fj. gróf Bethlen János benyújtja Kolozs megye rendeinek gróf Kemény József és Sámuel ajánlólevelét. Kéri, hogy nyilvánítsanak köszönetet a Kemény grófoknak, és a közelebbi országgyűlésre küldendő követeknek adják utasításul, hogy támogassák az rdélyi úzeum megalapítását, továbbá szólítsák fel az ország törvényhatóságait hasonló állásfoglalásra. 4. Csíkszereda, április Csíkszék április 20-án tartott közgyűlése pártolja a Kolozsvárt felállítandó nemzeti múzeum eszméjét és ilyen értelmű ajánlással küldi követeit a következő országgyűlésre. 5. Székelyudvarhely, április Udvarhelyszék közgyűlése levélben köszöni meg a Kemény grófok felajánlását s közli, hogy a következő országgyűlési követeknek kötelességükké teszi az ügy pártolását. 6. arosvásárhely, június 29. [?]...37 arosszék közgyűlése támogatja a Kemény grófok felajánlását. 7. Kolozsvár, november Gróf Kemény József és Kemény Sámuel nyilatkozata Doboka megye rendeinek azzal kapcsolatos ajánlására, hogy a létesítendő intézmény vezetőjévé Szász Károlyt ajánlják. 5

7 okmány- és irománytár Az rdélyi úzeum-gyesület történetéhez I. ( ) II. VÉLÉNYK AZ RDÉLYI ÚZU ALAPÍTÁSÁRÓL Kolozsvár, [január]...40 Gebbel Frigyes összefoglalja nézeteit a tervezett erdélyi múzeummal kapcsolatban. Épületül a Bánffy-házat tartja legalkalmasabbnak. Nagy hangsúlyt helyez a könyvek begyűjtésére s rdély nagyjai szobrainak felállítását is javasolja. 9. Kolozsvár, [január eleje] N agyajtai Kovács István 1842 januárjában megjelent röpirata összefoglalja a úzeum-egyesület alapításával kapcsolatos nézeteit és részletezi az intézmény feladatait. A múzeumalapítást az országgyűlési terem, színház s kormányzói palota ügyével együtt tárgyalja. A múzeum hasonló kell legyen a külföldi hasonló célú intézményekhez, de főként az erdélyi muzeális anyag gyűjtése legyen a feladata. A múzeum könyvtárt is tartson fenn olvasóteremmel. A tudományos célok elérése érdekében folyóirat alapítását is szükségesnek tartja, illetve ezzel együtt tudománykedvelő férfiakból társaság létesítését. A múzeumi adatgyűjtés a történetírás érdekeit szolgálja azzal, hogy az adatokat a történetíró rendelkezésére bocsátja. De nem kisebb feladata a múzeumnak a már összegyűjtött történeti és természetrajzi anyag megőrzése. rre azért is figyelmeztet, mert sok értékes anyagot juttatnak külföldre. Új épületet szeretne a múzeumnak, de amíg ez létesülhet, a Bánffy-palota alkalmas lenne. A szükséges pénzt az adómentes nemesség 1811-ben összeírt telke után kirovandó összegből lehetne előteremteni. III. Az iki erdélyi országgyűlés dokumentumai június ülés...64 Gróf Kemény József és gróf Kemény Sámuel beadványa az erdélyi országgyűléshez gyűjteményeik ügyében. 11. Kolozsváry Pál felajánlása Zeyk József, Doboka vármegye követének hozzászólása. Bejelenti, hogy országgyűlés mai ülésével új pályára lép az országgyűlés, amennyiben a sérelmi politika helyett inkább a haladás politikáját fogja követni és fel is sorolja a megvalósítandó reformokat és az intézményalapításokat, köztük az erdélyi múzeum létesítését Pálffy János, ifj. Bethlen János, Gál József, Fogarasi János, Kún Gergely, Apor József, Kemény Dénes és Zeyk József hozzászólása június ülés...75 sterházy László levele az országgyűléshez. Az országgyűlési rendszeres bizottmány vegyes albizottságának munkálatai Kolozsvár, július augusztus Az rdélyi Országgyűlés rendszeres bizottsága vegyes albizottságának tervezete a felállítandó erdélyi múzeumról. Tárgyalja a múzeum feladatát, fenntarthatását, igazgatását. A múzeum alkalmasnak találná számára a Bánffy- 6

8 Tartalom házat, de felveti egy új épület tervét is a Trencsin téren. A múzeum működési rendjének szabályzatát is kidolgozza. Itt jegyezzük meg, hogy a tervezet szerzőjének többen gróf Kemény Józsefet tartották. 16. Kolozsvár, július N agyajtai Kovács István nézetei az rdélyi Országos úzeum tervezetéről. Összefoglalja korábbi részletes véleményét. 17. Kolozsvár, július Gróf sterházy László nem látja egyelőre kivihetőnek egy új épület megszerzését vagy felépítését, inkább helyiségek kibérlését ajánlja. Célszerűnek véli az Ausztria területén működő múzeumok szervezésének s működésének tanulmányozását, valamint múzeumi szakértők kiképeztetését Bécsben. 18. Kolozsvár, [augusztus]...88 A múzeumi tervvel kapcsolatban Teleki László úgy véli, hogy a Bánffy-ház bérlése jó megoldás lehetne, mert abban elhelyezhetők a gyűjtemények, s a fennmaradó szobák bérbe adásával pénzt lehetne keresni a múzeum érdekében. A Bánffy-házban előadótermeket is ki kellene alakítani. Külföldi példákra hivatkozva, a tervhez viszonyítva inkább szeretné különválasztani a múzeumot a botanikus kerttől. 19. Kolozsvár, augusztus G róf Gyulai Lajos véleménye. Szerinte a gróf Kemény József tervezetében felvett forint helyett forintot kellene biztosítani a múzeumalapításra. Felveti annak a lehetőségét, hogy a Teleki-könyvtárat arosvásárhelyről Kolozsvárra költöztessék. Nem ellenzi sem a Bánffy-ház megszerzésének a tervét, sem azt, hogy új épületet emeljenek a múzeum számára. Pártolja Nagyajtai Kovács Istvánnak a folyóiratra, Telekinek az előadótermekre vonatkozó javaslatát. 20. Kolozsvár, augusztus Ugron István hozzászólása. Szerinte négy épületről kell egyszerre gondoskodni, éspedig a múzeum, országgyűlési terem, gubernátori palota és a színház számára. A múzeumnak a Bánffy-házat tartaná jónak, de a Teleki-könyvtár Kolozsvárra költöztetését kifogásolná. Az országgyűlés 118. ülése Kolozsvár, december Az országgyűlési rendszeres bizottmány december 13-án Teleki József gróf elnöksége alatt megtárgyalta és elfogadta az albizottság javaslatait. nnek jegyzőkönyvét közöljük az alábbiakban. 22. Kolozsvár, december Az országgyűlés középponti rendszeres bizottsága a jegyzőkönyvet és a kapcsolódó irományokat a tekintetes Karok és Rendek elé terjeszti. Az országgyűlés 121. ülése Kolozsvár, december A z országgyűlés plénuma megkezdi a rendszeres bizottság előterjesztésének vitáját a múzeum-egyesületről és más kérdésekről. 7

9 okmány- és irománytár Az rdélyi úzeum-gyesület történetéhez I. ( ) Az országgyűlés 122. ülése Kolozsvár, december Különvélemények a múzeumalapítás kérdéséről. Az országgyűlés 123. ülése Kolozsvár, december A z országgyűlés plénumának határozata a beterjesztett javaslatokkal kapcsolatban. Az országgyűlés 124. ülése Kolozsvár, december További nyilatkozatok és Góró Lajos levele az országgyűléshez. Az országgyűlés 125. ülése Kolozsvár, január lőterjesztés a múzeum felügyeletéről. Az országgyűlés 126. ülése Kolozsvár, január A múzeum és más intézmények igazgatóságába megválasztott személyek Az országgyűlés 133. ülése Kolozsvár, január F elterjesztett törvényjavaslat. Az országgyűlés 134. ülése Kolozsvár, január Kovács iklós erdélyi római katolikus püspök 5000 rhénes forintot ajánl fel az erdélyi múzeum alapítására. Az országgyűlés 139. ülése Kolozsvár, január Zeyk János és Ágotha János felajánlásai az erdélyi múzeum számára. Az országgyűlés 142. ülése Kolozsvár, február Teleki László fogarasi követ javasolja a felküldött törvényjavaslatokra vonatkozó válasz megsürgetését. 33. Kolozsvár, január A kormányszékhez október 10-én királyi leirat érkezett, amely tervek és helyszínrajzok felterjesztését kívánta. A főkormányszék bizottságot küldött ki ennek elkészítésére, erről szól az január 27-i második ülés. 34. Kolozsvár, [1847. november 3.] Az 1846-os felterjesztés ellenére nem érkezett megerősítés Bécsből, ezért a Gubernium újabb bradványban sürgette a törvények jóváhagyását és leküldését rdélybe. 8

10 Tartalom IV. Gróf mikó imre levelezése az erdélyi múzeum és rdélyi úzeum- gyesületről. I. (1855) Pest, február Gróf Teleki József levele ikó Imrének, melyben arra kéri, hogy szerezze meg a agyar Tudományos Akadémia számára az Aranka-gyűjteményt s lehetőleg járjon közbe, hogy a Kemény József gyűjteménye is az Akadémiához kerüljön. 36. Kolozsvár, február ikó Imre levele Toldy Ferenchez az Aranka-féle és a gróf Kemény Józsefgyűjteménnyel kapcsolatban. Az Aranka-gyűjtemény még nincs ikó kezénél, de igyekezni fog Teleki kívánsága szerint eljárni. A Kemény József gyűjteményét viszont szeretné rdélynek megtartani, mert Nem titkolhatom ugyan el, miként lelkem hőbb óhajtásainak egyike az, hogy egykor mi erdélyiekül is egy szerényke kis úzeumot bírjunk, ahol az erdélyi gyűjtemények elhelyezhetők lesznek. 37. Kolozsvár, március ikó Imre Kemény Józsefhez. Felvázolja tervét a magyar nyelvű kézirati hagyaték kiadásával kapcsolatban. Célja az, hogy rdélyben az irodalom és történeti irodalom összegyűjtése és kiadása által eleven életet, parányi munkásságot ébresszen. zért támogatja a közintézményeket is. 38. Kolozsvár, november ikó Imre levele Nagyajtai Kovács Istvánhoz, melyben szeretné tudni Kovács István véleményét a Kemény József hagyatékával kapcsolatban. Azt kérdezi: miért írta Kemény, hogy Országos úzeumnak adományozza gyűjteményét, holott máskor Nemzeti úzeumot emlegetett. 39. Beszterce, november N agyajtai Kovács István válasza ikó Imrének gróf Kemény József hagyatékáról, amelyet nevezett 1842-ben felajánlott az erdélyi múzeum számára. V. Viták az erdélyi múzeum-egyesületről a bécsi agyar Sajtó című lapban Bécs, november rdélyi Tudományos gylet. I. 41. Bécs, november rdélyi Tudományos gylet. II. 42. Bécs, november rdélyi Tudományos gylet. III. 43. Bécs, december agyar N[emzeti] úzeum Kolozsvárott. I. 44. Bécs, december agyar Nemzeti úzeum Kolozsvárott. II. 45. Bécs, december agyar nemzeti úzeum Kolozsvárott. III. 9

11 okmány- és irománytár Az rdélyi úzeum-gyesület történetéhez I. ( ) 46. Bécs, január rdélyi Tudományos gylet 47. Bécs, január rdélyi Nemzeti úzeum és rdélyi agyar Tudományos gyesület 48. Bécs, március rdélyi úzeum és Tudományos gylet. I. 49. Bécs, március rdélyi úzeum és Tudományos gylet. II. 50. Bécs, április rdélyi úzeum és Tudományos gylet. III. 51. Bécs, április rdélyi úzeum és Tudományos gylet. IV. VI. ikó Imre szózata az rdélyi úzeum-gyesület megalakítása érdekében Kolozsvár, március Gróf ikó Imre felhívása 1856-ban az rdélyi úzeum és rdélyi úzeum- gyesület megalapítása érdekében felvázolja azokat a kezdeményezéseket, amelyek megelőzték az ő fellépését, majd az alapítás körülményeit. Különös fontosságot tulajdonít az évi országgyűlésnek, valamint annak, hogy Kemény József felajánlotta múzeumi célokra saját nagy levéltári és könyvtári gyűjteményét. A felhívás döntő fontosságú volt az rdélyi úzeum-gyesület megalapításában, s legalapvetőbb forrása az gyesület történetének azért is, mert ikó gróf ebben hozta nyilvánosságra, hogy a múzeum céljaira ajándékozza kolozsvári kertjét a rajta levő épületekkel. VII. Gróf mikó imre levelezése az erdélyi múzeum és rdélyi úzeum- gyesületről. II. (1856) Beszterce, február N agyajtai Kovács István ikó Imrének írott levelében kifejti véleményét az alapítandó egyesület szervezéséről és jellegéről. Ha saját múzeumot szeretnének az erdélyi magyarok létrehozni, akkor azt saját erőből tehetik meg, mert a kormány nem fog ilyen intézményt alapítani. A szervezést az as országgyűlésen elfogadott felajánlások alapján kellene elindítani, vagyis a gróf Kemény Józsefék által benyújtott feltételek szerint. A múzeumot Kolozsvárt kell létesíteni és nem máshol. 54. Nagyszeben, március Báró Bedeus József levele ikó Imréhez, melyben arra biztatja, hogy gróf Kemény József gyűjteményét mindenképpen tartsa rdélyben, hogy a létrehozandó országos múzeum alapjait képezhesse. z Schwarzenberg főkormányzó akarata, aki szerint a további rendelkezésig a gyűjteményt a gyulafehérvári püspöki palotában kell elhelyezni. 10

12 Tartalom 55. Kolozsvár, április Gróf ikó Imre beszéde a felajánlásáért őt köszöntőkhöz. Lelkesítő beszédével az alapítandó intézmény támogatására szólította fel a jelenlévőket. 56. Csicsókeresztúr, április Torma Károly bejelenti ikó Imrének írott levelében, hogy az rdélyi úzeum javára könyv- és éremgyűjteményt szándékszik adni és teszi ezt ikó Imre példamutatására. 57. Kolozsvár, április ikó Imre Kubinyi Ágostonnak, melyben közli a agyar Nemzeti úzeum igazgatójával azt a szándékát, hogy rdélyben többekkel együtt múzeumot szándékszik alapítani; az alapítók őt kérték fel az ügy intézésére, ezért Bécsbe szándékozik utazni. A gróf Kemény gyűjteményét szeretné a úzeum számára megtartani. 58. Kolozsvár, április ikó Imre válaszol Torma levelére és megköszöni a felajánlott múzeumi adományt: több mint 700 könyvet, 73 érmet, a 600 ásványból és növényből álló gyűjteményt. ikó szerint az ilyen hazafias tettek segíthetik a bajba jutott magyarságot; a létesítendő múzeum a magyar értelmiség öntudatos fellépését eredményezheti. ikó a múzeum ügyét Torma Károly és a Dés környéki értelmiség figyelmébe ajánlja. 59. Kolozsvár, május Gróf ikó Imre, báró Kemény Ferenc, gróf Lázár László és gróf Kemény Sámuel felterjesztése az uralkodóhoz, amelyben magyar múzeum alapítására kérnek engedélyt. 60. Kolozsvár, [május augusztus] Gróf ikó és társai felterjesztésének összefoglalása. 61. Bécs, augusztus Somlyai János nyugalmazott udvari tanácsos levele ikó Imréhez, melyben értesíti megbízóját, hogy eljárt az rdélyi úzeum engedélyezése ügyében, de a belügyminiszteri megbízott nem adott választ a megígért időben. Annyit azonban már közölt, hogy a benyújtott alapszabály módosítását fogja kérni Bécs. 62. Kolozsvár, augusztus Gróf ikó Imre levele Toldy Ferenchez. Értesíti arról, hogy mihelyt ideje lesz, számba veszi a fennforgó gyűjteményeket és intézkedik azok elszállításáról. 63. Kolozsvár, augusztus ikó Imre válaszlevele Somlyai János nyugalmazott udvari tanácsosnak. Kéri Somlyait, hogy igyekezzen minél hamarabb megszerezni a minisztériumtól az alapszabályzattal kapcsolatosan elvárt módosítások jegyzékét. 64. Bécs, augusztus Somlyai János nyugalmazott udvari tanácsos levele ikó Imréhez. Somlyai közli ikóval atzinger miniszteri megbízott megjegyzését a felterjesztett alapszabály kért módosításával kapcsolatban. Az alapszabályt úgy kell át- 11

13 okmány- és irománytár Az rdélyi úzeum-gyesület történetéhez I. ( ) szerkeszteni, hogy az megfeleljen Bécs szándékainak. Tudós társaság alapításáról szó sem lehet, a múzeum címe sem lehet más, mint erdélyi múzeum. A bécsi kormány nemzetiségekről tudni nem akar, nem célja azokat ápolni, rdélyország -ot nem ismer, csak rdély Kronland -ot. 65. Bécs, szeptember Somlyai János nyugalmazott udvari tanácsos levele ikó Imréhez. 66. Bécs, október Somlyai János nyugalmazott udvari tanácsos levele ikó Imréhez. 67. Nagyszeben, november Karl Schwarzenberg főkormányzó hivatalos levele, melyben a főkormányzó közli ikó Imrével, hogy az alapszabály még nincsen jóváhagyva, a szervezés érdekében azonban elkezdődhet a munka. Az alapítók nevezzenek ki bizottságot, mely az alapszabályt a következő elvek szerint módosítja: 68. Kolozsvár, november Gróf ikó Imre felhívása az rdélyi úzeum-gyesület ügyében. Felkéri azokat, akik támogatják az gyesület alapítását, írják alá a kiküldendő íveket. Jelzi, hogy a bécsi kormány előírta az alapszabály módosításának szükségességét. 69. Kolozsvár, november ikó Imre levele Toldy Ferenchez, melyben értesíti, hogy az Aranka-gyűjteményt Kolozsvárra szállították és az ő gondviselése alatt áll. ikó azonban szeretné, ha a gyűjteményt a agyar Tudományos Akadémia átengedné a közelebb létesítendő rdélyi úzeum számára. 70. Kolozsvár, november ikó Imre levele báró Jósika Sámuel számára, amelyben arról tudósítja a címzettet, hogy Schwarzenberg főkormányzó újabb módosítások elfogadásától teszi függővé a múzeumi egyesület alapszabályainak megerősítését. Ugyanakkor bejelenti annak lehetőségét is, hogy meg lehet kezdeni az alapító és részvényes tagok gyűjtését. 71. ezőnagycsán, november Teleki Domokos gróf ikó Imréhez az rdélyi úzeum-gyesület jellegéről. Teleki azt írja, hogy a kormány által előírt módosítások következtében a közönséghez nemzetkülönbség nélkül intézett alapítási felhívás nyomán megtörténhet, hogy a csaknem teljes egészében magyar pénzből és adakozással létesülő egyesület trilingve jellegű lesz. nnek elkerülésére, Teleki jobbnak látná akár az alapítás elhalasztását is. 72. Pest, november A agyar Tudományos Akadémia ikó Imréhez. Üdvözli ikó kezdeményezését az rdélyi úzeum-gyesület és az rdélyi úzeum megalapítása érdekében. Az Akadémia hajlandó lemondani az rdélyi úzeum számára az Aranka-gyűjteményről. Bejelenti, hogy az Akadémia kiadványaiból a szabad példányokat készséggel átadja a megalapítandó rdélyi úzeumnak. 12

14 Tartalom 73. Pest, november agyar akadémiai titoknok Toldy Ferenc levele. 74. Nagyszeben, november Az erdélyi természettudományi társulat levele 75. Nagyszeben, november ikó Imre válasza Schwarzenberg Karl 198. sz. alatti hivatalos iratára. 76. Nagyszeben, december Schwarzenberg herceg hivatalos válasza ikó Imre beadványára. 77. Kolozsvár, december Gróf ikó Imre újabb felhívása, amelyben az aláírási ívek szétküldéséről tájékoztatja az illetékeseket. Kéri a leendő tagokat, hogy aláírásukkal erősítsék meg felajánlásaikat. 78. Pest, december A agyar Nemzeti úzeum igazgatója, Kubinyi Ágoston levele ikó Imréhez, melyben visszatekint az erdélyi magyar arisztokrata családok tudomány- és irodalompártoló tevékenységére; kitér az európai múzeumok keletkezésének történetére és örömmel látja az rdélyi úzeumot ezek között. Ígéri a Széchényi Ferenc alkotta Nemzeti úzeum támogatását az erdélyi testvérnek. 79. Kolozsvár, december Gróf ikó Imre válasza Teleki Domokos aggodalmaira. Szerinte nem halasztható az gyesület alapítása, mert nem biztos, hogy lesz még rá alkalom. ost olyant létesítenek, amilyenre lehetőség van, s ha majd jobb idők járnak, tökéletesítik. Az idő azért is sürgető, mert Kemény József gyűjteményét meg kell szerezni, nehogy azt Szebenbe szállítsák egy esetleg létesítendő országos múzeum számára. A múzeum székhelye Kolozsvár lesz. Kéri Telekit, ne vonja meg tőle a támogatást. 80. Kolozsvár, december Gróf ikó Imre levele Toldy Ferenchez. 81. Kolozsvár, december ikó Imre levele ötvös Józsefhez. egköszöni a agyar Akadémia támogatását, amelyben nagy szerepe volt ötvös József személyes lelkesítő fellépésének. 82. Kolozsvár, december ikó Imre a agyar Tudományos Akadémiához, melyben megköszöni, hogy az hajlandó átengedni a létesítendő erdélyi múzeumnak az Aranka-féle gyűjteményt. 83. Kolozsvár, december Újfalvi Sándor ikó Imréhez. A levélíró hajlandó támogatni a Kolozsvárt székelő múzeum megalapítását, mert ez az intézmény lesz az erdélyi magyarság kincseinek befogadója és megőrzője a jövő számára. Bejelenti a pénzbeli támogatást és a tárgyi adományt. 13

15 okmány- és irománytár Az rdélyi úzeum-gyesület történetéhez I. ( ) 84. Kolozsvár, december ikó Imre báró Kemény Zsigmondhoz; ikó Imre igyekezett minden személyes ismerősét felkérni arra, hogy segítsék őt a múzeum szervezésében, szólítsák meg a vagyonosabb és közügyszeretőbb magyarországi hazafiakat és nyerjék meg őket az rdélyi úzeum-gyesület támogatóinak. 85. Kolozsvár, december ikó Imre gróf ikes Jánosnak. Arra kéri levelében, hogy nyerje meg a agyarországon tartózkodó Hallert, Bethlen Ádámot, Bánffy iklóst és másokat a tervezett múzeum támogatóinak; legyen apostola az ügynek, hogy áldozzanak a szent célra. 86. Kolozsvár, december ikó Imre Urházi Györgyhöz. Értesíti a címzettet, hogy leveleket postázott Bihar, Szatmár, áramaros és Arad megyébe a katolikus főpapsághoz, Pestre báró Kemény Zsigmondhoz, akinek megküldve azt a lajstromot, amely a megszólítandók nevét tartalmazza; kéri Urházit, hogy agyarország déli, északi és dunántúli részeiben lakó vagyonosabb, tudománykedvelő hazafiakhoz és honleányokhoz küldjön felszólítást az rdélyi úzeum érdekében. 87. Kolozsvár, december ikó értesíti a címzetteket a múzeumszervezés állásáról. ivel a bécsi minisztérium azt kívánja, hogy készítsenek előzetes felmérést az intézmény megalapításának lehetőségéről, ikó arra kéri a címzetteket, hogy nyilatkozatban jelentsék ki, miszerint az as országgyűlésen tett felajánlásaikat a tervezett rdélyi úzeumra hajlandók átruházni. A szétküldött felhívás nagy visszhangot váltott ki: szegény, gazdag, ifjú, öreg siet filléreit a szent ügyre áldozni. 88. Nagyszeben, december Schwarzenberg Károly főkormányzó levelében arra inti ikót, hogy a felállítandó úzeum-gyesület iránti felhívását ne csak magyar újságokban és magyar nyelven, hanem a nagyszebeni német és román újságokban is terjesszék, mivel csak ezáltal szüntethető meg a nemzeti különállásra vonatkozó bizalmatlanság és gyanú. 89. Buda-Pest, december Gyulai Lajos ikó Imréhez, akit Gyulai készséggel kész támogatni a szent cél ügyében; küldi az elsőleges ajánlását, valamint azt a nyilatkozatot, amelyben az as országgyűlésen tett felajánlását átruházza az rdélyi úzeumra. 90. Balázsfalva, december A lexandru Şterca Şuluţiu ikó Imréhez; Alexandru Şterca Şuluţiu üdvözli az rdélyi úzeum alapítási tervét és 100 pengő forinttal támogatja a cél elérését. Fel fogja szólítani egyházának tagjait, hogy pártfogolják a múzeumalapítást. 14

16 Tartalom 91. ger, december Bartakovics Albert ikó Imréhez; az érsek közli, hogy nagyra értékeli ikó igyekezetét, s küldi az aláírási ívet, amelyben 5000 pengő forint értékű államkötvényt ajánl fel múzeumi célokra. 92. Szamosújvár, december Ioan Alexi görög katolikus püspök ikó Imréhez; a püspök hajlandó támogatni a múzeumalapítást, mert egy ilyen intézményre szüksége van a közös honnak. A múzeum pénzalapjának gyarapítására felajánl 100 forintot s ezzel haláláig alapító tagja kíván lenni az rdélyi úzeumnak. Reméli, hogy a román népesség is részesülni fog abból a műveltségből, amelyet az rdélyi úzeum terjeszt majd. 93. Beszterce, december Kovács István ikó Imréhez. Kifejti nézeteit a tervezett múzeumról; tulajdonképpen a ikó által feltett kérdésekre válaszol: okozhat-e bonyodalmakat az, hogy a múzeum tagja lehet nemzet különbség nélkül mindenki, aki anyagiakban vagy adományokkal hozzájárul az alapításhoz és a fenntartáshoz. A magyarok inkább nemzeti intézményt szerettek volna létrehozni, de a körülmények miatt alkalmazkodni kellett a felsőbb hatalmi előírásokhoz véli a levélíró. Neveztessék a múzeum nemzetinek vagy országosnak, abban az erdélyi népek múltjáról s jelenéről szóló hagyaték fog helyet kapni, de ennek nagy része a magyarságra vonatkozik. A társnépek nem jutnak túlsúlyra a múzeumban. Kovács István nem lát okot az aggodalmaskodásra. 94. Bécs, december sterházy László levele ikó Imréhez, melyben megerősíti apja as országgyűlési felajánlásának érvényességét: azt a tervezett intézetnek engedi át, s 5000 pengő forint pénzadományban is részesíti, miután az alapszabályt az uralkodó megerősíti. 95. Kolozsvár, december ikó válasza Alexandru Şterca Şuluţiu érseknek; melyben köszöni, hogy 100 pengőt ajánlott fel, valamint azt is, hogy körlevélben szólítja fel híveit a pártolásra. Osztja Şterca Şuluţiu véleményét, hogy a haza fiainak egyenetlenkedéseiből tenger nyomor keletkezett. Őt, ikót soha önzés nem fogja azonban sem a múzeum, sem más kérdésben vezetni. Kéri a püspököt, hogy az ottani román lapokban is közölje a felhívást. 15

17 okmány- és irománytár Az rdélyi úzeum-gyesület történetéhez I. ( ) VIII. Szabályzattervezetek Kolozsvár április Kolozsvár, IX. Gróf mikó imre levelezése az erdélyi múzeum és rdélyi úzeum- gyesületről. III. ( ) Vargyas, január Daniel Gábor levele ikó Imréhez. A levélíró 300 rénes forinttal hajlandó hozzájárulni a nemzeti úzeum alapításához, és megígéri, hogy később még visszatér az ajánlattételhez. Üdvözli a múzeumalapítás gondolatát. 99. Kolozsvár, január ikó Imre válasza Buda Imrének, amelyben kifejti, hogy a kétkedők tulajdonképpen kibúvót keresnek az adományozás alól. Ő meg van győződve, hogy a létesítendő múzeumot nem viszik Nagyszebenbe Balázsfalva, január A lexandru Şterca Şuluţiu felhívása a úzeum-gyesület támogatására a Brassóban kiadott Gazeta Transilvaniei hasábjain (az újság többször is közölte a úzeum-gyesületre vonatkozó újdonságokat, híreket) Tarcsafalva, január P álffy János levele ikó Imréhez. Pálffy János támogatja a múzeumalapítást és felajánlja családi vagyonát a ikó által kezdeményezett nemes célra. Sajnálja, hogy nem tud többet tenni az ügy érdekében. Felajánlja szolgálatait Székelyudvarhely, január Solymossy Károly székelyudvarhelyi polgármester és Pataky Pál református kollégiumi tanár levele ikó Imréhez. Visszaküldik az aláírási ívet és lajstromot csatolnak hozzá, amelyben a könyvadományt és a pénzbeli hozzájárulást tüntetik fel Gyulafehérvár, január Keserü oyses kanonok levele ikó Imréhez. Értesíti ikót arról, hogy a gyulafehérvári papok pénzt, érméket, ásványokat és képet adományoznak az rdélyi úzeum számára Kolozsvár, január ikó Imre válasza Solymossy Károly és Pataky Pál levelére Kolozsvár, január ikó Imre válasza Pálffy Jánosnak. Azt kérdezi Pálffy Jánostól, hogy akkor is fenntartja-e ajánlását, ha a tervezett múzeumot nem nemzetinek, hanem országos múzeumnak nevezik. Neki az a véleménye, hogy ez tulajdonképpen formai kérdés, mert az intézmény mindenképpen teljesíteni fogja nemzeti hivatását. 16

18 Tartalom 106. Buda-pest, február Gróf Gyulai Lajos levele ikó Imréhez. A levélíró közli, hogy siet visszajuttatni a gyűjtőívet, és örül annak, hogy a tervezett múzeum érdeklődést váltott ki Bécsben is, ahol az ott lakó magyarok táncmulatságot terveznek, amelynek jövedelmét a múzeum javára fordítják Pest, február Brassai Sámuel levele ikó Imréhez. Brassai Sámuel 100 ezüst forintot ajánl fel az rdélyi úzeum számára Kolozsvár, február ikó Imre levele Brassai Sámuelhez. egköszöni fáradozásait az rdélyi úzeum-gyesület ügyében Kolozsvár, február Gróf Kemény Sámuel levele ikó Imréhez. Kemény Sámuel támogatásáról biztosítja ikót, és közli, hogy korábbi felajánlásai továbbra is érvényesek, de csak akkor, ha a múzeum Kolozsvárt fog alakulni és magyar nyelven működik Tarcsafalva, február P álffy János levele ikó Imréhez. Pálffy János igennel válaszol ikónak arra a kérdésére, hogy akkor is támogatja-e az intézmény megalapítását, ha annak nevében nem a nemzeti, hanem az országos kifejezés fog szerepelni, de feltétele, hogy az intézmény Kolozsvárt létesüljön és magyar jellegű legyen Kolozsvár, február ikó Imre válasza Alexandru Şterca Şuluţiu érseknek. egköszöni a sikeres közreműködést a tervezett múzeum ügyében és közli, hogy az intézmény az ország minden lakója számára a műveltség terjesztője lesz Kolozsvár, február ikó Imre levele Gyulai Lajoshoz. Köszönetét fejezi ki a támogatásért, azért is, mert a Pesten élő barátai közül ő karolta fel a legnagyobb mértékben a múzeum ügyét. ihelyt az aláírások mindenfelől visszaérkeznek, bizottságot választanak az alapszabály módosítására, amelyet ikó siet Bécsbe vinni Gyulafehérvár, február Haynald Lajos erdélyi püspök levele ikó Imréhez. Haynald Lajos püspök 2000 pengő forinttal kívánja támogatni az rdélyi úzeum-gyesületet. Ugyanakkor közli, hogy az elődje által tett felajánlás nem érvényes Kolozsvár, február ikó Imre válasza Haynald Lajos levelére. egköszöni felajánlását, és örül annak, hogy a püspök személyében a múzeum ügye magas szintű pártfogóra talált Kolozsvár, február ikó Imre válasza Antos Ferencnek, melyben elismerését nyilvánítja a háromszéki és erdővidéki támogatásért Antos Ferencnek és mindazoknak, akik átlátják az alapítandó intézmény fontosságát. 17

19 okmány- és irománytár Az rdélyi úzeum-gyesület történetéhez I. ( ) 116. Kolozsvár, március ikó Imre válasza Pálffy János levelére. ikó Imre megköszöni Pálffy Jánosnak hozzáállását a múzeum ügyéhez, s kifejti, hogy ezzel hozzájárul az erdélyi magyarság szellemi erősödéséhez Csíkszereda, március Tóth Ferenc levele ikó Imréhez Szilágysomlyó, március A szilágysomlyói kaszinó levele ikó Imréhez. A szilágysomlyói kaszinó 500 pengő forintot ajánlott fel úrbéri kötvényekben a létesítendő múzeum számára. Kikötik azonban, hogy a múzeum székhelye állandóan Kolozsvárt legyen, és a kidolgozandó szabályok szerint működjék Nagyszeben, március Báró Bedeus József válasza ikó Imrének. A levélíró szerint a tervezett múzeum bizonyos féltékenységet váltott ki a szászok körében, mert az magyar lesz és nem összerdélyi. Ő azonban nem ellenzi a múzeum magyar jellegét, mivel azt magyarok hozzák létre. gyébként a szász múzeumnak nevében szerepel az erdélyi megjelölés, nyelve mégis német. Amit korábban írt, ti., hogy a nemzetek kiváltságának ideje lejárt, csak tényként említette meg. A szászok és a magyarok minden korábbi köztük feszülő ellentétek ellenére öszszefoghatnának, mert ha a daco-román birodalom feláll, mind a magyar, mind a román lassan el fog pusztulni Kolozsvár, március ikó Imre válasza Tóth Ferencnek. egköszöni a csíksomlyói ifjúság által gyűjtött és hozzá eljuttatott adományt Kolozsvár, április ikó Imre válasza a szilágysomlyói kaszinó levelére. egköszöni a hozzá eljuttatott 500 pengő forintot Kolozsvár, április Gróf ikó Imre felhívása az rdélyi úzeum-gyesület tagjaihoz, amelyben tájékoztatást nyújt az alapítás munkálatairól Kolozsvár, április ikó Imre válasza Brassai Sámuelnek. egköszöni fáradozásait az rdélyi úzeum-gyesület ügyében. ikó különösen örül annak, hogy Lampel könyvkereskedő hajlandó könyvadományokat küldeni a múzeum számára Zilah, április Zilah város tanácsának levele az rdélyi úzeum igazgatóságához. Polgári Lajos, Zilah polgármestere értesíti az rdélyi úzeum vezetőségét arról,... hogy a Zilahon talált középkori pénzérmékből 14 darabot ajándékoznak a megalakítandó intézménynek Kolozsvár, május I d. gróf Teleki Domokos levele ikó Imréhez, melyben közli felajánlásainak lajstromát. Ajánlata addig érvényes, ameddig a múzeum Kolozsvárt fog működni és magyar nyelvű lesz. 18

20 Tartalom 126. Kolozsvár, május Tisza László levele ikó Imréhez. Tisza László értesíti ikó Imrét, hogy az rdélyi úzeum alaptőkéjéhez 500 forinttal járul hozzá, azzal a feltétellel, hogy az intézmény székhelye Kolozsvárt legyen, nyelve pedig magyar Kolozsvár, május Gróf ikó Imre beszéde az rdélyi úzeum-gyesület első nagygyűlésén, melyben felvázolja az gyesület megalapítására eddig történteket, és részletesen ismerteti a célokat és a további feladatokat. lőterjeszti az új alapszabálytervezetet Kolozsvár, május Az 1857 május 3-iki gyűlés jegyzőkönyve 129. Pest, május Toldy Ferenc levele ikó Imréhez. Toldy Ferenc arra kéri ikó Imrét, hogy küldje el az TA Történelmi Bizottságának a Székely Krónikát és a vele kapcsolatos iratokat Kolozsvár, május ikó Imre válasza Cseh Ignách levelére, melyben megköszöni, hogy viszszaküldte az aláírt gyűjtőívet, és kiemeli a háromszékiek igyekezetét az ügy pártolásában Kolozsvár, május Guthy László levele ikó Imréhez. Guthy László visszajuttatja a unkácson többek által aláírt gyűjtőívet Kolozsvár, május ikó Imre levele Kazinczy Gáborhoz. ikó Imre nem osztja Kazinczy Gábor pesszimizmusát a magyarság jövőjét illetően. Sok a gondja a múzeum szervezésével, mégsem fogadja el azon kevesek véleményét, akik múzeum helyett szívesebben támogatnák vadászalbumok kiadását vagy akár agarászatok szervezését Székelyudvarhely, június K is Ferenc levele ikó Imréhez. Kis Ferenc székelyudvarhelyi tanár értesíti ikót arról, hogy a helybeli református főiskola ifjúsága táncmulatságot rendezett azért, hogy bevételeiből támogathassa az rdélyi úzeum- gyesületet Kolozsvár, június G róf ikó Imre levele Toldy Ferenchez. ikó közli az akadámia titoknokával, hogy a Székely Krónika az Aranka-gyűjteményben van, s mihelyt ebből elő tudja venni, küldi a Történelmi Bizottmánynak Szentmihály, július G róf Dessewffy mil, a agyar Tudományos Akadémia elnöke ikó Imréhez. Dessewffy is felvételét kéri az rdélyi úzeum-gyesület tagjai közé, és felajánlja támogatását. Szeretné, ha ikó segítené a agyar Akadémiához tartozó szépművészeti Akadémia munkásságát is. 19

21 okmány- és irománytár Az rdélyi úzeum-gyesület történetéhez I. ( ) 136. Kolozsvár, július ikó Imre Dessewffy milhez. Köszöni az Akadémia elnökének támogató szándékát, s a maga lehetőségei szerint elő fogja segíteni Szénffy zenegyűjtő székelyföldi útját Bécs, november Karl der levele ikó Imréhez [Bécs, január 1.] Karl der levele ikó Imréhez ger, január Bartakovics Albert egri érsek ikó Imréhez. egküldi ikónak a korábban tett, 5000 forintról szóló felajánlását az rdélyi úzeum-gyesület számára. Ugyanakkor küldi az egri egyházmegye térképét Bécs, január Karl der levele. Értesíti ikót, hogy atzinger tanácsos nem tudott választ adni a kérdéseire. Azt azonban kijelentette, számítani lehet arra, hogy az alapszabály módosítását fogják kérni Kolozsvár, január Gróf ikó Imre válasza Bartakovics Albert egri érseknek. egköszöni a megajánlott 5000 forintot azzal a megjegyzéssel, hogy bízik a felküldött alapszabály megerősítésében, s ígéri, hogy a felajánlott összeget a megjelölt célnak megfelelően fogják felhasználni Nagyszeben, április A Helytartósági lnökség levele. rdély kormányzóhelyettese értesíti ikót arról, hogy a főkormányzó felterjesztette a császári Tudományos Akadémiához azon régészeti tervezetet, amely ommsen javaslatára készült. A feltárások felügyeletét egy Gyulafehérvárt állomásozó tisztre bízta. Kéri ikó támogatását, remélve azt is, hogy az rdélyi úzeum-gyesület, miután alapszabályát jóváhagyják, kellő figyelmet fog fordítani erre a fontos ügyre Kolozsvár, május ikó Imre válasza a Helytartóság lnökségének levelére. egköszöni a Helytartóság lnökségének, hogy sietteti Bécsben az rdélyi úzeum-gyesület alapszabályainak jóváhagyását. Ígéretet tesz arra, hogy az gyesület mindent meg fog tenni a régészeti maradványok feltárásáért és a műemlékek védelméért Nagyszeben, május Az erdélyi honismereti egylet válasza ikó Imre levelére. Joseph Trausch, az rdélyi Honismereti gyesület elnöke megköszöni ikónak az elhunyt id. Joseph Bedeus érdemeinek méltatását. Véleménye szerint a magyar és német nyelvű tudományosság érdekei egybeesnek, és bízik abban, hogy az rdélyi úzeum-gyesület elő fogja segíteni ezt az ügyet. 20

22 Tartalom 145. Nagyszeben, május I fj. b[áró] Bedeus József levele ikó Imréhez, melyben megköszöni, hogy a szász Honismereti gylethez küldött levelében ikó méltányolta apja, id. Bedeus József érdemeit KOLOZSVÁR, május ikó Imre válasza ifj. Joseph Bedeusnak apja halála után hozzá intézett levelére. ikó újra kifejezi nagyrabecsülését id. Bedeus tevékenységével kapcsolatban Pest, december Toldy Ferenc ikó Imrének. Értesíti ikót arról, hogy a agyar Akadémia tiszteleti taggá választotta. Ugyanakkor Vass József, Finály Henrik, Gyulai Pál és Szász Károly, valamint Berde Áron többségi szavazattal akadémiai tagságot nyert Kolozsvár, december Gróf ikó Imre levele Toldy Ferenchez, amelyben megköszöni értesítését azzal kapcsolatban, hogy őt a agyar Tudományos Akadémia tiszteleti taggá választotta Kolozsvár, január ikó Imre levele a agyar Tudományos Akadémiához. ikó Imre megköszöni az Akadémiának, hogy tiszteletbeli taggá választották. Őt kétszeresen fogja ösztönözni a kitüntetés arra, hogy a magyar tudományosság érdekeinek minél nagyobb szolgálatot tehessen Kolozsvár, június Gróf Gyulai Lajos levele. Gróf Gyulai Lajos forintot ajánl fel több erdélyi intézmény támogatására. bből a úzeumnak 4000 forintot szán Kolozsvár, június ikó Imre válasza gróf Gyulai Lajos levelére. Közli Gyulaival, hogy milyen arányban fogja felhasználni a különböző intézmények támogatására a tőle kapott pénzösszeget Kolozsvár, július Gróf ikó Imre levele Toldy Ferenchez. Küldi a gróf Kemény Józsefről írt emlékbeszédét Kolozsvár, szeptember ikó Imre közleménye az rdélyi úzeum-gyesület alapszabályainak jóváhagyásáról. Örömét fejezi ki azért, hogy ez megtörtént s kéri a tagság további támogatását Kolozsvár, szeptember ikó Imre felhívása az rdélyi úzeum-gyesület tagjaihoz. Bejelenti, hogy november 23-ra és a következő napokra tűzte ki az alakító közgyűlés megtartását. 21

23 155. Kolozsvár, október Gróf ikó Imre értesíti a agyar Tudományos Akadémiát arról, hogy november 23-án kerül sor az rdélyi úzeum-gyesület alakuló közgyűlésére. eghívja az Akadémia küldöttségét erre az alkalomra Pest, november Gróf Teleki Domokos cikke a Pesti Naplóban, melyben örömét fejezi ki azért, hogy az alapszabályok végre megerősítve visszaérkeztek. Nem osztja azonban azoknak a véleményét, akik az rdélyi úzeum-gyesület helyett inkább az rdélyi Gazdasági gyesület, illetve a kolozsvári magyar színház megerősítését szerették volna elérni. Az rdélyi úzeum-gyesületre szükség van a történelmi örökség feltárása érdekében is Kolozsvár, november A kolozsvári Tanács levele az Országos úzeum-gylet ideiglenesen működő választmányának. X. Az alakuló közgyűlés Kolozsvár, november A z rdélyi úzeum-gylet alapító közgyűlésének jegyzőkönyve 159. Jakab lek: Az rdélyi úzeum-gylet alakító gyűlése (november án 1859) Személy- és helynévmutató Rövidítések jegyzéke RZUAT Abstract...471

24 lőszó Az rdélyi úzeum-gyesület Okmány- és Irománygyűjteményeinek első kötete megjelentetésével folytatni kívánjuk azt a kiadványsorozatot, amelyet az alapításának 150. évfordulójára indítottunk el. Hogy kissé lemaradt ez a dokumentumkötet a jubileumi rendezvényektől, annak megvan a konkrét oka: az gyesület 1950-ben elkobzott levéltára csak ebben az évben vált kutathatóvá, s ennek átnézése és a kiadásra szánt okmányok kiválasztása, valamint feldolgozása hosszabb időt igényelt. Azonban kiadványunk ugyanazt a célt hivatott szolgálni, mint a sorozat előző kötetei: nagy múltú intézmény történetének az eddigieknél alaposabb megismerését. nnek a célnak az elérését a források közlése bizonyosan elősegítheti, különösen akkor, ha e kötetnek is folytatása lesz. rre azért van szükség, mert az saját belső levéltára kétségkívül a legautentikusabb és legbővebb forrása annak a tevékenységnek, amelyet megalapításától az erőszakos betiltásáig végzett. Az első kötet a dolog természeténél fogva az megalapításának dokumentumanyagát: okmányait és irományait gyűjti egybe 1841-től, amikor a Kemény grófok felajánlásukat bejelentették, az évi alakuló közgyűlésig. Különösen nagy és nem kis részben ismeretlen forrásanyagot sikerült összegyűjtenünk az gyesület megalapításának előzményeiről, amelyből kitűnik, hogy gróf Kemény József és gróf Kemény Sámuel már említett évi felajánlása új mozgalmat indított el az intézmény létrehozásáért, amely 1859-ben eredményhez vezetett. z az iratanyag és az as rdélyi Országgyűlés vonatkozó munkálatai az okirattár első kötetének mintegy harmadát teszi ki. Itt szeretnénk felhívni az érdeklődők figyelmét az országgyűlési rendszeres bizottság és albizottság anyagára, azért is, mert az első bizottságot gróf Kemény József irányította és gróf ikó Imre fogta össze. bizottságok iratait az -nek ebben az évben kutathatóvá vált levéltárából sikerült összegyűjteni; korábban ezeket az alapvető dokumentumokat, mai tudásunk szerint, csak Kelemen Lajos tanulmányozta. 23

25 okmány- és irománytár Az rdélyi úzeum-gyesület történetéhez I. ( ) z a kötet, valamint a 2008-ban közölt, gróf ikó Imre beszédeit tartalmazó válogatás, 1 véleményünk szerint már igen jelentős kútfő-bázist bocsát a kutatás rendelkezésére. egjegyezzük, hogy okmánytárunk az előbbi kötetből átvett néhány dokumentumot, olyanokat, amelyek nélkülözhetetlenek az megalakulásának történetéhez. zek közt a legjelentősebb gróf ikó Imre március 31-iki felhívása. zt az alapító okmányaként tartja számon a történetírás, mert ebben fektette le azokat a célokat, amelyek őt vezették, és vázolta fel az alapítás tervét. bből az is világosan látszik, hogy az alapító előtt a magyar modell: a agyar Nemzeti úzeum és a agyar Tudományos Akadémia példája lebegett, de ikó azt is mérlegre tette, hogy az erdélyi magyarság ereje nem lehet elég két ilyen nagy intézmény létesítésére és fenntartására. Végül is úgy döntött, hogy rdélyben egy intézménynek kell e kettős feladatot ellátnia, ezért tervében egy intézményként szerepel a múzeum, illetve az azt fenntartó egyesület létrehozása. Fontosnak ítéltük meg ikónak az alakuló közgyűlésen elhangzott beszédét, ezért ezt is újra közöljük. redeti s nélkülözhetetlen forrásbázist képez gróf ikó Imre levelezése, amelyből az megalakulásával kapcsolatos leveleket válogattuk ki és adjuk közre. zekből az érdeklődő választ kap elsősorban ikó hatalmas munkásságára, elképzeléseire s mozgósító erejére, de mások véleményeire, aggodalmaira és az adományozók kilétére, illetve sok esetben feltételeire is. ikónak nagyrészt levelezése alapján sikerült eloszlatnia a felmerülő aggodalmaskodó kérdéseket az intézmény helyével, jellegével és nyelvével kapcsolatban. Afelől sem hagyott kétséget, hogy az székhelye Kolozsvárt lesz és magyar jellegű, magyar nyelvű intézményként fog működni. Ugyanakkor a szász és román vezetőkkel is sikerült elfogadtatnia a fenti elveket, miközben azt is nyilvánosan bejelentette, hogy az nyitott lesz az együttműködésre a szász és román tudományos intézményekkel. Hiba lenne arra gondolni, hogy az rdélyi úzeum és a úzeum-gyesület létrehozásának kérdései csak rdélyt érdekelték. llenkezőleg. Sokat foglalkozott vele a magyarországi, sőt a onarchia más részein élő magyar értelmiség, így a Bécsben kiadott agyar Sajtó című kiadvány. bből is közzéteszünk néhány vonatkozó véleményt, sőt vitairatot is. kötetben két alapszabály-tervezetet is ismertetünk. zekből kiderül, hogy ikó Imre és a köréje tömörülők eredetileg milyen intézményt szerettek volna alapítani, valamint az is, hogy milyen kompromisszumokat voltak kénytelenek kötni a hatalommal azért, hogy végül is sikerüljön Bécs jóváhagyását megszerezni. De a kompromisszum ellenére az rdélyi úzeum-gyesület nem mondott le tudományos céljairól, és ezt a agyar Tudományos Akadémiával kialakult és fenntartott kapcsolatai megerősítették. Tömbösítettük az alakuló közgyűlés okmányait és irományait is. zek megerősítik azokat a célokat, amelyeket az előző években ikó Imre kifejtett. ár az alakuló közgyűlés a tudományművelés és a történeti örökség, valamint a természettudományi gyűjtemények megóvását, feldolgozását és közlését jelölte ki alap- 1 gyed Ákos Kovács szter (szerk.): Gyúljanak meg közöttünk is új oltártüzei az ismereteknek. Gróf ikó Imre beszédei és felhívásai. Kolozsvár,

26 lőszó vető feladatként. És természetesen az intézményi szerkezetet is e feladatoknak megfelelően határozta meg. Az új intézmény szerkezetét illetően a régi és az új alapszabály egyformán rendelkezett: az gyesület múzeumot alapít, tehát kettős, de szorosan összetartozó intézmény született. És pontosan meghatározta mindkettő belső struktúráját, nevezetesen az gyesület tagságát és vezetőtestületeit, valamint a úzeum részeit: a könyv-, régiség- és éremtárt, terményrajzi [természetrajzi] gyűjteményeket, amelyekhez a füvészkert tartozik, s azt is megjegyezte: a gyűjteményekből a művészeti tárgyak sem rekesztetnek ki. ind a régi, mind az új alapszabályzatnak volt egy olyan paragrafusa, amely sok ellentétes magyarázatot váltott ki, s ma sem teljesen tisztázott kérdés: Az egylet az általa mívelendő tudományok sorából a hittant és politikát merőben kirekeszti, s azokra vonatkozó kérdéseket sem tanácskozásaiban felmerülni, se munkálataiba belévegyülni nem enged. Valószínű, hogy ez a paragrafus is az abszolutista kormányzati politika nyomására került be az alapszabályzatba; ahogyan bekerült a agyar Tudományos Akadémia 1858-as új alapszabályaiba is ugyanez az elvi álláspont, bár kissé másként, így a tagok óvakodni fognak a vallást, az ország polgári állapotját és polgári kormányát illető vagy akármely más politikai tárgyak vitatásától. A két megfogalmazás közti különbség jól látható: az egyik a tudományok közül zárja ki a teológiát és a politikát, a másik megtiltja a tagoknak, hogy vallási s politikai kérdésekkel foglalkozzanak. De ez a kérdés külön tanulmányt igényel. Térjünk vissza a kolozsvári alakuló közgyűléshez, amely titkos szavazással határozott az gyesület hivatalos nyelvéről: a 383 szavazó a magyarnyelvűséget fogadta el. A közgyűlés jegyzőkönyve szerint: a múzeum-egylet és ezáltal alapítandó múzeum alakulása jelen alkalmával ezennel közegyetértéssel meghatározza a közgyűlés, hogy a múzeum-egylet belkormányzásában, minden tanácskozásaiban, kiadandó havi vagy kötetlen füzeteiben vagy évkönyveiben a magyar nyelvet használja. zt a határozatot működése minden életszakaszában megőrizte az rdélyi úzeum-gyesület. Az anyanyelvű tudományművelés egyébként rdélyben a 19. századtól mindhárom nemzetiség kultúr- és tudománypolitikájának alapvető elve volt. Élénk érdeklődéssel kísérte a közgyűlés az ideiglenes vezetőtestületnek Finály Henrik titkár által előterjesztett beszámolóját, amely értékelte a megtett utat az alapító eszményének felröppenésétől 1859-ig. A közgyűlés köszönetet szavazott az ideiglenes bizottságnak, bizonyos, hogy nem érdemtelenül, ezért legyen szabad megneveznem a leköszönő ideiglenes bizottság tagjait, ezek: Bedeus Joseph, Zeyk Károly, Nagy lek, Vass József, Nagy Péter, Kriza János és Finály Henrik, mindanynyian közismert személyek. A bizottság munkáját gróf ikó Imre vezette. Őt több tanácsadó segítette. 2 2 zek közül a legismertebbek: Nagyajtai Kovács István, gróf Teleki Domokos, Pálffy János, Jakab lek, Kővári László s nem utolsósorban Brassai Sámuel. 25